Az Országgyűlés – felismerve azt, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával – az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében, az Alaptörvény XXVI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény célja a digitális állampolgárság létrehozása, ennek keretében, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. E törvény az egyszerű, kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtás megteremtése érdekében biztosítja a digitális térben
a) az egységes alapokon működő, széles körű digitális szolgáltatások – különösen azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer – igénybevételének lehetőségét,
b) az állam által a társadalom számára nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját,
c) a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességét,
d) a digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy azt vállaló szervezeteknél történő digitális ügyintézés egységes kereteit,
e) az állami nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatoknak a közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében történő felhasználását és az állami szervek közötti együttműködését, valamint
f) a magánjogi jogviszonyok digitalizációját.
2. § (1) E törvény hatálya törvényben és kormányrendeletben meghatározott digitális szolgáltatások tartalmára és azok digitális térben történő igénybevételére terjed ki.
(2) A törvény hatálya kiterjed
a) a digitális szolgáltatást igénybe vevő természetes személyekre, gazdálkodó szervezetekre, valamint más jogalanyokra,
b) a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervre,
c) a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetre, valamint
d) a digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalanyra
[a b)–d) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: digitális szolgáltatást biztosító szervezet].
(3) A törvény hatálya kiterjed a digitális szolgáltatások megvalósítása érdekében
a) az e törvény szerinti támogató szolgáltatások nyújtóira,
b) a digitális keretalkalmazás, a digitális keretszolgáltatások és az életesemény-alapú szolgáltatások nyújtására a Kormány által kijelölt szervre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra.
(4) A digitális állampolgárság megvalósítása érdekében a (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató elsődleges feladata a hordozható eszközön történő szolgáltatás-igénybevétel lehetőségének biztosítása, ehhez támogató szolgáltatások nyújtása, valamint olyan adatkezelési műveletek végrehajtása, amely eleget tesz a 3. § (4) bekezdése, és 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek.
(5) E törvénnyel összhangban törvény rendelkezik,
a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,
b) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, és
c) a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról.
3. § (1) E törvény biztosítja a digitális szolgáltatások felhasználóbarát és ügyfélközpontú nyújtását és igénybevételét.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, a digitális állampolgárság szolgáltató, valamint a támogató szolgáltatás nyújtója köteles a digitális szolgáltatásokat, valamint az ehhez szükséges rendszerfolyamatokat elsősorban a felhasználó egyes életeseményeihez igazodóan kialakítani.
(3) A digitális térben történő ügyintézéshez való egységes hozzáférés érdekében az állam az Alaptörvény XXVI. cikk (2) bekezdése szerint egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít.
(4) A (3) bekezdés szerinti azonosító biztosítja, hogy a digitális tér nyújtotta szolgáltatásokhoz egy általánosan használható azonosítóval lehessen egyszerűen hozzáférni, valamint azt, hogy a szolgáltatásokhoz szükséges – egyes nyilvántartásokban vagy szerveknél elérhető – adat vagy irat automatizáltan rendelkezésre álljon.
(5) A felhasználók számára a digitális állampolgárság szolgáltatások – különösen a keretalkalmazás és a keretszolgáltatások – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában díjmentesek. A digitális szolgáltatás díjmentessége nem érinti a szolgáltatás igénybevételével intézhető ügyekre vonatkozó díjfizetési kötelezettséget.
(6) A digitális szolgáltatások elsődlegesen a digitális állampolgárság keretalkalmazáson keresztül érhetők el.
(7) A digitális személyiadat-tárca olyan, mobilalkalmazásra fejlesztett szolgáltatás, amely alkalmas a személyazonosításra mind a digitális térben, mind a személyes interakciók során.
(8) A digitális állampolgárság szolgáltatások felhasználhatók a közszolgáltatások és más szolgáltatások nyújtása során is. A digitális szolgáltatásokat az e törvényben meghatározott szervezetek kötelesek nyújtani a felhasználók számára, a gazdálkodó szervezet egyes digitális szolgáltatások nyújtását engedély alapján önként vállalhatja.
4. § (1) A digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra.
(2) A felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása.
(3) A felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja.
5. § (1) A digitális állampolgárság az állami nyilvántartásokban kezelt adatokra épül. A digitális állampolgárság keretei között valamennyi állami nyilvántartás és szakrendszer – az aggregált szolgáltatások biztosíthatósága érdekében – összehangoltan és e törvényben foglaltaknak megfelelően együttműködik, és a digitális szolgáltatások biztosításához szükséges mértékben automatikusan adatot szolgáltat.
(2) A felhasználó nem kötelezhető a digitális térben rendelkezésre álló adat ismételt megadására.
