ac) az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása
esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,
b) az e-pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a hardveralapú e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésének a forgalmazóhoz történő beérkezésétől számított öt napon belül nem kísérelte meg.
(3) A hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségek megsértése esetén az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót, a gyártót egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
72. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 16. § (4) bekezdés d) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.
73. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § [A Kormány döntéseinek dokumentálása]
(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg
a) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatot tartalmazó kormányhatározatot, és
b) a Kormány eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó kormányhatározatot, ha az kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára
határoz meg feladatot és nem tartalmaz olyan – a központi költségvetést érintő – rendelkezést, amelyet az Alaptörvényre és az államháztartásról szóló törvényre tekintettel nyilvánosan kell közzétenni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti – az érdekelteknek közvetlenül megküldött – kormányhatározat minősített adatot nem tartalmaz vagy az adat minősített jellege megszűnt, de a kormányhatározatban foglalt adat megismerése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott valamely közérdeket veszélyezteti, és a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, ezen adat megismerése iránti igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről és a megismerés módjáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, szükség szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter(ek) véleményének kikérésével.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott miniszteri véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.
(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell
a) a Kormány,
b) kormányzati döntéshozatal – kormány ügyrendje szerinti – általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumai,
c) a Kormány ügyrendje szerinti különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumok, és
d) a Kormány által létrehozott, illetve a Kormány ügyrendje szerinti döntéshozó fórum üléséről készült összefoglalók és hangfelvételek esetében is.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény XIV. Fejezete a következő 90/B. §-sal egészül ki:
„90/B. § [A feladat-jogutódlással és a kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlással kapcsolatos eljárási szabályok]
(1) A 20. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás (a továbbiakban: feladat-jogutódlás) esetén nem kell új beosztási okiratot kiállítani, illetve a munkaszerződést módosítani azon foglalkoztatott esetében, akinek a foglalkoztatási jogviszonyára a feladat-jogutódlás kiterjed (a továbbiakban e § alkalmazásában: érintett foglalkoztatott), ha a feladat-jogutódlás időpontját követő 60 napon belül a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium, illetve a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: átvevő minisztérium) személyében a 90/A. § szerinti jogutódlás következik be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a feladat-jogutódlásról az átvevő minisztérium a 90/A. § szerinti jogutódlás ismertté válását, de legkésőbb a 90/A. § szerinti jogutódlást követő 15 munkanapon belül elektronikus úton – körlevélben – tájékoztatja az érintett foglalkoztatottakat.
(3) Az (1) bekezdés nem érinti az érintett foglalkoztatott feletti munkáltatói jogok tekintetében a feladat-jogutódlás időpontjában bekövetkezett jogutódlást. A feladat- és hatáskört átadó miniszter által vezetett minisztérium, illetve a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: átadó minisztérium) az átvevő minisztérium megkeresésére segítséget nyújt a munkáltatói jogok gyakorlásához, és a munkáltatói jog gyakorlásához szükséges adatokat az átvevő minisztérium rendelkezésére bocsátja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvevő minisztérium jogutódja a 90/A. § (3) bekezdése szerint állítja ki az új beosztási okiratot, illetve módosítja a munkaszerződést.
(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben – a Kormány eltérő rendelkezése hiányában – az érintett foglalkoztatott a 90/A. § szerinti jogutódlás időpontjáig az átadó minisztérium álláshelyén látja el a feladat-jogutódlással az átvevő minisztériumhoz került feladatot.
(6) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett foglalkoztatott személyi anyagát a feladat-jogutódlást követően a 90/A. § szerinti jogutódlás időpontjáig az átadó minisztérium kezeli, és azt a 90/A. § szerinti jogutódlást követően az átvevő minisztérium jogutódjának adja át.
(7) Ha a feladat-jogutódlás időpontját követő 60 napon belül az érintett foglalkoztatott jogviszonyát érintően nem a 90/A. § szerinti jogutódlás, hanem a 20. § (5) bekezdése szerinti új jogutódlás következik be, az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 90/A. § szerinti jogutódlás alatt a 20. § (5) bekezdése szerinti új jogutódlást kell érteni.”
(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 91. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormányzati igazgatási szerv a munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkör tekintetében ingyenesen biztosítja a kormánytisztviselő alkalmassági vizsgálatát a munkába lépést megelőzően és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt.”
