1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közmeghallgatás – kivéve, amikor helyszíni szemlére is sor kerül – az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
2. § A Kkt.
a) 33/B. § (3a) és (5) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
b) 44/A. § (9) bekezdésében a „kizárólag személyesen” szövegrész helyébe a „személyesen és elektronikus úton” szöveg
lép.
3. § Hatályát veszti a Kkt.
a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában az „áru- és” szövegrész,
b) 29/B. § (5) bekezdése.
4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a 36. §-t követően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Foglalkoztatási igazolás”
(2) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.
(2) A foglalkoztatási igazolás tartalmazza
1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.
(4) A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.”
(3) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„b) a foglalkoztatási igazolás, mint elektronikus űrlap megjelenési formáját,”
5. § Az Flt. 59/G. §
a) (1) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólapnak” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolásnak” szöveg,
b) (2) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólap” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolás” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
a) 138. § (2) bekezdés a)–d), f) és h) pontja,
b) 138. § (2) bekezdés g) pontjában a „, valamint az alapadót növelő és csökkentő körülményeket” szövegrész.
7. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A munkáltató – törvényben meghatározott kivétellel – a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíj) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni.”
8. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 21/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét tizenöt napra a bíróságok központi internetes honlapján is közzé kell tenni és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá, hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.”
9. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) „A szakszervezetek, a kollektív szerződés” című alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(2) A Kjt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató a kinevezést megelőzően – a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá – ha a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni – vele szemben nem állnak fenn a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok és nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.”
(3) A Kjt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Indokolt esetben a munkáltató – a közalkalmazott előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a közalkalmazott büntetlen előéletű, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve – a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén – nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.”
(4) A Kjt. 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A munkáltató a (2) bekezdés a) pontjában, a (2d) és (2e) bekezdésben, valamint a (4) és (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli
a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a közalkalmazott
azon személyes adatait, amelyeket a (4) és (6) bekezdés szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartás igazol.”
(5) A Kjt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a közalkalmazottak esetében tartalmazza
a) a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
b) a 22. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá
e) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.”
10. § A Kjt.
a) 20. § (9) bekezdésében a „(4)–(7)” szövegrész helyébe a „(4)–(6)” szöveg,
b) 25. § (3) bekezdés b) pontjában a „munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartás nem igazolja” szöveg
lép
11. § Hatályát veszti a Kjt.
a) 20. § (5) és (7) bekezdése,
b) 25. § (3) bekezdés a) pontja.
12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/O. §-sal egészül ki:
„24/O. § A nyilvántartást kezelő szerv ügyfélkapu hivatalbóli létesítése céljából a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére átadja a 18. életévének betöltésekor a cselekvőképes állampolgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, érvényességi idejét, lakcímét és – ha az érintett azt megadta – az érintett elektronikus levelezési címét.”
13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. § (3) bekezdésében az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 10 000” szöveg lép.
14. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Áptv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Áptv. 7. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A honosított, illetve a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy, cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője a választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat
a) a honosított lakóhelye szerint illetékes polgármester,
b) – erre irányuló kérelem és az eskütételi igazgatási szerv jóváhagyása esetén – az eskütételi igazgatási szerv vezetője vagy
c) a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdésének, illetve az 5. §-nak a hatálya alá tartozó honosított választása szerint bármely polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője
előtt kell letenni.
(1a) Az eskü vagy fogadalomtétel során
a) a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő,
b) az eskütételi igazgatási szerv vezetője helyett az eskütételi igazgatási szerv tisztviselője
is eljárhat.
(1b) Az eskütételi igazgatási szerv az eskü- és fogadalomtétellel kapcsolatos feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv.
(1c) A kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vezetője nevezi ki az eskütételi igazgatási szerv vezetőjét. Az eskütételi igazgatási szerv vezetőjének jogviszonya más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából nem keletkeztet összeférhetetlenséget.”
