Az Országgyűlés
figyelemmel a légi járművek által kibocsátott káros anyagok környezetszennyező hatásának mértékére,
annak érdekében, hogy a légiközlekedés is hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges adóbevételek biztosítására
a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.
(2) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.
(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
2. § (1) A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.
(2) A hozzájárulás alapja az 1. § (1) bekezdése szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, az (1) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzitutasokat kivéve.
(3) A hozzájárulás mértéke
a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,
aa) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint,
ab) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
ac) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint;
b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként
ba) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint,
bb) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
bc) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 15 600 forint.
3. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon megküldi a 2. § (1) bekezdése szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) hajtómű-kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét.
(2) Ha a 2. § (2) bekezdés szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hozzájárulást az utas végső úti céljától függően a 2. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti mértékkel kell megállapítani.
4. § (1) A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (3) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (3) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.
(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(3) A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.
(4) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.
5. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„47. Lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés.”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 55. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„55. 30 év alatti anya: az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.”
6. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Egyéb jövedelem a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel.”
7. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.”
(2) Az Szja tv. 29/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.”
8. § (1) Az Szja tv. 29/B. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.”
(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata
a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről,
b) a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottról, és
c) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.”
9. § Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/F. §-t követően a következő alcím címmel és 29/G. §-sal egészül ki:
„A 30 év alatti anyák kedvezménye
29/G. § (1) A 30 év alatti anya a 29. § szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki
a) a 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) a 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
(3) A 30 év alatti anyák kedvezménye a 30 év alatti anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,
a) a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme,
de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30. életévét.
(5) Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.”
10. § Az Szja tv. 44/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az adóbevallási tervezetben az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző évi személyijövedelemadó-bevallásának a 44/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatában szereplő pénztár adatait tünteti fel, feltéve, hogy az adóévben történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés.”
11. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
b) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,
c) 30 év alatti anyák kedvezményét,
d) személyi kedvezményt,
e) első házasok kedvezményét,
f) családi kedvezményt.”
12. § (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
„f) a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről.”
(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3f)–(3h) bekezdéssel egészül ki:
„(3f) A magánszemély a (3) bekezdés szerinti adóelőleg-nyilatkozatban feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottnak minősül.
(3g) A 30 év alatti anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.
(3h) A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő 30 év alatti anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (8. §) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”
(3) Az Szja tv. 48. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A 30 év alatti anya a (3g) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a 30 év alatti anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a 30 év alatti anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.”
13. § Az Szja tv. 53. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:]
„l) személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR’08 85.53.11).”
14. § Az Szja tv. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek
minősül.”
15. § Az Szja tv. 58. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is, azzal, hogy a magánszemély a (3) bekezdés szerinti igazolt költségeket abban az esetben vonhatja le a bevételéből, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.
(13) A magánszemély az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt az igazolt költségeken túl csökkentheti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló azon tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével, amelyet a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig szerez meg. A beruházási költségnek az átruházásból származó bevételt meghaladó része a 11. számú melléklet szerint értékcsökkenési leírásként elszámolható. Az őstermelő a tárgyi eszköz nyilvántartását úgy vezeti, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.”
16. § Az Szja tv. a 65/B. §-t követően a következő alcím címmel és 65/C. §-sal egészül ki:
„A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések
65/C. § (1) E törvény alkalmazásában ellenérték fejében történő átruházásnak (értékesítésnek) kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad (a továbbiakban együtt: vagyonátadás). Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A nyilvántartási értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány – az (5) bekezdés szerinti eset kivételével – a vagyonátadást követő 30 napon belül igazolást állít ki a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó részére, valamint az igazolásban feltüntetett adatokról az igazolás kiállítását követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. A magánszemély választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként vallja be az értékesítés adóévéről készített bevallásában, és az adót az értékesítés adóévére vonatkozó bevallás, valamint a következő két adóévre vonatkozó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(2) A vagyoni érték kiadásakor a nem pénzben – ideértve a külföldi pénzt és a devizát is – juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély
a) – az osztalékként megszerzett vagyoni érték kivételével – azt az értéket veheti figyelembe, amelyen a vagyoni érték a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel;
b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.
(3) A kedvezményezett által a (2) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon.
