| 130 | Belügyi Alapok 2014–2020 (21. cím, 5. alcím) | ||||
| 131 | Belügyi Alapok 2021–2027 (21. cím, 6. alcím) | ||||
| 132 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 133 | Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) (3. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 134 | Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) (3. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 135 | Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) (3. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 136 | Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) (3. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 137 | Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) (3. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 138 | Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (3. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 139 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (3. cím, 2. alcím) | ||||
| 140 | Európai Területi Együttműködés (2021–2027) (3. cím, 3. alcím) | ||||
| 141 | EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021 (3. cím, 4. alcím) | ||||
| 142 | Svájci-Magyar Együttműködési Program II. (3. cím, 5. alcím) | ||||
| 143 | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020 (3. cím, 6. alcím) | ||||
| 144 | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027 (3. cím, 7. alcím) | ||||
| 145 | Vidékfejlesztési Program (3. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 146 | Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (3. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 147 | Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (3. cím, 8. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 148 | KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései (3. cím, 8. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 149 | Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 150 | Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 151 | Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 152 | Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 153 | Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 154 | Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 155 | Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 156 | Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) (3. cím, 10. alcím) | ||||
| 157 | Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2014–2020) (3. cím, 11. alcím) | ||||
| 158 | Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021–2027) (3. cím, 12. alcím) | ||||
| 159 | 4. | A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: | |||
| 160 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 161 | Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése (21. cím, 7. alcím) | ||||
| 162 | 5. | A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: | |||
| 163 | XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 164 | Egyéb térítések (26. cím, 5. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| euró | ||
| Operatív programok (2021–2027) | Forráskeret | |
| Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz | 4 966 866 973 | |
| Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz | 3 545 630 819 | |
| Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz | 2 908 040 936 | |
| Terület- és Településfejlesztési OP Plusz | 4 354 018 373 | |
| Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz | 3 665 898 008 | |
| Digitális Megújulás OP Plusz | 1 619 014 275 | |
| Végrehajtás OP Plusz | 670 634 820 | |
| Magyar Halgazdálkodási OP Plusz | 37 710 346 | |
| Operatív Programok összesen | 21 767 814 550 | |
| euró | ||
| Agrártámogatások | Forráskeret | |
| Vidékfejlesztési Program (2014–2022)* | 4 590 416 862 | |
| KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései (2023–2027) | 1 635 146 596 | |
| KAP Stratégiai Terv EMGA-ból finanszírozott intézkedései (2023–2027) | 65 184 923 | |
| Méhészeti Szektorális Program | 20 666 935 | |
| Egyes Speciális szövetkezések (TÉSZ) | 44 517 988 | |
| * Tartalmazza a 2021–2022-es évek kereteit és az EURI forrásokat is | ||
| euró | ||
| Belügyi Alapok | Forráskeret | |
| Belügyi Alapok (2014–2020) | 114 606 152 | |
| Belső Biztonsági Alap | 82 874 927 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 31 731 225 | |
| Belügyi Alapok (2021–2027) | 173 228 477 | |
| Belső Biztonsági Alap | 38 747 254 | |
| Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz | 79 559 642 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 54 921 581 | |
| euró | ||
| Megnevezés | Forráskeret | |
| Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) | 5 812 665 000 | |
| svájci frank | ||
| Megnevezés | Forráskeret | |
| Svájci – Magyar Együttműködési Program II (2020–2024) | 87 620 000 |
| Fizetési | Fizetési osztályok | ||||||||||
| fokozatok | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 1. | 69 000 | 77 000 | 78 000 | 79 000 | 89 000 | 122 000 | 127 000 | 129 500 | 142 000 | 154 500 | |
| 2. | 1,0175 | 1,0175 | 1,0200 | 1,0250 | 1,0275 | 1,0350 | 1,0350 | 1,0500 | 1,0450 | 1,0600 | |
| 3. | 1,0350 | 1,0350 | 1,0400 | 1,0500 | 1,0550 | 1,0725 | 1,0725 | 1,1000 | 1,1025 | 1,1350 | |
| 4. | 1,0525 | 1,0525 | 1,0650 | 1,0750 | 1,0900 | 1,1100 | 1,1100 | 1,1500 | 1,1675 | 1,2100 | |
| 5. | 1,0700 | 1,0700 | 1,0900 | 1,1000 | 1,1250 | 1,1475 | 1,1475 | 1,2000 | 1,2425 | 1,2850 | |
