b) a nem elismert elhatárolás halasztott adóráfordítása és a nem érvényesített elhatárolás halasztott adóráfordítása,
c) a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelés vagy számviteli megjelenítés hatása,
d) az alkalmazandó nemzeti adómérték változásával kapcsolatos újraértékelésből származó halasztott adóráfordítás összege, és
e) az adókedvezményekkel és azok felhasználásával kapcsolatos halasztott adóráfordítás összege.
(6) Amennyiben a csoporttag a veszteségére képzett halasztott adókövetelést az adóévben a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték alapján határozta meg, az a minimum-adómérték szerint ugyanazon adóévben újraszámítható, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítja, hogy a halasztott adókövetelést az V. Fejezet szerint meghatározott elismert veszteségre képzi.
(7) A halasztott adókövetelés (6) bekezdés szerinti növekedése esetén a halasztottadó-kiigazítás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell.
(8) Azon halasztott adókötelezettséget, amely a képzését követő öt adóévben nem kerül felhasználásra és nem fordul vissza, olyan mértékben vissza kell írni, amilyen mértékben azt a csoporttag halasztottadó-kiigazításának összegében figyelembe vette.
(9) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettséget az adóévet megelőző ötödik adóév lefedett adóját csökkentő tételként kell elszámolni, és az adóévet megelőző ötödik adóévi tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani.
(10) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettség összege megegyezik a halasztott adókötelezettség növekedésének összegével, amelyet a halasztottadó-kiigazítás összegében figyelembe vettek az adóévet megelőző ötödik adóévben, és amely a keletkezését követő ötödik adóév utolsó napjának végéig nem kerül felhasználásra.
(11) A (8)–(10) bekezdéstől eltérően a (12) bekezdés szerinti kivételek esetében a halasztott adókötelezettség visszaírása akkor sem kötelező, ha a keletkezését követő öt évben nem fordul vissza vagy nem fizetik meg.
(12) A (11) bekezdés alkalmazásakor az adóráfordítás a kapcsolódó halasztott adókötelezettség értékében bekövetkezett változás következménye az alábbi esetekben:
a) tárgyi eszközök értékcsökkenése, értékvesztése (ideértve a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettséget),
b) az ingatlanhasználatra vagy a természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás költsége, ráfordítása, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után,
c) kutatási és fejlesztési költség, ráfordítás,
d) leszerelési és helyreállítási költség, ráfordítás,
e) valós értékelés nem realizált nettó nyeresége,
f) devizaárfolyam változás nettó nyeresége,
g) biztosítási tartalékok és biztosítási kötvények halasztott bekerülési költsége, ráfordítása,
h) a csoporttaggal azonos államban található tárgyi eszköz értékesítéséből származó és ugyanazon államban található tárgyi eszközbe újra befektetett nyereség, és
i) az a)–h) pontban felsorolt tételek tekintetében a számviteli elvek változásaiból adódó többletösszegek.
23. § (1) A 22. § alkalmazása helyett az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egy állam tekintetében az elismert veszteségre vonatkozóan választhatja azt, hogy elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést állapít meg minden olyan adóévre, amelyben az említett államban elismert nettó veszteség keletkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás esetén az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés egyenlő az államra vonatkozóan az adott adóévre elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott, elismert veszteségre képzett halasztott adókövetelést az első olyan adóévben fel kell használni, amelyben az adott államra vonatkozóan elismert nettó nyereség keletkezik, olyan összegben, amely megegyezik az elismert nettó nyereség és a minimum-adómérték szorzatával, vagy az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés rendelkezésre álló összegével, ha ez utóbbi alacsonyabb.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést csökkenteni kell az adóévben felhasznált összeggel, és a fennmaradó egyenleget el kell határolni a következő adóévekre.
(5) Az elismert veszteségre vonatkozó választás visszavonása esetén az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés fennmaradó egyenlegét nullára kell csökkenteni azon első adóév első napjától, amelyben az elismert veszteségre vonatkozó választás már nem alkalmazandó.
(6) Az elismert veszteségre vonatkozó választást szerepeltetni kell a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport 44. § szerinti első kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásában, amely kiterjed a választással érintett államra.
(7) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő áteresztő szervezet az e § szerinti választással él az elismert veszteségre vonatkozóan, az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést az áteresztő szervezetnek a 38. § (3) bekezdése szerinti csökkentést követő elismert vesztesége alapján kell kiszámítani.
24. § (1) Az állandó telephely lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely az említett állandó telephely elismert nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódik.
(2) A csoporttag-tulajdonos lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely szerepel az adózási szempontból transzparens szervezet könyvviteli nyilvántartásában, és amely a 19. § (4) bekezdésével összhangban az érintett csoporttag-tulajdonoshoz rendelt elismert nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódik.
(3) Az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag közvetlen vagy közvetett csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás kapcsán kerül kimutatásra, a csoporttag-tulajdonos részesedésével arányosan.
(4) A hibrid szervezet lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely a hibrid szervezet csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely a hibrid szervezet elismert nyereségéhez kapcsolódik.
(5) Az adóévben osztalékot vagy hasonló tőkejuttatást kifizető csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amelyet a közvetlen csoporttag-tulajdonosa könyvviteli nyilvántartásában a nyereségfelosztással kapcsolatban kimutatott.
(6) Az olyan csoporttag, amelynek lefedett adójában a (3) és a (4) bekezdés alapján a passzív jövedelem utáni lefedett adót kell figyelembe venni, az ilyen lefedett adót a passzív jövedelemre tekintettel a csoporttaghoz rendelt lefedett adóval megegyező összegben veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóban.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően, a (6) bekezdésben említett csoporttag az illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékének és a csoporttag – ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás vagy pénzügyi átláthatósági szabály szerint figyelembe vett – passzív jövedelmének szorzataként kapott összeget veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóiban, amennyiben az eredmény a (6) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb, azzal, hogy a csoporttag illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékét a csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő lefedett adóktól függetlenül kell meghatározni.
(8) A csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő bármely lefedett adóból a (3) és (4) bekezdés alkalmazását követően fennmaradó rész a (3) és a (4) bekezdés alapján nem osztható fel.
(9) Amennyiben az állandó telephely elismert nyeresége a 18. § (5) bekezdésének megfelelően a központ elismert nyereségének minősül, az állandó telephely illetősége szerinti államban felmerülő és az adott nyereséghez kapcsolódó lefedett adót a központ lefedett adójaként kell figyelembe venni olyan módon, hogy annak összege nem haladhatja meg az adott nyereség összegének és a központ illetősége szerinti államban a szokásos jövedelmet terhelő legmagasabb adómértéknek a szorzatát.
25. § (1) Amennyiben egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában korábbi adóévre vonatkozó lefedett adót érintő kiigazítás kerül kimutatásra, az ilyen kiigazítást azon adóévi lefedett adó kiigazításaként kell elszámolni, amelyben a kiigazításra sor kerül, kivéve, ha a kiigazítás olyan adóévhez kapcsolódik, amelyben az adott államra vonatkozó lefedett adó csökkent.
(2) Amennyiben egy korábbi adóévi kiigazított lefedett adó összegében figyelembe vett lefedett adó összege csökken, akkor a korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani úgy, hogy a kiigazított lefedett adó összegéből le kell vonni e csökkentés összegét.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor az adóévre és a korábbi adóévre kimutatott elismert jövedelmet ennek megfelelően kell módosítani.
(4) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 45. § (4) bekezdése szerint évente választhatja, hogy a lefedett adó kis összegű csökkenése esetén azon adóévi lefedett adó összegét módosítja, amelyben a hibát felfedezte.
(5) A lefedett adó csökkenése akkor minősül kis összegűnek, ha az adóévre az egy államra vonatkozóan meghatározott kiigazított lefedett adók csökkenése nem éri el az 1 000 000 eurót.
(6) Amennyiben az alkalmazandó belföldi adómérték a minimum-adómérték alá csökken, és a csökkentés halasztott adóráfordítást eredményez, akkor ezt a halasztott adóráfordítást a csoporttag azon lefedett adókkal kapcsolatos kötelezettségeként kell elszámolni, amelyeket egy korábbi adóévre a 21. § alapján figyelembe vettek.
