Nyomtatás
Időállapot: közlönyállapot (2025.VI.20.)

2025. évi LIX. törvény - a jogi személyek nyilvántartásáról 2/2. oldal

73. § [A jogi személy létesítő okiratával, valamint a jogi személy határozatával szemben érvényesíthető egyéb igényérvényesítési eszközök alkalmazhatósága]

(1) Ezen alcím szabályai nem érintik a Ptk.-nak a létesítő okirat jogszabálysértő rendelkezése érvénytelenségének bíróság általi megállapítására, valamint a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések szerinti igényérvényesítési lehetőségeket.

(2) A bejegyzést elrendelő határozat felülvizsgálata csak ezen alcím szerinti perben kérhető.

V. FEJEZET

A JOGI SZEMÉLY TÖRLÉSE A NYILVÁNTARTÁSBÓL

20. A jogi személy törlése

74. § [A jogi személy törlése a nyilvántartásból]

(1) A jogi személy a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, a törlés bejegyzésének napjával.

(2) A Hatóság a jogi személyt a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás szabályait megállapító törvény rendelkezései szerint bírósági elrendelésre törli a nyilvántartásból.

(3) Ha a jogi személyre irányadó jogszabály végelszámolás lefolytatásáról nem rendelkezik, a jogi személyre irányadó jogszabályban meghatározott jogutód nélküli megszűnéshez szükséges eljárás lefolytatása vagy feltétel igazolása után a Hatóság a jogi személy által változásbejegyzési kérelemként előterjesztett kérelemre törli a jogi személyt a nyilvántartásból.

(4) A Hatóság törli a jogi személyt a nyilvántartásból a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a jogi személy jogerős megszüntetéséről szóló elrendelése alapján.

VI. FEJEZET

HIVATALBÓL FOLYTATOTT NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

21. Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzések

75. § [Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzések egyes esetei]

(1) A Hatóság bírósági elrendelésre veszi nyilvántartásba a következő típusú jogi személyeket, a nyilvántartási adataikat, és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat, valamint ezen jogi személyeknek a bírósági nemperes eljárásban előterjesztett kérelmére változó nyilvántartási adatait és iratait:

a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház,

b) az Ehtv. alapján működő nyilvántartásba vett egyház, valamint

c) az Ehtv. alapján működő vallási egyesület.

(2) A Hatóság hivatalból jegyzi be az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:

1. az állami adó- és vámhatóság felhívása alapján

a) a jogi személy főtevékenységének és további tevékenységi köreinek, a civil szervezet esetén a kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és tevékenységi köreinek változására vonatkozó adatokat – gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerinti megjelölésével –,

b) a jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett külföldi pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatokat,

c) az állami adó- és vámhatóság által elrendelt végrehajtás adatait, a végrehajtás megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó adatokat,

2. a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti nemperes eljárást lefolytató bíróság elrendelése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,

3. a csődeljárást, felszámolási eljárást, szerkezetátalakítást lefolytató bíróság elrendelése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat, a jogi személy jogerős megszüntetését,

4. bíróság elrendelése alapján, ha a jogi személyt a bíróság megszűntnek nyilvánította, a nyilvántartásba kerülő adatokat,

5. a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartásból való törlését,

6. a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés alapján a fennálló kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartásból való törlését,

7. a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság felhívása alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,

8. a perben eljáró bíróság elrendelése alapján a jogi személy létesítésével, a létesítő okirat érvénytelenségével, a jogi személy határozatainak megtámadásával, a társasági jogvitával összefüggésben a nyilvántartásba kerülő adatokat,

9. az intézkedést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elrendelése vagy felhívása alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott, alkalmazható büntetőjogi intézkedésre vonatkozó nyilvántartásba kerülő adatokat,

10. az arra jogosult végrehajtó, végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elrendelése vagy felhívása alapján a jogi személlyel szembeni végrehajtás adatait,

11. a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt felügyeleti biztosra, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyre vonatkozó adatokat,

12. ha jogszabály a nyilvántartásba vételről rendelkezik, a jogi személy kamarai tagságára vonatkozó adatokat,

13. egyéb, jogszabály rendelkezése alapján bírósági rendelésre vagy hatósági felhívásra a nyilvántartásba kerülő adatokat.

