1. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: 2016. évi XXXIII. törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki
a) központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél [ideértve a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalt] kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, munkavállalóként, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottként vagy munkavállalóként,
b) az a) pontba nem sorolt központi költségvetési szervnél közalkalmazottként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként vagy munkavállalóként, valamint állami vagy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézményben közalkalmazottként vagy munkavállalóként,
c) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy munkavállalóként,
d) többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként,
e) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerint állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyként vagy,
f) a Nemzeti Fejlesztési Központnál kormánytisztviselőként vagy munkavállalóként foglalkoztatott és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.”
2. § A 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 4a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4a. munkáltató: a Nemzeti Fejlesztési Központ;”
3. § (1) A 2016. évi XXXIII. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékelőt a feladatellátásért a Kormány rendeletében meghatározott díjazás illeti meg, amelyről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le.”
(2) A 2016. évi XXXIII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az államtitkár az 1. § (3) és (8) bekezdésében, a 4. § (2) és (4) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdésében, a 10/A. § (1) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét írásban átruházhatja.”
4. § A 2016. évi XXXIII. törvény 11. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) az állami projektértékelői díjazás általános elveit és a díjazás mértékét.”
5. § A 2016. évi XXXIII. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár (a továbbiakban: államtitkár)” szöveg,
b) 1. § (5) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szöveg,
c) 1. § (8) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szöveg,
d) 2. § 6. pontjában a „minisztériumban” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Központban” szöveg,
e) 3. § (1) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Központ” szöveg,
f) 4. § (2) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az államtitkár” szöveg,
g) 4. § (4) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az államtitkár” szöveg,
h) 6/A. § g) pontjában a „minisztérium által működtetett informatikai” szövegrész helyébe a „pályázattal érintett operatív program végrehajtását támogató monitoring és információs” szöveg,
i) 6/C. § f) pontjában a „minisztériumot” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Központot” szöveg,
j) 7. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az államtitkár” szöveg,
k) 8. § (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szöveg,
l) 10. § (1a) bekezdésében a „kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)” szövegrész helyébe a „Kit.” szöveg,
m) 10/A. § (1) bekezdésében az „a miniszter az erre a célra kialakított informatikai” szövegrész helyébe az „az államtitkár az érintett operatív program végrehajtását támogató monitoring és információs” szöveg,
n) 10/A. § (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szöveg,
o) 10/B. § (1) bekezdésében a „minisztériumi” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Központ általi” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti a 2016. évi XXXIII. törvény 8. § (4) bekezdése.
7. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXV. törvény) 3. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Szakmai felsővezető:
a) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Nemzeti Fejlesztési Központ és a minisztérium helyettes államtitkára,
c) a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese,
d) a kormányhivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató),
e) a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgató, és
f) a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetője.
(8) Szakmai vezető:
a) a kormányhivatal igazgatója,
b) a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóság igazgatója,
c) a járási hivatal, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) vezetője és vezetőjének helyettese,
d) a főosztályvezető, és
e) az osztályvezető.”
8. § A 2018. évi CXXV. törvény 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés szerinti, a miniszter feladatainak ellátását korábban segítő szerv helyett a miniszter feladatainak ellátását másik – a (2) bekezdés szerinti – szerv segíti, a miniszter változatlan feladat- és hatásköre tekintetében – az ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a (2) bekezdés szerinti, a miniszter feladatainak ellátását korábban segítő szerv jogutódja a miniszter feladatainak ellátását újonnan segítő (2) bekezdés szerinti szerv.”
9. § A 2018. évi CXXV. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER
33/B. § [Az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezete]
(1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felelős az európai uniós fejlesztéspolitikával kapcsolatos kormányzati feladatok irányításáért. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban e feladatok ellátására államtitkár működik.
(2) Az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer részeként a 33/C. § szerinti Nemzeti Fejlesztési Központ látja el
a) a Kormány rendeletében meghatározott európai uniós alapok tekintetében a koordináló szervezeti feladatokat,
b) az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásával összefüggésben a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,
c) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével kapcsolatosan a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,
d) a Kormány rendeletében meghatározott programok vonatkozásában az irányító hatósági feladatokat,
e) a nemzetközi együttműködési programok végrehajtásával összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,
(3) A Kormány rendeletében meghatározott programok tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat vagy azoknak a Kormány rendeletében meghatározott részét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kormány rendeletében kijelölt kormányzati igazgatási szerv látja el.
