d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,
f) oktatási azonosító számát
tartja nyilván.
(10) Az óraadók nyilvántartására alkalmazni kell a (2)–(7) bekezdés rendelkezéseit.
(11) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltak nem érintik a Köznevelés Információs Rendszerében törvény alapján történő adatnyilvántartást.
134. § [Értelmező rendelkezések]
E fejezet alkalmazásában
1. konzultáció: a munkáltató és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd,
2. munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet: az a szakszervezet, amely alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik és amelyet az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok kizárólagosan megilletnek,
3. tájékoztatás: a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő, törvényben meghatározott információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.
135. § [Konzultáció és tájékoztatás]
(1) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
a) a felek megfelelő képviselete,
b) a közvetlen, személyes véleménycsere,
c) az érdemi tárgyalás.
(2) A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de – hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodás hiányában – legfeljebb a kezdeményezés időpontjától számított hét napig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.
136. § [A munkaügyi kapcsolatok alapelve]
A köznevelésben foglalkoztatottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet és a munkáltatók, vagy érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.
137. § [Érdekképviseleti szervezetek]
(1) A köznevelésben foglalkoztatottak és a munkáltatók joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(2) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
(3) A köznevelésben foglalkoztatottak jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására. A szakszervezet szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
138. § [Tájékoztatási kötelezettség]
A munkáltató, a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
139. § [Adatok védelme az érdekképviselet során]
(1) A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a köznevelési tevékenységet vagy a munkáltató működését közvetlenül veszélyeztetné.
(2) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató a köznevelési tevékenysége és működése védelmében kifejezetten bizalmasan hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a munkáltató jogos érdekeinek és működésének valamint a köznevelés mint közszolgálat érdekeinek és működésének veszélyeztetése, valamint személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
140. § [Országos érdekegyeztetés]
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a köznevelésben foglalkoztatottak érdekegyeztető fóruma is.
141. § [Köznevelési ágazati érdekegyeztetés]
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, a köznevelési dolgozók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát és munkaviszonyát érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a köznevelésért felelős miniszter az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonásával a köznevelési ágazatban a 144. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakszervezetekkel a Köznevelési Munkaügyi Érdekegyeztető Tanács keretén belül egyeztet.
(2) A köznevelésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók foglalkoztatási jogviszonyát érintő döntések tervezetét,
b) a köznevelési ágazatra vonatkozó munkajogi szabályozással és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(3) A csoportos létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a köznevelésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel tárgyalást kezdeményez.
142. § [Fenntartói szintű érdekegyeztetés]
(1) Az oktatási központ elnöke a tankerületi központoknál a köznevelésben foglalkoztatottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát vagy munkaviszonyát érintő – az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe nem tartozó – kérdésekben a 144. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.
(2) A tankerületi központ vezetője a járási és vármegyei jelentőségű, a köznevelésben foglalkoztatottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát vagy munkaviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, valamint vármegyei szinten a szakszervezetekkel a járási, valamint a vármegyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet.
(3) Nem állami fenntartású köznevelési intézményeknél a köznevelésben foglalkoztatottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát vagy munkaviszonyát érintő területi (vármegyei) vagy települési jelentőségű kérdésekben a fenntartó az érintett területi vagy települési szakszervezetekkel fenntartói érdekegyeztető fórumban egyeztet.
143. § [Az érdekegyeztetés eljárása és működtetése]
A köznevelési ágazati, fenntartói, valamint tankerületi központi szintű érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a köznevelésért felelős miniszter, az oktatási központ, a tankerületi központ, vagy a fenntartó kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat – megállapodás útján – maguk alakítják ki.
144. § [Szakszervezet]
(1) A köznevelési ágazati, fenntartói, valamint tankerületi központi szintű érdekegyeztetésben véleményezési, egyetértési és konzultációs joggal az a szakszervezet rendelkezik, amelynek
a) ágazati szinten a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a köznevelési ágazatban,
b) fenntartói szinten a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri – a tankerületi központ munkáltató kivételével – az állami, valamint a nem állami fenntartó által területi (vármegyei) vagy települési szinten fenntartott
e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és a köznevelésben foglalkoztatottak létszámának tíz százalékát.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a tankerületi központ munkáltató esetén véleményezési, egyetértési és konzultációs joggal az a szakszervezet rendelkezik, amelynek járási, vármegyei szinten a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy köznevelésben foglalkoztatott tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi területén köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és a köznevelés területén munkaviszonyban foglalkoztatott létszámának tíz százalékát.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjától és a (2) bekezdéstől eltérően, ha fenntartói vagy munkáltatói szinten a tíz százalékos tagsági feltétellel rendelkező szakszervezet nem működik, az adott szinten a legnagyobb tagsággal rendelkező szakszervezet rendelkezik véleményezési, egyetértési és konzultációs joggal.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti szakszervezet foglalkoztatotti létszámának megállapítása során a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és a munkaviszonyban állókat együttesen kell számításba venni.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott létszámarány meglétét a szakszervezet igazolja azzal, hogy ennek érdekében jogosult a hivataltól a tagjai és az ágazati létszám megállapítása érdekében a tagjai tekintetében foglalkoztatási, valamint az ágazat tekintetében létszámadatokat igényelni és azt felhívásra az egyeztetésen résztvevők, valamint a fenntartók számára köteles bemutatni. A tagokra vonatkozó foglalkoztatási adatokat a szakszervezet a tagsági jogviszony megszűnésétől számított egy évig kezeli.
145. § [A szakszervezeti tagság befolyásmentessége]
(1) A munkáltató nem követelheti, hogy a köznevelésben foglalkoztatott szakszervezetben való tagságáról nyilatkozzék.
