1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontjában az „élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervet” szöveg lép.
2. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésére vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
3. § A Tvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánítására vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.
(3) A 23. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó védett természeti terület kiterjedését a természetvédelmi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.”
4. § (1) A Tvt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölésre vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
(2) A Tvt. 41/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Egy adott földrészletnek a Natura 2000 területbe tartozását az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló jogszabály által meghatározott területek térképszelvényei – és szükség szerint a térképszelvényeknek a kormányzati honlap elektronikus tájékoztatásra szolgáló oldalán közzétett digitális térinformatikai határvonala – alapján kell megállapítani.”
5. § A Tvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A barlangokat és a 48. § (5) bekezdése szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásba, jogszabályban meghatározottak szerint – a természetvédelmi hatóság felhívására – az ingatlanügyi hatóság soron kívül jegyzi be.”
6. § A Tvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölésére vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
7. § A Tvt. 44. § (1) bekezdésében az „Az állategészségügyi” szövegrész helyébe az „A természetvédelmi” szöveg lép.
8. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található)
„g) közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti, továbbá”
(területét.)
9. § (1) A Vtv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Zárttéri vadtartásnak minősül az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott
a) vadászati,
b) kutatási, oktatási, bemutatási,
c) élelmiszer-előállítási, továbbá
d) kereskedelmi
célú tartása és szaporítása [az a)–d) pontok a továbbiakban együtt: vadtartás].”
(2) A Vtv. 27/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítményekről nyilvántartást vezet a következő adattartalommal:
a) természetes személy engedélyes esetén a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely és elérhetőség;
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet engedélyes esetén a szervezet megnevezése, adószám, székhely és elérhetőség;
c) a zárttéri vadtartó létesítménynek helyet biztosító ingatlan pontos megjelölése (településnév, helyrajzi szám);
d) a zárttéri vadtartó létesítmény kategóriája (vadaskert, vadaspark, vadfarm, apróvadtartó telep);
e) az engedélyező határozat száma;
f) az engedély visszavonása esetén a visszavonás dátuma;
g) a létesítés dátuma;
h) a terület mérete;
i) az engedélyezett vadfajok megnevezése.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti személyes adatokat a vadászati hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében, a zárttéri vadtartásra vonatkozó engedély visszavonását követő öt évig kezeli.”
10. § A Vtv. I/A. fejezete a következő „Apróvadtartó telep” alcímmel egészül ki:
„Apróvadtartó telep
27/G. § (1) Az apróvadtartó telep vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok
a) vadászati,
b) élelmiszer-előállítási, illetve
c) kereskedelmi
célú tartására és szaporítására szolgáló létesítmény.
(2) Az apróvadtartó telep létesítését az érintett földterület használójának kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. Védett természeti területen apróvadtartó telep nem létesíthető.
(3) Az apróvadtartó telep létesítésének engedélyezése során a 27/D. § (2) bekezdés a)–c) pontját és a 27/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Az apróvadtartó telepen – a vadászterületen létesített apróvadtartó telep esetében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadászható egyéb apróvadfajok vadászatának kivételével – tilos vadászni.
(5) A vadászati hatóság az apróvadtartó telep létesítésére kiadott engedély hivatalból történő visszavonására a 27/F. § (4) bekezdését alkalmazza.”
11. § (1) A Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:)
„3. e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő, lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;”
(2) A Vtv. 37/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz is használható.
(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz használata
a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,
b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy
c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából
szükséges.”
12. § (1) A Vtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:)
„d) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb apróvadfajok gyérítésének végrehajtási tervszámait;”
(2) A Vtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász és a területi vadgazdálkodási tanács véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel, a tárgyév április hónapjának tizedik napjáig dönt.”
(3) A Vtv. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A vadászati hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott fajok esetében az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak teljesüléséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt módon kötelező egyedi elektronikus adatszolgáltatást írhat elő.”
13. § A Vtv. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vadászati hatóság a (3) bekezdés szerinti, a további hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól – egy újabb hivatásos vadász alkalmazása vonatkozásában – felmentést adhat a vadászatra jogosultnak, ha
a) a vadászterület a (3) bekezdésben meghatározott területnagyságot legfeljebb ötszáz hektárral haladja meg, és
b) a vadászterület természeti adottsága, a vadállomány összetétele, és a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jellemzők ezt indokolják.”
14. § A Vtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az a természetes személy folytathat, aki
a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,
b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,
c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával és vadászatra alkalmas magyar agárral
rendelkezik.