33/C. § [A Nemzeti Fejlesztési Központ jogállása]
(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részeként, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter irányítása alatt működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Központ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 104. § (1) bekezdése szerinti, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Központ a költségvetési szervekről rendelkező jogszabályok alkalmazásában – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – költségvetési szervnek minősül.
(4) A Nemzeti Fejlesztési Központ a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.
(5) A Nemzeti Fejlesztési Központ önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter normatív utasításban ad ki. A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához és működéséhez szükséges – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdése szerinti normatív utasításban kiadandó – szabályzatokat a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter adja ki.
(6) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Harmadik Rész és a 279. § (4) bekezdése alkalmazásában önálló kormányzati igazgatási szervnek minősül.
(7) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Uniós fejlesztések fejezete tekintetében fejezetet irányító szervi jogállással bír. A Nemzeti Fejlesztési Központ költségvetése a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Uniós fejlesztések fejezetén belül önálló címet képez.
(8) A Nemzeti Fejlesztési Központ az Áht. szerinti tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat költségvetési szervként teljesíti.
(9) A Nemzeti Fejlesztési Központ önálló gazdasági szervezettel rendelkezik.
(10) A Nemzeti Fejlesztési Központ tekintetében a jogszabályban költségvetési szerv vezetőjének címzett hatásköröket a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár gyakorolja.
33/D. § [A Nemzeti Fejlesztési Központ vezetője és vezetőhelyettese]
(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ vezetésével kapcsolatos feladatokat a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár látja el.
(2) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár gondoskodik arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.
(3) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár
a) az irányító hatósági és nemzeti hatósági feladatok vonatkozásában, továbbá a 33/C. § (6) bekezdés szerinti irányítási feladatok tekintetében nem utasítható,
b) e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem gyakorolhat a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító minisztert megillető hatáskört, nem helyettesítheti a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító minisztert, a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében, a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel, és nem gyakorolhat irányítási hatáskört a Nemzeti Fejlesztési Központon túl a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében.
(4) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár
a) javaslatot tesz a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatára és a Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához szükséges egyéb szabályzatokra,
b) a 81. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével gyakorolja a Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak tekintetében a 81. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói jogokat,
c) a Nemzeti Fejlesztési Központ álláshelyeivel kapcsolatosan – ideértve a Nemzeti Fejlesztési Központ rendelkezésére bocsátott központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyeket is – közvetlenül gyakorolja a kormányzati igazgatási szerv vezetőjét megillető hatásköröket,
d) közvetlenül kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjénél a 279. § (5) bekezdése szerinti mentesítést,
e) meghatározza a Nemzeti Fejlesztési Központ személyi állományára vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait,
f) az irányadó jogi és a rendelkezésére álló költségvetési keretek között dönt a Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak illetményéről, teljesítménydíjazásáról és az illetményen felüli juttatásairól,
g) képviseli a Nemzeti Fejlesztési Központot, és
h) ellátja a jogszabályban ráruházott egyéb feladatokat.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásában a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkárt a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Nemzeti Fejlesztési Központ kijelölt helyettes államtitkára vagy a feladatkörében érintett főigazgató helyettesíti.
(6) A 33/E. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár és a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatóságát vezető főigazgató illetményét a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár állapítja meg azzal, hogy az illetmény összege nem haladhatja meg a helyettes államtitkári illetménysáv felső határát.
(7) A Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgatót a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.
(8) A 33/E. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár és a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatóságát vezető főigazgató számára a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár a (6) bekezdés szerinti illetményen felül teljesítménydíjazást állapíthat meg. A teljesítménydíjazásra a 33/F. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy
a) a 134. § (1) bekezdése alapján megállapított illetmény alatt a (6) bekezdés szerint megállapított illetményt kell érteni,
b) a (6) bekezdés alapján megállapított illetmény és a teljesítménydíj együttes összege nem lehet magasabb, mint a helyettes államtitkári illetménysáv felső határa.
(9) A Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgató a (6) bekezdés szerinti illetményen felül helyettes államtitkári juttatásra jogosult és kormányzati szolgálati jogviszonyára – az ezen fejezetben foglaltak figyelembevételével – a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(10) A Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóságot vezető igazgató kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumi főosztályvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
33/E. § [A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezete]
(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében főigazgatóságok, igazgatóságok, titkárságok, főosztályok működhetnek. A titkárságok és a főosztályok osztályokra tagozódhatnak.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében helyettes államtitkár működhet, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében működő helyettes államtitkárra a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Központ irányító hatósági és nemzeti hatósági feladatait – a technikai segítségnyújtás kivételével – főigazgatóságok látják el.
