72. § A Bv. tv. 386. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A letartóztatás végrehajtása során a kategória-besorolás és a kreditrendszer nem alkalmazandó.”
73. § A Bv. tv. 388. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A bíróság az ügyészség indítványára a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása esetén a letartóztatottat három hónapra a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezheti, amelyet az ügyészség indítványára alkalmanként további három hónappal meghosszabbíthat. A részlegre helyezés vagy annak meghosszabbítása indítványozása érdekében a bv. intézet tehet javaslatot az ügyészségnek.”
74. § A Bv. tv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 436/B. §-sal egészül ki:
„436/B. § (1) E törvénynek a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv. 1.) által bevezetett kategória-besorolási rendszerét a végrehajtási fokozatokhoz igazodó rezsimszabályok alá besorolt elítéltek esetében a következők szerint kell megfeleltetni:
a) I. kategóriába kerül az az elítélt, akit
aa) társadalmi kötődés programba vontak be,
ab) fogház enyhébb rezsim alá soroltak be,
ac) fiatalkorúak fogháza enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,
b) II. kategóriába kerül az az elítélt, akit
ba) fogház általános rezsim alá soroltak be,
bb) börtön enyhébb rezsim alá soroltak be,
bc) fiatalkorúak fogháza szigorúbb, fiatalkorúak börtöne enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,
c) III. kategóriába kerül az az elítélt, akit
ca) fegyház enyhébb rezsim alá soroltak be,
cb) börtön általános rezsim alá soroltak be,
cc) fogház szigorúbb rezsim alá soroltak be,
cd) fiatalkorúak börtöne szigorúbb rezsim alá soroltak be,
d) IV. kategóriába kerül az az elítélt, akit
da) fegyház általános rezsim alá soroltak be,
db) börtön szigorúbb rezsim alá soroltak be,
e) V. kategóriába kerül az az elítélt, akit fegyház szigorúbb rezsim alá soroltak be.
(2) A bv. intézetnek az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolást a Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elvégeznie. Az elítélt ez idő alatt is szerezhet kreditpontot, amiről a BFB a besorolástól számított első összesítéskor dönt, és ha az elítélt ezen időpontig egy évet már letöltött a szabadságvesztésből, akkor a megszerzett kreditpontok alapján kategória-előresorolására is sor kerülhet.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megfeleltetés időpontjáig az elítélten olyan újabb szabadságvesztést kell végrehajtani, amely esetén a Mód. tv. 1. e törvényt érintő rendelkezései alapján kockázatelemzésnek és új kategória-besorolásnak van, illetve lehet helye, az elítélt kategória-besorolását a Mód. tv. 1. e törvényt érintő rendelkezései szerint kell elvégezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti megfeleltetésről az elítéltet tájékoztatni kell. A fogvatartotti nyilvántartásban az elítéltnek mind a korábbi rezsimbe sorolást, mind a kategória-megfeleltetést – az (1) bekezdés szerinti hivatkozással – fel kell tüntetni. Az elítélt a bv. intézet parancsnokánál panasszal élhet, ha a bv. intézet nem megfelelően alkalmazta az (1) bekezdésben meghatározott megfeleltetési szabályokat.
(5) Az elítélt által megszerezhető kreditpontok számát és a kategória-előresorolás ütemezését az (1) bekezdés szerinti megfeleltetés szerinti kategória-besorolás és a szabadságvesztés még végrehajtásra váró tartama, továbbá, ha az elítélt folyamatosan több szabadságvesztést tölt, ezek együttes tartama alapján kell kiszámolni.
(6) A Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a társadalmi kötődés programba bevont elítélt a szabadságvesztésből történő szabadulás időpontjáig jogosult
a) havonta legalább öt, de legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát,
b) felügyelet nélkül külső munkahelyen dolgozni,
c) tanulmányok és képzések bv. intézeten kívüli folytatására.
(7) A Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezett elítélt átkerül a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére azzal, hogy a továbbiakban a részlegre helyezés meghosszabbítására alkalmanként további három hónappal kerülhet sor.”
75. § A Bv. tv.