(2) A köznevelésben foglalkoztatott alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3) Szakszervezetben való tagsága vagy szakszervezethez csatlakozástól tartózkodása, valamint szakszervezeti tevékenysége, vagy szakszervezeti tevékenységtől tartózkodása miatt tilos a köznevelésben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, munkaviszonyát megszüntetni vagy köznevelésben foglalkoztatottat más módon megkülönböztetni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
146. § [A munkáltatónál működő szakszervezet jogosultságai]
(1) A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint kollektív szerződést köthet.
(2) A szakszervezet jogosult a köznevelésben foglalkoztatottakat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben a 139. § keretei között tájékoztatni.
(3) A szakszervezet a munkáltatótól a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.
(4) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel, döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(5) A szakszervezet joga, hogy a köznevelésben foglalkoztatottakat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(6) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
(7) A szakszervezet – a munkáltatóval történt megállapodás szerint – jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.
(8) A szakszervezet képviseletében eljáró, a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.
147. § [A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme]
(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges – a (3) bekezdés szerint megjelölt – választott szakszervezeti tisztséget betöltő köznevelésben foglalkoztatott (a továbbiakban: tisztségviselő) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának, munkaviszonyának a munkáltató által felmentéssel vagy felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő kinevezéstől, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásának elrendeléséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és – feltéve, hogy a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte – annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg.
(3) A szakszervezet a feladatellátási helyenként foglalkoztatott szakszervezeti tisztségviselők közül, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és a munkavállalók együttes – a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai – létszáma
a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,
b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,
c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,
d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,
e) a négyezer főt meghaladja, öt főt
jelölhet meg.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.
(5) A szakszervezet akkor jogosult a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya, munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt.
(6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
148. § [A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye]
(1) A köznevelésben foglalkoztatottat szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 147. § (3) és (4) bekezdése szerint megjelölt köznevelésben foglalkoztatott mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.
(2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény feladatellátási helyenként a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.
(3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt köznevelésben foglalkoztatott veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.
(5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár.
(6) A szakszervezetek tisztségviselőit megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő feletti kötött munkaidőre essen.
149. § [A kollektív szerződés megkötése és módosítása]
(1) Kollektív szerződést köthet
a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, továbbá
b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.
(2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a) a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló,
b) munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó
köznevelésben foglalkoztatottak létszámának tíz százalékát.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a köznevelésben foglalkoztatottaknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.
(4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg.
(5) A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák.
(6) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor – e kollektív szerződés felhatalmazása alapján – a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést. A több munkáltató által kötött kollektív szerződést tágabb hatályúnak kell tekinteni.
(7) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.
(8) A kollektív szerződést írásba kell foglalni.
(9) Az a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni.
150. § [A kollektív szerződés tartalma]
(1) A kollektív szerződés szabályozhatja
a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,
b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.
(2) Kollektív szerződés e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre e jogszabályok felhatalmazást adnak. A köznevelés területén létesített munkaviszonyra vonatkozóan az Mt.-től az ott meghatározottak szerint lehet, a II–III. és V. Fejezetben foglaltaktól nem lehet eltérni.
(3) A szűkebb hatályú kollektív szerződés a tágabb hatályútól – ennek eltérő rendelkezése hiányában és a (2) bekezdés által meghatározott keretek között – csak a köznevelésben foglalkoztatott javára térhet el.
(4) A köznevelésben foglalkoztatott javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.
151. § [A kollektív szerződés hatálya]
(1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a) a kollektív szerződést kötötte, vagy
b) a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja.
(2) A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezése hatálya a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki.
(3) A kollektív szerződés köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló valamennyi foglalkoztatottra kiterjed.
(4) A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.
152. § [A kollektív szerződés felmondása és megszűnése]
(1) A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani.
(2) A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható.
(3) A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik.
153. § [A kollektív szerződés hatályvesztése]
(1) A munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy a szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.
(2) Több munkáltató vagy több munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szerv tekintetében veszti hatályát.
(3) Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.
(4) A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezeti szövetség) a 149. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére.
(5) A (4) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha a 149. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.
154. § [A kollektív szerződés a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén]
(1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.
(2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki.
155. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
1. a köznevelésben foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket és azok betöltésének, valamint az igazgatói megbízás iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal kapcsolatos és egyéb részletes feltételeit, továbbá a feltételek igazolásának módját,
2. a pályázat közzétételének módját, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,
3. a próbaidő kikötését kizáró szakmai gyakorlatot vagy felsőoktatási gyakorlatot munkakörönként,
4. a pedagógusok munkaideje beosztásának szabályait, az eseti és tartós helyettesítés szabályait, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, valamint a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felüli részében ellátható egyes feladatokat, a kollégiumi nevelőtanár által a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében ellátható, az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletébe tartozó egyes feladatokat, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét,
5. a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás eljárási szabályait,
6. a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás, a többlettanítási óradíj megállapításának szabályait és mértékét,
7. a Mesterpedagógus fokozatba sorolt, Kutatótanár fokozatba sorolt, továbbá az érettségi vizsgáztatásban részt vevő pedagógust megillető munkaidő-kedvezmény mértékét,
8. a szabadság kiadásával kapcsolatos közlési, nyilvántartási, elszámolási szabályokat, az alkotói szabadság igénybevételének és a kapcsolódó kedvezmény részletes szabályait, valamint a pótszabadságra jogosult nevelő, nevelő-oktató és pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők körét, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait,
9. a pedagógusok előmeneteli rendszerét érintően az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a szakmai gyakorlatba beszámítandó időtartamokat, a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatok feltételeként a munkaköri feladatokon túlmenően vállalandó egyéb szakmai feladatok körét, a címzetes fokozatok megszerzésének követelményeit és feltételeit,
10. a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők pedagógus előmenetel hatálya alá tartozása feltételeként meghatározott pedagógus szakképesítést, szakképzettséget,
11. a pedagógus előmenetel hatálya alá nem tartozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges követelményeket,
12. a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működésének szabályait, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető minősítési, megújítási díj mértékét, befizetésének szabályait, a pedagógus előmenetel hatálya alá tartozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre vonatkozó, a pedagógusokétól eltérő tartalmú minősítési követelményeket és eljárást, a címzetes fokozatok megszerzésének eljárási szabályait, és az azokhoz kapcsolódó jogosultságokat,
13. a gyakornoki követelmények elveit, a mentor részletes kötelezettségeit, a gyakornoki szabályzat kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat,
14. az illetmény számfejtésével és elszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat, ha a munkáltató nem a központosított illetményszámfejtés hatálya alá tartozik,
15. az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt, az e törvényben meghatározott keretek között a tankerületi központon belül más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzés idejére járó illetményrész mértékének, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj, eseti és illetménypótlék, kereset-kiegészítés, jutalom mértékének és megállapításának részletes szabályait,
16. a pedagógusigazolvány igénylésének, elkészítésének és nyilvántartásának szabályait, az illetményen kívüli juttatásokat,
17. a leltárfelelősség mértékét és érvényesítésének rendjét,
18. a munkakör-felajánlással kapcsolatos eljárást, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonynak a munkaidőkeret lejárta előtt történő megszűnése esetén a munkaidő és a havi illetmény elszámolásának rendjét, a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatosan a köznevelésben foglalkoztatottak képviselőire vonatkozó szabályokat,
19. a Kar közösségi szolgálattal, valamint etikai eljárás lefolytatásával kapcsolatos hatáskörét, a Kar szervezetére, összetételére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az etikai eljárás részletes szabályaira vonatkozó rendelkezéseket,
20. a kedvezményezett és felzárkózó települések körét,
21. vendégtanár óraadókénti megbízási díjának legkisebb összegét,
22. a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
23. a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét, a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét, az egyéb nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és az átcsoportosítás esetén az átlagbéralapú támogatásra jogosító összlétszámot,
24. a gyakornoknak járó havi illetmény összegét,
25. a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak finanszírozott létszámát.
(2) Felhatalmazást kap a köznevelésért felelős miniszter, hogy a pedagógus munkavégzése színvonalára, nyújtott munkateljesítményére vonatkozó, kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer részletes szabályait rendeletben határozza meg.
156. § [Hatályba léptető rendelkezések]
(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. július 15-én lép hatályba.
(2) A 171. § (1)–(4), (6)–(13), (15)–(38), (40)–(44), (46)–(55) bekezdése, a 171. § (56) bekezdés 1–2. pontja, 3. pont b) alpontja, 4–7. pontja, 9–15. pontja, 17–28. pontja, a 171. § (57) bekezdés 1. pontja, 3. pontja, 12. pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (2)–(11) bekezdése, a 2–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–154. §, a 155. § (1) bekezdés 1–19. és 21–25. pontja, a 155. § (2) bekezdése, a 162–163. §, a 166–170. §, a 171. § (5), (45) bekezdése, a 171. § (56) bekezdés 3. pont a) alpontja, 8. pontja, 16. pontja, a 171. § (57) bekezdés 2. pontja, 4–11. pontja, 13–20. pontja, a 172–180. §, az 1–4. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 20. § (5)–(10) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
157. § [Átmeneti rendelkezések a jogviszonyok átalakulásához kapcsolódó eljáráshoz]
(1) Annak az állami vagy önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak vagy munkavállalónak, aki 2023. július 15. és augusztus 1. napja között a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát egyoldalú nyilatkozatával megszünteti, a lemondási (felmondási) ideje egy hónap azzal, hogy a munkavégzési kötelezettsége alól a lemondási (felmondási) idejére mentesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Kjt. lemondásra, Mt. felmondásra vonatkozó szabályai az (1) bekezdés szerinti eltérésekkel alkalmazhatóak.
(3) Az Nkt.-ban meghatározott köznevelési intézmény, továbbá a tankerületi központ (a továbbiakban együtt: munkáltató) 2023. szeptember 15. napjáig tájékoztatja a közalkalmazottat és a munkavállalót (a továbbiakban együtt: érintett)
a) e törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének időpontjáról és a rendelkezések lényeges tartalmáról,
b) a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszony átalakulásáról, és ennek keretében
ba) kormányrendeletben meghatározottak szerinti várható munkaköréről,
bb) várható munkaidejéről,
bc) várható besorolásáról,
bd) várható havi illetményéről, beleértve az esélyteremtési illetményrészt és rendszeres illetménypótlékairól, egyes feladatokért járó megbízási díjáról,
be) munkavégzésének várható helyéről,
bf) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya kezdetének várható napjáról,
bg) arról, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre szól, utóbbi esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáról, vagy más megszüntető feltételről,
bh) a (6) bekezdés szerinti határidőről és annak jogkövetkezményeiről, valamint
bi) más, a köznevelési jogviszonyt érintő, a felek által meghatározott körülményről,
c) – ha az érintett jogviszonya munkaviszonnyá alakul – a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszony átalakulásáról, és ennek keretében
ca) a b) pont ba), bb), be) és bh) alpontjában foglaltakról,
cb) várható munkabéréről és rendszeres juttatásairól,
cc) munkaviszonya kezdetének várható napjáról,
cd) arról, hogy munkaviszonya határozatlan vagy határozott időre szól, határozott időre szóló munkaviszony esetén a jogviszony megszűnésének időpontjáról, vagy más megszüntető feltételről,
ce) más, a munkaviszonyát érintő, a felek által meghatározott körülményről.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra az Mt. 15. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tájékoztatás az érintettel való közléssel válik hatályossá.