(4) A (2) bekezdés szerinti főigazgatóságot vezető főigazgató tevékenységét a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy nemzeti hatósági feladatok tekintetében a főigazgató nem utasítható.
(5) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetét a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
33/F. § [A Nemzeti Fejlesztési Központ foglalkoztatottjai]
(1) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak feladataikat – a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban látják el.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók csak a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár, a 33/E. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott szakmai felsővezetők és szakmai vezetők által utasíthatóak.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott kormánytisztviselő tekintetében a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár elrendelheti a teljesítménydíjazás alkalmazását.
(4) A teljesítménydíjazás alkalmazása esetén
a) a teljesítménydíjra a kormánytisztviselő a 134. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményen felül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolás alapján – az igazolásban megállapított mértékben – jogosult,
b) a teljesítménykövetelmények százszázalékos teljesítése esetén kifizetésre kerülő teljesítménydíj mértéke nem haladhatja meg a 134. § (1) bekezdés szerint megállapított illetmény harminc százalékát, és
c) a 134. § (1) bekezdése alapján megállapított illetmény és a teljesítménydíj együttes összege nem lehet magasabb, mint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolási fokozatához tartozó illetménysáv felső határa.
(5) Teljesítménydíjazás alkalmazása esetén a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár teljesítménykövetelményt állapít meg, amiről – annak alkalmazását legalább 15 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a kormánytisztviselőt.
(6) A teljesítménydíjra – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.
(8) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minden, törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot megőrizni.
(9) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak szakmai titokként kötelesek megőrizni a tevékenységük ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Nemzeti Fejlesztési Központ nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(10) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak a tudomásukra jutott, törvény által védett titkot nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.
(11) A (8)–(10) bekezdésben foglaltak nem érintik a Nemzeti Fejlesztési Központ adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét.”
10. § A 2018. évi CXXV. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő 279/B. §-sal egészül ki:
„279/B. § [A Nemzeti Fejlesztési Központ munkavállalóira alkalmazandó szabályok]
(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében foglalkoztatott munkavállalókra a 278. és 279. §-ban foglaltakat és az Mt.-t a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Központ munkavállalójára a 33/F. § (3) bekezdését, a (4) bekezdés a) és b) pontját, továbbá a (6) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a 134. § (1) bekezdése szerint megállapított illetmény alatt a munkaszerződés szerinti munkabért kell érteni.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Központ munkavállalójára a 33/F. § (7)–(11) bekezdését alkalmazni kell.”
11. § A 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/D. §-sal egészül ki:
„300/D. § [Átmeneti rendelkezés az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvényhez]
(1) Az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított 33/B. § (2) bekezdése szerinti feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ 2024. augusztus 1. napjától látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok vonatkozásában a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Központ.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében kötött szerződésekben és egyéb jogviszonyokban a Nemzeti Fejlesztési Központ általános jogutódja a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak.
(4) A Nemzeti Fejlesztési Központ jogutódja
a) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak az (1) bekezdés szerinti feladatot ellátó kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya és munkavállalók munkaviszonya vonatkozásában,
b) az (1) bekezdés szerinti feladatokkal és az a) pont szerinti kormánytisztviselőkkel és munkavállalókkal összefüggő funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkavállalók munkaviszonya vonatkozásában,
azzal, hogy a jogutódlásra – az (5)–(12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 90/A. §-t kell alkalmazni.
(5) 2024. augusztus 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Központ
a) kormánytisztviselői számára ki kell állítani az új beosztási okiratot,
b) munkavállalói új munkaszerződését meg kell kötni.
(6) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott
a) kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára a 2024. július 31. napján érvényes kinevezést,
b) munkavállaló munkaviszonyára a 2024. július 31. napján érvényes munkaszerződést
kell alkalmazni az (5) bekezdés szerinti új beosztási okirat, illetve munkaszerződés alkalmazásának kezdőnapjáig.
(7) Az érintett jogviszonyát a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(8) Az új munkaszerződés megkötése nem szakítja meg a 2024. július 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(9) Az érintettnek az (5) bekezdés a) pontja szerinti beosztási okiratban megállapított illetménye vagy az (5) bekezdés b) pontja szerinti munkaszerződésben megállapított munkabére nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként, illetve munkabérként 2024. július 31. napján jogosult.