(3) A digitális térben keletkező vagy ott megjelenő, egyedi azonosításra alkalmatlan adatokat az állam – meglévő digitális szolgáltatások javítása, valamint új digitális szolgáltatások bevezetése, továbbá a közigazgatás döntéshozatalának megalapozása érdekében – felhasználhatja.
(4) A vállalkozások versenyképességének támogatása érdekében a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogalanyok jogszabályban meghatározottak szerint digitális személyazonosítási megoldásokat, elektronikus aláírást, elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt, tárhely szolgáltatást, vagy egyéb támogató szolgáltatást vesznek igénybe.
(5) A digitális térben garantálni kell a személyes adatok védelmét, továbbá az elektronikus információs rendszerek biztonságát.
(6) Minden felhasználót megillet a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz való jog. E jog érvényesülését valamennyi, az e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervezet köteles biztosítani, különösen közérthető tájékoztatók közzétételével, ügyfélszolgálat működtetésével, valamint a szolgáltatások igénybevételét segítő informatív tartalmak biztosításával.
(7) A digitális szolgáltatások nyújtása során törekedni kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés nélküli biztosítására.
(8) A digitális állampolgárság szolgáltatásokat hordozhatóeszköz- és platformfüggetlen módon, a felhasználók legszélesebb körében elérhetően kell kialakítani.
6. § (1) Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.
(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdés szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ha a fogvatartott digitális szolgáltatás igénybevételére lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.
(3) A digitálisan benyújtott beadvány joghatása nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumú.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv a digitális szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen digitálisan működteti, amelyhez az elektronikus információs rendszereket biztosítja.
7. § (1) A digitális szolgáltatásokat – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális térben kell létrehozni és működtetni.
(2) Az új digitális szolgáltatásokat, azok jogi és műszaki környezetét a digitális állampolgárság alapelveinek megfelelően kell kialakítani.
(3) A Kormány rendelettel állapítja meg azt az időpontot, amelytől kezdődően minden – az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő, valamint a mindennapi életét, tevékenységét meghatározó – szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe.
8. § E törvény alkalmazásában:
1. ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás: a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 36. pontjában meghatározott fogalom;
2. attribútum: természetes vagy jogi személy, illetve szervezet jellemzője, tulajdonsága, sajátossága vagy hozzá kapcsolódó adat elektronikus formában;
3. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;
4. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;
5. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;
6. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;
7. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;
8. digitális állampolgárság: az állampolgárok azon joga, amellyel digitálisan ügyet intézhetnek, szolgáltatást vehetnek igénybe;
9. digitális állampolgár azonosító: matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként a polgárt a digitális térben egyértelműen azonosítja;
10. digitális állampolgárság nyilvántartás: az e törvénnyel létrehozott ügyfél-regisztrációs nyilvántartás;
11. digitális személyiadat-tárca: olyan digitális szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy azonosító adatokat, köztük személyazonosító adatokat, a személyazonosságához kapcsolódó elektronikus tanúsítványokat tároljon, és azokat kérésre rendelkezésére bocsássa, valamint biztosítja az elektronikus azonosítást, az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző elhelyezését;
12. digitális szolgáltatás: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügy, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézést e törvény szerint biztosító szolgáltatás, valamint ezek együttműködő rendszere;
13. digitális tér: az állami, társadalmi és gazdasági interakciók személyes jelenlétet mellőző, elektronikus úton történő megvalósításának környezete;
14. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;
15. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;
16. elektronikus bélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 25. pontja szerinti bélyegző;
17. elektronikus időbélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 33. pontja szerinti időbélyegző;
18. életesemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a természetes személy életében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több életeseményhez is tartozhat;
19. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;
20. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;
21. felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;
22. felhasználói profil: a digitális térben való aktivitáshoz szükséges, a digitális állampolgár azonosító alapján biztosított, a digitális állampolgár állami nyilvántartásban tárolt adatait és a digitális állampolgár által megtett nyilatkozatokat tartalmazó digitális fiók;
23. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;
24. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
b) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy;
25. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;
26. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;
27. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;
28. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;
29. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;
30. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználó képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos;
31. keretalkalmazás: a Kormány által kijelölt szolgáltató által vagy megbízásából a digitális állampolgárság szolgáltatások igénybevétele céljából a nyilvánosság számára mobileszközökre tervezett és kifejlesztett mobilalkalmazás;
32. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;
33. központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam a piac szereplői részére a kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít;
34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;
35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;
36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;
37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;
38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;
39. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással azonos módon, technikai tartalmát illetően a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel nyújt;
40. szerepkör: a Kormány rendeletében meghatározott természetes személyhez kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, illetve jogosultság;
41. szerepkör-nyilvántartás: a szerepkört jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően igazoló elektronikus nyilvántartás;
42. szerepkör-tanúsítvány: olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik;
43. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;
44. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között – általános szerződési feltételek elfogadásával vagy egyedileg – létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;
45. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;
46. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;
47. támogató szolgáltatás: az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás;
48. vállalkozási-ügyviteli esemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a gazdálkodó szervezet működésében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több vállalkozási-ügyviteli eseményhez is tartozhat.
9. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti szervezetek a feladat- és hatáskörükbe tartozó digitális szolgáltatásaikat a digitális térben a felhasználók számára az e Részben, valamint a Harmadik és Ötödik Részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.
(2) Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv:
a) az államigazgatási szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,
d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyző,
h) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda,
i) a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint
j) a törvénnyel vagy kormányrendelettel az e törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany.
(3) Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet az Ötödik Részben meghatározott szervezet.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany az e törvény szerinti feltételekkel, meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását
a) a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével,
b) a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosításával, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatását követően, és
c) a 81. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja, valamint a 81. § (2) és (3) bekezdésének való megfeleléssel –
önkéntesen vállalhatja.
(5) A (2) bekezdés szerinti szerv az e törvényben foglalt rendelkezéseket a funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazni köteles.
10. § (1) A digitális állampolgárság, és ezzel a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt – erre irányuló kérelem hiányában is – megillet.
(2) A digitális állampolgár azonosítót a digitális állampolgárság nyilvántartás (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) tartalmazza.
(3) A digitális állampolgár azonosító igazolására nem kell hatósági igazolványt kiadni.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani az eAzonosítás szolgáltatás útján a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítás lehetőségét.
(5) A felhasználó az e törvény szerinti digitális szolgáltatás-igénybevétel és elektronikus ügyintézés során nem kötelezhető a digitális állampolgár azonosítótól eltérő azonosító kód használatára. Ha valamely, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás (a továbbiakban: összerendelési nyilvántartás) szolgáltatásaihoz csatlakozott digitális szolgáltatást biztosító szervezet a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a felhasználó az azonosítót, illetve személyazonosságát az azonosítót igazoló igazolvány helyett eAzonosítás útján is igazolhatja.
(6) A digitális állampolgár azonosító nem zárja ki egyéb egyedi azonosító alkalmazását, azonban ennek használatára a felhasználó a digitális térben nem kötelezhető.
(7) A digitális állampolgár e törvény szerinti elektronikus azonosítása esetén az azonosítást kérő fél a digitális állampolgár sikeres azonosítása során jogosult megismerni és kezelni a digitális állampolgár azonosítót.
11. § (1) A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.
(2) A digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválásával jön létre. A felhasználói profil személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: regisztráció) és sikeres azonosítást követően aktiválható.
12. § (1) A nyilvántartás célja:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktív vagy inaktív státuszával, a digitális állampolgár azonosítóval, valamint a nyilvántartásban tárolt egyéb adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítése,
b) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás kapcsán annak hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése.
(2) A nyilvántartást vezető szerv átveszi
a) a digitális állampolgárság azonosító képzése céljából a 10. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárság adatát, neme adatát, valamint
b) az a) pont szerinti személy felhasználói profilja aktiválásakor a regisztrációhoz használt, személyazonosságot igazoló okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(3) Ha a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, akkor
a) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásából, vagy
b) ha az a) pont szerinti nyilvántartásban sem szerepel, akkor a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a 43. § (2) bekezdése szerinti adatokat átveszi.
(4) A nyilvántartást vezető szerv számára történő adattovábbításhoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyazonosító adatát, valamint a képzési szabályait úgy kell kialakítani, hogy abból az érintett személy azonosítása ne legyen lehetséges.
13. § (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktiválásának, illetve inaktiválásának ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító,
b) a 12. § (2) és (3) bekezdése szerint átvett adatok, a természetes személy felhasználó elhalálozásának ténye és ideje, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti kapcsolati kód,
c) a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei,
d) a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 46. § (7) bekezdésben meghatározott adatok,
e) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok,
f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a 12. § (4) bekezdése szerinti kapcsolati kódon keresztül adatigénylésre jogosult a 12. § (2) bekezdése és a 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság a felhasználó következő adataira terjed ki:
a) természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, valamint az elhalálozás ténye, és
b) a 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásból való kikerülés ténye és ideje.
14. § (1) A természetes személy felhasználó halála esetén a felhasználói profil törlése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a nyilvántartást vezető szerv részére az érintett elhalálozása tényéről és idejéről.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár felhasználói profilját megszünteti az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén.