(7) Amennyiben a halasztott adóráfordítást a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértékkel vette figyelembe a csoporttag, majd az alkalmazandó adómérték megemelkedik, az ilyen változásból eredő halasztott adóráfordítás összegét a megfizetéskor a csoporttag a lefedett adókra vonatkozó, a 21. § alapján a korábbi adóévre érvényesített kötelezettségének módosításaként kezeli.
(8) A (7) bekezdés szerinti módosítás nem haladhatja meg a minimum-adómérték alapján újraszámított halasztott adóráfordítás összegét.
(9) Amennyiben egy csoporttagnál tényleges adóráfordításként merült fel és az adóévi kiigazított lefedett adó összegéből az 1 000 000 euró feletti összeg megfizetésére nem kerül sor az adóév végét követő három éven belül, az azon adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót, amelyben a meg nem fizetett összeget lefedett adóként érvényesítette a csoporttag, a 29. § (1) bekezdése szerint újra kell számítani, levonva az ilyen meg nem fizetett összeget a kiigazított lefedett adókból.
26. § (1) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét – feltéve, hogy az államra vonatkozóan van elismert nettó nyereség – minden adóévre és államra vonatkozóan a 2. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.
(2) Adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adóévi elismert nettó nyereségét vagy veszteségét a 3. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(3) A befektetési szervezetnek minősülő csoporttagok kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a tényleges adómérték (1) bekezdés szerinti, valamint az elismert nettó nyereség vagy veszteség (2) bekezdés szerinti kiszámítása során.
(4) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag tényleges adómértékét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.
27. § (1) Amennyiben egy államra – amelyben a csoporttagok illetőséggel rendelkeznek – vonatkozó tényleges adómérték egy adóévben nem éri el a minimum-adómértéket, a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ki kell számítania a kiegészítő adót minden olyan tagra vonatkozóan, amelyek elismert nyereségét az említett államra vonatkozó elismert nettó nyereség számításakor figyelembe veszik.
(2) A kiegészítő adót egy adott államra vonatkozóan kell kiszámítani.
(3) Az adott államra vonatkozó kiegészítő adó adóévi mértéke a 4. melléklet alapján kiszámított pozitív százalékpont-különbség.
(4) Az adott államra vonatkozó adóévi kiegészítő adó a 6. melléklet alapján kiszámított pozitív összeg.
(5) Az adott adóévben az adott államra vonatkozó, a 6. melléklet szerinti képletben lévő többletnyereség az 5. melléklet alapján kiszámított többletnyereség pozitív összege.
(6) Az adott csoporttagra jutó adóévi kiegészítő adót a 7. melléklet szerint kell kiszámítani.
(7) Ha az adott államra jutó kiegészítő adó a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámítás eredménye, és az adott adóévben az adott államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, a kiegészítő adót a 7. mellékletben meghatározott képlet szerint fel kell osztani az egyes csoporttagok között a csoporttagok azon adóévekben elért elismert nyeresége alapján, amelyekre vonatkozóan a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámításra sor kerül.
(8) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag adóévi kiegészítő adóját az összes többi csoporttag kiegészítő adójától elkülönítve kell kiszámítani.
28. § (1) Ha a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport adatszolgáltatást teljesítő csoporttagja választása alapján alkalmazza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt az adóévre, akkor a kiegészítő adók meghatározásakor az adott államra vonatkozó elismert nettó nyereséget csökkenteni kell az államban található minden egyes csoporttag tekintetében a (2) bekezdés szerinti bérköltségre jutó nyereségkivétel és a (3) bekezdés szerinti tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel összegével.
(2) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag bérköltségre jutó nyereségkivétele egyenlő a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részére, a csoporttag illetősége szerinti államban tevékenységet folytató, elismert munkavállalók elismert bérköltségének öt százalékával.
(3) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag tárgyi eszközre jutó nyereségkivétele egyenlő a csoporttag illetősége szerinti államban található elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékének öt százalékával.
(4) Az elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értéke az eszköz adóév első napján és utolsó napján – a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése céljából – nyilvántartott könyv szerinti értékének – mely a bekerülési érték a halmozott értékcsökkenéssel, amortizációval és értékvesztéssel csökkentve, valamint az aktivált bérköltséggel növelve – átlaga.
(5) Az állandó telephelynek minősülő csoporttag esetében elismert bérköltségnek és elismert tárgyi eszköznek azon tételek minősülnek, amelyek szerepelnek az állandó telephely könyvviteli kimutatásában, feltéve, hogy az elismert bérköltség a telephely illetősége szerinti államban merül fel és az elismert tárgyi eszköz a telephely illetősége szerinti államban található.
(6) Az állandó telephely elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze a központ elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze között nem vehető figyelembe.
(7) Az állandó telephely nyereségének a részben vagy egészben történő figyelmen kívül hagyása esetén az ilyen állandó telephely elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét ugyanilyen arányban figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében e § szerint elvégzett számítás során.
(8) Az áteresztő szervezet által az elismert munkavállalók után fizetett azon elismert bérköltséget és a tulajdonában álló azon elismert tárgyi eszközt, amelyre a (4) bekezdés nem vonatkozik, a következők szerint kell elosztani:
a) az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosaihoz rendelt összeggel arányosan, feltéve, hogy elismert munkavállalók és elismert tárgyi eszközök a csoporttag-tulajdonosok illetősége szerinti államban találhatók, és
b) a végső anyavállalatnak minősülő áteresztő szervezethez az áteresztő szervezet elismert nyereségének számításakor figyelmen kívül hagyott nyereséggel arányosan csökkentve, feltéve, hogy az elismert munkavállalók és az elismert tárgyi eszközök az áteresztő szervezet illetősége szerinti államban találhatók.
(9) Az áteresztő szervezet minden egyéb elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételének számításakor.
(10) Az egyes illetőség nélküli csoporttagok gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételétől elkülönítve kell kiszámítani.
(11) A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel e § szerint kiszámított összege nem foglalja magában a befektetési szervezet csoporttagok ugyanazon államon belüli bérköltségre és tárgyi eszközre jutó kivételét.
29. § (1) Amennyiben a lefedett adóban, vagy az elismert nyereségben vagy veszteségben elvégzett módosítás a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértékének és kiegészítő adójának újraszámítását eredményezi, a tényleges adómértéket és a kiegészítő adót a 26–28. § szerinti szabályokkal összhangban kell újraszámítani.
(2) A kiegészítő adó újraszámításából eredő növekmény összege a 27. § (4) bekezdése alkalmazásakor azon adóévre tekintendő kiegészítőadó-többletnek, amelyben az újraszámításra sor kerül.
(3) Amennyiben az adóévben egy adott állam vonatkozásában kiegészítőadó-többlet keletkezik, és nincs elismert nettó nyereség, akkor az adott államban található egyes csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.
(4) Amennyiben kiegészítőadó-többletet kell fizetni a 21. § (5) bekezdése alapján, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a csoporttagok közötti felosztást arányosan, a 8. melléklet szerint kell elvégezni.
(6) A (4) bekezdés alapján kiegészítőadó-többlet csak olyan csoporttaghoz rendelhető, amelynél a kiigazított lefedett adó nyilvántartott összege nullánál kisebb, és kisebb, mint a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének és a minimum-adómértéknek a szorzata.
(7) Amennyiben egy csoporttaghoz e §, valamint a 27. § kiegészítőadó-többletet rendel, akkor az ilyen csoporttag alacsony adóterhelésű csoporttagnak minősül.
30. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok után az adóévben fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha ebben az adóévben az adott államban illetőséggel rendelkező összes csoporttag együttes
a) átlagos elismert bevétele kevesebb, mint 10 000 000 euró, és
b) átlagos elismert nyeresége vagy vesztesége negatív összeg, vagy kevesebb, mint 1 000 000 euró.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választást évente kell megtenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti átlagos elismert bevétel, illetve átlagos elismert nyereség vagy veszteség az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert bevételének, illetve elismert nyereségének vagy veszteségének az adott adóévi, valamint az azt megelőző két adóévi számtani átlaga.
