1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (18) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]
„b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vagy erdőkezelésbe adja, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére
ba) a mezőgazdasági termelőszervezet, az erdőbirtokossági társulat, az erdőkezelő vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá
bb) a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá vagy erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.”
2. § Az Itv. a következő 102/F. §-sal egészül ki:
„102/F. § A 26. § (18) bekezdés b) pontjának és (18a) bekezdésének az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvénnyel megállapított rendelkezését azon vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben
a) a 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti 5 éves időtartam még nem telt el, vagy
b) az állami adóhatóság 26. § (18a) bekezdése szerinti eljárása véglegesen nem zárult le.”
3. § Az Itv.
a) 26. § (18a) bekezdés b) pontjában a „termelőszervezet vagy” szövegrész helyébe a „termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, erdőkezelő vagy” szöveg,
b) 26. § (18a) bekezdés c) pontjában a „termelőszervezet vagy” szövegrész helyébe a „termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, erdőkezelő vagy” szöveg,
c) 26. § (18a) bekezdés d) pontjában a „csökkenti,” szövegrész helyébe a „csökkenti, vagy az erdőbirtokossági társulati tagságát nem tartja fenn,” szöveg,
d) 26. § (18a) bekezdés záró szövegrészében a „termelőszervezet vagy” szövegrész helyébe a „termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, erdőkezelő vagy” szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 8. §-a.
5. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
a) 61. § (3) bekezdésében a „miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szövegrész helyébe a „Vadászkamara által” szöveg,
b) 63. § (3) bekezdésében az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szövegrész helyébe az „a Vadászkamara által” szöveg,
c) 100. § (1) bekezdés c) pont 6. alpontjában az „érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére” szövegrész helyébe a „valamint érvénytelenítésére” szöveg
lép.
6. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kamara a vadgazdálkodásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) történt előzetes egyeztetést követően – a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig – évente megállapítja és a honlapján közzéteszi a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiállításának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét.
(1c) Az (1b) bekezdés szerinti díj mértékének megállapítása során a vadászati évet megelőző év július hónapjára irányadó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, fogyasztóiár-indexet két tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni.”
7. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény „Záró rendelkezések” alcíme a következő 41. §-sal egészül ki:
„41. § A 2/A. § (1b) bekezdése szerinti díjmérték-megállapításról a kamara első alkalommal a 2024. március 1. napjától kezdődő vadászati évre vonatkozóan – a 2/A. § (1c) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – 2024. január 15. napjáig rendelkezik.”
8. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 26. § (1) bekezdésében a „vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
9. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 51. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem kell hajózási engedély:)
„f) halgazdálkodást támogató hajóval végzett tevékenységhez.”
10. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl saját használatú az a kikötő is, amely]
„c) horgászati tevékenység támogatására, horgászati jogosultság igazolása alapján igénybe vehető, a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet által üzemeltetett horgászkikötő.”
11. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„15a. halgazdálkodást támogató hajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához, őrzéséhez, a horgászati tevékenység ellenőrzéséhez szükséges berendezésekkel, eszközökkel felszerelt, bemutatási célú, ökológiai, szelektív halászatra, halőrzésre szolgáló, a halgazdálkodásra jogosult által szervezett és felügyelt horgásztatásra használt úszólétesítmény;”
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. horgászkikötő: halgazdálkodást támogató hajók és kedvtelési célú hajózást szolgáló csónakok kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;”
12. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 11. § (3) bekezdés c) pontjában a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti vagy haszonbérleti jog” szöveg,
b) 87. § 19. pontjában a „halászhajó” szövegrész helyébe a „halászhajó vagy halgazdálkodást támogató hajó” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontjában a „továbbá” szövegrész.
14. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 18/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a 18. § (4) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelenti be egyeztetés iránti igényét a vetőmag-előállító részére, úgy a vetőmag-előállító a zárt körzet létrehozását a határidő lejártát követő 8 napon belül a növénytermesztési hatóságnak bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell a helyi önkormányzat honlapján közzétett vetéstervet, valamint a szaporítási szerződést. A bejelentés alapján a növénytermesztési hatóság a zárt körzetet nyilvántartásba veszi.”
(2) A Vetőmagtv. 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a 18. § (4) bekezdése szerinti egyeztetési igény bejelentésére sor kerül, de elmarad a 18/A. § szerinti szerződéskötés, a zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi a (2) bekezdés szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatát követően, a 18/C. §-ban foglaltak szerint. A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tennie.”
(3) A Vetőmagtv. 18/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2a) bekezdés alapján nyilvántartásba vett zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használói kötelesek a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályainak betartására.”
15. § A Vetőmagtv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot, valamint a 18/B. § (2a) bekezdése alapján nyilvántartásba vett zárt körzetbe tartozó ingatlanok helyrajzi számát, MePAR azonosítóját, nagyságát, valamint a termesztett növényfaj megnevezését a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van.”
