(A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyv Magyarország vonatkozásában nemzetközi jogilag 2004. április 6-án hatályba lépett. A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/3. számú határozata Magyarország vonatkozásában nemzetközi jogilag 2010. december 13-án hatályba lépett.)
1. § Az Országgyűlés a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
2. § (1) A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/1. számú határozata (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 1) kötelező hatályának elismerésére.
4. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyv-módosítás 1-et e törvénnyel kihirdeti.
5. § (1) A Jegyzőkönyv-módosítás 1 hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A Jegyzőkönyv-módosítás 1 hiteles angol nyelvű szövegét a 4. melléklet tartalmazza.
6. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/2. számú határozata (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 2) kötelező hatályának elismerésére.
7. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyv-módosítás 2-t e törvénnyel kihirdeti.
8. § (1) A Jegyzőkönyv-módosítás 2 hivatalos magyar nyelvű fordítását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A Jegyzőkönyv-módosítás 2 hiteles angol nyelvű szövegét a 6. melléklet tartalmazza.
9. § Az Országgyűlés az Egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/3. számú határozatát (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 3) e törvénnyel kihirdeti.
10. § (1) A Jegyzőkönyv-módosítás 3 hivatalos magyar nyelvű fordítását a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A Jegyzőkönyv-módosítás 3 hiteles angol nyelvű szövegét a 8. melléklet tartalmazza.
11. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. §, az 5. §, a 3. melléklet és a 4. melléklet a Jegyzőkönyv-módosítás 1 3. cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A 7. §, a 8. §, az 5. melléklet és a 6. melléklet a Jegyzőkönyv-módosítás 2 3. cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(4) A Jegyzőkönyv-módosítás 1, a Jegyzőkönyv-módosítás 2, a 4. §, az 5. §, a 7. § és a 8. §, valamint a 3–6. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményében állapítja meg.
12. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
A Felek,
Azzal a szándékkal, hogy végrehajtsák a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló Egyezményt,
Felismerve, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag-kibocsátások az országhatárokon átterjednek, és eredetük helyétől távol, Európában, Észak-Amerikában és az északi sarkvidéken rakódnak le, továbbá hogy szállítódásuk fő közege a légkör,
Tudatában, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok természetes körülmények között ellenállóak a lebomlással szemben, és hogy az emberi egészségre és a környezetre káros hatással vannak,
Aggodalommal tekintve arra, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok az azonos szinten lévő populációcsoportok felső szintjein biomagnifikáció útján olyan koncentrációkat érhetnek el, amelyek befolyásolhatják az annak kitett vadon élő állatok és emberek egészségét,
Elismerve, hogy az Északi-sarkvidék ökoszisztémái, és főleg a bennszülött lakosság, amely északi sarkvidéki halakon és emlősökön él, különösen veszélyeztetettek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok biomagnifikációja miatt,
Szem előtt tartva, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésére irányuló intézkedések ugyancsak hozzájárulnának a környezet és az emberi egészség védelméhez az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának területén kívüli területeken is, beleértve az Északi-sarkvidéket és a nemzetközi vizeket,
Úgy határoztak, hogy intézkedéseket tesznek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak megelőzésére, megakadályozására vagy csökkentésére, figyelembe véve az elővigyázatosság elvének alkalmazását a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. elvének meghatározása szerint,
Újólag megerősítve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban az egyes államoknak szuverén joga saját erőforrásaikat kiaknázni saját környezeti és fejlesztési politikájuknak megfelelően, továbbá saját felelősségük biztosítani, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tevékenységek nem okoznak kárt más államok környezetében vagy saját nemzeti joghatóságuk határain túli területeken,
Tudomásul véve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tekintetében a globális intézkedés szükségességét, és emlékeztetve az Agenda 21 9. fejezetében a határokon átterjedő globális levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó regionális megállapodások tervezett szerepére, és különösen az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának feladatára, hogy regionális tapasztalatait megossza a világ más régióival,
Felismerve, hogy léteznek szubregionális, regionális és globális rendszerek, beleértve a veszélyes hulladékok kezelését, országhatárokat átlépő szállítását, valamint ártalmatlanítását szabályozó nemzetközi jogi okmányok, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény,
Figyelembe véve, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok felhalmozódásához hozzájáruló légszennyezés elsődleges forrásait képezi egyes növényvédő szerek használata, egyes vegyi anyagok gyártása és használata, valamint egyes anyagok melléktermékként történő keletkezése a hulladékégetés, tüzelés, fémkohászat során és mozgó forrásokból,
Tudatában, hogy megfelelő technikák és kezelési módszerek állnak rendelkezésre a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok légköri kibocsátásának csökkentésére,
Annak tudatában, hogy a levegőszennyezés elleni küzdelemhez költséghatékony regionális megközelítésre van szükség,
Tudomásul véve a magán- és a nem kormányzati szférák jelentős hozzájárulását a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokhoz kapcsolódó hatások, a rendelkezésre álló alternatívák és a szennyezéscsökkentési eljárások ismeretéhez, valamint szerepüket a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag-kibocsátások csökkentésének segítésében,
Szem előtt tartva, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag-kibocsátások csökkentésére meghozott intézkedések nem képezhetik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközét vagy a nemzetközi verseny és kereskedelem rejtett korlátozását,
Figyelemmel a meglévő tudományos és műszaki adatokra a kibocsátásokról, a légköri jelenségekről és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásairól, valamint a szennyezéscsökkentés költségeiről, és elismerve a tudományos és műszaki együttműködés folytatásának szükségességét ezen kérdések megértésének előmozdításához,
Felismerve, hogy a Felek közül néhány már hozott intézkedéseket a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra nézve nemzeti szinten és/vagy egyéb nemzetközi egyezmény alapján,
A következőkben állapodtak meg:
E jegyzőkönyv alkalmazásában,
1. „Egyezmény”: a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, 1979. november 13-án Genfben elfogadott Egyezmény;
2. „EMEP”: a nagy távolságra jutó levegőszennyező anyagok megfigyelésére és értékelésére létrehozott Európai Együttműködési Program;
3. „Végrehajtó Testület”: az Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, az Egyezmény végrehajtásával foglalkozó testület;
4. „Bizottság”: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága;
5. „Felek”: eltérő rendelkezés hiányában e jegyzőkönyv Részes Felei;
6. „Az EMEP földrajzi hatálya”: a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nagy távolságra jutó levegőszennyező anyagok megfigyelésére és értékelésére létrehozott európai együttműködési program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról szóló, 1984. szeptember 28-án Genfben elfogadott jegyzőkönyv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott térség;
7. „A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok” (POP-ok): szerves vegyületek, amelyek: (i) mérgező tulajdonságokkal bírnak; (ii) a környezetben tartósan megmaradnak; (iii) biológiailag felhalmozódhatnak; (iv) nagy távolságra, országhatárokon átterjedve szállítódhatnak és lerakódhatnak; és (v) jelentős káros hatásokat okozhatnak az emberi egészségben vagy a környezetben forrásaik helyének közelében és attól távol;
8. „Anyag”: egy önálló vegyi anyag vagy néhány kémiai összetevő, amelyek egy meghatározott csoportot képeznek annak alapján, hogy (a) hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek és a környezetbe való kibocsátásuk együtt történik; vagy (b) olyan keveréket képeznek, amelyet általában egyetlen termékként értékesítenek;
9. „Kibocsátás”: a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátása pontszerű vagy diffúz forrásokból a légkörbe;
10. „Helyhez kötött forrás”: bármilyen helyhez kötött épület, szerkezet, üzem, létesítmény vagy berendezés, amely bármilyen környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagot közvetlenül vagy közvetve bocsát vagy bocsáthat ki a légkörbe;
11. „Nagy, helyhez kötött forráskategória”: a VIII. mellékletben felsorolt bármilyen helyhez kötött forráskategória;
12. „Új, helyhez kötött forrás”: bármilyen nagy, helyhez kötött forrás, amelynek az építését vagy jelentős módosítását a következő időponttól számított két év eltelte után kezdik meg: (i) e jegyzőkönyv; vagy (ii) a III. vagy VIII. melléklet módosításának hatálybalépése, ahol a helyhez kötött forrás csak az említett módosítás következtében képezi e jegyzőkönyv rendelkezéseinek tárgyát. Az illetékes nemzeti hatóság feladata eldönteni, hogy egy módosítás jelentős-e vagy sem, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a módosítás környezeti hasznai.
E jegyzőkönyv célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak és veszteségeinek ellenőrzése, csökkentése vagy kiküszöbölése.
(1) A 4. cikk alkalmazásában a kifejezett mentességek eseteinek kivételével, a Felek hatékony intézkedéseket tesznek:
a) az I. mellékletben felsorolt anyagok gyártásának és felhasználásának megszüntetésére e jegyzőkönyvben előírt végrehajtási követelményeknek megfelelően;
b)
(i) annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagok lebontásakor vagy ártalmatlanításakor a lebontás vagy ártalmatlanítás környezetkímélő módon történjen, figyelembe véve a vonatkozó, a veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását szabályozó szubregionális, regionális és globális rendszereket, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló bázeli egyezményt;
(ii) törekedve annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagok ártalmatlanítása hazai szinten történjen, figyelembe véve a vonatkozó környezeti szempontokat;
(iii) annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagok országhatárokat átlépő szállítása környezetkímélő módon történjen, figyelembe véve az alkalmazandó, a veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását szabályozó szubregionális, regionális és globális rendszereket, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló bázeli egyezményt;
c) a II. mellékletben felsorolt anyagokat a leírt felhasználásokra korlátozására, e jegyzőkönyvben előírt végrehajtási követelményeknek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények minden anyagra attól a naptól érvényesek, amelyen az adott anyag gyártása vagy használata megszűnik, és ezek közül is az a nap, amely később következik be.
(3) Az I., II. vagy III. mellékletben felsorolt anyagok tekintetében valamennyi Félnek megfelelő stratégiát kell kidolgoznia a még használatban lévő termékek és az ilyen termékeket tartalmazó hulladékok azonosítására, és megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezeket a hulladékokat és termékeket a hulladékká válásukkor környezetkímélő módon lebontsák vagy ártalmatlanítsák.
(4) A fenti (1)–(3) bekezdés alkalmazásában a hulladék, az ártalmatlanítás és a környezetkímélő fogalmakat a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló bázeli egyezmény szerinti fogalmak használatával megegyező módon kell értelmezni.
(5) A Felek:
a) csökkentik az éves összkibocsátásukat a III. mellékletben felsorolt valamennyi anyag tekintetében az említett mellékletnek megfelelően megállapított referenciaévi kibocsátási szintről, az adott körülményeiknek megfelelő hatékony intézkedések meghozatalával;
b) legkésőbb a VI. mellékletben meghatározott határidőn belül:
(i) az V. melléklet figyelembevételével alkalmazzák az elérhető legjobb technikákat minden egyes új, helyhez kötött forrásra azon nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, amelyre az V. melléklet meghatározza az elérhető legjobb technikákat;
(ii) az V. melléklet figyelembevételével legalább ugyanolyan szigorú határértékeket alkalmaznak minden egyes új, helyhez kötött forrásra egy nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, mint a IV. mellékletben előírtak. A Felek alternatívaként alkalmazhatnak olyan eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel egyenértékű általános kibocsátási szinteket érnek el;
(iii) az V. melléklet figyelembevételével alkalmazzák az elérhető legjobb technikákat – amennyire ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – valamennyi meglévő, helyhez kötött forrásra azon nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, amelyre az V. melléklet meghatározza az elérhető legjobb technikákat. A Felek alternatívaként alkalmazhatnak olyan eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel egyenértékű általános kibocsátási szinteket érnek el;
(iv) az V. melléklet figyelembevételével legalább ugyanolyan szigorú határértékeket alkalmaznak, – amennyire ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – valamennyi meglévő, helyhez kötött forrásra egy, az említett mellékletben meghatározott nagy, helyhez kötött forráskategórián belül, mint a IV. mellékletben előírtak. A Felek alternatívaként alkalmazhatnak olyan eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel egyenértékű általános kibocsátási szinteket érnek el;
(v) a VII. melléklet figyelembevételével hatékony intézkedéseket alkalmaznak a mozgó forrásokból származó kibocsátások csökkentésére.