| 6. | 1,0875 | 1,0875 | 1,1125 | 1,1250 | 1,1600 | 1,1850 | 1,1850 | 1,2600 | 1,3175 | 1,3600 | |
| 7. | 1,1075 | 1,1075 | 1,1375 | 1,1525 | 1,1975 | 1,2225 | 1,2225 | 1,3350 | 1,3925 | 1,4200 | |
| 8. | 1,1275 | 1,1400 | 1,1625 | 1,1875 | 1,2350 | 1,2650 | 1,2725 | 1,4100 | 1,4675 | 1,4825 | |
| 9. | 1,1500 | 1,1725 | 1,1950 | 1,2250 | 1,2725 | 1,3075 | 1,3325 | 1,4850 | 1,5275 | 1,5450 | |
| 10. | 1,1725 | 1,2075 | 1,2300 | 1,2625 | 1,3100 | 1,3675 | 1,3950 | 1,5600 | 1,5875 | 1,6075 | |
| 11. | 1,1950 | 1,2425 | 1,2675 | 1,3000 | 1,3475 | 1,4275 | 1,4575 | 1,6250 | 1,6475 | 1,6700 | |
| 12. | 1,2175 | 1,2775 | 1,3050 | 1,3375 | 1,3775 | 1,4875 | 1,5200 | 1,6900 | 1,7075 | 1,7325 | |
| 13. | 1,2400 | 1,3125 | 1,3425 | 1,3750 | 1,4075 | 1,5475 | 1,5825 | 1,7550 | 1,7775 | 1,8025 | |
| 14. | 1,2625 | 1,3500 | 1,3800 | 1,4125 | 1,4425 | 1,6075 | 1,6450 | 1,8200 | 1,8475 | 1,8725 | |
| 15. | 1,2850 | 1,3875 | 1,4175 | 1,4500 | 1,4775 | 1,6675 | 1,7075 | 1,8850 | 1,9175 | 1,9425 | |
| 16. | 1,3075 | 1,4250 | 1,4550 | 1,4875 | 1,5125 | 1,7275 | 1,7700 | 1,9500 | 1,9875 | 2,0125 | |
| 17. | 1,3300 | 1,4625 | 1,4925 | 1,5250 | 1,5475 | 1,7875 | 1,8325 | 2,0150 | 2,0575 | 2,0825 | |
| Jogcím szám | Támogatási jogcím | Előirányzat | Fajlagos összeg | ||
| 1 | 1. | Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak támogatása | |||
| 2 | 1.1. | Átlagbéralapú támogatás | |||
| 3 | 1.1.1. | Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 2. melléklet 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím szerint | ||
| 4 | 1.1.2. | Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 6 007 000 forint/számított létszám/év | ||
| 5 | 1.1.3. | Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 6 381 000 forint/számított létszám/év | ||
| 6 | 1.1.4. | Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása | 6 900 000 forint/számított létszám/év | ||
| 7 | 1.1.5. | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 6 381 000 forint/számított létszám/év | ||
| 8 | 1.1.6. | Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 884 000 forint/számított létszám/év | ||
| 9 | 1.1.7. | Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 922 000 forint/számított létszám/év | ||
| 10 | 1.1.8. | Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 733 000 forint/számított létszám/év | ||
| 11 | 1.2. | Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz | |||
| 12 | 1.2.1. | Óvodában foglalkoztatott pedagógusok kiegészítő támogatása | 2. melléklet 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerint | ||
| 13 | 1.2.2. | Pedagógus II. fokozatba sorolt középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 514 000 forint/fő/év | ||
| 14 | 1.2.3. | Pedagógus II. fokozatba sorolt mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 619 000 forint/fő/év | ||
| 15 | 1.2.4. | Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 1 918 000 forint/fő/év | ||
| 16 | 1.2.5. | Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 2 167 000 forint/fő/év | ||
| 17 | 1.3. | Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz | |||
| 18 | 1.3.1. | Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén – pótlék alsó határa | 249 000 forint/fő/év | ||
| 19 | 1.3.2. | Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén – pótlék középértéke | 622 000 forint/fő/év | ||
| 20 | 1.3.3. | Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén – pótlék felső határa | 811 600 forint/fő/év | ||
| 21 | 1.4. | Pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása | |||
| 22 | 1.4.1. | Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása | 2. melléklet 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím szerint | ||
| 23 | 1.4.2. | Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása | 4 421 000 forint/számított létszám/év | ||
| 24 | 1.4.3. | Diabétesz ellátási pótlék | 480 000 forint/számított létszám/év | ||
| 25 | 1.5. | A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása | 240 000 forint/fő/év | ||
| 26 | 1.6. | A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás | |||
| 27 | 1.6.1. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás | |||
| 28 | 1.6.1.1. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 1–4. évfolyamon | 980 forint/tanuló | ||
| 29 | 1.6.1.2. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 5–8. évfolyamon | 1 270 forint/tanuló | ||
| 30 | 1.6.1.3. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon | 1 580 forint/tanuló | ||
| 31 | 1.6.2. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás | 537 000 forint/hó/fő | ||
| 32 | 1.7. | Intézményi gyermekétkeztetési támogatás | |||
| 33 | 1.7.1. | Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás | 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím szerint | ||
| 34 | 1.7.2. | Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez | 28 400 forint/fő/év |
1. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési és szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás, valamint hittanoktatás után járó támogatásaira vonatkozó általános szabályok
1.1. Az e melléklet szerinti támogatásokat, a működési támogatás kivételével, 2024. december 31-éig kell felhasználni. A fel nem használt – illetve 2025. január 31-éig pénzügyileg nem teljesült –, vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget vissza kell fizetni.