(4) Ha az adott adóévet megelőző első vagy második adóévben, vagy mindkettőben, az adott államban nincs elismert bevétellel, illetve elismert nyereséggel vagy veszteséggel rendelkező csoporttag, az ilyen év vagy évek nem vehetők figyelembe az átlagos elismert bevételnek, vagy átlagos elismert nyereségnek vagy veszteségnek a kiszámításakor.
(5) Az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert bevétele az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok összes bevételének az V. Fejezettel összhangban elvégzett kiigazítással csökkentett vagy növelt összege.
(6) Egy adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége erre az államra vonatkozó, a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított, elismert nettó nyeresége vagy vesztesége.
(7) Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazandó az illetőség nélküli csoporttag szervezetekre és a befektetési szervezetekre, mert az ilyen szervezetek bevétele, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe az (1)–(6) bekezdés alkalmazásakor.
31. § (1) A valamely államra vonatkozó tényleges adómértéknek és kiegészítő adónak a V–IX. Fejezettel összhangban történő kiszámítása a kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportok tagja tekintetében úgy alkalmazandó, mintha mindegyik kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport volna.
(2) A kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport tagjának kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.
(3) Egy olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag tényleges adómértékét és kiegészítő adóját, amely nem tagja kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportnak, az egyedi csoporttag szintjén kell kiszámítani.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.
(5) A (3)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagra, amely befektetési szervezet.
32. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő kiegészítő adó összegét nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha abban az államban illetőséggel rendelkező csoporttagok tényleges adószintje megfelel bármely mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.
(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott államban fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha az adott államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés alapján számítva
a) az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 000 000 euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy
b) az egyszerűsített tényleges adómérték a 2024-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 15 százalék, 2025-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 16 százalék, 2026-ban kezdődő adóévben nem kisebb, mint 17 százalék, vagy
c) az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint az adott tagállamban illetőséggel bíró és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéstételi kötelezettség alá eső csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege.
(3) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő IIR adót nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha teljesül az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség a 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szabályozza.
33. § (1) Amennyiben a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév bármelyikében két vagy több vállalatcsoport fúziójával egyetlen vállalatcsoport jön létre, a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport vonatkozásában az 1. § (2) bekezdése szerinti konszolidált bevételi küszöbértéket a fúziót megelőző bármelyik adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az eredeti vállalatcsoportok adott adóévre vonatkozó konszolidált pénzügyi beszámolójában szereplő bevétel együttes összege legalább 750 000 000 euró.
(2) Amennyiben egy vállalatcsoporthoz nem tartozó szervezet, a csatlakozó szervezet a vizsgált adóévben fuzionál egy szervezettel vagy egy vállalatcsoporttal, a felvásárló szervezettel, és a csatlakozó szervezet vagy a felvásárló szervezet nem készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév valamelyikében, a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport konszolidált bevételi küszöbértékét az említett adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az említett adóévre vonatkozó pénzügyi beszámolójuk vagy összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójuk mindegyikében szereplő bevételek összege legalább 750 000 000 euró.
(3) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport két vagy több vállalatcsoportra szeparálódik, a konszolidált bevételi küszöbértéket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha
a) a szeparáció után véget érő első adóév tekintetében a szeparáció utáni vállalatcsoport éves bevétele legalább 750 000 000 euró az említett adóévben,
b) a szeparáció után véget érő második, harmadik és negyedik adóév tekintetében a szétválás utáni vállalatcsoport éves bevétele legalább 750 000 000 euró az említett adóévek közül legalább kettőben.
34. § (1) Amennyiben egy szervezet (csatlakozó szervezet) a felvásárlás évében a benne fennálló tulajdonosi érdekeltség közvetlen vagy közvetett átruházása eredményeként valamely multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjává válik vagy azon tagsága megszűnik, vagy amennyiben a csatlakozó szervezet egy új vállalatcsoport végső anyavállalatává válik, a csatlakozó szervezetet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjaként kell kezelni, feltéve, hogy a csatlakozó szervezet eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek, ráfordításainak és pénzforgalmának arányos részét a végső anyavállalat által a felvásárlás (csatlakozás) évéről készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló tételesen tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet tényleges adómértékét és kiegészítő adóját a (3)–(8) bekezdéssel összhangban kell kiszámítani.
(3) A felvásárlás (csatlakozás) évében a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak kizárólag az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóit kell figyelembe vennie, amelyek szerepelnek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában.
(4) A felvásárlás (csatlakozás) évében és minden azt követő adóévben a csatlakozó szervezet elismert nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóját a csatlakozó szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek korábbi könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(5) A felvásárlás (csatlakozás) évében a csatlakozó szervezet elismert bérköltségének a 28. § (2) bekezdése szerinti kiszámítása során kizárólag a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában megjelenített költséget kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet elismert tárgyi eszköze könyv szerinti értékének a 28. § (3) bekezdése szerinti kiszámítását adott esetben ki kell igazítani azon időszak arányában, amelyben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja volt a felvásárlás (csatlakozás) évében.
(7) A 23. § szerinti elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés kivételével az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok között átruházott halasztott adókövetelését és halasztott adókötelezettségét a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ugyanolyan módon és ugyanolyan mértékben kell figyelembe vennie, mintha az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet az érintett követelés és kötelezettség keletkezésekor is a felvásárló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport ellenőrzése alá tartozott volna.
(8) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon halasztott adókötelezettségét, amelyeket korábban a halasztottadó-kiigazításának teljes összegében figyelembe vett, a 22. § (7) bekezdésének alkalmazásában az elidegenítő multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál visszaírt adókötelezettségként, és a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál keletkező adókötelezettségként kell szerepeltetni a felvásárlás évében, azzal a kivétellel, hogy ilyen esetben a lefedett adónak a 22. § (7) bekezdése alapján történő bármely későbbi csökkentése azon évben jár hatással, amelyben az összeget újra megállapítják.
(9) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a felvásárlás (csatlakozás) évében anyavállalat, és két vagy több multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, az egyes multinacionális vállalatcsoportoknál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknál az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan meghatározott kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányokra külön kell alkalmaznia a jövedelem-hozzászámítási szabályt.
(10) Az (1)–(9) bekezdéstől eltérően, egy csatlakozó szervezetben ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kell kezelni, ha a csatlakozó szervezet illetősége szerinti állam vagy adózási szempontból transzparens szervezet esetében az eszköz helye szerinti állam az említett ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését ugyanazon vagy hasonló módon eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kezeli, továbbá az átruházott eszközök és kötelezettségek a csoporttag illetősége szerinti államban alkalmazandó adószabályok szerinti értéke és az ellenőrző részesedésért fizetett ellenérték vagy az eszköz és kötelezettség valós értéke közötti különbség alapján lefedett adót vet ki az eladóra.
35. § (1) Az eszközt, kötelezettséget elidegenítő csoporttag (átadó csoporttag) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor figyelembe veszi az ilyen elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget.
(2) Az eszközt, kötelezettséget megszerző csoporttagnak (átvevő csoporttag) az elismert nyereségét vagy veszteségét az átvett eszköz és kötelezettség általa nyilvántartott könyv szerinti értéke alapján kell meghatároznia, amelyet a végső anyavállalatnak a konszolidált pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardjával összhangban kell megállapítania.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha az eszköz és kötelezettség elidegenítésére vagy megszerzésére transzfer keretében kerül sor, akkor
a) az átadó csoporttag az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget nem veheti figyelembe az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor, továbbá
b) az átvevő csoporttag az átadó csoporttag megszerzett eszközeinek és kötelezettségeinek átruházáskori könyv szerinti értéke alapján határozza meg az elismert nyereségét vagy veszteségét.