(5) A tájékoztatás közlésére az Mt. 24. §-ában, a határidőszámításra az Mt. 25. § és 26. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az érintett a munkáltató által közölt tájékoztatás alapján a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhat. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(7) Az érintett a jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
(8) A tájékoztatásban a munkáltató rögzíti, hogy az érintett a jogviszonyváltás előtt elért fokozatnál nem kerülhet alacsonyabb besorolásba és a munkáltató nem állapíthat meg számára a (10) vagy a (13) bekezdés szerinti illetménynél alacsonyabb összegű illetményt.
(9) Ha a munkáltató 2023. szeptember 16. és 2023. december 31. közötti időszakban létesít köznevelési intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, akkor a Kjt. szerinti kinevezéssel vagy az Mt. szerinti munkaszerződés megkötésével az érintett a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszonyváltást elfogadja. Az így létrejött jogviszony alapján a munkáltató a garantált illetmény (alapbér) megállapításakor a (10)–(15) bekezdéseket alkalmazza azzal, hogy az a jogviszony kezdetének időpontjától jár.
(10) Az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebb
a) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,
b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.
Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét.
(11) A (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.
(12) A (10) bekezdés szerint megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki.
(13) Ha a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott
a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el,
a Kjt., vagy az Mt. szerint járó – és a (10) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott összegig felemelt – illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrésszel) emelt összegű illetmény illeti meg. Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét. Ha a 158. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra is jogosult, akkor az esélyteremtési illetményrészt az illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százaléka és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék különbözeteként kell megállapítani.
(14) A (13) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (13) bekezdés szerinti illetmény összegét, valamint a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítást 2023. szeptember 15-éig közölni kell az érintettel, azzal, hogy a (13) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.
(15) A (13) bekezdés szerint megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki.
(16) A (10)–(12) bekezdést a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra is alkalmazni kell.
158. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszonyok átalakulásához]
(1) 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben
a) pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá,
b) gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá
alakul át.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti jogviszonnyá, ha 2024. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél által közölt egyoldalú jognyilatkozata alapján 2024. január 1-jét követően szűnik meg a jogviszony.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti érintettet 2024. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról tájékoztatni kell, részére az e törvény szerinti kinevezési okmányt ki kell állítani, havi illetményét a 159. § alapján meg kell állapítani. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör elnevezése a Kormány rendelete alapján változik, azt ezzel egyidejűleg meg kell állapítani. A 42. §-tól eltérően a munkáltatónak a tájékoztatási kötelezettségét a kinevezési okmány közlését követő tizenöt napon belül kell teljesítenie. A 157. § szerinti tájékoztatástól a munkáltató a kinevezésben kizárólag az érintett javára térhet el.
(4) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat, valamint a munkaviszonyban töltött idő alapján munkaviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(5) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. december 31-én fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett, ha a jogviszonyváltást a 157. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján nem fogadta el, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával megszűnik, azzal, hogy a felmentési idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől 2023. november 30-ig tart, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni és a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti, őt megillető illetményének alapulvételével a (8) bekezdésben meghatározott mérték szerinti végkielégítésre jogosult. Az érintett foglalkoztatási jogviszonyára a Kjt. szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érintettet 2024. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról tájékoztatni kell és részére az Mt. szerinti munkaszerződését el kell készíteni. A 157. § szerinti tájékoztatástól a munkáltató a munkaszerződésben kizárólag az érintett javára térhet el. Ha a 157. § (6) bekezdése szerinti jogviszonyváltásra vonatkozó nyilatkozata szerint jogviszonyát az Mt. szerint nem kívánja fenntartani, akkor a jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30-án megszűnik azzal, hogy a felmondási idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől és 2023. november 30-ig tart, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni és a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti, őt megillető bérének alapulvételével a (8) bekezdésben meghatározott mérték szerinti végkielégítésre jogosult. Az érintett foglalkoztatási jogviszonyára az Mt. szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben,
a) ha az érintett kevesebb mint 20 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 1 havi,
b) ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 2 havi,
c) ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 3 havi
végkielégítésre jogosult.
(9) Ha a (6) vagy (7) bekezdésben meghatározott esetekben az érintett a jogviszonya megszűnésének időpontjától számított
a) 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult,
b) 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb egyhavi végkielégítésre jogosult,
c) 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb kéthavi végkielégítésre jogosult
azzal, hogy a számára a (8) bekezdés szerint kifizetett végkielégítés összegének az a)–c) pont szerinti mértéken felüli összegét köteles visszafizetni volt munkáltatója részére.
(10) A 64. § (2) bekezdését azon közalkalmazottakra vagy munkavállalókra is alkalmazni kell, akiknek a jogviszonyát e törvény hatálya alá tartozó munkáltató 2024. január 1-jét megelőzően rendkívüli felmentéssel vagy az Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(11) A pedagógusigazolványra való jogosultság megilleti az e törvény hatálybalépése előtt nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba helyezett személyeket.
159. § [Átmeneti rendelkezések a besoroláshoz és illetmény megállapításhoz]
(1) Az a 158. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett, aki 2023. december 31-éig az Nkt. 64. § (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti valamely fokozatot elérte, a 97. § (1) bekezdése szerinti, az Nkt. 2023. december 31-én hatályos 64. § (4) bekezdés a)–e) pontjában foglalt fokozattal azonos fokozatba kerül besorolásra.
(2) A havi illetmény, munkabér nem lehet kevesebb, mint az érintett 2023. december 31. napján érvényes
a) pótlékok nélküli illetményének, munkavállalók esetén alapbérének és
b) a köznevelési szakmai ágazati pótlékának
együttes összege azzal, hogy annak az érintettnek, akinek a havi illetménye, munkabére a 157. § (10) vagy a (13) bekezdés szerint lett megállapítva, az így megállapított illetménye szerinti összegnél nem lehet kevesebb.