16. § A Vetőmagtv.
a) 13. § (1) bekezdésében a „fajtahasználatért” szövegrész helyébe a „fajtafenntartással kapcsolatos tevékenységéért,” szöveg,
b) 17. §-ában a „terméktanács tagja” szövegrész helyébe a „terméktanács, illetve annak hiányában elismert szakmaközi szervezet vagy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) tagja” szöveg,
c) 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „vetőmag előállítónak” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállítónak” szöveg,
d) 18/A. § (1) bekezdésében a „vetőmag előállító” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállító” szöveg,
e) 18/A. § (2) bekezdésében a „vetőmag előállító” szövegrészek helyébe a „vetőmag-előállító” szöveg,
f) 18/A. § (4) bekezdésében a „vetőmag előállító” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállító” szöveg és a „vetőmag előállítóval” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállítóval” szöveg,
g) 18/B. § (4) bekezdésében az „a területi” szövegrész helyébe az „a vetőmag-előállító és a területi” szöveg,
h) 18/B. § (5) bekezdésében a „vetőmag előállítónak” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállítónak” szöveg,
i) 18/B. § (6) bekezdésében a „vetőmag előállítónak” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállítónak” szöveg és a „vetőmag előállító” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállító” szöveg,
j) 18/C. § (1) bekezdésében a „vetőmag előállító” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállító” szöveg,
k) 23. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a „vetőmag előállítókról” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállítókról” szöveg,
l) 23. § (1) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a „vetőmag előállítókról” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállítókról” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a Vetőmagtv.
a) 18/B. § (1) bekezdésében az „A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi.” szövegrész,
b) 18/B. § (2) bekezdésében az „a terméktanácsnál” szövegrész.
18. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az Agrár Széchenyi Kártya Program működésének és igénybevételének szabályait rendeletben állapítsa meg.”
19. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-ának a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 74. §-ával megállapított (6) bekezdése.
20. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld tekintetében az (1)–(4) bekezdésben előírtak elmulasztása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja.”
21. § (1) A Tfvt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Olyan termőföld, melynek tulajdoni lapján fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg került feljegyzésre, az igénybevevő személyétől függetlenül kizárólag a (3) bekezdés g) pontja, a 10. § (2) bekezdés a), b), d), f) és g) pontja, a 15/B. § (3) bekezdése, valamint a 21. § (3) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetekben hasznosítható más célra.”
(2) A Tfvt. 11. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen]
„f) a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, a 21. § (3) bekezdés f) pontja szerinti más célú hasznosítást;
g) a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását, építését vagy üzemeltetését szolgáló létesítmény vagy tárolótér elhelyezését, annak közműkapcsolatainak kiépítését.”
22. § A Tfvt. 12. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges időleges más célú hasznosítás esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos vagy haszonélvező esetében,
a) akit az igénybevevő a tervezett más célú hasznosításról az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen előzetesen írásban, igazolt módon értesített és kérte a tulajdonos vagy haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, az értesítés közlése eredményes volt, de a tulajdonos vagy haszonélvező a nyilatkozattételre megszabott, legalább 30 napos határidőn belül nem nyilatkozott;
b) aki számára az a) pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése meghiúsult, mert a postai küldemény
ba) azzal a jelzéssel érkezett vissza, hogy „nem kereste”, „címzett elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy
bb) átvételét megtagadta; vagy
c) akinek részére az a) pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése nem lehetséges, mert
ca) személye bizonytalan vagy
cb) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(2b) A (2a) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos vagy a haszonélvező személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.”
23. § A Tfvt. 15/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával cél-kitermelőhely létesítése céljából az ásványi nyersanyag kitermelési, kinyerési, illetve a külfejtéses bányászati tevékenységgel érintett területet beruházási célterületté, vagy azt a beruházást, amelyre figyelemmel a célkitermelést végzik – a cél-kitermelőhellyel érintett termőföldterületek pontos lehatárolásával – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a célkitermelést pedig ahhoz közvetlenül kapcsolódónak nyilvánította.”
24. § A Tfvt. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja.”
25. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)
„f) a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése,”
(céljából engedélyezi.)
26. § A Tfvt. 24. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról)
„d) a 16. § (11c) bekezdésében meghatározott döntésről”
(szóló határozatban kell rendelkezni.)
