1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakra vonatkozó úthasználati jogosultságot biztosító egyes jogosultságokat úgy kell megállapítani, hogy az ne járjon az ezeket a közutakat nem rendszeresen használók számára indokolatlan hátránnyal.”
2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„o) az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 12. § (4) bekezdésében a „100 000 forinttól 500 000 forintig” szövegrész helyébe a „130 000 forinttól 650 000 forintig” szöveg,
2. 14/A. § (8) bekezdésében az „500 000 forintig” szövegrész helyébe a „650 000 forintig” szöveg,
3. 18. § (7) bekezdésében az „A bírság ismételten kiszabható.” szövegrész helyébe az „A bírság összege legfeljebb 13 000 000 Ft lehet, a bírság ismételten kiszabható.” szöveg,
4. 18. § (17) bekezdés b) pontjában a „10 millió forintig” szövegrész helyébe a „13 millió forintig” szöveg,
5. 20. § (4) bekezdésében a „10 000 forinttól 800 000 forintig” szövegrész helyébe a „13 000 forinttól 1 040 000 forintig” szöveg, a „10 000 forinttól 300 000 forintig” szövegrész helyébe a „13 000 forinttól 390 000 forintig” szöveg,
6. 21. § (2) bekezdés a) pontjában a „10 000 forinttól 300 000 forintig” szövegrész helyébe a „13 000 forinttól 390 000 forintig” szöveg,
7. 21. § (2) bekezdés b) pontjában a „10 000 forinttól 800 000 forintig” szövegrész helyébe a „13 000 forinttól 1 040 000 forintig” szöveg,
8. 22/A. § (1) bekezdésében a „100 000 forinttól 1 000 000 forintig” szövegrész helyébe a „130 000 forinttól 1 300 000 forintig” szöveg,
9. 23. § (4b) bekezdésében a „100 000 forinttól 1 000 000 forintig” szövegrész helyébe a „130 000 forinttól 1 300 000 forintig” szöveg, és
10. 24/A. § (5a) bekezdésében a „100 000 forinttól 1 000 000 forintig” szövegrész helyébe a „130 000 forinttól 1 300 000 forintig” szöveg
lép.
4. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közjegyzőt nem terheli titoktartási kötelezettség a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer (a továbbiakban: belső visszaélés-bejelentési rendszer) működtetőjével szemben. Az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettség a titok megismerésére jogosult belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjére is kiterjed.”
5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. FEJEZET
A BELSŐ VISSZAÉLÉS–BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE
68/A. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerint működteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert az olyan közjegyző, illetve közjegyzői iroda vonatkozásában, amely
a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és
b) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem bízott meg.
(2) A közjegyző, illetve közjegyzői iroda a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának haladéktalanul bejelenti, ha
a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább 250 személyt foglalkoztat, vagy
b) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet bízott meg.
(3) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételének tényéről jegyzéket vezet, és a jegyzék változásait folyamatosan frissíti. A bejelentésben a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személyt vagy szervezeti egységet, illetve a bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem kell megjelölni.
(4) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szervei, tisztségviselői és munkavállalói az e fejezetben meghatározott feladatgyakorlásuk során megismert közjegyzői titkot kötelesek megtartani.”
6. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„n) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban”
(töltött időt.)
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 37. § (5) bekezdés a) pontjától eltérően azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át, majd egészségügyi szolgálati jogviszonya megszüntetését követő 180 napon belül a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szervvel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a végkielégítésre jogosító időt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott időtartammal csökkentett mértékben kell figyelembe venni.”
7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, valamint a szociális vetítési alap összegét” szöveg lép.
8. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„183. § (1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el.
(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,
b) az ingatlan pontos címét,
c) az ingatlan tulajdonosának adatait,
d) azt, hogy a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
f) a kért intézkedést, és
g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondoskodik.
(3) Ha a lakásban tartózkodó személyeknek korábban volt jogcímük a lakásban tartózkodásra, azt a kérelmező köteles a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni, valamint a kérelmező köteles csatolni a jogcím megszűnését igazoló iratot.
(4) Ha a kérelem nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelmet elutasítja. Erről a bíróság végzést hoz, amelyet a kérelmező részére kézbesít. A végzés ellen a kérelmező fellebbezéssel élhet.
(5) Ha a kérelem megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy
a) a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül a helyszínen adja át a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek és tájékoztassa őt a végzésben foglaltakról, a jogorvoslat előterjesztésének lehetőségéről és módjáról, valamint arról, hogy a végzés jogerőre emelkedését követő 2 napon belül a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve el kell hagyni,
b) a jogerős végzés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, valamint kiskorú személy érintettsége esetén az illetékes gyámhatóságot.
(6) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.
(7) A bíróság végzése ellen a kézbesítéstől számított 3 munkanapon belül van helye fellebbezésnek.
(8) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
(9) A végrehajtó 2 nap elteltével ismételten helyszíni eljárási cselekményt foganatosít az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása érdekében. Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
(10) Fellebbezés esetén az elsőfokú bíróság – ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosult tekintetében letelt – az iratokat haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz, egyúttal tájékoztatja a kérelmezőt és az eljáró végrehajtót a fellebbezésről. A felek a fellebbezésre észrevételeiket 3 munkanapon belül a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság a fellebbezést soron kívül bírálja el.
(11) A bíróság a végzés jogerőre emelkedéséről a jogerős végzés megküldésével egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt, a végrehajtót és a lakásban tartózkodó személyeket.
(12) A végrehajtó a végzés jogerőre emelkedését követően rendőr vagy tanú jelenlétében felhívja a lakásban tartózkodó nagykorú személyt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.
(13) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság jogerős végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
(14) A végrehajtó szükség esetén – a rendőrség közreműködésével – a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.
(15) Ha a (14) bekezdés szerinti második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes hatályú elhelyezésük iránt.
(16) A (15) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a második helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 182. §-t kell megfelelően alkalmazni.”
9. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 243. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állandó helyettes a 245. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben az állandó helyettesi feladatok ellátását vagy annak a végrehajtói irodának a keretei között végezheti, amelyet saját maga alapított, vagy annak a végrehajtói irodának a keretei között, amelybe tagként belépett.”
10. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 304/N. §-sal egészül ki:
„304/N. § A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 183. § rendelkezéseit a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.”
11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 304/O. §-sal egészül ki:
„304/O. § A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 243. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő helyettesítések során is alkalmazni kell a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépését követő 30. naptól.”
12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„e) a végrehajtói szakvizsga, a végrehajtási ügyintézői vizsga, a végrehajtó-jelölti képzés, továbbképzés és a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsga szabályait,”
13. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdés f) pontjában a „Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére,” szövegrész.
14. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)
„o) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, valamint a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei egymás között a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése érdekében.”
15. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenhárom százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenhárom százaléka lehet. Vállalkozások társulása esetén az egyes tagvállalkozások pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételük tizenhárom százalékát.”
16. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 38/C. § (4) bekezdésében a „20 000” szövegrész helyébe az „50 000” szöveg lép.
17. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény „A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében” alcíme a következő 19. §-sal egészül ki:
„19. § A 18. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazása során az öregségi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időnek kell tekinteni a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy által az Európai Unió tagállamának területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében szerzett biztosítási időt, ha
a) ezen időszak más jogcímen nem ismerhető el szolgálati időnek,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során ezen időszak nem kerül figyelembevételre, és
c) az igénylő a magyar nyugdíjrendszerben legalább egy év szolgálati időt szerzett.”
18. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 19. § szerinti biztosítási időt a nemzetközi szervezet által kiállított okirattal kell igazolni.”
19. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 46. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni]
„a) a 19. § szerinti időszakot,”
20. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-a a következő (4)–(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az özvegyi nyugdíjat a jogszerző halálának naptári évét követő kezdő időponttól állapítják meg, vagy mértékének megváltozása, illetve feléledés miatt a jogszerző halálának naptári évét követő kezdő időponttól újra megállapítják, az özvegyi nyugdíjat – a (4a) és (4b) bekezdésben foglaltak kivételével – annak a saját jogú nyugellátásnak az összegéből kell kiszámítani, amely az elhunyt jogszerzőt a kezdő időpontot megelőző év december 31-én megillette vagy megillette volna. Az így kiszámított özvegyi nyugdíjat meg kell emelni a kezdő időpont naptári évére járó nyugdíjemelések mértékével.
(4a) A jogszerző halálának naptári évét követő kezdő időponttól megállapított ideiglenes özvegyi nyugdíjat és az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő naptól megállapított özvegyi nyugdíjat az (1), illetve a (2) bekezdésben foglaltak szerint, az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell megállapítani.
(4b) Ha a jogosultnak korábban már állapítottak meg az elhunyt jogszerző után azonos mértékű özvegyi nyugdíjat, a mérték megváltozása és feléledés esetén az özvegyi nyugdíjat a korábbi, azonos mértékű özvegyi nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegében kell megállapítani.”
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogszerző 1998. január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugdíjjal – a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül – a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig együtt kell folyósítani. A saját jogú nyugellátást a (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékű özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani, ha ez az özvegy számára kedvezőbb.”
21. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az árvaellátás összegének kiszámítására az 50. § (4) és (4b) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy özvegyi nyugdíj alatt árvaellátást, feléledés alatt újbóli megállapítást kell érteni.”
22. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szülői nyugdíj összegének kiszámítására az 50. § (4) és (4b) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy özvegyi nyugdíj alatt szülői nyugdíjat, feléledés alatt újbóli megállapítást kell érteni.”
23. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nyugdíjelőleget a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból végzéssel kell megállapítani.
(3) Ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását. A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
(4) A nyugellátás megállapításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a (3) bekezdés szerinti végzést közigazgatási bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a közigazgatási bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.”
24. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § Ha az igénylő az igénybejelentését visszavonja, a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget harminc napon belül köteles visszafizetni.”
25. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, illetve az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja. Nem állapítható meg újra a nyugellátás alacsonyabb összegben, ha a különbség nem haladja meg a havi 1000 forintot, és a magasabb összegű jogellenes megállapítás az igénylőnek nem róható fel.”
26. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 86/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy köteles visszafizetni.
(4) Ha nincs a számla felett rendelkezésre jogosult személy, akkor a jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegéből a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni azt az összeget,
a) amelynek visszautalása a fizetési számla terhére megtörténhet,
b) amelyet a saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordított, vagy
c) amellyel azt követően terhelte meg a fizetési számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor a nyugdíjfolyósító szerv megállapítja, hogy a (3), illetve a (4) bekezdés alkalmazásának helye van.”
27. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
„g) az öregségi nyugdíj és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások szüneteltetésének részletes szabályait, valamint a 83/C. § szerinti szüneteltetés alóli kivételeket és azok részletes szabályait,”
(rendeletben határozza meg.)
28. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 20. § (4) bekezdésében a „39. §” szövegrész helyébe a „19. §-ban foglaltak vagy a 39. §” szöveg,
2. 39. § (2) bekezdésében a „főállású kisadózó” szövegrész helyébe a „főállású kisadózó és a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó” szöveg,
3. 44/D. § (3) bekezdésében a „39. §” szövegrész helyébe a „46. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak vagy a 39. §” szöveg,
4. 79. § (8) bekezdésében a „fizet” szövegrész helyébe a „fizet, ha a késedelmi kamat összege meghaladja az 1000 forintot” szöveg,
5. 80. § (1b) bekezdésében az „a késedelmi kamatot” szövegrész helyébe az „az 1000 forintot meghaladó összegű késedelmi kamatot” szöveg,
6. 80. § (4) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi, ha a késedelmi kamat összege meghaladja az 1000 forintot” szöveg,
7. 83/C. § (1) bekezdésében az „Az öregségi” szövegrész helyébe az „A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi” szöveg,
8. 91. § (2) bekezdésében az „az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szövegrész helyébe az „a Nyugdíjbiztosítási Alapnak” szöveg,
9. 96. § (3) bekezdés f) pontjában a „feladatok” szövegrész helyébe a „feladatok, ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése” szöveg,
10. 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „nyugdíji” szövegrész helyébe a „nyugdíj” szöveg, és
11. 2. mellékletében a „39. §” szövegrész helyébe a „19. §-ban foglaltak vagy a 39. §” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (4) bekezdése.