(3) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a felhasználói profil megszüntetését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a felhasználói profil megszüntetését követő 50 évig kezeli.
15. § (1) A digitális térben történő szolgáltatás-igénybevétel, valamint az e törvény szerinti ügyintézés során a digitális állampolgárság szolgáltató és a támogató szolgáltatás nyújtója – a digitális szolgáltatások hatékonyságának és magas színvonalának biztosítása, az ügyintézési határidő és az ügyhöz kapcsolódó egyéb adminisztrációs terhek csökkentése és az egyidejűleg több ágazatot érintő integrált ügymenet kialakítása céljából – a felhasználó mindazon személyes adatához hozzáfér és azokat kezeli, amelyek az igénybe vett digitális szolgáltatás nyújtásához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés keretében a digitális állampolgárság szolgáltató – digitális adatkezelőként – jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon felül a (3) szerinti adatfajtákat a szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges mértékben átvenni és továbbítani.
(3) A (2) bekezdés alapján kezelhető adatfajta valamennyi, közfeladatot ellátó szervezet kezelésében lévő, a szolgáltatás eredményes nyújtásához szükséges személyes adat vagy egyéb adat.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az elengedhetetlenül szükséges adatokat, valamint az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(5) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott adatot igényelheti az adatot nyilvántartó szervezettől, amelyet az teljesíteni köteles.
16. § (1) A digitális térben az e törvény alapján elérhető szolgáltatások gördülékeny és szükségtelen adminisztrációs terhek nélküli hozzáférhetővé tétele céljából az állami nyilvántartások, valamint az állami nyilvántartásnak nem minősülő szakrendszerek és adatbázisok az egyes ügyek intézésének, szolgáltatások igénybevételének idejére és ahhoz szükséges mértékben összekapcsolhatók.
(2) Az összekapcsolásra kizárólag a felhasználó által kezdeményezett digitális szolgáltatással összefüggésben kerülhet sor.
17. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott proaktív szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató egyedi kérelem vagy szolgáltatás-igénybevétel kezdeményezése nélkül nyújtja.
(2) A proaktív szolgáltatás elsősorban az életesemény-alapú és egyéb digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a kötelezettségek teljesítését vagy jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatást szolgálja.
(3) A proaktív szolgáltatások nyújtása céljából a felhasználó személyes adatai kezelhetők. A felhasználó nyilatkozatot tehet arról, hogy proaktív szolgáltatás során nem járul hozzá személyes adatainak kezeléséhez.
18. § (1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.
(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek
a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,
b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,
c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint
d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.
(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet – önállóan vagy más digitális szolgáltatást biztosító szervezetekkel együttműködve – telefonon és más elektronikus úton is elérhető ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie. A 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják az e bekezdés szerinti feladatok ellátását.
19. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) helyi önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)–ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(4) Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.
20. § A felhasználó az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket
a) elsősorban a digitális állampolgárság keretalkalmazás útján,
b) az egységes, személyre szabott ügyintézési felületén, vagy
c) a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton
teljesíti.
21. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha
a) kérelemre indult ügy esetén az ügyfél a kérelmét elektronikus úton nyújtja be,
b) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
c) az ügy intézéséhez szükséges adatok automatizált feldolgozásra alkalmas módon a digitális szolgáltatást biztosító szervezet rendelkezésére állnak, vagy azokat automatikus információátvétel útján, automatizált feldolgozásra alkalmas formátumban átveszi.
(2) Automatikus döntéshozatal esetén a digitális szolgáltatást biztosító szervezet emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik az ügyféllel való közlésről. A digitális szolgáltatást biztosító szervezet közli az ügyféllel, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg.
(3) Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés vagy értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le.
(4) Nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, ha azt az adott ügyben törvény vagy kormányrendelet kizárja.
22. § (1) A digitális térben a dokumentumok elektronikus formában jönnek létre. Irat kivételes jelleggel állítható ki papír alapon.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az elektronikus ügyintézése során szükség szerint
a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet,
b) az elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt hiteles papír alapú irattá alakíttatja.
(3) Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével
a) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén,
b) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén.
(4) A dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus dokumentum bizonyító erejével, ha az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették.
23. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.
(3) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.
(4) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.
(5) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, illetve aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval.
24. § (1) Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.
(2) Elektronikus kapcsolattartás alatt a hangkapcsolatot, valamint a kép- és hangfelvétel továbbítását és rögzítését biztosító elektronikus úton történő kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető.
25. § (1) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás).
(2) A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az (1) bekezdés szerinti tárhely.
26. § (1) Gazdálkodó szervezet felhasználó – törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül – köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet
a) ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy
b) ePosta elérhetőség.