27. § (1) A Tfvt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Tfvt. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
28. § A Tfvt.
a) 6/A. § (3) bekezdésében az „és minőségi osztályát,” szövegrész helyébe a „, minőségi osztályát és aranykorona értékét,” szöveg,
b) 11. § (1a) bekezdésében a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,
c) 11. § (3b) bekezdésében az „igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben” szövegrész helyébe a „más célú hasznosítására csak helyhez kötött igénybevétel esetén” szöveg,
d) 11. § (3c) bekezdésében az „a (2)” szövegrész helyébe az „az (1a), (2)” szöveg,
e) 16. § (10) bekezdésében a „célkitermelőhely” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely” szöveg,
f) 16. § (11) bekezdés c) pontjában a „célkitermelőhely” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely” szöveg,
g) 24. § (2) bekezdés b) pontjában a „hozzájárulásról vagy” szövegrész helyébe a „hozzájárulásról,” szöveg,
h) 24. § (2) bekezdés c) pontjában a „döntésről” szövegrész helyébe a „döntésről, vagy” szöveg,
i) 4. melléklet 10.1. pontjában a „célkitermelőhely” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a Tfvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja.
30. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]
„a) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítót (a továbbiakban: támogatási azonosító),”
31. § (1) Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(A FELIR tartalmazza)
„r) az Elektronikus Gazdálkodási Naplóba rögzített adatokat.”
(2) Az Éltv. 38/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv biztosítja a támogató részére
a) a 38. § (1) bekezdés 2., 3., és 6–8. pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz, és
b) a (18) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokhoz
való folyamatos hozzáférést.”
(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az Elektronikus Gazdálkodási Napló tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint
a) a mezőgazdasági termelő által vezetett gazdálkodási napló,
b) a permetezési napló és
c) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos nyilvántartás adatait.
(19) A gazdálkodó, a kapcsolattartó és a gazdálkodóval az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban feltüntetendő tevékenysége vonatkozásában szerződéses kapcsolatban álló természetes személyek nevét, lakcímét, FELIR azonosítóját, támogatási azonosítóját, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által adott nyilvántartási számát, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban való utolsó adatrögzítést követő 10 évig kezeli
a) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban a támogatási jogosultság és kötelezettség ellenőrzése,
b) a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése és a beporzók védelméhez szükséges tájékoztatás adatainak biztosítása, valamint
c) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása
érdekében.”
32. § Az Éltv. 47/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a többéves terv és az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról az országos főállatorvos évente jelentést készít, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján a következő naptári év szeptember 1-jéig közzétesz.”
33. § Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„61. az Elektronikus Gazdálkodási Napló személyes adatok körébe nem tartozó tartalmát.”
34. § Az Éltv.
a) 38/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát” szövegrész helyébe a „támogatási azonosítóját” szöveg,
b) 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát” szövegrész helyébe a „támogatási azonosítóját” szöveg,
c) 38/A. § (4) bekezdés j) pontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „KAP tv. 10. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti támogató (a továbbiakban: támogató)” szöveg,
d) 38/A. § (8) bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg és az „a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel” szövegrész helyébe az „az átadandó adatok körének meghatározására, a működtetéssel” szöveg,
e) 38/A. § (8a) bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg,
f) 38/B. § (4) bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez” szövegrész helyébe a „támogatóhoz” szöveg,
g) 38/B. § (8) bekezdés a) pontjában az „az ügyfél-azonosító számot” szövegrész helyébe az „a támogatási azonosítót” szöveg,
h) 76. § (2) bekezdés 45. pontjában az „élelmiszer-vállalkozók” szövegrész helyébe az „élelmiszer-vállalkozás” szöveg
lép.
35. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 10. §-ának megfelelően kell benyújtani.”
36. § Az Evt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha)
„b) az erdőgazdálkodó a 7. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben tarvágás végrehajtását jelenti be, vagy a 7. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 1,00 hektárnál nagyobb, illetve a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 5,0 hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtását jelenti be, és
ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy
bb) az erdőgazdálkodó korábban erdőfelújítás során eredményes elsőkivitelt vagy erdőtelepítés során befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy”
37. § Az Evt. 79. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a beruházónak az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társasággal kötött, a csereerdősítés elvégzésére az állami erdészeti társaság kötelezettségvállalását is tartalmazó szerződését. Ebben az esetben a (3a) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”
38. § Az Evt. 82. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása. A csereerdősítést a beruházóval kötött szerződés alapján az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társaság végzi.”
39. § (1) Az Evt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdészeti hatóság engedélyével lehet.”
(2) Az Evt. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Lovas vagy technikai sportverseny rendezéséhez
a) védett természeti területen lévő erdőben a Tvt.-ben meghatározottak szerint,
b) védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdőben az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló rendeletben meghatározottak szerint
a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.”
40. § Az Evt. 94. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Társas vadászat esetén a korlátozás – a társas vadászattal érintett erdőterületre – a vadászati hatósághoz bejelentett időpontot megelőző naptól a társas vadászat tervezett napjának végéig szólhat.
(2b) Egyéni vadászat esetén a korlátozás
a) adott nap 16.00 órától másnap 9.00 óráig szólhat, és
b) nem terjedhet ki a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerinti turistaútvonalak területére.”
