(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során
a) a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerül, vagy
b) a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél magasabb szolgálati beosztásnak minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerül.
(5) A más rendvédelmi szervet irányító miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.
(6) A miniszter, valamint a más rendvédelmi szervet irányító miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”
98. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget kell érteni és a Magyar Honvédségnél előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.
(2) A Magyar Honvédség állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a honvédelemért felelős minisztert kell érteni.”
99. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter vagy az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének döntése alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell érteni és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító minisztert kell érteni.”
100. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az igazgatási jogviszony módosításának esetei:)
„j) hatósági kirendelés.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. §-a a következő (13)–(30) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A rendvédelmi alkalmazottat beleegyezése nélkül az országos parancsnok kormányzati igazgatási szervhez határozott időre kirendelheti (a továbbiakban: hatósági kirendelés), amennyiben a rendvédelmi szerv által ellátott hatáskör törvény vagy kormányrendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatáskört telepítő jogszabály) rendelkezése alapján a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. Hatósági kirendeléssel az a rendvédelmi alkalmazott rendelhető ki, aki a hatáskör telepítés napját megelőző napon olyan munkakört töltött be, amelyben a megváltozó hatáskörbe tartozó feladatot, vagy ahhoz kapcsolódó feladatot, illetve a hatósági vezényléssel vagy hatósági kirendeléssel érintett beosztáshoz, munkakörhöz kapcsolódó funkcionális feladatot látott el.
(14) A hatósági kirendeléshez nem szükséges a rendvédelmi alkalmazott beleegyezése.
(15) A hatósági kirendelés helyett a rendvédelmi alkalmazott
a) hozzájárulhat igazgatási jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy
b) kérheti igazgatási jogviszonyának a 288/E. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján történő megszüntetését.
(16) A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi alkalmazott esetében az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi alkalmazott nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő napon kell a (14) vagy (15) bekezdés alapján eljárni azzal, hogy hatósági kirendelés esetén
a) a hatósági kirendelés határideje a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napjától számított legfeljebb két év lehet,
b) a kormányzati igazgatási szerv a 138. § esetében a rendvédelmi alkalmazottat részmunkaidőben foglalkoztatja.
(17) A rendvédelmi alkalmazott részére a hatósági kirendelés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan munkavégzési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a rendvédelmi alkalmazott tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a rendvédelmi alkalmazott nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.
(18) Ha a (17) bekezdés szerinti munkavégzési hely nem biztosítható, és a rendvédelmi alkalmazott nem vállalja a hosszabb utazási időt, a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy részére az e törvény szerinti felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(19) A hatósági kirendelésre a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napjával kerül sor és a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésétől számított legfeljebb két évre szól.
(20) A kirendelt a hatósági kirendelés időtartama alatt rendelkezési állományba kerül.
(21) A hatósági kirendelés időtartama alatt a kirendelt rendvédelmi alkalmazott felett – az igazgatási jogviszony megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.
(22) A kirendelt a hatósági kirendelés ideje alatt a kormányzati igazgatási szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.
(23) E törvény szabályait kell alkalmazni
a) a kirendelt illetményére és illetményjellegű juttatásaira,
b) a jubileumi jutalomra,
c) a teljesítményértékelésre, minősítésre,
d) a pihenőidőre,
e) a kártérítésre,
f) a fegyelmi felelősségre, az igazgatási jogviszonyt érintő fegyelmi büntetés kivételével,
g) a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire,
h) az elismerések elnyerésére és viselésére,
i) a kirendelt képzésére, továbbképzésére és
j) a munkaköri kategórián belül a fizetési fokozatban előmenetelére.
(24) A (23) bekezdés a) pontjától eltérően a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője dönthet úgy, hogy a kirendelt illetményét magasabb mértékben határozza meg.
(25) A kirendelt magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez való előmenetelére akkor kerül sor, ha a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője döntése alapján szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyen továbbra is a hatáskört telepítő jogszabállyal érintett hatáskörbe tartozó feladatot lát el. Ekkor a hatósági kirendelést módosítani kell azzal, hogy időtartama nem haladhatja meg a (19) bekezdés szerinti időtartamot.
(26) A kirendelt munkaidejére a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(27) A hatósági kirendelés lejárta előtt a hatósági kirendelés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a kirendelt magatartására visszavezethető okból, valamint a kirendelt kérelme alapján kerülhet sor.
(28) A kirendelés megszüntetésére e törvény hatósági vezénylés megszüntetésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(29) A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.
(30) A hatósági kirendelés nem minősül az e törvény szerinti átszervezésnek.”
101. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:)
„e) a hatósági kirendelés szabályait.”
102. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 371–373. §-sal egészül ki:
„371. § (1) A rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén történő átkerülése esetén a hatósági hatáskört telepítő jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül – a hatáskör átadásával kapcsolatos megállapodásban foglaltakra is figyelemmel –
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott szolgálati beosztásban foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját (a továbbiakban: érintett) tájékoztatja arról, hogy az általa ellátott feladat kormányzati igazgatási szervhez kerül átadásra,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának képviselője az érintettel személyzeti megbeszélést tart, amelyen tájékoztatják a 79/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakról, továbbá hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulása esetén az új kinevezésének a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 86. § (2) bekezdés szerinti tartalmáról.
(2) Az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti személyzeti megbeszélést követő 5 napon belül nyilatkozik, hogy a 79/A. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint hozzájárul-e hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához.
(3) Amennyiben az érintett hozzájárul hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, akkor hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(4) A hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésekor felmentési idejüket, lemondási idejüket töltők esetében nem kerülhet sor a jogviszony átalakulására.
(5) Amennyiben az érintett nem járul hozzá hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, a rendvédelmi szerv a 79/A. § (1) bekezdése szerint, vagy az érintett a 79/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint jár el.
(6) A hivatásos állomány azon szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében, amennyiben a szülési szabadság vagy a rendelkezési állomány kezdetét megelőző napon a hatáskör telepítéssel érintett szolgálati beosztásban volt foglalkoztatva, az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a 30 napos határidőt a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő naptól kell számolni.
(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogviszony átalakulásáról az átalakulást követő 45 napon belül a Kit. 86. § (2) bekezdése szerinti tartalommal munkáltatói intézkedést kell hozni.
(8) A (3) bekezdés szerinti esetben a Kit. 86. § (2) bekezdés h) pontja szerinti illetmény mértéke nem lehet kevesebb a hivatásos állomány tagjának a jogviszony átalakulását megelőző napon betöltött szolgálati beosztása alapján járó illetmény mértékénél.
(9) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a határozatlan időtartamú hivatásos szolgálati jogviszony határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
b) a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a hivatásos szolgálati jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
c) a hivatásos állomány vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetében a jogviszony átalakulását követően a Kit. figyelembevételével kell megállapítani a vezetői álláshelyét,
d) akinek a jogviszony átalakulását megelőzően próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama a jogviszonyváltásig még nem telt le, a próbaidő a korábbi jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(10) A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a korábbi hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.
(11) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából a jogviszony átalakulását megelőzően hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltötte volna.
(12) A hivatásos állomány tagja részére 2024-ben megállapított teljesítményjuttatás második részletét a hivatásos állomány tagja részére a 2024. szeptemberi illetménnyel együtt a rendvédelmi szerv fizeti ki.
(13) A 2024. évre vonatkozó, a hivatásos állomány tagja részére kifizetett juttatások visszafizetésére nem kerül sor.
(14) A jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot meg kell váltani.
(15) Ha a jogviszony átalakulását megelőző napon a hivatásos állomány tagját a 143., 144. és 146. § alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke magasabb, mint a jogviszony átalakulását megelőzően őt a Kit. 128. §-a alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke, akkor a jogviszony átalakulásától számított két évig a Kit. 128. §-ában foglaltakon felül a különbözetnek megfelelő mértékű pótszabadságra is jogosult.
(16) A jogviszony átalakulását megelőző napon szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő
a) 2 éven belül ki kell adni, vagy
b) 30 napon belül meg kell váltani.
(17) A jogviszony átalakulását megelőző napon folyamatban lévő, e törvény szerinti alkalmasságvizsgálatokat, a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálatát 15 napon belül le kell zárni.
(18) A kártérítési, fegyelmi ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
372. § (1) A rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén történő átkerülése esetén a hatáskört telepítő jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül – a hatáskör átadásával kapcsolatos megállapodásban foglaltakra is figyelemmel –
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 288. § (13) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló tagját (a továbbiakban: érintett) tájékoztatja arról, hogy az általa ellátott feladat kormányzati igazgatási szervhez kerül átadásra,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának képviselője az érintettel személyzeti megbeszélést tart, amelyen tájékoztatják a 288. § (13)–(15) bekezdésében foglaltakról, továbbá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulása esetén az új kinevezésének a Kit. 86. § (2) bekezdés szerinti tartalmáról.
(2) Az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti személyzeti megbeszélést követő 5 napon belül nyilatkozik, hogy a 288. § (15) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint hozzájárul-e rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához.
(3) Amennyiben az érintett hozzájárul rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, akkor a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésével rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(4) A hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésekor felmentési idejüket, lemondási idejüket töltők esetében nem kerülhet sor a jogviszony átalakulására.
(5) Amennyiben az érintett nem járul hozzá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, a rendvédelmi szerv a. 288. § (13) bekezdése szerint, vagy az érintett a 288 § (15) bekezdés b) pontja szerint jár el.
(6) A szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló esetében, amennyiben a szülési szabadság vagy az illetmény nélküli szabadság kezdetét megelőző napon a hatáskör telepítéssel érintett munkakörben volt foglalkoztatva, az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a 30 napos határidőt az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő naptól kell számolni.
