1. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) E törvény hatálya akkor terjed ki arra, aki Magyarország területén kívül az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, ha az az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók által nyújtható szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtja [az (1) bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].”
(2) A Pmt. 1. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) E törvény hatálya kiterjed a 30. §, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 42. §, az 54. § (2) bekezdése, a 61. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint a 68. § (2) bekezdése tekintetében a központi kapcsolattartó pontra.
(1c) Az (1) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában forgalmazási tevékenység alatt értékesítési vagy felvásárlási tevékenységet kell érteni.”
(3) A Pmt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a) a szolgáltató ügyfele, vagy az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja;
c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol; valamint
d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa, a 9. § (10) bekezdés vonatkozásában.”
2. § (1) A Pmt. 3. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„2a. atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés:
a) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikkében és
b) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i és 5l–5n. cikkében
meghatározott intézkedés.”
(2) A Pmt. 3. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„3a. azonosító okmány: magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány; külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány;”
(3) A Pmt. 3. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18a. kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel;”
(4) A Pmt. 3. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23a. megfelelési vezető: a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában kijelölt vezető beosztású foglalkoztatottja, aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelményeknek és elvárásoknak a szolgáltató foglalkoztatottjai általi végrehajtásáért felel;”
(5) A Pmt. 3. § 28. pontja a következő n) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
pénzügyi szolgáltató:)
„n) a pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatásnyújtás közvetítése vonatkozásában;”
(6) A Pmt. 3. §-a a következő 35a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„35a. tartós üzleti egység:
a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti telephely, továbbá minden egyéb olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó hely, amely a szolgáltató székhelyétől eltérő helyen található,
b) a külföldi székhelyű szolgáltató, ha az a határon átnyúló szolgáltatását egy jogilag különálló szervezet, közvetítő igénybevételével nyújtja;”
(7) A Pmt. 3. § 37. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:)
„b) a pénzváltó iroda, valamint a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,”
3. § A Pmt. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés]
„a) a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók és az 1. § (1b) bekezdésében meghatározott személyek vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);”
4. § A Pmt. 6. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni)
„i) háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás és virtuális fizetőeszköz átváltás esetén.”
5. § (1) A Pmt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.”
(2) A Pmt. 9. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél – a 7–10. § szerinti ügyfél-átvilágítással és a 12. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat, és gondoskodik ezen adatok naprakészen tartásáról.
(10) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelet
a) az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról az ügyfél felhívására, illetve
b) az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok változásáról
haladéktalanul tájékoztatja.”
6. § A Pmt. 12. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös tekintetében legkésőbb az ügyfél, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös részére történő ügylet teljesítését megelőzően biztosítja a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintje meghatározásának naprakészségét.
(2b) Az 1. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettséget félévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.”
7. § A Pmt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A 11. és 12. §-t nem kell alkalmazni a Ptk. 6:477. § a) pontjában meghatározott kockázati életbiztosítással összefüggő üzleti kapcsolat során.”
8. § A Pmt. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve örököst – az ügylet teljesítését megelőzően – azonosítani. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A biztosító jogosult a Ptk. 6:477. § a) pontjába tartozó kockázati életbiztosítási szerződés megkötésére és teljesítésére, feltéve, ha biztosítja, hogy a kifizetésre jogosult, illetve annak tényleges tulajdonosa személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.”
9. § A Pmt. 15. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont e) alpontjában meghatározott utalványkibocsátó az üzleti kapcsolat létesítése előtt a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) az utalványkibocsátó által kibocsátott utalvány kizárólag Magyarországon használható fel áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére;
b) ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel;
c) az egy utalványbirtokos által megvásárolt vagy visszaváltott forgatható utalvány összege egy naptári éven belül nem haladja meg a hárommillió forintot; és
d) nem merül fel pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását követően az (5) bekezdés feltételei már nem állnak fent, az utalványkibocsátó elvégzi az ügyfél kockázati szintjének megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(7) Amennyiben a forgatható utalványt visszaváltó utalványbirtokos személye nem egyezik az utalványt az utalványkibocsátótól vagy utalványforgalmazón keresztül megvásárló személlyel, az utalványkibocsátó elvégzi vele szemben az (5) vagy (6) bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.”
10. § A Pmt. 6. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § Az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltató a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén a 7–10. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását az általa üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.”
11. § A Pmt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A 22. és a 23. §-t nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre.
(2) A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki.”
12. § A Pmt. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ellenőrzés során a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.), továbbá a pénzügyi információs egység az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”
13. § A Pmt. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az európai felügyeleti hatóságok számára a Felügyelet továbbítja a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeit.”