(4) A Kit. 112. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít,
a) amennyiben végkielégítés illeti meg, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése közötti időtartamnak megfelelő, a (2)–(8) bekezdés szerint megállapított végkielégítés arányos összegére jogosult,
b) a részére kifizetett végkielégítés összegének az a) pont szerinti időtartamra eső részén felüli összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv részére köteles visszafizetni,
c) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét az a) pont szerinti időtartamra eső végkielégítési összegnek a (2) bekezdés szerint megfelelő mértékű jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.”
(5) A Kit. 112. §-a a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (12) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a végkielégítést visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a kormánytisztviselő már visszafizette a végkielégítést, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (14) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.
(14) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul tájékoztatni
a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,
b) az új foglalkoztató szervet arról, hogy a (12) bekezdés hatálya alá tartozik,
c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet a (13) bekezdés szerinti feltétel teljesüléséről.”
(6) A Kit. 210. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem jogosult a főispán az (5) és a (7) bekezdés szerinti juttatásra, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.”
(7) A Kit. 210. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdés szerinti esetben a főispán köteles a részére kifizetett (5) és (7) bekezdés szerinti juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.
(8b) A (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a juttatás összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a főispán a (8a) bekezdés alapján már visszafizette a juttatást, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (12) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.”
(8) A Kit. 210. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A főispán köteles haladéktalanul tájékoztatni
a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,
b) az új jogviszonyban őt foglalkoztató szervet arról, hogy a (8) bekezdés hatálya alá tartozik,
c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet arról, hogy jár-e díjazás az új jogviszony keretében.
(13) Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a főispán (5), illetve (7) bekezdés szerinti juttatásra jogosító idejét figyelembe kell venni.”
(9) A Kit. 232. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem jogosult a közigazgatási államtitkár a (3) bekezdés szerinti lemondási időre járó illetményre, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási államtitkár köteles a lemondási időre részére kifizetett illetmény teljes összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az illetmény összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a közigazgatási államtitkár az (5) bekezdés alapján már visszafizette az illetményt, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (7) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.
(7) A közigazgatási államtitkár köteles haladéktalanul tájékoztatni
a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,
b) az új jogviszonyban őt foglalkoztató szervet arról, hogy a (4) bekezdés hatálya alá tartozik,
c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet arról, hogy jár-e díjazás az új jogviszony keretében.
(8) Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a közigazgatási államtitkár (3) bekezdés szerinti lemondási időre jogosító időtartamot figyelembe kell venni.”
(10) A Kit. 233. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közigazgatási államtitkár felmentése esetén a 232. § (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy
a) lemondási idő alatt a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentési időt,
b) a lemondási időre járó illetmény alatt az a) pont szerinti felmentési időre járó illetményt kell érteni.”
(11) A Kit. 239. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyettes államtitkár lemondása esetén a 232. § (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy
a) közigazgatási államtitkár alatt helyettes államtitkárt,
b) lemondási idő alatt a (2) és (3) bekezdés szerinti időtartamot,
c) lemondási időre járó illetmény alatt a b) pont szerinti lemondási időre járó illetményt kell érteni.”
(12) A Kit. 240. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A helyettes államtitkár felmentése esetén a 232. § (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy
a) közigazgatási államtitkár alatt helyettes államtitkárt,
b) lemondási idő alatt a 233. § (2) és (3) bekezdése szerinti időtartamot,
c) lemondási időre járó illetmény alatt a b) pont szerinti lemondási időre járó illetményt
kell érteni.”
74. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakképző intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és a Honvédelem tantárgy oktatását a Magyar Honvédség látja el, amelynek alapelveit a szakképzésért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közötti együttműködési megállapodás határozza meg azzal, hogy a feladatellátással összefüggő munkáltatói jogköröket a Magyar Honvédség kijelölt szervezetének parancsnoka gyakorolja és a szakképző intézményben végzett feladatokat és munkaidő-beosztást a szakképző intézmény igazgatója határozza meg az együttműködési megállapodás keretei között.”
75. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő alkalmassági vizsgálatát.”
76. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes időtartamának legalább 25%-át, de legalább tíz napot, valamint a 111. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot a foglalkoztatott által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a foglalkoztató NAV szerv működőképességét ne veszélyeztesse.”
77. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül ellátja a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében az egyéb foglalkozás tartásához és a Honvédelem tantárgy oktatásához kapcsolódó feladatokat.”
78. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púét.) 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”
(2) A Púét. 91. § (5) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően)
„c) a 90. § (11)–(12) bekezdése szerinti pótszabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölt – kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.”
79. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény
a) 85. §-a,
b) 112. §-a,
c) 113. §-a.
80. § Hatályát veszti
a) az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény 3–6. §, 9. §, 16. §, 18. §,
b) az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLVIII. törvény 3. § (3) bekezdése,
c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény 11. §, 12. § a), b), d), e) és g) pontja, 13. §,
d) az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény 174. § b) pontja,
e) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény 22. §, 50–56. §, 78. §,
f) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCI. törvény.
81. § Hatályát veszti
1. a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény,
2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény,
3. a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján történő 2005. évi felméréséről szóló 2004. évi CXXI. törvény,
4. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXI. törvény,
5. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvény,
6. a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény,
7. a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló 2007. évi XII. törvény,
8. az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXVI. törvény,
9. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény,
10. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény,
11. a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló 2010. évi XXIV. törvény,
12. az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény,
13. az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény,
14. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény,
15. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló 2012. évi LI. törvény,
16. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény,
17. az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény,
18. a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény,
19. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLVIII. törvény,
20. az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény,
21. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény,
22. a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény,
23. az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény,
24. az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvény,
25. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény,
26. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény,
27. az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény,
28. az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény,
29. a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény,
30. a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló 2015. évi X. törvény,
31. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény,
32. az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LIX. törvény,
33. az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIV. törvény,
34. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény,
35. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény,
36. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXX. törvény,
37. az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény,
38. az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény,
39. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény,
40. a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXV. törvény,
41. az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény,
42. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvény,
43. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény,
44. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvény,
45. az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény,
46. az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény,
47. az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvény,
48. az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény,
49. az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény,
50. a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény,
51. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXI. törvény,
52. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi CXXIX. törvény,
53. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény,
54. a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény,
55. az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény,
56. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvény,
57. az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény,
58. a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény,
59. általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény,
60. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLX. törvény,
61. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXII. törvény,
62. az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIX. törvény,
63. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXC. törvény,
64. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXCVI. törvény,
65. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény,
66. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCIV. törvény,
67. az energetikai tárgyú törvények, valamint azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CCVIII. törvény,
68. a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény.
82. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel – kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, a 4. §, az 5. §, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (2) és (6)–(9) bekezdése, a 8. § b)–d) pontja, a 11. §, a 13. §, a 14. §, a 15. § (1) és (2) bekezdése, a 17–23. §, a 27–31. §, a 35–38. §, a 43–45. §, a 47. § (2) bekezdése, az 51–53. §, az 54. § (1) bekezdése, az 55–62. §, a 64–66. §, a 69. §, a 71. § (1) bekezdése, a 73. § (2) és (4)–(12) bekezdése, a 74. §, a 76. §, a 77. §, a 78. § (2) bekezdése, a 81. § 1–27. és 29–68. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 81. § 28. pontja 2024. január 2-án lép hatályba.
(4) A 9. §, a 10. §, a 12. §, a 24–26. §, a 32. §, a 33. § a)–e) pontja, a 34. §, a 39–41. §, a 49. §, az 50. §, a 63. §, a 67. §, a 68. §, a 70. §, a 72. §, a 73. § (1) bekezdése 2024. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 42. § a) pontja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának napján lép hatályba.
(6) A 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a 75. § és a 78. § (1) bekezdése 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) A 42. § b) pontja 2024. október 1-jén lép hatályba.
(8) A 7. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 8. § a) és e) pontja, a 15. § (3) bekezdése, a 16. § és a 71. § (2) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 46. § és az 54. § (2) bekezdése az Európai Központi Bank egyetértő hivatalos értesítésének kézhezvételét követően kiadott, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.
83. § E törvény
a) 9. §-a és 39. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 38. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
c) 41. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
d) 42. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
e) 49. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
f) 51. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
g) 77. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,
h) 80. § a) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése alapján,
i) 80. § b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
j) 80. § c) pontja az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján,
k) 80. § d) pontja az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján,
l) 80. § e) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
m) 80. § f) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
84. § (1) E törvény
a) 1. §-a a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 11. §-a a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 15. §-a az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