(3) A Hatóság hivatalból jegyzi be és törli a számlát vezető belföldi pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy pénzforgalmi számlájára, a pénzforgalmi számla megszűnésére vonatkozó adatot.

76. § [Az előrögzítés, a kérelemre induló eljárások szabályainak alkalmazása]

(1) A bírósági elrendelésre bejegyzésre kerülő adatok esetében – ideértve a 75. § (1) bekezdés szerinti eseteket is – a bíróság jogosult a bírósági elrendelés alapjául szolgáló határozata meghozatalát megelőzően a nyilvántartási adatokat előrögzítés és adatellenőrzés céljából a Hatóságnak megküldeni. A bíróság a nyilvántartási adatok mellett a nyilvántartásba bejegyzésre nem kerülő, azonban az adatellenőrzéshez szükséges, rendelkezésére álló további azonosítási adatokat is megküldi a Hatóság részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Hatóság a nyilvántartási adatokat a nyilvántartásban előrögzíti, és elvégzi a 35. §, a 36. §, a 39–42. § szerinti adatigényléseket, illetve ellenőrzéseket, valamint – ha a jogi személy nyilvántartásba vételére is bírósági elrendelésre kerül sor – a 38. § rendelkezései alkalmazásával beszerzi a bejegyzendő jogi személy nyilvántartásba vételéhez szükséges, más szerv által biztosított kötelező nyilvántartási adatot. A Hatóság az e bekezdés szerinti adatigénylések és adatellenőrzések eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint az adatellenőrzések eredményeként kapott tájékoztatásokat, illetve értesítéseket megküldi a bíróságnak.

(3) Ha a nyilvántartási adat bejegyzésének a (2) bekezdésben meghatározott eljárásban akadálya nem merült fel, és a bírósági elrendelésben szereplő, bejegyezni kért adat és az előrögzített adatban változás nincs, a Hatóság az adatot az előrögzített tartalommal jegyzi be, kivéve, ha a bíróság a bírósági elrendelésben az adat újbóli ellenőrzését rendeli el.

(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerint megküldte a Hatóságnak az adatokat, a bíróság értesíti a Hatóságot arról is, ha bírósági elrendelés kibocsátására nem került sor. Ebben az esetben az előrögzített adatokat a Hatóság törli, azokat a továbbiakban nem kezeli.

77. § [Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzés esetében alkalmazható elutasítási ok]

A bírósági elrendelésre, a hatósági felhívásra történő bejegyzés esetén a bejegyzés teljesítésének akadályát képező elutasítási okként a Hatóság a kérelemre induló eljárásokban alkalmazható elutasítási okok közül kizárólag a 45. § (2) bekezdés 1. és 2., 6–13. pontjaiban meghatározott okokat vizsgálhatja.

78. § [Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzések]

(1) A nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozata vagy egyéb irata alapján a bíróság elrendeli a bejegyzést, a hatóság felhívja a Hatóságot a bejegyzés teljesítésére.

(2) A Hatóság a bírósági elrendelés tartalmának megfelelő változást – ha a bejegyzésnek a (3) bekezdés szerinti akadálya nincs – hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba. Részleges bejegyzésnek nincs helye.

(3) Ha a bejegyzés azért nem teljesíthető, mert

a) elutasítási ok áll fenn,

b) a bejegyzés akadályát képezi a hatályos nyilvántartási állapot,

c) a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás nem tartalmazza teljeskörűen a bejegyzéshez szükséges – e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt – adatokat, illetve

d) a bejegyzés teljesítéséhez jogszabályban előírt valamely okirat hiányzik,

a Hatóság köteles ezt a bejegyzést elrendelő bíróság, vagy a hatósági felhívást küldő hatóság felé haladéktalanul jelezni, és a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapjául szolgáló határozat kijavítását, kiegészítését vagy – ha törvény megengedi – megváltoztatását kezdeményezni. A Hatóság köteles valamennyi bejegyzési akadályt közölni a bejegyzést kezdeményező bírósággal vagy hatósággal.