(3) A 2024. január 1-jén a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy havi illetményét a munkáltató a 98. § (1)–(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díját a 102. §-ban foglaltak figyelembevételével 2024. január 15-ig állapítja meg.
(4) A 2023. minősítési évben már megkezdett Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást azok esetében kell lefolytatni, akik 2023. szeptember 15-éig megtett, a hivatalhoz címzett írásbeli nyilatkozatukban ezt kérelmezik. Kérelem hiányában a hivatal az eljárást 2023. szeptember 16-án megszünteti.
160. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszony tartalmához]
(1) A 2024. január 1-jén már folyamatban lévő próbaidő a jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(2) Az a pedagógus, akinek esetében 2024. január 1-jén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy 2024. január 1-je előtt jogszabály alapján életkorára tekintettel a pedagógus-továbbképzésben való részvétel alól mentesült, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.
(3) A 2024. január 1-jén fennálló és még be nem jelentett, engedélykötelessé vagy bejelentés kötelessé váló jogviszonyokról, tevékenységekről a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló 30 napon belül köteles az engedélyt megkérni vagy a bejelentést megtenni.
(4) A 2024. január 1-jén fennálló, kinevezéstől, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás az eredetileg elrendelt időtartamig tart, és időtartamát az e törvény szerinti időtartamba a 2024. évben be kell számítani.
(5) 2024. január 1-je előtt adott magasabb vezetői, vezetői megbízás az e törvény szerinti elnevezéssel az eredeti megbízásban meghatározott határidőig továbbra is fennáll azzal, hogy visszavonására e törvény rendelkezései szerint kerülhet sor. 2024. január 1-je előtt megállapított „címzetes igazgatói” cím 2024. január 1. napját követően is megmarad. „Címzetes igazgatói”, „címzetes főigazgatói” cím e törvény alapján történő adományozásakor figyelembe kell venni a 2024. január 1-je előtt fennállt magasabb vezetői megbízásban töltött időt is.
(6) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2024/2025. tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
(7) A munkáltató a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásával a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy munkavégzése színvonalát, az általa nyújtott munkateljesítményt első alkalommal a 2024/2025 tanévre, óvodában foglalkoztatott esetén a 2024. szeptember 1-je és 2025. június 30-a közötti időszakra vonatkozóan értékeli. A teljesítményértékelés eredményeként a munkáltató első alkalommal 2025. szeptember 1-jével állapíthat meg a 98. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosított illetményt.
(8) Az a köznevelésben foglalkoztatott, aki 2024. január 1-jét követően megszerzi a jogosultságot a köznevelési foglalkoztatotti jutalom valamely fokozatára,
a) az általa megszerzett fokozatnál alacsonyabb fokozathoz kapcsolódó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra emellett nem jogosult,
b) nem jogosult a köznevelési foglalkoztatotti jutalom ezen fokozatára, ha a korábbi közalkalmazotti jogviszonyában az azonos elnevezésű jubileumi jutalomra való jogosultságot megszerezte.
(9) A 2023. december 31-én folyamatban lévő kártérítési eljárást az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(10) A köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-ig köteles a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni.
(11) Ha a felek között 2023. december 31-én tanulmányi szerződés áll fenn,
a) az abban vállalt jogviszony-fenntartási kötelezettség a 158. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyra vonatkozik és
b) a foglalkoztatott jogviszonya a 158. § (6) bekezdése alapján megszűnik, amely – a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség szempontjából – nem minősül a munkavállaló, közalkalmazott szerződésszegésének.
(12) A 158. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érintett vonatkozásában a munkáltatót terhelő tájékoztatást a munkaszerződés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.
161. § [Átmeneti rendelkezés a 2023. évi szabadsághoz]
(1) A 158. § (1) bekezdés szerinti érintett 2024. január 1. előtt irányadó törvény alapján megszerzett, de ezen időpontig ki nem adott szabadságát 2024. január 1-jét követően a 158. § (1) bekezdése szerint a jogosultra irányadó törvény szerinti kiadási szabályok szerint kell kiadni, vagy a jogviszony megszűnése esetén pénzben megváltani.
(2) A 2023. december 31-én folyamatban lévő alkotói szabadságot az eredetileg meghatározott megszűnési időpontig továbbra is biztosítani kell.
162. § [Átmeneti rendelkezés a kollektív munkajogi szabályokhoz]
(1) A Kjt. illetve az Mt. alapján 2024. január 1. előtt megkötött kollektív szerződések a hatályuk alá tartozó foglalkoztatottra vonatkozóan – e törvénnyel vagy az Mt.-vel ellentétben nem álló rendelkezései – 2024. január 1. napját követően is hatályban maradnak. Módosításukra a 149–154. §-a alapján kerülhet sor. Az ebből származó igények közigazgatási perben érvényesíthetőek.
(2) A köznevelésért felelős miniszter a szakszervezetekkel történő egyeztetés keretében minden év március 31. napjáig áttekinti e törvény hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat.
163. § [Köznevelési intézmények oktatási feladatainak elősegítése érdekében állami tulajdonú ingó vagyontárgyak
tulajdonjogának ingyenes átruházása]
(1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az érintett, az Nkt. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti köznevelési intézmények (a továbbiakban: intézmény) oktatási feladatainak elősegítése érdekében a TIOP-1.1.1-12/1-2012-0001 azonosítószámú Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban, valamint a TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 azonosítószámú „21. század közoktatás – fejlesztés, koordináció” projektekben beszerzett, és az intézményeknek ingyenesen haszonkölcsönbe adott állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) ingyenesen e törvény erejénél fogva a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével a projektben kedvezményezett nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vagy jogutódja, önkormányzati fenntartású intézmény esetén az önkormányzat tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingóságok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontját, valamint (7) és (8) bekezdését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházásról az Oktatási Hivatal tájékoztatja az intézményeket.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházást követően az intézmények viselik az ingóságok fenntartásának terheit.