(6) A lakossági tüzelőberendezések esetében az (5) bekezdés (b) i. és iii. pontjában előírt kötelezettségek az összes helyhez kötött forrásra vonatkoznak a nevezett kategóriában összesítve.
(7) Amennyiben valamelyik Fél, az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása után, nem tudja teljesíteni az (5) bekezdés a) pontjának követelményeit a III. mellékletben előírt valamelyik anyagra, a Felet mentesíteni kell az (5) bekezdés szerinti kötelezettségek alól arra az anyagra vonatkozóan.
(8) A Felek kibocsátási leltárt dolgoznak ki és tartanak fenn a III. mellékletben felsorolt anyagok tekintetében, és az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó Felek legalább az EMEP Irányító Testülete által meghatározott módszerek és térbeli, időbeli felbontás alkalmazásával, az EMEP földrajzi hatálya alá nem tartozó Felek pedig a Végrehajtó Testület munkaterve szerint kidolgozott módszerek útmutatásként történő használatával összegyűjtik az I. és II. mellékletben felsorolt anyagok gyártására és értékesítésére vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. Ezt az információt a lenti 9. cikkben meghatározott jelentési követelményeknek megfelelően kell jelenteni.
(1) A 3. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó egy anyag laboratóriumi kutatáshoz vagy referenciamintaként felhasználandó mennyiségeire.
(2) A Felek mentességet adhatnak a 3. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja alól egy adott anyag vonatkozásában, feltéve, hogy a mentességet nem e jegyzőkönyv célkitűzéseivel ellentétes módon adják vagy használják fel, továbbá mentességet csak a következő célokra és a következő feltételek mellett adhatnak:
a) a fenti (1) bekezdésben említett kutatástól eltérő kutatásra, ha:
(i) az anyag jelentős mennyisége várhatóan nem kerül be a környezetbe a javasolt felhasználás, illetve az azt követő ártalmatlanítás során;
(ii) az ilyen kutatás célkitűzéseihez és paramétereihez az adott Fél értékelése és engedélyezése szükséges; és
(iii) az anyag jelentős környezetbe kerülése esetén a mentesség alkalmazása azonnal megszűnik, intézkedéseket hoznak a kibocsátás megfelelő enyhítésére, és elvégzik a kibocsátás korlátozására irányuló intézkedések felmérését, mielőtt a kutatás ismét folytatódhat;
b) közegészségügyi veszélyhelyzet szükség szerinti kezelésére, ha:
(i) nem állnak a Fél rendelkezésére a veszélyhelyzet kezeléséhez megfelelő alternatív intézkedések;
(ii) a meghozott intézkedések arányosak a veszélyhelyzet mértékével és súlyosságával;
(iii) megfelelő óvintézkedéseket tesznek az emberi egészség és a környezet védelmére és annak biztosítására, hogy az anyagot ne használják a veszélyhelyzet tárgyát képező földrajzi területen kívül;
(iv) a mentességet olyan időtartamra adják, amely nem haladja meg a veszélyhelyzet időtartamát; és
(v) a veszélyhelyzet megszűnésekor az anyag megmaradt készletei a 3. cikk (1) bekezdése b) pontja rendelkezéseinek tárgyát képezi;
c) a Fél számára lényegesnek tartott kisebb alkalmazáshoz, ha:
(i) a mentességet legfeljebb öt évre adják;
(ii) korábban még nem adtak mentességet e cikk alapján;
(iii) nem léteznek megfelelő alternatívák a javasolt felhasználáshoz;
(iv) a Fél értékelte a mentesség alkalmazásának eredményeként előállt anyagkibocsátásokat és azoknak a többi Fél összes anyagkibocsátásához való hozzájárulását;
(v) megfelelő óvintézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a környezetbe való kibocsátásokat minimalizálják; és
(vi) a mentesség alkalmazásának megszűnésekor az anyag megmaradt készletei a 3. cikk (1) bekezdése b) pontja rendelkezéseinek tárgyát képezi.
(3) A Felek a mentesség fenti (2) bekezdés alapján történő nyújtását követő legkésőbb kilencven napon belül a Titkárság rendelkezésére bocsátják legalább a következő információkat:
a) a mentesség tárgyát képező anyag kémiai elnevezése;
b) a cél, amelyre a mentességet adták;
c) a feltételek, amelyek mellett a mentességet adták;
d) az időtartam, amelyre a mentességet adták;
e) azok a személyek, akikre, vagy az a szervezet, amelyre a mentesség vonatkozik; és
f) a (2) bekezdés fenti (a) és (c) pontja alapján adott mentesség alkalmazásának eredményeként előállt anyagkibocsátások és azok a többi Fél összes anyagkibocsátásához való hozzájárulásának értékelése.
(4) A Titkárság a Felek rendelkezésére bocsátja a fenti (3) bekezdés alapján kapott információkat.
A Felek – törvényeikkel, rendeleteikkel és gyakorlatukkal összhangban – kedvező feltételeket teremtenek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártásának és kibocsátásának csökkentését szolgáló információ- és technológiacsere elősegítéséhez, valamint költséghatékony alternatívák kidolgozásához, elősegítve többek között a következőket:
a) a magán- és állami szektorokban azon megfelelő szervezetek és egyének közötti kapcsolatok és együttműködés, amelyek képesek technológiákat, tervezési és műszaki szolgáltatásokat, berendezést vagy finanszírozást nyújtani;
b) információcsere a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alternatíváinak fejlesztéséről és használatáról, valamint az ilyen alternatívák emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatására vonatkozó kockázatértékelésről, illetve az ezekhez való hozzáférés, továbbá információcsere az ilyen alternatívák gazdasági és társadalmi költségeiről, illetve az ezekhez való hozzáférés;
c) jegyzékek összeállítása és rendszeres frissítése azon kijelölt hatóságokról, amelyek hasonló tevékenységekkel foglalkoznak más nemzetközi fórumokon;
d) információcsere más nemzetközi fórumokon folytatott tevékenységekről.
A Felek – törvényeikkel, rendeleteikkel és gyakorlatukkal összhangban – elősegítik az információk továbbítását a nyilvánossághoz, beleértve olyan személyeket, akik a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok közvetlen felhasználói. Az ilyen információ magában foglalhatja többek között a következőket:
a) információk, beleértve a címkézést, a kockázatértékelésről és a veszélyről;
b) információ a kockázatcsökkentésről;
c) információ a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kiküszöbölésének vagy azok használata csökkentésének ösztönzéséről, beleértve, adott esetben, az integrált kártevő-elhárításra, az integrált növényvédelemre vonatkozó információt, valamint az említett kiküszöbölés, illetve csökkentés gazdasági és társadalmi hatásaira vonatkozó információ; és
d) információ a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alternatíváiról, valamint az ilyen alternatívák emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatására vonatkozó kockázatértékelésről, továbbá információ az ilyen alternatívák gazdasági és társadalmi hatásairól.
(1) A Felek, legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy e jegyzőkönyv az adott Félre nézve hatályba lép, stratégiákat, politikákat és programokat dolgoznak ki e jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeik teljesítése érdekében.
(2) A Felek:
a) ösztönzik a gazdaságilag megvalósítható, környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodási technikák használatát, beleértve a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, tekintettel e jegyzőkönyv tárgyát képező anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó gyártott termékek, oldatok vagy keverékek használatára, előállítására, kibocsátására, feldolgozására, forgalmazására, kezelésére, szállítására és újrafeldolgozására;
b) ösztönzik más, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésére vonatkozó kezelési programok végrehajtását, beleértve önkéntes programokat és gazdasági eszközök használatát;
c) mérlegelik adott körülményeiknek megfelelően további politikák és intézkedések elfogadását, amelyek magukban foglalhatnak nem szabályozási megközelítéseket is;
d) gazdaságilag megvalósítható, határozott erőfeszítéseket tesznek e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó anyagok szintjeinek csökkentésére, amelyek szennyező anyagként vannak jelen más anyagokban, vegyipari vagy gyártott termékekben, amint a forrás jelentősége megállapítást nyert;
e) az anyagok értékelésére szolgáló programjaikban figyelembe veszik az információk benyújtásáról, valamint az I., II. vagy III. melléklet anyagokkal történő kiegészítésére vonatkozó eljárásokról szóló, 1998/2 számú végrehajtó testületi határozat (1) bekezdésében meghatározott jellemzőket.
(3) A Felek hozhatnak e jegyzőkönyv által előírt szigorúbb intézkedéseket is.
A Felek ösztönzik a kutatást, fejlesztést, nyomon követést és együttműködést a következők vonatkozásában, de nem csak azokra korlátozva:
a) kibocsátások, nagy távolságra történő szállítás és lerakódási szintek, valamint ezek modellezése, meglévő szintek a biotikus és abiotikus környezetben, a vonatkozó módszerek harmonizálása érdekében eljárások kidolgozása;
b) szennyező anyag-terjedési utak és jegyzékei a reprezentatív ökoszisztémákban;
c) lényeges hatások az emberi egészségre és a környezetre, beleértve ezen hatások mennyiségi meghatározását;
d) az elérhető legjobb technikák és gyakorlatok, beleértve a mezőgazdasági gyakorlatokat is, valamint a Felek által jelenleg alkalmazott, vagy kidolgozás alatt álló kibocsátáscsökkentési technikák és gyakorlatok;
e) gazdasági és szociológiai tényezők figyelembevételét lehetővé tevő módszerek az alternatív kibocsátáscsökkentési stratégiák értékelésénél;
f) hatásokon alapú megközelítés, amely integrálja a megfelelő információkat, beleértve a fenti a)–e) alpont alapján kapott információkat is, a mért vagy modellezett környezeti szintekről, terjedési utakról és az emberi egészséget és környezetet érő hatásokról, a későbbi csökkentési stratégiák kialakítása céljából, amelyek ugyancsak figyelembe veszik a gazdasági és technológiai tényezőket;
g) módszerek az egyes, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak becsléséhez és későbbi kibocsátásainak előrevetítéséhez, valamint annak kiértékelése, hogy a nemzeti kibocsátási szintek ilyen becsléseit és előrejelzéseit miként lehet felhasználni a jövőbeni kötelezettségek kialakításánál;
h) e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó anyagok szintjei, amelyek szennyező anyagként vannak jelen más anyagokban, vegyipari termékekben vagy gyártott termékekben, és az ilyen szintek jelentősége a nagy távolságra történő szállításban, valamint technikák az ilyen szennyező anyagok, és ezen túlmenően, a pentaklór-fenollal kezelt faanyag élettartama alatt keletkezett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok szintjeinek csökkentésére.
Elsőbbségben kell részesíteni azon anyagok kutatását, amelyeket a 14. cikk (6) bekezdésében előírt eljárások alapján a legnagyobb valószínűséggel benyújtanak.