(2) A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló – (1) bekezdés szerinti – hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
(3) A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az (1) bekezdés szerinti elérhetőséget a Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja.
(4) Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.
(5) Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik.
(6) Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be.
(7) A rendelkezési nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. Természetes személy felhasználó esetében a Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.
(8) Az (1) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a KSH részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni.
27. § A 25. és 26. § szerinti hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha
a) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
c) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
28. § Ha a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani a felhasználóval. Ha a felhasználó hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.
29. § (1) A felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.
30. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott jognyilatkozat megfelel, ha
a) a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 34. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik, és
b) biztosított, hogy a kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal.
(2) Törvény vagy kormányrendelet az (1) bekezdéstől eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli nyilatkozat joghatásaival megegyeznek.
(3) Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított ügyfél által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett nyilatkozat joghatásaival.
31. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználóval – a jelen alcímben meghatározott részletszabályok szerint – a Kormány rendeletében kijelölt szerv által biztosított, élő videóképes telekommunikációs csatornán alapuló kép- és hangfelvétel továbbítására és rögzítésére alkalmas rendszer használatával is tarthatja a kapcsolatot. A Kormány rendeletében megjelölt szervet e § tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek kell tekinteni.
(2) A felhasználó az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során
a) – ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepelnek – a (3) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint, az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával készített arcképmásának az összevetése útján, vagy
b) – ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepelnek – az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító eszköz útján,
a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnél rendelkezésre álló vagy az ügyfél által átadott természetes személyazonosító adataival azonosítja magát.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás során az (1) bekezdés szerinti rendszer a videojel segítségével a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az Atv. 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. Az azonosítás a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén sikeres.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás, valamint az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – az utólagos jogérvényesítés lehetőségének biztosítása, az ügyfél eljárási jogainak védelme, az egyes ügyintézéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartásának utólagos ellenőrzése érdekében a digitális szolgáltatást biztosító szervezet és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nevében a Kormány rendeletében kijelölt szerv rögzíti és azt a felvételtől számított 1 évig megőrzi.
(5) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során rögzített felvételt nem őrzi meg, ha
a) az ügyfél az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tett vagy azt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban teszi meg, és
b) a (7) bekezdés szerinti arcképmás vagy aláírás felvételezésére sem kerül sor.
(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben és okból a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult az okmányról készült képfelvételnek a (4) bekezdés szerinti időtartamban történő rögzítésére és tárolására.
(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kommunikációval folytatott ügyben törvény az ügyfél arcképmásának, illetve aláírásának felvételezését írja elő,
a) az arcképmást,
b) jogszabályban foglalt esetben az aláírást
a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az (1) bekezdés szerinti rendszer használatával is felveheti.
(8) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az azonosítás sikeressége idejéig kezeli az ügyfél (2) bekezdés szerinti adatait, valamint jogosult azokat – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás igénybevételével – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvenni.
32. § (1) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet képviselőjének aláírását követeli meg, az a 31. § (1) bekezdése szerinti rendszer használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a 31. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.
(3) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést a 31. § (1) bekezdése szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.
33. § A jelen alcímben foglaltak nem alkalmazhatóak a büntetőeljárás, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben foglalt eljárások, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti eljárás, a szabálysértési eljárás, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti peres eljárás, valamint a bírósági és közjegyzői nemperes eljárás során.
34. § (1) A 30. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a felhasználó akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben a felhasználó az elektronikus ügyintézés során választása szerint
a) elektronikus azonosítási szolgáltatás – ideértve a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítást is –, vagy
b) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz
útján azonosítja magát, amely biztosítja, hogy a felhasználó neve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.
(3) A felhasználó hozzájárulása esetén a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervek az elektronikus azonosítási szolgáltatás a 43. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a (2) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan az ügyfél adatait tároló nyilvántartást kezelő szervtől az ügy intézéséhez szükséges és a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által kezelhető azonosító adatokat igényelhetnek.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetet a (3) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának a digitális szolgáltatást biztosító szervezet tudomására jutásától megilleti.
(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet maga állapítja meg, hogy az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során milyen, az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet másként nem rendelkezik, az elektronikus azonosításhoz elegendő az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint.
