(6) A (4) bekezdés szerinti esetekben a teljes díjat objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell kiszámítani.
(7) Azon közfeladatot ellátó szerv, amely a díj mértékét a (4) bekezdés szerint állapítja meg, köteles e tényt a NAVÜ részére bejelenteni. A NAVÜ e bejelentéseket összesíti, valamint a bejelentéseket tartalmazó listát a Nemzeti Közadatportálon közzéteszi.
(8) A (7) bekezdés nem érinti a közfeladatot ellátó szervek azon kötelezettségét, hogy a közadatok további felhasználása iránti igények teljesítése során alkalmazott díjakról tájékoztatást helyezzenek el saját intézményi honlapjukon.
(9) A Kormány rendelete a díj mértékére, megállapításának szempontjaira, megfizetésének módjára, a díjfizetés kedvezményeire, valamint a díjfizetés alóli mentességekre és a tájékoztatás módjára vonatkozóan – az (1)–(8) bekezdéssel összhangban – további részletszabályokat állapíthat meg.
68. § (1) A 67. § (1) bekezdésétől eltérően, a közfeladatot ellátó szerv az igénylő részére további felhasználás céljából díjmentesen bocsátja rendelkezésre
a) az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott nagy értékű adatkészleteket;
b) a 2. § 20. pontjában meghatározott kutatási adatokat.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, nagy értékű adatkészletek további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása során díjazás állapítható meg:
a) a közvállalkozások nagy értékű adatkészleteinek további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása esetében, ha az torzítaná a versenyt az érintett piacon, vagy
b) könyvtárak, múzeumok és levéltárak nagy értékű adatkészleteinek további felhasználása céljából történő rendelkezésre bocsátása esetén.
(3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának hatálybalépésétől számított legfeljebb két évig az (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott nagy értékű adatkészlet díjmentes rendelkezésre bocsátása alól az irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorló szerv mentesítheti az olyan közfeladatot ellátó szervet, amely
a) közfeladata ellátásával összefüggő költségeit jelentős részben saját bevételből fedezi, és
b) költségvetését a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nagy értékű adatkészlet ingyenes rendelkezésre bocsátása nagy mértékben befolyásolná.
(4) A NAVÜ az igény teljesítéséhez a közfeladatot ellátó szervtől átvett adatot jogosult feladatai ellátása céljából a Nemzeti Adatplatformon tárolni és azokat az adatot átadó közfeladatot ellátó szerv hozzájárulása és a kormányzati tájékoztató szolgáltatási igény esetében további díj fizetése nélkül a további szolgáltatási igények teljesítésénél felhasználni.
69. § (1) A szolgáltató a közadatok további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásáról megállapodást köt az igénylővel.
(2) A 33. alcím szerinti egyszerűsített igénybevételi eljárásban a megállapodás a Nemzeti Közadatportálon közzétett általános szerződési feltételek elfogadásával jön létre.
(3) A 34. alcím szerinti automatizált igénybevételi eljárásban a megállapodás a Nemzeti Közadatportálon közzétett általános szerződési feltételek alapján az adatok kiadására vonatkozó automatikus döntéshozatali eljárásban meghozott döntés közlésével jön létre.
(4) Az általános igénybevételi eljárásban megkötött további felhasználásra vonatkozó megállapodás tartalmazza legalább
a) a felek megnevezését;
b) a további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott adatok megnevezését;
c) a b) pontban meghatározott adatok átadásának időpontját, az átadás módját, formátumát;
d) a b) pontban meghatározott adatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj mértékét;
e) a d) pontban meghatározott díj megfizetésének határidejét és módját;
f) a b) pontban meghatározott adatok további felhasználásának feltételekhez kötése esetén az adatok felhasználásának részletes feltételeit.
(5) A (4) bekezdés f) pontja szerinti feltételek
a) kizárólag közérdekű célból állapíthatóak meg;
b) objektívek, arányosak és megkülönböztetéstől mentesek;
c) nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, nem szolgálhatnak a verseny korlátozására és nem ütközhetnek a további felhasználásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott más rendelkezésekbe.
(6) A szolgáltató a közadatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátás feltételeit általános szerződési feltételekben is meghatározhatja.
(7) A (6) bekezdés szerint meghatározott általános szerződési feltételeket a szolgáltató közfeladatot ellátó szerv a Nemzeti Közadatportálon elektronikus úton, feldolgozható formában közzéteszi.
70. § (1) A szolgáltató, valamint az igény teljesítésében a Nemzeti Közadatportál üzemeltetőjeként közreműködő NAVÜ az igény teljesítése érdekében kezelheti az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét), kapcsolattartásra használt telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét. Az igény teljesítését – vagy ha ez később teljesül, a szolgáltatásért megállapított díjak kifizetését – követően a szolgáltató közfeladatot ellátó szerv, valamint a közreműködő haladéktalanul törli az igénylő személyes adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattörlési előírás nem érinti a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályban előírt dokumentálási, adatmegőrzési kötelezettséget, különös tekintettel a fizetési tranzakciók, valamint az információbiztonság dokumentálási követelményeire.
71. § (1) Az igénylő – a (2) bekezdés kivételével – az igény elutasítása vagy az igény teljesítésére nyitva álló, vagy a szolgáltató által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint a közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.
(2) Az automatizált eljárásban hozott döntéssel szemben a kijavítás iránti kérelem elektronikus úton az erre rendszeresített űrlapon a szolgáltatóhoz nyújtható be, amennyiben a benyújtott igény adatai alapján a közzétett automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabályoknak nem megfelelő döntést vélelmez az igénylő. A közzétett automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabályoktól való eltérést a beadványban tételesen meg kell jelölni.
(3) A (2) bekezdésnek nem megfelelő kérelmet a szolgáltató érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Automatizált eljárásban az (1) bekezdés szerint a bíróság előtt megtámadható a szolgáltató döntése, ha
a) a közzétett automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabály jogszabályi rendelkezést sért,
b) a szolgáltató a (2) bekezdésben foglalt kérelmet elutasítja.
72. § (1) Az igény elutasításának jogszerűségét, illetve a közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegének megalapozottságát a szolgáltatónak kell bizonyítania.
(2) A pert az igény elutasításának közlésétől, az igény elintézésére rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve – a díj összegének felülvizsgálatára irányuló kereset esetén – a díj megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított tíz munkanapon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. A díj megfizetése nem akadálya a per megindításának. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(3) Az országos vagy több törvényszék illetékességi területét érintő működési körű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes szolgáltatást nyújtó székhelye alapítja meg.
(4) Ha a bíróság az igénynek helyt ad, határozatában a közfeladatot ellátó szervet a kért közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására kötelezi.
(5) A bíróság a további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a díj összegének megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti.