(1) A kereskedelmi információk titkosságát szabályozó jogszabályok függvényében:
a) a Felek a Bizottság Végrehajtó Titkárságán keresztül a Végrehajtó Testület keretén belül ülésező Felek által meghatározott rendszeres időközönként jelentést tesznek a Végrehajtó Testületnek e jegyzőkönyv végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről;
b) az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó Felek a Bizottság Végrehajtó Titkárságán keresztül az EMEP Irányító Testülete által meghatározandó és a Végrehajtó Testület ülésén a Felek által jóváhagyandó időközönként rendszeres jelentést tesznek az EMEP részére a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátási szintjeiről, legalább az EMEP Irányító Testülete által előírt módszereket, valamint időbeli és térbeli felbontást alkalmazva. Az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó Felek hasonló információt bocsátanak a Végrehajtó Testület rendelkezésre, ha arra felkérését kapnak. A Felek továbbá információt szolgáltatnak a III. mellékletben felsorolt anyagok kibocsátási szintjeiről az említett mellékletben előírt referenciaévre vonatkozóan.
(2) A fenti (1) bekezdés a) pontjának megfelelően jelentendő információkat a Végrehajtó Testület ülésén a Felek által elfogadandó, a formai és tartalmi előírásokra vonatkozó határozattal összhangban kell jelenteni. Az említett határozat feltételeit a Felek szükség szerint felülvizsgálják a jelentésekbe belefoglalandó információk formájára és tartalmára vonatkozó további elemek meghatározása érdekében.
(3) A Végrehajtó Testület éves ülése előtt kellő időben az EMEP tájékoztatást nyújt a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nagy távolságra történő szállítódásáról és lerakódásáról.
(1) A Felek a Végrehajtó Testület ülésein, az Egyezmény 10. cikkének (2) bekezdése a) pontjának megfelelően felülvizsgálják a Felek, az EMEP és más kisegítő testületek, valamint e jegyzőkönyv 11. cikkében említett, a Végrehajtási Bizottság jelentéseit.
(2) A Felek a Végrehajtó Testület ülésein figyelemmel kísérik e jegyzőkönyvben előírt kötelezettségek teljesítésének előrehaladását.
(3) A Felek a Végrehajtó Testület ülésein felülvizsgálják e jegyzőkönyvben előírt kötelezettségek alkalmasságát és hatékonyságát. Ezen felülvizsgálatoknál figyelembe kell venni az elérhető legjobb tudományos információkat a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok lerakódásának hatásairól, a technológiai fejlesztések értékeléseiről, a változó gazdasági körülményekről és a kibocsátási szintekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről. Ezen felülvizsgálatok eljárásait, módszereit és időzítését a Feleknek kell meghatározni a Végrehajtó Testület ülésén. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépése után három évvel kell elvégezni.
A Felek jelen jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeinek betartását rendszeresen felül kell vizsgálni. A Végrehajtó Testület tizenötödik ülésén hozott, 1997/2 számú határozata alapján létrehozott Végrehajtási Bizottság végzi ezen felülvizsgálatokat és jelentést tesz a Végrehajtó Testület keretein belül ülésező Felek részére az említett határozat – beleértve annak minden módosítását – mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelően.
(1) E jegyzőkönyv értelmezését vagy alkalmazását érintő két vagy több Fél közötti vita esetén, az érintett Felek a vitát tárgyalás útján vagy saját választásuk szerinti bármilyen más békés úton rendezik. A vitában álló Felek tájékoztatják a Végrehajtó Testületet vitájukról.
(2) E jegyzőkönyv megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy az ahhoz történő csatlakozás során, illetve azt követően azon Fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, a Letéteményeshez eljuttatott írásos okiratban kijelentheti, hogy a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazás kapcsán támadt vita tekintetében a következő rendezési módok valamelyikét vagy mindkettőt magára nézve ipso facto és külön megállapodás nélkül kötelezőnek tekinti mindazon Felekkel kapcsolatban, akik ezen kötelezettséget maguk is elfogadják:
a) a vitás kérdésnek a Nemzetközi Bíróság elé történő terjesztése;
b) választottbíróság azoknak az eljárásoknak megfelelően, amelyeket a Felek – amint lehetséges – a Végrehajtó Testület ülésén fogadnak el, a választottbírósági mellékletben meghatározott eljárás szerint.
Azon Felek, amelyek regionális gazdasági integrációs szervezetek, hasonló joghatással bíró nyilatkozatot tehetnek a választottbírósággal kapcsolatban a b) pontnak megfelelően.
(3) A fenti (2) bekezdés szerint tett nyilatkozatok az azokban foglalt feltételeknek megfelelően lejártukig, vagy a Letéteményeshez eljuttatott írásbeli visszavonásukat követően még három hónapig maradnak érvényben.
(4) Új nyilatkozat, visszavonási értesítés vagy egy nyilatkozat érvényességének lejárta semmilyen módon nem befolyásolja a Nemzetközi Bíróság, vagy a választottbíróság előtt folyamatban lévő eljárás menetét, kivéve, ha a vitában érintett Felek másképpen nem állapodnak meg.
(5) Kivéve azt az esetet, ha a vitában érintett Felek elfogadták ugyanazt a – (2) bekezdés szerinti – vitarendezési módot, amennyiben az egyik Fél másik Fél részére küldött, a vita fennállásáról szóló írásbeli értesítését követő tizenkét hónapon belül a Felek nem képesek a vitát az (1) bekezdésben említett eszközökkel rendezni, a vitát a vitában érintett bármelyik Fél kérésére egyeztető eljárásra lehet terjeszteni.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában fel kell állítani egy egyeztetőbizottságot. A bizottság az érintett Felek által egyenlő számban kijelölt tagokból, vagy ha az egyeztetésben a Felek azonos érdeket képviselnek, akkor az adott érdekcsoport által kijelölt tagokból áll, és az így kijelölt bizottsági tagok megválasztják a bizottság elnökét. A bizottság ajánlás jellegű döntést hoz, amelyet a Felek jóhiszeműen vesznek figyelembe.
E jegyzőkönyv mellékletei a jegyzőkönyv szerves részét képezik. Az V. és VII. melléklet ajánlás jellegű.
(1) E jegyzőkönyv módosítására bármely Fél tehet javaslatot.
(2) A módosító javaslatokat a Bizottság Végrehajtó Titkárságához kell írásban eljuttatni, amely megküldi azokat a többi Félnek. A Végrehajtó Testület keretében ülésező Felek a legközelebbi ülésen megvitatják a javasolt módosításokat, feltéve, hogy a Végrehajtó Titkárság legalább kilencven napon belül eljuttatta a javaslatokat a Feleknek.
(3) E jegyzőkönyvre, illetve annak I–IV., VI. és VIII. mellékletére vonatkozó módosító javaslatokat a Végrehajtó Testület ülésein jelenlévő Felek konszenzussal fogadják el, és az azokat elfogadó Felek tekintetében kilencven nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a Felek kétharmada eljuttatta erről szóló elfogadó okiratát a Letéteményeshez. A többi Fél esetében a módosítások az adott Fél elfogadó okiratának a Letéteményeshez történő eljuttatását követő kilencvenedik napon lép életbe.
(4) Az V. és a VII. melléklet módosításait a Végrehajtó Testület ülésein jelenlévő Felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság Végrehajtó Titkársága által a Feleknek küldött közlést követő kilencvenedik nap lejárta után ezen mellékletek módosítása mindazon Felek tekintetében hatályba lép, akik az alábbi (5) bekezdés alapján nem juttatták el az értesítést a Letéteményeshez, feltéve, hogy legalább tizenhat Fél nem juttatott el ilyen értesítést.
(5) Bármely Fél, amelynek nem áll módjában jóváhagyni az V. vagy a VII. melléklet módosítását, a határozat elfogadásának közlésétől számított kilencven napon belül erről írásban értesíti a Letéteményest. Az ilyen értesítésről a Letéteményes haladéktalanul értesíti a többi Felet. A Felek korábbi értesítésüket bármikor kicserélhetik egy elfogadó okirattal, és az adott melléklet módosítása az elfogadó okirat Letéteményeshez történő megküldésének napjától számított kilencvenedik napon ezen Felek tekintetében hatályba lép.
(6) Az I., II. vagy III. mellékletek módosítására tett javaslatok esetében, ha az egy újabb anyag jelen jegyzőkönyvbe való felvételére irányul:
a) a javaslattevő a Végrehajtó Testület rendelkezésére bocsátja a Végrehajtó Testület 1998/2 számú határozatában, beleértve annak bármely módosításában, meghatározott információkat; és
b) a Felek a Végrehajtó Testület 1998/2 számú határozatában, beleértve annak bármely módosításában, meghatározott eljárásoknak megfelelően értékelik a javaslatot.
(7) A Végrehajtó Testület 1998/2 számú határozatát módosító határozatot a Végrehajtó Testület keretén belül ülésező Felek konszenzussal fogadják el, és az az elfogadás napját követő hatvanadik napon lép hatályba.
(1) E jegyzőkönyv 1998. június 24–25-én Aarhusban (Dánia), ezt követően pedig 1998. december 21-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén aláírásra nyitva áll a Bizottság tagországai részére, továbbá a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36 (IV). számú határozatának 8. bekezdése alapján a Bizottságban tanácskozási joggal rendelkező államok részére, illetve a Bizottság szuverén tagjai által létrehozott olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek részére, amelyek hatáskörébe tartozik e jegyzőkönyvben foglalt kérdésekkel kapcsolatban nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat folytatni, illetve ilyen megállapodásokat megkötni és alkalmazni, feltéve hogy az érintett államok és szervezetek az Egyezmény részes felei.
(2) A regionális gazdasági integrációs szervezetek – hatáskörükön belüli kérdésekben – saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek e jegyzőkönyv szerint e szervezetek tagállamait megilletik, illetve terhelik. Ilyen esetekben e szervezetek tagállamai egyenként nem jogosultak e jogok gyakorlására.
(1) E jegyzőkönyvet az aláíró Feleknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
(2) E jegyzőkönyv 1998. december 21-től a 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tevő bármely állam vagy szervezet részére nyitva áll a csatlakozásra.
A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki egyben a Letéteményesi feladatokat is ellátja.
(1) E jegyzőkönyv a tizenhatodik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(2) A 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon államok vagy szervezetek esetében, amelyek a tizenhatodik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után erősítik meg, fogadják el vagy hagyják jóvá a jegyzőkönyvet, illetve csatlakoznak ahhoz, a jegyzőkönyv ezen tagok saját megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésnek napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.
Bármelyik Fél, a jegyzőkönyvnek az adott Fél tekintetében történő hatályba lépésétől számított öt év eltelte után bármikor, felmondhatja a jegyzőkönyvet, ha erről írásban értesíti a Letéteményest. A felmondás az erről szóló írásos értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvételét követő kilencvenedik napon, vagy legkésőbb abban az időpontban lép hatályba, amelyet a felmondási értesítésben a jegyzőkönyvet felmondó Fél meghatározott.
E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek az angol, francia és orosz nyelvű változatai egyaránt hitelesek, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
ENNEK HITELÉÜL alulírottak, akik erre megfelelő felhatalmazással rendelkeznek, a jegyzőkönyvet aláírták. Készült Aarhusban (Dánia), a mai napon, ezerkilencszázkilencvennyolc június hónap huszonnegyedikén.