1. 11. § (9) bekezdésében az „a telefonon történő” szövegrész helyébe az „a telefonon és a telekommunikációs eszköz útján történő” szöveg, továbbá az „a rezsimszabályokhoz” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákhoz” szöveg,
2. 24. § (5) bekezdésében az „eljárások” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,
3. 75/B. § (4) bekezdésében a „sérelemdíjnak helye” szövegrész helyébe a „sérelemdíjnak, illetve egyéb személyiségi jogi igényérvényesítésnek helye” szöveg,
4. 76. § (2) bekezdés t) pontjában az „enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása és a társadalmi kötődés programba történő bevonás” szövegrész helyébe az „átmeneti részlegre helyezés” szöveg,
5. 83. § (4) bekezdésében a „fokozatára,” szövegrész helyébe a „fokozatára és az elítélt kategória-besorolására,” szöveg,
6. 95. § (2) bekezdés b) pontjában a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésében” szöveg,
7. 109/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a rezsimszabályokhoz” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákhoz” szöveg,
8. 109/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „akinél a társadalmi kötődés programba helyezés feltételi nem állnak fenn, azonban” szövegrész helyébe az „akinek” szöveg,
9. 124. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
10. 125. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
11. 126. § (6) bekezdésében a „biztonsági zárkában vagy részlegen” szövegrész helyébe a „fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén” szöveg,
12. 129. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a rezsimszabályok” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok” szöveg és az „intézetben tarthat” szövegrész helyébe az „intézetben magánál tarthat” szöveg,
13. 129. § (2) bekezdésében a „rezsimszabályok szerint” szövegrész helyébe a „kategóriákban” szöveg,
14. 133. § (2) bekezdés h) pontjában az „a végrehajtási fokozatnak és rezsimszabályoknak” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek” szöveg,
15. 134. § (4a) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe az „E törvény eltérő rendelkezése hiányában az” szöveg,
16. 134. § (6) bekezdésében a „reintegrációs őrizet” szövegrész helyébe a „reintegrációs eltávozás, a reintegrációs őrizet” szöveg,
17. 136. § a) pontjában a „végrehajtási fokozatú” szövegrész helyébe a „kategóriába sorolt” szöveg,
18. 136. § b) pontjában a „rezsimekre” szövegrész helyébe a „kategóriákra” szöveg,
19. 150. § (2) bekezdésében a „biztonsági zárkában és részlegen,” szövegrész helyébe a „fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén,” szöveg,
20. 153. §-ában a „végrehajtási fokozattól” szövegrész helyébe a „kategória-besorolástól” szöveg,
21. 155. § (6) bekezdésében az „igénybevételét” szövegrész helyébe az „igénybevételét a kategóriabesorolásának megfelelően” szöveg,
22. 168. § (4) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „hat” szöveg,
23. 171/A. § (1) bekezdésében a „kockázatértékelés és a biztonsági besorolás elvégzésekor” szövegrész helyébe a „kockázatelemzési vizsgálat elvégzésekor és az egyedi biztonsági előírás meghatározásakor” szöveg,
24. 172. § (1) bekezdésében az „a végrehajtási fokozatokra és rezsimekre vonatkozó szabályok” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések” szöveg,
25. 180/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „rezsimbe sorolása” szövegrész helyébe a „kategória-besorolása” szöveg,
26. 180/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „visszaesés kockázata vagy biztonsági kockázati besorolása” szövegrész helyébe a „visszaesési vagy fogvatartási kockázata” szöveg,
27. 388. § (4) bekezdésében a „(2)–(3a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(3a) és (3c) bekezdés” szöveg,
28. 424. § (6) bekezdésében az „a rezsimszabályokhoz” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákhoz” szöveg lép.
76. § Hatályát veszti a Bv. tv.
1. 24. § (5) bekezdésében a „73. és” szövegrész,
2. „A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására irányuló eljárás” című alcíme,
3. „Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása” című alcíme,
4. „A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása” című alcíme,
5. 95. § (3) bekezdésében az „összefoglaló” szövegrész és a „rezsimbe sorolásáról és a” szövegrész,
6. 96. § (6) bekezdése,
7. 103. § (1a) bekezdése,
8. „Az enyhébb végrehajtási szabályok” című alcíme,
9. „Fokozatváltás” című alcíme,
10. 145. § (1) bekezdés b) pontja,
11. 147. §-a,
12. 150. § (3) bekezdésében a „biztonsági zárkába helyezése,” szövegrész,
13. 185. § (2) bekezdés e) pontja,
14. „Társadalmi kötődés program” című alcíme,
15. 273. § (7) bekezdése.
77. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az elsőfokú bíróság a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akkor a tanács egy tagjának a törvényszék gazdasági ügyszakának, a törvényszék polgári ügyszakának, vagy a törvényszék közigazgatási ügyszakának bírája is kijelölhető.”
78. § A Be. 73. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A nyomozó hatóság a vádemelés előtt az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt kizárhatja az eljárásból, ha az ügyészség döntésének beszerzése olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben a nyomozó hatóság nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségnél a törvényes képviselő kizárását. Ha az ügyészség a törvényes képviselő kizárását nem rendeli el, a törvényes képviselő távollétében az általa képviselt tanú vagy terhelt vallomása bizonyítékként nem használható fel, kivéve, ha a tanú vagy a terhelt a törvényes képviselő távollétében tett vallomását a törvényes képviselő jelenlétében is fenntartja.”