(2) Érvényes vadászjeggyel és a fegyvertartáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasságot tanúsító igazolással rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot úgy folytathat, ha részére e célra a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a sörétes- vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadászlőfegyverét engedi át, és a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
(3) Érvényes vadászjeggyel és a tevékenység szerinti kiegészítő vizsgával rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot ragadozó madárral, vadászíjjal vagy magyar agárral is folytathat, ha részére a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és a ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben a vétőképes kiskorú károkozása során a kiskorú felügyeletére köteles gondozójának a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosító személyt kell tekinteni.”
15. § A Vtv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel vagy magyar állampolgársággal rendelkező
a) tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
aa) eredményes vadászvizsgát tett,
ab) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá
ac) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik; vagy
b) tizenhatodik életévét betöltött személy kaphat, aki
ba) megfelel az a) pont aa)–ac) alpont szerinti feltételeknek, továbbá
bb) rendelkezik a lőfegyver jogszerű használatához előírt feltételek meglétét bizonyító, a rendőrség által kiadott igazolással.”
16. § A Vtv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászati engedély az ország összes vadászterületén jogosít vadászatra.”
17. § A Vtv. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, illetve akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott.”
18. § (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) eredményes elvégzését követően, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vizsgabizottság előtt lehet tenni.”
(2) A Vtv. 66. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga kivételével mentesül a vizsga teljesítési kötelezettsége alól az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkező személy.
(5) A vizsgára, valamint a (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsgára történő jelentkezéskor a miniszter által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.”
19. § A Vtv. 66/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét, valamint – az elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket oktató személyt kivéve – vadászjegyének számát a vadászati hatóság felé a tanfolyamszervező – az ezt alátámasztó dokumentumok másolatának benyújtásával – igazolja.
(3) A vadászati hatóság a tanfolyam, a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga jogszabályban meghatározott szabályszerű és szakszerű lebonyolítását előzetes bejelentés nélkül a tanfolyam, a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga alkalmával, vagy az azokról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával ellenőrzi.”
20. § A Vtv. 71. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászat rendje megsértésének minősül)
„23. a mesterséges fényforrás, valamint a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;”
21. § (1) A Vtv. 74. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A vadászati hatóság annak a vadnak a trófeabírálatát folytatja le, amely egyedi azonosítójelének számát a róka, az aranysakál és a borz kivételével, a vadászatra jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.
(2) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult részére – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a trófeabírálatról hatósági bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza
a) az elejtő nevét,
b) az elejtő vadászjegyének vagy vadászati engedélyének számát,
c) az elejtés helye szerinti vadászterület nevét és kódszámát,
d) a vadászati hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
e) a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást,
f) a felmerült eljárási költségekkel kapcsolatos megállapítást,
g) a hatásköri, illetékességi szabályokat,
h) a kiállítás helyét és időpontját,
i) a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
j) a kiadmányozásra jogosult aláírását, valamint
k) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat.
(3) A vadászatra jogosult csak a hatósági bizonyítvány birtokában szerzi meg a trófea – ideértve az elhullott vad trófeáját is – feletti rendelkezési jogot. A 73. § (1) bekezdésében felsorolt trófea csak a (2) bekezdésben, valamint a 74/B. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben kiállított hatósági bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.
(4) Ha a vadászati hatóság a trófeabírálat során megállapítja, hogy a trófea az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt eléri, akkor a trófea trófeabírálaton történt bemutatásáról igazolást állít ki azzal, hogy a trófeát az Országos Trófeabíráló Testületnek felülbírálatra be kell mutatni.
(4a) A trófeabírálat alkalmával a gímszarvas, a dámszarvas, a szikaszarvas, az őz, valamint a muflon trófeát vagy a koponyát maradandó módon meg kell jelölni.”
(2) A Vtv. 74. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az első agancsú gímszarvas, dámszarvas és őz trófeabírálata mentes a trófeabírálati díj megfizetésének kötelezettsége alól.”
22. § A Vtv. 74/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vadászati hatóság az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről a trófeabírálatot követő 8 napon belül határozatban dönt. „Szakszerűtlen” minősítés esetén érem és oklevél nem adható.
(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében figyelmezteti a vadászatra jogosultat a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a figyelmeztetésben foglaltakat nem tartja be és a vadászati hatóság ugyanabban a vadászati évben a figyelmeztetéssel érintett trófeás vadfajra vonatkozóan ismételten szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászatra jogosultat a trófeás vad hasznosításától eltiltja. A vadászati hatóság a tiltásban foglaltak megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.”