E jegyzőkönyv eltérő rendelkezései hiányában ez a melléklet nem vonatkozik az alább felsorolt anyagokra, ha úgy fordulnak elő: (i) mint szennyező anyagok a termékekben; vagy (ii) gyártott vagy használatban lévő termékekben a végrehajtás időpontjában; vagy (iii) mint helyre korlátozott vegyipari féltermékek egy vagy több különböző anyag gyártásában és ezáltal átalakítva. Eltérő előírás hiányában, mindegyik alábbi kötelezettség a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba.
| Anyag | Végrehajtási követelmények | ||
| Kiküszöbölendő | Feltételek | ||
| Aldrin CAS: 309–00–2 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| Klórdán CAS: 57–74–9 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| Klórdekon CAS: 143–50–0 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| DDT CAS: 50–29–3 | Termelés | 1. Termelés megszüntetése egy éven belül, ha a Felek megegyeztek abban, hogy a DDT helyett alkalmas alternatívák állnak rendelkezésre a közegészség olyan betegségek elleni védelmére, mint a malária és az agyhártyagyulladás. 2. Szem előtt tartva a DDT termelésének lehető legkorábbi megszüntetését, a Felek legkésőbb egy évvel e jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után, és azután szükség szerinti időközönként, az Egészségügyi Világszervezettel, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével és az Egyesült Nemzetek Környe- zetvédelmi Programjával konzultálva, értelemszerűen áttekinti az alternatívák hozzáférhetőségét és felhasználhatóságát, elősegíti a DDT biztonságosabb és gazdaságilag életképes alternatíváinak kereskedelmi forgalomba hozását. | |
| Használat | Nincs, kivéve a II. mellékletben azonosítottat. | ||
| Dieldrin CAS: 60–57–1 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| Endrin CAS: 72–20–8 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| Heptaklór CAS: 76–44–8 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs, kivéve tűzhangyák irtására vizsgázott személyzet általi használatot zárt ipari villamos kapcsolószekrényekben. Az ilyen felhasználást e jegyzőkönyv alapján újra kell értékelni a hatálybalépés napja után legkésőbb két évvel. | ||
| Hexabróm-bifenil | Termelés | Nincs | |
| CAS: 36355–01–8 | Használat | Nincs | |
| Hexaklór-benzol CAS: 118–74–1 | Termelés | Nincs, kivéve a korlátozott célra történő termelést, az átmeneti gazdaságú országok által az aláíráskor vagy csatlakozáskor letétbe helyezett nyilatkozatban előírtak szerint. | |
| Használat | Nincs, kivéve a korlátozott célra történő felhasználást, az átmeneti gazdaságú országok által az aláíráskor vagy csatlakozáskor letétbe helyezett nyilatkozatban előírtak szerint. | ||
| Mirex CAS: 2385–85–5 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| PCB * | Termelés | Nincs, kivéve az átmeneti gazdaságú országokat, amelyek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2005. december 31-ig megszüntetik a termelést és a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányukkal együtt letétbe helyezendő nyilatkozatban közlik szándékukat, hogy ezt megteszik. | |
| Használat | Kivéve a II. mellékletben előírtak szerint. | ||
| Toxafén CAS: 8001–35–2 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
E jegyzőkönyv eltérő rendelkezései hiányában ez a melléklet nem vonatkozik az alább felsorolt anyagokra, ha úgy fordulnak elő: (i) mint szennyező anyagok a termékekben; vagy (ii) gyártott vagy használatban lévő termékekben a végrehajtás időpontjában; vagy (iii) mint helyre korlátozott vegyipari féltermékek egy vagy több különböző anyag gyártásában és ezáltal átalakítva. Eltérő előírás hiányában, mindegyik alábbi kötelezettség a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba.
| Anyag | Végrehajtási követelmények | ||
| Korlátozott felhasználások | Feltételek | ||
| DDT CAS: 50–29–3 | 1. A közegészség védelmére olyan betegségek ellen, mint a malária és az agyhártyagyulladás. 2. Mint vegyi féltermék Dicofol gyártásához. | 1. A használat csak mint integrált kártevő elhárítási stratégia komponenseként engedhető meg és csak a szükséges mértékig és csak egy évig a termelés megszüntetésének időpontja után az I. melléklet szerint. 2. Az ilyen használatot e jegyzőkönyv hatálybalépésnek napja után legkésőbb két évvel újra kell értékelni. | |
| HCH CAS: 608–73–1 | Műszaki HCH (vagyis kevert HCH izomerek) a vegyipari gyártásban féltermékként történő felhasználásra korlátozva. | ||
| Termékek, melyekben a HCH izomer legalább 99%-a van gamma (vagyis lindán, CAS: 58–89–9) alakban, a következő felhasználásokra vannak korlátozva: 1. Vetőmag kezelés. 2. Talajkezelések, melyeket közvetlenül követ a feltalaj felszíni rétegébe történő keverése. 3. Épületfa, faáru és rönkök szakmai javító és ipari kezelése. 4. Közegészségügyi és állategészségügyi rovarirtó szer. 5. Nem-légi alkalmazás facsemetékhez, kis területű gyepes használathoz, valamint beltéri és kültéri felhasználás faiskolai és díszkerti alkalmazásban. 6. Beltéri ipari és lakótéri alkalmazások. | Minden korlátozott lindán felhasználást újra kell értékelni legkésőbb két évvel a hatálybalépés napja után. | ||
| PCB * | A hatálybalépés időpontjában használatban lévő, vagy 2005. december 31-ig gyártott PCB-k, az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően. | A Felek határozott erőfeszítéseket tesznek, hogy azok elvezessenek: (a) az azonosítható PCB-k használatának kiküszöbölésére berendezésekben (vagyis transzformátorok, kondenzátorok vagy maradvány készleteket tartalmazó egyéb edényekben), amelyek 5 dm3-t meghaladó térfogatú PCB-ket tartalmaznak és amelyekben a PCB-k koncentrációja 0,05% vagy nagyobb, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2010. december 31-ig, vagy az átmeneti gazdaságú országokban 2015. december 31-ig; (b) az (a) alpontban hivatkozott összes cseppfolyós PCB és nem berendezésben lévő 0,005%-nál több PCB-t tartalmazó egyéb cseppfolyós PCB-k környezetkímélő módon történő lebontásáhez vagy a szennyezés eltávolításához, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. december 31-ig, vagy az átmeneti gazdaságú országokban 2020. december 31-ig; (c) az (a) alpontban hivatkozott berendezés környezetkímélő módon történő ártalmatlanításához vagy elhelyezéséhez. | |
| Anyag | Referenciaév | |
| PAH-ok * | 1990; vagy egy másik év 1985 és 1995 között, a Fél által a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározva. | |
| Dioxinok/furánok * | 1990; vagy egy másik év 1985 és 1995 között, a Fél által a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározva. | |
| Hexaklór-benzol | 1990; vagy egy másik év 1985 és 1995 között, a Fél által a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározva. |
1. A dioxinok és furánok fogalom meghatározását e jegyzőkönyv III. melléklete adja meg.
2. A határértékek ng/m3-ben vagy mg/m3-ben vannak kifejezve standard feltételek mellett (273,15 K, 101,3 kPa és száraz gáz).
3. A határértékek rendes üzemi állapotra vonatkoznak, beleértve a beindítási és leállítási eljárásokat, amennyiben nincsenek külön határértékek meghatározva az ilyen helyzetekre.
4. Az összes szennyező anyag mintavételezését és elemzését az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által lefektetett standard eljárások, vagy az Egyesült Államok vagy Kanada megfelelő referenciamódszerei szerint kell elvégezni. Amíg a CEN vagy ISO szabványok kidolgozásra várnak, a nemzeti szabványokat kell alkalmazni.
5. Ellenőrzési célokra, a mérési eredményeknek a határérték viszonylatában történő értelmezéséhez ugyancsak számításba kell venni a mérési módszer pontatlanságát. Egy határérték akkor tekinthető teljesítettnek, ha a mérési eredmény, melyből levonták a mérési módszer pontatlanságát, nem haladja meg azt.
6. A különböző PCDD/F-ek kibocsátásai toxicitási egyenértékekben (TE) vannak megadva a 2,3,7,8-TCDD-hez viszonyítva, NATO Modern Társadalom Kihívásaival Foglalkozó Bizottsága (NATO–CCMS) által 1988-ban javasolt rendszer használatával.
7. A következő határértékeket – amelyek a füstgáz 11%-os O2 koncentrációjára vonatkoznak – kell alkalmazni a következő égető berendezés típusokra:
Kommunális szilárd hulladék (óránként 3 tonnánál többet elégetve)
0,1 ng TE/m3
Kórházi szilárd hulladék (óránként 1 tonnánál többet égetve)
0,5 ng TE/m3.
Veszélyes hulladék (óránként 1 tonnánál többet égetve)
0,2 ng TE/m3.
1. Ezen melléklet célja útmutatást adni az Egyezmény részes felei számára az elérhető legjobb technikák azonosításához, lehetővé téve számukra a jegyzőkönyv 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítését.
2. Az „elérhető legjobb technikák” (BAT) a leghatékonyabb és legfejlettebb stádiumot jelentik a tevékenységek és üzemeltetési módszereik fejlesztésében, amelyek az adott technikák alkalmasságát jelzik, hogy elvi alapot képezzenek a kibocsátások és a környezet egészére kifejtett hatásuk megelőzésére és, ahol nem megvalósítható, általában csökkentésére szolgáló kibocsátási határértékekhez:
– a „technikák” kifejezés magában foglalja az alkalmazott technológiát és a módot, ahogyan a berendezést megtervezik, megépítik, karbantartják, üzemeltetik és üzemen kívül helyezik;
– „rendelkezésre álló” technikák az olyan léptékben kifejlesztetteket jelenti, amely lehetővé teszi az alkalmazást az érintett ipari ágazatban, gazdaságilag és műszakilag életképes feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy a technikákat a szóban forgó Fél területén belül használják vagy állítják elő, mindaddig, amíg azok ésszerűen hozzáférhetők az üzemeltető számára;
– „legjobb” jelenti a leghatékonyabbat a környezet egészének védelme magas általános szintjének eléréséhez. Az elérhető legjobb technikák meghatározásánál külön figyelmet kell fordítani, általában vagy specifikus esetekben, az alábbi tényezőkre, szem előtt tartva egy intézkedés valószínű költségeit és hasznait és az elővigyázatosság és megelőzés elveit:
– a kevés hulladékkal járó technológia alkalmazása;
– a kevésbé veszélyes anyagok használata;
– az eljárásban keletkezett és használt anyagok és hulladék visszanyerésének és újrafelhasználásának elősegítése;
– összehasonlítható eljárások, eszközök vagy üzemeltetési módszerek, melyeket sikerrel próbáltak ki ipari léptékben;
– technológiai haladás és változások a tudományos ismeretekben és megértésben;
– az érintett kibocsátások természete, hatásai és volumene;
– új vagy meglévő létesítmények üzembe helyezésének időpontjai;
– az elérhető legjobb technikák bevezetéséhez szükséges idő;
– az eljárásban használt nyersanyagok (beleértve a vizet) fogyasztása, természete és energia hatékonysága;
– a kibocsátások környezetre kifejtett általános hatása megelőzésének vagy minimumra csökkentésének szükségessége és kockázatai;
– a balesetek megelőzésének és a környezetre ható következményei minimálisra csökkentésének szükségessége.
Az elérhető legjobb technikák koncepciója nem valamely specifikus technika vagy technológia előírását célozza, hanem az érintett berendezés műszaki jellemzői, földrajzi elhelyezkedése és a helyi környezeti viszonyok számításba vételét.