30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátás nyújtására az egészségbiztosítás keretében csak költségvetési szervként működő egészségügyi intézménnyel köthető finanszírozási szerződés.”
31. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A computer tomográf, valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások (a továbbiakban együtt: CT–MRI vizsgálat) egészségbiztosítás keretében történő végzésére az (1) bekezdésnek megfelelő
a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval,
b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal,
c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatóval,
d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval, valamint
e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés.
(1c) Az egészségbiztosítási ellátás keretében diagnosztikai célból kizárólag az (1b) bekezdésnek megfelelő egészségügyi szolgáltató által közvetlenül elvégzett CT–MRI vizsgálat végezhető, a finanszírozási szerződésben ezen eljárások tekintetében közreműködő igénybevétele – az (1b) bekezdés szerinti szolgáltatók által biztosított közreműködés kivételével – a tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében nem köthető ki.”
32. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. §-a következő (19) és (20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Az egészségbiztosító e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1a) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltatóval megkötött finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2024. június 30. napjával megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés alapján az egészségbiztosító elszámolásra köteles.
(20) Az egészségbiztosítás keretében e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1a) bekezdésének meg nem felelő, a helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátás 2024. június 30-áig nyújtható. Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból jár el a működési engedélyek visszavonása, kiadása és módosítása, valamint a szakellátási kapacitások és területi ellátási kötelezettség megállapítása, módosítása tekintetében.”
33. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. §-a a következő (21)–(27) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Az egészségbiztosító e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1b) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltatóval megkötött finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2024. november 1-jével megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés alapján az egészségbiztosító elszámolásra köteles.
(22) 2024. május 1-jét követően CT–MRI vizsgálat egészségbiztosítás keretében történő végzésére irányuló új finanszírozási szerződést kizárólag e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdése szerinti feltételek megléte esetén köthető. Az egészségbiztosítás keretében e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatás 2024. november 1-jéig nyújtható.
(23) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár, amennyiben a (21) és (22) bekezdésben foglaltak végrehajtása során az érintett egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének visszavonása, módosítása, valamint a szakellátási kapacitások és területi ellátási kötelezettség megállapítása, módosítása, a tevékenység végzésére jogosító működési engedélyének kiadása, módosítása válik szükségessé.
(24) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdésének nem megfelelően nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésének módosítását 2024. augusztus 1-jéig kezdeményezi az egészségbiztosítónál. A kérelemhez az egészségügyi szolgáltató csatolja az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedélyét, vagy annak módosítását arról, hogy kérelme az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(25) A finanszírozási szerződést a (24) bekezdés szerinti kérelem alapján az egészségbiztosító 2024. november 1-jei hatállyal módosítja. A kérelem benyújtásának hiányában, vagy annak elutasítása esetén a finanszírozási szerződés módosításával, vagy annak megszüntetésével az egészségbiztosító a (21) bekezdés szerint jár el.
(26) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató kérelme alapján, ellátási érdekből az egészségbiztosításért felelős miniszter – legfeljebb 2025. november 1-jéig – engedélyezheti a 30. § (1b) és (1c) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatás egészségbiztosítási ellátás keretében történő nyújtását. Az ellátási érdek fennállását az egészségbiztosításért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv javaslatára figyelemmel, a kérelmező egészségügyi szolgáltatónak a finanszírozott egészségügyi szolgáltatás tekintetében fennálló, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szerint megállapított ellátási kötelezettsége alapján, legfeljebb annak keretei között – állapítja meg. Az ellátási érdek fennállta esetén a (22)–(24) bekezdésben foglaltakat az engedélyben foglalt finanszírozási mérték, és határidő tekintetében az engedélyben foglaltak szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
(27) Az egészségügyi szolgáltató a (26) bekezdés szerinti kérelmét, indokolással ellátva 2024. május 1-jéig nyújthatja be az egészségbiztosításért felelős miniszterhez. Az ellátási érdek fennállásáról az egészségbiztosításért felelős miniszter 2024. július 1-jéig dönt. Az ellátási érdek fennállásának szempontjait és a kérelem benyújtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
34. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 82/X. §-sal egészül ki:
„82/X. § (1) Ha jogszabály alapján az egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv látja el, úgy az egészségügyi szolgáltató az e feladatok ellátására engedményezi a 2022. évi finanszírozásból a központi logisztikai szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokra fordított összeg figyelembevételével – az egészségbiztosításért felelős miniszter által az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott forrást a központi logisztikai szerv javára. Az e § szerinti engedményezéskor a 35. § (1) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető és a 35. § (1) bekezdéstől eltérően a fenntartó jóváhagyása nem szükséges.
(2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely 2024. október 31-én hatályos, e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1b) és (1c) bekezdésének meg nem felelő finanszírozási szerződés alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatóként CT–MRI vizsgálatot végzett, és ezen vizsgálatok egészségbiztosítás keretében történő végzésére való jogosultságát e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 82. § (21) és (22) bekezdése, valamint (26) és (27) bekezdése szerint megállapított jogosultsági határidő lejártával veszíti el, állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás a jogosultat a finanszírozási szerződés megszűnését vagy módosítását közvetlenül megelőzően meghatározott mérték és időtartam alapján a jogosultság megszűnésének hiányában őt megillető finanszírozás erejéig, de legfeljebb a (3) bekezdés szerint meghatározott összeg mértékéig illeti meg.
