Az Országgyűlés a pénzügyi eszközök és pénzügyi szektor termékeinek innovatív fejlesztésére, átláthatóságára és szabályozottságára irányuló társadalmi érdek figyelembevételével, valamint a pénzügyi fogyasztóvédelem minél magasabb szintű megvalósulásának érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére,
b) a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, valamint
c) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a kriptoeszközök piacáról, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i, (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott személyekre és kriptoeszközökre.
2. § E törvény alkalmazásában
1. elektronikuspénz-token: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
2. eszközalapú token: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
3. hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekképp meghatározott fogalom;
4. jelentős IKT-vonatkozású esemény: a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekképp meghatározott fogalom;
5. jelentős kiberfenyegetés: az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
6. kriptoeszköz-szolgáltatás: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
7. kriptoeszköz-szolgáltató: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
8. kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
9. lakossági birtokos: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom;
10. nyilvános ajánlattétel: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom.
3. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét Magyarországon a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) látja el.
4. § (1) Eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközt nyilvános ajánlattétel keretében az a jogi személy kínálhat, amely megfelel az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek.
(2) Eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését az a jogi személy kérelmezheti, amely megfelel az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek.
5. § Aki eszközalapú token kibocsátója, illetve ilyen kriptoeszközt nyilvános ajánlattétel keretében kínál, valamint ilyen kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmezi, köteles megfelelni az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek.
6. § (1) Elektronikuspénz-tokent nyilvános ajánlattétel keretében az a hitelintézet vagy elektronikuspénz kibocsátó intézmény kínálhat, illetve kérelmezheti elektronikuspénz-token kereskedésbe történő bevezetését, amely
a) annak kibocsátója, és
b) megküldte az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumot a Felügyeletnek, és azt közzétette.
(2) Aki elektronikuspénz-token kibocsátója, illetve ilyen kriptoeszközt nyilvános ajánlattétel keretében kínál, valamint ilyen kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmezi, köteles megfelelni az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek.
7. § A kriptoeszköz-szolgáltató köteles megfelelni az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek.
8. § A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató biztosítja, hogy a nevében eljáró tanácsadást, illetve információt nyújtó természetes személy a tanácsadás elvégzéséhez szükséges megfelelő ismeretekkel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, amely ismeretek és szakmai tapasztalatok kritériumrendszerének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
9. § (1) A kriptoeszköz-szolgáltató és az eszközalapú tokenek kibocsátója a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT).
(2) Ha kriptoeszköz-szolgáltató és az eszközalapú tokenek kibocsátója a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.
10. § (1) A kriptoeszköz-szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban – így különösen személyesen, telefonon – vagy írásban – így különösen személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben – közölhesse.
(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a kriptoeszköz-szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
(3) A kriptoeszköz-szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(4) A kriptoeszköz-szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(5) A kriptoeszköz-szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a szolgáltató és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg.
11. § (1) A Felügyelet a kriptoeszköz-szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértés, valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci visszaélés megakadályozásával és tilalmával kapcsolatos jogszabálysértés – különösen az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak megsértése – esetén a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott hatáskörei mellett – a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
1. közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
2. megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
3. megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák eszközalapútoken-kibocsátónál vagy a kriptoeszköz-szolgáltatónál;
4. felfüggeszti a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlatot vagy azok kereskedésbe történő bevezetését esetenként legfeljebb harminc egymást követő munkanapra;
5. megtiltja a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlatot vagy azok kereskedésbe történő bevezetését akkor is, ha jogszabálysértés közvetlen veszélyét észleli;
6. előírja a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú tokenek vagy az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói számára, hogy módosítsák a marketingközleményeket, ha azok nem felelnek meg az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7., 29. vagy 53. cikkében meghatározott követelményeknek;
7. felfüggeszti – vagy előírja a kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását legfeljebb harminc egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;
8. felfüggeszti – vagy előírja a kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását, ha a kriptoeszköz-szolgáltató helyzete következtében a kriptoeszköz-szolgáltatás hátrányosan befolyásolná az ügyfelek – különösen a lakossági birtokosok – érdekeit;
9. megtiltja az érintett szolgáltató számára a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását;
10. közzéteszi a tényt, hogy egy kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti a kötelezettségét;
11. közzéteszi – vagy előírja a kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy tegye közzé – az ügyfelek, különösen a lakossági birtokosok érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az összes lényeges információt, amely hatással lehet a kriptoeszköz szolgáltatás nyújtására;