35. § (1) Gazdálkodó szervezet felhasználó
a) a 34. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását, vagy
b) természetes személy felhasználó képviselőjének a 42. § szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását
követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
(2) Természetes személy felhasználó képviselője a képviselt nevében a 34. § szerinti elektronikus azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
(3) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet nem kötelezheti a felhasználót vagy képviselőjét a képviselő képviseleti jogának igazolására, ha
a) a képviseleti jogot igazoló adatot valamely jogszabállyal létesített nyilvántartásnak közhiteles adatként tartalmaznia kell,
b) a felhasználó ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a képviselő részére az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve jognyilatkozat megtételére.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus azonosítás szolgáltatást nyújtó szolgáltató a gazdálkodó szervezet felhasználó nevében eljáró természetes személy természetes személyazonosító adatait a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére a képviselő azonosítása céljából átadja. Az adatkezelés jogszerűségéért a digitális szolgáltatást biztosító szervezet felel.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselő azonosításával egyenértékű, ha az elektronikus nyilatkozat benyújtása a gazdálkodó szervezet felhasználó által használt gépi interfészen keresztül történik és a képviselő azonosítása az adott ügyben szükségtelen, vagy az egyéb módon – így különösen a gazdálkodó szervezet felhasználó által megadott természetes személyazonosító adatok vagy a képviselő által használt bizalmi szolgáltatási tanúsítvány alapján – biztosított.
36. § (1) A felhasználó azonosításához szükséges adatok kivételével a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználótól nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
(2) Ha a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az (1) bekezdés szerinti adatot információátadás útján szerzi be, az ügyintézési határidőbe – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások kivételével – nem számít bele a megkeresés teljesítésének időtartama, de legfeljebb 3 munkanap.
37. § (1) Ha jogszabály a felhasználó számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, olyan azonosító kód igazolását írja elő, amelyhez tartozó titkosított kapcsolati kód az összerendelési nyilvántartásban szerepel, a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén valamely más ilyen azonosító kódot igazoló, személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének.
(2) A felhasználói profillal történő szolgáltatás-igénybevétel esetében a felhasználótól a digitális állampolgár azonosítóján felül más azonosító kód nem kérhető.
(3) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési nyilvántartáshoz csatlakozott nyilvántartás hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az összerendelési nyilvántartás igénybevételével szerzi be azt az azonosítót, amelynek kezelésére jogszabály alapján jogosult.
(5) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az ügyfél az azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja.
(6) Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv – kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja – és az összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.
38. § (1) A felhasználó a Kormány rendeletében kijelölt szervnél ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:
a) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok,
b) a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti automatizált adatváltozás-bejelentési szolgáltatás igénybevétele.
(2) A felhasználó 11. § (2) bekezdésében foglalt digitális állampolgárság felhasználói profil felhasználó általi aktiválását úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus kapcsolattartási formáról rendelkezett.
(3) A felhasználó az elektronikus ügyintézési rendelkezésében
a) igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetet automatikusan vagy az ügyfél eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse,
b) egy, több vagy valamennyi digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt a képviseletét ellássa,
c) rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult megismerni, ha ezen a körön belül megjelöli, hogy az ügyintézési rendelkezése mely digitális szolgáltatást biztosító szervezettel szemben hatályos, továbbá
d) megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot.
(4) Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) személyes megjelenés mellett, vagy
b) elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen
tehető vagy módosítható.
(5) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.
(6) Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes, vagy alkalmatlan a rendelkezés céljának elérésére.
(7) Folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.
(8) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes.
(9) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó felhasználó kivételével az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben – ide nem értve az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági feladatait – az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezésnek nincs helye.
39. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználó e törvényben meghatározott jogait e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszer útján biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információs rendszerben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani legalább
a) a digitális szolgáltatás keretalkalmazás útján történő igénybevételének lehetőségét,
b) a digitális keretszolgáltatások használatának lehetőségét,
c) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését,
d) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,
e) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
f) a Kormány rendeletében meghatározott ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
g) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,
h) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását,
i) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását,
j) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 26. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,
k) a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontjában foglalt szervek esetében az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és
l) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését.
(3) A 9. § (2) bekezdés a), b), d)–f) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervek kötelesek az (1) bekezdés szerinti információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználó számára az elektronikus ügyintézést a teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha azt törvény vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a teljes ügyintézési folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján.
(5) Jogszabály
a) az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet, amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult,
b) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az azonos hatáskörű szervek mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint, automatikusan történik meg.
(6) Az állam a (2) bekezdés szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a 9. § (2) bekezdés szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.
40. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
a) az elektronikus azonosítási szolgáltatás,
b) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás,
c) az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás,
d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített szolgáltatás.
(2) Több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás egységesen is kialakítható és nyújtható, de ez esetben is mindegyik szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra vonatkozó követelménynek külön-külön kell a szolgáltatás nyújtójának megfelelnie.
(3) A támogató szolgáltatások nyújtására a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.
(4) Törvény vagy kormányrendelet szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.