79. § A Be. „Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét” alcíme a következő 126/C. §-sal egészül ki:
„126/C. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit a védő egyszerűsített telekommunikációs jelenlétének biztosítására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő indítványára rendelheti el a védő jelenlétének egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő biztosítását.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el a védő arra vonatkozó indítványát, hogy a jelenlétét egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák, ha a védő székhelye az eljárási cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.”
80. § A Be. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Telekommunikációs eszköz használata az ügyész és a nyomozó hatóság tagja jelenlétének a biztosítása érdekében
126/D. § (1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítására a 120–126. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványára a jelenlétet az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére álló eszköz használatával kell biztosítani, ha a telekommunikációs jelenlét ilyen módon történő biztosításának a technikai feltételei fennállnak.
(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja telekommunikációs úton biztosított eljárási cselekményen történő jelenlétét folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával kell biztosítani.
(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása esetén az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja igazolja saját személyazonosságát, valamint közreműködik az elkülönített helyszínen jelen levő személyek személyazonosságának a megállapításában.
(5) A bíróság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el az ügyészség arra vonatkozó indítványát, hogy az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítsa, ha az ügyész szolgálati helye a bíróság eljárásának helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.
(6) A bíróság az ügyészség indítványára rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétének a biztosítása érdekében.”
81. § A Be. 281. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés lehetőségének a megakadályozása.”
82. § A Be. 321. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti és a dolgot kiadni rendeli, de a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló határozatban kell rendelkezni.
(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha
a) a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat közlésére kézbesítési fikció vagy hirdetményi kézbesítés útján került sor, és
b) az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekről a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt nem szerzett tudomást.”
83. § A Be. 327. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül intézkedik annak végrehajtása iránt.”
84. § A Be. 328. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.
(6) Ha a zár alá vétel végrehajtására az (5) bekezdésben meghatározott művelettel kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem érinti.”
85. § (1) A Be. 444. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről
a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés,
b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel,
c) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel
készíthető.”
(2) A Be. 444. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés c) pontja szerint készített
a) folyamatos hangfelvétel nem minősül jegyzőkönyvnek,
b) a kép- és hangfelvétel akkor minősül jegyzőkönyvnek, ha azt a bíróság jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.”
86. § A Be. 446. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett rögzített folyamatos hangfelvétel, vagy a jegyzőkönyvnek nem minősülő kép- és hangfelvétel alapján készülő írásbeli jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül kell elkészíteni.”
87. § (1) A Be. 530. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a 197. § (1) bekezdése alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.”
(2) A Be. 530. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni, a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra idézi, ha a jelenlétét szükségesnek tartja.”
88. § A Be. 590. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a (2) bekezdés szerint – ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a (4) bekezdés alkalmazásával – bírálja felül.”
89. § A Be. 607. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és
a) az 567. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárást megszünteti, vagy
b) az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette.”
90. § (1) A Be. 625. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét)
„b) a súlyosítási tilalom megsértésével,”
(hozta meg.)
(2) A Be. 625. § (2) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét)
„c) a 607. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő megállapításával”
(hozta meg.)
91. § A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát)
„d) a 607. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,”
(hozta meg.)
92. § A Be. 740. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az ügyészség indítványára a nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha annak a (3) bekezdésben írt egyéb feltételei fennállnak.”
93. § A Be. 794. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a vádindítvány elutasításának az (1)–(4) bekezdés alapján nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben, a mentesség felfüggesztésére jogosultnak a mentesség felfüggesztéséről hozott döntésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.
(6) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a sértett által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.
(7) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt
a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,
b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.
(8) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.
(9) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a sértett köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a sértett ezt elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni kell.”
94. § A Be. 820. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ötmillió forintot nem meghaladó összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti vagyonkutatást csak akkor kell elrendelni, ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.”
95. § (1) A Be. 845. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert)
„e) elévülés folytán, tevékeny megbánás miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,”
(2) A Be. 845. § (1) bekezdése a következő g)–j) ponttal egészül ki:
(Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert)
„g) a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható,
i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve
j) megrovást alkalmaz.”
96. § (1) A Be. 845. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat folytán)
„b) a terheltet jogerősen
ba) azonos nemű, de rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben rövidebb tartamú javítóintézeti nevelést alkalmazott, vagy
bb) eltérő nemű szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben büntetés helyett javítóintézeti nevelést alkalmazott, és a büntetésnek vagy a javítóintézeti nevelésnek a Btk. 92/B. § (2) bekezdése alapján történő beszámítását követően is fennmarad be nem számítható büntetés,”
(2) A Be. 845. § (4) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat folytán)
„d) az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból megszüntette, vagy
e) a terhelt esetében mellőzte büntetés kiszabását vagy a kényszergyógykezelés elrendelését.”