(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a Hatóság jelzésére kilencven napon belül nem nyilatkozik, vagy a határozat kijavítására, kiegészítésére vagy megváltoztatására bármilyen okból nem kerül sor, és a Hatóság megítélése szerint a bírósági elrendelésben vagy hatósági felhívásban foglaltak bejegyzésének akadálya továbbra is fennáll, a Hatóság határozatában megállapítja, hogy a bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás nem végrehajtható és a határozatát közli a hatósággal vagy bírósággal.

(5) A Hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti közléssel egyidejűleg a (4) bekezdés szerinti határozatot – az ügy valamennyi iratával együtt – megküldi az ügyésznek is.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti döntéssel szemben közigazgatási pert indítanak, ennek tényéről a Hatóság az ügyészt és a bírósági elrendelést vagy hatósági felhívást kibocsátó bíróságot vagy hatóságot értesíti, és a per jogerős befejezését követően a bíróság határozatát a részére megküldi.

(7) A bírósági elrendelés végrehajthatatlanságát megállapító határozat alapján a bejegyzésben érdekelt személy kezdeményezheti, a közérdek sérelme esetén az ügyész kezdeményezi a bírósági elrendelés alapjául szolgáló, perben hozott határozattal szembeni perújítást. Ez esetben a perújításra a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(8) Az ügyész vagy az érdekelt személy a (7) bekezdés szerinti perújítást a (4) bekezdés szerinti határozat kézhezvételétől, a (6) bekezdés szerinti közigazgatási per indítása esetén a közigazgatási per jogerős befejeződésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti. A perújítás alapja a Hatóságnak a bírósági elrendelés végrehajthatatlanságát megállapító határozata. A bejegyzésben érdekelt fél vagy közérdek sérelme esetén az ügyész által határidőben történt kezdeményezés esetén a bíróság a perújítási eljárást köteles érdemben lefolytatni.

(9) Ha a Hatóság nemperes eljárásban hozott határozat tekintetében állapítja meg, hogy az nem végrehajtható, a bíróság a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(10) A hatósági felhívás végrehajthatatlanságát megállapító határozat alapján, a bejegyzésben érdekelt személy kezdeményezheti, a közérdek sérelme esetén az ügyész kezdeményezi a hatósági eljárás megismétlését.

79. § [Bírósági elrendelésre történő hivatalbóli bejegyzés párt egyesületként való működése esetén]

(1) Ha a bíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését és a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései alapján elrendeli a párt egyesületként történő nyilvántartásba vételét, a bírósági elrendelésre történő hivatalbóli bejegyzés szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Előrögzítésnek nincs helye.

(3) A Hatóság elvégzi a 35. §, a 36. §, a 39–42. § szerinti adatigényléseket, illetve ellenőrzéseket, valamint szükség esetén a 38. § rendelkezései alkalmazásával beszerzi a nyilvántartásba vételhez szükséges, más szerv által biztosított kötelező nyilvántartási adatot.

(4) A Hatóság a bejegyzést akkor is teljesíti, ha a 78. § (3) bekezdése szerinti bejegyzési akadály áll fenn.

(5) A (4) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A 78. § (5) bekezdése, a 80. §, a 93. § (3) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti bejegyzéssel egyidejűleg a 93. § szerint jár el, ha a (3) bekezdés szerinti eljárása során keletkezett információk alapján a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adata törvénysértő vagy hibás, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt az adatot, amit a jogi személyre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, vagy a 78. § (3) bekezdése szerinti bejegyzési akadály áll fenn.

22. Bírósági elrendelésen, hatósági felhíváson alapuló hibás bejegyzések kezelése

80. § [A hibás hivatalbóli bejegyzés kezelése]

(1) A bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás automatikus döntéshozatali eljárásban történő bejegyzése esetén, ha a bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági határozathoz vagy hatósági határozathoz képest helytelen, a bíróság vagy a hatóság kezdeményezése alapján az eljárást a teljes eljárás szabályainak alkalmazásával ismételten le kell folytatni.