23. § (1) A Vtv. 74/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Országos Trófeabíráló Testület a (2) bekezdés c) pontja alapján meghatározott feladatkörében a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képleteinek figyelembevételével egységes trófeabírálati útmutatót állít össze, amelyet a vadgazdálkodásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzétesz. A trófeabírálatot az egységes trófeabírálati útmutató alapján kell lefolytatni.”
(2) A Vtv. 74/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján)
„a) a 74. § (2) bekezdésében meghatározott adatok figyelembevételével hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,”
(3) A Vtv. 74/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti felülbírálat alkalmával szakszerűtlen elejtés kerül megállapításra, akkor a vadászati hatóság a 74/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti hatósági bizonyítvány alapján hivatalból dönt az elejtés szakszerűtlenségéről.”
(4) A Vtv. 74/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A trófeabírálati eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a vadászati hatóság útján a miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az eljárásban a vadászatra jogosult és a trófeás vadat elejtő vadász ügyfélnek minősül. A fellebbezés benyújtásakor az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti hatósági bizonyítvány kiállításáról hozott döntés, valamint a 74. § (4) bekezdése szerinti igazolás kiállításáról szóló döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
24. § A Vtv. 75/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.
(4) Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.”
25. § (1) A Vtv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni.”
(2) A Vtv. 81. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.”
(3) A Vtv. 81. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(11) Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulhat.”
26. § A Vtv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.”
27. § A Vtv. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés a), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatokat, állampolgárságot, lakóhelyet, adóazonosító jelet és elérhetőséget (elektronikus levelezési cím és telefonszám);
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét, adószámát és elérhetőségét (elektronikus levelezési cím és telefonszám).
(2a) Az (1) bekezdés c) pontjában szereplő nyilvántartás a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokon túl tartalmazza a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének számát, szolgálati igazolványának számát, valamint szolgálati jelvényének számát.”
28. § (1) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 20. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„20. a zárttéri vadtartás létesítésének szabályait,”
(2) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„27. az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,”
(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 37. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„37. a vadászatra jogosult adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat,”
(4) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 38. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„38. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz vadászat során történő használatának részletes szabályait.”
29. § A Vtv. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 103/C. §-sal egészül ki:
„103/C. § Ez a törvény a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
30. § A Vtv.
1. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „belterületét, valamint” szövegrész helyébe a „belterületét,” szöveg,
2. 9. § (4) bekezdésében az „apróvadtartó és -szaporító telepen” szövegrész helyébe az „apróvadtartó telepen” szöveg,
3. 17. § (9) bekezdésében a „bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg,
4. 27/A. § (4) bekezdésében a „nagyvadnak” szövegrész helyébe a „vadnak” szöveg,
5. 27/A § (5) bekezdésében az „apróvadtartó és szaporítótelepen” szövegrész helyébe az „apróvadtartó telepen” szöveg,
6. 27/B. § (4) bekezdésében a „nagyvadtartó” szövegrészek helyébe a „vadtartó”, a „nagyvadtartás” szövegrész helyébe a „vadtartás”, a „nagyvadtartót” szövegrész helyébe a „vadtartót”, a „nagyvadállomány” szövegrész helyébe a „vadállomány” szöveg,
7. 27/F. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „engedélyét” szövegrész helyébe az „engedélyt” szöveg,
8. 37. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vadászni:” szövegrész helyébe a „vadászni” szöveg,
9. 37/A. § (2) bekezdésében a „vadászata” szövegrész helyébe az „a vadászat” szöveg,
10. 47. § (1) bekezdésében a „köteles a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni” szövegrész helyébe az „elkészíti a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét” szöveg és a „benyújtani” szövegrész helyébe a „benyújtja” szöveg,
11. 50. § (3) bekezdésében a „köteles alkalmazni” szövegrészek helyébe az „alkalmaz” szöveg,
12. 57. § (1) bekezdésében az „az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú,” szövegrész helyébe az „a vadászatra jogosult által igényelt darabszámú,” szöveg,
13. 62. § (1) bekezdésben a „magyarországi állandó lakóhellyel” szövegrész helyébe a „vadászjegy kiadásának feltételeivel” szöveg,
14. 62. § (2) bekezdésében az „előzetesen bemutatja” szövegrész helyébe az „a kérelemhez csatolta” szöveg,
15. 63. § (3) bekezdésében a „kiadásakor a miniszter által” szövegrész helyébe a „kiadásakor” szöveg,