3. A csökkentési intézkedések hatékonyságára és költségeire vonatkozó információ a Feladat Csoport és a POP Előkészítő Munkacsoport által megkapott és átvizsgált dokumentumokon alapul. Eltérő jelzés hiányában a felsorolt technikákat az üzemeltetési tapasztalatok alapján jól bevezetettnek kell tekinteni.
4. A kis kibocsátású technikákat magukban foglaló új üzemekkel, valamint meglévő üzemek átépítésével szerzett tapasztalatok folyamatosan gyarapodnak. Ezért szükséges lesz a melléklet rendszeres kidolgozása és módosítása. Az új üzemekhez azonosított elérhető legjobb technikákat (BAT) rendszerint meglévő üzemekre is lehet alkalmazni, feltéve, hogy megfelelő átmeneti idő áll rendelkezésre és hogy azokat adaptálják.
5. A melléklet több ellenőrző intézkedést sorol fel, amelyek átfogják a költség és hatékonyság tartományokat.
Az intézkedések megválasztása bármely adott esethez számos tényezőtől függ, beleértve gazdasági körülményeket, technológiai infrastruktúrát és kapacitást, valamint minden meglévő légszennyezés csökkentő intézkedést.
6. A helyhez kötött forrásokból kibocsátott legfontosabb POP-k a következők:
(a) Poliklórozott dibenzo-p-dioxionok/furánok (PCDD/F-ek);
(b) Hexaklór-benzol (HCB);
(c) Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok).
A fontos fogalom meghatározásokat e jegyzőkönyv III. melléklete adja meg.
7. A PCDD/F anyagok szerves anyagokkal és klórral járó termális folyamatokból emittálódnak a tökéletlen égés vagy kémiai reakciók eredményeként. A PCDD/F főbb állandó forrásai a következők lehetnek:
(a) hulladékégetés, beleértve az együttégetést;
(b) termális kohászati eljárások, pl. alumínium vagy egyéb nem-vasfémek, vas és acél gyártása;
(c) energiát szolgáltató tüzelőberendezések;
(d) lakossági tüzelés; és
(e) fél- és melléktermékeket kibocsátó egyes vegyipari folyamatok.
8. A PAH-kibocsátások nagy, helyhez kötött forrásai a következők lehetnek:
(a) háztartási fa- és széntüzeléses fűtés;
(b) nyílt tüzek, mint szemétégetés, erdőtüzek és tarlóégetés;
(c) koksz- és anódgyártás;
(d) alumíniumgyártás (Soederberg-eljárással); és
(e) fakonzerváló berendezések, kivéve az olyan Felet, akinél ez a kategória nem okoz jelentős hozzájárulást az összes PAH kibocsátásához (a III. melléklet meghatározása szerint).
9. A HCB-kibocsátások a PCDD/F anyagot emittáló azonos típusú termál- és kémiai eljárásokból erednek és a HCB hasonló mechanizmussal képződik. A HCB-kibocsátások főbb forrásai a következők lehetnek:
(a) hulladékégető berendezések, beleértve az együttégetést;
(b) a kohászat termál-forrásai; és
(c) klórozott tüzelőanyagok használata kohó berendezésekben.
10. A helyhez kötött forrásokból származó POP-kibocsátások csökkentésének több megoldása van. Ezek közé tartozik az adalékanyagok kiváltása, eljárás módosítások (beleértve a karbantartási és üzemeltetési ellenőrzést) és meglévő üzemek átépítését. Az alábbi felsorolás a rendelkezésre álló intézkedéseket általánosságban tünteti fel, melyeket külön-külön, vagy kombinálva lehet alkalmazni:
(a) adalékanyagok kiváltása, amelyek POP-k, vagy ahol közvetlen kapcsolat van az anyagok és a forrásból származó POP-kibocsátások között;
(b) legjobb környezeti gyakorlatok, mint jó gazdálkodás, megelőző karbantartási programok, vagy folyamatváltoztatások, mint zárt rendszerek (például kokszolókban, vagy közömbös/inert/elektródák használata elektrolízishez);
(c) az eljárás módosítása a teljes égés biztosításához, ezzel megelőzve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok képződését, az olyan paraméterek ellenőrzésén keresztül, mint égési hőmérséklet vagy tartózkodási idő;
(d) füstgáz tisztítási módszerek, mint termális vagy katalitikus égetés vagy oxidáció, por-kicsapatás, adszorpció; (e) maradványok, hulladékok és szennyvíziszap kezelése, például hőkezeléssel vagy semlegesítéssel.
11. Az 1., 2., 4., 5., 6., 8. és 9. táblázatokban a különböző mérésekre megadott kibocsátási szintek általában eset-specifikusak. A számok vagy tartományok a kibocsátási szinteket a kibocsátási határértékek százalékában adják meg, hagyományos technikák alkalmazásával.
12. A költséghatékonysági szempontok alapulhatnak összköltség per év per mérséklési egységen (beleértve beruházási és üzemeltetési költségeket). A POP-kibocsátáscsökkentés költségeit ugyancsak az általános folyamat gazdaságosság keretében kell mérlegelni, pl. a csökkentési intézkedések hatását és a termelési költségeket. Tekintettel a sok befolyásoló tényezőre, a beruházási és üzemeltetési költségek számai nagymértékben eset-specifikusak.
A. Hulladékégetés
13. A hulladékégetés felöleli a kommunális hulladék, veszélyes hulladék, kórházi hulladék és szennyiszap égetését.
14. A hulladékégető létesítményekből származó PCDD/F-kibocsátások fő csökkentő intézkedései a következők:
(a) elsődleges intézkedések az elégetett hulladékokra vonatkozóan;
(b) elsődleges intézkedések a folyamat technikákra vonatkozóan;
(c) intézkedések az égési folyamat és hulladékgázok fizikai paramétereinek ellenőrzésére (pl. hőmérséklet fokozatok, hűtési ráta, O2 tartalom, stb.);
(d) a füstgáz tisztítása; és
(e) a tisztítási folyamat maradványainak kezelése.
15. Az elégetett hulladékokra vonatkozó elsődleges intézkedések, amelyek a betáplált anyag kezelésével, nevezetesen a halogénezett anyagok csökkentésével és nem-halogénezett alternatívákkal történő kiváltásával járnak, nem felelnek meg a kommunális vagy veszélyes hulladék égetéséhez. Hatékonyabb az égetési folyamat módosítása és másodlagos intézkedések beépítése a füstgáztisztításhoz. A betáplált anyag kezelése hasznos elsődleges intézkedés a hulladék csökkentésére és az újrafelhasználás lehetőségének járulékos hasznával jár. Ez a PCDD/F közvetett csökkentését eredményezheti az elégetendő hulladék mennyiségének csökkentése által.
16. A folyamat technikák módosítása az égési viszonyok javításához egy fontos és hatékony intézkedés a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére (rendszerint 850 °C vagy magasabb hőmérséklet, az oxigén ellátás felmérése a fűtőértéktől és a hulladékok konzisztenciájától függően, az elégséges tartózkodási idő – 850 °C-nál kb 2. mp – és a gáz örvénylése, a hideg-gáz régiók elkerülése az égetőben, stb.). A fluidágyas égetők 850 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletet tartanak megfelelő kibocsátási eredményekkel. A meglévő égetőknél ez általában a berendezés áttervezésével és/vagy cseréjével járna, – ez egy olyan opció, amely nem minden országban lehet gazdaságilag életképes. Minimálisra kell csökkenteni a hamuk szén tartalmát.
17. Füstgázintézkedések. A következő intézkedések lehetségesek a füstgázban lévő PCDD/F-tartalom ésszerűen hatékony mérsékléséhez. A de novo szintézis körülbelül 450 °C-on történik. Ezek az intézkedések előfeltételt képeznek a további csökkentésekhez, hogy a cső végén el lehessen érni a kívánt szinteket:
(a) a füstgázok lehűtése (nagyon hatékony és viszonylag olcsó);
(b) késleltető szerek adalékolása, mint trietanolamin vagy trietilamin (a nitrogén-oxidokat is csökkentheti), de biztonsági okok miatt mérlegelni kell a mellék-reakciókat;
(c) porgyűjtő rendszerek alkalmazása 800 és 1000 °C közötti hőmérsékleteknél, pl. keramikus szűrők és ciklonok;
(d) alacsony-hőmérsékletű elektromos kisülési rendszerek alkalmazása; és
(e) szállópernye lerakódás elkerülése a füstgáz elszívó rendszerben.
18. A füstgáztisztítás módszerei:
(a) hagyományos porkiülepítők a részecskékhez kötött PCDD/F csökkentésére;
(b) szelektív katalitikus csökkentés (SCR) vagy szelektív nem-katalitikus csökkentés (SNCR);
(c) felületi elnyelés aktivált faszén vagy koksz használatával kötött vagy fluidizált rendszerekben;
(d) különböző típusú adszorpciós módszerek és optimális mosó rendszerek aktivált faszén, nyílt tűzhelyi szén, mész és mészkő oldatok keverékeivel merevágyas, mozgóágyas és fluidágyas reaktorokban. A gáznemű PCDD/F gyűjtésének hatékonysága javítható egy megfelelő aktivált koksz előbevonat-réteg alkalmazásával a zsákos szűrő felületén;
(e) H2O2-oxidálás; és
(f) katalitikus égési módszerek, különböző típusú katalizátorok használatával (vagyis Pt/Al2O3 vagy réz-kromit katalizátorok különböző katalizátorgyorsítókkal a felület stabilizálásához és a katalizátorok öregedésének mérsékléséhez.
19. A fent említett módszerek képesek a füstgázban lévő PCDD/F 0,1 ng TE/m3 kibocsátási szintek elérésére. Azonban az aktivált faszén vagy koksz adszorbenseket/szűrőket alkalmazó rendszerekben gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy az elszökő szénpor ne növelje a PCDD/F-kibocsátásokat a szűrő után. Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy a katalizátorok előtti elnyelők és portalanító berendezések (SCR technika) PCDD/F-fel terhelt maradványokat adnak, melyeket újra fel kell dolgozni, vagy amelyek megfelelő elhelyezést igényelnek.
20. A füstgázban lévő PCDD/F csökkentésére irányuló intézkedések összehasonlítása nagyon összetett. Az eredő mátrix a különböző kapacitású és konfigurációjú ipari üzemek széles tartományát öleli fel. A költség paraméterek közé tartoznak az egyéb szennyezők, mint a nehézfémek (részecskéhez kötött vagy nem-kötött) minimumra csökkentését célzó intézkedések is. Ezért a legtöbb esetben nem lehet közvetlen összefüggést elkülöníteni a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére egymagában. A különböző szabályozó intézkedésekre nézve rendelkezésre álló adatok összegezését adja az 1. táblázat.