1.2. A támogatások igénybevétele és elszámolása az október 1-jei köznevelési és szakképzési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. A szakképzést az Szkt. 34. § (1) bekezdése alapján a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül megkezdő olyan tanuló, vagy képzésben részt vevő személy, aki a szakképző intézményben közismereti oktatás nélküli évfolyamon csökkentett időtartamban vesz részt szakmai oktatásban, a létszám számításánál a tanév és a szakmai oktatás naptári napjainak arányában vehető figyelembe.
1.3. A támogatás igénylésénél a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként vagy képzésben részt vevő személyként, ha a köznevelési vagy a szakképző intézmény jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja, illetve a Szkt. 7. § 5. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakértői vélemény szerint kerül sor a gyermek, a tanuló, a képzésben részt vevő személy nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló, képzésben részt vevő személy közül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, képzésben részt vevő személy is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.
1.4. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló, vagy képzésben részt vevő személy után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) az Nkt. 27. § (7) bekezdése alá nem tartozó tanuló esetében szülői vagy saját kérésre a tankötelezettségét az Nkt. szerinti egyéni munkarendben vagy az Szkt. szerinti egyéni tanulmányi rendben teljesíti,
c) Nkt. hatálya alá tartozó intézmény esetében a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
d) Szkt. hatálya alá tartozó intézményben, 2020. szeptember 1-je előtt indított oktatásban a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
e) felnőttképzésben vesz részt, a szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszony szerint résztvevők kivételével,
f) az Szkt. 3. §-a alapján a szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy akire tekintettel a fenntartó az Szkt. alapján nem jogosult támogatásra,
g) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve, ha e törvény másképp nem rendelkezik,
h) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,
i) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,
j) nem magyar állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)–(6) bekezdésének hatálya alá.
1.5. Ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál, és az arról történő elszámolásnál a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési, szakképző intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, akinek a nevelési-oktatási, szakképző intézmény a jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.
1.6. Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.
1.7. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek a fővárosi (vármegyei) kormányhivatal járási hivatala felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
1.8. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.
1.9. A gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) nemzetiségi nevelésre, oktatásra vonatkozó szabályai, továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg. Ennek megfelelően a gyermek, a tanuló, a képzésben részt vevő személy a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben és az EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Amennyiben a köznevelésért felelős miniszter megállapítja, hogy a nemzetközi megállapodás alapján működő külföldi köznevelési intézményben folytatott nevelés-oktatás a nemzetiségi irányelvnek megfelel, a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a nemzetiségi nevelésben, oktatásban figyelembe vehető,
c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
1.10. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha
a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,
b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és
c) a nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.
1.11. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés keretében a gyermek csak akkor vehető figyelembe egy főként, ha
a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,
b) a gyermek kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelését a kiegészítő nemzetiségi iskolát is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg.
1.12. Az Nkt. hatálya alá tartozó intézmény esetén felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.
1.13. A nevelési-oktatási, szakképző és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
1.14. A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
1.15. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.
1.16. Óvoda esetén alkalmazni kell az 1.1.–1.4., 1.6.–1.7., 1.9., 1.11., 1.13.–1.15., 2.5., 2.9.–2.13., 11.1., 11.4.–11.5., 12.2., 13.1., 14., 15., 17., 18., 19. és 20. pontban foglaltakat.
