1. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„3a. egyesített rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amelyben a szennyvízelvezető hálózat és a vízgyűjtőterület bármely pontjáról a szenny- és csapadékvíz a közműhálózat igénybevételével kevert (szennyvíz és csapadékvíz együtt) szennyvízként kerül a település szennyvíztisztító telepére,”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„4a. elválasztott rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amely kizárólag szennyvizet vezet el a település szennyvíztisztító telepére,”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerekre vonatkozó hosszú távú, felújítási és beruházási tervrészekből álló terv,”
(4) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„24a. víziközmű-szolgáltatói működési engedély: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedély, amely kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására,”
2. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben, illetve hatósági ellenőrzésekben – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a Hivatal jár el.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 3. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ügyintézési határidő a Hivatal)
„b) 5/F. § (6) bekezdése szerinti eljárásában 21 nap,
c) 16. § (3) bekezdése szerinti eljárásában 30 nap,”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 3. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő a Hivatal)
„e) 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,
f) 37. § szerinti eljárásában 90 nap.”
3. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartásban (a továbbiakban: Nyilvántartás) szereplő víziközmű-szolgáltatóra irányadó felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata. A Hivatal a kibocsátott számla mellé tételes kimutatást csatol a víziközmű-szolgáltató részére, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy mely víziközmű-rendszerek esetében milyen felhasználói egyenérték alapján történik a számlázás.”
4. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog jogosultja az ellátásért felelős. A vízvezetési szolgalmi jog gyakorlása – a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a víziközmű-szolgáltatót illeti meg. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A közcélú szennyvíztisztítást ellátó vízilétesítmények, valamint a közcélú szennyvíztisztítást szolgáló objektumok védelmére, illetve a szomszédos ingatlanoktól történő elhatárolására (a továbbiakban együtt: objektumvédelem) védősávot kell kijelölni. Az objektumvédelmi védősáv kijelölésének és fenntartásának részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.”
5. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A 7. §-ban foglaltaktól eltérően az energiahatékonyságról szóló törvényben meghatározott energiahatékonysági szolgáltató megszerezheti az energiahatékonyság-javító intézkedéshez szorosan kapcsolódó rendszerfüggetlen víziközmű-elem tulajdonjogát az energiahatékonyságot növelő beruházás során az energiahatékonyság-alapú szerződésben meghatározott időtartamra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltét követően a rendszerfüggetlen víziközmű-elem térítésmentesen a finanszírozási konstrukciótól függően a víziközmű-szolgáltató, vagy az ellátásért felelős tulajdonába kerül.
(3) Az energiahatékonyság-alapú szerződés tárgyát képező rendszerfüggetlen víziközmű-elem az energiahatékonyság-alapú szerződésben meghatározott időtartam alatt kizárólag akkor kerülhet az (1) bekezdés szerinti energiahatékonysági szolgáltató birtokába, ha ez nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot.”
6. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 9/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártalanítás összegének megállapítása során az összehasonlításra alkalmas víziközművek vagyonértékelése, vagy új beruházás esetén vagyonértékelés hiányában az elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációja szerinti értékét kell figyelembe venni.”
7. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – ellátási területenként, azon belül víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, valamint víziközmű-rendszerenként tízéves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni.
(2) A gördülő fejlesztési tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője a gördülő fejlesztési terv tartalmára nézve – az ellátási felelősségi körébe tartozó víziközmű-rendszer vonatkozásában – véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a gördülő fejlesztési terv kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott gördülő fejlesztési terv mellékletét képezi.”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a (4) bekezdés szerint benyújtott vélemény alapján megállapítható, hogy az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője nem ért egyet a gördülő fejlesztési terv rá vonatkozó részének tartalmával, a Hivatal a fennmaradt vitás kérdésben a gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárás keretében dönt.”
8. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak az engedély rendelkezéseit érintő módosítása egy eredeti, aláírt példányát a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést vagy annak az engedély rendelkezéseit érintő módosítását e törvénynek és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja.”
9. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott, és a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá tartozó nem lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató a 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjától érvényesítheti díjigényét.”
10. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 32. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy)
„ad) a Hivatal az engedélyt úgy módosította, hogy az már nem terjed ki a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett érintett víziközmű-rendszerre, vagy”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
(A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy)
„ae) a Hivatal az engedélyt visszavonta, és”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közérdekű üzemeltető a kijelöléssel érintett ellátási területre vonatkozóan mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól.”
11. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 36. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedély kiadását megtagadja, ha)
„e) a kérelmező 1. melléklet szerint kiszámított felhasználói egyenértéke a Nyilvántartásban – figyelmembe véve a felhasználói egyenérték változását eredményező folyamatban lévő eljárásokat is – nem éri el a 150 ezret.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményt nem teljesítő kérelmező engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező 2011. december 31. előtt létrejött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik, és engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházásvédelmi szerződés rendelkezéseibe ütközik.”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az engedélyt a 78. § (1) bekezdésében előírt vagyonértékelés hiányában kiadhatja, ha az engedély módosítására az ellátásért felelős személyében beállt változás miatt kerül sor, és a korábbi ellátásért felelős a vagyonértékelés elkészítéséről nem gondoskodott, de a számviteli jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetett vagyonleltár teljeskörűen rendelkezésre áll. Ezen esetben a Hivatal a vagyonértékelés elvégzésére irányuló feltétel előírásával adja ki az engedélyt.”
12. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által kiadott engedélyben meghatározott ellátási területen kizárólagosan jogosult és köteles víziközmű-szolgáltatást végezni. Az engedély tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett valamennyi víziközmű-rendszer megjelölését mint ellátási területet.”
13. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 37/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét visszavonja, ha a 36. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 36. § (3a) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.”
14. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 40/B. § (1) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha az ellátásért felelős)
„ad) nem tesz eleget a Hivatal közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatában foglalt kötelezettségeinek,”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató)
„ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 40/B. § (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha
az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató)
„cb) a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt feladatokat nem, vagy csak részben hajtotta végre, és a tervtől való eltérést a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év június 30. napjáig benyújtott – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – jelentésében nem tüntette fel,
cc) elmulasztotta a gördülő fejlesztési terv megvalósulásáról szóló – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – jelentés Hivatal részére való megküldését,”
15. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti egyesüléséhez, szétválásához, átalakulásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény). A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály kötelezővé teszi.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 42. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Cégjogi esemény esetén az érintett víziközmű-szolgáltató, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, a cégjogi eseményt bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.
(9) Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzésének kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyét érinti – az érintett víziközmű-szolgáltató kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról a 36. § és a 37. § szerinti eljárás keretében dönt.”
16. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – víziközmű-szolgáltató helyett – a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek és a geodéziai bemérésre földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közforgalom elől el nem zárt területen létesült csatlakozó hálózat geodéziai bemérésre az igénybejelentő kizárólag a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek adhat megbízást.”
17. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/J. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéért és üzembe helyezéséért a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatban megállapított díjat számíthat fel.”
18. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény a következő 65/B. §-sal egészül ki:
„65/B. § (1) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap éves költségvetési kiadása eredeti előirányzataként legalább az éves költségvetési bevétele eredeti előirányzatával megegyező összeget kell megtervezni.
(2) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap 65/A. § (1) bekezdés b) pont szerinti ellentételezési igény (1) bekezdés szerinti eredeti előirányzat és a (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés szerinti előirányzat-módosítások együttes összege által nem fedezett részéért a központi költségvetés áll helyt.
(3) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap éves költségvetési kiadási előirányzata az éves költségvetési bevétele eredeti előirányzatán felül a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével megemelkedik.
(4) Ha a költségvetési évben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadási előirányzatának felhasználása nem éri el
a) az (1) bekezdés szerinti bevétele eredeti előirányzatával megegyező összeg és a (3) bekezdés alapján a tárgyévben előirányzat-emelésként érvényesített összeg, valamint
b) a tárgyévet megelőző évből a (3) bekezdésből adódó előirányzat-módosításként érvényesített, tárgyévet megelőző évben fel nem használt összeg
együttes mértékét, úgy a tárgyévet követő évben a kiadási előirányzata a különbség mértékével megemelkedik.
(5) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadási előirányzatának az (1) bekezdés szerinti bevétele eredeti előirányzatával megegyező összeg, a (3) bekezdés szerinti tárgyévben előirányzat-emelésként érvényesített összeg, valamint a (4) bekezdés szerinti tárgyévet megelőző évből adódó előirányzat-módosításként érvényesített összeg együttes mértékét meg nem haladó részét – a (2) bekezdésre is figyelemmel – a Kormány nem zárolhatja, csökkentheti, törölheti, az nem csoportosítható át, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik.”
19. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„8. az objektumvédelemmel kapcsolatos objektumvédelmi védősávok kijelölésének és fenntartásának részletszabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
20. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 83. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított 37. §-át a hatálybalépése napján folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. Ha az engedély kiadására irányuló eljárásban a tényállás további tisztázása szükséges, a Hivatal felhívást bocsát ki.
(1c) A Módtv5.-tel módosított 37. § hatálybalépése napján hatályos és véglegessé vált engedélyek a 37. §-sal összhangban álló módosítását a Hivatal – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül – hivatalból végzi.”
21. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a használati díj felhasználása tekintetében a keresztfinanszírozás tilalmának elve nem alkalmazandó azzal, hogy a források átcsoportosítása csak az ellátásért felelős saját tulajdonában álló víziközmű-rendszerek között engedélyezett.”
22. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
1. 5/A. § (3) bekezdésében a „hároméves” szövegrész helyébe az „ötéves” szöveg,
2. 5/H. § (4) bekezdésében a „, (3) vagy (3a)” szövegrész helyébe az „és (3)” szöveg,
3. 5/H. § (6) bekezdésében a „, (3) vagy (3a)” szövegrész helyébe az „és (3)” szöveg,
4. 5/H. § (7) bekezdésében a „, (3) vagy (3a)” szövegrész helyébe az „és (3)” szöveg,
5. 9/B. § (8) bekezdés d) pontjában az „a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét” szövegrész helyébe az „a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét (a továbbiakban: engedély)” szöveg,
6. 11. § (6) bekezdésében a „felújítási és pótlási tervrészben, valamint beruházási tervrészben foglaltak” szövegrész helyébe a „gördülő fejlesztési tervben foglalt felújítási és beruházási feladatok” szöveg,
7. 12. § (2) bekezdésében a „vagyonértékelés az” szövegrész helyébe a „vagyonértékelés, vagy annak rendelkezésre állásáig az elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációja az” szöveg,
8. 15. § (1) bekezdésében a „szóló törvény és” szövegrész helyébe a „szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és” szöveg,
9. 18. § (1) bekezdésében a „feladatokra használhat” szövegrész helyébe a „feladatokra, valamint a saját tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására, új rendszerfüggetlen víziközmű-elem beszerzésére használhat” szöveg,
10. 18. § (2) bekezdésében a „működési engedélyeiben” szövegrész helyébe az „engedélyben” szöveg,
11. 20. § (4) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltató működési engedélyének” szövegrész helyébe az „Az engedély” szöveg,
12. 22. § (2) bekezdésében a „szerződés működési” szövegrész helyébe a „szerződésnek az” szöveg,
13. 27. § (1) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
14. 31/A. § (1) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
15. 32. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „megköveteli, vagy” szövegrész helyébe a „megköveteli,” szöveg,
16. 32. § (4) bekezdésében a „működési engedély” szövegrész helyébe a „Hivatal által kiadott engedély adott víziközmű-rendszerre vonatkozó része” szöveg,
17. 33. §-ában az „– üzemeltetési” szövegrész helyébe az „– az üzemeltetési” szöveg,
18. 12. alcím címében az „A víziközmű-szolgáltatói és a működési” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
19. 36. § (2) bekezdésében a „Víziközmű-szolgáltatói” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
20. 36. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a víziközmű-szolgáltatói” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
21. 37/A. § (1) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltatói” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, valamint az „ezeket” szövegrész helyébe az „ezt” szöveg,
22. 37/A. § (2) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltatói vagy működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg és az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
23. 37/A. § (3) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltatói engedélybe, valamint a működési engedélybe” szövegrész helyébe az „Az engedélybe” szöveg,
24. 37/A. § (4) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltatói engedélyt vagy a működési engedélyt” szövegrész helyébe az „az engedélyt” szöveg,
25. 37/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „a víziközmű-szolgáltatói vagy a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
26. 37/A. § (9) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
27. 37/A. § (11) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltatói” szövegrész helyébe az „az” szöveg és az „engedélyest” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatót” szöveg,