(2) A bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás automatikus döntéshozatali eljárásban történő bejegyzése esetén a jogi személy, az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását. Ebben az esetben a Hatóság a (3)–(7) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti beadvány visszautasításának nincs helye, a Hatóság felhívja a bíróságot vagy hatóságot arra, hogy nyilatkozzon a bejegyzés alapját képező bírósági elrendelésben vagy hatósági felhívásban feltüntetett adat helyességéről, a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági határozattal vagy hatósági határozattal való összhangjáról.

(4) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a bejegyző határozatot hatályon kívül helyezi.

(5) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozat tartalmától, a bejegyző határozatot hatályon kívül helyezi.

(6) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat, a bejegyzés tartalma, és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.

(7) Ha a Hatóság az eljárás eredményeként a bejegyző határozatot hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a nyilvántartásból úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

81. § [A hivatalbóli bejegyzés elmaradása miatti eljárás]

(1) A jogi személy, valamint az ügyész kérheti a Hatóságtól annak megállapítását, hogy a bíróság, a hatóság nem tett eleget a bírósági elrendelési vagy hatósági felhívási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha az a nyilvántartásba már bejegyzett adat törléséhez szükséges. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.

(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a Hatóság a bíróságot, hatóságot felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a kérelemben foglaltakról, és szükség szerint tegye meg a bejegyzéshez szükséges intézkedéseket.

(3) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bíróság, a hatóság nem tett eleget kötelezettségének, ideértve azt is, ha a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a szükséges intézkedés nem történt meg, a megfelelően igazolt adatok rendelkezésre állása esetén a Hatóság jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére vagy törlésére.

23. Adatátvétel, automatikus átvezetések, intézkedések

82. § [Adatátvétel]

A Hatóság a nyilvántartás vezetése céljából hatósági döntés meghozatala nélkül átveszi az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:

1. az állami adó- és vámhatóságtól

a) a jogi személy adóazonosító számát,

b) ha a nyilvántartás azt tartalmazza, a jogi személy adatai között bejegyzett személy adóazonosító számát,

2. a Központi Statisztikai Hivataltól a jogi személy statisztikai számjelét,

3. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kapcsolati kódon, a bejegyzett természetes személy 6. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

4. a 6. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, nem a Hatóság által nyilvántartott nem természetes személy esetén más nyilvántartástól az ott nyilvántartott nyilvántartási adatot,

5. Dáptv.-ben meghatározott központi címregiszterből a címadatokat.

83. § [Az eltiltással összefüggő hivatalbóli bejegyzések, automatikus intézkedések]

(1) Az eltiltásra vonatkozó adatokat a Hatóság a bíróság jogerős határozatán alapuló elrendelésére jegyzi be azon jogi személy nyilvántartási adatai közé, amely jogi személy érintett az eltiltást eredményező bírósági eljárásban. Az eltiltásra vonatkozó adatok feltüntetésének nem akadálya, hogy az érintett jogi személy vagy az eltiltott személy a nyilvántartásból az eltiltás bejegyzését megelőzően törlésre került.

(2) Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedése napjától kezdődik.

(3) Ha ugyanazon személyt több jogi személy vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatálya a leghosszabb eltiltás kezdő időpontjához igazodik. Ha azonban a leghosszabb eltiltás időtartamából az újabb eltiltás jogerős elrendelésekor kevesebb idő van hátra, mint az újabb eltiltás időtartama, az eltiltott személy eltiltásának időbeli hatálya meghosszabbodik az újonnan elrendelt eltiltás és a korábbi eltiltásból még hátralévő időtartam különbségével.

(4) Vezető tisztségviselő eltiltása esetén, ha a vezető tisztségviselő az (1) bekezdés szerinti érintett jogi személy nyilvántartásba bejegyzett képviselője, a Hatóság – az eltiltásra vonatkozó adatok feltüntetése mellett – a vezető tisztségviselőt egyidejűleg törli a nyilvántartásból.

(5) Az eltiltás hatálya alatt álló személyt a Hatóság törli mindazon jogi személy fennálló nyilvántartási adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag szerepel, azonban az eltiltásra vonatkozó nyilvántartási adatokat ezen jogi személy nyilvántartási adatai közé nem jegyzi be.