(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, amennyiben az eszköz és kötelezettség elidegenítésére olyan transzfer keretében kerül sor, amely az átadó csoporttagnál nem elismert nyereséget vagy veszteséget eredményez, akkor
a) az átadó csoporttagnak az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor a nem elismert nyereség vagy veszteség mértékéig figyelembe kell vennie az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget, továbbá
b) az átvevő csoporttagnak az átvétel utáni elismert nyereségét vagy veszteségét úgy kell meghatároznia, hogy a megszerzett eszközöknek és kötelezettségeknek az átadó csoporttagnál nyilvántartott könyv szerinti értékét veszi figyelembe az elidegenítést követően, az átvevő csoporttag nemzeti adószabályainak megfelelően kiigazítva a nem elismert nyereség vagy veszteség figyelembevétele érdekében.
(5) Amennyiben egy csoporttag az illetősége szerinti államban adózási célból köteles vagy jogosult az eszközei alapját és kötelezettségei összegét valós értékre kiigazítani, akkor az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az ilyen csoporttag
a) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor az egyes eszközei és kötelezettségei tekintetében nyereség- vagy veszteségösszeget vehet figyelembe, amely megegyezik az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül az adó kiigazítását kiváltó esemény (a továbbiakban: a kiváltó esemény) napját megelőző, a beszámoló készítésekor figyelembe vett könyv szerinti értéke, és az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő valós értéke különbségével, és amelyet csökkenteni vagy növelni kell a kiváltó eseménnyel kapcsolatban felmerülő nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel, ha van ilyen,
b) a kiváltó eseményt követően véget érő adóévekben az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításához az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő, a beszámoló készítésekor figyelembe vett valós értékét alkalmazhatja, és
c) elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a következő módok egyike szerint figyelembe veheti az a) pontban meghatározott összegek teljes nettó értékét:
ca) az említett összegek teljes nettó értékét veszi figyelembe azon adóévben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, vagy
cb) az említett összegek teljes nettó értékének ötödével megegyező összeget veszi figyelembe azon adóévben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, majd a közvetlenül ezt követő négy adóév mindegyikében, kivéve, ha a csoporttag egy ezen időszakon belüli adóévben válik ki a multinacionális vállalatcsoportból vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, amely esetben a fennmaradó összeget teljes egészében figyelembe fogják venni az említett adóévben.
36. § (1) A közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkező anyavállalatnak az 5–10. § szerint a jövedelem-hozzászámítási szabályt az említett közös vállalkozás vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása utáni kiegészítő adó hozzá rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmaznia.
(2) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót az V–IX. Fejezettel összhangban kell kiszámítani úgy, mintha a közös vállalkozáscsoport tagjai olyan önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjai lennének, amelynek végső anyavállalata a közös vállalkozás.
(3) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót a közös vállalkozáscsoport (2) bekezdés szerint adózó tagjai utáni, az (1) bekezdés szerinti kiegészítő adónak az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával csökkenteni kell.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítő adó fennmaradó összegét a 14. § (2) bekezdésének megfelelően hozzá kell adni az aluladóztatott nyereség szabálya szerinti kiegészítő adó összegéhez.
(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adó a közös vállalkozáscsoport kiegészítő adójának az anyavállalathoz rendelhető részaránya.
37. § (1) Amennyiben két vagy több vállalatcsoport szervezetei és csoporttagjai több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részét képezik, az egyes vállalatcsoportokhoz tartozó szervezeteket és csoporttagokat egyetlen, több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjainak kell tekinteni.
(2) E § alkalmazásában csoporttagként kell kezelni azt a kizárt szervezettől eltérő szervezetet, amelyet a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tételes jelleggel összevont alapon kezel, vagy ha abban ellenőrző részesedéssel a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó szervezetek rendelkeznek.
(3) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója a kombinált struktúra és a legalább két államot érintő együttműködés együttes összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló, amelyet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak – a végső anyavállalat számviteli standardjának – megfelelően készítenek el.
(4) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó különálló csoportok végső anyavállalatait kell tekinteni.
(5) E törvény több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tekintetében történő alkalmazásakor a végső anyavállalatra való hivatkozásokat több végső anyavállalatra vonatkozóan kell értelmezni.
(6) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található anyavállalatainak – beleértve az egyes végső anyavállalatokat is – a jövedelem-hozzászámítási szabályt az alacsony adójú csoporttagoknak a kiegészítő adó hozzájuk rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmazniuk.
(7) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található tagjának a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó egyes alacsony adóterhelésű tag utáni kiegészítő adó figyelembevételével kell alkalmaznia az aluladóztatott nyereség szabályát.
(8) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a 44. §-nak megfelelően kell benyújtaniuk, kivéve, ha közös adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot neveznek ki, azzal, hogy az adatszolgáltatásnak magában kell foglalnia a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó csoportok mindegyikére vonatkozó információkat.
38. § (1) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: érdekelt tulajdonos) tulajdonítható elismert nyereség összegével, ha
a) az érdekelt tulajdonos az említett adóév végét követően legfeljebb 12 hónappal záruló adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik az ilyen nyereség tekintetében, vagy
b) észszerűen feltételezhető, hogy a végső anyavállalat kiigazított lefedett adója és az érdekelt tulajdonos által az adóév végét követő 12 hónapos időszakon belül a nyereség után fizetett adó összege eléri vagy meghaladja az említett nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget.
(2) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az elismert nyereségnek az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonoshoz rendelt részével is, ha az érdekelt tulajdonos
a) olyan természetes személy, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat illetősége van, és tulajdonosi részesedése legfeljebb a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékára jogosítja, vagy
b) olyan állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap, amely illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat illetőséggel bír, és amelynek tulajdonosi részesedése legfeljebb a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékára jogosítja.
(3) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat veszteségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonosnak tulajdonítható veszteség összegével.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érdekelt tulajdonos az ilyen veszteséget nem használhatja fel adóköteles nyereségének kiszámításához.
(5) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóját arányosan csökkenteni kell az (1)–(3) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.
(6) Az (1)–(5) bekezdés arra az állandó telephelyre is alkalmazandó, amelyen keresztül az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat részben vagy egészben az üzleti tevékenységét folytatja, vagy amelyen keresztül az adózási szempontból transzparens szervezet üzleti tevékenységét részben vagy egészben folytatják, feltéve, hogy a végső anyavállalat az adózási szempontból transzparens szervezetben akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezetek láncán keresztül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.
39. § (1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel, amely az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként felosztásra kerül, feltéve, hogy
a) az osztalék az adóév végét követő legfeljebb 12 hónapos adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik a kedvezményezettnél, vagy
b) jóhiszeműen feltételezhető, hogy az osztalék utáni kiigazított lefedett adó és a kedvezményezett által fizetett, a végső anyavállalat adóinak összesített összege eléri vagy meghaladja az adott nyereség és a minimum-adómérték szorzatával egyenlő összeget.
(2) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel is, amelyet az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként feloszt, ha a kedvezményezett:
a) természetes személy, és a kapott osztalék szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék,
b) olyan természetes személy, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik ugyanazon államban, ahol a végső anyavállalat található, és tulajdonosi érdekeltsége nem haladja meg a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékát, vagy
c) olyan állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjszolgáltatónak nem minősülő nyugdíjalap, amely illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat található.
(3) A végső anyavállalat lefedett adóit – kivéve azon adókat, amelyek tekintetében az osztalék levonható volt – arányosan csökkenteni kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.
(4) Amennyiben a végső anyavállalat tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy másik, levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttagban közvetlenül vagy ilyen csoporttagok láncán keresztül, az (1)–(3) bekezdést kell alkalmazni a végső anyavállalat illetősége szerinti államban található és levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttag esetében is, amennyiben annak elismert nyereségét a végső anyavállalat tovább osztja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő kedvezményezettek részére.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék a kedvezményezettnél adókötelesnek minősül, amennyiben az osztalék a kedvezményezett adóköteles nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során csökkenti a levonható költséget vagy költséget.
40. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag önmaga, vagy egy másik, a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerbe tartozó csoporttag tekintetében választhatja azon lehetőséget, hogy a (2) bekezdéssel összhangban vélelmezett osztalékadóként meghatározott összeget figyelembe veszi a csoporttag adott adóévre vonatkozó kiigazított lefedett adói között.