1. táblázat A hulladékégető berendezésekben a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére alkalmazott különböző füstgáz tisztító intézkedések és folyamat módosítások összehasonlítása.
| Kezelési opciók | Kibocsátási szint (%) * | Becsült költség | Kezelési kockázatok | |
| Elsődleges intézkedések a betáplált anyagok módosításával: – prekurzorok és klórtartalmú fűtőanyag kikü szöbölése; és | Eredő kibocsátási szint nincs kvantifikálva; úgy tűnik, hogy nem függ lineárisan a betáplált anyag mennyiségétől. | A betáplált anyag előválogatása nem hatékony, csak részeket lehet összegyűjteni, más klórtartalmú anyagokat, pl konyhasó, papír, stb., nem lehet elkerülni. Veszélyes vegyi hulladéknál ez nem kívánatos. | ||
| – Hulladékáramok kezelése | Hasznos elsődleges intézkedés és kivitelezhető speciális esetekben (pl. fáradt olajak, villamos alkatrészek, stb.) az anyagok lehetséges újrafeldol- gozásának járulékos hasznával. | |||
| Folyamat technológia módosítása: – javított égési feltételek; – 850 °C alatti hőmérsékletek és hideg régiók elkerülése a füstgázban; – elégséges oxigéntartalom; az oxigén bevitel szabályozása a tápanyag fűtőértékétől és konzisztenciájától függ; és – elegendő tartózkodási idő és örvénylés. | A teljes folyamat újraszerelése szükséges. | |||
| Kezelési opciók | Kibocsátási szint (%) (a) | Becsült költség | Kezelési kockázatok | |
| Füstgáz intézkedések: | ||||
| Részecske lerakódás elkerülése: | ||||
| – Koromtisztítók, mechanikus lazítók, hang- vagy gőz koromfúvók. | A gőzzel végzett koromfúvatás növelheti a PCDD/F képződési sebességét. | |||
| Poreltávolítás általában hulladékégetőkben, | < 10 | Közepes | Részecskékbe adszorbeált PCDD/F eltávolítása. A részecske eltávolítási módszereket a forró füstgázáramokban csak kísérleti berendezésekben használják. | |
| – textilszűrő; | 1–0,1 | Nagy | <150 °C hőmérsékleteknél használatos. | |
| – keramikus szűrők; – ciklonok; és | Alacsony hatásfok Alacsony hatásfok | Közepes | 800–1000 °C közötti hőmérsékleteken használatos | |
| – elektrosztatikus kicsapatás. | Közepes hatásfok | 450 °C hőmérsékletnél használatos; PCDD/F de novo szintézis elősegítése lehetséges, magasabb NOx kibocsátások, hővisszanyerés csökkenése. | ||
| Katalitikus oxidáció. | 800–1000 °C hőmérsékletnél használatos. Elkülönített gázfázis csökkentés szükséges | |||
| Gáz gyors lehűtése. | ||||
| Nagyteljesítményű adszorpciós egység járulékos aktív szén részecskékkel (elektrodinamikus venturi). | ||||
| Szelektív katalitikus csökkentés (SCR) | Nagy beruházási és alacsony üzemeltetési költség | NOX csökkenés NO3 hozzáadása esetén; nagy helyszükséglet, fáradt katalizátorok és aktív szén (AC) maradványok vagy lignit-koksz (ALC) ártalmatlanítható, katalizátorok a legtöbb esetben újra- feldolgozhatók a gyártók által, AC és ALC szigorúan ellenőrzött körülmények között égethető | ||
| Különböző típusú nedves és száraz adszorpciós módszerek aktív szén, tűzhelyi koksz, mész és mészkőoldat keverékekkel merev-, mozgó- és fluidágyas reaktorokban: | ||||
| – merevágyas reaktor, adszorpció aktív szénnel és tűzhely koksszal; és | < 2 (0,1 ng TE/m3) | Nagy beruházás, közepes üzemeltetési költség | Maradványok eltávolítása; nagy helyszükséglet. | |
| – felszívott áramlás vagy keringetett folyadékágyas reaktor, hozzáadott aktív koksszal/mész vagy mészkő oldatokkal és utána textilszűrővel. | < 10 (0,1 ng TE/m3) | Kis beruházás, közepes üzemeltetési költség | Maradványok eltávolítása. | |
| H2O2 hozzáadása. | 2–5 (0,1 ng TE/m3) | Kis beruházás, kis üzemeltetési költség |
21. Sok országban a kórházi hulladékégetők lehetnek a PCDD/F fő forrásai. Specifikus kórházi hulladékokat, mint emberi anatómiai részek, fertőzött hulladék, tűk, vér, plazma és citosztatikum, a veszélyes hulladékok speciális formájaként kezelik, míg más kórházi hulladékokat gyakran a helyszíni adag-üzemben égetnek el. Az adag-rendszerben működő égetők ugyanazokat a PCDD/F csökkentésre vonatkozó követelményeket elégíthetik ki, mint az egyéb hulladékégetők.
22. A Felek mérlegelhetik politikák elfogadását a kommunális és kórházi hulladék nagy regionális létesítményekben történő égetésének ösztönzésére a kisebbekben végzett égetés helyett. Ez a megközelítés költséghatékonyabbá teheti a BAT alkalmazását.
23. Füstgáz tisztítási folyamatok maradványainak kezelése. Az égetőművi hamutól eltérően, ezek a maradványok viszonylag nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket, szerves szennyezőket (PCDD/F-et is), kloridokat és szulfidokat. Ezért elhelyezési/ártalmatlanítási módszereiket jól kell ellenőrizni. A nedves gázmosó rendszerek különösen nagy mennyiségekben produkálnak savas, szennyezett folyékony hulladékot. Létezik néhány speciális kezelési módszer. Ezek közé tartozik:
(a) a textilszűrők porainak katalitikus kezelése alacsony hőmérséklet és oxigénhiányos viszonyok mellett;
(b) a textilszűrők porainak mosása a 3-R eljárással (nehézfémek kivonása savakkal és szerves anyagok lebontása);
(c) a szövetszűrők porainak üvegesítése;
(d) a megkötés további módszerei; és
(e) plazma-technológia alkalmazása.
B. Termális eljárások a kohászatban
24. A kohászat specifikus eljárásai a PCDD/F-kibocsátások fontos maradék forrásai lehetnek. Ezek:
(a) elsődleges vas- és acélipar (pl. nagykohó, szinterező üzemek, vas pelletezés);
(b) másodlagos vas- és acélipar; és
(c) elsődleges és másodlagos nem-vasfém ipar (réztermelés).
A kohászat PCDD/F-kibocsátások csökkentését célzó intézkedései a 2. táblázatban vannak összefoglalva.
25. A PCDD/F-et kibocsátó fémtermelő és -kezelő üzemek kielégíthetik a 0,1 ng TE/m3 maximális kibocsátási koncentrációt (ha a hulladékgáz térfogat áram > 5000 m3/ó) csökkentési intézkedések alkalmazásával.
2. táblázat PCDD/F-kibocsátások csökkentése a kohászatban
| Kezelési opciók | Kibocsátási szint (%) * | Becsült költség | Kezelési kockázatok | |
| Szinter üzemek Elsődleges intézkedések: – szinter szállítószalagok javítása/beburkolása; – hulladékgáz visszakeringetés, pl. kibocsátás optimált szinterezés (EOS), hulladékgáz áram kb. 35%-os csökkenése (további másodlagos intézkedések költségeinek csökkentés a csökkent gázáram által), kb. 1 millió Nm3/ó; Másodlagos intézkedések: – elektrosztatikus kicsapatás + molekuláris szűrő; – mészkő/aktív szén keverékek adalékolása; – Nagyteljesítményű mosók – meglévő berendezés: AIRFINE (Voest Alpine Stahls Linz) 1993 óta 600 000 Nm3/ó-hoz; második berendezés Hollandiában (Hoogoven) 1998-ra tervezve. | 40 Közepes hatásfok Nagy hatásfok (0,1 ng TE/m3) Nagy hatásfokú emiszszió csökkentés 0,2–0,4 mg TE/m3-re | Csekély Csekély Közepes Közepes Közepes | Nem érthető el 100%. 0,1 ng TE/m3 érhető el nagyobb energia igénnyel; nincs meglévő berendezés. | |
| Nem-vasfém gyártás (pl. réz) Elsődleges intézkedések: – fémhulladék előválogatása, műanyaggal és PVC-vel szennyezett tápanyag elkerülése, bevonatok lehúzása és klórmentes szigetelőanyagok használata; | Csekély | |||
| Másodlagos intézkedések: – forró hulladékgázok lehűtése; – oxigén vagy oxigéndús levegő használata a tüzelésnél, oxigéninjektálás az aknakemencébe (teljes égést és a gázvolumen csökkenését adja); – merevágyas reaktor vagy fluidágyas sugáráramos reaktor aktívszenes vagy tűzhely-kokszos adszorpcióval; – katalitikus oxidáció; és – tartózkodási idő csökkentése a kritikus hőmérsékletű tartományban a hulladékgáz rendszerben. | Nagy hatásfok 5–7 (1,5–2 TE/m3) (0,1 ng TE/m3) (0,1 ng TE/m3) | Csekély Nagy Nagy Nagy | ||
| Vas- és acélgyártás Elsődleges intézkedések: – Fémhulladék előzetes megtisztítása a gyártó edénybe betöltés előtt; – szerves, véletlenül bekerülő [tramp] anyagok kiküszöbölése, mint olajak, emulziók, zsírok, festék és műanyagok a betáplált anyag tisztításból; – különleges nagy gázáramok mérséklése; – betöltésből és ürítésből származó kibocsátások külön gyűjtése és kezelése; Másodlagos intézkedések: – betöltésből és ürítésből származó kibocsátások külön gyűjtése és kezelése; és – textilszűrő koksz-injektálással kombinálva | < 1 | Csekély Csekély Közepes Csekély Csekély Közepes | Tisztító oldószereket kell használni. | |
| Másodlagos alumínium gyártás Elsődleges intézkedések: – halogénezett anyag elkerülése (hexaklóretán) – klórtartalmú kenőanyagok kerülése (pl. klórparaffinok); és – piszkos hulladékfém adagok tisztítása és válogatása, pl. fémforgácsos bevonat- mentesítése, úszómerülő szeparációs technikákkal és örvényáramos ülepítéssel; Másodlagos intézkedések: – egy- és többlépcsős textilszűrő mészkőaktiválás/ aktív szén hozzáadásával a szűrő előtt; | < 1 (0,1 ng TE/m3) | Csekély Csekély Közepes/nagy | ||
| – különböző szennyezettségű hulladékgáz áramok minimumra csökkentése és elkülönített eltávolítása; – részecske lerakódás elkerülése a hulladékgázból és a kritikus hőmérséklet tartományon áthaladás elősegítése; és – alumínium hulladék aprítók javított kezelése merülő-sűllyedő szeparációs technikák és örvénylő áramlerakódáson keresztüli osztályozás alkalmazásával. | Közepes/nagy Közepes/nagy Közepes/nagy |
Szinter üzemek
26. A vas- és acéliparban a szinter üzemekben végzett mérések általában a 0,4–4 ng TE/m3 közötti tartományban mutatták a PCDD/F-kibocsátásokat. Egy mérés egy üzemben, minden ellenőrző mérés nélkül 43 ng TE/m3 kibocsátási koncentrációt mutatott.
27. Halogénezett vegyületek PCDD/F képződést eredményezhetnek, ha szinter üzemekben bekerülnek a tápanyagokba (kokszpor, sótartalom az ércben) és hozzáadott újrafeldolgozott anyagokba (pl. hengerlési reve, nagykohó torokgáz por, szűrőporok és szennyvízkezelésből származó iszapok). Azonban a hulladékégetéshez hasonlóan, nincs világos kapcsolat a tápanyagok klórtartalma és a PCDD/F-kibocsátások között. Megfelelő intézkedés lehet a szennyezett maradványanyag elkerülése és a hengerlési reve olajtalanítása vagy zsírtalanítása, mielőtt bevezetnék a szinter üzembe.