12. átruházza a jogszabálysértő kriptoeszköz-szolgáltató szerződéseit egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő kriptoeszköz-szolgáltató beleegyezése feltételével, ha a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét a Felügyelet az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke alapján vonta vissza;
13. előírja a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú tokenek vagy az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói számára a kriptoeszköz-alapdokumentumuk módosítását, ha a kriptoeszköz-alapdokumentum vagy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum nem tartalmazza az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6., 19. vagy 51. cikkében előírt információkat;
14. előírja a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú tokenek vagy az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói számára, hogy foglaljanak további információkat kriptoeszköz-alapdokumentumukba, ha a pénzügyi stabilitás vagy a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági birtokosok – érdekeinek védelme érdekében szükséges;
15. felfüggeszti – vagy előírja a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök kereskedését esetenként legfeljebb harminc egymást követő munkanapra;
16. felfüggeszti – vagy előírja a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök kereskedését, ha a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy helyzete vagy az eszközalapú token vagy az elektronikuspénz-token kibocsátójának helyzete miatt a kereskedés hátrányosan befolyásolná a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági birtokosok – érdekeit;
17. megtiltja a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformon történő kereskedését akkor is, ha jogszabálysértés közvetlen veszélyét észleli;
18. előírja a kriptoeszközök ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személy, az eszközalapú tokenek és az elektronikuspénz-tokenek kibocsátója, illetve az érintett kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy szüntesse be vagy függessze fel a marketingközleményeket esetenként legfeljebb harminc egymást követő munkanapra;
19. előírja a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú token vagy az elektronikuspénz-token kibocsátója számára, hogy a kriptoeszköz-birtokosok, különösen a lakossági birtokosok érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében – tegye közzé az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános ajánlattételre kerülő vagy a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök értékelésére;
20. felfüggeszti vagy megtiltja a marketingközleményeket;
21. helyesbítő nyilatkozat közzétételére kötelezi a valótlan vagy félrevezető információkat közzétevő vagy terjesztő ajánlattevőt, kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyt, kibocsátót vagy egyéb személyt;
22. bármely személyt kötelez, hogy csökkentse pozíciójának méretét vagy a kriptoeszközöknek való kitettségét;
23. ha nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz, amely biztosítaná a jogszerűség helyreállítását, és az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának elkerülése érdekében szükséges, meghoz valamennyi ahhoz szükséges intézkedést – többek között azáltal, hogy kötelezi az érintett személyt az alábbi intézkedések végrehajtására, hogy
a) tartalmakat távolítson el vagy korlátozzon egy online felülethez való hozzáférést, vagy elrendelje egy, az ügyfeleknek és a kriptoeszköz-birtokosoknak szóló egyértelmű figyelmeztetés megjelenítését az online felületre való belépéskor,
b) felszólítja az elektronikus hírközlési szolgáltatót egy online felület eltávolítására, vagy az ahhoz való hozzáférés letiltására vagy korlátozására,
c) felszólítja a domainnév-nyilvántartókat vagy domainnév-regisztrátorokat, hogy töröljenek egy teljesen minősített domainnevet, és tegyék lehetővé az érintett illetékes hatóság számára annak bejegyzését;
24. előírja valamely eszközalapútoken- vagy elektronikuspénztoken-kibocsátó számára, hogy az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdésével, a 24. cikk (3) bekezdésével, illetve az 58. cikk (3) bekezdésével összhangban minimum címletértéket vezessen be vagy korlátozza a kibocsátott összeget;
25. a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott bírságot szab ki.
(2) Az (1) bekezdés 23. pontja szerinti intézkedés során a Felügyelet az érdemi döntés meghozataláig terjedő időtartamra ideiglenes biztosítási intézkedésként elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele a 23. pont szerinti érdekeket veszélyezteti.
(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.
(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi. A Felügyelet az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését, illetve annak megszüntetését haladéktalanul közli az NMHH-val.
12. § (1) A kriptoeszköz-szolgáltató a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj és az (5) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.
(4) A szorzószám kriptoeszköz-szolgáltató esetén: négy.
(5) Az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató által fizetendő változó díj éves mértéke
a) az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. cikk (1) bekezdésben szereplő magasabb összeg 6,0 ezrelékének, és
b) a kriptoeszközökre vonatkozóan végzett portfoliókezelés kriptoeszköz-szolgáltatás keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének
összege.
(6) Ha a kriptoeszköz-szolgáltatást
a) hitelintézet végzi, akkor a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
b) befektetési vállalkozó végzi, akkor a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény,
c) befektetési alapkezelő végzi, akkor a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény
rendelkezései szerint fizet felügyeleti díjat.
13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 8. § szerinti ismeretek és szakmai tapasztalatok értékelésének kritériumrendszerét.
(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatásra, az ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.
14. § Ez a törvény 2024. június 30-án lép hatályba.
15. § E törvény 21. § (1) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
16. § E törvény hatálybalépésekor már működő, eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközt kibocsátó kriptoeszköz-szolgáltató az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt követelményeknek legkésőbb 2025. január 1-jétől köteles megfelelni.