(2) Az Áptv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a honosított választása szerint
a) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek,
b) az eskütételi igazgatási szervnek vagy
c) a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar külképviselet vezetőjének.
(2) Az eskütételi igazgatási szerv, polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
(3) A 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal – legkésőbb a (2) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott időpontot megelőző ötödik napon – kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyszínen tegye le.
(4) Az eskütételi igazgatási szerv a honosított 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján megküldött kérelmét a beérkezéstől számított 15 napon belül hagyja jóvá, vagy utasítja el. A honosított, jóváhagyás esetén az eskütételi igazgatási szerv által biztosított helyszíntől eltérő helyszínen is leteheti az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, ha ezt az eskütételi igazgatási szerv külön jóváhagyta. Az eskütételi igazgatási szerv az eltérő helyszínnel járó többletszolgáltatásért a honosított részére költségtérítést számolhat fel.
(5) Az eskütételi igazgatási szerv előtti eskü vagy fogadalomtételre vonatkozó kérelem egy alkalommal terjeszthető elő. Elutasítás esetén a honosított a választása szerint a 7. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint meghatározott személy előtt teheti le az esküt vagy fogadalmat.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eskütételi igazgatási szerv, a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt eskütételi igazgatási szervnek, polgármesternek vagy – diplomáciai futár útján – magyar külképviselet vezetőjének, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.
(7) A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, az eskütételi igazgatási szerv vezetője, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján azonosítja – a cselekvőképtelen honosított kivételével – a honosított személyt.
(8) A cselekvőképtelen honosított kivételével a honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.
(9) A honosított a (7) bekezdéstől eltérően az esküt vagy fogadalmat abban az esetben is leteheti, ha
a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) az okmánykiállításhoz szükséges jogszabályban előírt feltételek hiánya miatt megszüntette,
b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, az eskütételi igazgatási szerv vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,
c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és
d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.
(10) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével az eskütételi igazgatási szerv, a polgármester vagy – a soron következő diplomáciai posta útján – a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.”
(3) Az Áptv. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdése szerinti ellenőrzés érdekében a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről – a 14. § (1) bekezdés a) pontjában és a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokkal – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető vagy az eskütételi igazgatási szerv, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető vagy az eskütételi igazgatási szerv, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti az ETIAS nemzeti egységet.”
(4) Az Áptv. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az eskütételi igazgatási szervet,
b) határozza meg az eskütételi igazgatási szerv részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának szabályait.”
(5) Az Áptv. a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 7. § (1) és (1a)–(1c) bekezdését, 16. §-t, 24. § (5) bekezdését, 18. § b) pontját, és 19. § (1) és (1a) bekezdését a 2024. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
15. § Az Áptv.
a) 18. § b) pontjában az „és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és az általános politikai koordinációért felelős miniszter” szöveg,
b) 19. § (1) és (1a) bekezdésében a „külképviseleten” szövegrész helyébe az „az eskütételi igazgatási szerv, külképviseleten” szöveg
lép.
16. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 55. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti oktatás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető. Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.”
(2) Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pontja a következő ag) és ah) alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„ag) a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadásának és az alkalmazhatóság feltételeinek;
ah) az általános oktatási tematika”
(részletes szabályait;)
17. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árverési hirdetményt közzé kell tenni
a) a bíróságok központi internetes honlapján,
b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,
c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal honlapján.”
(2) A Vht. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árverési hirdetményt közzé kell tenni
a) a bíróságok központi internetes honlapján,
b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal honlapján,
c) az ingatlanügyi hatóság honlapján.”
18. § A Vht.
a) 122. § (2) bekezdésében a „hirdetőtáblán kifüggesztve tartani” szövegrész helyébe a „bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján kifüggesztve tartani és a 122. § (1) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt honlapokon hozzáférhetővé tenni” szöveg,
b) 145. § (2) bekezdésében az „a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott honlapon hozzáférhetővé tenni” szöveg,
c) 210/D. § (6) bekezdésében a „hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg
lép.
19. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
20. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 21/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/D. § A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást. A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
21. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti nyilatkozat esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (a továbbiakban: folytatólagos nyilatkozat), azzal, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak legfeljebb a 29/C. § (4) bekezdése szerinti időtartamban vehetők figyelembe. Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.”
(2) Az Szja tv. a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 48. § (2a) bekezdése első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében alkalmazható.”
22. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdésében az „esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig” szövegrész helyébe az „esetenként, az adóéven belül visszavonásig vagy a (2a) bekezdés szerint” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti az Szja tv. 48. § (3b) bekezdésében a „Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága – illetve a 29/D. § (3a) bekezdése szerint a szociális intézmény vezetőjének vagy mindkettejüknek összesen – 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti.” szövegrész.
24. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tűzvédelmi tv.) 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésbe nem tartozó gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben közzétett, általános tűzvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: általános tűzvédelmi szabályzat).”
(2) A Tűzvédelmi tv. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.
(5) Az általános tűzvédelmi szabályzat hatálya bármely külön jogi aktus nélkül kiterjed a (2a) bekezdésben meghatározott, gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyekre és jogi személyekre, kivéve, ha az érintett személyek magukra nézve egyedi tűzvédelmi szabályzatot fogadnak el.”
(3) A Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalói, valamint a munkavégzésben részt vevő családtagjai a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt megismerjék. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében kockázati osztályba sorolással meghatározza azon munkáltatókat, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani.”
(4) A Tűzvédelmi tv. 47. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)
„12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit, a rendszeres tűzvédelmi oktatásra kötelezettek körét,”
(5) A Tűzvédelmi tv. 47. § (2) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)
„18. az általános tűzvédelmi szabályzatot,”
25. § A Tűzvédelmi tv.
a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „ötnél” szövegrész helyébe az „ötvennél” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a „10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi” szöveg
lép.
26. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 42. § (1) bekezdésében a „közraktár székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál)” szövegrész helyébe a „bíróságok központi internetes honlapján” szöveg, valamint a „bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől” szövegrész helyébe a „bíróságok központi internetes honlapján történt közzétételétől” szöveg lép.
27. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 25. § (7) bekezdésében a „hirdetőtábláján történő kifüggesztésével” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzétételével” szöveg lép.
28. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadászati hatóság az ajánlást az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján legalább harminc napra közzéteszi. A vadászati hatóság kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a közhírré tételt, amelyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közhírré tesz. Az ajánlást érintő vita esetén a vadászati hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett dokumentum az irányadó.”
(2) A Vtv. 14. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú hirdetményt a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harmincadik napon teszi közzé a központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján. A vadászati hatóság a hirdetményre rávezeti a közzététel időpontját és a levétel napját. A vadászati hatóság a hirdetményt legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon veszi le a honlapról.
(2a) Joghatás a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételhez fűződik. A hirdetményt a kezdeményezőnek – tájékoztató jelleggel – minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján is közzé kell tennie legkésőbb a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző 15. napig, amely hirdetmény legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon vehető le a honlapról.”
29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 43/D. § (1a) bekezdésében és 43/E. § (2) bekezdésében a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételét” szöveg,
b) 64. § (1) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének” szöveg
lép.
30. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 24/A. § (13b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13b) A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Amennyiben a (13a) bekezdés szerinti kérelem az elutasító határozat meghozatalát megelőzően beérkezik az állami adó- és vámhatósághoz, az elutasító határozatot nem szükséges meghozni.”
31. § A Taotv. 24/A. § (13a) bekezdésében az „átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül” szövegrész helyébe az „átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15. napig” szöveg lép.
32. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Atv. 11/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közmeghallgatás lebonyolítása során – a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – biztosítani kell, hogy a megjelentek egyenlő feltételek mellett kérdezhessenek, nyilváníthassanak véleményt.
(9) A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. Az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
33. § Hatályát veszti az Atv. 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „és hirdetőtábláján” szövegrész.
34. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóhatóság a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a rendelkező nyilatkozatot az újabb kedvezményezett megjelöléséig vagy a rendelkező nyilatkozat visszavonására irányuló nyilatkozat benyújtásáig veszi figyelembe. Az újabb kedvezményezett megjelölésére vagy a nyilatkozat visszavonására a nyilatkozattétel évét követően évente egy alkalommal, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig kerülhet sor. Nem vehető figyelembe a nyilatkozat, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig nem nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást vagy a benyújtott bevallása alapján adóköteles, összevonás alá eső jövedelme nem keletkezett.”
35. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtarthatja. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
36. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdésében az „iratokat” szövegrész helyébe az „iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat” szöveg lép.
37. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
a) 68. § (4) bekezdésében az „1000” szövegrész helyébe a „10 000” szöveg,
b) 70. § (7) bekezdésében az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 10 000” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti az Ebtv. 68. § (4) bekezdésében a „, (2a)” szövegrész.
39. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 26. § (4a) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „honlapon közzétett” szöveg,
b) 89. § (3) bekezdésében a „hatóságnál ki kell függeszteni” szövegrész helyébe a „hatóság honlapján közzé kell tenni” szöveg és a „kifüggesztéstől” szövegrész helyébe a „honlapon történt közzétételtől” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (3) bekezdésében a „vagy papíralapon” szöveg.
41. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
a) 9. § (6) bekezdés a) pontjában a „100 millió forintot” szövegrész helyébe a „150 millió forintot” szöveg,
b) 9. § (6) bekezdés b) pontjában a „200 millió forintot” szövegrész helyébe a „300 millió forintot” szöveg
lép.
42. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény
a) 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „hirdető tábláján” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg,
b) 18. § (3a) bekezdésében a „hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzététellel” szöveg
lép.
43. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek az Ákr. rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a honlapon történő közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.”
(2) Az Eht. 94/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – a Hatóság a döntését az ügyféllel hirdetményi úton közli. A hirdetményt a Hatóság a honlapján helyezi el, azzal egyidejűleg az ügyfelet a döntés szövegéről az adott ügyfajtára vonatkozó egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja a honlapon történt közzétételét követő 5. nap.”
44. § Hatályát veszti az Eht. 40/A. § (2) bekezdésében a „hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és” szövegrész.
45. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 9. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtarthatja. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
46. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, lőszerelemet, valamint a jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó (használható) lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó (használható) lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez, valamint a 2. § 29. pont b)–d) alpontjában meghatározott tűzfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. A központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet, illetve a hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet kizárólag az ilyen tűzfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:)
„c) a lőfegyver tartására való jogosultság alapján tartható hangtompítók körébe nem tartozó hangtompító;”
(tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.)
47. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A működési engedély és az igazolvány határozatlan ideig érvényes.”
(2) Az Szvmtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 78/B. §-sal egészül ki:
„78/B. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos működési engedély és igazolvány határozatlan időtartamúvá válik.”
48. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.”
(2) Az Ngtv. a 6/B. §-t követően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Integrált hatósági eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezések”
(3) Az Ngtv. 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/C. § (1) A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánító rendeletben rendelkezhet arról, hogy kiemelt jelentőségű ügyben az eljáró hatóság a beruházáshoz szükséges egyes engedélyezési eljárásokat összevontan folytatja le (a továbbiakban: integrált hatósági eljárás) és valamennyi engedély tekintetében egy határozattal dönt.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletében meghatározza azokat az eljárásokat, amelyeket összevontan kell lefolytatni. Az integrált hatósági eljárásban a hatóság a beruházásra egy engedélyt ad ki.
(3) Az integrált hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok körét a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánító rendelet határozza meg.
(4) Az eljáró hatóság az integrált hatósági eljárásban az (1) bekezdés szerint összevont egyes eljárásokban az egyes eljárásokra irányadó jogszabályokat alkalmazza.