14. § A Pmt. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szolgáltató bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén az üzleti kapcsolatot az ügyféllel azonnali hatállyal megszüntetheti, amennyiben a felmondási idővel járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában működne közre és az üzleti kapcsolat azonnali hatállyal történő megszüntetésével ellentétes bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek a pénzügyi információs egység jelzése alapján nem áll fenn. A szolgáltatónak ebben az esetben nem kell tájékoztatnia az ügyfelet a felmondás okáról.”
15. § A Pmt. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést és annak mellékleteit a pénzügyi információs egység által meghatározott formában, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben továbbítja a pénzügyi információs egységnek, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenetben haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.”
16. § A Pmt. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzügyi információs egység a 42–44. § alapján tudomására jutott adatot, titkot a felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében felhasználhatja.”
17. § A Pmt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, a 44. és 46. §-ban meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra, a 48. és 49. §-ban meghatározott információ továbbítására, valamint a szolgáltató és a közvetítő között létrejött megbízási szerződés tekintetében a megbízás keletkezését megelőző időszakra vonatkozóan a közvetítő által tett bejelentések szolgáltató általi megismerésére, valamint a központi kapcsolattartó pontra az e törvényben, vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségek teljesítése során.”
18. § (1) A Pmt. 60. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti csoportszintű politikákat és eljárásokat az anyavállalat határozza meg a csoporttagok számára.”
(2) A Pmt. 60. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Pmt. 60. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A csoportszintű politikáknak és eljárásoknak – a csoportszintű politikák és eljárások teljes körű végrehajtása, a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – ki kell terjednie különösen)
„e) a 27. § (5) bekezdése szerinti külső ellenőrzési funkció meghatározására,
f) a csoportszintű kockázatértékelés és a 65. § szerinti belső szabályzat elkészítésére, valamint a csoportszintű kockázatcsökkentő intézkedéseknek a csoporton belüli rendelkezésre bocsátására, továbbá
g) a pénzmosás elleni rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában részt vevő vezetők és foglalkoztatottak felvétele során a megfelelő szakmai képességeket igazoló bizonyítvány, valamint a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány, vagy a pénzmosás elleni rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában részt vevő vezetők és foglalkoztatottak személyes joga szerinti ezzel azonos joghatású okirat megkövetelésére.”
19. § (1) A Pmt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyarországon telephellyel, de más tagállamban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi szolgáltató a magyarországi szolgáltatásnyújtás megkezdését követő öt munkanapon belül köteles írásban kijelölni, és az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv, valamint a pénzügyi információs egység részére írásban bejelenteni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja, hogy a szolgáltató Magyarországon működő, fióktelepnek nem minősülő telephelyei végrehajtják az e törvényben vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket, illetve elősegíti a 69. § alapján előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:
a) a magyarországi telephelyek száma legalább 10;
b) a telephelyek által forgalmazott és beváltott elektronikus pénz összesített mennyisége vagy az általuk végzett fizetési ügyletek összesített értéke pénzügyi évenként várhatóan meghaladja a kilencszázmillió forintot, vagy az előző pénzügyi évben meghaladta a kilencszázmillió forintot, vagy
c) a Felügyelet számára, kérelemre és időben nem teszik elérhetővé az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy teljesült-e az a) vagy b) pontban foglalt kritérium.”
(2) A Pmt. 61. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Központi kapcsolattartó pont az a természetes személy lehet, aki
a) a szolgáltatóval munkaviszonyban áll;
b) a feladatai megfelelő szintű ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik, valamint
c) Magyarországon letelepedett vagy tartósan ott tartózkodik.”
20. § (1) A Pmt. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket, valamint a szolgáltató gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott rendszer által jelzett ügyletek kivizsgálása a belső szabályzatban rögzített eljárásrendben és határidőkkel megtörténik.”
(2) A Pmt. 63. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A szolgáltató köteles a kijelölt felelős vezetőt a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni. A szolgáltatónak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kijelölt felelős vezetőt érintő összeférhetetlenségek azonosítása és kezelése érdekében. Kijelölt felelős vezetőként kizárólag az irányítási funkciót betöltő testület olyan tagja, illetve olyan felsővezető jelölhető ki, aki esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. A kijelölt felelős vezetőnek meg kell felelnie az alábbi szempontoknak is:
a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben kitett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
b) megfelelő hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon.”
(3) A Pmt. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül a szolgáltató belső szabályzatában kijelölni a megfelelési vezetőt.”
(4) A Pmt. 63. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti szolgáltató esetében a megfelelési vezető az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül, személyesen, évente legalább két alkalommal jelentési kötelezettséggel tartozik. A megfelelési vezető részt vesz a jelentést tárgyaló irányító testületi ülésen, a jelentést és az azzal kapcsolatban hozott, dokumentált testületi döntést ellenjegyzi.