(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásának feltétele a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének rendeletében meghatározott kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása.
41. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 43. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában.
(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél
a) elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz vagy olyan más azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy
b) személyes megjelenéssel regisztrálhat a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban.
42. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának a jelen alcímben meghatározott ellenőrzése.
(2) A természetes személyt személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az általa bemutatott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,
b) az a) pontban, valamint a c) pontban megjelölt nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,
c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő adataival.
(3) Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát – az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírásadatok azonosságának megállapítása céljából – továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az okmány számát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás- és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(5) Ha az igénylő a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(6) Ha az igénylő a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható volt, akkor az ügyfél-regisztrációs szerv a 43. § (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átveszi.
(9) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat törli.
(10) A (4)–(6) bekezdés szerinti arcképmás- és aláírásadatokat a személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat, amelyek az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.
(11) E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
(12) Aki a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel, az elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag e törvény hatálya alá tartozó ügyekben veheti igénybe.
43. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről a hiteles elektronikus azonosítás és visszakövethetőség érdekében nyilvántartást (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs nyilvántartás) vezet.
(2) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás
a) az igénylő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, és egyedi azonosító számát, valamint
b) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot
tartalmazza. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás tartalmazhatja az elektronikus azonosítási szolgáltató által az általános szerződési feltételekben meghatározott adatokat.
(3) Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint – ahol ez értelmezhető – az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus személyazonosító funkciójával, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy eAláírás útján igazolja.
(4) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, a kezelt adatok naprakészségének biztosítása érdekében adatigénylésre jogosult a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő személy következő adataira terjed ki:
a) az igénylő természetes személyazonosító adata, állampolgársága, valamint az elhalálozás ténye,
b) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány száma, típusa és érvényességére vonatkozó adat.
(5) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációt megszünteti
a) a felhasználó kérelmére,
b) a felhasználó halála esetén,
c) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő személy esetén az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával.
(6) A regisztráció megszűnik akkor is, ha a regisztrációs szerv arról értesül, hogy az igénylő a 42. § (2) bekezdésében megjelölt nyilvántartások egyikében sem szerepel.
(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:
a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.
(8) A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, az általános szerződési feltételeiben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció megszűnését követő 10 évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő 50 évig kezeli.
(9) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (8) bekezdésben megjelölt zárolást követően a (7) bekezdésben megjelölt szervek részére a (7) bekezdésben meghatározott okból a zárolást feloldja és részükre adatot szolgáltat.
44. § (1) A 34. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével az elektronikus ügyintézés során sikeres elektronikus azonosítás esetén az elektronikus azonosítási szolgáltató a digitális szolgáltatást biztosító szervezet számára az azonosított személy nevét, erre vonatkozó információ esetén a rendelkezésére álló elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető kapcsolati kódot továbbíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő kérésére átadja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.
45. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:
a) elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,
b) ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás,
c) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:
ca) elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cb) elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási célú tanúsítvány szolgáltatás a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cc) elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés folytatásában, leplezett eszközök alkalmazásában, valamint ezek engedélyezésében részt vevő szervek részére,
cd) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,
ce) a ca)–cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással,
d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.
46. § (1) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások:
a) eAzonosítás, valamint
b) emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azonosítási szolgáltatást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy felhasználó veheti igénybe.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy felhasználó (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást a 11. § (2) bekezdésben foglalt digitális állampolgárság felhasználói profil felhasználó általi aktiválásáig veheti igénybe, ezt követően kizárólag az (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.
(4) A központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személy felhasználó az (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.
(5) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(6) A digitális állampolgárság nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a 12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Ha a felhasználó rendelkezik az (1) bekezdés b) pontja szerinti regisztrációval, a digitális állampolgárság nyilvántartás a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felhasználói nevet és a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomatát.
(8) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által igényelt, a digitális állampolgárság nyilvántartásban szereplő
a) adatok ellenőrzéséhez,
b) adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által megadott adatoknak a digitális állampolgárság nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.
47. § (1) Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:
a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
b) iratérvényességi nyilvántartás,
c) eFizetés,
d) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
e) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
f) központi azonosítási ügynök,
g) személyre szabott ügyintézési felület, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére,
h) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás, amely a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, digitális szolgáltatást biztosító szervezethez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosítja,
i) ePapír,
j) összerendelési nyilvántartás,
k) szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás,
l) automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer,
m) a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) Ha a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció szükséges, a regisztrációra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kizárólag elektronikus azonosítási szolgáltatással kerülhet sor. A regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő hozzájárulása alapján jogosult a kijelölt szolgáltató részére átadni a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.