(6) Ha az igénylő a per megindításakor a közfeladatot ellátó szerv által eredetileg megállapított díjat már megfizette, és ennek a díjnak az összege nagyobb a díjnak a per eredményeképpen megállapított összegénél, a bíróság a különbözetnek az igénylő részére történő megtérítésére kötelezi a közfeladatot ellátó szervet.
73. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) iránti igények kezelésére a 24. alcím szerinti szabályokat az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha a közfeladatot ellátó szerv a szolgáltatás igénybevételére a NAVÜ-vel köt megállapodást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az igényt az igénylő a Nemzeti Közadatportálon keresztül, elektronikus úton küldi meg a NAVÜ részére.
(3) A NAVÜ az igényt megvizsgálja, ennek során meghatározza, hogy az igényt maga teljesíti, ideértve a bevont közreműködővel történő teljesítés esetét is, vagy a teljesítésben a 42. alcím szerinti szolgáltatásközvetítőként vesz részt.
(4) A NAVÜ az igény feldolgozása során megvizsgálja, hogy az igény teljesítéséhez mely a nemzeti adatvagyonba tartozó adat vagy a nemzeti adatvagyon körébe nem tartozó, nem közfeladatot ellátó szervtől beszerezhető adat felhasználása szükséges.
(5) Az igény teljesítése érdekében a NAVÜ bármely közfeladatot ellátó szervet megkereshet személyes vagy védett adatot tartalmazó adat személytelenített formában történő rendelkezésre bocsátása érdekében.
(6) A közfeladatot ellátó szerv a 43. alcím szerint köteles a kért adat szolgáltatására.
74. § (1) Az igényt a NAVÜ – a 75. §-ban szabályozott eseteket kivéve – hatvan napon belül teljesíti.
(2) Hiányos igény esetén, ha a hiány az igény teljesíthetőségét akadályozza, a NAVÜ az igénylőt – legalább öt, de legfeljebb tíz munkanapos határidő megjelölése és az arra való figyelemfelhívás mellett, hogy a kért adatok hiányában a kérelme nem teljesíthető – a hiányok megjelölésével a hiányzó adatok pótlására hívja fel. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmet be sem nyújtotta volna.
(3) A NAVÜ szükség esetén az igény pontosítására – az igény teljesítéséhez szükséges adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv bevonásával – szakmai konzultációt szervezhet az igénylővel. A konzultáció ideje nem számít bele az (1) bekezdés szerinti határidőbe.
(4) Amennyiben az igénylő nem működik közre az igény tisztázásában, az eljárás során a NAVÜ a be nem benyújtott hiánypótlás jogkövetkezményeit alkalmazza.
75. § (1) A NAVÜ az igény teljesítését elutasítja, ha
a) a teljesítéshez szükséges adatok elektronikus formában nem léteznek vagy nem hozzáférhetők;
b) a teljesítés során nem biztosítható a személyes adat vagy a védett adat védelmét szolgáló előírások érvényesülése;
c) a teljesítés Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.
(2) A NAVÜ piaci tájékoztatási szolgáltatás iránti igény, valamint kutatószoba-szolgáltatás vagy felügyelt távoli elérés szolgáltatás iránti igény teljesítésekor
a) a miniszter a 8. § (2) bekezdés b) pontja vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti döntése alapján jár el;
b) az adott igényre vonatkozó miniszteri döntés hiányában a miniszter által előzetesen jóváhagyott szakmai szabályok és alapelvek figyelembevételével jár el.
76. § (1) A formalizálható igénytípusokra – ahol az igény teljesítésére vonatkozó döntés algoritmus alapján meghatározható – a NAVÜ az E-ügyintézési tv. 11. § (1) bekezdése szerinti automatikus döntéshozatali eljárást alkalmazhat.
(2) A NAVÜ az igény teljesítéséhez a közfeladatot ellátó szervtől átvett adatot a 14. § (2) bekezdése szerinti esetekben jogosult feladatai ellátása céljából a Nemzeti Adatplatformon tárolni és azokat az adatot átadó közfeladatot ellátó szerv hozzájárulása és továbbá díj fizetése nélkül a feladatai elvégzése során felhasználni.
77. § Az igények teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
78. § (1) A NAVÜ a feladatai ellátása érdekében a nemzeti adatvagyon körébe nem tartozó adatot is felhasználhat (a továbbiakban: külső forrásból származó adat).
(2) Amennyiben a külső forrásból származó adat felhasználása engedélyhez kötött, az adat csak az engedély vagy licenc megszerzését követően használható fel.
(3) Amennyiben a külső forrásból származó adat felhasználása csak ellenérték fejében lehetséges, az adat beszerzésére vonatkozó megállapodást a NAVÜ a közbeszerzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével köti meg.
(4) A külső forrásból származó adat esetében a szükség szerinti személytelenítésről az adatot biztosító szervezet gondoskodik. Ehhez a NAVÜ a Kulcsszolgáltató igénybevételével technikai támogatást akkor biztosíthat, ha az nem jelent fenyegetést a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatására kialakított informatikai rendszerekre.
(5) A NAVÜ a külső forrásból származó adat átvételére az információbiztonsági követelmények figyelembevételével közvetlen számítógépes kapcsolatot is kialakíthat.
79. § Az adatelemzési szolgáltatás nyújtója csak olyan adatot, adatelemzési eredményt bocsáthat az igénylő rendelkezésére vagy biztosíthat azokhoz hozzáférést az igénylő számára, amely nem tartalmaz személyes vagy védett adatot, továbbá Magyarország központi pénzügyi, nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető információt.
80. § (1) Az adatelemzési szolgáltatás nyújtására vonatkozó igény teljesítése során, ideértve a közcélú és piaci tájékoztatási szolgáltatás nyújtása érdekében végzett adatelemzést is, az adatelemzési szolgáltatás nyújtója az adatigény teljesítésének eredményét csak az igénylő részére küldi meg azzal, hogy a létrejött eredmény felhasználási joga – ha megfelel az Szjt. szerinti szerzői műre vonatkozó követelményeknek – az igénylőt illeti meg, ezért annak felhasználására a szolgáltató csak akkor jogosult, ha ahhoz az igénylő előzetesen megtett írásbeli nyilatkozatában kifejezetten hozzájárult.
(2) Az adatelemzési szolgáltatás nyújtója az általa végzett vagy közreműködő útján elvégeztetett adatelemzés eredményét az igénylő kifejezett írásbeli hozzájárulása esetén őrizheti meg, amelyet az igénylő hozzájárulástól függően tehet nyilvánosan vagy korlátozott körben hozzáférhetővé.
(3) A (2) bekezdést az adatelemzés eredményének további elemzések során történő felhasználására is alkalmazni kell.