(6) Ha olyan személy eltiltását kell feltüntetni a nyilvántartásban, aki ugyanazon jogi személy vonatkozásában már eltiltás hatálya alatt áll, a Hatóság az újabb eltiltás nyilvántartásba történő bejegyzését – a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett – mellőzi.

(7) Az eltiltásra vonatkozó adatok az eltiltás időtartamának lejártát követő napon a nyilvántartásból úgy kerülnek törlésre, hogy azok törölt adatként nem megismerhetőek, azonban a Hatóság azokról bíróság vagy más hatóság megkeresésére tájékoztatást ad.

84. § [A nyilvántartás vezetésével összefüggő bejegyzések]

(1) Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján a többi érintett jogi személy (ellenőrzött társaság) nyilvántartási adatai közé a vállalatcsoportra vonatkozó adatok hivatalbóli bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre.

(2) A belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján a többi érintett belföldi gazdasági társaság nyilvántartási adatai közé az anya- és leányvállalatra vonatkozó, – az (1) bekezdés alapján automatikus adatátvezetéssel nem érintett – nyilvántartásba kerülő adatok hivatalbóli bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre. A gazdasági társaság a bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles megtenni.

(3) Hivatalból kerül átvezetésre a jogi személy nyilvántartási adatában bekövetkező olyan változás, amelyet a jogi személy vonatkozásában a nyilvántartás más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között nyilvántart, ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás során a létrejövő (jogutód, fennmaradó) jogi személy adatait. Ha jogi személy átvezetett nyilvántartási adatának feltüntetése más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között ezen utóbbi jogi személy adataiban bejegyzett változás miatt már felesleges, a Hatóság az átvezetett nyilvántartási adatot hivatalból törli.

(4) A jogi személynek az üzleti évre benyújtott számviteli beszámolója közzététele során tett írásbeli bejelentése alapján hivatalbóli bejegyzéssel kerül bejegyzésre a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke, illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg változása.

(5) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a Hatóságot a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy bejegyzett vezető tisztségviselő, illetve képviselő vagy bejegyzett felügyelőbizottsági tag, a Hatóság az elhunyt személyt hivatalból törli a nyilvántartásból.

85. § [Az európai uniós szervezeti formákra vonatkozó rendelkezések]

(1) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a bejegyzést, a nyilvántartásban fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.

(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a Hatóság a nyilvántartásba bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.

(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a magyarországi telephelyet a Hatóság törli a nyilvántartásból.

(4) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a korábban már a nyilvántartásba bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.

86. § [Az EUID-val rendelkező jogi személyekre vonatkozó egyes bejegyzések]

(1) A Hatóság hivatalból jegyzi be az EUID-val rendelkező jogi személy nyilvántartási adatai közé a jogi személy Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepét, ha a BRIS rendszeren keresztül értesítést kap a fióktelep bejegyzéséről.

(2) A Hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból az EUID-val rendelkező társaság fióktelepét, ha a BRIS rendszeren keresztül értesítést kap arról, hogy a fióktelepet törölték.

(3) A Hatóság hivatalból jegyzi be a BRIS rendszeren keresztül kapott értesítés alapján az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe nyilvántartási adatai közé a külföldi vállalkozás nyilvántartásban nyilvántartott adatainak változását, valamint intézkedik a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának közzététele iránt.

(4) A Hatóság haladéktalanul fogadja az EUID-val rendelkező jogi személyekkel összefüggésben a BRIS rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi.

HARMADIK RÉSZ

A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB FELADATOK

VII. FEJEZET

A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ADATÁTVEZETÉSI FELADATOK

24. A BRIS rendszerrel kapcsolatos rendelkezések

87. § [Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező jogi személyek esetében]

(1) A Hatóság az EUID-val rendelkező jogi személyek esetében a jogi személy EUID-ját, a csődeljárásra, felszámolási eljárásra, valamint a bíróság általi megszüntetésére vagy jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat a BRIS rendszer számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi.

(2) A Hatóság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a nyilvántartásba való bejegyzéséről, valamint a nyilvántartásból való törléséről a BRIS rendszeren keresztül értesíti a külföldi vállalkozás bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartását.

