Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan. A Kormány ezért új átfogó törvény alkotására tesz javaslatot, amely szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.
Magyarország szuverén állam – maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be. Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor – törvényesen, de határozottan – el kell távolítani.
A törvény egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. A magyarországi munkavállalás szigorításával újabb jogi védelmet alkotunk azért, hogy Magyarországot megvédjük a tömeges bevándorlástól. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.
A magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog! Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélyével tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe. Az Országgyűlés ezért – körültekintően mérlegelve a magyarországi tartózkodásra okot adó körülmények hasznosságát – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazásának és tartózkodásának anyagi és eljárási szabály- és szankciórendszerét az alábbiak szerint állapítja meg:
1. § (1) A magyar állampolgár
a) Magyarország területére bármikor beléphet,
b) Magyarország területén időbeli korlátozás nélkül tartózkodhat, valamint
c) Magyarország területéről nem utasítható ki.
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik
a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy (a továbbiakban: EGT-állampolgár),
b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja,
c) az az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
(3) Külön törvény határozza meg
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazására és tartózkodására, valamint
b) a menedékjogra
vonatkozó szabályokat.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint menedékjoggal nem rendelkező idegen állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarországra e törvény rendelkezései szerint léphet be, Magyarország területén e törvény rendelkezései szerint tartózkodhat.
2. § Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon
a) rövid,
b) tartós vagy
c) huzamos
időtartamban tartózkodhat.
3. § E törvény alkalmazásában a rövid időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás. A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodását Magyarország az európai uniós szabályrendszer alapján teszi lehetővé.
4. § (1) E törvény alkalmazásában a tartós időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás.
(2) A harmadik országbeli állampolgár tartós magyarországi tartózkodása célhoz rendelt és engedélyköteles. A magyarországi tartózkodásra jogosító engedély határozott időre szól és az e törvényben meghatározott jogcímekhez kötődik.
(3) Az e törvényben meghatározott esetekben a harmadik országbeli állampolgárok tartós magyarországi tartózkodása
a) állampolgársági,
b) létszám, vagy
c) foglalkozási
szempontok szerint korlátozható.
5. § A harmadik országbeli állampolgár huzamos – e törvény eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodása az e törvényben meghatározott részletes feltételek fennállása esetén, abban az esetben engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit ismeri, és azokat betartja.
6. § (1) Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan
a) vállalkozási vagy befektetési célból
aa) vendég-önfoglalkoztatóként,
ab) vendégbefektetőként,
b) munkavégzési célból, mint vendégmunkás
ba) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
bb) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
bc) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,
bd) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
c) magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként
ca) Magyar Kártyával,
cb) EU Kék Kártyával,
cc) vállalaton belül áthelyezett személyként,
cd) kutatóként,
ce) vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával,
d) állampolgársághoz kötött munkavégzési, vagy más, e törvény szerinti célból Nemzeti Kártyával,
e) az e törvényben meghatározott egyéb okból, azaz
ea) tanulmányi célból,
eb) képzési célból,
ec) gyakornokként,
ed) hivatalos célból,
ee) ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés alapján,
ef) Fehér Kártyával,
eg) kiküldetés céljából,
eh) gyógykezelés céljából,
ei) önkéntes tevékenység folytatása céljából,
ej) nemzeti érdekből,
ek) családi együttélés biztosítása céljából, vagy
el) humanitárius ok miatt
tartózkodhat, az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi tartózkodási engedély alapján.
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, c) pont cb), cc) és cd) alpontjában, valamint e) pont ea), ec), eg), ei) és ek) alpontjában meghatározott tartózkodási jogcímet Magyarország az egységes európai uniós szabályozásból következően biztosítja.
7. § (1) Magyarország területén idegen állampolgár – törvényben meghatározott kivétellel – egyidejűleg egy jogcímen tartózkodhat. Ha az idegen állampolgár meglévő jogcíme mellé más jogcímen szerez magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot, a korábbi tartózkodási jogcímet – törvényben meghatározott kivételekkel – vissza kell vonni.
(2) A magyarországi tartózkodásra való jogosultság lejártával az idegen állampolgárnak az ország területét haladéktalanul el kell hagynia.