81. § (1) Az adathasznosítás széles körű elterjesztésének elősegítésére a jogszabályi, technikai okok vagy szervezeti kapacitáskorlát miatt nem teljesíthető egyes adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokra irányuló igények teljesítése érdekében a NAVÜ – kormányrendeletben meghatározott esetekben, módon és terjedelemben – szolgáltatásközvetítői tevékenysége keretében az igénylők számára hozzáadott értékű kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat.
(2) A NAVÜ a szolgáltatásközvetítésért díjat számíthat fel.
(3) A NAVÜ szolgáltatásközvetítői tevékenységének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
82. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtásához szükséges, általa kezelt adatokat a szolgáltatás nyújtója, így különösen a NAVÜ rendelkezésére bocsátani, valamint az adatok kezeléséhez és további felhasználásához szükséges leíró információkat megadni.
(2) A személyes, valamint a védett adatot a közfeladatot ellátó szerv a 26. alcím szerinti személytelenítési szolgáltatással személytelenített formában bocsátja rendelkezésre.
(3) A (2) bekezdés szerinti személytelenítésnél a közfeladatot ellátó szerv – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adathasznosítás-támogatási szolgáltatást nyújtó szerv előírásai szerint jár el.
(4) Kijelölt szolgáltatóként a NAVÜ e törvény szerinti feladatai ellátásához elektronikusan tartja a kapcsolatot a vele együttműködő közfeladatot ellátó szervekkel.
(5) A közfeladatot ellátó szerv az igényelt adatokat elsősorban alkalmazásprogramozási interfészen keresztül vagy az E-ügyintézési tv. szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével, ha ezek feltételei nem adottak, akkor csoportos letöltésre alkalmas módon bocsátja a NAVÜ rendelkezésére.
(6) Az (5) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokhoz való hozzáférés gyakoriságát az adatot rendelkezésre bocsátó közfeladatot ellátó szerv működési biztonsága figyelembevételével határozza meg. Az ezt meghaladó gyakoriságú hozzáférési igény teljesítését a NAVÜ-vel esetileg egyezteti.
(7) A nyilvántartások és az adatkészletek frissítési gyakoriságát a Nemzeti Adatvagyon Leltárban fel kell tüntetni.
83. § (1) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) által adathasznosítás-támogatási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adat rendelkezésre bocsátása céljából megkeresett közfeladatot ellátó szerv az indokok megjelölésével megtagadja a megkeresés teljesítését, ha
a) a megkeresésben érintett személyes adatot vagy védett adatot az e törvény szerinti személytelenítési szolgáltatás igénybevételét követően sem lehet személytelenített adatként átadni;
b) a megkeresésben érintett adat e törvény alapján további felhasználás céljából nem bocsátható rendelkezésre, vagy
c) a megkeresésben érintett adat átadása Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) Amennyiben a megkeresésben érintett adat átadása a közfeladatot ellátó szerv részéről nem igényel sem személytelenítést, sem az adat nyilvántartásból való egyszerű elektronikus kinyerését meghaladó adatfeldolgozási műveletet, az adatot díjmentesen kell a szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(3) Az előzetesen meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében kell az adatokat átadni, amennyiben
a) törvény vagy kormányrendelet az érintett nyilvántartások, illetve adatkészletek adataira vonatkozóan az átadás feltételeit a díjfizetésre is kiterjedően előírja,
b) a szolgáltató és a közfeladatot ellátó szerv között a szerv által kezelt és a megkeresésben érintett adat átadására kiterjedő, a fizetési feltételeket is meghatározó keretmegállapodás van érvényben.
(4) A szolgáltató a (2) és (3) bekezdés kivételével a közfeladatot ellátó szervvel megállapodást köt az adatátadás feltételeiről. A megállapodás létrehozható egy vagy több adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítése érdekében, meghatározott igénytípusra, valamint határozott vagy határozatlan időre. A megállapodás tartalmazza az adatok rendelkezésre bocsátásával közvetlen összefüggésben felmerült költségek megtérítését is. E költségek megállapítására a közfeladatot ellátó szervnél alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni. Az adatok rendelkezésre bocsátásáért a közfeladatot ellátó szerv az e bekezdés szerinti költségtérítésen túl más költséget vagy díjat nem követelhet a szolgáltatótól.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti megtagadási feltétel nem áll fenn, a közfeladatot ellátó szerv az adat átadására – a szükség szerinti személytelenítés elvégzését is beleértve – akkor is köteles, ha a (4) bekezdés szerinti megállapodást még nem kötötték meg.
(6) Vita esetén a miniszter – vizsgálatot követően – dönt az átadás feltételeiről.
84. § (1) A NAVÜ folyamatosan vizsgálja a nyilvántartásvezetési feladataival összefüggésben az e törvényben a közfeladatot ellátó szervek számára előírt feladatok teljesülését, valamint a szervezetek által nyújtott adathasznosítás-támogatási szolgáltatások jogszabályoknak, továbbá a miniszter által jóváhagyott szakmai szabályoknak és alapelveknek való megfelelését.
(2) A NAVÜ a miniszternek jelzi az esetlegesen tapasztalt eltéréseket, amellyel egyidejűleg javaslatot tesz a mulasztások orvoslására.
85. § (1) A miniszter a 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alábbi fokozatos rendben tesz intézkedéseket a szabályszerű működés helyreállítása érdekében:
a) megállapítja a mulasztást és erről tájékoztatja a mulasztó szervezetet;
b) felhívja a mulasztó szervezetet a szabályszerű működés helyreállítására;
c) megkeresi a mulasztó szervezet szakmai felügyeletét ellátó hatóságot a szabályszerű működés helyreállítása érdekében;
d) adathasznosítási biztost delegál a mulasztó szervezethez azzal, hogy a mulasztó szervvel közösen intézkedési tervet dolgozzon ki a szabályszerű működés helyreállítása érdekében;
e) kijelölt vagy regisztrált szolgáltató esetében – ismételt mulasztás esetén – kezdeményezi a szolgáltató kijelölésének rendeleti úton történő visszavonását, egyidejűleg a NAVÜ-nél a szolgáltató törlését a szolgáltatók nyilvántartásából.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatait közjogi szervezetszabályozó eszköz útján munkaszervezetére vagy az általa felügyelt szervezetre ruházhatja.
(3) Az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó következmények, valamint a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználásának ösztönzése érdekében lefolytatandó szakmai felügyeleti eljárások szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
86. § (1) A kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására a 23. alcím szerinti a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a jelen alcímben megadott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kulturális közadat rendelkezésre bocsátására a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv jogosult.
(3) Kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása az adatkezelést végző közfeladatot ellátó szervnél és a Nemzeti Közadatportálon egyaránt kezdeményezhető.
(4) Az adatkezelést végző közfeladatot ellátó szervnél kezdeményezett rendelkezésre bocsátás esetében nem kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
87. § (1) A további felhasználás céljából kötelezően rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozhatja meg.