28. A leghatékonyabb PCDD/F-kibocsátás csökkentést a különböző másodlagos intézkedések kombinációjának alkalmazásával lehet elérni, a következők szerint:
(a) a hulladékgáz visszakeringetése jelentősen csökkenti a PCDD/F-kibocsátásokat. Továbbá, jelentősen csökkent a gázáram, ezáltal csökkentve a bármilyen csővégi ellenőrző rendszerek beépítési költségeit;
(b) textilszűrők (egyes esetekben elektrosztatikus kicsapatókkal kombinálva) vagy elektrosztatikus kicsapatók beépítése az aktív szén/tűzhelykoksz/mészkő keverékek injektálásával a hulladékgázba; és
(c) olyan mosási módszereket fejlesztettek ki, amelyek magukban foglalják a hulladékgáz előzetes lehűtését, a kioldást a nagyteljesítményű mosással és szeparálást a csepp-lerakódással. 0,2–0,4 ng TE/m3 kibocsátásokat lehet elérni. Alkalmas adszorbensek hozzáadásával, mint lignit szénkoksz/szénsalak, 0,1 ng TE/m3 kibocsátás érhető el.
Elsődleges és másodlagos rézgyártás
29. Az elsődleges és másodlagos rézgyártás meglévő üzemei néhány pikogrammtól 2 ng TE/m3-ig terjedő PCDD/F-kibocsátásokat képesek elérni füstgáztisztítás után. Egy aknakemence 29 ng TE/m3-ig terjedő PCDD/F-kibocsátást mutatott a töltőanyagok optimálása előtt. Ezekből az üzemekből általában a PCDD/F-kibocsátások széles tartománya adódik a különböző töltőanyagokban és eljárásokban használt nyersanyagokban előforduló nagy különbségek miatt.
30. Általában a következő intézkedések alkalmasak a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére:
(a) fémhulladék előválogatása;
(b) fémhulladék előkezelése, például műanyag vagy PVC bevonatok lehántása, kábelhulladék előkezelése hideg/mechanikus módszerek alkalmazásával;
(c) forró hulladékgázok lehűtése (hasznosítható hőt adva), a tartózkodási idő csökkentésére a kritikus hőmérsékletű régióban a hulladékgáz rendszerben;
(d) oxigén vagy oxigéndúsított levegő használat a tüzelésnél, vagy oxigén injektálás az aknakemencébe (teljes égést és a hulladékgáz volumen csökkenését adva);
(e) adszorbeálás merevágyas reaktorban vagy fluidizált sugáráramú reaktorban aktív szénnel vagy tűzhely-koksz porral; és
(f) katalitikus oxidáció.
Acélgyártás
31. Az acélgyártás konverteres acélműveiből és az öntöttvas olvasztó kupolókemencéből, elektromos kemencékből és elektromos ívkemencékből származó PCDD/F-kibocsátások jelentősen alacsonyabbak mint 0,1 ng TE/m3. A hideglevegős kemencéknek és forgó csőkemencéknek (öntöttvas olvasztás) magasabb PCDD/F-kibocsátások vannak.
32. A másodlagos acélgyártásban használt elektromos ívkemencékkel 0,1 ng TE/m3 koncentráció értéket lehet elérni, ha a következő intézkedéseket alkalmazzák:
(a) betöltésből és ürítésből származó kibocsátások elkülönített gyűjtése;
(b) textilszűrő vagy elektrosztatikus kicsapató használata koksz-injektálással kombinálva.
33. Az elektromos kemencék betáplált anyaga gyakran tartalmaz olajakat, emulziókat vagy zsírokat. A PCDD/F csökkentéhez egy általános elsődleges intézkedés lehet a fémhulladék válogatása, olajtalanítása és bevonat-mentesítése, amelyek műanyagokat, gumit, festékeket, pigmenteket és vulkanizáló adalékanyagokat tartalmazhatnak.
Olvasztó berendezések a másodlagos alumíniumiparban
34. A másodlagos alumíniumiparban az olvasztó berendezésekből származó PCDD/F-kibocsátások körülbelül a 0,1–14 ng TE/m3 tartományban vannak. Ezek a szintek az olvasztó betétanyagok típusától, a használt anyagoktól és az alkalmazott hulladékgáz tisztítási technikáktól függnek.
35. Összegezve, az egy- és többlépcsős textilszűrők, mészkő/aktív szén/tűzhely koksz adagolásával a szűrő előtt kielégítik a 0,1 ng TE/m3 kibocsátási koncentrációt, 99%-os csökkentési hatásfokokkal.
36. A következő intézkedéseket is figyelembe lehet venni:
(a) az eltérően szennyezett gázáramok minimumra csökkentése és elkülönített eltávolítása és tisztítása;
(b) hulladékgáz részecskék lerakódásának elkerülése;
(c) gyors áthaladás a kritikus hőmérséklet tartományon;
(d) a hulladék-alumínium zúzók előválogatásának javítása úszó-merülő szeparációs technikák alkalmazásával és osztályozás örvénylő áramlású lerakódással; és
(e) a hulladék-alumínium előtisztításának javítása fémforgácsos bevonat-mentesítéssel és szárítással.
37. A (d) és (e) opciók fontosak, mivel valószínűtlen, hogy a modern folyasztószer-mentes olvasztási technikák (amelyek kerülik a halid-só folyasztószereket), képesek lennének kezelni a gyenge minőségű fémhulladékot, amelyek forgókohókban kerülhetnek felhasználásra.
38. Az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló Egyezmény alapján folytatódnak a tárgyalások egy korábbi ajánlás felülvizsgálatáról, hogy az alumíniumiparban fokozatosan megszüntessék a hexaklór-etán használatát.
39. Az olvadék kezelhető korszerű technológia felhasználásával, például 9:1 és 8:2 arány közötti nitrogén/klór keverékekkel, finomdiszperzió esetén gázbefecskendező berendezéssel, nitrogén elő- és utóöblítéssel és vákuumzsírtalanítással. A nitrogén/klór keverékek esetében egy körülbelül 0,3 ng TE/m3 PCDD/F-kibocsátáskoncentrációt mértek (összehasonlítva a kizárólag klórral való kezelés esetében mért 1 ng TE/m3-nél nagyobb értékekkel). A klór a magnézium és más nem kívánt komponensek eltávolításához szükséges.
C. Fosszilis tüzelőanyagok égetése közmű- és ipari kazánokban
40. A fosszilis tüzelőanyagok közmű- és ipari kazánokban (>50 MW hőkapacitás) történő égetésénél a jobb energia hatékonyság és energia takarékosság az összes szennyező anyag csökkenését fogja eredményezni a csökkent tüzelőanyag követelmények miatt. Ez a PCDD/F-kibocsátások csökkenését is fogja eredményezni. Nem lenne költséghatékony a klór eltávolítása a szénből vagy olajból, de mindenesetre a gáztüzelésű állomások felé haladó irányzat segíteni fogja a PCDD/F-kibocsátások csökkentését ebből az ágazatból.
41. Meg kell jegyezni, hogy a PCDD/F-kibocsátás jelentősen megnőhet, ha a tüzelőanyaghoz hulladék anyagokat (szennyvíz iszap, fáradt olaj, gumihulladékok, stb.) is adnak. A hulladékok energia szolgáltatás céljára történő égetését csak magas hatásfokú PCDD/F csökkentő hulladékgáz tisztító rendszereket alkalmazó berendezésekben szabad végezni (a fenti A. szakaszban leírtak).
42. A füstgázból a nitrogén-oxidok-, kén-dioxid- és részecskekibocsátások csökkentési technikáinak alkalmazása ugyancsak eltávolíthat PCDD/F-kibocsátásokat. Ezen technikák alkalmazásával a PCDD/F eltávolítási hatásfok berendezésenként fog változni. Folyamatban van a kutatás PCDD/F eltávolítási technikák kifejlesztésére, de amíg nem állnak rendelkezésre ilyen technikák ipari léptékben, nem lehet elérhető legjobb technikát azonosítani a PCDD/F eltávolítás specifikus céljára.
D. Lakossági tüzelés
43. A lakossági tüzelő berendezések hozzájárulása az összes PCDD/F-kibocsátáshoz kevésbé jelentős, ha jóváhagyott tüzelőanyagokat megfelelően használnak. Ezen kívül, a kibocsátásokban nagy regionális különbségek fordulhatnak elő a tüzelőanyag típusának és minőségének, a készülék földrajzi sűrűségnek és használatnak betudhatóan.
44. A háztartási tűzhelyeknek rosszabb a kiégetési rátája a tüzelőanyagokban lévő szénhidrogének tekintetében, mint a nagy tüzelőberendezéseknek. Különösen igaz ez, ha szilárd tüzelőanyagokat használnak, mint fa és szén, a 0,1–0,7 ng TE/m3 tartományba eső PCDD/F-kibocsátásokkal.
45. A szilárd tüzelőanyagokhoz adalékolt csomagolóanyag égetése növeli a PCDD/F-kibocsátásokat. Noha egyes országokban tiltott, a szemét és csomagolóanyag égetése előfordulhat magánháztartásokban. A növekvő elhelyezési díjak miatt tudomásul kell venni, hogy a háztartási hulladék anyagokat háztartási tüzelőberendezésekben elégetik. A fa használata csomagolóanyag hozzáadásával 0,06 ng TE/m3-ről (kizárólag fa) 8 ng TE/m3-re (11 térfogat% O2 vonatkoztatva) növelheti a PCDD/F-kibocsátásokat. Ezeket az eredményeket több országban végzett vizsgálatok erősítették meg, egészen 114 ng TE/m3-ig (13 térfogat% oxigénre vonatkoztatva) terjedő értéket mértek hulladék anyagokat égető lakossági tüzelőberendezésekből származó hulladékgázokban.
46. A lakossági tüzelőberendezésekből származó kibocsátásokat csökkenteni lehet a bevitt anyagok jó minőségű tüzelőanyagra korlátozásával és a hulladék, halogénezett műanyagok és egyéb anyagok égetésének elkerülésével. E cél eléréséhez hatékonyak lehetnek a lakossági tüzelőberendezések vásárlói/üzemeltetői számára készített lakossági tájékoztató programok.
E. Tüzelőberendezések fa tüzeléshez (<50 MW kapacitás)
47. A fatüzelő berendezések mérési eredményei azt jelzik, hogy 0,1 ng TE/m3 feletti PCDD/F-kibocsátások fordulnak elő a hulladékgázokban, különösen kedvezőtlen kiégetési körülmények mellett és/vagy ha az elégetett anyagoknak a rendes kezeletlen fánál nagyobb a klórozott vegyület tartalma. A rossz tüzelés jelzését illusztrálja az összes karbon koncentráció a hulladékgázban. Összefüggéseket találtak a CO-kibocsátsok, kiégetési minőség és PCDD/F-kibocsátások között. A 3. táblázat néhány kibocsátási koncentrációt és tényezőt összesít fatüzelésű berendezésekre.
3. táblázat Minőség-viszonylatú kibocsátási koncentrációk és tényezők fatüzelésű berendezésekre
| Tüzelőanyag | Kibocsátási koncentráció (ng TE/m3) | Kibocsátási tényező (ng TE/m3) | Kibocsátási tényező (ng/GJ) | |
| Természetes fa (bükkfa) | 0,02–0,10 | 0,23–1,3 | 12–70 | |
| Természetes faforgács erdőkből | 0,07–0,21 | 0,79–2,6 | 43–140 | |
| Forgácslemezek | 0,02–0,08 | 0,29–0,9 | 16–50 | |
| Városi hulladék fa | 2,7–14,4 | 26–173 | 1 400–9 400 | |
| Lakossági hulladék | 114 | 3 230 | ||
| Faszén | 0,03 |
48. A városi fahulladék (bontási faanyag) égetése vándorrostélyokon viszonylag magas PCDD/F-kibocsátásokhoz vezet, összehasonlítva a nem-hulladék faanyag forrásokkal. Egy elsődleges intézkedés a kibocsátások csökkentéséhez a kezelt hulladék fa használat fatüzelésű berendezésekben. A kezelt fa égetése csak megfelelő füstgáz tisztítással ellátott berendezésekben végezhető a PCDD/F-kibocsátások csökkentése végett.