2. 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcím megállapításának közös szabályai
2.1. A 43. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, szakképző intézményben, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-, oktatómunkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2.2. A 43. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény pedagógus, illetve szakképző intézményben pedagógus- és oktatómunkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2.3. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást
a) a pedagógus-, illetve oktatómunkakörben foglalkoztatottak után a 2.1. pontban meghatározott állami intézmények pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján egy tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 2.6.–2.8 pont alapján,
b) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény és a szakképző intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) alpont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 2.6. pont a)–c), e) alpontja szerint
kell megállapítani.
2.4. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartók által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-, illetve oktató-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszám hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.
2.5. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint a köznevelésért felelős miniszter vagy a szakképzésért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-, illetve oktató-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha
a) a pedagógus, illetve az oktató szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az Nkt.-ban, illetve Szkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,
b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez, külföldi, nemzetközi szakképző intézmény szakmai programja tartalmi szempontból igazodik a szakképzésért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelményekhez és programtantervhez.
2.6. A finanszírozott pedagógus-, illetve oktatólétszám és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási, szakképző intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek létszámának meghatározása:
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje (a továbbiakban együtt: nappali oktatás) szerint oktatott tanulót, képzésben részt vevő személyt, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – nappali oktatásban részt vevő – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.
b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.
d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével nappali oktatás szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával (vagy óraadó pedagógussal), hanem ugyanazon fenntartó által működtetett utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
e) A gyermek-, és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként egy tizedesre kerekítve történik.
2.7. Az átlagbéralapú támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben, illetve a szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszonyban részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző intézmény képzőhelyen – közismereti, szakmai oktatásban – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A tanulószerződés vagy szakképzési munkaszerződés alapján részt vevő tanulók a szakképző intézményben töltött óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait egy tizedesre kerekítve kell alkalmazni.
2.8. A finanszírozott pedagógus-, oktatólétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus, oktatómunkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya kerül figyelembe vételre az egyes intézménytípusoknál meghatározottak szerint.
2.9. A többcélú intézmény esetén a többcélú szakképző intézményben a szakképzési alapfeladatot ellátó oktatómunkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe, és az adott jogcímhez tartozó szabályok alkalmazandóak. A többcélú köznevelési intézmények esetén a szakképzési alapfeladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe.
2.10. A pedagógus, illetve oktatólétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre kerekítve történik.
2.11. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán, azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása – 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcímek közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2024. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A szakképző intézményben foglalkoztatott pedagógus végzettséggel rendelkező, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak után az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcímen támogatás nem vehető igénybe.
2.12. Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja, illetve az Szkt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fenntartók köznevelési, szakképzési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, oktatók, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen az egyes intézménytípusoknál, 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz, 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz, 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímeken az egyes intézménytípusoknál meghatározottak 30%-a a köznevelést, szakképzést alapfeladatként végző, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
2.13. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:
2.13.1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusként, oktatóként foglalkoztatott, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel – az Nkt. 22. § (2) bekezdésében és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig –, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában leírt feltételeknek, a szakképzésben foglalkoztatottak esetében szerepelnek a szakképzés információs rendszere (a továbbiakban: SZIR) személyi nyilvántartásában.
2.13.2. A fenntartó az átlagbéralapú támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett (beleértendő a fenntartó által kiegyenlített díjak), átadott összeg.
3. 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
3.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást a 2. melléklet 15. pontja szerint kell megállapítani.
3.2. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtak szerint történik.
3.3. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtakat.
3.4. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben 21 fő gyermekenként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
4. 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
4.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál az általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
4.2. Ha az általános iskola ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
4.3. A kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
5. 1.1.3. Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
5.1. A finanszírozott pedagóguslétszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) szakgimnáziumban, érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) szakgimnáziumban, szakképesítésre felkészítő évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
d) művészeti szakgimnáziumban párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
e) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulónként 1 pedagógus,
f) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus
után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
5.2. Ha a gimnázium, szakgimnázium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor – a művészeti szakgimnázium kivételével – a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
5.3. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
5.4. A többcélú köznevelési intézmény szakképzési alapfeladat-ellátásban finanszírozott oktatói létszámát a 6.1. pont szerint kell meghatározni.
6. 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím
6.1. A finanszírozott oktatói létszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a technikumban ágazati alapoktatás és szakirányú oktatás, az érettségi vizsgára és szakmai vizsgára, valamint a kizárólag érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató,
b) a technikumban kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon 12 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató,
c) szakképző iskolában adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást magába foglaló szakmai vizsgára, továbbá az Szkt. 125. § (1) bekezdés b) pontja szerint szervezett kizárólag érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 10 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató
után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
6.2. A nemzetiségi szakmai oktatást ellátó technikum, illetve szakképző iskola esetén a nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek tekintetében 8 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktatót kell figyelembe venni.