(2) Erre vonatkozó igény esetén a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv vezetője dönthet úgy, hogy engedélyezi az (1) bekezdés szerint megállapított kulturális közadatok körébe nem tartozó kulturális közadat rendelkezésre bocsátását is.
88. § (1) A kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek nem kell megneveznie az igényben megjelöltek teljesítése tekintetében felhasználási szerződés kötésére jogosultat, ha a kérelmet a szerzői jogi védelemre hivatkozással utasította el.
(2) A további felhasználásra vonatkozó megállapodásban a felek kiköthetik, hogy az igénylő a további felhasználás során köteles a felhasznált adat forrásának megjelölésére, valamint annak feltüntetésére, ha az adatot módosította.
89. § (1) A kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg azzal, hogy e díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott kulturális közadatok gyűjtésének, sokszorosításának, előállításának, tárolásának, feldolgozásának és terjesztésének észszerű megtérüléssel megnövelt költségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségek megállapításánál a díjat megállapító közfeladatot ellátó szerv által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.
(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendelet a díj mértékére, megállapításának szempontjaira, megfizetésének módjára, valamint a díjfizetés kedvezményeire és a díjfizetés alóli mentességekre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdéssel összhangban további szabályokat állapíthat meg.
90. § (1) Ha a kulturális közadat további felhasználására vonatkozó szerződés vagy megállapodás a kulturális közadat digitalizálására kizárólagos jogot biztosít, e kizárólagosság időtartama a 10 évet csak a kizárólagosság indokoltságának első alkalommal a 11. évben, és az ezt követő 7 évente történő felülvizsgálata mellett haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy megállapodás szövegét a közfeladatot ellátó szerv az Infotv. rendelkezései szerint a Nemzeti Közadatportálon közzéteszi.
(3) Semmis az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy megállapodás olyan kikötése, amely a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv számára kizárja vagy díj fizetéséhez köti a kizárólagosság időtartamának lejártát követően a digitalizált kulturális közadattal való rendelkezést, különösen annak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátását.
91. § (1) A közadatot kezelő közvállalkozás a közadat további felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg azzal, hogy e díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok gyűjtésének, sokszorosításának, előállításának, tárolásának, feldolgozásának és terjesztésének észszerű megtérüléssel megnövelt költségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a teljes díjat objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell kiszámítani.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a költségek megállapítása során a díjat megállapító közvállalkozás által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a közadatot kezelő közvállalkozás a díj mértékének meghatározása során figyelembe veheti a szerzői jogi engedélyeztetésnek, a személyes adatok anonimizálásának, valamint a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében hozott intézkedéseknek a költségét is.
(5) A közvállalkozás az (1) bekezdés szerinti díj megállapítása esetén, köteles e tényt a NAVÜ részére bejelenteni. A NAVÜ e bejelentéseket összesíti, valamint a bejelentéseket tartalmazó listát a Nemzeti Közadatportálon elektronikus úton közzéteszi.
92. § (1) A digitális formában nem hozzáférhető közadatok (dokumentumok) további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a jelen § szerinti eltérésekkel.
(2) Természetes személy az igényét papíralapon is előterjesztheti, a szolgáltató nyilatkozatait papíralapon kérheti.
(3) A digitális formában nem hozzáférhető közadatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátását a dokumentumot kezelő közfeladatot ellátó szervnél kell kezdeményezni.
(4) A digitális formában nem hozzáférhető személyes vagy védett adatot az azt kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles további felhasználás céljára rendelkezésre bocsátani.
93. § (1) A nemzeti adatvagyon részét képező adatok tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja.
(2) Ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. Ha a Kormány rendelete az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott adatfeldolgozó igénybevételét teszi kötelezővé, az adatkezelő ezen adatfeldolgozót bízza meg az adatfeldolgozással.
(3) A Kormány rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles.
(4) A (3) bekezdés szerinti kormányrendelet az adatfeldolgozók körének meghatározásáról – ideértve az adatfeldolgozó kötelező megbízásának esetét – az elektronikus adatfeldolgozásra és a nem elektronikus adatfeldolgozásra külön-külön is rendelkezhet.
(5) Törvény megállapíthatja, hogy amennyiben az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakon alapuló korlátozás valamely adatkezelő esetében a jogszabályban előírt feladatok határidőben történő teljesítését, vagy a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt a jogszabályban előírt feladatok teljesítéséhez szükséges fejlesztések határidőben történő megvalósítását veszélyezteti, az adatkezelő szakmai irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adjon.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott egyedi felmentés megadható az időszakosan jelentkező adatfeldolgozási feladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében is, ha azok határidőben való ellátása a rendelkezésre álló erőforrások mellett más módon nem lehetséges. Az egyedi felmentés határozott időre adható meg. Az egyedi felmentés megadását megelőzően a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a tervezett egyedi felmentés indokáról, tartalmáról és időtartamáról a Kormányt tájékoztatja.
94. § A 93. § (3) bekezdése szerint meghatározott nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatfeldolgozási műveletet az adatfeldolgozó kizárólag Magyarország területén végezhet.
95. § (1) Az adatkormányzási rendelet előírásaihoz illeszkedve a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszere kiterjed az egyedi statisztikai adatokban rejlő információk további felhasználásának elősegítésére is. Az egyedi statisztikai adat védelmére tekintettel azok felhasználására jelen törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hivatalos statisztikai szolgálat tagja a személyes adatnak minősülő egyedi statisztikai adatot e törvény szerint anonimizált, egyedi statisztikai adatnak nem minősülő adatként, továbbá védett adatnak minősülő adatot a statisztikai egységhez történő kapcsolat végleges megszüntetését biztosítva a közfeladatot ellátó szervekre vonatkozó általános szabályok alapján adja át a NAVÜ-nek adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítéséhez.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) közreműködik az egyedi statisztikai adat tovább feldolgozható, így különösen összekapcsolható formában történő bevonásában, adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítésében. A közreműködés magában foglalja a jogszabályi kijelölés, illetve a hivatalos statisztikai szolgálat tagjával kötött egyedi megállapodás alapján egyedi statisztikai adat bekérését a hivatalos statisztikai szolgálat tagjától, valamint az igény teljesítéséhez szükséges átalakítások, így különösen összekapcsolás elvégzését.
(4) Amennyiben a NAVÜ jelzése alapján az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítéséhez kért egyedi statisztikai adat személyhez a továbbiakban véglegesen nem kapcsolható formában nem használható fel, különösen, ha a kért adatnak a statisztikai szolgálat rendelkezésére nem álló adatokkal történő összekapcsolására van szükség, az egyedi statisztikai adat védelmének érdekében az adatok kezelésére az (5)–(7) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(5) A KSH a NAVÜ megkeresésére az egyedi statisztikai adatot a kulcsszolgáltatás igénybevételével személytelenített formában a Nemzeti Adatplatform szolgálatás által biztosított felügyelt távoli elérés szolgáltatás igénybevételével teszi hozzáférhetővé a NAVÜ számára adatelemzés elvégzéséhez.