(3) A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató egészségbiztosítás keretében történő CT–MRI vizsgálatok végzésére való jogosultságának a (2) bekezdés szerinti megszűnését megelőző három üzleti év – ha a működését később kezdte meg, az adott évek – megszűnt jogosultság szerinti gazdasági tevékenységéből származó, adózott eredménye átlagának összegével. A kártalanítás mértékét az egészségbiztosításért felelős miniszter állapítja meg.”
35. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2o) bekezdéssel egészül ki:
„(2o) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 82. § (26) bekezdés szerinti ellátási érdek fennállásának szempontjait és a 82. § (26) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
36. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„m) a 82/X. § (3) bekezdése szerinti kártalanítás mértékét.”
37. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 84. §-sal egészül ki:
„84. § E törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése, 82. § (21)–(27) bekezdése és 82/X. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
38. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzat járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kizárólag költségvetési szervként hozhat létre és működtethet.”
39. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/J. §-sal egészül ki:
„244/J. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv fenntartása alá tartozó aktív fekvőbeteg-ellátást költségvetési szervként nyújtó vármegyei intézmények (a továbbiakban: vármegyei kórházak) vagyonkezelői joga, valamint vagyonkezelési szerződése e törvény erejénél fogva 2024. január 1. napjával megszűnik azon állami tulajdonú ingóságok tekintetében, amelyek a vármegyei kórházak Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által átvételre kerülő ingatlanüzemeltetési feladatainak ellátását szolgálják. Az e bekezdés szerinti ingóságok vagyonkezelői joga ingyenesen, e törvény erejénél fogva 2024. január 1. napjával a KEF-re, mint vagyonkezelőre száll át, és az ingóságok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) mint vagyonkezelésbe adó között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog megszűnésével érintett, jogszabály alapján nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingóságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása e törvény erejénél fogva 2024. január 1. napjával megszűnik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingóságok tekintetében 2024. január 1. napjától az MNV Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(4) Az a tulajdonosi joggyakorló, amelynek a tulajdonosi joggyakorlása a (3) bekezdés szerint megszűnik, az államháztartási számviteli nyilvántartások rendezése céljából legkésőbb a tulajdonosi joggyakorlása megszűnése időpontját követő 30 napon belül átadja az MNV Zrt. részére az (1) bekezdés szerinti ingóságokat.
(5) Az ingóságok (4) bekezdés szerinti átadására – az ingóságoknak a tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének a (2) bekezdés szerinti időpontját megelőző napon érvényes bruttó nyilvántartási értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az elszámolt értékvesztést, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt mennyiségi és értékbeni leltár vármegyei kórházak és KEF által közösen történő felvétele mellett kerül sor. A tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó leltár alapján az ingóságokat az MNV Zrt. a leltár megküldését követően a vagyonnyilvántartásban rögzíti.”
40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/K. §-sal egészül ki:
„244/K. § (1) A települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább.
(2) A 152. § (4) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltakat, továbbá az Ebtv. 30. § (1a) bekezdését nem kell alkalmazni a 2023. május 1. napján nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasági formában működő önkormányzati járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézményekre, ide nem értve a több önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő önkormányzati járóbeteg szakellátó egészségügyi intézményeket.”
41. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/L. §-sal egészül ki:
„244/L. § (1) Ha az állami vagy önkormányzati fenntartású, egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató, valamint a klinikai központ részére computer tomográfia valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárásokat (a továbbiakban: CT–MRI vizsgálatok) az egészségbiztosítási ellátások keretében történő elvégzésére jogosító, az Ebtv.-nek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdésének meg nem felelő közreműködő (a továbbiakban: közreműködő magánszolgáltató) biztosítja, az e tevékenységre vonatkozó közreműködői szerződések a törvény erejénél fogva – kivéve, ha az egészségbiztosításért felelős miniszter az Ebtv. 82. § (26) és (27) bekezdése alapján ellátási érdekből a közreműködés hosszabbítását engedélyezte – 2024. november 1. napjával megszűnnek.
(2) A közreműködő magánszolgáltató az (1) bekezdés szerinti szerződés megszűnésével állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás a közreműködői szerződés megszűnését vagy módosítását közvetlenül megelőzően meghatározott mérték és időtartam alapján a jogosultság megszűnésének hiányában őt megillető vállalkozási díj erejéig, de legfeljebb a (3) bekezdés szerint meghatározott összeg mértékéig illeti meg.
(3) A kártalanítás mértéke megegyezik
a) határozott idejű szerződés esetén a 2024. november 1-jéhez képest hátralévő időtartammal azonos időtartamra vonatkozó, de legfeljebb három évnyi,
b) határozatlan idejű szerződés esetén három üzleti év – ha a működését később kezdte meg, az adott évek – az egészségügyi szolgáltató egészségbiztosítás keretében történő CT–MRI vizsgálatok végzésére való jogosultságának (1) bekezdés szerinti megszűnését megelőző időtartamnak a megszűnt jogosultság szerinti gazdasági tevékenységéből származó, adózás szerinti eredménye átlagának összegével. A kártalanítás mértékét az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.
(4) Állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató területén CT–MRI vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások elvégzése céljából az Ebtv.-nek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1b) és (1c) bekezdésének meg nem felelő szolgáltatóval eszköz- vagy helyiségbérleti szerződés nem köthető.
(5) A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépése napján fennálló, a (4) bekezdésnek nem megfelelő bérleti szerződések 2024. november 1. napjával megszűnnek.”
42. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a 244/L. § (3) bekezdése szerinti kártalanítás mértékét rendeletben állapítsa meg.”
43. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 248. §-sal egészül ki:
„248. § E törvény
a) 152. § (4) bekezdése és 244/K. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, és
b) 244/L. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
44. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 50/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 45. §-ával megállapított 50/B. § (1) bekezdése a 2023. január 1. és a Módtv. hatálybalépése között létrejött kölcsönszerződésekre is alkalmazandó.”
45. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 50/B. § (1) bekezdésében a „hitelintézettől igényelt, 2019. július 1-je és 2022. december 31-e között megkötött hitelszerződés” szövegrész helyébe a „hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés” szöveg lép.
46. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(4) A temetőfenntartási hozzájárulási díjon felül sem a tulajdonos, sem az üzemeltető – a temetkezési szolgáltatók kivételével – a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők számára egyéb díjat nem állapíthat meg, illetve nem szedhet.”
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A temető tulajdonosa és üzemeltetője a temetőszabályzatban, köztemető esetén az önkormányzat rendeletében megállapított díjakon felül más díjat nem állapíthat meg. Ez a tilalom nem vonatkozik az üzemeltetőnek az (1) bekezdésben foglalt, valamint a temetőüzemeltetéssel össze nem függő szolgáltatásaira. Nem szedhető díj – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.”
47. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
1. 40. § (5) bekezdése,
2. 41. § (1) bekezdés i) pontjában a „szociális és” szövegrész,
3. 41. § (1) bekezdés j) és k) pontja, és
4. 41. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „különösen” szövegrész.
48. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. § (1) és (3) bekezdésében az „ötszázezer” szövegrész helyébe a „hatszázötvenezer” szöveg lép.
49. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „Általános szabályok” alcíme a következő 86/B. §-sal egészül ki:
„86/B. § Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke által kiadott rendeletben meghatározott kiberbiztonsági követelmények betartásával és alkalmazásával köteles végezni az üzemeltetési tevékenységet.”
50. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/P. §-sal egészül ki:
„163/P. § E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 86/B. §-át e rendelkezés hatálybalépését követően az SZTFH elnökének az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 30. naptól kell alkalmazni.”
51. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben határozza meg az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményeket.”
52. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény részeként működő vagy az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett, a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény teljes körű gyógyszerellátását végző egészségügyi intézmény, amely szaktevékenységként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet;”
(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„47. egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás: az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére egységes rendszerben azonos szolgáltatásszínvonalú intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása Magyarország területén (ideértve az ennek ellátásához szükséges beszerzési, járulékos közbeszerzési szolgáltatási, koordinációs és logisztikai tevékenységet is);”
(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-a a következő 48. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„48. egyedi gyógyszeradagoló rendszer: betegszintű gyógyszerelési mód, amely során az intézeti gyógyszertár által a fekvőbeteg-ellátásban részesülők számára előírt gyógyszerek személyre szabott adagokban kerülnek kiszerelésre.”
53. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény „A közforgalmú gyógyszertár létesítése” alcíme a következő 49/D. §-sal egészül ki:
„49/D. § Az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény területén új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthető.”
54. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 51/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51/A. § (1) Az állam az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást hirdetménnyel induló, a Kbt. szerint lefolytatott eljárás alapján az eljárás nyertesével a Kbt. szerint megkötött szerződés útján is biztosíthatja.
(2) Az állam nevében a Kbt. szerinti eljárás lefolytatására, az eljárás nyertesével a Kbt. szerinti szerződés megkötésére, valamint e szerződés módosítására és megszüntetésére az egyes beszerzési eljárások tekintetében kormányrendeletben kijelölt miniszter jogosult.
(3) A Kbt. szerinti eljárás nyertese az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására projekttársaságot köteles létrehozni.
(4) A (3) bekezdés szerinti projekttársaság az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos engedélyeket a Kbt. szerinti szerződés megkötésétől számított egy naptári éven belül köteles megszerezni, ennek hiányában a Kbt. szerinti szerződés a megkötésétől számított egy naptári év elteltét követő napon megszűnik.
(5) A Kormány rendeletben határozza meg az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása engedélyezésének, végzésének és hatósági ellenőrzésének részletes szabályait.
(6) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása során a (3) bekezdés szerinti projekttársaság a Kbt. szerinti szerződésben és a jogszabályokban meghatározott szolgáltatási színvonalat és ellátást folyamatosan köteles biztosítani (a továbbiakban: szolgáltatásbiztonság). A szolgáltatásbiztonság bármely okból bekövetkező sérelme esetén a Kbt. szerinti eljárás nyertese és a projekttársaság az állam részére az azonnali, teljes körű beavatkozás lehetőségét – ideértve az informatikai és beszerzési rendszerhez való közvetlen hozzáférést is – a Kbt. szerinti szerződés hatálya alatt folyamatosan köteles biztosítani.
(7) A Kbt. szerinti szerződés időtartamának leteltét követően az üzembe helyezett egyedi gyógyszeradagoló rendszert a Kbt. szerinti eljárás nyertese ingyenesen átadja az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény részére visszavételi eljárás keretében.
(8) A Kbt. szerinti szerződésben előírható, hogy ha a Kbt. szerinti szerződés megkötését követően e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozása következtében a Kbt. szerinti szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a Kbt. szerinti eljárás nyertesének gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoz vagy okozna, és e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozásának lehetősége a Kbt. szerinti szerződés megkötésének időpontjában a Kbt. szerinti eljárás nyertese számára nem volt előrelátható, úgy a Kbt. szerinti eljárás nyertesének választása szerint
a) a Kbt. szerinti szerződést legalább három hónapos felmondási idő mellett felmondhatja,
b) a Kbt. szerinti szerződés bírósági módosítása útján az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtója által az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtásáért fizetendő díj arányos csökkentését kérheti, vagy
c) az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.
(9) A (8) bekezdés alkalmazásában ágazati szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásra vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásra vonatkozik.
(10) A (3) bekezdés szerinti projekttársaság az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása során együttműködik az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézménnyel a jogszabályban és a Kbt. szerinti szerződésben meghatározott egészségügyi ágazati kötelező informatikai és iratkezelési előírás, szabvány, szoftver, eljárásrend (a továbbiakban: kötelező egészségügyi informatikai előírás) alkalmazásában. A (3) bekezdés szerinti projekttársaság biztosítja az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez az általa használt tárgyi eszközök, berendezések, szoftverek, valamint az általa irányított vagy felügyelt munkafolyamatok és eljárásrendek folyamatos és teljes körű megfelelését a kötelező egészségügyi informatikai előírásoknak.