6.3. A többcélú szakképző intézmény köznevelési alapfeladat-ellátásban finanszírozott pedagógus-létszámot az 5.1. pont szerint kell meghatározni.
7. 1.1.5. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
7.1. A finanszírozott pedagóguslétszám a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) óvoda esetében 4 fő gyermekenként 1 fő pedagógus,
b) általános iskola esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) gimnázium esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
d) szakiskola esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő iskola esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
e) kollégium esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus
után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
7.2. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
7.3. Az utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
8. 1.1.6. Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
8.1. A finanszírozott pedagóguslétszám az alapfokú művészeti iskolában az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus
után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
8.2. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1–12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni.
9. 1.1.7. Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
9.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
9.2. Ha a kollégium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
10. 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott tanulók heti átlaglétszámának aránya
10.1. a logopédiai ellátás esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
10.2. a nevelési tanácsadás esetén 87,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
10.3. a gyógytestnevelés esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
10.4. a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás együtt:
| A | B | ||
| Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | ||
| 1 | 1,0–1,9 | 1 | |
| 2 | 2,0–10,9 | 2 | |
| 3 | 11,0–20,9 | 4 | |
| 4 | 21,0–50,9 | 5 | |
| 5 | 51–200,9 | további 10 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus | |
| 6 | 200,9 felett | 21 |
10.5. a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:
| A | B | ||
| Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | ||
| 1 | 1,0–100,9 | 2 | |
| 2 | 101,0–500,9 | 5 | |
| 3 | 501,0–1000,9 | 7 | |
| 4 | 1001,0–2000,9 | 9 | |
| 5 | 2000,9 felett | további 167 fő gyermek-/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus |
11. 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím
11.1. Óvodában a minősítéssel összefüggő kiegészítő támogatást a 2. melléklet 16. pontja szerint kell megállapítani.
11.2. Az iskolában, a szakképző intézményben, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2024. január 1-jei hatállyal Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők után kiegészítő támogatás vehető igénybe.
11.3. A támogatás a 2024. január 1-je és 2024. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót a következők szerint:
a) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2022. december 31-éig szerezték meg.
b) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2024. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2023. évben szerezték meg.
11.4. A támogatás megállapításához – óvoda esetén is – az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR), valamint a SZIR személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.
11.5. A támogatás megállapításánál a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.
12. 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcím
12.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok differenciált nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
12.2. Az óvodában foglalkoztatott nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 17. pontja szerint kell megállapítani.
12.3. A támogatás a 2024. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg a fenntartót.
12.4. A támogatás megállapításánál – óvoda esetén is – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.
12.5. A szakképző intézményben foglalkoztatott oktatók után kizárólag akkor vehető igénybe a kiegészítő támogatás, ha ezen támogatásra az oktató után a fenntartó 2020. július 1-jét megelőzően is jogosult volt.
13. 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcím
13.1. Az óvodában foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 18. pontja szerint kell megállapítani.
13.2. A támogatás szempontjából nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a jogszabály szerinti elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2024. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A támogatás igénybevételénél és elszámolásánál a pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak együttes létszáma nem haladhatja meg a jogszabály szerinti elismerhető létszámot.
13.3. Az év végi elszámolás a 2024. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.
13.4. A támogatás szakképző intézményben nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakör érdekében foglalkoztatottak után nem vehető figyelembe.
14. 1.4.3. Diabétesz ellátási pótlék jogcím
14.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai, tanulói jogviszonnyal rendelkező, 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermekek, tanulók speciális napközbeni támogatását ellátó pedagógus, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számított létszáma után. Ha a nevelési-oktatási intézménnyel – feladatellátási helyenként vizsgálva – 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermek, tanuló áll óvodai, tanulói jogviszonyban, akkor egy fő, feladatellátási helyenként minden öt ilyen gyermek, tanuló után további egy-egy fő alkalmazott vehető figyelembe.
14.2. A támogatás a 2024. január 1-je december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott, a diabéteszes gyermek/tanuló ellátásában részt vevő pedagógusok, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót.
15. 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím
A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásához kapcsolódó szabályok:
15.1. Az óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.
15.2. A kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – a 2.6. pont a) alpontjában leírtak szerint kell figyelembe venni.
15.3. A pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásban részt vevőket a 2.6. pont b) alpontban leírtak szerint kell figyelembe venni.