(3) A Hatóság a BRIS rendszeren keresztül értesíti az EUID-val rendelkező jogi személy fióktelepét nyilvántartó tagállami nyilvántartást a jogi személy nevének, székhelyének, nyilvántartási számának, társasági formájának, a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, egyéb képviselője, könyvvizsgálója adatának változásáról vagy e személyek változásáról, továbbá a jogi személy számviteli beszámolójával összefüggő adatról, okiratról.

(4) A Hatóság fogadja az EUID-val rendelkező jogi személyekkel összefüggésben a BRIS rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi. A BRIS rendszeren keresztül történő információcsere a tagállami cégnyilvántartások számára ingyenes.

(5) Ha a (4) bekezdés alapján történő adatátvezetés miatt a jogi személy tekintetében a nyilvántartás már nem tartalmaz minden adatot, amit jogszabály előír, a Hatóság a BRIS rendszeren keresztül érkező információk nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg a 93. § szerint jár el. A (4) bekezdés alapján a BRIS rendszeren keresztül érkező, azonban a nyilvántartás részét nem képező adatokat a Hatóság e törvény szerinti feladatai ellátása érdekében kezeli és az informatikai rendszerben tárolja azon személy nyilvántartásból való törléséig, akire az adat vonatkozik.

88. § [Az eltiltott igazgatókra vonatkozó tagállami adatszolgáltatás]

(1) Ha a BRIS rendszeren keresztül erre vonatkozó tagállami megkeresés érkezik, a Hatóság megvizsgálja, hogy a megkeresésben megjelölt személy e törvény szerinti eltiltás hatálya alatt áll-e, vagy vele szemben fennáll-e a Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok. A tagállami megkeresésre sor kerülhet az Európai Unió tagállamában történő társaságalapítás és új vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag bejegyzése során is.

(2) Ha a tagállami megkeresés a szükséges adatokat tartalmazza, a Hatóság a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban szabályozott módon a vizsgálat lefolytatásához adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.

(3) A Hatóság elsődlegesen ellenőrzi, hogy a nyilvántartás tartalmaz-e e törvény szerinti eltiltási bejegyzést a megkeresésben megjelölt személy vonatkozásában. Ha a nyilvántartás eltiltási bejegyzést nem tartalmaz, a Hatóság további vizsgálatot folytatva a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban szabályozott módon – a BRIS rendszeren keresztül érkezett tagállami megkeresés megválaszolása céljából – adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A Hatóság a BRIS rendszeren keresztül tájékoztatja a megkereső tagállamot a (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről, ideértve azt is, ha a megjelölt személy nem azonosítható. A Hatóság a tájékoztatást a tagállami megkeresés érkezésétől számított egy munkanapon belül küldi meg a megkereső tagállam részére. Ha a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Hatóság adatot igényel, a tájékoztatás megküldésének határideje a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítésének érkezését követő munkanap.

(5) A megkereső tagállam további tájékoztatást is kérhet. Az e törvény szerinti eltiltásra vonatkozó adatokról a Hatóság tájékoztatást nyújt. A Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok esetén a Hatóság kizárólag arról ad tájékoztatást, hogy a kizáró ok fennállása a Ptk. mely rendelkezésén alapul.

(6) A Hatóság e § szerinti adatszolgáltatása során okiratokat nem küld a megkereső tagállam részére.

(7) A Hatóság a természetes személyre vonatkozó adatokat – a csalárd vagy más visszaélésszerű magatartás megelőzése, az Európai Unión belüli társasággal vagy fiókteleppel kapcsolatba kerülő személyek védelme biztosítása céljából – az e § szerinti adatszolgáltatás biztosítása érdekében a (8) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(8) Az informatikai rendszer az e törvény szerinti eltiltás fennállása esetén az eltiltás időtartamának lejártáig, egyéb esetben az (1) bekezdésben foglalt megkeresés megválaszolásáig, de legfeljebb hatvan napig tárolja a megkeresésben megjelölt személyre vonatkozó személyes adatokat.