(2) A választást a 45. § (4) bekezdésével összhangban kell megtenni, és az az államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttagra alkalmazandó.
(3) A vélelmezett osztalékadó összege a következők közül az alacsonyabb:
a) a 27. § (2) bekezdésével összhangban az adott pénzügyi évre vonatkozóan kiszámított tényleges adómértéknek a minimum-adómértékre való emeléséhez szükséges kiigazított lefedett adó összege, vagy
b) azon adó összege, amely akkor lett volna esedékes, ha az államban illetőséggel bíró csoporttagok egy ilyen adóévben a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer hatálya alá tartozó teljes nyereségüket felosztották volna.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti választás esetén minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az ilyen választás alkalmazandó, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítására szolgáló számlát kell létrehozni. A (2) bekezdéssel összhangban meghatározott vélelmezett osztalékadó összegét azon adóévre vonatkozó újramegállapítási számlára kell vezetni, amelyben a vélelmezett osztalékadót megállapították.
(5) Az egymást követő adóévek végén a korábbi adóévekre vonatkozóan a vélelmezett osztalékadó újramegállapításához létrehozott számlákon szereplő fennálló egyenleget időrendi sorrendben csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – a csoporttagok által az adóévben a tényleges vagy vélelmezett osztalékok után megfizetett adókkal.
(6) A (4) bekezdés alkalmazása után a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon fennmaradó összeget csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – egy állam elismert nettó vesztesége és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeggel.
(7) A (6) bekezdésnek az államra való alkalmazása után az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatából fennmaradó összeget át kell vinni a következő adóévekre, és azzal csökkenteni kell a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon a (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó összeget.
(8) A vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlának a számla létrehozását követő negyedik adóév utolsó napján fennálló egyenlegét, ha van ilyen, az ilyen adóévre vonatkozóan korábban megállapított kiigazított lefedett adókat csökkentő tételnek kell tekinteni. Az ilyen évre vonatkozó tényleges adómértéket és a kiegészítő adót ennek megfelelően a 29. § (1) bekezdésével összhangban újra ki kell számítani.
(9) A tényleges vagy vélelmezett osztalékkal kapcsolatban az adóévben elszámolt adó nem szerepeltethető a kiigazított lefedett adóban, amennyiben a (3) és (4) bekezdéssel összhangban csökken a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenlege.
(10) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti választás által érintett csoporttag kilép a multinacionális vállalatcsoportból vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, vagy lényegében teljes eszközállományát olyan személyre ruházzák át, aki vagy amely nem ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport azonos államban található csoporttagja, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló, a korábbi adóévekre vonatkozó számlák esetleges egyenlegét az egyes említett adóévekre vonatkozóan a kiigazított lefedett adókat a 29. § (1) bekezdésével összhangban csökkentő tételnek kell tekinteni.
(11) A fizetendő kiegészítőadó-többletet a fizetendő kiegészítőadó-többlet és a következő arány szorzataként kell meghatározni, azzal, hogy
a) a csoporttag elismert nyereségét az V. Fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat, és
b) az állam elismert nettó nyereségét a 26. § (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat.
41. § (1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja olyan befektetési szervezet, amely nem minősül adózási szempontból transzparens szervezetnek, és nem élt a 42. és 43. §-sal összhangban a választás lehetőségével, a befektetési szervezet tényleges adómértékét az illetőség szerinti állam tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet tényleges adómértéke egyenlő a kiigazított lefedett adóinak és az említett befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránnyal megegyező összegnek a hányadosával. Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértékük kiszámításakor a kiigazított lefedett adójukat, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt együttesen kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiigazított lefedett adói a szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelt részaránynak tulajdonítható kiigazított lefedett adók és a 24. § alapján a befektetési szervezethez rendelt lefedett adók. A befektetési szervezet kiigazított lefedett adói nem tartalmazhatnak olyan nyereségnek tulajdonítható, a befektetési szervezetnél felmerült lefedett adót, amely nem része a befektetési szervezet nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránynak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiegészítő adója a befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százaléknak, valamint a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezetre vonatkozóan kiszámított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel közötti különbséggel megegyező összeg szorzatával megegyező összeg.
(5) A befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százalék a minimum-adómérték és az ilyen befektetési szervezet tényleges adómértéke közötti különbséggel megegyező pozitív összeg.
(6) Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértéküket a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány együttes figyelembevételével kell kiszámítani.
(7) A befektetési szervezet gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét a 28. § (1)–(7) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Az ilyen befektetési szervezet esetében az elismert munkavállalók elismert bérköltségének és az elismert tárgyi eszközöknek a ténylegesen figyelembe vett részét arányosan csökkenteni kell a befektetési szervezet elismert nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezet teljes elismert nyereségének hányadosával.
(8) E § alkalmazásában a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt a 9. § alapján kell meghatározni, csak azon érdekeltségeket figyelembe véve, amelyekre nem vonatkozik a 42. vagy 43. § szerint tett választás.
42. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az a csoporttag, amely befektetési szervezet vagy biztosítási befektetési szervezet, adózási szempontból transzparens szervezetként kezelhető, ha a csoporttag-tulajdonos az illetősége szerinti államban olyan valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózik, amely az adott szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltségeinek valós értékében bekövetkezett éves változásokon alapul, és a csoporttag-tulajdonos ilyen jövedelmére alkalmazandó adómérték eléri vagy meghaladja a minimum-adómértéket.
(2) Az a csoporttag, amely közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben egy másik befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben birtokolt közvetlen tulajdonosi érdekeltségen keresztül, akkor minősül valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak az előbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetett tulajdonosi érdekeltsége tekintetében, ha az utóbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetlen tulajdonosi érdekeltsége tekintetében valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak minősül.
(3) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezet vagy a biztosítási befektetési szervezet eszközének vagy kötelezettségének elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás éve első napján érvényes valós piaci értéke alapján kell meghatározni.
43. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles nyereségfelosztási módszert alkalmazhat, feltéve, hogy a csoporttag-tulajdonos nem befektetési szervezet, és észszerűen feltételezhető, hogy a befektetési szervezettől kapott osztalékok, nyereségfelosztások után a minimum-adómértéket elérő vagy azt meghaladó adómértékkel adózik.
(2) Az adóköteles nyereségfelosztási módszer szerint a befektetési szervezet elismert nyereségének felosztását és vélelmezett felosztását az osztalékban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében kell figyelembe venni, feltéve, hogy az nem befektetési szervezet.
(3) A befektetési szervezetnél felmerülő lefedett adókból azon összeget, amely a csoporttag-tulajdonosnál a befektetési szervezet nyereségfelosztása kapcsán keletkező adókötelezettségbe beszámítható, az osztalékban, nyereségfelosztásban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében és kiigazított lefedett adóiban kell figyelembe venni.
(4) A (3) bekezdés szerinti befektetési szervezetnek az adott adóévet megelőző harmadik évre, mint a vizsgált évre vonatkozó elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adott adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni. Az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó kiegészítő adójának minősül.
(5) A befektetési szervezetnek az adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége, valamint az ilyen nyereségnek tulajdonítható kiigazított lefedett adók – a lefedett adók (3) bekezdés szerinti összegének kivételével – nem vehetők figyelembe a tényleges adómérték kiszámításakor.
(6) A befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége a befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert nyereségének összege, amely – legfeljebb nulláig – csökkenthető a következőkkel:
a) a befektetési szervezet lefedett adói,
b) a befektetési szervezetnek nem minősülő részvényesek részére történő nyereségfelosztás és vélelmezett nyereségfelosztás összege az adott adóévet megelőző harmadik év első napjától azon adatszolgáltatási adóév utolsó napjáig, amelyben a tulajdonosi érdekeltség fennállt (a továbbiakban: a vizsgált időszak),
c) a vizsgált időszak során felmerült veszteségek, és
d) az elismert veszteségek azon maradványösszege, amely még nem csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét, nevezetesen az elhatárolt befektetési veszteséget.
(7) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az olyan nyereségfelosztás vagy vélelmezett nyereségfelosztás összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.
(8) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az elismert veszteség azon összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.