A. Kokszgyártás
49. A kokszgyártás során PAH-ok kerülnek ki a környező levegőbe, főleg:
(a) amikor a kemencét feltöltik a toroknyíláson keresztül;
(b) szivárgásokból a kemenceajtón át, a felszálló csövekből és a toroknyílás fedelekből; és
(c) a koksz kitolása és hűtése alatt.
50. A benzo (a) pirén (BaP) koncentráció jelentősen változik az egyes források között egy kokszolósorban. A legnagyobb BaP koncentrációkat a kemencesor tetején és az ajtók közvetlen közelében találták.
51. A kokszgyártásból eredő PAH műszakilag a meglévő integrált vas és acél berendezések feljavításával csökkenthető. Ez magával hozhatja régi kokszolósorok bezárását és kiváltását és a koksztermelés általános csökkenését, például magas értékű szén injektálásával az acélgyártásnál.
52. A PAH csökkentési stratégia a kokszoló kemence soroknál magában foglalja a következő műszaki intézkedéseket:
(a) a kokszoló kemencék feltöltése:
– szilárd kibocsátás csökkentése, amikor a szenet a bunkerből áttöltik a töltővagonokba;
– zárt rendszerek a szén átrakáshoz, ha szén előmelegítést használnak;
– töltési gázok elszívása és ezt követő kezelése, vagy a gázok átvezetésével a szomszédos kemencén, vagy egy gyűjtő fővezeték útján egy égetőbe és egy utólagos portalanító készülékbe eljuttatással. Egyes esetekben a töltési gázokat a töltővagonokon lehet elégetni, de az ilyen töltővagon alapú rendszerek környezeti teljesítménye és biztonsága kevésbé kielégítő. A felszálló csövekben kellő elszívást kell létrehozni gőz vagy víz injektálásával;
(b) kokszolási művelet közben a toroknyílás fedeleknél a kibocsátásokat a következőkkel kell elkerülni:
– nagy hatásfokú tömítéssel ellátott toroknyílás fedelek használata;
– toroknyílás fedelek lezárása agyaggal (vagy egyenértékű hatékonyságú anyaggal) minden egyes töltési művelet után;
– a toroknyílás fedelek és keretek megtisztítása a toroknyílás lezárása előtt;
– a kohók mennyezetét szénmaradványoktól mentesen kell tartani;
(c) a felszállócső fedeleket vízzárakkal kell ellátni a gáz- és kátránykibocsátások elkerülésére és a tömítések megfelelő működését rendszeres tisztítással kell fenntartani;
(d) a kokszoló kemencék ajtóinak nyitó gépezetét rendszerekkel kell ellátni a kemenceajtó kereteken és kemenceajtókon lévő a tömítések felületeinek tisztításához;
(e) kokszoló kemence ajtók:
– nagyhatékonyságú tömítéseket kell használni (pl. rugóterhelésű membrán-ajtók);
– a kemenceajtókon és ajtókereteken lévő tömítéseket minden kezelési műveletnél meg kell tisztítani;
– az ajtókat úgy kell megszerkeszteni, hogy az lehetővé tegye szilárd anyag elvonó rendszer felszerelését csatlakozással a pormentesítő készülékhez (egy gyűjtő fővezeték útján) a kitolási műveletek alatt;
(f) a kokszátrakó gépet fel kell szerelni egy integrált fedővel, állandó járattal és állandó gáztisztító rendszerrel (lehetőleg textilszűrővel);
(g) a koksz hűtéséhez kis kibocsátású eljárásokat kell alkalmazni, pl. száraz kokszhűtést. A nedves lehűtési eljárás száraz koszhűtéssel történő kiváltását előnyben kell részesíteni mindaddig, amíg a szennyvíz keletkezését egy zárt keringetett rendszer alkalmazásával elkerülik. A szárazon hűtött koksz mozgatásánál keletkező port csökkenteni kell.
53. A „visszanyerés nélküli kokszkészítés” elnevezésű eljárás jelentősen kevesebb PAH-ot bocsát ki, mint a hagyományosabb melléktermék visszanyerő eljárás. Ez azért van, mert a kemencék negatív nyomás alatt működnek, ezáltal kiküszöbölik a szivárgásokat a légkörbe a kokszoló kemence ajtókból. A kokszolás alatt a nyers kokszolókemence-gázt természetes huzat távolítja el a kemencékből, amely negatív nyomást tart fenn a kemencékben. Ezek a kemencék nem arra vannak szerkesztve, hogy a nyers kokszolókemence-gázból visszanyerjék a kémiai melléktermékeket. Ehelyett a kokszoló eljárásból távozó gázokat (beleértve a PAH-ot is) magas hőmérsékleteken és hosszú tartózkodási időkkel hatékonyan égetik el. Az ilyen égetésből keletkező hőt a kokszolási energia szolgáltatásához használják és a többlet hőt gőzfejlesztésre lehet használni. Az ilyen típusú kokszolási művelet gazdaságossága megkívánhat egy segédgenerátor egységet a villamos energia fejlesztéséhez a többlet-gőzből. Jelenleg csak egy visszanyerés nélküli kokszoló üzem működik az Egyesült Államokban és egy Ausztráliában. Az eljárás alapvetően egy horizontális egy-füstjáratos visszanyerés nélküli kokszoló kemence, a két kazánhoz csatlakozó égetőkamrával. Az eljárás gondoskodik a két kemence váltakozó töltéséről és kokszolási ütemekről. Ilyen módon az egyik kemence mindig ellátja az égetőkemencét kokszgázokkal. A kokszgáz égetés a égetőkamrában szolgáltatja a szükséges hőforrást. Az égetőkemence konstrukciója biztosítja a szükséges tartózkodási időt (körülbelül 1 másodperc) és a magas hőmérsékleteket (legalább 900 °C).
54. Egy hatékony figyelési programot kell működtetni a kokszoló kemence ajtó tömítésekből, felszálló csövekből és toroknyílás fedelekből jövő szivárgásokhoz. Ez magában foglalja a szivárgások figyelését és feljegyzését, az azonnali javítást vagy karbantartást. Ilyen módon a diffúz kibocsátások jelentős csökkentését lehet elérni.
55. A meglévő kokszoló kemencesorok felújítása az összes forrásból származó füstgázok kondenzációjának elősegítésére (hő visszanyeréssel) 86%-os PAH csökkentést eredményez, melynek több, mint 90%-a a levegőbe jut (tekintet nélkül a szennyvíz kezelésre). A beruházási költségek öt év alatt megtérülhetnek, számításba véve a visszanyert energiát, melegített vizet, gázt a szintézisekhez és a megtakarított hűtővizet.
56. A növekvő kokszoló kemence térfogatok a kemencék összes számának, a kemenceajtó nyitások számának (naponta ürített kemencék mennyisége), a kemencesorban lévő tömítések számának és következésképpen a PAH-kibocsátások csökkenését eredményezik. A termelékenység ugyanígy nő a csökkenő üzemeltetési és személyi költségekkel.
57. A száraz kokszoló rendszerek nagyobb beruházási költséget igényelnek, mint a nedves módszerek. A magasabb üzemeltetési költségeket hő visszanyeréssel lehet kompenzálni a szén előhevítési eljárásával. A kombinált száraz kokszoló – szén előhevítő rendszerek energia hatékonysága 38-ról 65%-ra nő. A szén előhevítés 30%-kal fokozza a termelékenységet. Ez 40%-ra növelhető, mivel a kokszolási folyamat homogénebb.
58. A kőszénkátrány és kőszénkátrány-termékek tárolására és kezelésére szolgáló összes tartályt és berendezést hatékony pára visszanyerő visszatérítő és/vagy pára megsemmisítő rendszerrel kell felszerelni. A pára megsemmisítő rendszerek üzemeltetési költségei csökkenthetők egy autotermális utóégető üzemmódban, ha a karbon vegyületek koncentrációja elég magas a hulladékban.
59. A 4. táblázat a kokszgyártó berendezésekben alkalmazott PAH-kibocsátáscsökkentő intézkedéseket összegezi.
4. táblázat PAH kibocstás-szabályozás a kokszgyártásban
| Kezelési opciók | Kibocsátási szint (%) * | Becsült költség | Kezelési kockázatok | |
| A régi berendezések felújítása az összes forrásból emittált füstgázok kondenzálásával a következő intézkedésekkel jár: | Összes < 10 (szennyvíz nélkül) | Nagy | A nedves hűtésnél nagyon nagyok a kibocsátások a szennyvízbe. Ezt a módszert csak akkor kell használni, ha a vizet zárt ciklusban újra felhasználják. | |
| – töltési gázok evakuálásra és utóégetése a kemencék feltöltése közben vagy a gázok átvezetése a szomszédos kemencébe, ha lehet; | 5 | (A beruházási költségek megtérülése, számításba véve az energia visszanyerést, melegített vizet, gázt a szintézishez és megtakarított hűtővizet, 5 év lehet). | ||
| – a kibocsátásokat a toroknyílás fedeleknél a lehetséges mértékig kerülni kell, pl. különleges nyílásfedél konstrukcióval és nagy hatásfokú tömítési módszerekkel. Nagy hatékonyságú tömítésekkel ellátott kokszoló kemence ajtókat kell használni. A toroknyílás fedelek és keretek tisztítása a toroknyílás bezárása előtt; | < 5 | |||
| – A hulladékgázokat a kitolási művele- tekből össze kell gyűjteni és betáplálni egy pormentesítő készülékbe; | < 5 | |||
| – Hirtelen hűtés kokszhűtés közben nedves módszerekkel csak akkor, ha megfelelően alkalmazható szennyvíz nélkül | ||||
| Kisebb missziójú eljárások a koksz hűtéséhez, pl. száraz kokszhűtés. | Nincsenek kibocsátások a vízbe. | A nedves hűtésnél nagyobb beruházási költségek (de kisebb költségek a koksz előhevítésével és hulladékhő hasznosítással). | ||
| Nagytérfogatú kemencék használatának fokozása a nyílások számának és tömítő területek felületének csökkentéséhez. | Jelentős | Kb. 10%-kal nagyobb beruházás, mint a hagyományos berendezéseknél. | A legtöbb esetben a berendezés teljes átépítése vagy egy új kokszoló szükséges. |
B. Anódgyártás
60. Az anódgyártásból származó PAH-kibocsátásokat hasonló módon kell kezelni, mint a kokszgyártásból eredőket.
61. A következő másodlagos intézkedéseket alkalmazzák a PAH-szennyezett kibocsátás csökkentéséhez:
(a) elektrosztatikus kátrány kicsapatás;
(b) hagyományos elektrosztatikus kátrányszűrő kombinálása nedves elektrosztatikus szűrővel, mint hatékonyabb műszaki intézkedés;
(c) a hulladékgázok termális utóégetése; és
(d) száraz mosás mészkő/petrolkoksszal vagy alumínium oxiddal (Al2O3).
62. A termális utóégetés üzemeltetési költségei csökkenthetők az autotermális utóégető üzemmódban, ha a hulladékgázban elég magas a karbon vegyületek koncentrációja. Az 5. táblázat a PAH-kibocsátásokat csökkentő intézkedéseit foglalja össze az anódgyártásban.