(6) A KSH a felügyelt távoli elérés keretében a NAVÜ számára biztosítja:
a) a személytelenített egyedi statisztikai adatok és a NAVÜ kezelésében lévő adatok bevonását adatelemzések végzésébe,
b) az adatok összekapcsolhatóságát, valamint
c) adatelemzések elvégezhetőségét.
(7) A KSH a felügyelt távoli elérés szolgáltatás útján az adatelemzés eredményét is ellenőrzi, az ahhoz való hozzáférést engedélyéhez kötheti.
96. § (1) A KSH a NAVÜ felkérésére közreműködik
a) a kormányzati tájékoztatási szolgáltatás,
b) a közcélú tájékoztatási szolgáltatás,
c) a piaci tájékoztatási szolgáltatás, valamint
d) a döntés-előkészítést támogató szolgáltatás
nyújtásában.
(2) Az adatelemzéshez szükséges nem statisztikai adatgyűjtésből származó adatokat – a nyílt hozzáférésű adatok kivételével – a NAVÜ kéri el a közfeladatot ellátó szervektől.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásban történő közreműködés keretében a KSH a NAVÜ által biztosított adatoknak egymással, illetve a statisztikai adatgyűjtésből származó adatokkal történő összekapcsolása során az adat-összekapcsolás szolgáltatás szabályai szerint jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti összekapcsolás elvégezhetőségéhez a közreműködés keretében a KSH saját maga által kezelt adatok személytelenítésére a NAVÜ által meghatározott, a Kulcsszolgáltató által biztosított technológiai megoldást alkalmazza.
(5) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásban történő közreműködés keretében a KSH a NAVÜ közreműködőjeként, a NAVÜ-re vonatkozó szabályok szerint, a személyes adatok kezelése tekintetében mint a NAVÜ adatfeldolgozója jár el.
(6) A közreműködés feltételeit a KSH és a NAVÜ megállapodásban rögzíti.
97. § (1) A KSH a NAVÜ tudományos célú adatelemzéseinek támogatásához a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stat tv.) 41. § (1) bekezdése szerinti hozzáférést biztosít a rendelkezésére álló adatokhoz, a Stat tv.-ben megadott feltételek szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzáférés alkalmazásával létrejött elemzési eredmények felhasználásának feltétele, hogy a Stat tv. 41. § (2) bekezdése szerint végzett ellenőrzés nem talált elfogadhatatlan mértékű kockázatot.
98. § (1) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtója az adatok jogosulatlan megismerésének és felhasználásának kizárására a személyes és a védett adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok figyelembevételével alakítja ki elektronikus információs rendszerét különösen
a) a Nemzeti Közadatportál és az Ügyintézői Portál adatkezeléssel érintett funkcióira,
b) az adatelemzési szolgáltatás eredményeinek kezelésére,
c) a kutatószoba-szolgáltatásra,
d) a felügyelt távoli elérés szolgáltatásra,
e) a kormányzati tájékoztatási szolgáltatás informatikai támogatására,
f) a Nemzeti Adatplatform szolgáltatásaira,
g) az adat-összekapcsolási szolgáltatás informatikai támogatására,
h) a személytelenítési eljárásra,
i) a személytelenített adatok, nyilvántartások és adatkészletek kezelésére,
j) a KSH által biztosított hozzáférésre,
k) a NAVÜ és a KSH között kialakított együttműködésben érintett adatkezelésre, valamint
l) a döntés-előkészítést támogató szolgáltatásnál alkalmazott 28. § (5) és (6) bekezdése szerinti számítógépes adatkapcsolatra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés során valamennyi, az adatkezelésben közreműködő szereplőre kiterjedően biztosítani kell a magas szintű biztonsági védelmet
a) az elektronikus információs rendszer kialakításában és üzemeltetésében,
b) az eljárási szabályokban, valamint
c) a személyzeti politikában.
(3) Kockázatelemzés alapján egyes szolgáltatások igénybevétele regisztrációhoz és azonosításhoz köthető. A NAVÜ információbiztonsági célból kezeli a regisztrált természetes személy nevét, lakcímét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, a felhasználóhoz rendelt egyedi felhasználói azonosítót és jelszót. A regisztrációs nyilvántartást vezető szolgáltató a kezelt személyes adatokat a regisztráció megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő 8 napon belül törli és az érintett hozzáférési lehetőségét megszünteti.
(4) A regisztráció megszüntetését a regisztráló és a regisztrált személy bármikor kezdeményezheti. A NAVÜ ebben az esetben a megszüntetés iránti igény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a regisztrációt megszünteti és a (3) bekezdés szerinti személyes adatokat törli.
(5) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtóira, valamint a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett informatikai rendszerekre az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) előírásait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató nem tartozik az Ibtv. hatálya alá.
99. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a NAVÜ-ként működő közfeladatot ellátó szervet,
b) a Kulcsszolgáltatót,
c) az adatkormányzási rendelet szerinti ágazati illetékes szervet, és
d) az e törvényben meghatározott központi és regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat
rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a Nemzeti Adatvagyon Tanács tagjainak kijelölésére, jogviszonyára és eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
b) a NAVÜ feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a Kulcsszolgáltató feladataira és működésére vonatkozó szabályokat,
d) a közfeladatot ellátó szervek, a Kulcsszolgáltató és a NAVÜ együttműködésének részletes szabályait,
e) a szervezeti adatfelelősök, valamint az adattovábbítási kapcsolattartók kijelölésének és feladatainak részletes szabályait,
f) az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások díjait, valamint a további felhasználásra vonatkozó igény teljesítésének ellenértéke megállapításának szempontjait, továbbá az egyéb, e törvény szerinti díjak számítására vonatkozó részletes szabályokat,
g) az e törvényben meghatározott központi és regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások részletes szabályait,
h) az e törvényben meghatározott adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokon kívüli egyéb adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokat és ezek részletes szabályait,
i) azon szolgáltatások vagy kötelezettségek esetében, ahol e törvény megengedi, a rendelkezésre bocsátandó vagy bocsátható adatok körét,
j) a Nemzeti Közadatportálhoz kapcsolódó elektronikus azonosítás feltételeit és részletes szabályait,
k) a közfeladatot ellátó szerv részére az adatoknak az e törvény szerint rendelkezésre bocsátásával összefüggésben felmerült többletköltségek megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,
l) az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó következmények, valamint a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználásának ösztönzése érdekében lefolytatandó szakmai felügyeleti eljárások szabályait,
m) a 93. § (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokat, valamint
n) a személytelenítési eljárásban az összerendelési nyilvántartást vezető szerv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben határozza meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti államigazgatási szerveket és a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a 93. § (2) bekezdése szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles, rendeletben határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Kulcsszolgáltató tevékenységének ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra, valamint annak beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.