15.4. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a nappali oktatásban egy főként kell figyelembe venni.
15.5. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.
15.6. A nemzetiségi önkormányzat a működési támogatás szempontjából az általa fenntartott óvoda, kollégium és iskola – az alapfokú művészetoktatás kivételével – esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat veheti figyelembe. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodában nem nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek után a fenntartót a 2. melléklet 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím szerinti támogatás illeti meg. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskolában alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók után e támogatásra a fenntartó akkor jogosult, ha az általa fenntartott alapfokú művészeti iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás megfelel az alapfokú művészetoktatásról szóló jogszabály nemzetiségi nevelést-oktatást szabályozó előírásainak.
15.7. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatásra a fenntartó nem jogosult.
15.8. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) egy tizedesre kerekítve kell kiszámítani.
15.9. A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.
16. 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím
16.1. 1.6.1. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás jogcím
16.1.1. A 43. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.
16.1.2. A támogatást a köznevelésért felelős miniszter utalványozása alapján 2024. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
16.2. 1.6.2. Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás jogcím
16.2.1. A 43. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 6 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.
16.2.2. A 43. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatásban részt vevő tanulók 6 fős csoportja után 1–8. évfolyamon heti 24 teljesített tanórával, 9–12. évfolyamon heti 12 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik. Nem igényelhető támogatás azon tanulók létszáma után, akikre tekintettel a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a 10. melléklet I. Rész 2. Fakultatív hittanoktatás támogatása megnevezésű céltámogatást igénybe veszi.
16.3. A támogatások kizárólag az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatáshoz kapcsolódó feladatokra használhatók fel.
17. 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím
A támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.
18. 1.7.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím
A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímen.
19. 1.7.2. Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez jogcím
19.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
19.2. A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet 48.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2024. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.
20. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén alkalmazandó további elszámolási szabályok:
20.1. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén a 43. § (1) bekezdés a)–b) pontja, c) pont cc) alpontja és d) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell
a) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és
b) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat.
20.2. Az elszámolás során a 20.1. pontban meghatározott összesített kiadások között nem vehető figyelembe az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton teljesített kiadások összege.
20.3. A 20.1. pontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe, szakképző intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra, képzésben részt vevő személyre jutó összegéből a támogatások tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig megvalósult elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra, képzésben részt vevő személyre jutó együttes összegét.
| Jogcímszám | Támogatási jogcím | Előirányzat (millió forintban) | Fajlagos összeg | ||
| 1 | 1. | A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás | 242 958,0 | ||
| 2 | 1.1. | Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás | 6 399 900 forint/év/foglalkoztatott | ||
| 3 | 1.2. | Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása | 3 820 410 forint/év/foglalkoztatott | ||
| 4 | 1.3. | Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás | |||
| 5 | 1.3.1. | Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés | |||
| 6 | 1.3.1.1. | Alapfokú vagy középfokú végzettségű | 514 000 forint/fő/év | ||
| 7 | 1.3.1.2. | Mesterfokozatú végzettségű | 619 000 forint/fő/év | ||
| 8 | 1.3.2. | Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépés | |||
| 9 | 1.3.2.1. | Alapfokú vagy középfokú végzettségű | 1 918 000 forint/fő/év | ||
| 10 | 1.3.2.2. | Mesterfokozatú végzettségű | 2 167 000 forint/fő/év | ||
| 11 | 2. | Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék | 24 410,3 | ||
| 12 | 3. | A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése | 28 400 forint/fő/év | ||
| 13 | 4. | A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás | |||
| 14 | 4.1. | Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás | 11 515 000 forint/év/szolgálat | ||
| 15 | 4.2. | Utcai szociális munka | 10 483 000 forint/év/szolgálat | ||
| 16 | 4.3. | Krízisközpont | |||
| 17 | 4.3.1. | Krízisközpont | 6 000 000 forint/év/szolgálat | ||
| 18 | 4.3.2. | Félutas ház | 4 000 000 forint/év/félutas ház | ||
| 19 | 4.4. | Titkos menedékház | 16 000 000 forint/év/szolgálat | ||
| 20 | 5. | Biztos Kezdet Gyerekházak | 1 829,4 | ||
| 21 | 5.1. | Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás | 10 290 840 forint/év/Gyerekház |
1. 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok
1.1. Az e melléklet szerinti támogatások 2025. január 31-ig használhatók fel.
1.2. Autizmus: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet II. Rész Pervazív fejlődési zavarok (BNO F84.0-F84.9) szerinti fogyatékosság.