(4) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell értékesítésnek tekinteni, ha az átvevő (magánalapítvány, vagyonkezelő) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az adót megfizetni, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony feltételei alapján ugyanazon vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerezheti meg. Az adó összegét – vagyoni értékenként beazonosítható módon – a vagyonrendelő ebben az esetben is tájékoztató adatként feltünteti adóbevallásában. Amennyiben a kedvezményezett utóbb mégsem az említettek szerint szerzi meg a vagyoni érték tulajdonjogát, az adó 20 százalékkal növelt összegben a vagyoni érték kiadását követő 30 napon belül esedékes. A vagyonkezelő az említett feltételnek meg nem felelő vagyoni érték kiadásról a kiadást követő 8 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Az állami adó- és vámhatóság határozattal kötelezi az adó megfizetésére a kiadott vagyoni értéket megszerző kedvezményezettet, ha az adót a vagyonrendelő nem fizeti meg és az tőle végre sem hajtható.”
17. § (1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
osztalék]
„ae) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték;”
(2) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
osztalék]
„ag) a magánalapítvány által a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni érték;”
(3) Az Szja tv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdése szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.”
18. § (1) Az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani a meghaladó rész tekintetében akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra – ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is – fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.”
(2) Az Szja tv. 67/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben
a) vásárolta –, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,
b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte –, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,
c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,
d) olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül –, a jövedelem összege,
e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.”
19. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –
a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;
b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;
c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;
d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával
kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.”
20. § Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része.”
21. § Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott
a) szálláshely-szolgáltatásra,
b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra
felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás.”
22. § Az Szja tv. a következő 104. §-sal egészül ki:
„104. § (1) A 29/G. § szerinti kedvezmény – a családi kedvezmény megnyílta hónapjától – abban az esetben illeti meg a 30 év alatti anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. Ha azonban a 30 év alatti anya 2023. január 1-jén magzatára tekintettel már jogosult családi kedvezményre, a 29/G. § szerinti kedvezmény 2023. január 1-jétől érvényesíthető azokra a hónapokra is, amelyekben a 30 év alatti anya e magzatára tekintettel családi kedvezményre jogosult.
(2) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 57. § (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(3) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 58. § (13) bekezdése az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz 2022. január 1-jét követően megvalósuló értékesítése esetén is alkalmazható.”
23. § Az Szja tv. a következő 105. §-sal egészül ki:
„105. § (1) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. §-t, 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontját és 1. számú melléklet 7.26. pontja a) alpontját az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony és olyan magánalapítvány esetében kell alkalmazni, amelynek bejegyzését e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezték (a továbbiakban: bejegyzett magánalapítvány).
(2) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. § (1) bekezdését annak hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében, vagy a már bejegyzett magánalapítvány részére történő, a hatálybalépést követő vagyonátadás esetében is.
(3) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. § (4) bekezdését annak hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítványi vagyon terhére történő, a hatálybalépést követő juttatás esetében is.
(4) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. § (2) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését a hatálybalépésüket megelőzően már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy már bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje és a juttató abban az esetben alkalmazza, ha a juttatás az e rendelkezések hatálybalépésétől bizalmi vagyonkezelésbe, magánalapítvány részére átadott vagyon terhére történik. A korábban átadott vagyon terhére történő juttatásra a 65/C. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése a hatálybalépésüket követő három év elteltétől kezdődően megszerzett vagyoni érték esetében alkalmazandó.
(5) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7.26. pontja hatálybalépése előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje a b) pont rendelkezését annak hatálybalépésétől alkalmazhatja.
(6) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának, 65/C. §-ának és 1. számú melléklet 7.26. pontjának hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetében a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.”
24. § Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 6. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
25. § Az Szja tv.
a) 3. § 31. pontjában a „földhasználat” szövegrész helyébe a „földhasználat, építményi jog” szöveg,
b) 25. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „15 forint” szövegrész helyébe a „legfeljebb 30 forint” szöveg,
c) 44/A. § (2) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében és 44/C. § (7) bekezdésében az „adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szövegrész helyébe az „adótartozása, ideértve az adóbevallása alapján fizetendő adóját is, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül” szöveg;
d) 53. § (2) bekezdésében a „TESZOR” szövegrészek helyébe a „TESZOR’08” szöveg;
e) 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont h) alpontjában az „Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban” szövegrész helyébe az „A korábban” szöveg
lép.
26. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.
a) 57. § (2) bekezdés d) pontja,
b) 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja,
c) „A privatizációs lízingből származó jövedelem” című alcíme,
d) 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpontja, 7.25. alpontja,
e) 9. számú melléklete,
f) 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont q) alpontja.
(2) Hatályát veszti az Szja tv.
a) 49/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „ , a nyilvántartott adókülönbözetre” szövegrész, (6) bekezdés a) pontjában az „a nyilvántartott adókülönbözettel,” szövegrész;
b) 49/B. § (16) bekezdés nyitó szövegrészében az „[ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza]” szövegrész;
c) 54. § (3) bekezdésében a „nyilvántartott adókülönbözetre,” szövegrész;
d) 57. § (3) bekezdésében a „nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet,” szövegrész;
e) 58. § (2) bekezdésében a „ , mezőgazdasági őstermelőként” szövegrész,
f) 75. § (3) bekezdésében az „és (6)” szövegrész,
g) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 6. pontjában az „ , egészségügyi szolgáltatási járulék” szövegrész, II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont j) alpontjában az „1996. december 31-ét követő” szövegrész.
27. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 18/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben az adózóban fennálló részesedésének tag általi értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék azzal, hogy amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie;”
(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„25a. nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás: olyan beruházás, amelynek célja
a) akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezés gyártása,
b) az a) pont szerinti berendezés gyártásához tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú alkatrész gyártása,
c) az a) pont szerinti berendezés és a b) pont szerinti alkatrész gyártásához szükséges nyersanyag előállítása vagy visszanyerése;”
28. § A Tao. törvény 17. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (2) bekezdéstől eltérően, a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, amennyiben
a) az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy
b) a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor.”
29. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)
„k) a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás”
(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)
(2) A Tao. törvény 22/B. §-a a következő (20)–(35) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházás esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény átmeneti fejlesztési adókedvezménynek minősül, amely a (6), (9), (15), (17), (19) bekezdésben, továbbá a (21)–(35) bekezdésben foglaltak alapján vehető igénybe.
(21) Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt kérelmet nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A benyújtás késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(22) Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránti kérelmet az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével nyújtja be.
(23) Amennyiben az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás folyó áron nem haladja meg Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem nyilvántartásba vételéről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter és az energiaügyekért felelős miniszter véleményét figyelembe véve dönt. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem nyilvántartásba vételéről az adózót a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül tájékoztatja.
(24) A (23) bekezdés szerinti eljárásban az átmeneti fejlesztési adókedvezmény iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2025. december 31. napján veszi nyilvántartásba.
(25) Amennyiben az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás folyó áron meghaladja Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adózó az adókedvezményt az adópolitikáért felelős miniszter határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe.
(26) A (25) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
(27) A (25) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság engedélye napját, amennyiben hiánypótlási felhívásra kerül sor, a hiánypótlás benyújtásának napját követő 90 napon belül hozza meg. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A határozat meghozatalára az e bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a (2b) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.
(28) A (25) bekezdés szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter utoljára 2025. december 31. napján határoz.
(29) Az adózó által igénybe vehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége
a) Budapesten 15 százalékának,
b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának
megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a beruházásra igénybe vehető összes állami támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.
(30) A (7) bekezdés alkalmazásakor az átmeneti fejlesztési adókedvezményt folyó áron számított összegben kell figyelembe venni.
(31) Átmeneti fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.
(32) A (25) bekezdés szerinti esetben az átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a legújabb, kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja.
(33) Az adózó nem veheti igénybe az átmeneti fejlesztési adókedvezményt attól az adóévtől kezdődően, amelyben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi, továbbá az igénybe vett átmeneti fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni.
(34) Nem jogosult átmeneti fejlesztési adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül.
(35) Nem veheti igénybe az átmeneti fejlesztési adókedvezményt az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közleményben (a továbbiakban: Válságközlemény) felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a Válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó személy, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett személy, valamint az ilyen személy meghatározó befolyása alatt levő személy. Továbbá nem vehet igénybe átmeneti fejlesztési adókedvezményt az adózó az előbbi szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységéhez, ha az átmeneti fejlesztési adókedvezmény veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.”
30. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (115) és (116) bekezdéssel egészül ki:
„(115) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 25a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés k) pontját és (20)–(35) bekezdését a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően, és ezen bizottsági határozatban foglalt feltételeknek megfelelően kell alkalmazni, figyelemmel a (116) bekezdésben foglaltakra.
(116) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 25a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés k) pontját és (20)–(35) bekezdését az adózó választása szerint alkalmazhatja a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően a 22/B. § (3) bekezdése alapján benyújtott bejelentésre, kérelemre, azzal a feltétellel, hogy a beruházás vonatkozásában a 22/B. § (21) bekezdése szerinti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtja és az igényelt átmeneti fejlesztési adókedvezmény összege nem haladja meg a 22/B. § (3) bekezdése alapján eredetileg igényelt fejlesztési adókedvezmény összegét.”
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (117) bekezdéssel egészül ki:
„(117) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 18/b. pontját a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.”
31. § A Tao. törvény a következő 30/K. §-sal egészül ki:
„30/K. § A 4. § 25a. pontja, a 22/B. § (1) bekezdés k) pontja és (20)–(35) bekezdése szerint igénybe vett támogatás a Válságközlemény 2.8. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.”
32. § A Tao. törvény
1. 16. § (12) bekezdésében az „elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével” szövegrész helyébe az „átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetével” szöveg, az „átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével” szövegrész helyébe az „átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetével” szöveg,
2. 16. § (12a) bekezdésében az „elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg” szövegrész helyébe az „átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének” szöveg,
3. 29/A. § (109) bekezdésében az „az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)” szövegrész helyébe az „a Válságközlemény” szöveg,
4. 30/A. §-ában a „22/B. §-a” szövegrész helyébe a „22/B. § (1) bekezdés a)–j) pontja, (1a)–(19) bekezdése” szöveg;
5. 3. számú melléklet B) rész 17. pontjában a „támogatott célt” szövegrész helyébe a „támogatott célt, azzal, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében az adózónak nem kell az adóalap megállapítása céljából kiállított – a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt tartalmazó – igazolással rendelkeznie” szöveg,
6. 4. számú melléklet 3. pontjában a „Válságközlemény 9–14. pontjában” szövegrész helyébe a „Válságközlemény 1.1. szakaszában” szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti a Tao. törvény
1. 29/A. § (6) bekezdésében az „azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni” szövegrész,
2. 29/A. § (83) bekezdése,
3. 3. számú melléklet A) rész 16. pontja.
34. § Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
a) 4. § (3) és (6) bekezdése,
b) 9. § (2) bekezdésében a „4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a” szövegrész.
35. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a a következő (40) és (41) bekezdéssel egészül ki:
„(40) Nem kell a különadót megfizetnie a pénzügyi szervezetnek, ha
a) a szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és
b) az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.
(41) A (40) bekezdés szerinti pénzügyi szervezet az adóév március 10. napjáig adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz arról, hogy a (40) bekezdés szerinti feltételek együttesen fennállnak. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó e nyilatkozatot az adóév szeptember 10. napjáig teljesíti.”
36. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az e § alapján meghatározott összegnek az arányos része figyelemmel a (11a)–(11b) bekezdésben foglaltakra. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”
(2) A Távhő törvény 6. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket értékesít Magyarországon, a vásárolt kőolajtermék értékesítésének árbevételét a (11) bekezdés alkalmazásában olyan arányban osztja meg a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételre, amilyen arányt az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül a belföldről és a külföldről áruként beszerzett, és Magyarországon értékesített kőolajtermék értéke képvisel.
(11b) Az adóalany a (11a) bekezdés szerinti arányos megosztásról külön nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti
a) a (11a) bekezdés szerinti arányszámot,
b) az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értékét,
c) a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét és
d) a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét.”
37. § A Távhő törvény 10. § 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(energiaellátó:)
„1.2. a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermékkel a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti,”
38. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 6. § (11a) és (11b) bekezdését az adóalany első alkalommal a 2023. adóévi adókötelezettségére alkalmazza.”
39. § A Távhő törvény 18. § (16) bekezdésében az „az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)” szövegrész helyébe az „az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)” szöveg lép.
40. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.”
