1. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.
(2) A fővárosi közgyűlésbe a fővárosi listáról 32 személy szerezhet mandátumot.”
2. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely főpolgármester-jelöltet vagy a fővárosi kerületek közül legalább háromban polgármesterjelöltet állított.”
3. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek közös főpolgármester-jelöltet vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármesterjelöltet állítottak, közös fővárosi listát állíthatnak.”
4. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása
17. § (1) A fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.
(2) A fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.
(3) A mandátum számítás módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.
b) A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
c) Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(4) Ha egy fővárosi lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.
18. § (1) A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.
(2) Ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, a fővárosi listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.
(3) Nem kap mandátumot a jelölő szervezet vagy szervezetek közös fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el.
(4) Ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és a fővárosi listáról egyaránt mandátumot szerez, úgy a fővárosi kerületi kompenzációs listás és fővárosi listás választás eredményének jogerőssé válásától számított 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyik mandátumáról mond le, és törölni kell arról a listáról, amelyen szerzett mandátumáról lemondott.
(5) Ha valamely, a (4) bekezdés szerinti mandátumszerzés későbbi időpontban következik be, a képviselőnek az új mandátumszerzést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy lemond-e a betöltött képviselői mandátumáról vagy a később szerzett mandátumot nem fogadja el, és az érintett listáról törölni kell.”
5. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § E törvénynek az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Módtv1. hatálybalépését követően kitűzendő általános választásán kell először alkalmazni.”
6. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény a következő 24/B. §-sal egészül ki:
„24/B. § E törvény I–V/A. Fejezete, 24. §-a és 24/A. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
7. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
a) 8. § (3) bekezdés b) pontjában a „fővárosi kompenzációs listás” szövegrész helyébe a „fővárosi listás” szöveg,
b) 8. § (4) bekezdés b) pontjában a „fővárosi kompenzációs listás” szövegrész helyébe a „fővárosi listás” szöveg,
c) 8. § (5) bekezdésében a „fővárosi kompenzációs listás” szövegrész helyébe a „fővárosi listás” szöveg,
d) 19. § (1) bekezdésében az „(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésében” szöveg,
e) 21. § (2) bekezdésében a „fővárosi kompenzációs listáról” szövegrészek helyébe a „fővárosi listáról” szöveg,
f) 21. § (3) bekezdésében a „fővárosi kompenzációs listán” szövegrész helyébe a „fővárosi listán” szöveg,
g) 21. § (4) bekezdésében a „fővárosi kompenzációs listán” szövegrész helyébe a „fővárosi listán” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
a) 10. § (3) bekezdése,
b) 20. § (7) bekezdése,
c) 21. § (2) bekezdésében a „vagy fővárosi kerületi polgármesterré” szövegrész.
9. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester és a fővárosi listáról mandátumot szerzett képviselők.”
10. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A fővárosi közgyűlés fővárosi kerületi polgármesteri tisztséget is betöltő tagja számára közgyűlési tagságért tiszteletdíjat, költségtérítést, költségátalányt és egyéb juttatást állapíthat meg.”
11. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fővárosi kerületi önkormányzati képviselő csak akkor lehet egyidejűleg a fővárosi közgyűlésnek is tagja, ha a kerületi önkormányzati képviselői mandátumát egyéni választókerületben szerezte.”
12. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 55. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata szükséges.”
13. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke, nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes. A fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja lehet.”
14. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 147. §-sal egészül ki:
„147. § (1) E törvénynek az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit 2024. október 1-jét követően kell először alkalmazni.
(2) A Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett 31/A. §-t, 47. § (3) és (4) bekezdését, valamint 70/A. §-t 2024. október 1-jéig kell alkalmazni.”
15. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (1) bekezdésében a „146/J. §, valamint” szövegrész helyébe a „146/J. §, a 147. §, valamint” szöveg lép.
16. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
a) 31/A. §-a,
b) 47. § (3) és (4) bekezdése,
c) 70/A. §-a.
17. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„307/K. § (1) A fővárosi lista állításánál a jelölő szervezet – a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett – polgármesterjelöltjeinek számát vagy főpolgármester-jelöltjét kell figyelembe venni, kivéve azt a polgármesterjelöltet vagy főpolgármester-jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a választási bizottság elutasította.
(2) A területi választási iroda törli a nyilvántartásból a fővárosi listát, ha
a) a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, valamint bejelentett, de még jogerősen el nem bírált polgármesterjelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot, és
b) a jelölő szervezetnek nincs jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, vagy bejelentett, de még jogerősen el nem bírált főpolgármester-jelöltje.”
18. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 171. alcíme a következő 353/H. §-sal egészül ki:
„353/H. § E törvénynek az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Módtv1. hatálybalépését követően kitűzendő általános választásán kell először alkalmazni.”
(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 171. alcíme a következő 353/I. §-sal egészül ki:
„353/I. § A Fővárosi Választási Iroda vezetőjének a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Módtv1. hatálybalépését követően kitűzött általános választásával összefüggésben a 306. § (2) bekezdése alapján hozott határozata hatályát veszti.”
19. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
a) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „fővárosi kompenzációs listát” szövegrész helyébe a „fővárosi listát” szöveg,
b) 119. § (2) bekezdésében a „képviseletére jogosult” szövegrész helyébe a „bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult” szöveg,
c) 235. § (1) bekezdésében a „tizenötödik” szövegrész helyébe a „harmincadik” szöveg,
d) 254. § (2) bekezdésében a „jogerősen nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a „jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt,” szöveg,
e) 306. § (2) bekezdésében a „területi választási iroda vezetője” szövegrész helyébe a „területi választási iroda – kivéve a fővárosi választási iroda – vezetője” szöveg,
f) 307/F. § (4) bekezdésében a „vármegyei lista” szövegrész helyébe a „vármegyei lista és fővárosi lista” szöveg,
g) 307/I. § (1) bekezdésében a „fővárosi kompenzációs listát” szövegrész helyébe a „fővárosi listát” szöveg,
h) 307/I. § (2) bekezdésében a „fővárosi kompenzációs listát” szövegrész helyébe a „fővárosi listát” szöveg,
i) 307/J. § (2) bekezdésében a „jogerősen nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a „jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt,” szöveg,
j) 307/L. § (1) bekezdésében a „vármegyei listás” szövegrész helyébe a „vármegyei listás, a fővárosi listás” szöveg,
k) 307/M. §-ában a „vármegyei önkormányzati” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési” szöveg,
l) 307/O. § (1) bekezdésében a „vármegyei önkormányzati” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési” szöveg,
m) 307/O. § (2) bekezdésében a „vármegyei önkormányzati” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési” szöveg,
n) 320. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vett és nem törölt” szöveg,
o) 354. § (1) bekezdésében a „353/E. §, valamint” szövegrész helyébe a „353/E. §, a 353/H. §, valamint” szöveg,
p) 354. § (5) bekezdésében a „345. § és a 353/F. §” szövegrész helyébe a „345. §, a 353/F. § és a 353/I. §” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
a) 254. § (3) bekezdése,
b) 307/I. § (4) bekezdésében az „, a fővárosi kompenzációs listára” szövegrész,
c) 307/J. § (3) bekezdése,
d) 307/O. § (3) bekezdése.
21. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
22. § (1) Az 1–5. §, a 7. § és a 8. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 9–14. § és a 16. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 17. §, a 18. § (2) bekezdése, a 19. § e)–m) pontja és a 20. § b)–d) pontja az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 18. § (1) bekezdése és a 19. § a)–c) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 19. § d) pontja és a 20. § a) pontja az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 19. § n) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.