(5) Ha az integrált hatósági eljárásban a (2) bekezdés szerinti döntésre kerül sor, a 3. § szerinti ügyintézési határidő helyett a (2) bekezdés szerinti eljárások közül a leghosszabb ügyintézési határidőt kell alkalmazni.
(6) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott hatósági döntéssel kapcsolatban indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.
(7) A Kormány egyes az integrált hatósági eljárásra vonatkozó további szabályokat rendeletben állapíthat meg.”
(4) Az Ngtv. 12. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„i) az integrált hatósági eljárás tekintetében
ia) az összevontan lefolytatandó hatósági eljárásokat,
ib) az integrált hatósági eljárás lefolytatására kijelölt hatóságot,
ic) az integrált hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok körét,
id) az eljárásra kijelölt hatóság és más, az eljárásban közreműködő hatóságok közötti koordináció formáját,
ie) az eljárás integrált hatósági eljárási formájára tekintettel indokolt különös építésügyi, közlekedési, műszaki biztonsági eljárási szabályokat.”
49. § Az Ngtv. 2. § (2) bekezdésében a „kifüggesztésével” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételével” szöveg, valamint a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történt közzétételét” szöveg lép.
50. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 55/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján történő közzétételét kell alapul venni. Hirdetményi közlés esetén az internetes honlapon történő közzététel idejét visszakereshető módon dokumentálni kell.”
51. § A Támtv. 55/A. § (12) bekezdés a) pontjában a „kifüggesztés” szövegrész helyébe a „közzététel” szöveg lép.
52. § Hatályát veszti a Támtv. 55/A. § (13) bekezdésében a „hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a szerv” szövegrész.
53. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzététellel” szöveg lép.
54. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 26. §-a a következő (5c) és (5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) Mellőzhető a tárgyalás kitűzése, ha az ingatlan egyedüli tulajdonosa
a) 100%-os állami tulajdonban álló, központi költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság és a kisajátítást kérő az állam, vagy
b) 100%-os helyi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és ugyanazon helyi önkormányzat a kisajátítást kérő,
és nincs az eljárásban a 23. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott ügyfél vagy a 17. §-ban meghatározott használó.
(5d) Az (5c) bekezdés szerinti esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, amelyek megtételének határidejét e törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni. Az ügyfél tárgyalás tartása iránti kérelmet a szakértői vélemény részére történt megküldésétől számított 8 napon belül terjeszthet elő. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó.”
(2) A Kstv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisajátítási határozat véglegessé válása után a határozatot a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási tervet is mellékelve – meg kell küldeni. Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, a határozatot az ügyben eljárt bírósági végrehajtóval, vagy a végrehajtást foganatosító egyéb szervvel is közölni kell. A határozat véglegessé válásáról a többi ügyfelet a kisajátítási hatóság a honlapján történő közzététellel értesíti.”
(3) A Kstv. 40/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban – e törvényben meghatározott kivételekkel – hirdetményi közlésnek és közhírré tételnek nincs helye.”
55. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„p) foglalkoztató: a közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati viszonyban foglalkoztatott személyt alkalmazó, valamint a közigazgatási szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személyt alkalmazó jogi személy.”
(2) A Bnytv. 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az a foglalkoztató, amely törvény alapján ellenőrizni köteles a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt vagy a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt a 71. § (3) bekezdése szerinti tényt, a foglalkoztatáshoz, illetve a foglalkoztatás fenntartásához szükséges döntés érdekében adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő foglalkoztató számára.”
56. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Gépjárművet forgalomba helyezni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát elvégezni abban az esetben lehet, ha az e törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.
(2) A gépjármű forgalomba helyezéséhez az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség teljesítése nem szükséges, ha a gépjármű forgalomba helyezését gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kezdeményezte, és a forgalomba helyezéssel egyidejűleg a gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kérte a gépjármű forgalomból történő kivonását is.”
57. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A házasságkötési szándékot a nagykorú magyar állampolgár házasulók – a közeli halállal fenyegető állapot kivételével – az anyakönyvvezető előtt elektronikus azonosítást követően elektronikus úton is bejelenthetik.”
(2) Az At. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Elektronikus úton a házasulók egyike vagy mindkét házasuló a házasságkötési szándékot kormányrendeletben meghatározott adattartalommal jelenti be. A másik házasuló személyes bejelentése esetén az anyakönyvvezető a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz fel.”
(3) Az At. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Elektronikus szándékbejelentés esetén, amennyiben a házasulók által megjelölt időpontban, az anyakönyvvezető közreműködése akadályozott, az anyakönyvvezető a bejelentést követően haladéktalanul egyeztetést kezdeményez a házasulókkal a házasságkötés időpontjának kitűzése céljából.”
(4) Az At. 27. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elektronikus úton tett házasságkötési szándékbejelentés egy évig érvényes. A házasságkötési szándék elektronikus úton tett bejelentése során rögzített adatokat haladéktalanul törölni kell a (4) bekezdés szerinti esetben azzal, hogy jegyzőkönyv alatt a bejelentést kell érteni.
(6) Az egyik házasuló elektronikus szándékbejelentése esetén, a másik házasuló elektronikus vagy személyes bejelentése hiányában, a bejelentés három hónapig érvényes. Három hónap elteltével a házassági szándékbejelentés adatait törölni kell.”
58. § Az At.
a) 15. § (2) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdésben” szöveg,
b) 17. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2a) és (3) bekezdésben” szöveg,
c) 17. § (3a) bekezdésében az „A hivatásos” szövegrész helyébe az „Az elektronikus úton vagy a hivatásos” szöveg,
d) 18. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtásától” szövegrész helyébe az „a házasságkötés időpontjának kitűzésétől” szöveg
lép.
59. § Hatályát veszti az At. 61. § (3) bekezdés d) pontja.
60. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a) 60. § (1) bekezdésében a „ki kell függeszteni” szövegrész helyébe a „közzé kell tenni” szöveg, valamint a „hirdetőtáblájára” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg,
b) 60. § (2) bekezdésében a „hirdetőtáblájára a közzététele időpontjának megjelölésével együtt kifüggeszteni” szövegrész helyébe a „honlapján a közzététele időpontjának megjelölésével együtt közzétenni” szöveg
lép.
61. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. Közzététel: a Hatóság internetes honlapján történő megjelentetés. A közzététel időpontja a honlapra kihelyezés napja.”
62. § Hatályát veszti az Mttv. 162. § (3) bekezdésében az „a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint” szövegrész.
63. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély határozatlan időre szól.”
(2) A Ktdt. 9/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az engedélyesnek az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.”
(3) A Ktdt. 30. alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 9/A. § (2) és (11) bekezdését a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.”
64. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt öt napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a honlapon történő közzétételét követő harmadik nap.”
65. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) a honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül ebben az esetben is választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
66. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) a honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
67. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 22. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § Az állam a középiskolában tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt.”
68. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a jogalap nélkül felvett vagy fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátás összege nem éri el a 10 000 Ft-ot, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.”
69. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 42. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezést megelőzően – a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, valamint nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(1a) A 39. § (1a) bekezdése szerinti államigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi azt is, hogy a 39. § (1b) és (1c) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn a vele kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személlyel szemben.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltakon túl a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi azt is, hogy a 39. § (2) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn a pártfogó felügyelőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személlyel szemben.”
(2) A Kttv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kormánytisztviselő előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a kormánytisztviselő
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) pártfogó felügyelő esetén büntetlen előéletű és a 39. § (2) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben, illetve
d) a 39. § (1a) bekezdése szerinti államigazgatási szervvel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya esetén büntetlen előéletű és nem áll fenn vele szemben a 39. § (1b) és (1c) bekezdésében foglalt kizáró feltétel.”
(3) A Kttv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az államigazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1), (2) és (4) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
a) a kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a kormánytisztviselő
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartás igazol.”