(5) Az (1) bekezdés szerint átszálló ingóságokról az átadónak és átvevőnek jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(6) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
164. § [Sarkalatossági záradék]
E törvény
a) 163. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
b) 170. §-a az az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
c) 173. §-a az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése,
d) 174. § (2) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
e) 180. § (15) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése, és
f) 180. § (18) bekezdése az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése, valamint XXIX. cikk (3) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
165. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
E törvény
a) a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről szóló, 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelvnek,
b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek,
d) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek
e) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
h) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,
i) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,
j) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvnek,
k) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
l) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
m) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
n) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
166. § [A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása]
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja a következő n) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
közszolgálati kötelezettség:)
„n) a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és munkaviszony”
(keretében végzett kötelezettség;)
167. § [A Kjt. módosítása]
(1) A Kjt. 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg.”
(2) A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„o) állami vagy önkormányzati költségvetésből működő munkáltatónál
oa) 2021. március 1-jét követően egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
ob) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban”
(töltött időt.)
(3) A Kjt.
a) 4. § (1) bekezdésében az „e törvény,” szövegrész helyébe az „e törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény,”
b) 5. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyt” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyt, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt”
szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Kjt.
a) 7. §-a,
b) 23/B. § (5) bekezdése,
c) 57. § (3) bekezdésében az „a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben,” a „ , pedagógiai szakszolgálati tevékenységet”, valamint a „ , pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel” szövegrész,
d) 79/D. § (3a) bekezdése,
e) 85. §
ea) (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a közoktatási,” szövegrész,
eb) (3) bekezdés c) pontja,
f) 91/C. §-a,
g) 91/F. §-a,
h) 93/A. §-a.
168. § [A Gyvt. módosítása]
(1) A Gyvt. 15. §-a a következő (10b) és (10c) bekezdéssel egészül ki:
„(10b) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy előmeneteli és illetményrendszerére
a) a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 96. § (1) bekezdését, 97. § (1)–(2) és (4)–(8) bekezdését, 98. § (1)–(2), (6) és (8) bekezdését, 104. § (3) és (4) bekezdését, 159. §-át, 160. § (2) és (6) bekezdését, és
b) a Kjt. 66. § (2) bekezdését, 67. §-át, 69. §-át, 70. §-át, 72. §-át, 74. §-át, 75. §-át, 77. § (1) és (2) bekezdését, 78. §-át, 78/A. §-át, 79. §-át és 79/A. §-át
kell alkalmazni.
(10c) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell.”
(2) A Gyvt.
a) 15. § (14) bekezdésében az „az Nktv.” szövegrész helyébe az „a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény” szöveg,
b) 15. § (17) bekezdésében az „Nktv. 44. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklet II. pontjában” szöveg,
c) 145. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „az Nktv.” szövegrész helyébe az „az e törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény” szöveg
lép.
169. § [Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása]
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés p) pontjában a „megállapítása” szövegrész helyébe a „megállapítása, valamint gyermekek, tanulók egészségének megőrzése” szöveg lép.
170. § [A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása]
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
a) 5. § (6) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti”,
b) 24. § (2) bekezdésében és 81. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény”,
c) 24. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetőjét” szövegrész helyébe az „igazgatóját (főigazgatóját)”
szöveg lép.
171. § [Az Nkt. módosítása]
(1) Az Nkt. 4. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„3a. Digitális Kollaborációs Tér: a tanulmányi rendszer modulja, amely biztosítani képes legalább a tanárok és a diákok egyéni vagy csoportos digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,”
(2) Az Nkt. 4. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásban)
„6a. értesítendő hozzátartozó: a gyermek, a tanuló biztonsága, érdekei biztosítása céljából történő kapcsolattartás érdekében a tanulmányi rendszerben rögzített, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti személy,”
(3) Az Nkt. 4. §-a a következő 6b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásban)
„6b. fejlesztő pedagógiai ellátás: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás,”
(4) Az Nkt. 4. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14b. köznevelési e-ügyintézés: a tanulmányi rendszerben megvalósított elektronikus ügyintézés (e-ügyintézés), amely a tanulók, a szülők, értesítendő hozzátartozók, pedagógusok, osztályfőnökök, adminisztrátorok, nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők, valamint egyéb kérelmezők részére biztosítja a köznevelésben szereplő és meghatározott folyamatok – tanulmányi rendszeren keresztüli – elektronikus benyújtási és ügyintézési lehetőségét,”
(5) Az Nkt. 4. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,”
(6) Az Nkt. 4. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„27a. szülő: ha törvény eltérően nem rendelkezik, a gyermek
a) vér szerinti szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
b) örökbefogadó szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
c) gyámja vagy
d) nevelőszülője,”
(7) Az Nkt. 4. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„31. tanítási év: ha e törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján a köznevelésért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai, képesítő vizsga évét kivéve,”
(8) Az Nkt. 4. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„32a. tanulmányi rendszer: a köznevelési intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához, a nevelés-oktatás megszervezéséhez, a köznevelési intézmény iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához, az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez, a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához, az intézmények – ide értve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához, a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához, az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához, a pedagógusi munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a pedagógusi munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a köznevelési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához, az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez, a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához, a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez, a gyermekétkeztetési szolgáltatás eléréséhez, a kollégiumi funkcionalitások biztosításához, az alapfokú művészetoktatási intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához, valamint a köznevelési információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a köznevelési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,”