(9) E § alkalmazásában vélelmezett nyereségfelosztás akkor keletkezik, ha a befektetési szervezetben lévő közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséget olyan szervezetre ruházzák át, amely nem tartozik a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz, úgy, hogy az átruházott tulajdonosi érdekeltség mértéke megegyezik az ilyen átruházás időpontjában az ilyen tulajdonosi érdekeltségnek tulajdonítható elismert, de fel nem osztott nettó nyereség mértékével, amelyet a vélelmezett nyereségfelosztástól függetlenül határoznak meg.
(10) Az (1) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.
(11) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezetnek a visszavonás megtételének adóévét megelőző adóév végén a vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni, azzal, hogy az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget az alacsony adóterhelésű csoporttagnak az adóévre vonatkozó kiegészítő adójaként kell kezelni.
44. § (1) A belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – az 1. § szerinti kiegészítő adóalanyiságáról bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóság részére, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített űrlapon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoportot, nagyméretű belföldi csoportot a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül.
(2) A belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adóval (ideértve az elismert belföldi kiegészítő adót is) kapcsolatosan adóbevallás (GloBE információs bevallás, elismert belföldi kiegészítőadó-bevallás) benyújtására és adatszolgáltatásra köteles, amelyet az állami adó- és vámhatóság által a kiegészítő adó, elismert kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a belföldi csoporttag nem köteles kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást benyújtani, ha kiegészítő adóval kapcsolatos bevallási kötelezettségét már teljesítette
a) egy olyan államban található végső anyavállalat, amely az adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik Magyarországgal, vagy
b) egy olyan államban található adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, amely az adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik Magyarországgal.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtó szervezet azonosító adatairól és a benyújtás helyéről a bevallás benyújtását követő hat hónapon belül adatot szolgáltat.
(5) A kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallásnak (GloBE információs bevallásnak) a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a csoporttagok azonosító adatai, ideértve a csoporttagok adószámát, közösségi adószámát, amennyiben rendelkeznek ilyennel, az államot, amelyben illetőséggel bírnak és az e törvény szerinti minősítésüket,
b) a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk, beleértve az egyes csoporttagok más csoporttagokban fennálló ellenőrző részesedését,
c) az egyes államokban alkalmazott tényleges adómérték és az egyes csoporttagokra vonatkozó kiegészítő adó, a közös vállalkozáscsoport tagjának kiegészítő adója, illetve az IIR adó, valamint az UTPR adó összegének felosztásához szükséges információk,
d) az ezen törvénnyel összhangban tett választások listája, és
e) a bevalláshoz szükséges egyéb adatok.
(6) Az elismert kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallásnak a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a csoporttagok azonosító adatai, ideértve a csoporttagok adószámát, közösségi adószámát, amennyiben rendelkeznek ilyennel, az államot, amelyben illetőséggel bírnak és az e törvény szerinti minősítésüket,
b) a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk,
c) az e törvénnyel összhangban tett választások listája, és
d) a bevalláshoz szükséges egyéb adatok.
(7) Az (5)–(6) bekezdéstől eltérően, ha a csoporttag belföldi, végső anyavállalata olyan harmadik államban rendelkezik illetőséggel, amely az 50. §-nak megfelelően e törvény szabályaival egyenértékűnek minősített szabályokat alkalmaz, a belföldi csoporttag vagy képviselője által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos bevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) valamennyi olyan csoporttag azonosító adatai, amelyben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat az adóév során bármikor közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint az ilyen tulajdonosi érdekeltség szerkezete,
b) azon államok tényleges adómértékének kiszámításához szükséges információk, amelyekben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat a d) pont alapján meghatározott csoporttagokban tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint a fizetendő kiegészítő adó kiszámításához szükséges információk,
c) valamennyi információ, amely a 9–11. §-sal összhangban releváns,
d) a végső anyavállalat illetősége szerinti államban található valamennyi csoporttag azonosító adatai és a bennük lévő tulajdonosi érdekeltségek szerkezete,
e) a végső anyavállalat illetősége szerinti állam tényleges adómértéke és a fizetendő kiegészítő adója kiszámításához szükséges információk,
f) a kiegészítő adónak az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti felosztásához szükséges adatok,
g) az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásához szükséges adatok, és
h) a bevalláshoz szükséges egyéb adatok.
(8) A (6)–(7) bekezdés szerinti adóbevallás részletes adattartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.
(9) A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.
(10) A belföldi csoporttag a kiegészítő adót, a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül köteles megfizetni.
45. § (1) Az 1. § (4) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés c) pontja, (2), (11), (24) bekezdése, valamint a 42. és 43. § által biztosított választások a választás megtételének évétől számított öt évig érvényesek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti öt év elteltével a választás érvényessége automatikusan megújul, kivéve, ha azt az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az ötéves időszak végén visszavonja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás visszavonása a visszavonás évének utolsó napjától számított öt évig érvényes.
(4) A 3. § 73. pontja, a 16. § (16) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 30. § (1) bekezdése és a 40. § (2) bekezdése által biztosított választások a választás megtételének évétől számított egy évig érvényesek.
(5) A (4) bekezdés szerinti egy év elteltével a (4) bekezdés szerinti választás megújul, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az egyéves időszak végén a választását visszavonja.
(6) Az adatszolgáltatást teljesítő belföldi csoporttag az e törvény alapján megtett választásairól az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon megtett nyilatkozata útján tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.
46. § (1) Egy adott állam tényleges adómértékének az átmeneti évben és minden azt követő adóévben történő meghatározásakor a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak figyelembe kell vennie az összes olyan halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, amelyet az adott államban található összes csoporttag az átmeneti évre vonatkozó könyvviteli nyilvántartásának számláiban megjelenít, illetve közzétesz.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket a minimum-adómérték és az alkalmazandó belföldi adómérték közül az alacsonyabb mérték szerint kell figyelembe venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a minimum-adómértéknél alacsonyabb belföldi adómérték alapján kimutatott halasztott adókövetelés a minimum-adómértékkel vehető figyelembe, ha a csoporttag bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés az V–X. Fejezetnek megfelelő szabályok szerint meghatározott veszteségnek tulajdonítható, azzal hogy a veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatását figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vehető tételekből eredő olyan halasztott adókövetelés, amely 2021. november 30. napja utáni ügylettel összefüggésben keletkezett, azzal hogy az elismert nyereséget vagy veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.
(6) Ha 2021. november 30. napja után és az átmeneti év kezdete előtt a csoporttagok között transzferre kerül sor, az átvett eszközök (kivéve készletek) értékét azon könyv szerinti érték alapján kell megállapítani, amelyen az átadó csoporttag a transzfer időpontjában nyilvántartja az átruházott eszközöket, és ez alapján kell meghatározni a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket.
47. § (1) A belföldi végső anyavállalat által az 5. § (2) bekezdése szerint fizetendő IIR adót, vagy – amennyiben a végső anyavállalat kizárt szervezet – a belföldi közbenső anyavállalat által a 7. § (2) bekezdése szerint fizetendő IIR adót nullára kell csökkenteni
a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében, továbbá
b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.
(2) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata harmadik országbeli államban rendelkezik illetőséggel, a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag által a 14. § (2) bekezdésével összhangban fizetendő UTPR adót az említett multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében nullára kell csökkenteni.
(3) Egy multinacionális vállalatcsoport akkor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, ha valamely adóév tekintetében
a) legfeljebb hat államban rendelkezik csoporttaggal, és
b) a multinacionális vállalatcsoport referenciaállamán kívüli összes államban valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke legfeljebb 50 000 000 euró.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában referenciaállamnak minősül az az állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoport tagjai a tárgyi eszközök legmagasabb együttes értékével rendelkeznek azon adóévben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.
(5) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a tárgyi eszközök együttes értéke egy adott államban a multinacionális vállalatcsoportnak az ebben az államban illetőséggel rendelkező valamennyi tagjánál nyilvántartott valamennyi tárgyi eszköz könyv szerinti nettó értékének összege.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti ötéves időszak azon adóév kezdetétől számítandó, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.
(7) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.