(4) A Kttv. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kormánytisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A kormánytisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltató felé. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.”
(5) A Kttv. 74. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a kormánytisztviselő részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait – a 107. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, valamint öt munkanapon belül elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.”
(6) A Kttv. 197. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(7) A Kttv. 258. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. Nem létesíthető közigazgatási szervnél munkaviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
(8) A Kttv. 258. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy tekintetében a 42. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kell ellenőrizni, hogy az érintett személy megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, azzal, hogy a 42. § (5)–(7) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(2b) A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.”
70. § A Kttv.
a) 42. § (7) bekezdésében az „(1)–(5a)” szövegrész helyébe az „(1), (2) és (4)” szöveg,
b) 63. § (2b) bekezdés b) pontjában az „(1)–(3) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni” szövegrész helyébe az „(1) és (2) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a bűnügyi nyilvántartás nem igazolja” szöveg
lép.
71. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 42. § (3), (5) és (5a) bekezdése,
b) 63. § (2b) bekezdés a) pontja,
c) 74. § (3) bekezdése,
d) 197. § (5) bekezdése.
72. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 80. § (3) bekezdése,
b) 203. § (2) bekezdése.
73. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 89. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő szabálysértési hatóság vagy bíróság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapon. A hirdetmény útján közölt hivatalos iratot a hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.”
74. § Hatályát veszti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 8. § a) és b) pontjában az „és hirdetőtábláján” szövegrész.
75. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, az arra kijelölt honvédelmi szervezet – a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi.”
(2) A Hjt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok az állomány tagjával szemben nem áll fenn, az arra kijelölt honvédelmi szervezet – az állomány tagjának előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi.”
(3) A Hjt. 68. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)
„i) ha a szolgálati viszony fennállása alatt a bűnügyi nyilvántartó szerv arra kijelölt honvédelmi szervezet általi, elektronikus úton történő megkeresése alapján a honvédelmi szervezet észleli, hogy a 31. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok valamelyike az állomány tagjával szemben fennáll,”
76. § Hatályát veszti a Hjt.
a) 37. § (1) bekezdésében az „a 31. § (4) bekezdésén túl” szövegrész,
b) 70. § (2b) bekezdése.
77. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„21. útdíjköteles gépjármű: a nehéz tehergépjármű és a lakóautó, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból vagy másik útdíjköteles gépjárműből álló járműszerelvény;”
(2) Az Útdíjtv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„30. viszonylati jegy: az útdíjköteles úthálózat előre meghatározott, legalább egy útdíjköteles elemi útszakaszának egy előre meghatározott útdíjköteles gépjárművel történő használatára vonatkozó, az UD rendszerbe történő regisztráció nélkül, előre megváltott úthasználati jogosultság;”
(3) Az Útdíjtv. 2. §-a a következő 73. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„73. fizetési közreműködő: az egyetemes útdíjszolgáltató által egyes szolgáltatásainak utólagos fizetés mellett történő igénybevételével összefüggő feladatai teljesítéséhez igénybe vehető, szerződött közreműködő.”
(4) Az Útdíjtv. 6. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat előrefizetéses módon és utólagos fizetés mellett biztosíthatja.”
(5) Az Útdíjtv. 6. §-a a következő (11)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az egyetemes útdíjszolgáltató az útdíjfizetés lehetséges módjára vonatkozóan a szerződött díjfizetővel a (10) bekezdésben foglaltaktól eltérő egyedi megállapodást köthet.
(12) Ha az egyetemes útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat utólagos fizetés mellett is nyújtja, fizetési közreműködőt vehet igénybe annak érdekében, hogy a szerződött díjfizető az utólagos fizetési kötelezettségét a fizetési közreműködőn keresztül teljesítse az egyetemes útdíjszolgáltató felé.
(13) Az egyetemes útdíjszolgáltató azonos feltételekkel köt szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő fizetési közreműködőkkel.