41. § Az Efo tv. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén
a) a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,
b) az alkalmi munka eseteiben
az Szja tv., a Szocho tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8–9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
42. § (1) Az Efo tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.”
(2) Az Efo tv. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját.”
43. § Az Efo tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugellátás számítási alapja
a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,
b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,
azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.”
44. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulék alapja
a) a Htv. 39. § (1) bekezdése alapján – a Htv. 39. § (11) és (12) bekezdésére figyelemmel – meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével,
b) az a) ponttól eltérően, ha a járulékfizetésre kötelezett a kisvállalati adó alanya és a helyi iparűzési adó alapját a Htv. 39/B. § (1) bekezdése szerint állapítja meg, akkor választása szerint a Htv. 39/B. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, figyelemmel a Htv. 39/B. § (3) bekezdésére is.”
(2) A KFI törvény 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A járulék alapjának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapítása – a jogosultság fennállása esetén – adóévre választható. A választás bejelentését az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az állami adóhatóságnál.”
45. § A KFI törvény 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal azon 2023. adóévi járulékkötelezettség vonatkozásában lehet alkalmazni, amelynek bevallási határideje e törvény 16. § (1) bekezdése módosításának hatálybalépésekor még nem járt le.”
46. § (1) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)
„g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt;”
(2) A Kata tv. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)
„h) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a 2. § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.”
(3) A Kata tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, kivéve, ha a bevétel TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik.”
(4) A Kata tv. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kisadózó az (1) bekezdés h) pontja szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.”
(5) A Kata tv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.”
47. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) a 9. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai
10. § (1) Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton történik.
(2) Ha az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az adózó a vámhatóság által biztosított informatikai rendszert veszi igénybe, úgy egy regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus sémát tölt ki, majd ezt egy elektronikus azonosítással egybekötve benyújtja a vámhatósághoz.”
48. § Hatályát veszti a Rega tv.
1. 19. § (3) bekezdése,
2. 21/A. §-a.
49. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]
„f) a 8. § (5), (9), (10) és (12) bekezdése szerinti eseteket;”
50. § Az Áfa tv. 17. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogszabályban meghatározott feladat ellátását az ahhoz kapcsolódó vagyonnal átadja a – jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt – szerző részére, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.”
51. § Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli]
„i) a jogszabályban meghatározott feladat ellátását átadó adóalanyt a 17. § (6) bekezdése szerinti esetben,”
[azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.]
52. § Az Áfa tv. 71. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:)
„d) a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díj.”
53. § Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)
„b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat – ide nem értve a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díjat – visszatérítik;”
54. § Az Áfa tv. 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 3/B. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 0 százaléka.”
55. § Az Áfa tv. 83. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához)
„d) a 82. § (4) bekezdésében említett adómérték esetében 0 százalékot”
(kell alkalmazni.)
56. § Az Áfa tv. 135. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás, üzletág-átruházás vagy jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód, az üzletágat megszerző vagy a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd, az üzletágat átruházó vagy a jogszabályban meghatározott feladat ellátását átadó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód, az üzletágat megszerző vagy a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.”
57. § Az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus úton teljesíti.”
58. § Az Áfa tv. a következő XVII/A. Fejezettel egészül ki:
„XVII/A. FEJEZET
A KÖTELEZŐEN VISSZAVÁLTÁSI DÍJAS, NEM ÚJRAHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK VISSZAVÁLTÁSI DÍJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
243/A. § A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával összefüggésben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Fogalommeghatározások
243/B. § E fejezet alkalmazásában:
a) kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany: a hulladékról szóló törvény felhatalmazása alapján kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany;
b) forgalomba hozott termék: az a termék, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozottnak minősül;
c) kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék: a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, amelyet így is hoztak forgalomba;
d) kötelező visszaváltási díjas rendszer: a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer;
e) vissza nem váltott termék: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben a teljesítés napjáig forgalomba hozott mennyiségének és az adott naptári évben a teljesítés napjáig visszaváltott mennyiségének a különbözete;
f) visszaváltási díj: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja.
Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása
243/C. § (1) Termék értékesítésének minősül a vissza nem váltott termék.
(2) Az (1) bekezdés szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a naptári év utolsó napja.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő adóalany jogutód nélkül szűnik meg, a (2) bekezdéstől eltérően a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.