(3) A Magyarország területén jogcím nélkül tartózkodó, vagy a társadalmi együttélés feltételeit áthágó személyt – törvényben meghatározott esetekben és módon – egyedi döntéssel ki kell utasítani.
8. § Az ellenkező bizonyításáig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a nem EGT-állampolgárt,
a) aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt (Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, illetve hontalanságát igazolja) használ fel,
b) aki nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának (a továbbiakban: hontalan).
9. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyekre, akik nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai, e törvénynek az EU tartózkodási kártyára, a hontalankénti elismerésre és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre akkor kell alkalmazni, ha
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személynek minősülnek, és
b) az Szmtv. szerinti tartózkodási jogosultságuk megszűnését követően tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be.
(3) Az e törvényben meghatározott eljárási szabályokat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell.
(4) A menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag
a) az EU Kék Kártyára vonatkozó,
b) a harmadik országbeli állampolgár huzamos – határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodására vonatkozó,
c) rendészeti, és
d) adatkezelési
szabályait kell alkalmazni.
(5) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag
a) a nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó,
b) rendészeti, és
c) adatkezelési
szabályait kell alkalmazni.
(6) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
10. § E törvény alkalmazásában
a) ETIAS utazási engedély: az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott engedély;
b) rövid időtartamú magyarországi tartózkodás: bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás.
11. § (1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.
(2) Rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodásra az a harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.
12. § (1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges, kivéve, ha közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként rendelkezik.
(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult
a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
b) munkavállalási engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.
(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki gazdasági tevékenység végzése céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes EU Kék Kártyával és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult
a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
b) külön engedély nélkül a gazdasági tevékenységet – az első tagállamban a munkaszerződés alapján a munkáltató üzleti érdekeihez és az EU Kék Kártya birtokosának szakmai feladataihoz közvetlenül kapcsolódó ideiglenes tevékenységet, ideértve a belső vagy külső üzleti tárgyalásokon, konferenciákon vagy szemináriumokon való részvételt, a gazdasági ügyletek megtárgyalását, az értékesítési vagy marketing tevékenységek végzését, az üzleti lehetőségek felkutatását vagy a képzésen való részvételt – gyakorolni.
(4) A (3) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár azon családtagja, aki az Európai Unió tagállama által a (3) bekezdés szerinti személy családtagjaként érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni.
13. § (1) A rövid időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – munkát végezhet.
(2) Az (1) bekezdés nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek – különösen a munkavállalási engedély megszerzése – teljesítése alól.
14. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri – a tartózkodási engedély vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter által engedélyezett nemzeti tartózkodási kártya átvétele céljából történő – beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb három hónap.
15. § (1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért vagy menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.
16. § (1) A vendégbefektetői vízum száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra és többszöri beutazásra, a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére jogosít Magyarország területén.
(2) Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,
b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)–i) pontjában foglalt feltételeknek,
c) aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni,
d) aki igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie,
e) aki írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában és a 22. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:
a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése,
b) legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban – ide nem értve a 22. § (11) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalmat – tulajdoni illetőség megszerzése, vagy
c) legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
(4) Az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői vízum iránti kérelemről Magyarország közrendje, közbiztonsága, nemzetbiztonsága védelme érdekében Magyarország rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szerveinek véleményét kéri.
(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb két év.
(6) A vendégbefektetői vízum érvénytelen, ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kiadták.
17. § (1) Tartós tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve tartózkodhat Magyarország területén, aki
a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
b) rendelkezik
ba) száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
bb) tartózkodási engedéllyel,
bc) bevándorlási engedéllyel,
bd) letelepedési engedéllyel,
be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,
bf) nemzeti letelepedési engedéllyel,
bg) EK letelepedési engedéllyel,
bh) ideiglenes tartózkodási kártyával
bi) nemzeti tartózkodási kártyával, vagy
bj) EU tartózkodási kártyával,
c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel,
d) igazolja beutazása és tartózkodása célját,
e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel,
f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,
h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét,
i) nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély útján engedélyezhető.
(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt feltételek igazolásának kötelezettsége alól.
(4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához – a tervezett tartózkodás időtartamára – hozzájárult.