(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogviszony átalakulásáról az átalakulást követő 45 napon belül a Kit. 86. § (2) bekezdése szerinti tartalommal munkáltatói intézkedést kell hozni.
(8) A (3) bekezdés szerinti esetben a Kit. 86. § (2) bekezdés h) pontja szerinti illetmény mértéke nem lehet kevesebb a jogviszony átalakulását megelőző napon a rendvédelmi alkalmazott részére megállapított illetmény mértékénél.
(9) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a határozatlan időtartamú rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
b) a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át,
c) a vezetői munkaköri osztályba tartozó rendvédelmi alkalmazott esetében a jogviszony átalakulását követően a Kit. figyelembevételével kell megállapítani az álláshelyét.
(10) A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a korábbi rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.
(11) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából a jogviszony átalakulását megelőzően rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltötte volna.
(12) A 2024. évre vonatkozó, a rendvédelmi alkalmazott részére kifizetett juttatások visszafizetésére nem kerül sor.
(13) A jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot meg kell váltani.
(14) Ha a jogviszony átalakulását megelőző napon a rendvédelmi alkalmazottat a 289/P. § (1)–(9), (13) és (14) bekezdése alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke magasabb, mint a jogviszony átalakulását megelőzően őt a Kit. 128. §-a alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke, akkor a jogviszony átalakulásától számított két évig a Kit. 128. §-ában foglaltakon felül a különbözetnek megfelelő mértékű pótszabadságra is jogosult.
(15) A jogviszony átalakulását megelőző napon szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő
a) 2 éven belül ki kell adni, vagy
b) 30 napon belül meg kell váltani.
(16) A kártérítési, fegyelmi ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
373. § 2026. szeptember 30-ig terjedő időre az 51. § (3a) bekezdésétől és a 288. § (13) bekezdésétől eltérően a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél foglalkoztatott, a hatósági feladatellátásra előírt végzettséggel rendelkező hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve rendvédelmi igazgatási jogviszonyban álló személy hatósági vezénylésére, illetve hatósági kirendelésére is sor kerülhet, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szervtől a kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén átkerülő hatáskör átadással érintett álláshely megüresedik és azt a hatáskört átvevő kormányzati igazgatási szerv a megüresedéstől számított 30 napon belül nem tudja betölteni. E szabályok szerinti hatósági vezénylésre és hatósági kirendelésre e törvény hatósági vezénylésre és hatósági kirendelésre vonatkozó szabályait és a 371–372. §-t megfelelően alkalmazni kell.”
103. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 63. § (3) bekezdés a) pontjában az „a más szervnek” szövegrész helyébe az „– a (4a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevétele mellett – a más szervnek” szöveg,
b) 67. § (1) bekezdésében a „62–64/A. §-ban” szövegrész helyébe a „62. §-ban, a 63. § (1)–(4) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 63/A–64/A. §-ban” szöveg,
c) 68. § (1) bekezdésében a „63. § (1)–(5)” szövegrész helyébe a „63. § (1)–(4) és (5)” szöveg,
d) 77. § (1) bekezdés a) pontjában a „(2) vagy (3)” szövegrész helyébe a „(2)–(3a)” szöveg,
e) 329. § (2) bekezdésében a „272.” szövegrész helyébe a „62/A. §, a 63. § (4a)–(4c) bekezdése, a 96/A. §, a 97/A. §, a 98. § (2) bekezdése, a 98/A. § (2) bekezdése, valamint a 272.” szöveg,
f) 340. § 5. pontjában az „az ügyészi szervezethez vezénylésre” szövegrész helyébe az „a hatósági vezénylésre, a hatósági kirendelésre, az ügyészi szervezethez vezénylésre” szöveg
lép.
104. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:)
„c) az alapellátáshoz kapcsolódó fogorvosi ügyeleti ellátásról.”
105. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § Az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról.”
106. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § 2024. szeptember 30. napjával a Budapest területére vonatkozóan a települési önkormányzat által a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletre kötött feladat-ellátási szerződés hatályát veszti.”
107. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 5. § (8) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szerv” szöveg lép.
108. § Hatályát veszti a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában az „első és másodfokú” szövegrész.
109. § (1) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény 1. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az állami tulajdonban álló, Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletét és Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlant „kivett kastélypark” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A változás átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Békés Vármegyei Kormányhivatal folytatja le, és a Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletét és a Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlant kivett kastélyparkként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a változást, valamint az ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”
(2) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (4) bekezdését, és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) bekezdése szerinti előzetes egyetértést megadottnak kell tekinteni.”
110. § Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az „a Geszt, József Attila u. 21. szám alatt található, az ingatlan-nyilvántartás szerint Geszt 240/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt (a továbbiakban: ingatlan)” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartás szerint Geszt belterület 240/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt és a kapcsolódó Geszt belterület 167, 169, 171, 175, 176, 243 és 296 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szöveg, a „kulturális és” szövegrész helyébe a „kulturális, örökségvédelmi, turisztikai és” szöveg, a „feladatainak” szövegrész helyébe a „célok, ehhez kapcsolódó feladatok” szöveg és az „ingatlant” szövegrész helyébe az „ingatlanokat” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg és az „ingatlan” szövegrész helyébe az „ingatlanok” szöveg,
c) 1. § (6) bekezdésében a „2017.” szövegrész helyébe a „2007.” szöveg
lép.
111. § Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény 1. § (1) bekezdésében a „Geszt belterület 167, 169, 171, 175, 176, 243 és 296 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szövegrész helyébe a „Geszt belterület 167, 168, 169, 171, 172, 175, 176, 243 és 296 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szöveg lép.
112. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„208/C. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2024. október 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről a területi kamara elnöke a 2025. január 15-étől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2025. január 15-i hatállyal veszi nyilvántartásba.
(2) A 39/A. §-t és a 42/A. §-t abban az esetben kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartási ügyben a kérelem benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.”
113. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik]
„f) az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §)”
[Magyarországon adóztatható része után.]
114. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény a következő 36/H. §-sal egészül ki:
„36/H. § (1) Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 1. § (5) bekezdés f) pontját az Szja tv. 65. § (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti kamatjövedelem esetében a 2024. július 31. napját követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2024. július 31. napja után lekötött betét kamatára;
b) b) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. július 31. napját követően megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
c) c) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében a 2024. július 31. napját követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
d) d) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. augusztus 1. napjától kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;
e) e) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. augusztus 1. napjától nyújtott tagi kölcsön kamatára;
f) f) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2024. július 31. napját követő időszakkal arányos részére
kell alkalmazni.
(2) A 2024. augusztus 1-jét megelőző időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet 2024. július 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell.”
115. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény
a) 5. § (6) bekezdés a) pontjában az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontja” szöveg,
b) 29. § (4) bekezdésében az „a)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontjában” szöveg
lép.
116. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 40. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti hatáskör gyakorlását kormányrendelet a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter, illetve kormányrendeletben kijelölt más szerv között, továbbá a szakmai irányító miniszter kormányrendeletben meghatározott feladatait a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter között megoszthatja.”
117. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez
a) vezényelt, hatósági vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony) vagy hatósági kirendelés alapján rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony),
b) a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati viszony)
c) kirendelt vagy vezényelt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony)
álló személlyel is azzal, hogy az a)–c) pont szerinti esetben – a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony a katonai szolgálati viszony és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony szünetelése esetének kivételével – nem jön létre az (1) bekezdés szerinti jogviszony, és a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a katonai szolgálati viszony, valamint az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony továbbra is fennáll.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 54. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdés alapján olyan katonai szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a kormányzati igazgatási szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a kormányzati igazgatási szerv a vezényeltet belföldi szervezeti egységhez tartozó álláshelyen köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a kormányzati igazgatási szerv nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a kormányzati igazgatási szerv gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a kormányzati igazgatási szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.”
118. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § [Kérelmezett vezénylés]
(1) A kormánytisztviselő számára – kérelmére – egyoldalúan, végleges jelleggel, az álláshely átcsoportosítása nélkül az e § szerinti eljárásban jelölhető ki másik kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervként ahelyett, ami a kérelem benyújtásakor a kormánytisztviselő beosztási okiratában szerepel (a továbbiakban: kérelmezett vezénylés).
(2) A kormánytisztviselő az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: átadó szerv) hivatali szervezetének vezetőjénél, a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a főispánnál évenként egy alkalommal kérelmezheti másik kormányzati igazgatási szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogadó szerv) történő vezénylését (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem). A kérelemben meg kell jelölni a fogadó szervet, valamint a fogadó szervnél történő munkavégzés tervezett kezdőidőpontját, ami nem lehet korábban a kérelem előterjesztésétől számított 31. napnál.
(3) Az átadó szerv – ide nem értve a minisztériumot – hivatali szervezetének vezetője a kérelmet – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja az átadó szervet irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára számára.
(4) Ha az átadó szerv minisztérium, a (2) bekezdés szerinti kérelmet a minisztérium közigazgatási államtitkára számára kell felterjeszteni.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt a kérelmezett vezénylésről vagy a kérelem elutasításáról.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár az (5) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét A kormánytisztviselőt az átadó szerv hivatali szervezetének vezetője tájékoztatja a kérelem tárgyában született döntésről. A (3) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár haladéktalanul tájékoztatja az átadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét is az (5) bekezdés szerinti döntéséről.
(7) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kormánytisztviselő kérelmezett vezénylését elrendelte, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja a kormánytisztviselő számára az új beosztási okiratot.
(8) Ha a fogadó szerv nem ugyanazon miniszter vezetése, irányítása, illetve felügyelete alá tartozik, mint az átadó szerv, és a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényét – a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett – a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál 5 munkanapon belül jelzi.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó szervet és a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárai között a kérelmezett vezénylés tárgyában, erről a kérelmezett vezénylést elrendelő közigazgatási államtitkár 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát, aki dönt a kérelmezett vezénylésről.