16. 65. § (3) bekezdésében az „érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről” szövegrész helyébe a „vagy a vadászati engedély érvénytelenítéséről” szöveg,
17. 65. § (5) bekezdésében a „visszavonásra,” szövegrész helyébe a „visszavonásra, vagy az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény alapján érvénytelenítésre,” szöveg,
18. 66. § (2a) bekezdés c) pontjában az „agarász.” szövegrész helyébe az „agarász, valamint” szöveg,
19. 66/B. §-ában a „vadászvizsgán” szövegrész helyébe a „vizsgán” szöveg, a „, valamint lakóhelyét.” szövegrész helyébe a „, lakóhelyét, valamint a tanfolyamszervező nevét.” szöveg,
20. 67. § (6) bekezdésében a „vadászterület jellegének” szövegrész helyébe a „vadászati módnak” szöveg,
21. 74/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „vezetéséről,” szövegrész helyébe a „vezetéséről, valamint” szöveg,
22. 75/A. § (1) bekezdésében a „vadászatra vadászatra jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult” szöveg,
23. 76. §-ában az „a szőlőben, valamint” szövegrész helyébe az „a szőlőben, a gyep területen, valamint” szöveg,
24. 77. §-ában az „elpusztításával,” szövegrész helyébe a „szándékos elpusztításával,” szöveg,
25. 81. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
26. 83. § (1) bekezdés i) pontjában a „vadászterület jellegének” szövegrész helyébe a „vadászati módnak” szöveg,
27. 83. § (3) bekezdés a) pontjában a „74/A. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „74/A. § (2) bekezdése” szöveg,
28. 84. § (1) bekezdés i) pontjában az „azok” szövegrész helyébe az „annak” szöveg,
29. 92. § (3) bekezdésben a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(2a) bekezdés” szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 37. § (2) bekezdésében a „vízivadvadászat során”, valamint az „Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.” szövegrész,
b) 66. § (1a) bekezdésében a „vizsgát megelőző” szövegrész,
c) 66. § (6) bekezdésében a „vizsgára felkészítő és azt megelőző” szövegrész,
d) 66/A. § (1) bekezdésében a „vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző” szövegrész,
e) 74/B. § (5) bekezdésében az „a trófeabírálat során” szövegrész,
f) 84. § (3) bekezdése,
g) 92. § (1) bekezdés b) pontja.
32. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara tagjairól vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni a kamara tagjának következő adatait:)
„a) családi és utónevét, magyarországi vagy külföldi lakóhelyét;”
33. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A magyar állampolgársággal és külföldi lakóhellyel rendelkező sportvadász tagjelölt kamarai felvételéről a kamara Fővárosi és Pest vármegyei szervezete a vadászjegy kiállításával dönt.”
34. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek – ide nem értve az erdőt és a halastavat – őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. A települési önkormányzat által létrehozott közterület-felügyeletre egyúttal a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, ha az állományába tartozó közterület-felügyelő munkaideje legalább felében mezőőri feladatokat is ellát.”
35. § (1) Az Fbtv. 17. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet)
„e) a mezőőri járulék szedéséről és annak mértékéről, valamint”
(2) Az Fbtv. 17. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet)
„f) a mezei őrszolgálat megszűnésének időpontjáról.”
36. § Az Fbtv. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a mezőőr és a hegyőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére, valamint
b) a mezőőri járulék felhasználásának rendjére, feltételeire és ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
37. § Az Fbtv.
a) 17. § (1) bekezdésében az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–e) pontja” szöveg,
b) 19. § (4) bekezdésében a „törvényességi ellenőrzését a fővárosi és vármegyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a mezőgazdasági igazgatási szerv” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti az Fbtv.
a) 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről” szövegrész,
b) 17. § (2) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész,
c) 19/A. §-a,
d) 21. § (1) bekezdésében az „A munkaügyi vita és a közszolgálati jogviszonyból származó viták kivételével ismételt jogsértés és hiányosság esetén azt írásban jelzi a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes kormányhivatalnak.” szövegrész.
39. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:)
„i) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosító.”
40. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy)
„a) az egyes kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges képesítéseket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Kertv. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatósági eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
b) az élelmiszeriparért felelős miniszterrel egyetértésben az egyes ipari tevékenységek végzéséhez szükséges képesítéseket
rendeletben határozza meg.”
41. § A Kertv. 6/I. § (4) bekezdésében az „élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint járási hivatal” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szöveg lép.
42. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az ügyfél nevében kamarai meghatalmazás alapján a NAK nevében a munkavállalója iratot nyújt be, a keletkezett iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a NAK részére küldi meg, az így megküldött irat szerinti határidő – e törvény végrehajtására kiadott rendelet erre vonatkozó előírása esetén – 8 nappal meghosszabbodik.”
43. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 79/C. § (1) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg és a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,
b) 79/C. § (2) bekezdésében a „megkereséssel” szövegrész helyébe a „felhívással” szöveg és a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg
lép.
44. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 28/B. § (13)–(15) bekezdése,
b) 28/B. § (17) bekezdése.
45. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)
„l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, öntözéses gazdálkodás;”
46. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében a „víziközmű-szolgáltatási feladatok ellátása” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatási feladatok ellátása, valamint az öntözéses gazdálkodás kialakítása és fenntartása” szöveg lép.
47. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 11. § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen
a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;
b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;
c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított;
d) kis teljesítményű erőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében;
e) a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigényt.
(3a) A helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását – a (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – az igénybevevőnek kell igazolni a kérelem benyújtásakor. Az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában a létesítmény elhelyezésének célszerűsége, a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód, a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága miatti beruházói könnyebbség, illetve ha az igénybevevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása.
(3b) Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben kerülhet sor.
(3c) A földvédelmi eljárás során a (2), (3) és (3b) bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.”
(2) A Tfvt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A termőföld igénybevétel mértékének a ténylegesen felmerülő szükséglethez kell igazodni. A más célú hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelemben megjelölt terület részletesen alátámasztott, konkrét és tényleges igényen alapul. A termőföld más célú hasznosítása nem engedélyezhető jövőbeli vagy bizonytalan várakozáson alapuló igény alapján.”
48. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 15/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A földvédelmi eljárás során a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.”
49. § (1) A Tfvt. 16. § (11b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11b) Nincs helye a (11) bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállításra kötelezésnek, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 3 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) A Tfvt. 16. §-a a következő (11c) és (11d) bekezdéssel egészül ki:
„(11c) Ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt és a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye, az ingatlanügyi hatóság megállapítja az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét, és az igénybevevőt a 24. § (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(11d) Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt, a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye és a 24. § (3a) és (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság kiszabására sincs lehetőség.”
50. § (1) A Tfvt. 24. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 1 év, illetve – a (3b) bekezdés kivételével – a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”
(2) A Tfvt. 24. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az (1) bekezdés f) pontja alapján nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a 16. § (11) bekezdése szerinti elévülési időtartam elteltétől számított öt év eltelt.”
51. § (1) A Tfvt. 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A (4a) és (5) bekezdés szerinti eljárásokban nincs helye sommás eljárásnak.”
(2) A Tfvt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §-a szerinti visszautasításáról – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra –, továbbá ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, vagy az Ákr. szerinti egyéb megszüntetési ok felmerülése esetén az eljárás megszüntetéséről az ingatlanügyi hatóság hoz döntést.”
52. § A Tfvt. 26/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott
a) végleges más célú hasznosítást engedélyező határozattal érintett, vagy
b) engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban kiadott utólagos engedélyben szereplő
termőföldekről minőségi osztály szerinti bontásban, a 4. melléklet szerinti adattartalommal.”
53. § (1) A Tfvt. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A talajvédelmi hatóság a hatósági feladatok ellátása érdekében, különös tekintettel az agrártámogatások ellenőrzésére, valamint a gazdálkodási tevékenység talajra gyakorolt hatásainak vizsgálatára, kialakítja és működteti a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist.”
(2) A Tfvt. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi vizsgálatok eredményeiről a talajvédelmi hatóság erre a célra létrehozott elektronikus felületén adatot szolgáltatnak a (2) bekezdés szerinti adatbázisba, átadva a mintavevő, a megrendelő és – ha a megrendelő és a minta tulajdonosa eltér egymástól – a minta tulajdonosának személyes adatok körébe tartozó adatai közül az érintett nevét és címét.”
(3) A Tfvt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A talajvédelmi hatóság a (2a) bekezdés szerint nyilvántartott személyes adatokat 5 évig őrzi meg.”
54. § A Tfvt. 50. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)
„h) a tisztított kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásához, valamint a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó kommunális szennyvíztisztító telepeken keletkező, az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti visszanyert víz mezőgazdasági öntözési célú felhasználásához.”
55. § A Tfvt. „A talajvédelmi hatóság” alcíme a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § Azon bejelentési eljárásokban, ahol jogszabály talajvédelmi terv benyújtását írja elő, az eljáró hatóság a bejelentést követő 3 napon belül értesíti a talajvédelmi hatóságot.”