18. § (1) Az érvényes tartózkodási vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra – ha törvény másként nem rendelkezik – tartózkodási engedéllyel jogosult.
(2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély és a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra és az engedélyezett tartózkodását nem kezdi meg.
19. § (1) Tartózkodási engedélyt – ha törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek.
(2) A tartózkodási engedély – amennyiben e törvény lehetővé teszi – meghosszabbítása iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és – jogszabályban meghatározott esetben és módon – teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.
(3) A tartózkodási engedély meghosszabbítása – a vendégbefektetői tartózkodási engedély és a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása kivételével – az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel történő magyarországi tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.
(4) A (2) bekezdés alkalmazása során a tartózkodási engedély akkor tekinthető érvényesnek, ha a visszavonására irányuló eljárás nincs folyamatban.
20. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt,
a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni továbbá akkor is, ha a 9. § (2) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, kivéve, ha a kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget,
b) aki Magyarország területén ideiglenes tartózkodási kártya vagy az Szmtv. 94. § (2) bekezdése szerinti nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet nyújtott be,
c) aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan Magyarország területén, mert kiutazását humanitárius, munkavégzésével összefüggő, nem önhibájából eredő személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza,
d) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülő gyermekeként született Magyarország területén és jogszerű magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható,
e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára,
f) akinek beutazását az e törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik,
g) akinek az úti okmányát törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel,
h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban,
i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik,
j) akit a 128. § (1) bekezdés a), b), c), d), f), g), vagy h) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek,
k) aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően Magyarország területére visszatért a munkanélküliség időtartamára.
(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje
a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint f)–h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható;
b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik;
c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg;
d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
e) az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg.
(3) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár munkát akkor végezhet, ha
a) munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély birtokában munkavégzés folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,
b) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából,
c) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be,
d) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából, vagy
e) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be.
(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.
(5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag Magyarország területén történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.
21. § (1) Vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy
a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.
(2) A Kormány rendeletében az (1) bekezdés szerinti tartózkodási célt megalapozó vállalkozásra vonatkozó feltételeket állapíthat meg. A feltételeket nem teljesítő vállalkozásra tekintettel vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt kiadni vagy meghosszabbítani nem lehet.
(3) A vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb két évvel hosszabbítható meg, azzal, hogy a tartózkodási engedély az első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.
(4) A vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, ha a tartózkodási engedély kiállítását követően az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének eleget tett.
(5) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező vendég-önfoglalkoztató a (3) bekezdés szerinti időtartamon túl az (1) bekezdés szerinti célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A tartózkodási engedély érvényességére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(6) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
(7) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásától számított egy évig – az (5) bekezdés szerint kiadott tartózkodási engedély kivételével – a vendég-önfoglalkoztató magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.
(8) A vendég-önfoglalkoztató nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.
22. § (1) A vendégbefektetői tartózkodási engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja a Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson vagy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.
(2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély, valamint az ahhoz kapcsolódó családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedély a birtokosát a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt történő tényleges munkavégzésre jogosítja fel, a harmadik országbeli állampolgár korlátozás nélkül jogosult a magyarországi munkavégzésre.
(3) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,
b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c)–e), h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, és
c) aki – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – rendelkezik érvényes vendégbefektetői vízummal.
(4) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat teljesítő harmadik országbeli állampolgár is kaphat, aki az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, valamint igazolja a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
(5) A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízummal vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését és az (7) bekezdés szerinti kötelezettség megvalósulását követően, legkésőbb 93 napon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál vagy az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül terjeszti elő.
(6) A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét.
(7) A harmadik országbeli állampolgár – a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtása esetén – a Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül köteles az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette.
(8) A 16. § (2) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott befektetés (7) bekezdés szerinti határidőn belüli teljesítésének igazolását az idegenrendészeti hatóság vizsgálja.
(9) A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek
a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és
b) ingatlan-alapkezelője legalább egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 3. § 28. pontja szerinti jegyzéken szerepel.
(10) A telephely biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező ingatlan-alapkezelő a Vbt. 118. §-a szerint kezdeményezheti előzetes minősítését. A minősítésre, valamint a jegyzékkel kapcsolatos eljárásra a Vbt. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal jár el.