(11) A nem állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény intézeti gyógyszertára vonatkozásában önkéntesen, szerződéses úton csatlakozhat az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a Kbt. és az (1)–(9) bekezdés szerint megkötött szerződéshez, a Kormány által rendeletben meghatározott részletes szabályok alapján.”
55. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„m) az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása engedélyezésének, végzésének és hatósági ellenőrzésének részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„n) az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtásának engedélyezésére és hatósági ellenőrzésére jogosult szervet,
o) az 51/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter kijelölését,
p) a nem állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézménynek az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a Kbt. és az 51/A. § (1)–(9) bekezdés szerint megkötött szerződéshez történő önkéntes csatlakozás részletes szabályait.”
(rendeletben állapítsa meg.)
56. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
1. 21. § (9a) bekezdésében a „2015. évi CXLIII. törvény” szövegrész helyébe a „2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)” szöveg,
2. 75. §-ában a „négynél több gyógyszertár” szövegrész helyébe a „négynél több közforgalmú gyógyszertár” szöveg
lép.
57. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 33. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter az állam tulajdonában és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő Magyarország területén található ingatlant – a diplomáciai és külügyi célú ingatlanok kivételével – rendeletében az (5) bekezdésben, valamint az Nvtv. 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, továbbá a közfeladatok költséghatékony ellátására figyelemmel értékesítésre kijelölheti.
(5) A miniszter európai uniós támogatással érintett ingatlant a támogatásból eredő kötelezettségekkel összhangban jelölhet ki értékesítésre. A miniszter a kijelöléshez előzetesen kikéri az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter véleményét.”
58. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a 33. § (4) bekezdése alapján értékesítésre kijelölt ingatlant.”
59. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő 14/C. §-sal egészül ki:
„14/C. § Az egészségügyért felelős miniszter – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértésével – rendeletében határozhat meg az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében olyan feltételeket, amely feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – csak gyógyszertárban vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak.”
60. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára;
b) azon feltételekre, amelyeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők csak gyógyszertárban vagy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak;
c) a b) pont alapján meghatározott feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítő forgalmazásra jogosultak körének meghatározására, valamint a forgalmazásra jogosult üzletekre vonatkozó feltételekre;
d) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására, az ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére
vonatkozó előírásokat.”
61. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 14/B. § (2) bekezdésében a „hozzáférésére” szövegrész helyébe a „hozzáférése” szöveg
2. 27. § (1) bekezdés a) pontjában az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg
lép.
62. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Hivatal törvényben meghatározottak szerint – a reklámhordozók, valamint reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével összefüggő településkép-védelem körében – közreműködik az országos településkép-védelmi feladatok ellátásában, e feladatkörében vezeti az országos reklámkatasztert.”
63. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnökhelyettes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti, a helyettes államtitkárra vonatkozó illetményre jogosult, amelynek összegét a Hatóság elnöke állapítja meg.”
64. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11/A. §-ában a „bekezdését” szövegrész helyébe a „bekezdését, valamint a Tny. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat” szöveg lép.
65. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Az állam az államadósság terheinek csökkentése érdekében, az állam szabad pénzeszközeinek kezelése keretében kölcsönt nyújthat a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, amennyiben az nem veszélyezteti a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását és a kölcsön felhasználásának átfogó közgazdasági elemzése a kölcsön visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására új adósságot keletkeztető ügyletnél az államháztartásért felelős miniszter a 9. § szerinti hozzájárulásának megszerzésére irányuló folyamat keretében tehet javaslatot. Az államháztartásért felelős miniszter egyidejűleg az eredeti kezdeményezés szerinti adósságot keletkeztető ügyletről is döntést hoz, arra az esetre, ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet nem él e kölcsön lehetőségével.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter fennálló adósságot keletkeztető ügylet esetén is javaslatot tehet az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására a fennálló adósság kedvezőbb terhek melletti kiváltása érdekében.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására olyan pénzügyi feltételekkel kerülhet sor, amelyek biztosítják az állam számára az annak finanszírozása kapcsán felmerülő terhek megtérülését.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el.”
66. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat
a) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához,
b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,
c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely
ca) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál,
cb) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,
cc) fejlesztési célt szolgál, és nem haladja meg a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot, valamint
d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaság által a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódik.”
67. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat az Áht. 23. §-a szerinti költségvetési rendelet, illetve az Áht. 29/A. §-a szerinti kitekintő határozat elfogadását követően nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét az adósságot keletkeztető ügylethez.”
68. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány a (2) és (3) bekezdés szerinti hozzájárulását megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozásához kapcsolódik, vagy ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, valamint a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott.”
69. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]
„f) az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján ellátja a 9/A. § szerint az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nyújtott kölcsön teljesítésével kapcsolatos feladatokat.”
70. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, azzal, hogy
a) a belföldön, nyomdai úton előállított értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapíron a kibocsátó állam képviseletében eljárva az államháztartásért felelős miniszter vagy a miniszterelnök aláírása szerepel,
b) az államháztartásért felelős miniszter a képviseleti jogát az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja vagy írásban az ÁKK Zrt.-re vagy a Kormány más tagjára átruházhatja.
(2a) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban – ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását – az államot a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter képviseli, – amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért – azzal, hogy az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyok tekintetében a (2) bekezdés alkalmazandó.”
71. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § Az e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 14. § (2) és (2a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését megelőzően nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejött szerződéses jogviszonyokban is alkalmazni kell.”
72. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügylet és” szövegrész helyébe az „ügylet, valamint” szöveg lép.
73. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. § (7) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
(Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:)
„be) az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a Gst. 9/A. §-a alapján nyújtott kölcsön és annak visszatérülése.”
74. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket – a (2a)–(2c) bekezdésben meghatározott kivétellel – a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet 2. Kúria és 3. Országos Bírói Tanács címek kivételével gyakorolja a (2) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(2b) A Kúria elnöke a VI. Bíróságok fejezet 2. Kúria cím tekintetében gyakorolja a (2) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(2c) Az Országos Bírói Tanács a VI. Bíróságok fejezet 3. Országos Bírói Tanács cím tekintetében gyakorolja a (2) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.”
75. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot és jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.
(1a) Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására.
(2) A központi költségvetésről szóló törvény, valamint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt
a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, vagy
b) fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
ba) azokon megtakarítás keletkezik,
bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,
bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,
bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy
be) elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzat terhére – az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint teljesítendő tájékoztatása mellett – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett előirányzaton megtakarítás keletkezik, vagy az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, az előirányzat-átcsoportosítással szemben az államháztartásért felelős miniszter – az előirányzat-átcsoportosítás megalapozatlansága esetén – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kifogással élhet a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás kivételével.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításról a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett. A középirányító szerv általi előirányzat-átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.”
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (4)–(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A (3) és (3a) bekezdés alapján
a) fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra, valamint ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett fejezetek fejezetet irányító szervének vezetője azonos személy, fejezetek közötti átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyoldalú írásbeli jognyilatkozata, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek vezetőinek írásbeli megállapodása
alapján kerülhet sor.
(4a) A (3a) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a közfeladatok változásával, illetve a közfeladat ellátásának módjával, annak helyével, vagy a közfeladatot ellátó személyében bekövetkező változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével, valamint a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás kivételével – nem irányulhat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére.
(4b) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli, (3a) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az
a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzata, vagy
b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló előirányzat terhére történik.”
76. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettség
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,
b) egyéb esetben
ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig,
c) a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe és az LI. Honvédelmi Alap fejezet 1–4. címe tekintetében a költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzat száz százalékáig
vállalható.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) A (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges.”
77. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az 56/C. § (1) bekezdése szerinti adatátadás és kifizetés adatkörének egyezőségét és megfelelőségét emberi beavatkozás nélküli, gépi úton kell biztosítani.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározottak érvényesítése érdekében a kincstár által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatók, amelynek során biztosítani kell, hogy az ehhez szükséges adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélkül, gépi úton valósuljon meg és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstár részére egyes feladatainak ellátáshoz meghatározott célokon túlmenően többlethozzáférést biztosítana az (1a) bekezdésben meghatározottak érvényesítését nem szolgáló adatokhoz.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A monitoringrendszerben nem, vagy hibásan, vagy hiányosan rögzített támogatási döntés alapján az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható. E bekezdés alkalmazásában hibásan rögzített támogatási döntésnek minősül az az adatrögzítés, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatti kijavításnak van helye.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/B. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet az 56/C. § (1) bekezdése szerinti, 2023. január 1-jétől rögzítendő támogatási döntéshez kapcsolódó adatátadását nem teljesítette, a kincstár határozatában a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.”
78. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik)
„a) a támogatási igényhez kapcsolódóan a támogatási igény benyújtója nevére, a támogatás felhasználási helyének címére, a támogatási igény céljára és az igényelt támogatás mértékére, a pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázati kiírás tárgyára,”
(vonatkozó adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.)
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított tíz év elteltével törölhetők.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok hitelességének szavatolása az adatszolgáltatásra kötelezett támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet felelősségi körébe tartozik.”
79. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a visszafizetendő támogatás és a kamat teljesítésének kincstári ellenőrzése során feltárt eltérésekre is.”
80. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
e) az MNV Zrt.,
f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
g) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),
h) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
i) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
j) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot
[az a)–j) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni]
„k) Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
[az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a (2a) bekezdés szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével –, valamint – a (2a) bekezdés szerinti felmentés ez irányú rendelkezésének hiányában – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, értékpapírt nem vásárolhatnak.”
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kincstár fizetési számlát vezet)
„g) az államnak az Nvt. szerinti többségi befolyása alatt álló, kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő gazdasági társaság megbízása esetén a gazdasági társaság számára.”
81. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. §-a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Ha a helyi önkormányzatnak a kincstárral szemben a nettó finanszírozásból adódóan tartozása áll fenn, a tartozásnak megfelelő összeget a kincstár beszámítja a 14. § (3) bekezdésébe tartozó fejezetből a helyi önkormányzatnak kifizetendő támogatásokból a központi költségvetés „Önkormányzatok rendkívüli támogatása”, a „Vis maior támogatás” jogcím, valamint a Kormány rendeletében meghatározott jogcímek kivételével.”
82. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106/C. § (1) A lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet a támogatási szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének időpontjától számított harminc napon belül továbbítja a támogatott személy, – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy, valamint a nem támogatott hiteladós
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságára, illetve magyarországi jogállására vonatkozó adatot,
c) lakóhelyét,
d) személyi azonosítóját,
e) adóazonosító jelét,
f) a lakáscélú állami támogatás igénybevételére vonatkozó alábbi információkat:
fa) a támogatási kérelem benyújtásának napját,
fb) az igénylő által korábban igénybe vett támogatás visszafizetésének tényét és időpontját,
fc) a támogatási szerződés, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kölcsönszerződés megkötésének napját, valamint azonosító számát,
fd) az igénybe vett támogatás típusát, összegét, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kamattámogatással érintett kölcsön összegét,
fe) a gyermekvállalási kötelezettség, a bentlakási kötelezettség, valamint a kamattámogatás lejáratának napját,
ff) a támogatott lakás természetbeni címét, ingatlan-nyilvántartásban rögzített helyrajzi számát, lakás alapterületét, valamint – meghatározott támogatástípusoknál – energetikai besorolását, és
g) a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokat
a kincstár részére.
(2) A kincstár a lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet által továbbított (1) bekezdés szerinti adatokról nyilvántartást vezet.
(3) A hitelintézet, a kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a kincstár által vezetett (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból közvetlenül kérdezhet le adatokat.