(10) Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (9) bekezdés szerinti döntésében egyetért a vezényléssel, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja az új beosztási okiratot a kormánytisztviselő számára. Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára nem ért egyet a vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó szerv foglalkoztatja tovább.
(11) Ha az átadó szerv kormányhivatal, a fogadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában az átadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.
(12) Ha a fogadó szerv kormányhivatal, az átadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában a fogadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.
(13) Ha az átadó és fogadó szerv is kormányhivatal, a (3)–(12) bekezdésektől eltérően a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő (2) bekezdés szerinti kérelmét az átadó kormányhivatalt vezető főispán – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a fogadó kormányhivatalt vezető főispán számára. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel egyetért, erről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül gondoskodik az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül jelzi a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál. Ha a jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó és a fogadó kormányhivatalt vezető főispánok között, a vezénylés tárgyában a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a döntésében egyetért a kérelmezett vezényléssel, a fogadó kormányhivatalt vezető főispán 5 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselő számára az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára nem ért egyet a kérelmezett vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó kormányhivatal foglalkoztatja tovább.
(14) A kérelmezett vezénylés időpontjától számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a kormánytisztviselő a vezénylést megelőző napon az átadó szervnél jogosult volt.
(15) A (14) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kérelmezett vezénylés során
a) a korábban ügyintézői besorolású álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő vezetői besorolású álláshelyre kerül,
b) a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő magasabb besorolási kategóriájú vezetői álláshelyre kerül,
c) a kormánytisztviselő az 1. melléklet szerinti egyik illetménytábla hatálya alól a másik illetménytábla hatálya alá kerül, vagy
d) a kormánytisztviselő a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény hatálya alá kerül vagy kikerül annak hatálya alól.
(16) A (3) és a (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.
(17) A kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a (13) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”
119. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 196. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter kinevezéséről szóló határozatában a köztársasági elnök megállapítja a miniszter feladatköri megnevezését is.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 196. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy a miniszter a feladatait a (2a) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő feladatköri megnevezéssel látja el.”
120. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § [A miniszter halála]
Ha a miniszter megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényéről a miniszterelnök közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
121. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a kinevezésben meghatározott minisztérium államtitkárává.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A miniszterelnöknek az érintett miniszter vagy miniszterek véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy az államtitkár a feladatait a (2) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”
122. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 203. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az államtitkár megbízatása az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
123. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 229. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki a kinevezésben meghatározott minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárává. A miniszterelnök a kinevezésre vonatkozó javaslatát a miniszter kezdeményezése alapján teszi meg.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 229. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszterelnöknek az érintett miniszter vagy miniszterek véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy a közigazgatási államtitkár a feladatait az (1) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”
124. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 231. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a közigazgatási államtitkár megbízatása a 228. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
125. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A minisztérium helyettes államtitkárának (1) bekezdés szerinti kinevezése meghatározza a feladatvégzés helyéül szolgáló minisztériumot.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A miniszter javaslatára a miniszterelnök megállapítja, hogy a helyettes államtitkár a feladatait az (1a) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (6) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”
126. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 236. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a helyettes államtitkár megbízatása a 228. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
127. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/D. §-sal egészül ki:
„300/D. § [Átmeneti rendelkezés az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvényhez]
(1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv8.) megállapított 89/A. §-át 2024. augusztus 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ha a kormánytisztviselő 2024. augusztus 1-je előtt megtette a 89. § (6) bekezdése szerinti jognyilatkozatot az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv felé, a 89. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben 2024. augusztus 1-jét követően is alkalmazandó a 104. § (1) bekezdés j) pontja, ha a 89. § (6) bekezdésében megállapított határidőn belül nem kerül sor az új beosztási okirat kiállítására.
(3) E törvények a Módtv8.-al megállapított 196. § (2a), (5) és (6) bekezdését, 199. §-át, 202. § (2) és (7) bekezdését, 203. § (3) bekezdését, 229. § (1) és (5) bekezdését, 231. § (6) bekezdését, 234. § (1a) és (7) bekezdését, 236. § (1a) bekezdését a 2024. augusztus 1-je előtt kinevezett miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok tekintetében is alkalmazni kell.”
128. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 55. § (2b) bekezdésében a „89. § (6) bekezdésének” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
b) 86. § (7) bekezdésében a „89. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
c) 86. § (7a) bekezdésében a „89. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
d) 117. § (8) bekezdésében az „a 107” szövegrész helyébe az „a 105. § (1) bekezdés b) pontjában, a 107” szöveg,
e) 151. § (3a) bekezdés a) pontjában a „89. § (6) bekezdés” szövegrész helyébe a „89/A. §” szöveg,
f) 179. § (5) bekezdésében a „89. § (6) bekezdésével” szövegrész helyébe a „89/A. §-sal” szöveg,
g) 196. § (5) bekezdésében a „köztársasági elnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg,
h) 231. § (5) bekezdésében a „228. § (1) bekezdés a), b), d), vagy f) pontja” szövegrész helyébe a „228. § (1) bekezdés b), d) vagy f) pontja” szöveg,
i) 236. § (1) bekezdésében a „228. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja” szövegrész helyébe a „228. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja” szöveg,
j) 236. § (2) bekezdésében a „miniszterelnök határozata” szövegrész helyébe a „miniszterelnök határozata és a miniszter (1a) bekezdés szerinti közleménye” szöveg,
k) 240. § (5) bekezdés c) pontjában a „b) pont szerinti lemondási időre” szövegrész helyébe a „b) pont szerinti felmentési időre” szöveg
lép.
129. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 89. § (6) bekezdése,
b) 104. § (1) bekezdés j) pontja,
c) 145. § (3) bekezdés h) pontja.
130. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 33. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe
a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény
ba) igazgatója egészségügyi célból, vagy
bb) oktatója vagy pedagógusa pedagógiai célból
– a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).
(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a szakképző intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.”
131. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„33. a tiltott tárgyak és a használatában korlátozott tárgyak – szakképző intézmény típusára, évfolyamonként meghatározott – körét, ezek átvételének, az ellenőrzési jog gyakorlásának és a tárgyak visszaadásának szabályait, az igazgató, valamint az oktató vagy a pedagógus általi, a tanuló részére a birtoklás és használat engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat,”
132. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 32. § (2) bekezdésében a „házirend” szövegrész helyébe a „házirend – a 33. § (1a) és (1b) bekezdésében, valamint a Kormány rendeletében foglaltakkal összhangban –” szöveg lép.
133. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz, aki az 55. életévét betöltötte, az egészségügyi szolgáltató a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig az egészségügyi szolgáltató vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(4b) A (4a) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató által ellátott feladatot az egészségügyi szolgáltatóhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
134. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenség alól ellátási érdekből az Eütv. 3/A. § e) pontja szerinti alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.”
135. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg.”
(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Az ápolási igazgatói feladatokat ellátó magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeg százhúsz százalékát.
(3d) A magasabb vezető vezetői juttatásának mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható.”
136. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (12) bekezdése szerinti felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, ideértve az ellátási érdek meghatározását is.”
137. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti feltételeknek meg nem felelő, 2023. július 7. és 2024. november 1. között CT-MRI vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: meg nem felelő szolgáltató) foglalkoztatottja a meg nem felelő szolgáltató e tevékenységének megszűnését követően, a megszűnéstől számított kettő hónapon belül állami fenntartású szolgáltatónál létesít egészségügyi szolgálati jogviszonyt, vagy a meg nem felelő szolgáltatótól munkáltatói jogutódlással kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba, abban az esetben az illetményét – a 8. § (3a) bekezdése és a 8. § (6) bekezdése alkalmazásával – úgy kell megállapítani, hogy elérje a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál a foglalkoztatási jogviszonyának utolsó három hónapjában kifizetett bruttó munkabérének havi átlagát.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a meg nem felelő szolgáltató foglalkoztatottja számára – a 8. §-tól eltérően – az illetmény az Mt. szerinti teljesítménybérként is megállapítható, ha a meg nem felelő szolgáltatónál a munkabére teljesítménybérként került megállapításra. Ebben az esetben a teljesítménybért, teljesítménykövetelményt és teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy az a foglalkoztatott számára a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál való foglalkoztatási jogviszony utolsó hónapja szerinti teljesítménybérhez, teljesítménykövetelményhez és teljesítménybér-tényezőhöz képest nem lehet hátrányosabb.”
138. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
a) 1. § (4) bekezdésében az „az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (4a)–(5) bekezdésben” szöveg,
b) 2. § (5) bekezdés d) pontjában a „hatálya alatt áll, és” szövegrész helyébe a „hatálya alatt áll,” szöveg,
c) 4. § (7a) bekezdésében az „Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény,” szövegrész helyébe az „Az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, a Budapesten és Pest vármegyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény,” szöveg,
d) 4. § (7b) bekezdésében az „Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint” szövegrész helyébe az „Az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, a Budapesten és Pest vármegyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint” szöveg,
e) 8. § (3) bekezdésében az „Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye” szövegrész helyébe az „A magasabb vezető illetménye – a (3c) bekezdésben foglaltak kivételével –” szöveg
lép.
139. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § [Vezénylés útján történő feladatellátás]
(1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a NAV-hoz, aki az 55. életévét betöltötte, a NAV a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a NAV nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a NAV gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a NAV vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat. A pénzügyőri feladatok ellátása esetén a vezényelt a pénzügyőrök részére rendszeresített egyenruhában teljesíti a szolgálatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV feladatkörébe tartozó pénzügyőri és tisztviselői és munkavállalói munkakörbe tartozó feladatot a NAV-hoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
140. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1–91. §, a 93–97. §, a 100–103. §, a 105. §, a 106. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 106. § (3) bekezdés a) és b) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.”
141. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 35. § (2) bekezdés c) pontja.
142. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény I. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„I. FEJEZET
AZ ELEKTRONIKUS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS BEVEZETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK
1. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) első, második, harmadik és negyedik részének rendelkezéseit a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A megismételt eljárásban az Inytv. első és második részének rendelkezéseit 2025. január 15-től az ingatlanügyi hatóság eljárási cselekményeire kell alkalmazni.
(3) A 2025. január 15-én folyamatban lévő, 2025. január 15-ét megelőzően több fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2025. január 15-én hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.
2. § (1) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály tény feljegyzéséről vagy adat átvezetéséről rendelkezik, azon tény vagy adat bejegyzését kell érteni.
(2) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés iránti megkeresésről rendelkezik, azon bírósági elrendelést, illetve hatósági felhívást kell érteni.
3. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló azon szerződések esetében, amelyeknél
a) a hatósági jóváhagyás iránti eljárás 2025. január 15-ét megelőzően megindult, vagy
b) az adásvételi szerződés közzététele a hatósági jóváhagyás iránti eljárás megindítását megelőzi, és a közzétételére 2025. január 15-ét megelőzően került sor,
a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául szolgál, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.
3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) azonos időponton azonos napot,
b) ugyanazon időponton ugyanazon napot
kell érteni.
(2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.
(3) Az Inytv. 42. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban jogi képviselőként az ingatlanügyi hatósági eljárásban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal nem rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos eljárhat, ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.
(4) Az Inytv. 53. §-át csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni.
3/B. § Az Inytv. 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó változás bejegyzése olyan – ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által nem ellenjegyezett – magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon aláírt.
3/C. § (1) A 2025. január 15-ét megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közérdekű használati jog jogosultja 2029. december 31-ig gondoskodik a közérdekű használati jog bejegyeztetéséről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közérdekű használati jogok bejegyzésének elmaradása esetén e jogok a 2025. január 15. és 2029. december 31. napja közötti időszakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (1) bekezdése szerinti bejegyzés nélkül is fennállónak tekintendők, ha megszűnésük a felek megállapodása vagy a hatóság rendelkezése alapján nem állapítható meg.”
143. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az I. Fejezet, a 3–9. alcím, a 12–14. alcím, a 44. § 15., 17., 19., 20. és 28. pontja, az 52. §, az 56. §, az 58. § 9., 11., 12., 15. és 16. pontja, a 19–25. alcím, a 73. § a)–c) és e)–j) pontja, a 74. § (1)–(3) bekezdése, a 75. §, a 28–31. alcím, a 33–35. alcím, a 37–41. alcím, a 43–45. alcím, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 47., 49. és 51. alcím, valamint az 1. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.”
144. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény
a) 66. § (5) bekezdésének a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/R. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február 1-jén” szövegrészek helyett a „2025. január 15-én” szöveggel,
b) 82. § (2) bekezdésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 111/A. §-át megállapító rendelkezése a „2023. február 1-jén” szövegrészek helyett a „2025. január 15-én” szöveggel
lép hatályba.
145. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 162. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 77. §, a 82. § (2) és (3) bekezdése, a 83. § (2) bekezdése, a 88. § (2) és (3) bekezdése, a 96. §, a 97. § (2) bekezdése, a 98. § e), h), l), n), p), s), u) és w) pontja, a 99. § a) és d) pontja, a 100. §, a 101. § (2) bekezdése, a 107. § (2) bekezdése, a 108. §, a 121. §, a 124. §, a 129. § (2) bekezdése, a 130. § b), e)–g), k) és n) pontja, valamint a 131. § a), d), f) és g) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.”
146. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 129. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 110/F. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „2023. február 1.” szövegrészek helyett a „2025. január 15.” szöveggel lép hatályba.
147. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 143. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
148. § Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 128. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 51. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
149. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
150. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 6. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Főigazgatóság ellátja a 2021–2027 programozási időszak tekintetében)
„j) az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA III)”
(kapcsolatos audithatósági feladatokat.)
151. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 10. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen)
„a) a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok (az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország Program, az Interreg VI-A Románia–Magyarország Program, az Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország Program és az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program) vonatkozásában az ellenőrzéseket és auditszervi feladatokat,”
(2) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 10. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen)
„g) az Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 transznacionális együttműködési program, az Interreg Europe interregionális együttműködési program (2021–2027) és az URBACT IV interregionális együttműködési program auditorcsoportbeli magyar tagsággal járó feladatokat.”
152. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgálatvezető az ellenőrzés megkezdésekor megküldi az ellenőrzésben részt vevő ellenőrök megbízólevelét a vizsgálatindító levéllel együtt az ellenőrzött részére.”
153. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 38. §-a a következő h)–l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„h) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
i) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
j) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. augusztus 18-i 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
k) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
l) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
154. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény
a) 6. § (3) bekezdés h) pontjában az „Eszközzel és a” szövegrész helyébe az „Eszközzel,” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdés i) pontjában az „Eszközzel” szövegrész helyébe az „Eszközzel, valamint” szöveg,
c) 7. § nyitó szövegrészében a „Főigazgatóság” szövegrész helyébe a „Főigazgatóság a 2014–2020 programozási időszakban és a 2021–2027 programozási időszakban” szöveg,
d) 10. § b) pontjában az „az” szövegrész helyébe az „a 2014–2020 programozási időszakban megvalósuló” szöveg,
e) 18. §-ában a „csatolásával.” szövegrész helyébe a „csatolásával. A Főigazgatóság feladatai ellátásához soron kívüli tájékoztatást kérhet az intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről.” szöveg
lép.
155. § Hatályát veszti az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 10. § f) pontjában az „ellátja” szövegrész.
156. § A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 35. § (4) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 18. alcím, a 65–68. §, a 70. §, a 71. § és a 73. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
157. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 73. §-a.
158. § A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 232. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A 41. §, a 43. § (6) bekezdése, az 58. alcím és a 60. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
159. § (1) A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 22. § (6) bekezdése 2024. június 25-én lép hatályba.”
(2) A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 21. §, a 22. § (2)–(5) és (7)–(9) bekezdése, a 23. § (2), (3), (5), (8)–(10) és (13) bekezdése, a 24. §, a 25. §, a 10. alcím, a 28. § (1) bekezdés e)–g) pontja, a 28. § (3) bekezdés e), g), i) és j) pontja, a 30. § (3) bekezdése, a 33–37. §, a 38. § a) és c) pontja, a 46. § és a 49. § 2024. október 18-án lép hatályba.”
160. § Nem lép hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 34. §-a.
161. § A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 164. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 23. alcím, a 30. alcím, a 32. alcím és a 45. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
162. § Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 220. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 2. §, a 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 43. §, a 100. § b) pontja, a 188. § (1) bekezdése és a 216. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
163. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéstől eltérően a nevelő-oktató munkát a tankerületi központhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”
164. § (1) Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 16. § 2024. október 1-jén lép hatályba.”
(2) Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 23–32. §, a 34–36. §, a 38. és a 39. §, a 41. §, a 43. §, a 47. § és az 51. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
165. § Nem lép hatályba az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 36. §-a, 38. §-a, 41. §-a és 47. §-a.
166. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig]
„cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum kiadását követő három hónapon belül.”
167. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány rendeletben meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.”
168. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,)
„c) aki a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és”
169. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Nemzeti Kártyát az a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat,
a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, vagy
b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.”
170. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Ha a Nemzeti Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.”
171. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 224/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem
a) a 16. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt határidőben valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetést, vagy
b) a 22. § (7) bekezdésében foglalt határidőben igazolja a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetés teljesítését.”
172. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.
(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Nemzeti Kártyával.”
173. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 287. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 2024. január 1. és 2024. február 29. között benyújtott, az újonnan megvalósuló, legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 1000 új munkahely megteremtését szolgáló beruházás megvalósításához kapcsolódó nemzeti érdekből kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet Magyarország területén is benyújthat.”
174. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 284. § (12) bekezdése.
175. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 28. § b) pontja, a 134. § g), k), l) és m) pontja, a 137. §, a 142. § és a 143. § 2025. január 15-én lép hatályba.”
176. § Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 13. § és a 4–6. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
177. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 18. §-a.
178. § Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 21. §-a az „állam képviseletében” szövegrész helyett az „állam protokolláris képviseletében” szöveggel lép hatályba.
179. § Nem lép hatályba a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2024. évi X. törvény
a) 28. § a) pontja,
b) 38. §-a, valamint
c) 74. § a)–c) pontja.
180. § Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény 102. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 31. §, a 11. alcím, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 48. §, az 56. §, az 59. §, a 61. § és a 74. § (1) bekezdése 2025. január 15-én lép hatályba.”
181. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 70. § b) és e) pontja, a 78. § és a 20. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”
182. § Az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVII. törvény 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 7. §, a 10–18. §, 20–34. §, a 6–10. alcím, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.”
183. § Az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVII. törvény
a) 31. §-ában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 40/C. alcímének címe a „2024. szeptember 30-án” szövegrész helyett a „2025. január 14-én” szöveggel,
b) 31. §-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 72/C. §-át megállapító rendelkezése a „2024. szeptember 30-át” szövegrész helyett a „2025. január 15-ét” szöveggel,
c) 32. §-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (2b) bekezdését megállapító rendelkezése a „2024. szeptember 30-át” szövegrész helyett a „2025. január 15-ét” szöveggel
lép hatályba.
184. § Nem lép hatályba az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVII. törvény
a) 35. §-a,
b) 36. §-a és 37. §-a.
185. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet.