(8) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, a (2) bekezdésben említett ötéves időszak 2024. december 31. napján kezdődik.
(9) Azon nagyméretű belföldi vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés b) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.
(10) A 44. § szerinti belföldi adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon és határidőben tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának megkezdéséről.
(11) A 11. § szerinti elismert belföldi kiegészítő adót nullára kell csökkenteni
a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében feltéve, hogy a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű csoporttagjában tulajdoni részesedéssel rendelkező anyavállalat nem tartozik elismert IIR adó hatálya alá, vagy a fizetendő IIR adót az (1) bekezdésben foglaltak szerint nullára kell csökkenteni, továbbá
b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.
48. § (1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata olyan tagállamban található, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az említett multinacionális vállalatcsoport tagjai a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévekre a magyarországi csoporttagokhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartoznak Magyarországon, ha e törvény alkalmazásában belföldi illetőségűek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végső anyavállalatnak ki kell neveznie egy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot Magyarországon.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata Magyarországon jelöli ki az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot, akkor ezen csoporttagnak a 44. § (5) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban be kell nyújtania a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat.
(4) A tagállamban található azon csoporttag, amely a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választást tett, az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag rendelkezésére bocsátja a 44. § (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges információkat, és mentesül a 44. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(5) Azon tagállam viszonylatában, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az UTPR százalékos arányt a pénzügyi évre vonatkozóan nullának kell tekinteni.
49. § A 44. § (9) bekezdéstől eltérően a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást és a 44. § szerinti adatszolgáltatási, bevallási kötelezettséget legkésőbb azon adóév utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, amely az átmeneti év.
50. § A harmadik országbeli belső jog szerinti szabályozás akkor tekinthető egyenértékűnek az e törvény szerinti elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal, illetve akkor nem tekinthető ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozásnak, ha az megfelel a következő feltételeknek:
a) érvényesíti azon szabályokat, amelyek alapján a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata kiszámítja és megfizeti a kiegészítő adó hozzá rendelhető részarányát a multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében,
b) legalább 15 százalékban állapítja meg azon tényleges minimum-adómértéket, amely alatt valamely csoporttagot alacsony adóterhelésűnek kell tekinteni,
c) a tényleges minimum-adómérték kiszámítása céljából csak az azonos államban található szervezetek nyereségét veszi figyelembe, és
d) az egyenértékű minősített jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó kiszámítása céljából mentességet biztosít az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával bármely tagállamban megfizetett kiegészítő adó, valamint az e törvényben meghatározott elismert belföldi kiegészítő adó tekintetében.
51. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
52. § Ez a törvény 2023. december 31-én lép hatályba.
53. § (1) Az 1–11. §-t, a 36. § (4) bekezdése és a 47. § (2) bekezdése kivételével a 15–49. §-t – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 32. § (2) bekezdése szerinti választás a 2026. december 31. napján vagy azt megelőzően kezdődő adóévekre választható azzal, hogy a 2028. június 30. napját követően végződő adóévekre a választás nem alkalmazható.
(3) Amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport a 32. § (2) bekezdése alapján az adóévi kiegészítő adót nem tekinti nullának abban az adóévben, amelyben e törvény hatálya alá kerül, akkor a 32. § (2) bekezdése szerinti mentesség későbbi adóévben nem választható.
(4) A 12–14. §-t, a 36. § (4) bekezdését és a 47. § (2) bekezdését első alkalommal a 2024. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.
54. § Ez a törvény az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i 2022/2523 (EU) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
55. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve]
„d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, kivéve, ha a vállalkozó az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta.”
56. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 23/g–23/j. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„23/g. kutató-fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztő;
23/h. alapkutatás: a 22/G. § alkalmazásában kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;
23/i. alkalmazott (ipari) kutatás: a 22/G. § alkalmazásában tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideértve például a digitális iparágakat és technológiákat, továbbá komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és a prototípusok megépítését, valamint kísérleti sorozatok gyártását, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges);
23/j. kísérleti fejlesztés: a 22/G. § alkalmazásában a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, amelyek lehetnek digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideérve a digitális iparágakat és technológiákat, az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységeket, új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozását, illetve kiállítását, tesztelését és jóváhagyását, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése; továbbá a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztését, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek);”
57. § A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult a 22/G. §-ban foglalt adókedvezményre a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében, kizárólag az áttérés miatt elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségére vonatkozóan.”
58. § A Tao. törvény a 22/F. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
22/G. § (1) Az adózó a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti kedvezmény alkalmazása helyett – választása szerint – a 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás az adózónál a 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés öt egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választást a választással érintett első adóévről szóló éves adóbevallásban kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóság részére. Az (1) bekezdés szerinti választás megváltoztatására legkorábban a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől van lehetőség, amelyet az adóévről szóló adóbevallásban be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság részére.
(4) Az adózó az e § szerinti adókedvezményt az elszámolható költség keletkezésének sorrendjében érvényesíti. Az adózó adóévenként a (6) bekezdésben meghatározott, az adóévben rendelkezésre álló teljes összeget, de legfeljebb az adóévi számított adó összegét érvényesítheti adókedvezményként.
(5) Az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult. A megtérítési jogosultságot az adózó a felmerülés adóévét követő harmadik adóévről szóló éves társasági adóbevallásában feltünteti, amely alapján az állami adó- és vámhatóság automatikusan, legkésőbb a bevallás benyújtása adóévének utolsó napjáig teljesíti a kiutalást. A kiutalás feltétele, hogy az adózónak a kiutaláskor az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása ne haladja meg a százezer forintot.
(6) Az adókedvezmény mértéke – a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel –
a) – a b) pontban foglalt eset kivételével – az elszámolható költség 10 százaléka,
b) a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén 500 millió forint.
(7) Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként és projektenként
a) az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatásnak minősül,
b) a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatásnak minősül,
c) a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztésnek minősül.
(8) E § alkalmazásában – a (9) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – elszámolható költségnek minősül 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége közül
a) a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
b) a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
c) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása,
d) működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel,
e) a kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás az e pont szerinti költséget, ráfordítást nem tartalmazó elszámolható költség összegének 20 százaléka, amelyből a kapcsolt vállalkozásnak minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás legfeljebb annak 10 százaléka lehet, azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek legkésőbb a megrendelő adóbevallása benyújtásáig nyilatkozik arról, hogy a közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás adókedvezményben vagy más – állami forrás terhére járó – támogatásban nem részesül, azzal hogy e nyilatkozat valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.
(9) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adó- és vámhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege, és
b) a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja alapján nem az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költség, ráfordítás.
(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(11) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság és az MRP nem veheti igénybe az e § szerinti adókedvezményt.
(12) Ugyanazon elszámolható költségre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.
(13) Ugyanazon adóévre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétellel.
(14) Az e § szerinti adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózó éves adóbevallásában évenkénti bontásban adatot szolgáltat
a) az adóévi elszámolható költségről,
b) az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá
c) a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.
(15) Nem vehető igénybe adókedvezmény,
a) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság,
b) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított,
c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny adózó esetén
ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.”
59. § (1) A Tao. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A számított társasági adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből – legfeljebb a csökkentett összeg 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.”
(2) A Tao. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.”
(3) A Tao. törvény 23. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (2) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből érvényesíti a 22/B. § alapján a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó csökkentett számított adó 80 százalékáig.”
(4) A Tao. törvény 23. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett számított adóból érvényesíti a 22/E. § alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, a (12) bekezdés szerint megállapított összeg 70 százalékáig.”
60. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (118)–(123) bekezdéssel egészül ki:
„(118) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 22/G. § szerinti adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható.
(119) Az adózó a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig utólag bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a 4. § 5. pontjában foglalt rendelkezésnek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(120) A (119) bekezdés szerinti választás esetén az adózó a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20 százaléka, mint adóalap után a 19. §-ban meghatározott adómértékkel számított adót az éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig bevallja és megfizeti. Az e bekezdés szerinti adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető.
(121) Az adózónak a (120) bekezdés szerinti bevallása benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.