(11) A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanbefektetés tekintetében
a) a lakóingatlan tulajdonjogának harmadik országbeli állampolgár általi megszerzésével egyidejűleg a lakóingatlanra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számítva 5 évig terjedő időszakra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba jogszabályban meghatározott feltételek szerint,
b) az ingatlan öt évig kizárólag
ba) azon harmadik országbeli állampolgár tulajdonában, vagy
bb) azon harmadik országbeli állampolgár és a 71. § (2) bekezdése szerinti egy vagy több családtagja közös tulajdonában
állhat, aki a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtotta.
(12) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha a (3) bekezdés szerinti igazolásának alapjául szolgáló adataiban a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül bejelenteni.
(13) A vendégbefektetői tartózkodási engedély (6) bekezdés szerinti meghosszabbítása – a 19. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – akkor engedélyezhető, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés a) pontja szerinti befektetéssel a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik,
b) a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetés esetében a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját képező ingatlan tekintetében az e törvény szerinti értékű tulajdoni illetőséggel rendelkezik,
c) a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetés esetében a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját képező ingatlan tekintetében
ca) az elidegenítési és terhelési tilalom törlését követően az ingatlan már nem áll a harmadik országbeli állampolgár tulajdonában, vagy
cb) a harmadik országbeli állampolgár tulajdoni illetőségének értéke nem éri el az 500 000 euró összeget
a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetéssel a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik, vagy
d) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját a 16. § (3) bekezdés c) pontja szerinti befektetés képezte.
(14) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár 71. § (2) bekezdése szerinti családtagja e törvény szerint utazhat be és tartózkodhat Magyarországon.
23. § (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az vendégmunkás kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.
(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg.
(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás, aki
a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy
b) jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.
(4) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
(5) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.
(6) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.
24. § (1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek
a) a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen beruházás megvalósítása érdekében,
b) a foglalkoztatója ezen beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta, és
c) a foglalkoztatója jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.
(2) Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.
25. § (1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén.
(2) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély az (1) bekezdésben foglalt időtartamon túl nem hosszabbítható meg.
(3) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
(4) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.
(5) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.
26. § (1) A foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.
(2) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.
27. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.
(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Az idegenrendészeti hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha
a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.
28. § (1) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki.
(2) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.
(3) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.
(5) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(6) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély az e törvény szerinti első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.
(7) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (6) bekezdés szerinti időtartamon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességére a (5) és (6) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(8) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
(9) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.
(10) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.
(11) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás áll be, a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.
29. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.
(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha
a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.
30. § (1) Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,
a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen,
b) akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó,
c) aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és
d) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében nem zár ki.
(2) Kedvezményes foglalkoztatónak minősül:
a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató;
b) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg;
c) az a foglalkoztató, amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik.
(3) A minősített kölcsönbeadó a Kormány rendeletében meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő foglalkoztató.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.
31. § (1) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(2) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.
(3) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (2) bekezdés szerinti időtartamon túl új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességére az (1) és (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(4) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
(5) A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.
(6) A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.
(7) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességi ideje annak meghosszabbítása esetén a szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időpontig hosszabbítható meg.
(8) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.
(9) A foglalkoztató, ha az általa foglalkoztatott vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak a következő adatok közlésével bejelenteni:
a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b) a vendégmunkás természetes személyazonosító adatai,
c) a vendégmunkás tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
d) az engedélyezett és a megváltozott foglalkozás megnevezése és FEOR száma,
e) az engedélyezett és a megváltozott magyarországi munkavégzési hely címe.
(10) A (9) bekezdés szerinti bejelentést az idegenrendészeti hatóság részére – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül – elektronikus úton kell megtenni. A bejelentés tényét, időpontját, a bejelentés (9) bekezdésben meghatározott adatait az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásában rögzíti.
32. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.
(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha
a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.
33. § (1) A vendégmunkás magyarországi tartózkodásának jogalapja a vendégmunkás foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása a tartózkodási engedélyben nevesített foglalkoztatónál.