(4) A Kormány által kijelölt szolgáltató központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásával összefüggő adatkezelése körében e törvény általános adatkezelési szabályai irányadók.
(5) A támogató szolgáltatások tekintetében mesterséges intelligencián alapuló technológia is felhasználható.
(6) Ha jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez az ügyfél, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet képviselőjének aláírását követeli meg, az a Kormány rendeletében meghatározott mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.
(7) Ha a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a szolgáltatás útján, gépi úton tesz nyilatkozatot, a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nevében jár el.
(8) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azon ügyeket, ahol a (6) bekezdés szerinti szolgáltatások vagy ezen szolgáltatások valamelyikének használata kizárt.
48. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.
(2) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új természetes személy összerendelési bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet abból a célból, hogy a személy rendelkezéseinek kezelése céljából a személy számára rendelkezési nyilvántartási bejegyzést hozzon létre.
(3) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerint átadott természetes személyazonosító adatok alapján a személy részére belső azonosítót és összerendelési bejegyzési kapcsolati kódot képez, majd gondoskodik az összerendelési bejegyzési kapcsolati kód titkosított változatának – csak általa visszafejthető titkosítással – az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére történő továbbításáról, ezt követően a természetes személyazonosító adatokat törli.
(4) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseletre vonatkozó rendelkezés nyilvántartásba vétele során a képviselőt az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás igénybevételével veszi nyilvántartásba, a képviselő természetes személyazonosító adatait és a más hatóság által képzett azonosítót vagy azonosító kódot nem tárolja.
(5) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja.
(6) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek vagy támogató szolgáltatás szolgáltató számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek vagy támogató szolgáltatás szolgáltatója igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.
(7) Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más adatot közölhet a megkereső szervvel vagy szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett szerv vagy szolgáltató jogosult.
(8) Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, a támogató szolgáltatás szolgáltatója az ügyfél jogszabályban meghatározott egyes ügyintézési rendelkezéseit, jogszabályban meghatározott módon a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek nyilvántartásba vétel céljából bejelentse.
(9) A rendelkezési nyilvántartást kezelő szerv vagy a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerve az ügyfél vagy más szerv vagy a (8) bekezdés szerinti szolgáltató által az ügyintézési rendelkezés nyilvántartásba vétele során megadott személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a rendelkezés nyilvántartásba vétele céljából, annak nyilvántartásba rögzítése idejéig kezeli.
49. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő a birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve – ha erre adatok rendelkezésre állnak – tartalmát ellenőrizze.
(2) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás igénybe vevője az iratérvényességi nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is.
50. § Az iratról a papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.
51. § Az elektronikus iratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.
52. § (1) A digitális térben elérhető keretszolgáltatások:
a) eAzonosítás,
b) eAláírás,
c) ePosta,
d) eDokumentumkezelés,
e) eFizetés.
(2) A digitális keretszolgáltatásokat a Kormány rendeletében kijelölt digitális állampolgárság szolgáltató biztosítja.
(3) A digitális állampolgárság szolgáltató a felhasználó részére keretalkalmazást biztosít, mely egyenként vagy összesítetten biztosítja a digitális szolgáltatások elérését, illetve igénybevételét.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális állampolgárság keretszolgáltatásait saját digitális szolgáltatásaihoz felhasználhatja, melynek érdekében a digitális keretszolgáltatáshoz csatlakozhat. A csatlakozás műszaki, adminisztratív és elszámolási feltételeit kormányrendelet tartalmazza.
53. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAzonosítás szolgáltatás a 46. § szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás, amelynek során a felhasználó arcképe az azonosítási folyamatban felhasználható és az Atv. szerinti, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzését támogató automatizált összehasonlításhoz felhasználható.
54. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírás.
(2) Az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
55. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető ePosta szolgáltatás a felhasználó számára ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhelyet biztosít, valamint lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok elküldését, továbbá igazolja a kézbesítés sikerességét vagy sikertelenségét, és a kézbesített dokumentum címzett fél általi letöltését.
(2) A digitális állampolgárság szolgáltató szerepkör szerint funkcionalitásában elkülönülő tárhelyet biztosít az elektronikus dokumentum küldésére, fogadására és tárolására.
56. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eDokumentumkezelés szolgáltatás hiteles elektronikus dokumentum előállítását teszi lehetővé. Az eAláírás és az eDokumentumkezelés integrált szolgáltatásként is nyújtható.
57. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eFizetés a felhasználó számára lehetővé teszi közteher-, bírság- és díjfizetési, valamint egyéb, a felhasználó által teljesítendő fizetési kötelezettségek (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) elektronikus térben történő megfizetését.