56. § A Tfvt. 66. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„j) a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázis működtetésére, valamint az adatbázisba történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.”
57. § A Tfvt. V. Fejezete a következő 77. §-sal egészül ki:
„77. § Az 50. § (2) bekezdés h) pontja a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
58. § A Tfvt. az 1. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
59. § A Tfvt.
a) 2. § 25. pontjában a „visszaállítása” szövegrész helyébe a „visszaállítása, vagy a vízminőség javítása” szöveg,
b) 15/B. § (7) bekezdésében az „újrahasznosított területre az” szövegrész helyébe az „újrahasznosítás elfogadásáról rendelkező határozatban szereplő, az újrahasznosítást követően kialakult termőföldre, annak minősége és aranykorona-értéke alapján az” szöveg,
c) 26. § (11) bekezdés c) pontjában a „jegyzőkönyvet” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyv hitelesített másolatát” szöveg,
d) 48/A. §-ában a „termelők” szövegrész helyébe a „termelők, valamint állattartást – a magánszemélyek háztartási igényeit jogszabályban rögzített mértéket meghaladóan – végző természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek” szöveg,
e) 49. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2) bekezdés b)–c)” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b), c) és e)” szöveg
lép.
60. § Hatályát veszti a Tfvt.
a) 6. § (6a) bekezdésében a „hatóság által jóváhagyott talajvédelmi” szövegrész,
b) 16. § (11a) bekezdése,
c) 51/B. § (2) bekezdésében a „jogszabályi” szövegrész,
d) 59. § (3) bekezdésében a „hatóság által jóváhagyott talajvédelmi” szövegrész.
61. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 2. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazási köre kiterjed)
„o) az élelmiszerlánc digitális felügyeletére, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszerláncban keletkező adatvagyon kezelésére és közzétételére.”
62. § Az Éltv. 4. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)
„p) az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratóriumokra, az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges anyagokra, termékekre, berendezésekre, ezen anyagokat, termékeket, berendezéseket forgalomba hozó természetes és jogi személyekre;”
63. § Az Éltv. 14/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tilos olyan)
„a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben, a gyártmánylapban vagy egyéb gyártási dokumentumban meghatározott minőségi vagy jelölési előírásoknak meg nem felelő módon állítottak elő,”
64. § Az Éltv. 27. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyes állami feladatainak megbízási jogviszony keretében történő elvégzésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, feljogosíthat természetes személyt vagy szervezetet. A feladatok ellátását olyan természetes személy vagy a megbízott szervezet személyesen közreműködő tagja végezheti, aki megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkezik (a továbbiakban: átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő).
(3) Ha az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár el.
(4) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és azt a jogszabályban meghatározott határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.”
65. § Az Éltv. 28. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)
„m) rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén meghatározza az állattartó létesítmények közötti védőtávolságot.”
66. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
„19. a gombaszakellenőrökről, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személyekről (a továbbiakban: vadhúsvizsgáló) és a hatósági állatorvos méhegészségüggyel kapcsolatos munkáját segítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott méhészeti ismeretekkel rendelkező személyekről (a továbbiakban: méhegészségügyi felelős);”
(2) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
„30. az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőkről,
31. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítményekről.”
67. § (1) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli)
„d) a nyilvántartott szakirányú végzettségét igazoló okmány számát, a kiállító intézmény megnevezését és a kiállítás dátumát.”
(2) Az Éltv. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a FELIR-ben nyilvántartott adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető.”
(3) Az Éltv. 38/A. §-a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11b) Az agrárpolitikáért felelős miniszter jogosult az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az agrárpolitikai, valamint a támogatás- és kereskedelempolitikai döntések megalapozásához szükséges, a FELIR-ben kezelt adatokból, az adatkezelési cél és az adatkör meghatározásával, egyedi azonosításra is alkalmas adatok kérésére.”
(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Az adatminőség javítása céljából, a FELIR-ben nyilvántartott adatok pontosítása, javítása és kiegészítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az eljáró szervek kötelesek megkeresésre adatot szolgáltatni a FELIR működtetője részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a természetes személyek azonosító adataira is.”
(5) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából
a) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő, továbbá
b) az erdészeti hatóság számára faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos
feladatainak ellátása érdekében elektronikusan feldolgozható formában adatszolgáltatást teljesít.”
68. § Az Éltv. 38/B. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie)
„c) a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodónak és erdészeti szakszemélyzetnek tevékenységük végzéséhez.”
69. § Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ÉBC közhatalmi feladatként az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátása érdekében:)
„f) ellátja az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az átruházott hatósági feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.”