(14) Az egyetemes útdíjszolgáltató a fizetési közreműködő közreműködésével beszedett útdíjnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hányadával egyező mértékű átalány-költségtérítést fizet a fizetési közreműködőnek.”
(6) Az Útdíjtv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó útdíjköteles gépjárműre (a továbbiakban: túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjármű) viszonylati jegyet a túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjármű országos közutakon történő közlekedéséhez történő hozzájárulás megadására hatáskörrel rendelkező szerv (a továbbiakban: hozzájárulást megadó szerv) értékesítésében lehet megváltani. A hozzájárulást megadó szerv e tevékenysége után jutalékra vagy költségtérítésre nem jogosult, és a viszonylati jegy értékesítésével összefüggésben nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek indokolatlan költséget.”
(7) Az Útdíjtv. 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szerződött díjfizető, ennek hiányában az úthasználó neki felróható okból egyidőben, ugyanazon útdíjköteles gépjármű vonatkozásában, ugyanazon útdíjköteles elemi útszakaszon az útdíjat többszörösen fizette meg, nem jogosult a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésére.”
(8) Az Útdíjtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a bevallási közreműködő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint meghatározott útdíj összegén felül nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek további díjat vagy indokolatlan költséget az UD rendszerhez való hozzáférésért.
(2) A fizetési közreműködő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint meghatározott útdíj összegén felül nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek további indokolatlan költséget az UD rendszerhez való hozzáférésért.”
(9) Az Útdíjtv. II. Fejezete a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § A mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést követően megfizetett útdíj visszatérítésének nincs helye.”
(10) Az Útdíjtv. 28. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„t) állapítsa meg a fizetési közreműködő igénybevételének részletes szabályait, a fizetési közreműködővel szemben támasztott követelményeket, valamint a fizetési közreműködőkkel történő szerződéskötés alapvető szabályait.”
(11) Az Útdíjtv. a következő 16. alcímmel egészül ki:
„16. Átmeneti rendelkezések
30. § E törvénynek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 2. § 73. pont szerinti fizetési közreműködők a tényleges tevékenységüket legkorábban 2024. január 1-jén kezdhetik meg.”
78. § Az Útdíjtv.
a) 10. §-ában a „történő bejegyzést követően” szövegrész helyébe a „bejegyzett időponttól” szöveg,
b) 28. § (3) bekezdésében az „közreműködők és a viszonteladók” szövegrész helyébe az „közreműködők, a viszonteladók és a fizetési közreműködők” szöveg
lép.
79. § Hatályát veszti az Útdíjtv.
a) 2. § 29. pontja,
b) 6. § (7) bekezdésében az „Az egyetemes útdíjszolgáltató e szerződéskötési kötelezettségét viszonteladóin keresztül is teljesítheti. Az egyetemes útdíjszolgáltató a beszedett útdíjnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hányadával egyező mértékű átalány-költségtérítést fizet a viszonteladóknak.” szövegrész, valamint
c) 28. § (3) bekezdésében az „, a viszonteladók” szövegrész.
80. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. § (5) bekezdésében a „kifüggesztésének és levételének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének és törlésének” szöveg lép.
81. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
a) 91. § (3) bekezdésében a „hirdetőtáblájára való kifüggesztés” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzétételének a” szöveg,
b) 102. § (2) bekezdésében a „hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg
lép.
82. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati viszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a hivatásos állomány tagja esetében tartalmazza
a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét,
b) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát,
c) az egészségügyi szabadság tárgyévben igénybevett napjainak számát, valamint
d) az utolsó kifizetett jubileumi jutalom jogosultságára vonatkozó időadat és a kifizetés dátumát.”
83. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közreműködő szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély határozatlan időre szól.”
(2) Az Ehtv. 48. §-a a következő (20) és (21) bekezdéssel egészül ki:
„(20) E törvénynek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 37. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(21) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.”
84. § Hatályát veszti az Ehtv. 37. § (5) bekezdés a) pontja.