(9) Az Nkt. 4. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„47. tankönyv: az a könyv – beleértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet, a feladatgyűjteményt – vagy a digitális tananyag, vagy a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással biztosított tananyag, vagy a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó, amelyet az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárásban tankönyvvé nyilvánítottak,”
(10) Az Nkt. 4. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„50. videotartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távolléti oktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (együtt: képzési rendszerek) integrált online kapcsolaton keresztül sugárzott videotechnológiával megvalósított, mobil használatra is alkalmas videoplatform, ahol a felhasználó a tanulmányi rendszeren keresztüli egyéni azonosítással éri el a tantárgyaihoz tartozó videokönyvtárba szervezett – az előadót és a prezentációját is megjelenítő – tartalmakat; a videotartalom-kezelő lehetőséget biztosít a felhasználónak a videotartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön-külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására,”
(11) Az Nkt. 4. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„51. zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás: képzés vagy az otthoni felkészülés olyan formája, amelyben az oktatás digitális tananyaggal, videotartalom-kezelővel, továbbá a pedagógus és a tanuló együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül, a felnőttoktatásban, tantermen kívüli, digitális munkarendben és az otthoni felkészülésnél alkalmazható, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amelynek során a közös kommunikáció eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű oktatási képzésmenedzsment-rendszer,”
(12) Az Nkt. 4. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„52. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a felnőttoktatásban, tantermen kívüli, digitális munkarendben és az otthoni felkészülés során részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videotartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató, minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű együttműködését,”
(13) Az Nkt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév április 15. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben, – ha a szülő a gyermek negyedik életévének betöltését megelőzően már kérelmezte, úgy újabb – kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti a gyermeket az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban, vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is benyújtható. Az eljárási határidő ötven nap.”
(14) Az Nkt. 9. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdés szerint egyedi megoldást alkalmazó magán fenntartású köznevelési intézmény számára a köznevelésért felelős miniszter felmentést adhat a tanulmányi rendszer kötelező használata alól, feltéve, hogy a kérelmező jogszabályban, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében előírt, illetve a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat az általa alkalmazott tanulmányi rendszeren keresztül szolgáltatja és az általa alkalmazott informatikai rendszer a 41. § (1)–(4a) bekezdés, 42. § (2) bekezdés, 43. § (1) bekezdés, 46. § (5) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, az 57. § (6) bekezdés, valamint az 58. § (3) bekezdés szerinti követelményeket is biztosítja. A feltételek fennállását a köznevelési intézmény igazolja. A miniszter haladéktalanul visszavonja az engedélyt, ha a köznevelési intézmény az adatszolgáltatásokat határidőben, ismételten nem szolgáltatja vagy a kötelező funkcionalitásokat, vagy a nyomtatványok 57. § (6) bekezdés szerinti előállítását nem biztosítja.”
(15) Az Nkt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és az intézmény honlapján közzéteszi. Az SZMSZ-t a fenntartó hagyja jóvá.”
(16) Az Nkt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A házirendet nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület – más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék –, az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.”
(17) Az Nkt. 25. §-a a következő (5a)–(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A köznevelési intézménynek biztosítania kell
a) a 62. § (1a)–(1e) bekezdése szerint a diabétesszel élő, valamint
b) a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált
gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet.
(5b) A szülő, törvényes képviselő, a nagykorú tanuló az (5a) bekezdés a) és b) pontja szerinti körülmény fennállásáról a köznevelési intézményt legkésőbb a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya létesítésekor tájékoztatja.
(5c) Ha a szülő, törvényes képviselő, a nagykorú tanuló az (5a) bekezdés a) és b) pontja szerinti körülmény fennállásáról a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya létesítését követően szerez tudomást, akkor a szülő, törvényes képviselő, a nagykorú tanuló a köznevelési intézményt a tudomásszerzést követően erről haladéktalanul tájékoztatja.
(5d) A köznevelési intézmény az (5a) bekezdés
a) a) pontja szerinti körülménnyel összefüggésben a szülőtől, törvényes képviselőtől, nagykorú tanulótól kapott adatokat a 41. § (10) bekezdése szerint,
b) b) pontja szerinti körülménnyel összefüggésben a szülőtől, törvényes képviselőtől, nagykorú tanulótól kapott adatokat a gyermek, tanuló biztonságos napközbeni ellátásának céljából legfeljebb a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya fennállásáig
kezeli.”
(18) Az Nkt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.”
(19) Az Nkt. 27. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott tantermen kívüli digitális munkarendben a nevelés-oktatás, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában – elsősorban tanulmányi rendszer által biztosított funkcionalitásokkal és digitális eszközök alkalmazásával – történik.”
(20) Az Nkt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató a nevelőtestület bevonásával éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.”
(21) Az Nkt. 30. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős miniszter rendeletében az elmaradt tanítási napok pótlása céljából a tanítási évet legfeljebb július 15-ig meghosszabbítja. Ebben az esetben a 30. § (1) bekezdése szerinti, a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezés nem alkalmazandó.
(7) A (6) bekezdés szerinti rendeletet legkésőbb tárgyév április 30-ig kell kihirdetni.”
(22) Az Nkt. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A köznevelésért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés szerinti juttatásra, tartalmára, érvényességi idejére és megkötésének szabályaira nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.”
(23) Az Nkt. 41. § (1)–(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a tanulmányi rendszerben a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében előírt, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat a tanulmányi rendszeren keresztül szolgáltatni.