(8) A megfelelési vezető (7) bekezdés szerinti jelentése tartalmazza különösen, de nem kizárólagosan
a) a szolgáltatónál a tárgyidőszakban folytatott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése tárgyában végzett külső és belső vizsgálatok bemutatását, azok eredményét,
b) a szolgáltató szervezeti és működési kereteinek megfelelőségével kapcsolatban a szolgáltató vagy a felügyeleti szerv által feltárt kockázatokat, valamint az azoknak való kitettségére vonatkozó legfontosabb adatokat,
c) a b) pontban feltárt kockázatok csökkentésére tett javaslatokat.
(9) Az irányítási funkciót betöltő testület a megfelelési vezető (7) bekezdés szerinti jelentésében foglalt javaslatokat a jelentés kézhezvételét követő 30 napon belül dokumentált formában megvitatja, annak elfogadásáról vagy elutasításáról döntést hoz. A jelentésben meghatározott javaslatok alapján végrehajtott változásokat a szolgáltató visszakereshető módon dokumentálja.”
21. § A Pmt. 66. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a felügyeleti szerv feladatköréhez illeszkedően a szolgáltatónak az atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedések betartásához szükséges kötelezettségeknek való megfelelésének biztosítására is.”
22. § A Pmt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének, leányvállalatának és tartós üzleti egységeinek az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek való megfelelését is.”
23. § (1) A Pmt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése, megkerülése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértése vagy megkerülése, vagy a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása, valamint a pénzmosás- és a terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése, megkerülése esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) figyelmezteti a szolgáltatót;
b) határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;
c) kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott határidőn belüli és meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, valamint a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatására;
d) az 1. § (1) bekezdés b)–e), g), i) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében visszavonja vagy a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges engedélyt, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törvényben meghatározott korlátok mellett alkalmazza ezen intézkedést;
e) a felügyeletet ellátó szerv
ea) az 1. § (1) bekezdés j), n), o) és r) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, vagy a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltiltja,
eb) az 1. § (1) bekezdés k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törli a nyilvántartásból a szolgáltatót,
ec) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését, vagy a tevékenység végzésétől való eltiltását legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra,
ed) az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból való törlését;
f) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;
g) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását;
h) az a)–g) és i)–l) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan
ha) az 1. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettőmilliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
hb) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettőmilliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
hc) az 1. § (1) bekezdés f)–k) és m)–r) pontjában meghatározott szolgáltató esetében százezer forinttól legfeljebb négyszázmillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki;
hd) befektetési vállalkozás esetében a ha) alponttól eltérően az MNBtv. 76. § (25) bekezdésében meghatározott összegű pénzbírságot szabhat ki;
i) az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók esetében felügyeleti biztost rendelhet ki;
j) kötelezi a szolgáltatót határidő tűzésével az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére;
k) az 1. § (1) bekezdés a–e) pontjában meghatározott szolgáltatók esetében előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
l) az 1. § (1) bekezdés a)–e), n) és o) pontjában meghatározott szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét, foglalkoztatottját, segítő családtagját
la) figyelmeztetheti,
lb) vezető állású személy esetében százezer forinttól legfeljebb ötszázmillió forintig terjedő, a szolgáltató által át nem vállalható pénzbírsággal, foglalkoztatott, segítő családtag esetében pedig húszezer forinttól legfeljebb húszmillió forintig terjedő, a szolgáltató által át nem vállalható pénzbírsággal sújthatja.”
(2) A Pmt. 69. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásával tekintettel van:]
„g) a szabályszegéssel vagy mulasztással előidézett kockázatra.”
24. § A Pmt. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja, illetve a szolgáltató ügyfele vagy harmadik személy (a továbbiakban együtt: értesítést beküldő személy) – nevének és lakcímének megadásával – írásban értesítheti az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet az e törvény rendelkezéseinek, vagy az e törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek a szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja) általi megsértésére utaló körülmény esetén (a továbbiakban: értesítés).”
25. § A Pmt. 76/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni az 5 §-ban meghatározott felügyeleti szervnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti szerv); a tevékenység a nyilvántartásba vételt követően folytatható.”
26. § A Pmt. 19/A. alcíme a következő 76/F–76/I. §-sal egészül ki:
„76/F. § (1) A virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni a felügyeleti szervnek; a tevékenység a nyilvántartásba vételt követően folytatható.