17. § Ez a törvény
a) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
18. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 38b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„38b. kriptoeszköz-szolgáltatás: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom,”
(2) A Bszt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
(3) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény:)
„g) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
19. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő)
„a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, közösségi finanszírozási szolgáltatás, kriptoeszköz-szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében,”
20. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 76. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult)
„b) elektronikus pénz – ide nem értve az elektronikuspénz-tokent – kibocsátására,”
(2) Az Áht. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A 13. §, a 22–24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 90. § (3) bekezdés f) pontja és a 103. § (4) bekezdése a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
21. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 39. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja]
„t) a kriptoeszközök piacáról szóló törvény”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]
(2) Az Mnbtv. 40. §-a a következő (41) bekezdéssel egészül ki:
„(41) Az MNB a 39. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
(3) Az Mnbtv. 76. §-a a következő (26) és (27) bekezdéssel egészül ki:
„(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelet megsértése esetén a bírság mértéke:
a) természetes személy esetében
aa) a 111. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 259 644 000 forint,
ab) a 111. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén, legfeljebb 370 920 000 forint a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése, illetve 1 854 600 000 forint a bennfentes kereskedelem tilalmára, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára, valamint a piaci manipuláció tilalmára, illetve a piaci visszaélés felderítésére és megelőzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;
b) jogi személy esetében
ba) a 111. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 1 854 600 000 forint,
bb) a 111. cikk (1) bekezdés a) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 3%-a,
bc) a 111. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5%-a,
bd) a 111. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 12,5%-a, vagy
be) a 111. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén, legfeljebb 927 300 000 forint a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén, illetve 5 563 800 000 forint a bennfentes kereskedelem tilalmára, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára, valamint a piaci manipuláció tilalmára, illetve a piaci visszaélés felderítésére és megelőzésére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 2%-a a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén, illetve 15%-a a bennfentes kereskedelem tilalmára, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára, valamint a piaci manipuláció tilalmára, illetve a piaci visszaélés felderítésére és megelőzésére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén.
(27) Ha a (26) bekezdés b) pontja szerinti jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor a (26) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.”
(4) Az Mnbtv. 90. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)
„a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közösségi finanszírozási szolgáltatás, kriptoeszköz-szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, elektronikuspénz-értékesítői tevékenység gyanúja esetén,”
(5) Az Mnbtv. 186. § (5) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:
(A 40. §)
„25. (41) bekezdése a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
22. § (1) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 3. § 7a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő 7b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„7a. elektronikuspénz-token: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013 a /36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott elektronikuspénz-token,
7b. érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok,”
(2) Az Fsztv. 3. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18a. jelentős elektronikuspénz-token: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentősnek minősített elektronikuspénz-token,”
(3) Az Fsztv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Jelentős elektronikuspénz-tokent kibocsátó elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az (1)–(3) bekezdéstől eltérően az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint 45. cikk (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
(4) Az Fsztv. 51. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Jelentős elektronikuspénz-tokent kibocsátó elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3)–(6) bekezdéstől eltérően az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 38. cikkében, valamint 45. cikk (1)–(4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
(5) Az Fsztv. 66. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az elektronikuspénz-tokent kibocsátó az (1)–(8) bekezdéstől eltérően az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikkében és az 50. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
(6) Az Fsztv. 90. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ez a törvény
a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
23. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:)
„e) elektronikus pénz kibocsátása, ideértve az elektronikuspénz-tokenek kibocsátását is,”
(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„16a. elektronikuspénz-token: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekként meghatározott fogalom;”
(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 68a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„68a. kriptoeszköz-szolgáltatás: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom;”
(4) A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„s) kriptoeszköz-szolgáltatást”
(végezhet.)
(5) A Hpt. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
24. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 63a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„63a. kriptoeszköz-szolgáltatás: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott fogalom,”
(2) A Kbftv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ÁÉKBV-alapkezelő a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
(3) A Kbftv. 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ABAK a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
(4) A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„n) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
25. § (1) A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 18. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdéstől eltérően – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre]
„e) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató.”
(2) A Pkbtv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény
a) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkének,
b) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(3) A Pkbtv.
a) 18. § (2) bekezdés c) pontjában a „foglalkoztató, és” szövegrész helyébe a „foglalkoztató,” szöveg,
b) 18. § (2) bekezdés d) pontjában az „üzemeltetője.” szövegrész helyébe az „üzemeltetője, és” szöveg
lép.
(4) A Pkbtv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
A Hpt. 5. melléklet 3. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„e) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
A Pkbtv. 2. melléklete a következő 2.22. ponttal egészül ki:
„2.22. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról”