41. § Az Evt. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdő egyes részei látogatásának
a) a 94. § (1) bekezdése szerinti korlátozását az erdőgazdálkodó,
b) a 94. § (2) bekezdése szerinti korlátozását a vadászatra jogosult
akkor köteles előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.”
42. § Az Evt.
a) 41. § (2) bekezdés a) pontjában a „(8)” szövegrész helyébe a „(8a)” szöveg,
b) 90/L. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közétett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,
c) 92. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem csak emberi erővel hajtott” szövegrész helyébe a „300 W teljesítménynél nagyobb névleges teljesítményű motorral rendelkező” szöveg,
d) 94. § (2) bekezdésében a „hozzájárulásával átmenetileg” szövegrész helyébe a „hozzájárulásával – a (2a) és (2b) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – átmenetileg” szöveg,
e) 95. § (7) bekezdésében az „erdőgazdálkodót” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodót vagy a vadászatra jogosultat” szöveg,
f) 105. § (2) bekezdésében a „44. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „44. §-ában” szöveg,
g) 105/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és” szövegrész helyébe az „eljárásokhoz, bejelentésekhez kapcsolódóan az erdő, szabad rendelkezésű erdő,” szöveg, a „földterület” szövegrész helyébe a „földterület, illetve fásítás” szöveg és a „jogosultjának” szövegrész helyébe a „jogosultjának, valamint a bejelentőnek az” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti az Evt.
a) 20/B. § (3) bekezdésében a „Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.” szövegrész,
b) 91. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „emberi erővel hajtott” szövegrész,
c) 91. § (1a) bekezdésében az „emberi erővel hajtott” szövegrész.
44. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„f) romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, amely jellegénél fogva vagy az adott feldolgozottsági szakaszában a begyűjtést, az előállítást vagy a feldolgozást követően várhatóan 30 napon belül értékesítésre alkalmatlanná válik.”
45. § (1) A Tfmtv. 3. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül)
„u) a termék beszállítóinak kifejezett hozzájárulása nélkül összehasonlító reklám alkalmazása;”
(2) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2f) és (2g) bekezdéssel egészül ki:
„(2f) Ha a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a kereskedő a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamat megfizetésére köteles. A szerződésnek tartalmaznia kell a kereskedő részéről a termék ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatónak adott beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást, felhatalmazó nyilatkozatot, arra az esetre, ha a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.
(2g) A (2) bekezdés m) pontja alkalmazásában nem minősül ésszerű határidőnek, ha romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék esetében a kereskedő a megrendelését a tervezett szállítást megelőző 30 napon belül mondja le.”
46. § A Tfmtv.
a) 3. § (2) bekezdés t) pontjában a „(2c)” szövegrész helyébe a „(2f)” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében a „bármely” szövegrész helyébe az „ugyanazon” szöveg
lép.
47. § Hatályát veszti a Tfmtv. 3. §-ának a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított (2c) bekezdése.
48. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az NFK elnöke)
„f) elkészíti az NFK-nak az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolóját, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;”
49. § Az NFAtv. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFK az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza)
„a) a jogosultak adatai körében az NFK-val kötött, tulajdonjog átruházásáról szóló és egyéb hasznosítási szerződés, valamint a tulajdonosi hozzájárulás jogosultjának a (2) bekezdésben meghatározott adatait,”
50. § (1) Az NFAtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény szerinti hasznosítás során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni.”
(2) Az NFAtv. 18. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A megbízási szerződés megszűnik
a) a határozott időtartam lejártával, a lejárat napján vagy a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével, a körülmény bekövetkeztének napján,
b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,
c) a szerződésben meghatározottak szerint azonnali hatályú felmondással,
d) a földrészlet állami tulajdonból történő kikerülése esetén az új tulajdonos tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján,
e) a földrészlet vagyonkezelésbe adása esetén, a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján,
f) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak olyan megváltozása esetén, melynek következtében az kikerül e törvény hatálya alól, a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napján,
g) földrészlet egyéb, e törvény szerinti hasznosítása esetén, a hasznosítás kezdőnapján.”
51. § Az NFAtv. 20/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Mintagazdasági földhasználati szerződést köthet a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv is azon földekre, amelyekre vagyonkezelői joga áll fenn, és amelyeket érintően a saját használatot a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a vagyonkezelt terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik.”
52. § Az NFAtv. 21. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés)
„f) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén, és ezen törvényekben foglaltak szerint, a rizstelephez tartozó földrészletre.”
53. § Az NFAtv. a következő 40. §-sal egészül ki:
„40. § E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 18. § (6a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.”
54. § Az NFAtv. 22/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében
a) a „bevett egyház” szövegrész helyébe az „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház” szöveg,
b) az „oktatási vagy” szövegrész helyébe az „oktatási, hitéleti vagy” szöveg
lép.
55. § Az NFAtv. 48. § a) pontjában az „és 38. § (1a) bekezdése” szövegrész helyébe a „, 38. § (1a) bekezdése, és 40. §-a” szöveg lép.
56. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.tv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszerrel és annak pénzügyi alapjával összefüggő
a) képviseleti és végrehajtási,
b) nyilvántartási,
c) monitoring-adatgyűjtési, valamint
d) jogszabályban meghatározott egyéb
feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv látja el.
(2) Az agrárkár-enyhítési szervnek a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer pénzügyi alapjának felhasználásával kapcsolatos akkreditálását a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.”
57. § (1) Az Mkk.tv. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a (2) bekezdés szerinti célokat szolgáló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz) forrása
a) a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,
b) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
c) az a), b) és e) pont szerinti összegek mindenkori költségvetési maradványa,
d) a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás,
e) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás, valamint
f) a Magyarország 2023–2027 évekre vonatkozó KAP Stratégiai Tervéből nyújtott támogatás.
(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag kárenyhítő juttatás céljára és a (6) bekezdés szerinti célokra teljesíthető kifizetés.”
(2) Az Mkk.tv. 7. §-a a következő (8)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás és az annak terhére teljesített kiadás nem képezi a központi költségvetés részét.
(9) A kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz részét képező, (1) bekezdés f) pontja szerinti forrást az agrárkár-enyhítési szerv kezeli és azt saját számláján (a továbbiakban: saját számla) tartja nyilván.
(10) A kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámláról a kárenyhítő juttatás kifizetéséhez szükséges pénzösszeg a saját számlára átvezethető, amelynek kárenyhítés céljára fel nem használt részét – ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is – tárgyév december 31-ig a kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámlára vissza kell vezetni. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás fel nem használt része – ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is – a saját számlán kerül kimutatásra.
(11) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást az agrárkár-enyhítési szerv a vonatkozó pályázati felhívás szabályai szerint igényli.
(12) Az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter kérésére a kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből származó bevételekkel és azok felhasználásával összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.”
58. § Az Mkk.tv. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás évi legmagasabb összegét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.”
59. § Az Mkk.tv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kárbejelentéssel érintett terület vonatkozásában az adott kárenyhítési évben korábban már megállapításra került, hogy
a) a terület nem érintett kedvezőtlen éghajlati jelenséggel,
b) a növénykultúra nem beazonosítható – kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét –, vagy
c) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a területen a termesztő berendezés, vagy megsemmisülése esetén annak maradványai nem lelhetők fel,
akkor a valótlan adatszolgáltatással érintett terület vonatkozásában a kárbejelentés nem alapozza meg a káresemény megállapítását.”
60. § Az Mkk.tv. 17. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban
a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:)
„aa) a támogatási azonosítójáról,”
(évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.)
61. § Az Mkk.tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött, az adott kárenyhítési évre vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződés kapcsán, a 16. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés kivételével, az agrárkár-enyhítési szerv megkeresésében megjelölt mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan, legkésőbb tárgyév december 15-éig az agrárkár-enyhítési szerv részére
a) átadja
aa) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító) és
ab) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (a szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma, kötvényszám)
vonatkozó adatokat, valamint
b) a díjrendezettséget igazolja.”
62. § Az Mkk.tv. 19/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének forrása:]
„a) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás, valamint
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás és önkéntes befizetések”
[(a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).]
63. § Az Mkk.tv. 19/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A krízisbiztosítási szerv krízisbiztosításra fordítható bevételei és kiadásai nem képezik a központi költségvetés részét.”
64. § (1) Az Mkk.tv. 27. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„c) a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások (2022/C 485/01) 1.2.1.1. „A természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás” és 1.2.1.2. „A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás” alfejezetei,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
(2) Az Mkk.tv. 27. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ez a törvény)
„e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet,
f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
(3) Az Mkk.tv. 27. §-a a következő g)–i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„g) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
h) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
i) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
65. § Az Mkk.tv.