Adó alapja, adó mértéke
243/D. § (1) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adó alapja a teljesítés napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj.
(2) A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
(3) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében a fizetendő adót a 83. § a) pontja szerint kell megállapítani.
(4) Abban az esetben, ha a vissza nem váltott termékekre vonatkozó számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, adóalapként nulla érték veendő figyelembe.
Adófizetésre kötelezett
243/E. § A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany fizeti.”
59. § Az Áfa tv. 246. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belföldön nem letelepedett adóalany – az egyéb feltételek teljesülésétől függetlenül – nem alapíthat adó-visszatéríttetési jogot arra az előzetesen felszámított adóra,)
„c) amely ingatlan beszerzését terheli, kivéve, ha az ingatlant a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany szerzi be.”
60. § Az Áfa tv. 253/J. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az adóalany felhagy az uniós különös szabályozás alkalmazásával, vagy az állami adó- és vámhatóság ezen különös szabályozás alkalmazásából kizárja (a továbbiakban együtt: különös szabályozás alkalmazásának megszűnése), és a 49/A. § (5) bekezdése szerint gyakorolta a választási jogát, nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az uniós különös szabályozás választásakor megfelelt-e a 49/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Nem kell nyilatkoznia az adóalanynak, ha a különös szabályozás választása évét követő évtől számítva a különös szabályozás alkalmazásának megszűnéséig legalább két naptári év telt el.”
61. § (1) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 6/B. és 6/C. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„6/B. e-nyugta: e-pénztárgéppel kiállított nyugta;
6/C. e-pénztárgép: elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldás;”
(2) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 13/B. és 13/C. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13/B. nyugtatár: az e-pénztárgéppel kiállított nyugtának, nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak, számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő részére történő rendelkezésre bocsátására, megőrzésére szolgáló rendszer;
13/C. nyugtatár-szolgáltató: a nyugtatárat üzemeltető szerv;”
(3) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17. pénztárgép: papír alapú gépi nyugta és papíralapú egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, engedélyezett műszaki megoldás;”
(4) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„26. vevői alkalmazás: olyan engedélyezett műszaki megoldás, amelynek kizárólagos célja, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő számára olvashatóan elérhetővé tegye az e-pénztárgéppel kibocsátott nyugtát és számlát, és számára biztosítsa az adatok megismerésének és feldolgozásának a lehetőségét.”
62. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés e)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a pénztárgéppel rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adó- és vámhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait;
f) a pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait – ideértve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is –, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;
g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;
h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;”
63. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következő k), l) és m) ponttal egészül ki:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„k) a nyugtatár működésére vonatkozó szabályokat;
l) a vevői alkalmazás követelményeire, engedélyezésére vonatkozó szabályokat;
m) az e-nyugta, számla e-pénztárgéppel rögzített adatainak állami adó- és vámhatóság részére történő továbbítására vonatkozó részletszabályokat.”
64. § Az Áfa tv. a következő 359. §-sal egészül ki:
„359. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel módosított 246. § c) pontja azon előzetesen felszámított adó összegére alkalmazandó először, amelyet fizetendő adóként 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani, azzal, hogy azon előzetesen felszámított adó összegének a XVIII. fejezet szerinti visszatéríttetésére az adóalany nem jogosult, amelyet levonható adóként a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény kihirdetését követő napot megelőzően már érvényesített.”
65. § Az Áfa tv. a következő 360. §-sal egészül ki:
„360. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
66. § Az Áfa tv.
1. 18. § (1) bekezdésében az „üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], továbbá” szövegrész helyébe az „üzletág- átruházás [17. § (4) bekezdés], a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása [17. § (6) bekezdés], továbbá”,
2. 18. § (2) bekezdés e) pontjában a „természetes személy részére átadja, valamint” szövegrész helyébe a „természetes személy részére átadja,”,
3. 18. § (2) bekezdés h) pontjában a „17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben,” szövegrész helyébe a „17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben, valamint”,
4. 18. § (3) bekezdésében az „üzletág-átruházásra, valamint” szövegrész helyébe az „üzletág-átruházásra, a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadására, valamint”,
5. 71. § (1) bekezdés a) pontjában az „ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg” szövegrész helyébe az „ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak;”,
6. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az „elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.” szövegrész helyébe az „elszámolási kötelezettségként tartja nyilván; valamint”,
7. 163. § (2) bekezdés b) pontjában az „– ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg,” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik,”,
8. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 16. sorában a „4902” szövegrész helyébe a „4902-ből”
szöveg lép.
67. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 16. sorában a „Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány);” szövegrész.
68. § Az Áfa tv. a 3. melléklet szerinti 3/B. számú melléklettel egészül ki.
69. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (3) bekezdés a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„1. alkoholmentesítés: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. Melléklet I. rész E. szakaszában meghatározott eljárás;
1a. alkoholtermék:
a) a 2204 10 11–2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,
b) a 2207 10 00–2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,
c) a 2207 10 00–2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;”
(2) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„16. kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező személy, aki a kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, mindkét esetben feltéve, hogy nem kíván adóraktári engedéllyel működni;”
70. § A Jöt. 7. § (1) bekezdés f)–i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adófizetési kötelezettség keletkezik)
„f) ha az adóraktár engedélyese az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,
g) ha a bejegyzett kereskedő az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,
h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy harmadik országból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,
i) ha a felhasználói engedélyes az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,”
71. § A Jöt. 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó, vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.”
72. § (1) A Jöt. 67. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak
a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának,
b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának, vagy
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és az Országos Mentőszolgálat járművei részére történő kiszolgálásához.”
(2) A Jöt. 67. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az adóraktár engedélyesének nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie az általa belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek az adóraktárába kereskedelmi céllal történő visszaszállításához, tárolásához, birtoklásához és továbbforgalmazásához.”
73. § A Jöt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az importáló a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentést követően a telephelyén is végezheti.”
74. § A Jöt. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenléte, ha a jogosult az alkoholtermékről a zárjegy eltávolításának és megsemmisítésének vagy felülragasztással érvénytelenítésének időpontját a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. Az eltávolított és megsemmisített vagy felülragasztással érvénytelenített zárjegyek sorszámát a jogosult nyilvántartásában feltünteti és adatszolgáltatásában az állami adó- és vámhatóság felé bejelenti.”
75. § A Jöt. 82. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 67. § (1b) bekezdéséhez kapcsolódó adó-visszaigénylés esetén visszaigényelhető adóként a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor hatályos adómértékkel számított adó vehető figyelembe.”
76. § A Jöt. 86. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat jogosultja haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, ha a határozat véglegessé válását követően a határozatban megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást.
(6) Az állami adó- és vámhatóság visszavonja a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozatot, ha a határozatban szereplő jövedéki termék összetételének változása, jogszabályi változás, bírósági ítélet miatt, vagy más okból a határozatban megállapított adójogi besorolás vagy KN-kód megállapítás nem felel meg a megváltozott körülményeknek. Az e tárgyban hozott határozat a közlés napján végleges és végrehajtható.”
77. § A Jöt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték, a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján, a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatásnak minősül.”
78. § (1) A Jöt. 95. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(2) A 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.”
(2) A Jöt. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozások esetén a halászati csoportmentességi rendelet 56. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.”
(3) A Jöt. 95. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 112. § (1) bekezdés b) pontja és a 113. § (1) bekezdése szerinti támogatások nem nyújthatók olyan vállalkozás részére, amely nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának.”
79. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(El kell kobozni)
„d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt jövedéki terméket, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra vagy a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte.”
80. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az adó mértéke)
„a) a benzinre,
aa) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 152 550 Ft/ezer liter,
ab) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,
b) a petróleumra,
ba) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 152 550 Ft/ezer liter,
bb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,
c) a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén,
ca) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 142 900 Ft/ezer liter,
cb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 152 900 Ft/ezer liter,”
(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés d)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az adó mértéke)
„d) a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer kilogramm,
e) az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 Ft/ezer kilogramm,
f) földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 Ft/nm3, egyébként 0,3492 Ft/kWh,
g) a villamos energiára 358,50 Ft/megawattóra,
h) a szénre 2905 Ft/ezer kilogramm,”
(3) A Jöt. 110. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 14%-a, a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 13%-a, egyébként a c) pont szerinti adómérték.”
81. § A Jöt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy – bérelt jármű esetében – bérlője jogosult
a) az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy
b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 2,5 Ft, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 12,5 Ft visszaigénylésére.”
82. § A Jöt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő
a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,
c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz
