1. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 5. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
nemzetiségi kulturális intézmény:
olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése;)
„d) nemzetiségi színház:
az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, amelynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz;”
2. § Az Njtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetiségi önkormányzat – helyi nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével – köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat, vagy fenntartásba átvehet.
A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott
a) köznevelési intézmény vezetőjét a köznevelésért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter
egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.”
3. § (1) Az Njtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.”
(2) Az Njtv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat megkeresésére – az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén – az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a helyi nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.”
(3) Az Njtv. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat átveheti a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi nyelvoktató
a) köznevelési intézmény fenntartását a köznevelésért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény fenntartását a szakképzésért felelős miniszter
engedélyével. A kezdeményezéshez csatolni kell a köznevelési intézmény iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, a szakképző intézmény képzési tanácsának és diákönkormányzatának, továbbá mindkét esetben az adott nemzetiség érintett települési, illetve területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. Az engedély nem tagadható meg, ha a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az átvétel az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.”
4. § Az Njtv. 56. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha
a) a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 25 főt eléri;
b) a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 20 főt eléri; vagy
c) a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén.
(2) A köznevelésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában, valamint a szakképzésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontja alapján kijelölt szerv az általános választás évében január 15-ig nemzetiségenkénti bontásban megküldi a Nemzeti Választási Bizottságnak azon települések listáját, ahol az általános választás évét megelőző év december 1-jén működő nemzetiségi köznevelési intézményt, nemzetiségi szakképző intézményt, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézményt tart nyilván.
(3) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások száma legalább tíz.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni.”
5. § (1) Az Njtv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, e törvény szerinti kötelező közfeladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tanácsnokot választhat.
A megválasztható tanácsnokok száma:
a) két fő, ha a közgyűlés létszáma tizenöt vagy huszonhárom fő,
b) három fő, ha a közgyűlés létszáma harmincegy fő,
c) négy fő, ha a közgyűlés létszáma harminckilenc fő,
d) öt fő, ha a közgyűlés létszáma negyvenhét fő.”
(2) Az Njtv. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tanácsnok részére a közgyűlés – a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat- ellátás veszélyeztetése nélkül – a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg.”
6. § Az Njtv. 92. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a képviselői megbízatás megszűnésével összefüggő, a 102. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatal során a jelenlévők létszámába be kell számítani – jelenlététől függetlenül – az érintett képviselőt is.”
7. § Az Njtv. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonnyilatkozatot a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetén a jegyző, az országos nemzetiségi önkormányzatok esetén a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság vagy legalább két képviselő tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat ellenőrzését a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság vagy legalább két képviselő önállóan végzi. A kijelölt képviselő vagyonnyilatkozatát a másik kijelölt képviselő ellenőrzi. Az ellenőrzést végzők kérelmére a jegyző az általa őrzött vagyonnyilatkozatot haladéktalanul kiadja. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végzők tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.”
8. § Az Njtv. 106. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1)–(8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az elnökhelyettesre és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy nemzetiségi önkormányzati képviselő esetében nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő ugyanannál a nemzetiségi önkormányzatnál a nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője.”
9. § Az Njtv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezi felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolja az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt.”
10. § (1) Az Njtv. 108. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az elnökhelyettesre a (10) bekezdés szerinti eltéréssel az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az Njtv. 108. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik abban az esetben is, ha a megbízását a képviselő-testület, a közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel visszavonja.”
11. § (1) Az Njtv. 109. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása nem lehet magasabb a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának 30 százalékánál.”
(2) Az Njtv. 109. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület, illetve a közgyűlés – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.”
12. § Az Njtv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő hatvan napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal az új elnököt a megválasztását követő hatvan napon belül tájékoztatja az általa átvett dokumentumokról.”
13. § Az Njtv.
a) 22. § (3) bekezdésében a „kétnyelvű” szövegrészek helyébe a „két tanítási nyelvű” szöveg,
b) 25. § (3) bekezdésében a „települési” szövegrész helyébe a „helyi” szöveg,
c) 102. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a)–f „ szövegrész helyébe a „c)–f „ szöveg,
d) 110. § (3) bekezdésében a „támogatási, illetve” szövegrész helyébe a „támogatási vagy” szöveg,
e) 135. §-ában az „a féléves és” szövegrész helyébe az „az” szöveg
lép.
14. § Hatályát veszti az Njtv.
a) 56. § (5) és (6) bekezdése,
b) 117. § (2) bekezdés e) pontja.
15. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 11. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
16. § Az 1–14. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