a) 2. § 33. pontjában a „vagy” szövegrész helyébe az „és az” szöveg,
b) 7. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a” szövegrész helyébe a „b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 8%-a” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „4500” szövegrész helyébe az „5400” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „4500” szövegrész helyébe az „5400” szöveg,
e) 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „1500” szövegrész helyébe az „1800” szöveg,
f) 10. § (3) bekezdésében a „szeptember 15-ig” szövegrészek helyébe a „szeptember 30-ig” szöveg,
g) 11. § (5) bekezdésében a „biztosítással.” szövegrész helyébe a „biztosítással, ilyen mezőgazdasági biztosítás hiányában pedig nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez kapcsolódó tárgyévi tagsággal.” szöveg,
h) 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „(név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító)” szövegrész helyébe a „[név, székhely vagy lakcím, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)]” szöveg,
i) 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „köteles tájékoztatást adni” szövegrész helyébe a „tájékoztatást ad” szöveg,
j) 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „termelő azonosítására” szövegrész helyébe a „termelő és a szerződő fél azonosítására” szöveg és az „eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító” szövegrész helyébe a „támogatási azonosító” szöveg,
k) 17. § (2) bekezdés c) pontjában az „összege,” szövegrész helyébe az „összege növénykultúránkénti bontásban,” szöveg,
l) 17. § (2) bekezdés d) pontjában a „szerződés” szövegrész helyébe az „a mezőgazdasági biztosítási szerződés” szöveg,
m) 18. § (2) bekezdés a) pontjában az „eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító” szövegrész helyébe a „támogatási azonosító” szöveg,
n) 18. § (6) bekezdés a) pontjában az „eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról” szövegrész helyébe a „támogatási azonosítójáról” szöveg,
o) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a „lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel” szövegrész helyébe az „az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban” szöveg,
p) 19/C. § (4) bekezdésében az „az ügyfél-azonosító” szövegrész helyébe az „a támogatási azonosító” szöveg,
q) 24. § (2) bekezdés d) pontjában a „feltételeit,” szövegrész helyébe a „feltételeit, valamint a kárenyhítési juttatás évi legmagasabb összegét,” szöveg
lép.
66. § Hatályát veszti az Mkk.tv.
a) 10. § (4) bekezdésében a „, valamint az adószám vagy adóazonosító jel” szövegrész,
b) 12. § (1) bekezdésében az „a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott” szövegrész,
c) 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „és a mezőgazdasági igazgatási szervnek” szövegrész,
d) 19/A. § (7) bekezdése.
67. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság ideje alatt szünetel. Az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság szünetelésének ideje alatt az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság nem szünetel.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben a gazdálkodó szervezet számára kiadott FELIR azonosító felfüggesztésének időtartama alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony szünetel, kivéve, ha az érintett gazdálkodó szervezet mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott.
(16) A 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységek esetében, tekintettel arra, hogy azok keretében nem kizárólagosan agrárgazdasági tevékenység folytatható, az agrárkamara vélelmezi az agrárgazdasági tevékenység folytatását. A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet nyilatkozatával megdöntheti a vélelmet, ha a 3. mellélet szerinti agrárgazdasági tevékenységi körön kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytatott, nem folytat, illetve a jövőben sem kíván folytatni. Ha a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet úgy nyilatkozik, hogy a jövőben sem kíván folytatni agrárgazdasági tevékenységet, a gazdálkodó szervezet köteles a nyilatkozata tekintetében beállt változást a változástól számított 30 napon belül bejelenteni az agrárkamara részére.”
68. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
(Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha
az őstermelő:)
„ac) az őstermelők családi gazdaságának nem a képviselőjeként bejegyezett tagjává válik;”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha
az egyéni vállalkozó:)
„bc) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törlésre kerül;”
(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot törli a tagjegyzékből. Az agrárkamara a tagjegyzékből törölt adatokat – a gazdasági forgalom biztonsága, az agrárkamarai tagsággal összefüggő jog vagy tény igazolása céljából – az agrárkamarai tagság megszűnésétől számított tíz évig kezeli.
(4) Az őstermelői nyilvántartásban szereplő, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató agrárkamarai tag tagsági viszonya akkor szűnik meg, ha a tagsági viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei együttesen fennállnak, kivéve, ha az e törvényben szabályozott egyéb feltétel alapján agrárkamarai tagsága keletkezik vagy fennáll.”
69. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 7. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagjegyzék tartalmazza:
gazda esetében)
„ai) az őstermelői igazolványa számát, az őstermelői nyilvántartásban azonosítására szolgáló számát, azok hatályossági és érvényességi időtartamát, a nyilvántartásba vétel kezdetét és végét, valamint a biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatát;”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 7. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagjegyzék tartalmazza:
gazdálkodó szervezet esetében:)
„be) a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét, elérhetőségeit, egyéb, a nyilvános cégnyilvántartásban szereplő adatait, és – önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén – a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit,”
70. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény a 4. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
71. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
a) 2. § b) pont ba) alpontjában az „agrárgazdasági” szövegrész helyébe az „az 1. vagy a 2. mellékletben szereplő agrárgazdasági” szöveg és a „főtevékenységként” szövegrész helyébe a „fő-, illetve melléktevékenységként” szöveg,
b) 2. § b) pont bb) alpontjában az „és agrárgazdasági” szövegrész helyébe az „és a 3. mellékletben szereplő agrárgazdasági” szöveg,
c) 2. § d) pontjában az „1. és 2.” szövegrész helyébe az „1–3.” szöveg,
d) 2/A. § (1) bekezdésében az „1. és 2.” szövegrész helyébe az „1–3.” szöveg,
e) 2/A. § (2) bekezdésében az „1. és 2.” szövegrész helyébe az „1–3.” szöveg,
f) 2/A. § (3) bekezdésében az „1. és 2.” szövegrész helyébe az „1–3.” szöveg,
g) 2/A. § (4) bekezdésében az „1. és 2.” szövegrész helyébe az „1–3.” szöveg,
h) 5. § (1) bekezdés c) pontjában a „főtevékenységének” szövegrész helyébe a „bármely tevékenységének a 2. melléklet szerinti” szöveg,
i) 5. § (1) bekezdés d) pontjában az „az agrárgazdasági” szövegrész helyébe az „a 3. melléklet szerinti agrárgazdasági” szöveg,
j) 5. § (5) bekezdésében a „fennáll.” szövegrész helyébe a „fennáll, illetve földművesként történő nyilvántartottság esetén.” szöveg,
k) 5. § (10) bekezdésében az „1. és 2.” szövegrész helyébe az „1–3.” szöveg,
l) 6. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a „főtevékenységét” szövegrész helyébe a „valamennyi tevékenységét” szöveg,
m) 6. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában a „valamennyi agrárgazdasági” szövegrész helyébe a „valamennyi 3. melléklet szerinti agrárgazdasági” szöveg,
n) 7. § (2) bekezdés b) pont bl) alpontjában a „FELIR-azonosítót,” szövegrész helyébe a „FELIR-azonosítót és annak állapotát,” szöveg,
o) 7. § (2) bekezdés d) pontjában a „pont ba)–bn) alpontokban” szövegrész helyébe a „pontban” szöveg,
p) 12. § (3a) bekezdésében a „díjjal nem” szövegrész helyébe a „díjjal, továbbá közfeladat vonatkozásában költségvetési szerv és az agrárkamara között létrejött szerződés alapján az agrárkamara számára járó díjjal nem” szöveg,
q) 15/B. § a) pontjában az „a mezőgazdasági,” szövegrész helyébe az „az agrárgazdasági és” szöveg,
r) 15/B. § b) pontjában az „a mezőgazdasági,” szövegrész helyébe az „az agrárgazdasági és” szöveg,
s) 15/B. § c) pontjában az „a mezőgazdasági” szövegrész helyébe az „az agrárgazdasági” szöveg,
t) 15/B. § e) pontjában az „a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadási” szövegrész helyébe az „az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói” szöveg,
u) 15/B. § f) pontjában a „mezőgazdasági,” szövegrész helyébe az „agrárgazdasági és” szöveg,
v) 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „szaktanácsadói” szövegrész helyébe a „tanácsadói” szöveg,
w) 27/A. §-ában a „fokon az” szövegrész helyébe a „fokon a 15/B. §-ban meghatározott ügyek kivételével az” szöveg és az „A vármegyei” szövegrész helyébe az „A 15/B. §-ban meghatározott feladatokat a központi ügyintéző szervezet látja el. A vármegyei” szöveg,
x) 1. mellékletében foglalt táblázat A:9 mezőjében a „382102” szövegrész helyébe a „382104” szöveg,
y) 1. mellékletében foglalt táblázat B:9 mezőjében a „Biogáz gyártás hulladékból, komposztálás tételből: komposztálás” szövegrész helyébe a „Komposztálás” szöveg,
z) 1. mellékletében foglalt táblázat B:19 mezőjében a „mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdálkodási, élelmiszeripari” szöveg
lép.
72. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
a) 7. § (2) bekezdés b) pont bi) alpontjában az „agrárgazdasági” szövegrész,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat B:16 mezőjében az „, erdőgazdálkodási” szövegrész.
73. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (11) bekezdésében az „az egy” szövegrész helyébe a „több” szöveg és a „nevezhető ki” szövegrész helyébe az „is kinevezhető” szöveg lép.
74. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. fogási napló: a horgászat vagy halászat napjainak, az azok során kifogott halak – halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, vagy halkategóriánkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített űrlap vagy elektronikus alkalmazás;”
(2) A Hhtv. 2. §-a a következő 16b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„16b. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;”
(3) A Hhtv. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„17. horgászokmány: az állami horgászokmánynak minősülő Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a horgász fogási napló, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy, a halász fogási napló, valamint a területi jegy és a kiegészítő területi jegy;”
(4) A Hhtv. 2. §-a a következő 17c. és 17d. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„17c. horgászszövetségi applikáció: a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett, térítésmentesen letölthető, a nyilvántartott horgászok, illetve a gondviselő esetében a horgászszövetségi szakrendszer adatait felhasználó, illetve oda adatokat biztosító, mobil eszközökre optimalizált online informatikai alkalmazás, amely térerőtől függetlenül alkalmas a nyilvántartási adatok, az érvényes horgászokmányok és az állami horgászvizsga hiteles igazolására, a horgásznapi jelenléti és az elviteli fogási adatok rögzítésére;
17d. horgászszövetségi szakrendszer: a horgászok és a gondviselők regisztrációs, nyilvántartási és horgászokmány-kiadási, állami horgászvizsgáztatási, valamint a horgászszervezetek támogatását és az elektronizációt szolgáló, a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett online informatikai rendszer;”
(5) A Hhtv. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18a. kiegészítő jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható, a területi jegyhez kapcsolódó horgászokmány, amely a területi jeggyel nem biztosított, a horgászrendben meghatározott opcionális vagy speciális kiegészítő horgászati lehetőségeket külön díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja;”
(6) A Hhtv. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„24. területi jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható horgászokmány, amely a horgászrendben meghatározott általános horgászati lehetőségeket a megjelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja;”
75. § A Hhtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hal kifogására az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult vagy az általa feljogosított, horgászokmányokkal vagy halászati engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.”