100. § (1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeletük vagy irányításuk alá tartozó szervek által kezelt, további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét – a kultúráért felelős miniszter egyetértésével, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsák meg.
(2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a muzeális intézmények, levéltárak és könyvtárak által további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét és a felhasznált adat forrásának feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait rendeletben állapítsák meg.
(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kezelt, további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátható kulturális közadatok körét a kultúráért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével,
b) a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
101. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 106–107. §, 110–119. §, a 123–125. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 120. § b) pontja 2024. március 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1–14. §, a 16. §, a 17. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 19. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22–28. §, a 30. § (1) bekezdése, a 30. § (2) bekezdés a) és c) pontja, a 31–50. §, az 51. § (1)–(2) bekezdése, az 55–59. §, a 62–68. §, a 69. § (1)–(2) bekezdése, a 69. § (4)–(7) bekezdése, a 70. §, a 71. § (1) bekezdése a 72–84. §, a 86–94. §, a 95. § (1)–(3) bekezdése, a 96–100. §, a 104. § és a 105. § 2024. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 15. §, a 17. § (2) bekezdése, a 18. §, a 19. § (5) bekezdése, a 20. §, valamint a 21. § (1) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 29. §, a 30. § (2) bekezdés b) pontja, az 51. § (3) bekezdése, az 52–54. §, a 60–61. §, a 69. § (3) bekezdése, a 71. § (2)–(4) bekezdése, a 85. §, valamint a 95. § (4)–(7) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
102. § Az e törvény rendelkezéseit a 2024. március 31. után benyújtott igényekre kell alkalmazni.
103. § (1) A 2016. január 1-jén hatályos olyan kizárólagos jogot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a 7. § rendelkezéseinek, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.
(2) A 7. § hatálya alá nem tartozó kizárólagos jogot biztosító azon megállapodás, amelyet közfeladatot ellátó szerv kötött, és amely 2013. július 17-én hatályban volt, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnik.
(3) A 7. § hatálya alá nem tartozó kizárólagos további felhasználási jogot biztosító azon megállapodás, amelyet közvállalkozás kötött, és amely 2019. július 16-án már hatályban volt, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2049. július 17-én fogva megszűnik.
104. § Hatályát veszti
a) a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény, és
b) a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény.
105. § (1) Ez a törvény a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló 2022. május 30-i 2022/868 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) E törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
106. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 19/K. §-sal egészül ki:
„19/K. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv kormányrendeletben megadott szabályok szerint közreműködik a személyek természetes azonosítóival történő összekapcsoláshoz szükséges, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi törvény szerinti adatösszekapcsolási szolgáltatás keretében történő ellenőrzésben.
(2) A nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti közreműködés keretében összeveti a kapott természetes azonosító és lakcím adatokat a nyilvántartásban szereplő adatokkal, és csak az egyezés vagy eltérés tényéről ad tájékoztatást.”
107. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) II. Fejezete a következő 10/G. §-sal egészül ki:
„10/G. § Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési nyilvántartásból kormányrendeletben megadott szabályok szerint adatot szolgáltat a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi törvény szerinti adat-összekapcsolási szolgáltatás végrehajtásához.”
(2) A Szaztv. 32. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:
„29. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtető a kártyafelhasználói regisztrációhoz kapcsolódóan, valamint a kártyakibocsátáshoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatkérés céljából.”
(3) A Szaztv. 36. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
[A személyi azonosító továbbítására jogosult:]
„28. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtető a kártyafelhasználói regisztrációhoz kapcsolódóan, valamint a kártyakibocsátáshoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatkérés céljából.”
108. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság
a) külföldön megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló beruházásaival összefüggő szerződésekben és a szerződések, illetve az ezekre vonatkozó döntések előkészítésével, megkötésével, módosításával, illetve megszüntetésével, összefüggésben keletkezett, dokumentumokban, valamint
b) a külügyi vagy külgazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló dokumentumokban, vagy az erre vonatkozó döntés előkészítése céljából keletkezett dokumentumokban
szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését, – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni.
(2) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság kezelésében lévő, nemzetközi szerződés alapján kötött szerződésekben foglalt, pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, valamint a nemzetközi szerződések előkészítésével, megkötésével, módosításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló dokumentumokban szereplő pénzügyi, üzleti és műszaki adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről az adatkezelő köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlását vagy felügyeletét ellátó miniszter által megadott – az adatok megismeréséhez fűződő közérdek és megtagadás alapjául szolgáló közérdek mérlegelésével kialakított – véleménye alapján dönt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.”
109. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: adatkormányzási rendelet) rendelkezéseit a 34/B–E. alcímekben, az V. Fejezetben, valamint a 72. §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az adatkormányzási rendelet alkalmazása során a (2a) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket – ha törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – akkor kell alkalmazni, ha az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítő szolgáltatónak vagy adataltruista szervezetnek az adatkormányzási rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott tevékenységi központja Magyarországon van, vagy nem rendelkezik az Európai Unióban tevékenységi központtal és az adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez Magyarországon.”
110. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése
a) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévő – így különösen az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő – adat beszerzését, begyűjtését, vagy
b) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását
tenné szükségessé.”
111. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Az adatkormányzási rendelet szerinti, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az adatkormányzási rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen]
„i) ellátja az adatkormányzási rendeletben meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásba vételéért és felügyeletéért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért és felügyeletéért felelős illetékes hatóság feladatait.”
112. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 34/B. alcímmel egészül ki:
„34/B. Az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásba vételére, valamint a megfeleléssel összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
64/E. § (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet 10. cikke szerinti szolgáltatás nyújtását tervező adatközvetítő szolgáltatót az ezen alcímben foglalt rendelkezések szerint nyilvántartásba veszi. Az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartása az adatkormányzási rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartásban kezelt adatok közérdekből nyilvános adatok.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre irányuló kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az adatkormányzási rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárásban az ügyintézési határidő hét nap.
(3) A Hatóság az adatközvetítő szolgáltató kérelmére hatósági bizonyítvánnyal (a továbbiakban: megfelelőségi bizonyítvány) igazolja, hogy a nyilvántartásba vett adatközvetítő szolgáltató az adatkormányzási rendelet 11. és 12. cikkében foglalt feltételeknek megfelel, azzal, hogy hogy az e kérelemben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénytől eltérően – a megfelelőségi bizonyítvány felhasználásának célját nem kell feltüntetni. A megfelelőségi bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő 150 nap.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken kívül a Hatóság felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha
a) annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy
b) a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
(5) A Hatóság a (3) bekezdés szerinti eljárás a (4) bekezdés szerinti felfüggesztéséről szóló végzését a (4) bekezdésben meghatározott más szervvel, illetve személlyel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa.