70. § (1) Az Éltv. 44. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatok végzése során, valamint az ÉBC által megbízott, átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő, továbbá az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalója az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során jogosult az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott cselekmények végzésére”
(2) Az Éltv. 44. §-a a következő (6b) és (6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás során a leadott rendelés nem valós megrendelői adatokat is tartalmazhat.
(6c) A 44/B. §-ban foglaltakat a távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében is alkalmazni kell az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.”
71. § Az Éltv. „Különös eljárási szabályok” alcíme a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, valamint az ÉBC alkalmazottja az e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során az ügyfél kérésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 35. cikk (1) bekezdése szerinti második szakvéleményhez, és
b) 35. cikk (3) bekezdése szerinti másik hatósági laboratórium által végzett újabb analízis, teszt vagy diagnosztika elvégzéséhez
ellenmintát biztosít az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenminta biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha
a) zárlati károsítók növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban való előfordulásának értékelésére a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedések vizsgálata céljából kerül sor, vagy
b) technikailag nem valósítható meg, különösen, ha
ba) a veszély előfordulása és eloszlása nem egyenletes,
bb) a rendelkezésre álló termék mennyisége nem elegendő, vagy
bc) a termék lejárati idejéből kevesebb mint 90 nap áll rendelkezésre a mintavétel időpontjában.
(3) Az ügyfél a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8. napig jelzi az eljáró hatóságnak, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti második szakvélemény kérésének jogával élni kíván. A második szakvéleményt az ügyfél a hatósági eljárás megindításától számított 50. napig nyújthatja be az eljáró hatóságnak.
(4) Az ügyintézési határidő 60 nappal később jár le, mint az eljárásra egyébként irányadó határidő, ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja szerinti második szakvéleményt kér.”
72. § Az Éltv. az 53/B. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Élelmiszer- és takarmánybiztonsági intézkedések”
73. § Az Éltv. 53/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében elrendeli azt a szükséges élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző vagy csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azonnali intézkedés
a) tevékenység végzésének határozott időre történő teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;
b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területen való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;
c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása; vagy
d) élelmiszerrel vagy takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása
lehet.
(3) Azonnali intézkedés bármely érintett – nem kizárólag az eljárás alá vont személy – élelmiszerlánc-szereplővel, valamint egyéb személlyel szemben is alkalmazandó.”
74. § Az Éltv. 55. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár kártalanítás)
„g) az állat-egészségügyi jogszabályok vagy a járványügyi intézkedések megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért és termékért.”
75. § Az Éltv. 57. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:)
„n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben legfeljebb két évre visszavonhat, az engedély visszaszerzését feltételhez kötheti;”
76. § Az Éltv. 63. § (1) bekezdés a) pontja a következő ar) alponttal egészül ki:
(Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni
azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával)
„ar) a nem állami laboratóriumok működésére”
(vonatkozó, a 60–62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;)
77. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„e) állapítsa meg az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő feladat- és hatáskörét;”
(2) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 57–60. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„57. az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerinti ellenminta vételével, valamint második szakvélemény és másik hatósági laboratóriumi vizsgálat kezdeményezésével és elvégzésével kapcsolatos részletes szabályokat;
58. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén az állattartó létesítmények között alkalmazandó védőtávolságot;
59. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény üzemeltetésének és a vadhúsvizsgálói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény, továbbá a vadhúsvizsgálói tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;
60. a méhegészségügyi felelősi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a méhegészségügyi felelősi tevékenység bejelentésére, a méhegészségügyi felelős nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.”
78. § Az Éltv. Melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
79. § Az Éltv.