1.3. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.
1.4. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. A Szoctv. szerinti intézményi jogviszony egyévi folyamatos távollét esetén megszűnik.
1.5. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál, e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.
1.6. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)–(3a) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
1.7. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve, és a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyert, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosult.
1.8. A 12–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP-finanszírozással együtt is igénybe vehető.
1.9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:
1.9.1. Ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, és a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 43. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.
1.9.2. Ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 43. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.
1.10. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette az 1.6. pont szerinti időszakos jelentést.
1.11. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.
1.12. A 2. melléklet I. rész 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím, 1.3.2.12.1 Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.12.3 Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatást a nem állami szociális fenntartók az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához, és az intézmény működésével összefüggő egyéb kiadásaikhoz használhatják fel. Ezen támogatások – a 2. melléklet II. rész 1.1. pontjától eltérően – 2025. január 31-ig használhatóak fel.
1.13. Idősek otthonában demens személyek ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvélemények is elfogadhatók.
2. 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím
2.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére.
2.2. Az átlagbéralapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.
2.3. A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-ánál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 366-tal kell osztani.
2.4. A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L1/4
ahol:
Gsz = 2024. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,
L1= adott évre a 2.3. pont szerinti összes ellátotti létszám négy tizedesre kerekítve.
2.5. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása
T = Gsz*Ksz1*Ábsz
ahol:
Ábsz = 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím szerinti fajlagos összeg
Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.
| A | B | C | D | ||
| Főtípus | Típus | Altípus | Szorzószám (Ksz1) | ||
| 1 | Szociális [Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével] | ápolást, gondozást igénylő ellátás | idősek otthona (átlagos ellátás) | 1,00 | |
| 2 | idősek otthona (demens ellátás) | 1,19 | |||
| 3 | idősek otthona (emelt szintű ellátás) | 0,19 | |||
| 4 | pszichiátriai betegek otthona | 1,11 | |||
| 5 | szenvedélybetegek otthona | 1,05 | |||
| 6 | fogyatékos személyek otthona | 1,30 | |||
| 7 | hajléktalanok otthona | 1,05 | |||
| 8 | rehabilitációs intézmény | pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye | 1,14 | ||
| 9 | szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye | 1,14 | |||
| 10 | fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye | 1,22 | |||
| 11 | hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye | 0,80 | |||
| 12 | lakóotthonok | fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona | 0,84 | ||
| 13 | fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | 1,70 | |||
| 14 | pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona | 0,76 | |||
| 15 | szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona | 0,76 | |||
| 16 | átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények | időskorúak gondozóháza | 0,93 | ||
| 17 | fogyatékos személyek gondozóháza | 0,96 | |||
| 18 | pszichiátriai betegek átmeneti otthona | 0,99 | |||
| 19 | szenvedélybetegek átmeneti otthona | 0,99 | |||
| 20 | támogatott lakhatás | támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére | 1,19 | ||
| 21 | támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (magas gondozási szükséglet) | 1,43 | |||
| 22 | támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (fokozott gondozási szükséglet) | 1,50 | |||
| 23 | támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (autista személy) | 1,70 | |||
| 24 | támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére | 0,77 | |||
| 25 | támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére | 0,74 | |||
| 26 | Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja] | otthont nyújtó ellátás | nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás | 0,91 | |
| 27 | nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás | 1,08 | |||
| 28 | nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 1,12 | |||
| 29 | nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,12 | |||
| 30 | gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás | 1,56 | |||
| 31 | lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás | 1,56 | |||
| 32 | különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás | 2,24 | |||
| 33 | különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás | 2,24 | |||
| 34 | szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás | 2,24 | |||
| 35 | speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 2,60 | |||
| 36 | gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 2,28 | |||
| 37 | szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 2,28 | |||
| 38 | gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,28 | |||
| 39 | lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,28 | |||
| 40 | különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,28 | |||
| 41 | különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,28 | |||
| 42 | speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,60 | |||
| 43 | gyermekotthonban, lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,28 | |||
| 44 | szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 2,28 | |||
| 45 | utógondozói ellátás | Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás | 0,90 | ||
| 46 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban, utógondozó lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás | 1,40 | |||
| 47 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás | 1,40 | |||
| 48 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás | 1,40 | |||
| 49 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás | 1,43 | |||
| 50 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen | 1,25 | |||
| 51 | Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja] | gyermekek átmeneti gondozása | Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére átmeneti gondozásban részesülő gyermekek | 1,44 | |
| 52 | helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás | 0,80 | |||
| 53 | gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás | 0,94 | |||
| 54 | családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás | 0,83 | |||
| 55 | családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás | 0,70 |
2.5.1. A 2.5. pont szerinti táblázat 2. sora szerinti támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
2.5.2. A 2.5. pont szerinti táblázat 3. sora szerinti támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 2. altípus szerint súlyos vagy középsúlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót.