28. 38. § (1) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltatói vagy működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
29. 38. § (4) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltatói engedélyt, vagy a működési engedélyt” szövegrész helyébe az „az engedélyt” szöveg,
30. 40. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,
31. 45. § (1) bekezdésében a „formában víziközmű-üzemeltetés” szövegrész helyébe a „formában a víziközmű-üzemeltetés” szöveg,
32. 54. § (1) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
33. 54. § (2) bekezdésében az „A működési” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
34. 55. § (6) bekezdés a) pontjában a „törvény 1. számú” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. számú” szöveg,
35. 55. § (6) bekezdés b) pontjában a „vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe a „Vgtv.” szöveg és a „szennyvízkezelő” szövegrész helyébe a „szennyvíztisztító” szöveg,
36. 55. § (9) bekezdésében az „, az” szövegrész helyébe az „. Az” szöveg,
37. 55/J. § (2a) bekezdésében a „bekezdés szerinti esetre” szövegrész helyébe a „bekezdésben meghatározott létesítés esetére” szöveg,
38. 61/B. § (3) bekezdés f) pontjában az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
39. 61/B. § (3) bekezdés h) pontjában az „ellátási” szövegrész helyébe az „ellátott” szöveg,
40. 61/B. § (3) bekezdés i) pontjában az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
41. 61/B. § (5) bekezdés b) pontjában az „a víziközmű-szolgáltatói, valamint a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
42. 71/A. § (2) bekezdésében az „átruházott kvóta” szövegrész helyébe az „átruházott közműfejlesztési kvóta” szöveg,
43. 72. § (5) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
44. 72/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „végezett” szövegrész helyébe a „végzett” szöveg,
45. 74. § (1) bekezdés 4. pontjában az „a víziközmű-szolgáltatói engedély kérelem,” szövegrész helyébe az „az engedély iránti kérelem, valamint” szöveg és a „szerződések és a működési engedély” szövegrész helyébe a „szerződés és annak jóváhagyása iránti” szöveg,
46. 82. § (1) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
47. 83. § (1a) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
48. 83. § (3a) bekezdésében az „a működési” szövegrész helyébe az „az” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
1. 3. § (5) bekezdés b) pontja,
2. 11. § (3) bekezdése,
3. 11. § (5a) bekezdésében a „víziközmű-fejlesztés indokoltságát megalapozó gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervrészének benyújtására kötelezett vagy a gördülő fejlesztési terv beruházási tervrészét véleményező” szövegrész,
4. 15. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a működési” szövegrész,
5. 18. § (5) bekezdésében az „és a fejlesztés műszaki tartalmát” szövegrész,
6. 26. § (1) bekezdése,
7. 27. § (2) bekezdés a) pontjában a „működési” szövegrész,
8. 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „működési” szövegrész,
9. 28. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltatói” szövegrész,
10. 31/A. § (4b) bekezdésében az „a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény-szolgáltatással történő” szövegrész,
11. 35. §-ában a „víziközmű-szolgáltatói engedély és működési” szövegrész,
12. 36. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltatói” szövegrész,
13. 36. § (3) bekezdés d) pontjában a „víziközmű-szolgáltatói” szövegrész,
14. 37. § (2) és (3) bekezdése,
15. 37/A. § (1) bekezdésében az „a működési engedély és” szövegrész,
16. 37/A. § (6) bekezdése,
17. 55/A. § (1) bekezdésében az „egy” szövegrész,
18. 61/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „működési” szövegrész,
19. 68. §-a,
20. 70. § (4) bekezdésében az „és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolódni kívánó személy” szövegrész,
21. 71/A. § (2) bekezdésében a „működési” szövegrész,
22. 71/A. § (3) bekezdésében a „működési” szövegrész,
23. 72. § (2) bekezdésében a „, pótlási” szövegrész,
24. 72. § (4) bekezdésében a „, pótlási” szövegrész,
25. 72/A. § (2) bekezdésében az „, az külön díj felszámítása nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira” szövegrész,
26. 74. § (2) bekezdés 10. pontjában az „, a felhasználók számára külön díj felszámítása nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait” szövegrész,
27. 76. § (8) bekezdésében a „közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény, a” szövegrész és a „közművezetékek után fizetendő adó,” szövegrész,
28. 78. § (2) bekezdése,
29. 84. §-a,
30. 87/C. §-a,
31. 87/E. § (5) bekezdésében a „működési” szövegrész.
24. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–3. §, a 4. § (1) bekezdése, a 6–18. § és a 20–23. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
25. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.