(2) A virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató a nyilvántartásba vételkor megadott adatokban, illetve a nyilvántartásba vétel feltételeiben bekövetkezett változást, ideértve a tevékenység végzésének megszüntetését is, köteles 15 munkanapon belül bejelenteni a felügyeleti szervnek.
(3) A bejelentést írásban kell megtenni.
76/G. § (1) Természetes személy virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint letétkezelő pénztárca-szolgáltató nem lehet az, akit
a) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a XV. Fejezet VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig.
(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem végezhet virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói, valamint letétkezelő pénztárca-szolgáltatói tevékenységet, ha
a) az érintett személyekkel szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy
b) nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételeknek.
(3) A bejelentés tartalmazza a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató
a) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
ad) hivatalos elérhetőségét;
b) természetes személy esetén:
ba) nevét, születési nevét,
bb) anyja nevét,
bc) lakcímét, valamint
bd) születési helyét és idejét.
(4) A bejelentéshez mellékelni kell
a) az e törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot, valamint
b) az (1) bekezdés a) pontja, vagy a (2) bekezdés a) pontja tekintetében az érintett személyek 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát.
76/H. § A nyilvántartás tartalmazza:
a) a 76/G. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,
b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,
c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját, továbbá
d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő körülményeket.
76/I. § (1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/G. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat honlapján közzéteszi.
(2) A felügyeleti szerv ügyintézési határideje 60 nap.
(3) A felügyeleti szerv évente megvizsgálja, hogy a nyilvántartásban szereplő virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató tekintetében továbbra is fennállnak-e a nyilvántartásba vétel feltételei. A felügyeleti szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Bnytv. 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel megvizsgálja azt is, hogy felmerül-e a természetes személy szolgáltatóra, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára a 76/G. § (1) bekezdés a) pontja, vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.
(4) Ha a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a nyilvántartásba vételnek a feltételei nem állnak fenn, felhívja a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatót, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatót, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül szüntesse meg az akadályt és ezt írásban igazolja a felügyeleti szervnek. A határidő eredménytelen elteltét követően a felügyeleti szerv a szolgáltatót törli a nyilvántartásból.”
27. § (1) A Pmt. 77. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimum-követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(2) A Pmt. 77. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„i) a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre.”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(3) A Pmt. 77. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„c) a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó küszöbértékre és határidőre,
d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimum-követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,”
[vonatkozó részletszabályokat.]
(4) A Pmt. 77. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. 77. § (3) bekezdése a következő j)–k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]
„i) a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre,
j) a külső ellenőrzési funkció szakmai követelményeire és igénybevételének kötelező eseteire, valamint
k) a szolgáltató által az üzleti kapcsolat jellegének és céljának megállapítása érdekében tett intézkedésekre”
[vonatkozó részletszabályokat.]
28. § (1) A Pmt. 82. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Pmt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény
a) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az (EU) 2022/1231 tanácsi végrehajtási rendelettel módosított, a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikke és
c) az (EU) 2022/1269 tanácsi rendelettel módosított, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i. és 5l–5n. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
29. § A Pmt.
1. 1. § (1) bekezdés k) pontjában a „fogad” szövegrész helyébe a „teljesít vagy fogad” szöveg,
2. 1. § (1) bekezdés p) és q) pontjában a „kereskedelmével” szövegrész helyébe a „forgalmazásával” szöveg,
3. 3. § 28a. pontjában a „pénzeszközök” szövegrész helyébe a „pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz” szöveg,
4. 3. § 33. pontjában az „a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő” szövegrész helyébe a „valamint az ügyfél szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője” szöveg,
5. 7. § (1) bekezdésében a „meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt” szövegrész helyébe az „a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét” szöveg,
6. 7. § (8) bekezdés a) pontjában az „oldala” szövegrész helyébe a „hátoldala” szöveg,
7. 10. § (3) bekezdésében, 14/A. § (4) bekezdésében, a 16. § (2) bekezdés a) pontjában, a 24/A. § (3) bekezdésében, valamint a 27. § (7) és (8) bekezdésében a „szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője” szövegrész helyébe a „szolgáltató kijelölt felelős vezetője” szöveg,
8. 12. § (1) bekezdésében a „szolgáltató köteles” szövegrész helyébe a „szolgáltató – a (2a) bekezdés kivételével – köteles” szöveg,
9. 12. § (3) bekezdésében a „meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő” szövegrész helyébe az „a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője” szöveg,
10. 12. § (4) bekezdésében a „meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult és a képviselő” szövegrész helyébe az „a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője” szöveg,
11. 13. § (5) bekezdésében az „a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő” szövegrész helyébe a „valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője” szöveg,