2.5.3. A 2.5. pont szerinti táblázat 4., 5. és 8. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
2.5.4. A 2.5. pont szerinti táblázat 6. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. Az autista diagnózisú ellátottak után, valamint a 31 fő engedélyezett férőhelyszám alatti engedélyesek után a fenntartó a támogatás 131%-ára jogosult.
2.5.5. A 2.5. pont szerinti táblázat 9. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A 12–16 év közötti ellátottak után a fenntartó a támogatás 365%-ára jogosult azzal, hogy e magasabb összegű támogatás utoljára azon év december 31-éig vehető igénybe, amelyben az ellátott a 16. életévét betölti.
2.5.6. A 2.5. pont szerinti táblázat 10. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. Az autista diagnózisú ellátottak után a fenntartó a támogatás 139%-ára jogosult.
2.5.7. A 2.5. pont szerinti táblázat 17. sora szerinti szolgáltatás esetében az autista diagnózisú ellátottak után a fenntartó a támogatás 177%-ára jogosult.
2.5.8. A 2.5. pont szerinti táblázat 20. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
2.5.9. A 2.5. pont szerinti táblázat 24. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
2.5.10. A 2.5. pont szerinti táblázat 25. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
2.5.11. A 2.5. pont szerinti táblázat 21. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül egy kategóriában teljes támogatást igényel és megfelelnek a 2.5.9. pontban foglalt feltételnek is.
2.5.12. A 2.5. pont szerinti táblázat 22. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább kettő kategóriában teljes támogatást igényel és megfelelnek a 2.5.9. pontban foglalt feltételnek is.
2.5.13. A 2.5. pont szerinti táblázat 23. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és autista diagnózisú személyt látnak el és megfelelnek a 2.5.9. pontban foglalt feltételnek is.
2.5.14. A 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős ellátási szükségletűnek.
2.5.15. A 2.5. pont szerinti táblázat 27. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe:
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,
c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
A nevelőszülőnél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatás vehető igénybe.
2.5.16. A 2.5. pont szerinti táblázat 28. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe:
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,
b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatás vehető igénybe.
2.5.17. A 2.5. pont szerinti táblázat 29. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,
b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora a szerinti támogatás vehető igénybe.
2.5.18. A 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős szükségletűnek.
2.5.19. A 2.5. pont szerinti táblázat 32., 33. és 34. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:
a) ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,
b) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,
c) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek
után veheti igénybe.
A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.
2.5.20. A 2.5. pont szerinti táblázat 35., 36. és 37. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:
a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,
b) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek
után veheti igénybe.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.
2.5.21. A 2.5. pont szerinti táblázat 38., 39., 40., 41., 42., 43. és 44. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:
a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,
b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek
után veheti igénybe.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.
2.5.22. A 2.5. pont szerinti táblázat 45. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által – a gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.
2.5.23. A 2.5. pont szerinti táblázat 46., 47., 48. és 49. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által – a gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után.
2.5.24. A 2.5. pont szerinti táblázat 50. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18–22 éves korú, fiatal felnőtt után.
2.5.25. A 2.5. pont szerinti táblázat 52. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.
2.6. A nevelőszülői alapdíj támogatása
T = Nsz*Nszad
ahol:
Nsz = nevelőszülők becsült létszáma két tizedesre kerekítve, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál,
Nszad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * 366 nap
2.7. Elszámoláskor az Nszad megegyezik a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege szorozva a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok számával.
2.8. Az összes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám és a működési napok számának szorzatát.
3. 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása jogcím
3.1. A központi költségvetés elismert átlagbéralapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére.
3.2. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.
3.3. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása
Gypl ≤ L2/4*Ksz2
ahol:
Gypl = adott évre a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma, amely tervezéskor az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak éves becsült száma, az elszámolásnál a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak összesített éves száma osztva 366-tal, a 2. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagóguslétszám,
L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,
Ksz2 = az alábbi szolgáltatások biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként:
– nevelőszülői hálózat: 0,09
– gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 0,58
– különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 0,75