1. „A nyomon követhetőség rendszere” alcím címében a „nyomon követhetőség” szövegrész helyébe a „nyomonkövethetőség” szöveg,
2. 4. § e) pontjában a „zöldség és gyümölcs” szövegrész helyébe a „zöldség, gomba és gyümölcs” szöveg,
3. 16. § (2a) bekezdésében a „nyomon-követhetőségre” szövegrész helyébe a „nyomonkövethetőségre” szöveg,
4. 17. § (7) bekezdésében az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg,
5. 26. § (1) bekezdés b) pontjában a „zöldség- és gyümölcs-ellenőrzési” szövegrész helyébe a „zöldség-, gomba- és gyümölcsellenőrzési” szöveg,
6. 35. § (3) bekezdés a) pontjában az „élelmiszer-vállalkozások” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-szereplők” szöveg,
7. 36. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyomon követhetőséget” szövegrész helyébe a „nyomonkövethetőséget” szöveg,
8. 37. § (2) bekezdés h) pontjában a „zöldséget, gyümölcsöt” szövegrész helyébe a „zöldséget, gombát, gyümölcsöt” szöveg,
9. 38. § (2) bekezdés c) pontjában a „székhelyet és adószámot” szövegrész helyébe a „székhelyet, főtevékenységet a mindenkor hatályos Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) nómenklatúra szerinti megjelöléssel és adószámot” szöveg,
10. 38. § (2) bekezdés d) pontjában az „adóazonosító számot” szövegrész helyébe az „adószámot, főtevékenységet a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúra szerinti megjelöléssel” szöveg,
11. 38/A. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „nyomonkövetési adatait, beleértve” szövegrész helyébe a „nyomonkövetési adatait (valamennyi ENAR vonatkozásában), beleértve” szöveg,
12. 38/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „adatait, lakcímét” szövegrész helyébe az „adatait, aláírását vagy kézjegyét, lakcímét” szöveg és a „besorolását” szövegrész helyébe a „besorolását, egyéni vállalkozó főtevékenységét az ÖVTJ nómenklatúra szerinti megjelöléssel” szöveg,
13. 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „adóazonosító számát” szövegrész helyébe az „adószámát, főtevékenységét a TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel” szöveg,
14. 38/A. § (3) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító és lakcímadatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait, aláírását vagy kézjegyét és lakcímadatait” szöveg,
15. 38/A. § (3a) bekezdésében a „személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében” szöveg,
16. 38/A. § (9) bekezdésében a „nyomon követhetősége” szövegrész helyébe a „nyomonkövethetősége” szöveg,
17. 38/A. § (11) bekezdésében az „egyéni” szövegrész helyébe az „egyedi” szöveg,
18. 38/A. § (12) bekezdésében az „Eügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szöveg,
19. 38/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „végzéséhez, és” szövegrész helyébe a „végzéséhez,” szöveg,
20. 38/D. § (4) bekezdésében az „az eljárásában” szövegrész helyébe az „az ÉBC eljárásában” szöveg,
21. 44. § (1) bekezdés e) pontjában a „mintát” szövegrész helyébe a „mintát és ellenmintát” szöveg,
22. 62. § (4) bekezdésében a „zöldség-gyümölcs” szövegrész helyébe a „zöldség, gomba és gyümölcs” szöveg,
23. 63. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában a „zöldség és gyümölcs” szövegrész helyébe a „zöldség, gomba és gyümölcs” szöveg,
24. 76. § (2) bekezdés 4. pontjában a „megállapítására és a kártalanítási eljárásra vonatkozó” szövegrész helyébe a „megállapítására, a kártalanítási eljárásra és a kártalanításból való kizárásra vonatkozó” szöveg,
25. Melléklet 52. pontjában a „nyomon követhetőség” szövegrész helyébe a „nyomonkövethetőség” szöveg
lép.
80. § Hatályát veszti az Éltv.
a) 34. § (1) bekezdés h) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 39. § (3) bekezdése,
c) 44. § (1) bekezdés f) pontja,
d) 56. § (1) bekezdésében a „helyszíni bírságot szabhat ki,” szövegrész.
81. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„36. származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;”
(2) Az Evt. 5. § 38. és 39. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„38. nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy az Európai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában;
39. szállítmány: az egy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;”
82. § Az Evt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti hatóság
a) az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével
aa) erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy
ab) a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,
b) a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
ba) az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészleként, vagy
bb) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és – ha az erdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik – egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként
az Adattárban nyilvántartásba veszi.”
83. § Az Evt. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A (10) bekezdés alkalmazásában az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokat kell az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni.”
84. § Az Evt. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 10. §-ának megfelelően kell benyújtani, ha
a) a bejelentő törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles,
b) a faanyag kitermelése nem kizárólag saját felhasználásra történik, vagy
c) a kitermelni tervezett mennyiség az 5 köbmétert meghaladja.”
85. § (1) Az Evt. 15. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti létesítmények közül)
„c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével –”
(létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.)
(2) Az Evt. 15. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Engedély vagy az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról az erdészeti hatóság az erdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt.”
86. § Az Evt. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa – az erdészeti hatóság felszólítását követően – gondoskodik
a) az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, és
b) az erdő szakszerű felújításáról.”
87. § Az Evt. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 20–20/D. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében, a 72. § (1a) bekezdésében, a 85. § b) pontjában, valamint a 106/A–106/C. §-ban foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.”
88. § Az Evt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