(6) A (3) bekezdés szerinti eljárás a (4) bekezdés szerinti felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor – az ügyintézési határidő kivételével – újrakezdődik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatásáért, valamint a megfelelőségi bizonyítvány kiállításáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(8) A Hatóság által nyilvántartásba vett adatközvetítő szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatok bármely változását a változás bekövetkezésétől számított tizennégy napon belül a Hatóságnak bejelenti. A változás-bejelentésre irányuló eljárásra a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(9) A Hatóság által nyilvántartásba vett, a tevékenységét beszüntető adatközvetítő szolgáltató a tevékenysége beszüntetésének napját követő tizenöt napon belül a Hatóságnak bejelenti, amely bejelentést követően a Hatóság az adatközvetítő szolgáltatót a nyilvántartásból törli.
(10) A Hatóság az ezen alcím szerinti bejelentésekről, változás-bejelentésekről, illetve törlésekről az adatkormányzási rendeletben meghatározottak szerint az Európai Bizottságot – a Kormány rendeletében meghatározott módon – haladéktalanul értesíti.”
113. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 34/C. alcímmel egészül ki:
„34/C. Az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárás
64/F. § (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet III. fejezetében meghatározott követelmények ellenőrzésére kérelemre az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárást indít és hivatalból az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárást indíthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a feltételezett jogsértés megjelölését,
b) a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását,
c) a feltételezett jogsértést megvalósító adatközvetítő szolgáltató azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat,
d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá
e) a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
(3) Az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
(4) Ha a Hatóság a kérelemre indult eljárás bármely szakaszában megállapítja joghatóságának hiányát, a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
(5) Ha a Hatóság az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárást a kérelem benyújtását követő kilencven napon belül nem szüntette meg vagy az ügy érdemében nem döntött, a kérelmezőt értesíti az értesítés időpontjáig megtett eljárási cselekményekről.
(6) Az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban hozott határozatában a Hatóság az adatkormányzási rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet.
(7) Ha az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárás lefolytatása során a Hatóság arra a megállapításra jut, hogy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy az ellenőrzött adatközvetítő szolgáltató magatartása nem jogsértő, a Hatóság megküldi az ellenőrzött adatközvetítő szolgáltató részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra vonatkozóan az ellenőrzött adatközvetítő szolgáltató harminc napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.
(8) A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e az (5) bekezdés szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértés súlyát – ideértve a jogsértő állapot fennállásának időtartamát –, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban állapítottak-e meg a tevékenységével kapcsolatos jogsértést.
(9) A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatközvetítő szolgáltató azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.
(10) Ha a Hatóság az adatkormányzási rendelet 14. cikk (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén, valamint a (8) bekezdés szerinti jogsértés orvoslásáról kapott bejelentésről az Európai Bizottságot – a Kormány rendeletében meghatározott módon – haladéktalanul értesíti.
(11) Az adatkormányzási rendelet szerinti felügyeleti hatóságokkal a Hatóság – az adatkormányzási rendeletben meghatározottak szerint – együttműködik.
(12) A (6) bekezdés szerinti határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.
(13) Az adatközvetítői megfelelőségi eljárás tekintetében a 61. § (7)–(10) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
114. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 34/D. alcímmel egészül ki:
„34/D. Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételére irányuló eljárás
64/G. § (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet 18. cikke szerinti követelményeknek megfelelő szervezetet kérelmére az ezen alcímben foglalt rendelkezések szerint nyilvántartásába veszi. Az adataltruista szervezetek nyilvántartása az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre irányuló kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartásba vételi eljárásban az ügyintézési határidő nyolcvannégy nap.
(3) A (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatásáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A Hatóság által nyilvántartásba vett adataltruista szervezet az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdésében meghatározott adatok bármely változását a változás bekövetkezésétől számított tizennégy napon belül a Hatóságnak bejelenti. A változás-bejelentésre irányuló eljárásra a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A Hatóság az adataltruista szervezet nyilvántartásba vételéről, az ezt követő változás-bejelentésről, illetve a nyilvántartásból való törléséről az adatkormányzási rendeletben meghatározottak szerint az Európai Bizottságot – a Kormány rendeletében meghatározott módon – haladéktalanul értesíti.
(6) Az adataltruista szervezetek tevékenységének átláthatósága érdekében a Hatóság – az adatok változásának bejelentéséig – közzéteszi az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdés a), b), f), g) és h) pontjában meghatározott adatokat. A Hatóság által ekként közzétett, valamint az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti, az adataltruista szervezet honlapján az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdés f) pontja alapján közzétett adatok közérdekből nyilvános adatok.
(7) A Hatóság által nyilvántartásba vett adataltruista szervezet minden az adatkormányzási rendelet 20. cikk (2) bekezdése szerinti éves tevékenységi jelentését minden év január 31-éig a Hatóság részére megküldi. Az érintettek és az adatkezelők tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság az e tevékenységi jelentést közzéteszi. A Hatóság által közzétett tevékenységi jelentésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatok.”
115. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 34/E. alcímmel egészül ki:
„34/E. Az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárás
64/H. § (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet IV. fejezetében meghatározott követelmények ellenőrzésére kérelemre az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárást indít és hivatalból az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárást indíthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a feltételezett jogsértés megjelölését,
b) a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását,
c) a feltételezett jogsértést megvalósító adataltruista szervezet azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat,
d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá
e) a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
(3) Az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
(4) Ha a Hatóság a kérelemre indult eljárás bármely szakaszában megállapítja joghatóságának hiányát, a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
(5) Ha a Hatóság az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárást a kérelem benyújtását követő kilencven napon belül nem szüntette meg vagy az ügy érdemében nem döntött, a kérelmezőt értesíti az értesítés időpontjáig megtett eljárási cselekményekről.
(6) Az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárásban hozott határozatában a Hatóság az adatkormányzási rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet.
(7) Ha az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárás lefolytatása során a Hatóság arra a megállapításra jut, hogy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy az ellenőrzött adataltruista szervezet magatartása nem jogsértő, a Hatóság megküldi az ellenőrzött adataltruista szervezet részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra vonatkozóan az ellenőrzött adataltruista szervezet harminc napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.
(8) A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a (6) bekezdés szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértés súlyát – ideértve a jogsértő állapot fennállásának időtartamát –, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban az adataltruista szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban állapítottak-e meg a tevékenységével kapcsolatos jogsértést.
(9) A (6) bekezdés szerinti határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.