(4) A hitelintézet – az 55. §-ban foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdés szerinti adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására benyújtott iratokat vagy bemutatott iratokról készített másolatokat a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából
a) vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom törlésének napját,
b) állami kamattámogatással érintett kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratának vagy a kamattámogatás és kamatai visszafizetésének napját
követő naptári év utolsó napjáig kezeli.
(5) A kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter – az 55. §-ban foglaltaktól eltérően –
a) az (1) bekezdés szerinti adatokat a támogatási szerződés megkötésének napjától számított 50. naptári év utolsó napjáig,
b) az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására benyújtott iratokat vagy bemutatott iratokról készített másolatokat a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából
ba) vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom törlésének napját,
bb) állami kamattámogatással érintett kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratának vagy a kamattámogatás és kamatai visszafizetésének napját
követő naptári év utolsó napjáig kezeli.
(6) Az állami adóhatóság a lakáscélú állami támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult.”
83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„41. a költségvetési támogatások és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatások kincstári monitoringrendszerbe történő adatai átadásának elmulasztása miatti bírság megállapításának szabályait,”
84. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:
„(3d) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 79. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kincstári számlavezetésre kötelezett jogszabály által kijelölt, nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv 2023. október 1-jéig köteles a kincstárban fizetési számlát nyitni és e számlára a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2023. október 15-éig átutalni.
(3e) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Módtv3.-mal megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Módtv3. hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat az azon található értékpapír lejártáig fenntarthatják.”
85. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:
„(39) Az 56/B. § (3) bekezdése szerinti bírság megállapítása a 2023. január 1. és 2023. augusztus 31-e között rögzítendő támogatási döntések tekintetében nem alkalmazható, amennyiben a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a kapcsolódó adatátadásnak 2023. augusztus 31-éig eleget tett.”
86. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/N. §-sal egészül ki:
„111/N. § E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 106/C. §-át a Módtv3. hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződések esetén is alkalmazni kell.”
87. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 1. § 11. pontjában az „az Eötvös Loránd Kutatási” szövegrész helyébe az „a Magyar Kutatási” szöveg,
2. 30. § (1) bekezdésében a „tartósan érvényesülő” szövegrész helyébe a „beépülő jelleggel érvényesülő” szöveg,
3. 33. § (1) bekezdésében a „kiegészítésére” szövegrész helyébe a „kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására” szöveg,
4. 41. § (4) bekezdésében a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv – a Magyarország külképviseleti költségvetési szerve fizetési számlájához és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kapcsolódó likviditási keret vagy hitelkártya kivételével –” szöveg,
5. 60/B. §-ában a „négy” szövegrészek helyébe a „két” szöveg,
6. 90. § (5) bekezdés a) pontjában az „a 33. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 33. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg,
7. 95. § (2) bekezdésében az „a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter” szöveg,
8. 106/D. § (3) bekezdésében az „az Eötvös Loránd Kutatási” szövegrész helyébe az „a Magyar Kutatási” szöveg, és
9. 109. § (1) bekezdés 9. pontjában az „az előirányzatok átcsoportosításának módját,” szövegrész helyébe az „az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzatok átcsoportosítással kapcsolatban az államháztartásért felelős miniszter részére szóló tájékoztatásra, és az általa tehető kifogással kapcsolatos részletes szabályokat,” szöveg
lép.
88. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „visszatérítésének szabályait,” szövegrész helyébe a „visszatérítésének szabályait, továbbá a 83. § (6b) bekezdése szerinti jogcímeket,” szöveg lép.
89. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 33. § (5) bekezdése, és
2. 109. § (9) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében az „és az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben” szövegrész.
90. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatezerötszáz forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén négyszázezer forint.”
91. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Fiatalkorú esetén)
„b) a pénzbírság legmagasabb összege hatvanötezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén százharmincezer forint,
c) a helyszíni bírság legmagasabb összege harminckettőezer-ötszáz forint.”
92. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyszíni bírság összege – a (2a) bekezdés kivételével – hatezerötszáz forinttól hatvanötezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén kilencvenezer forintig terjedhet.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az hatvanötezer forintot, ismételt elkövetés esetén a kilencvenezer forintot.”
93. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
1. 11. § (2) bekezdésében a „kettőszáz forint” szövegrész helyébe „háromszáz forint” szöveg,
2. 12. § (1) bekezdésében az „ötezer forintonként” szövegrész helyébe „hatezerötszáz forintonként” szöveg és az „ötezerrel” szövegrész helyébe „hatezerötszázzal” szöveg,
3. 99. § (2a) bekezdés b) pontjában az „ötezer forinttól százötvenezer forintig” szövegrész helyébe a „hatezerötszáz forinttól kettőszázezer forintig” szöveg,
4. 142. § (3) bekezdésében az „ötezer forintonként” szövegrész helyébe a „hatezerötszáz forintonként” szöveg és az „ötezerrel” szövegrész helyébe „hatezerötszázzal” szöveg, és
5. 142. § (6) bekezdésében a „nyolcszáz forintnak” szövegrész helyébe az „ezer forintnak” szöveg
lép.
94. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül térítésmentesen jogosult a saját, valamint a (3) bekezdés szerinti személyek tevékenységének ellátásához szükséges felszerelésre és eszközökre.”
95. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
1. 50. § (3) bekezdésében az „ezer” szövegrész helyébe az „ezerháromszáz”, az „ötszázezer” szövegrész helyébe a „hatszázötvenezer” szöveg, és
2. 113. § (2) bekezdésében az „ötszáz” szövegrész helyébe a „hatszázötven”, az „ötvenezer” szövegrész helyébe a „hatvanötezer” szöveg
lép.
96. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a 8. §-át követően a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézbesítése
8/A. § (1) Az állomány tagja köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen (a továbbiakban: Ügyfélszolgálati Rendszer) biztosított, jóváhagyott elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.
(2) A 8. § (4) bekezdésétől eltérően, ha az Ügyfélszolgálati Rendszer azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.”
97. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
1. 191. § (2) bekezdésében az „a 28. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 8/A. §, a 28. § (7) bekezdése” szöveg, és