(2) Ha a vendégmunkás foglalkoztatása a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik, az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély visszavonásával kapcsolatban egyedi idegenrendészeti hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye, a tartózkodási engedély a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnéséről szóló bejelentése időpontjától számított 6. naptól érvénytelen.
(3) Az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a vendégmunkás nyilatkozatát arról, hogy a tartózkodási engedély (2) bekezdés szerinti érvénytelensége esetén az érvénytelenné válás napját követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik a távozás célországát megjelölve.
(4) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti érvénytelenség és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat jogkövetkezményeiről tájékoztatja a vendégmunkást.
34. § (1) Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásba vételét kéri.
(2) A regisztrációs díj az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztatók nyilvántartásba vételekor fizetendő. A regisztrációs díj mértékét kormányrendelet határozza meg.
(3) A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egyösszegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató által a tárgyévet megelőző évben benyújtott harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására irányuló kérelmek száma felszorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel.
(4) A foglalkoztatási díj fizetési kötelezettség annak az évnek a végén szűnik meg, amikor a foglalkoztatót a nyilvántartásból törlik. Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból való törlés évében kell a (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási díjat megfizetni a tárgyévre vonatkozóan.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésével, a (2) bekezdés szerinti regisztrációs díj és a (3) bekezdés szerinti foglalkoztatási díj kiszabásával kapcsolatos feladatok ellátása – kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint – a kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
35. § E törvény alkalmazásában
a) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki
aa) valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére,
ab) engedélyt az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgárnak, vagy
ac) EU Kék Kártyát a harmadik országbeli állampolgár számára;
b) fogadó szervezet:
ba) jogi formájától függetlenül jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személyként működő az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, valamint
bb) jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, továbbá a gyakornokokat fogadó szervezet;
c) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben
ca) a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja az e törvény szerinti mobilitáshoz való jogot,
cb) az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot, vagy
cc) az EU Kék Kártya birtokosa gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a 38. § szerinti mobilitáshoz való jogot.
36. § (1) A Magyar Kártya olyan tartózkodási engedély, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja.
(2) A felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés.
(3) Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.
(4) Magyar Kártyát az a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgár is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.
(5) Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha
a) a felsőoktatásért felelős miniszternek – a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben megszövegezett – közleményében meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik,
b) hivatásos sportoló vagy hivatásos edző,
c) előadóművész, vagy
d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár.
(6) A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a harmadik országbeli állampolgár teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.
37. § (1) Az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja.
(2) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap,
a) aki megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában meghatározott feltételeknek,
b) aki rendelkezik a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,
c) aki a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt nem közölt, a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot nem tévesztette meg, illetve tartózkodásának célja nem tér el az engedélyezettől,
d) akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdés szerinti kizáró ok,
e) akinek a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
f) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és
g) aki magyarországi szálláshelyként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.
(3) Nem kaphat EU Kék Kártyát
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
b) az a személy, akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,
c) a menedékjogról szóló törvény szerinti befogadott (a továbbiakban: befogadott),
d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatóként kutatási projekt végzése céljából kérelmezi a tartózkodás engedélyezését,
e) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, kivéve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték,
g) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.
(4) Az EU Kék Kártyát legalább kettő évre kell kiállítani. Ha a foglalkoztatásra irányuló szerződés kettő évnél rövidebb időtartamra szól, az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.
(5) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.
38. § Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kap, ha
a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizenkettő hónapig jogszerűen tartózkodott vagy a második tagállamban hat hónapot tartózkodott, és
b) teljesíti a 37. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.
39. § (1) Az EU Kék Kártya a kiadásától számított egyéves időszak alatt kizárólag
a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy
b) a hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban
történő, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.
(2) Az EU Kék Kártya birtokosa az (1) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaviszonyt a jogszabályban meghatározott állásfoglalás kiadásáig, de legfeljebb 30 napig nem kezdheti meg.
40. § (1) A vállalaton belül áthelyezett személy olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek.
(2) A vállalaton belüli áthelyezés a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási vagy képzési célú ideiglenes kiküldetése az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett olyan vállalkozástól, amelyhez a harmadik országbeli állampolgárt az ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó, az adott tagállamban letelepedett szervezethez történő áthelyezést megelőzően és annak idejére munkaszerződés köti, illetve adott esetben az egy vagy több második tagállamban letelepedett fogadó szervezetek közötti mobilitása.