(10) Az adataltruista szervezetek felügyeletére vonatkozó eljárás tekintetében a 61. § (7)–(10) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
116. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:
„VI/B. FEJEZET
A KÖZÉRDEKŰ ÉS KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK ÁTLÁTHATÓSÁGÁNAK ÉS AZOK MEGISMERHETŐSÉGÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE
71/D. § (1) A közfeladatot ellátó szerveknél, a helyi önkormányzatoknál és a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szervek) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok átláthatóságára és a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó követelmények teljesülését a Hatóság – e törvényben foglalt egyéb feladat- és hatásköreinek gyakorlása mellett – a szervek által a Hatóság részére a (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján, évente két alkalommal ellenőrzi (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: ellenőrzés).
(2) Erre irányuló bejelentés esetén a Hatóság az ellenőrzést a bejelentéssel érintett szerv vonatkozásában külön is lefolytatja. Az ellenőrzés lefolytatása érdekében bárki bejelentést tehet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a feltételezett jogsértés megjelölését,
b) a feltételezett jogsértést megvalósító magatartás vagy állapot leírását,
c) a feltételezett jogsértést megvalósító szerv azonosításához szükséges adatokat,
d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat valószínűsítő tényeket.
(4) A Hatóság részére minden évben január 31-éig a szerv adatot szolgáltat
a) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésének és megtagadásának számáról és a megtagadások jellemző indokairól,
b) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti kérelmek teljesítéséhez szükséges napok átlagos számáról, valamint
c) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének elérhetőségéről.
(5) A Hatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében az ellenőrzött szervektől adatokat igényelhet. Az ellenőrzött szervek az adatkérésnek a megkeresés kézhezvételétől számított 8 napon belül kötelesek eleget tenni.
(6) A Hatóság ellenőrzése a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének a vizsgálatára terjed ki.
(7) A Hatóság az ellenőrzött szervek részére – a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok átláthatóságára és a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó követelmények teljesülése érdekében – javaslatokat fogalmazhat meg. A javaslattal érintett szerv vezetője a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében intézkedési tervet készít, és azt a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Hatóság részére megküldi.
(8) A Hatóság az ellenőrzésről évente – a 38. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott beszámolója részeként – jelentést készít.”
117. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„g) állapítsa meg az adatkormányzási rendeletben meghatározott, az Európai Bizottság értesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
h) állapítsa meg a Hatóság VI/B. fejezet szerinti ellenőrzése módszertanának a részletes eljárási szabályait a Hatóság véleményének kikérésével.”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatközvetítői szolgáltató és az adataltruista szervezet nyilvántartásba vételéért, valamint az adatközvetítő szolgáltató számára kiállított megfelelőségi bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
118. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 77/B. §-sal egészül ki:
„77/B. § Az 34/B–E. alcím, V. Fejezet, valamint a 72. § az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet (adatkormányzási rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
119. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) preambulumában a „biztosítása érdekében” szövegrész helyébe a „biztosítása, illetve az adatok szabad áramlása érdekében” szöveg,
b) 1. §-ában a „valamint a” szövegrész helyébe a „valamint az adatok szabad áramlása, illetve a” szöveg,
lép.
120. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) 30. § (3) bekezdésében az „, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot” szövegrész,
b) 71. § (4) bekezdése.
121. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Választási Tájékoztató Rendszerben kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok publikációs céllal Magyarország területén kívül üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben is kezelhetőek, amennyiben ezen adatok forrásadatainak adatkezelése Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben történik.”
122. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 6. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére – a 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eltérésekkel – az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat le.”
(2) A Nektv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmezőt a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére az általa bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. Sikeres azonosítás esetén a regisztrációs szerv a kérelmező arcképmását és – ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte – aláírását rögzíti, és azokat, valamint a bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányban foglalt természetes személyazonosító adatokat, állampolgárságot, nemet, a bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét bejegyzi a 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatbázisba.”
(3) A Nektv. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi. Az elektronikus ügyintézési ponton vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus úton (a továbbiakban együtt: elektronikus úton) kezdeményezett eljárás esetén a személyazonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a kérelmező személyi azonosítóját a működtető részére átadja.”
(4) A Nektv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kérelmező személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását a kártyakibocsátás céljából a működtető részére átadja.”
(5) A Nektv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást megelőzően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője az általa képzett kapcsolati kódot (a továbbiakban: kapcsolati kód) a természetes személyazonosító adatokkal, a személyi azonosítóval és a kártyafelhasználói regisztráció időpontjával együtt átadja a működtetőnek.”
(6) A Nektv. 5/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. Az elektronikus úton történő ügyintézés eltérő szabályai”
(7) A Nektv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § (1) Ha a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás elektronikus úton elérhető, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező, a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárásban eljárási képességgel rendelkező kérelmező elektronikus úton is benyújthatja az erre irányuló kérelmét.
(2) Az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók az alábbi eltérésekkel:
a) a kérelem az elektronikus ügyintézési ponton keresztül csak abban az esetben nyújtható be, ha a kérelmező arcképmását és aláírását rendelkezésre bocsátja,
b) a kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus úton csak akkor nyújtható be, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a kérelmező egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített, egy évnél nem régebbi arcképmását és aláírását tartalmazza.
(3) A működtető a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás során az arcképmás és aláírás ellenőrzése céljából jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelőjétől a felhasználható arcképmás- és aláírás adat rendelkezésre állásának tényét.
(4) Az elektronikus ügyintézési ponton keresztül felvételezett arcképmás az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-a szerinti automatizált arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is felhasználásra kerül.
(5) Az elektronikus azonosítást követően elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a regisztrációs kérelem összeállítása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott adatok alapján történik.
(6) Az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az aláírásadat felvételének hiányában a kérelmező nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről.”
(8) A Nektv. 8. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„aa) a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, állampolgárságát, nemét és”
(9) A Nektv. 8. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„aa) a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét és”
(10) A Nektv. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A működtető a 6/A. § (1) bekezdés szerint megismert és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 29. pontja és 36. § 28. pontja szerint kezelt személyi azonosítót csak belső azonosítóként a kártyafelhasználói regisztráció és a kártyakibocsátás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre használhatja fel.”
(11) Hatályát veszti a Nektv. 7. § (2) bekezdése.
123. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A biztonságos elektronikus kapcsolattartás a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján történhet.
(3) A küldemény az elküldést követő munkanapon minősül kézbesítettnek.”
124. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv.
a) 1. § 31. pontja,
b) 38. § (1) bekezdés e)–f) és m) pontja, valamint
c) 74. § (3) bekezdés a)–c) pontja.
125. § (1) Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 12. §-a és a 85. § (2) bekezdése.
(2) Hatályát veszíti az az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 123. § (3) bekezdésében a „12. §” szövegrész.