(122) A (119) bekezdés szerint bejelentett részesedésekkel kapcsolatos társasági adóalap meghatározása során a későbbiekben úgy kell eljárni figyelemmel a (120) bekezdés alapján már leadózott összegre, mintha a részesedés szerzési (bekerülési) értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.
(123) A (119)–(122) bekezdésben foglaltak alátámasztása céljából az adózó külön nyilvántartást vezet.”
61. § A Tao. törvény a következő 30/L. §-sal egészül ki:
„30/L. § E törvény 4. § 23/g–23/j. pontjai és 22/G. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. Fejezete, valamint 25. cikke hatálya alá tartozó, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást tartalmaz.”
62. § A Tao. törvény
a) 7. § (1) bekezdés dz) pontjában a „részesedés” szövegrész helyébe a „részesedés (ideértve a bejelentett részesedés nyilvántartásba vételétől számított egy éven belüli könyvekből történő részbeni kivezetése esetén a részbeni kivezetés után megmaradó részesedést)” szöveg,
b) 18/B. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában a „fejlesztési adókedvezménynek” szövegrész helyébe a „fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének és a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének” szöveg
lép.
63. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) E törvény alkalmazásában:
1. halasztott adókövetelés számított értéke:
a) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
b) a nyereségadó alapjának növeléseként már elszámolt, az adózás előtti eredmény növeléseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
c) amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell csökkenteni,
d) a mérlegfordulónapon meglévő (a következő üzleti évek pozitív nyereségadó alapjával szemben csökkentő tételként felhasználható) elhatárolt veszteség mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, továbbá
e) a következő üzleti év(ek)ben a nyereségadóból érvényesíthető adókedvezmények összege olyan mértékig, amilyen mértékben az adókedvezmény igénybevételének előírt feltételei a mérlegfordulónapon már teljesültek;
2. halasztott adókötelezettség számított értéke:
a) az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben növelő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
b) a nyereségadó alapjának csökkenéseként már elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, továbbá
c) amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell növelni;
3. nyereségadó: a társasági adó, valamint az annak megfelelő, az adózás előtti eredményt terhelő adó;
4. mérlegfordulónapi adókulcs: az az adókulcs, amely mérlegfordulónapon kihirdetett és vonatkozni fog arra a következő üzleti év(ek)re, amely(ek)ben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség realizálódik;
5. halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke: a halasztott adókövetelés számított értékéből az az összeg, amely várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben, a halasztott adókötelezettség esetében a könyv szerinti érték megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével.”
64. § Az Szt. 37. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni.
(9) A 3. § (16) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti halasztott adókövetelésnek és a 3. § (16) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti halasztott adókötelezettségnek az eszköz vagy kötelezettség állományba vételével egyidejűleg megállapított nyitó értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.”
65. § Az Szt. 38. § (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:)
„b) a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét,”
66. § Az Szt. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § A vállalkozó saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a 3. § (16) bekezdés 5. pontja szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget. A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként. Amennyiben a vállalkozó alkalmazza e rendelkezést, akkor a halasztott adókövetelést és a halasztott adókötelezettséget is ki kell mutatnia.”
67. § Az Szt. 87. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A vállalkozó halasztott adókülönbözetként mutatja ki a 3. § (16) bekezdés 5. pontja szerinti tárgyévben keletkező halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget [a 37. § (8) és (9) bekezdése szerint elszámoltak kivételével], valamint a már kimutatott halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékének tárgyévi változását.”
68. § Az Szt. 92. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek jelentős tételeit jogcímenkénti megbontásban a következők szerint:
a) nyitó könyv szerinti és számított érték,
b) tárgyévben keletkezett halasztott adó tételek könyv szerinti és számított értéke,
c) felhasználásból eredő tárgyévi csökkenés,
d) az üzleti várakozások, az adókulcs és az adózási környezet változásából eredő tárgyévi változások, és
e) tárgyévi záró könyv szerinti és számított érték.”
69. § Az Szt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § (1) Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján számított éves adózás előtti eredmény – az összevonás következtében – alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az összeget, ami a konszolidálásba bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá a megelőző üzleti évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későbbi üzleti években, konszolidálás miatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalkozások eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több, mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adótartozásként kell az összevont (konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban az adó-különbözetet külön soron (elkülönített tételként) – mint konszolidálásból adódó (számított) társasági adó-különbözetet – kell szerepeltetni.
(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak az (1) bekezdés alapján meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni.”
70. § Az Szt. 177. §-a a következő (94) és (95) bekezdéssel egészül ki:
„(94) E törvénynek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (16) bekezdését, 37. § (8) és (9) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 45/A. §-át, 87. § (2), (2a) és (3) bekezdését, 91. § c) pontját, 92. § (5) bekezdését, 132. §-át, valamint az 1., 2., 3. és 6. számú mellékletét először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(95) E törvénynek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (16) bekezdését, 37. § (8) és (9) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 45/A. §-át, 87. § (2), (2a) és (3) bekezdését, 91. § c) pontját, 92. § (5) bekezdését, 132. §-át, valamint az 1., 2., 3. és 6. számú mellékletét a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
71. § Az Szt.
1. 1. számú melléklete a 10. melléklet szerint,
2. 2. számú melléklete a 11. melléklet szerint,
3. 6. számú melléklete a 12. melléklet szerint
módosul.
72. § Az Szt.
1. 87. § (2) bekezdésében a „kisvállalati adó” szövegrész helyébe a „kisvállalati adó, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó” szöveg,
2. 87. § (3) bekezdésében az „adófizetési kötelezettség” szövegrész helyébe az „adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának” szöveg,
3. 91. § c) pontjában a „társasági adó” szövegrész helyébe a „társasági adó, a kisvállalati adó” szöveg,
4. 3. számú mellékletében a „VIII–X.” szövegrész helyébe a „VIII–X/1.” szöveg
lép.
73. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 227/B. §-sal egészül ki:
„227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló LXXXIV. törvény szerinti
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
b) bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint,
mulasztási bírságot szabhat ki.”
74. § Az Art. a következő 274/R. §-sal egészül ki:
„274/R. § [Átmeneti rendelkezés a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló LXXXIV. törvényhez]
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló LXXXIV. törvényben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén, a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében bírság nem szabható ki, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható.”
75. § Az Art. 2. melléklet A) Általános rendelkezések pont 3. alpontjában az „(adóelőleg)” szövegrész helyébe az „(adóelőleg), globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók” szöveg lép.
76. § Az Art. 275. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvénynek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló LXXXIV. törvény által megállapított 227/B. és 274/R. §-a, valamint 2. melléklet A) Általános rendelkezések pont 3. alpontja az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2523 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
77. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem vehető igénybe az e § szerinti kedvezmény, ha a kifizető az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta.”
ahol:
a) a munkavállalói létszám Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;
b) a munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan államban illetőséggel bíró tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;
c) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;
d) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport olyan államban illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban.
ahol a csoporttagok kiigazított lefedett adója az adott államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttag kiigazított lefedett adójának együttes összege.
Elismert nettó nyereség vagy veszteség = a csoporttagok elismert nyeresége – a csoporttagok elismert vesztesége
ahol:
a) a csoporttagok elismert nyeresége: egy államban illetőséggel bíró csoporttag elismert nyereségének pozitív együttes összege;
b) a csoporttagok elismert vesztesége: egy államban illetőséggel bíró összes csoporttag elismert veszteségének együttes összege.
Adott állam szerinti kiegészítő-adómérték = minimum-adómérték – tényleges adómérték
Többletnyereség = Elismert nettó nyereség – gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel
ahol:
a) az elismert nettó nyereség a 26. § (2) bekezdésével összhangban az adott államra vonatkozóan meghatározott nyereség;
b) a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel a 28. § szerint az adott államra vonatkozóan meghatározott összeg.
Egy államra vonatkozó kiegészítő adó = (Kiegészítő adómérték * többletnyereség) + kiegészítő adótöbblet – elismert belföldi kiegészítő adó
ahol:
a) a kiegészítő adómérték a 4. melléklet szerint meghatározott adómérték;