(3) A vállalkozáscsoport két vagy több, az a)–d) pont szerinti módokon összekapcsoltként elismert vállalkozás, ha valamely vállalkozás egy másik tekintetében
a) közvetlenül vagy közvetve birtokolja ez utóbbi vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét,
b) ellenőrzést gyakorol a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez kapcsolódó szavazati jogok többsége felett,
c) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító, illetve felügyelő testületei tagjainak több mint a felét, vagy
d) azt anyavállalatként egységes alapon irányítja.
41. § (1) A vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja az első tagállam és adott esetben a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint.
(2) A vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik,
b) megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, vele szemben nem állnak fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok és a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély kiadásának megtagadási okai,
c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló, szakértő és gyakornok-munkavállaló esetében legalább három hónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül,
d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama,
e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornokként a szükséges egyetemi oklevéllel,
f) a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak,
h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint
i) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.
(3) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Európai Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat,
c) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
d) az egyéni vállalkozó,
e) a munkaerő-közvetítő, a munkaerő-kölcsönző vagy az egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján munkát végző harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából,
f) az, aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.
(4) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.
(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornokok esetében pedig legfeljebb egy év.
(6) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.
(7) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedélyre jogosult, e törvény alapján munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt nem kaphat.
42. § Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a 41. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint f)–i) pontjában meghatározott feltételeknek.
43. § (1) A kutató a doktori fokozattal vagy a doktori programokban való részvételre jogosító megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkező olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely tagállam területére beutazott és ott tartózkodik, és akit valamely kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási tevékenység elvégzésére, amelyhez az említett képesítés általában szükséges.
(2) A kutatószervezet a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezet.
44. § (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) aki a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és
b) akire nézve a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.
(2) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
c) a befogadott,
d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokként érkezik az Európai Unió területére, valamint
h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.
(3) A kutatás célú tartózkodási engedély érvényességi ideje
a) legalább egy év, de legfeljebb kettő év,
b) ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.
(4) A kutatás célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
45. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat, amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.
(2) A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell
a) a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,
b) a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,
c) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és
d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.
(3) A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutatónak az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli
a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint f) és g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat,
b) a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást, valamint
c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.
(4) A (3) bekezdés alapján a kutató családtagja részére kiadott kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb száznyolcvan nap, azonban nem haladhatja meg a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az érvényességi idejét.
46. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat abban az esetben, ha a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.
(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell
a) a magyarországi kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,
b) a hosszú távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,
c) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és
d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.
(3) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt legfeljebb 365 napra lehet kiállítani.
(4) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutatónak az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyre, amennyiben kérelméhez mellékeli
a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint f) és g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat,
b) a kutató hosszú távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást, valamint
c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.
(5) A (4) bekezdés alapján a kutató családtagja részére kiállított kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 360 nap, azonban nem haladhatja meg a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének az érvényességi idejét.
47. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kutató kaphat álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából tartózkodási engedélyt, aki érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, rendelkezik a 17. § (1) bekezdés a) pontjában és f)–i) pontjában meghatározott feltételekkel, és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás szintjéhez.
(2) Az e § szerinti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap.
(3) Az e § szerinti tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.
(4) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki e § szerinti érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon
a) Magyar Kártya kiállítása iránti
b) EU Kék kártya kiállítása iránti, vagy
c) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti
kérelmet nyújthat be.
48. § (1) A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó.
(2) Vállalati Kártyát kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, akinek célja, hogy
a) gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét,
b) az a) pontban meghatározott tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végezzen, vagy
c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen.
49. § (1) A Vállalati Kártya legfeljebb négy év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(2) A Vállalati Kártya kizárólag e célból alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.
(3) A Vállalati Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
50. § A szerb és az ukrán állampolgár Nemzeti Kártyát kaphat, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.
51. § (1) A Nemzeti Kártya száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(2) A Nemzeti Kártya alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
52. § Ha a szerb és az ukrán állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.
53. § A Nemzeti Kártya vonatkozásában a 33. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
54. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
a) Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,
b) igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,