(2) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván a tanulmányi rendszerében:
a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, személyi azonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, valamint száma,
b) a gyermek, tanuló szülőjének, értesítendő hozzátartozójának, a rá tekintettel családi pótlékra jogosult személynek neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,
df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
dh) mérési azonosító,
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatok:
ea) az egyéni munkarenddel kapcsolatos adatok,
eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,
ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,
ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,
f) az országos mérés-értékelés adatai,
g) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján szervezett határon túli kiránduláson,
h) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény – az integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban: INYR) működtetése érdekében – a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül
a) a szülő, az értesítendő hozzátartozó önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,
b) annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét és címét, OM-azonosítóját, amellyel a gyermek, a tanuló óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás 18. § (2) bekezdés szerinti megnevezését
c) az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnál képzésben részt vevő személynél: kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, személyi azonosításra szolgáló okmány megnevezését és számát, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, társadalombiztosítási azonosító jelét, a fogyatékosságra vonatkozó adatokat, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát
is nyilvántartja.
(4) Ha a szülő, értesítendő hozzátartozó vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott családi pótlékra jogosult személy a nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét nem adja meg a köznevelési intézménynek, akkor a köznevelési intézmény ezeket az adatokat a családtámogatási ügyben eljáró hatóságtól is beszerezheti.
(4a) A (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő adatokat a köznevelési intézmény az adott adatok tekintetében elsődleges vagy másodlagos információforrásnak minősülő szervtől is beszerezheti, a tanulmányi rendszerben díjmentesen elérhető szabályozott elektronikus és központi szolgáltatások útján (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ).”
(24) Az Nkt. 41. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) A nevelési-oktatási intézmény tanulmányi rendszerében nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
(10) A köznevelési intézmény a nyilvántartott gyermek, tanuló, szülő, értesítendő hozzátartozó adatait a jogviszony megszűnésétől számított tíz évig, az alkalmazottak, óraadók adatait – ha törvény eltérő határidőt nem állapít meg – a jogviszony megszűnésétől számított öt évig őrzi és kezeli.”
(25) Az Nkt. 41. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai a szülő részére továbbíthatóak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a szülői felügyeleti jog gyakorlásától függetlenül az adatokat mindkét szülőnek továbbítani kell.
(12) A (11) bekezdés szerinti adatok nem továbbíthatóak azon szülőnek, akinek a bíróság – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:175. § (1) bekezdése szerint – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogát korlátozta vagy megvonta.”
(26) Az Nkt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, illetve azokat a tanulmányi rendszeren keresztül a lehető legrövidebb időn belül hozzáférhetővé kell tenni, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.”
(27) Az Nkt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét és ezt a tanulmányi rendszeren keresztül is hozzáférhetővé kell tenni. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény igazgatója és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.”
(28) Az Nkt. 44/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés, valamint a 41. § (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.”
(29) Az Nkt. 44/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés a) és h) pontja szerinti, az előző tanévben rögzített adatok közül törvényben meghatározott adatokat a Magyar Diáksport Szövetség a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata céljából a hivatal részére átadja, minden év október 31-éig.”
(30) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásában az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A tankönyveket – amennyiben ez lehetséges – a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikus könyv formátumban is szabadon közzé kell tenni.”
(31) Az Nkt. 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra jogszabályban meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A beiratkozásnál biztosítani kell a tanulmányi rendszer e-ügyintézési moduljának on-line beiratkozási szolgáltatását, a szülő által megadott adatok ellenőrzésére és szükség szerinti pontosítására a tanulmányi rendszeren keresztül ingyenesen elérhető SZEÜSZ-öket kell elsősorban használni.”
(32) Az Nkt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben a tanulmányi rendszerben történő rögzítésével rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a tanulmányi rendszerben történő rögzítéssel szakmailag indokolható határidőn belül értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor tanulmányi rendszerben értesítő, év végén bizonyítvány és a tanulmányi rendszer útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógiai programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló mulasztással összefüggő adatait a mulasztás napján, haladéktalanul rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben.”
(33) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában és meg kell őrizni. A 7. § (1) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott köznevelési intézmények rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni.”
(34) Az Nkt. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárás megindításáról és az írásbeli határozatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a tanulmányi rendszeren keresztül is haladéktalanul értesíteni kell azzal, hogy az így történő értesítéssel a döntés nem minősül közöltnek.”
(35) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szakember az igazgató döntése alapján szakkört, érdeklődési kört, önképzőkört, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő vagy tehetségfejlesztő foglalkozást, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozást, diákönkormányzati foglalkozást, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozást tarthat, ha annak megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, valamint az igazgató a foglalkozás megtartásához szükséges tapasztalatáról, hozzáértéséről meggyőződött.”
(36) Az Nkt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy)
„f) a szülőt – elsősorban a tanulmányi rendszeren keresztül – rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a 38. § szerinti döntésekről,”
(37) Az Nkt. 72. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szülő kötelezettsége, hogy a nevelési-oktatási intézménnyel óvodai vagy tanulói jogviszonyban álló, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermeke fokozott figyelmet igénylő egészségi állapotáról és a megteendő sürgősségi intézkedésekről
a) a beiratkozással egyidejűleg, vagy
b) a diagnózis ismertté válását követően haladéktalanul
tájékoztassa a nevelési-oktatási intézményt, továbbá köteles gondoskodni arról, hogy az életmentő gyógyszert a gyermek, tanuló mindig tartsa magánál.
(1b) Nagykorú tanuló esetén az (1a) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség a tanulót terheli.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti adatot a nevelési-oktatási intézmény a gyermek, tanuló biztonságos napközbeni ellátásának céljából legfeljebb a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya fennállásáig kezeli.
(1d) A szülő, valamint az értesítendő hozzátartozó a gyermek, a kiskorú tanuló tekintetében köteles
a) a gyermek, kiskorú tanuló tanulmányai érdekében ellátásáról, gondozásáról gondoskodni,