(10) Az érintettnek az (5) bekezdés a) pontja szerinti beosztási okiratban, illetve az (5) bekezdés b) pontja szerinti munkaszerződésben és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói intézkedésben megállapított napi munkaideje és munkarendje nem lehet kedvezőtlenebb annál, mint ami 2024. július 31. napján megilleti.
(11) Az érintett munkavállaló 2024. január 1. és 2024. július 31. között az Mt. szerint megállapított 2024. évi szabadságának időarányos részére jogosult.
(12) Az érintett munkavállaló 2024. augusztus 1-jétől az új munkaszerződése szerinti szabadságának időarányos részére jogosult azzal, hogy az érintett munkavállaló számára kiadható az Mt. szerint megállapított, a 2024. augusztus 1. napja előtt ki nem adott 2023. és 2024. évi szabadság.”
12. § A 2018. évi CXXV. törvény
1. 27. § (1) bekezdésében a „minisztériumban az” szövegrész helyébe a „minisztériumban – a Nemzeti Fejlesztési Központ feladatkörébe tartozó források kivételével – az” szöveg,
2. 29/B. § (1) bekezdésében az „Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében (a továbbiakban e § alkalmazásában: minisztérium)” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Fejlesztési Központban” szöveg,
3. 29/B. § (2) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fejlesztési Központ” szöveg,
4. 29/B. § (5) bekezdésében az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
5. 29/B. § (7) bekezdésében a „minisztérium közigazgatási államtitkára” szövegrészek helyébe a „33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
6. 213. § (1) bekezdésében a „belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.)” a „belül a Vnytv.” szöveg,
7. 234. § (1) bekezdésében az „igazgatójának javaslatára” szövegrész helyébe az „igazgatójának javaslatára, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkárát az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter javaslatára” szöveg,
8. 234. § (5) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgatója, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára esetén a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
9. 236. § (1) bekezdésében az „igazgatójának előterjesztésére” szövegrész helyébe az „igazgatójának előterjesztésére, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter előterjesztésére” szöveg,
10. 236. § (2) bekezdésében a „közigazgatási államtitkár” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára esetén a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
11. 237. §-ában az „igazgatójának javaslatára” szövegrész helyébe az „igazgatójának javaslatára, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter javaslatára” szöveg,
12. 239. § (1) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgatója, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szöveg,
13. 239. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szöveg,
14. 240. § (1) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgatója, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szöveg,
15. 240. § (2) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgatója, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szöveg,
16. 240/A. § (2) bekezdésében az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg és az „Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
17. 240/A. § (3) bekezdésében a „minisztériumba” szövegrész helyébe a „szervezetbe” szöveg,
18. 240/A. § (4a) bekezdés b) pontjában az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
19. 240/A. § (5) bekezdésében az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg és az „Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
20. 240/A. § (7) bekezdésében az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár” szöveg,
21. 251. § címében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatójának” szöveg,
22. 251. § (1) bekezdésében az „Az igazgatót” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatóját” szöveg és az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal igazgatójának” szöveg,
23. 251. § (2) bekezdésében az „Igazgatónak” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal igazgatójának” szöveg,
24. 252. § címében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatója” szöveg,
25. 252. §-ában az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatója” szöveg,
26. 253. § címében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatójának” szöveg,
27. 253. § (1) bekezdésében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatójának” szöveg,
28. 253. § (2) bekezdésében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A kormányhivatal igazgatójának” szöveg
lép.
13. § A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény (a továbbiakban: 2022. évi II. törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Magyarország minisztériumai a következők:
a) Agrárminisztérium,
b) Belügyminisztérium,
c) Energiaügyi Minisztérium,
d) Európai Uniós Ügyek Minisztériuma,
e) Építési és Közlekedési Minisztérium,
f) Honvédelmi Minisztérium,
g) Igazságügyi Minisztérium,
h) Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium,
i) Kulturális és Innovációs Minisztérium,
j) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
k) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
l) Miniszterelnökség,
m) Nemzetgazdasági Minisztérium és
n) Pénzügyminisztérium.”
14. § A 2022. évi II. törvény a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Miniszterelnökségből történő kiválással 2024. január 1. napján jön létre.”
15. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–7. §, a 9–12. § 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