12. 13. § (10) bekezdés a) és b) pontjában az „a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő” szövegrész helyébe a „valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője” szöveg,
13. 14. § (4) bekezdésében az „e)–h), j)–k) és m) pontjában” szövegrész helyébe az „e)–h), j)–k) és m)–o) pontjában” szöveg,
14. 14/A. § (1) bekezdésében az „annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt” szövegrész helyébe a „valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét” szöveg,
15. 16/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője” szövegrész helyébe a „szolgáltató kijelölt felelős vezetője” szöveg,
16. 17. § (1) bekezdésében az „a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott” szövegrész helyébe az „annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja vagy képviselője” szöveg,
17. 39. § b) pontjában az „a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2205/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIIII. törvény” szövegrész helyébe az „az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény” szöveg,
18. 40. § e) pontjában a „4. § (3) bekezdése alapján a vámhatóság által továbbított információ” szövegrész helyébe az „5. § (1a) bekezdése alapján a vámhatóság által továbbított adat” szöveg,
19. 42. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 44. § (1) és (2) bekezdésében az „elemző-értékelő” szövegrész helyébe az „elemző-értékelő és felügyeleti” szöveg,
20. 52. § (1) bekezdésében a „Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „készpénz ellenőrzéséről szóló törvény” szöveg,
21. 56. § (2) bekezdésében a „jogosult kezelni” szövegrész helyébe a „jogosult kezelni és köteles megőrizni” szöveg,
22. 57. § (1) bekezdésében a „köteles megőrizni” szövegrész helyébe a „jogosult kezelni és köteles megőrizni” szöveg,
23. 62. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben” szöveg,
24. 63. § (6) bekezdésében az „az (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a 3. § 23a. pontja szerinti” szöveg,
25. 72/A. § (4) bekezdésében a „meghatározottak megsértése nélkül” szövegrész helyébe a „meghatározottaktól eltérően” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti a Pmt. 3. § 35. pontja.
31. § (1) Az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény (a továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vámhatóság megjelöli azokat az (1) bekezdés alapján továbbított adatokat, amelyek pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utalnak.”
(2) A készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság a Rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a készpénz 80%-át, a kísérő nélküli készpénz 100%-át 30 napra zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.”
32. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Harmadik személy díj fizetése ellenében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait – ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat – és azok rögzítésének időpontját, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja. A jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa
a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll,
b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa,
c) szoros üzleti kapcsolatban áll, vagy
d) vagyonjogi perben áll.”
33. § Az Afad. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben meghatározott jelzésben közli az általa ismert tényleges tulajdonosi adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.”
34. § Az Afad. 18. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A számlavezető tájékoztatja a nyilvántartó szervet az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák – a Pmt. 1. § (4) bekezdésében meghatározott számlák kivételével – alábbi adatairól:]
„a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos neve és cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy számlatulajdonos neve és a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;”
35. § Az Afad. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:)
„a) a széf bérlőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy bérlő neve és cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy bérlő neve és a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;”
36. § Az Afad. 21. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését, valamint a számlavezetők esetében a 18. § (1) bekezdés, a széfszolgáltatók esetében a 19. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelést.”
37. § Az Afad. 21/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó szerv)
„a) a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 8. § (1) bekezdése szerint, továbbá az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a 8. § (2a) bekezdése szerint”
(végzett adathozzáféréseket naplózza.)
38. § (1) Az Afad. 21/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a 8. §-ban és a 20. §-ban, az önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák a 20. §-ban, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a szolgáltató a 8. §-ban meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrálnak a nyilvántartó szervnél.”
(2) Az Afad. 21/B. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés d) pontja alapján a regisztráció kezdeményezésére jogosult lehet]
„a) a 8. § (1) bekezdése szerinti hatóságok, ügyészség, bíróság, felügyeletet ellátó szervek, továbbá az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a 20. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák regisztráció kezdeményezésére kijelölt tagja, képviselője,”
39. § Az Afad.
1. 8. § (2a) bekezdésében az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium” szöveg,
2. 21/C. § (1) bekezdésében a „8. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „8. § (6) és (7) bekezdésében” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti az Afad.
a) 8. § (5) bekezdése és
b) 21/C. § (3) bekezdése.
41. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 23. § (1) bekezdése a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
(3) A 26. § 2024. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. § (4) és (5) bekezdése, a 10. §, a 20. § (2)–(4) bekezdése, a 29. § 7. és 15. pontja, valamint a 30. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
42. § (1) Ez a törvény
a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) az (EU) 2022/1231 tanácsi végrehajtási rendelettel módosított, a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikke és
b) az (EU) 2022/1269 tanácsi rendelettel módosított, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i. és 5l–5n. cikke
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