97. § A Be. a következő 845/A. §-sal egészül ki:
„845/A. § (1) A kártalanítás jogalapjának és mértékének
a) a 845. § (1) és (2) bekezdése szerinti megállapításánál három napi bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,
b) a 845. § (3) bekezdése szerinti megállapításánál a bűnügyi felügyelet a Btk. 92. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint felel meg az ott felsorolt büntetéseknek,
c) egy napi előzetes kényszergyógykezelésben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,
d) a 845. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a végrehajtott büntetéseket és intézkedést a Btk. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beszámítani.
(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell átszámítani, majd szükség esetén össze kell számítani az így megállapítható tartamot.
(3) A kártalanítás jogalapját és mértékét a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.”
98. § A Be. 847. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, és az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárást utóbb akár közvádas, akár magánvádas eljárásban lefolytatják, az eljárás újabb befejezéséről rendelkező határozat alapján a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint járhat kártalanítás.”
99. § A Be. 860. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálása érdekében beszerezheti a 859. § (3) bekezdésében meghatározott ügyiratokat.”
100. § A Be. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 876/D. §-sal egészül ki:
„876/D. § Ha az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt a 13. § (3) bekezdése alapján járt el három hivatásos bíróból álló tanácsban, a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény 1–9. alcíme hatálybalépését követően a tanács elnökének döntése alapján egyesbíróként, vagy változatlan összetételű tanácsban jár el.”
101. § A Be.
a) 54. § (2) bekezdésében a „bíróság felhívja a magánvádlót” szövegrész helyébe a „bíróság felhívja a pótmagánvádlót” szöveg,
b) 78. § (2) bekezdésében az „ütközne, a magyar” szövegrész helyébe az „ütközne, vagy a magyar” szöveg, a „személy által ismertként” szövegrész helyébe a „személy ahhoz hozzájárul, akkor az általa ismertként” szöveg,
c) 374. § (1) bekezdés c) pontjában a „ha azt” szövegrész helyébe a „ha – a 327. § (5) bekezdése kivételével – azt” szöveg,
d) 413. § (2) bekezdésében a „nyilatkozat beszerzéséről” szövegrész helyébe a „nyilatkozat beszerzéséről, feltéve, hogy a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei egyébként fennállnak” szöveg,
e) 445. § (4), (5), (6) és (7) bekezdésében a „Ha kizárólag írásbeli” szövegrész helyébe a „Ha írásbeli” szöveg,
f) 446. § (1) bekezdésében a „cselekményről jegyzőkönyvnek minősülő” szövegrész helyébe a „cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy” szöveg,
g) 741. § (5) bekezdésében a „büntetővégzést bírósági titkár” szövegrész helyébe a „büntetővégzést – a 740. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – bírósági titkár” szöveg,
h) 794. § (4) bekezdésében az „a vádindítványt elfogadja” szövegrész helyébe az „az (5)–(9) bekezdés szerint megvizsgálja a vádindítvány megalapozottságát” szöveg,
i) 845. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „elévülés miatt” szövegrész helyébe az „elévülés miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból” szöveg,
j) 846. § (1) bekezdés e) pontjában az „enyhébb” szövegrész helyébe az „a 845. § (4) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,
k) 866. § (2) bekezdés 5. pontjában a „terhelt előállításával felmerült” szövegrész helyébe a „terhelt elfogatóparancs alapján történő előállításával felmerült” szöveg
lép.
102. § Hatályát veszti a Be. 628. § (2) bekezdése.
103. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a a következő (2d)–(2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) Ha az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott esetben működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjárművet foglal le, megkeresi azt a nyomozó hatóságot, amely a vagyonelkobzást megelőzően a nyomozást utoljára folytatta és nyilatkoztatja, hogy rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van-e a gépjárműre. Ha a nyomozó hatóság arról nyilatkozik, hogy a gépjárműre rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van, akkor a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek – a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik. A nyomozó hatóság a nyilatkozatát a megkeresés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül teheti meg.
(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi joggyakorlóvá válás időpontjától kezdve a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv viseli a gépjárművel kapcsolatos költségeket, ideértve a gépjármű elszállításának költségeit is.
(2f) Az állami adó- és vámhatóság a (2d) bekezdésben meghatározott gépjárművekkel kapcsolatban a (2a) bekezdés alapján csak akkor hívhatja fel az MNV Zrt.-t, ha a nyomozó hatóság a (2d) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot a rendelkezésre álló határidőn belül nem tett, vagy arról nyilatkozott, hogy a gépjárműre a rendvédelmi feladatok ellátásához nincs szükség.”
104. § Nem lép hatályba az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 26. alcíme.
105. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1–9. alcím 2024. március 1-jén lép hatályba.
106. § A 15–17. §
a) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
b) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