76. § (1) A Hhtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halállományok életfeltételeinek biztosításához szükséges vízmennyiségről és vízminőségről, valamint telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.”
(2) A Hhtv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében, az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.”
77. § A Hhtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, a 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti áttelepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.”
78. § A Hhtv. 23/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/D. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján más által, ellenszolgáltatás ellenében szervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásos hozzájárulásával végezhető.”
79. § A Hhtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – halászati tevékenység nem végezhető.”
80. § A Hhtv. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket – beleértve a területi jeggyel történő egyéni horgászati és rekreációs halászati tevékenységet, illetve ennek érdekében a horgászhely, valamint a halászhely megközelítését is – tűrni, illetve lehetővé tenni, továbbá az ezen tevékenységek gyakorlása tárgyában erre alapított díjat, költséget nem számíthat fel.
(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni – ha a tevékenység jelentős vízgazdálkodási, vízkárelhárítási érdeket nem sért – a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.”
81. § A Hhtv. 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Halászati tevékenység és engedély”
82. § A Hhtv. 37. és 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„37. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken
a) ökológiai célú, azon belül
aa) szelektív,
ab) mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló,
ac) visszatelepítési célú állományvédelmi, valamint
b) bemutatási célú
halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése kizárólag halászati engedéllyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése során fogási naplót kell vezetni, és fogási tanúsítványt kell kiállítani.
(3) A halászati engedély és a (2) bekezdés szerinti okmányok nem ruházhatók át.
38. § (1) Halászati engedély azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít a 37. § (1) bekezdése szerinti halászati vagy gyűjtési tevékenységre, amelyre kiadták.
(2) A halászati engedélyt – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére a halgazdálkodási hatóság adja ki.
(3) Halászati engedély nem adható annak a személynek – a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára –, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően halászati engedély vagy állami horgászokmány csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.
(4) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság véglegesen visszavonja attól a személytől
a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál a helyszíni ellenőrzést követő 10 napon belül nem pótolja,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot vagy más hatóság által, a hal fogására irányuló tevékenységgel kapcsolatban megállapított szankciót szabtak ki,
c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították, kivéve, ha a büntetés jogkövetkezményei alól már mentesült,
d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.
(5) Attól a személytől, aki a halászati engedély mellett állami horgászokmánnyal is rendelkezik, a (4) bekezdésben felsorolt esetekben a Magyar Horgászkártya kivételével minden horgászokmányt vissza kell vonni.
(6) A (3) bekezdés szerinti eltiltás időtartama hat hónaptól öt évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot vagy eltiltást megállapító határozatban.
(7) A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja 3 napon belül köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.
(8) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által
a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,
b) alkalmazható halászeszközökről, azok
ba) darabszámáról,
bb) szembőségéről, és
bc) egyedi jelöléséről, valamint
c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.
(9) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel együtt fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.
(10) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.
(11) A halászati engedély kiadásának díját az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(12) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.”
83. § A Hhtv. a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
„12/A. Nyilvántartási feladatok
38/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a halfogásra jogosultakról, a kiadott halászati engedélyekről, az állami horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról, valamint a horgászokmányokat és a halászati engedélyt véglegesen visszavonó hatósági határozat hatálya alá tartozó személyekről nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személy
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) lakcímét,
af) horgászszövetségi azonosító számát,
ag) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát;
b) a 37. § szerinti tevékenységre jogosult jogi személy
ba) nevét,
bb) székhelyének címét; valamint
c) a jogosult
ca) halászati engedélyének, állami horgászjegyének, állami halászjegyének számát és kiadásának időpontját,
cb) a horgász, halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját,
cc) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát, és
cd) a halászati engedély, állami horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.
(5) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi halgazdálkodási hatóságok által bejegyzett adatokat – a halfogási tevékenységek országos nyomonkövethetősége céljából – összesíti.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b) jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok
igényelhetnek adatot.
(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a horgászszövetség az állami horgászokmányok és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatokról – a halászati engedély és az állami halászvizsga kivételével – közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak a szakrendszeréhez való hozzáférés biztosításával.
(8) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