(9) Az eltiltott igazgatókra vonatkozó tagállami adatszolgáltatásra e törvényben foglaltak figyelembevétele mellett az Európai Bizottság vonatkozó végrehajtási rendeletében előírt tartalommal és formában kerül sor.

25. Adatellenőrzés

89. § [Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]

(1) A jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Hatóság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak-e.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a Hatóság részére.

(4) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a Hatóság hivatalból törli az eltiltással érintett személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, ha a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.

(6) Ha az eltiltással érintett személy bejegyzésre bírósági elrendelés útján került sor, a Hatóság a (4) és (5) bekezdés szerint intézkedéséről tájékoztatja a bíróságot.

90. § [Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]

(1) A jogi személy tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), valamint felügyelőbizottsági tagja, továbbá a kézbesítési megbízott vonatkozásában a Hatóság a cselekvőképesség fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából.

(2) Az adatigénylés alapján a Hatóság hivatalból törli a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Az adatigénylés alapján a jogi személy nyilvántartási adatai közül a Hatóság hivatalból törli a kézbesítési megbízottat, ha cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott.

(3) A Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, ha

a) az adatigénylés alapján a jogi személy bejegyzett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és gondnoka a nyilvántartásban nem került feltüntetésre,

b) a jogi személy bejegyzett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja tekintetében a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat alapján a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.

(4) Ha az érintett személy bejegyzésre bírósági elrendelés útján került sor, a Hatóság a (2) és (3) bekezdés szerint intézkedéséről tájékoztatja a bíróságot.

91. § [A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]

(1) A Hatóság az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok változása esetén a határozatokban újonnan feltüntetésre kerülő személy adatait a változásról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül összeveti a nyilvántartás hatályos adataival.

(2) Ha az újonnan feltüntetésre kerülő személy a nyilvántartásban szerepel, a Hatóság intézkedik a jogi személy működésének felfüggesztéséről, illetve eleget tesz a 2017. évi LII. törvényben foglalt kötelezettségeknek. Ha a jogi személy bejegyzésre bírósági elrendelés útján került sor, a Hatóság az intézkedéséről tájékoztatja a bíróságot.

26. A Hatóság intézkedési kötelezettségei

92. § [A jogi személyek értesítése]

(1) A Hatóság a jogi személy hivatalos elérhetőségére automatikus értesítést küld, ha a nyilvántartás adatai alapján vagy jogszabály előírása alapján a jogi személynek intézkedési kötelezettsége áll fenn (e § alkalmazásában a továbbiakban: automatikus értesítés) és amelynek elmulasztása esetén a jogi személy nyilvántartási adatai nem fognak megfelelni a jogszabályi előírásoknak.

(2) Az automatikus értesítés célja a jogi személy tájékoztatása. A jogi személy intézkedési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén nem hivatkozhat arra, hogy az automatikus értesítést nem vagy nem a megfelelő határidőben kapta meg, vagy automatikus értesítés megküldésére nem került sor.

93. § [A jogi személy felhívása]

(1) Ha az informatikai rendszer jelzése alapján a Hatóság észleli, hogy a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adata a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő vagy hibás, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt az adatot, amit a jogi személyre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, a Hatóság e § szerint jár el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ok vagy állapot a jogi személy változásbejegyzési kérelmével megszüntethető, a Hatóság a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, alapítvány esetében a döntéshozatali jogosultsággal rendelkező személyt, hogy a szükséges változásbejegyzési kérelmet terjessze elő. A határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

(3) Ha a felhívást megalapozó körülmény oka bírósági elrendelés vagy hatóság felhívás elmaradása, a Hatóság felhívja az illetékes bíróságot, hatóságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.

(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni, ha bíróság a jogi személy felhívását kezdeményezi.

94. § [A jogi személy felhívása közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése vagy betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]

(1) Ha a jogi személy felhívása a tag halála miatt a Ptk. 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé, és a gazdasági társaság az intézkedési kötelezettsége határidejének lejárta előtt a Hatóságnak bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan, a gazdasági társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a Hatóság megkeresi az eljárást lefolytató bíróságot vagy közjegyzőt, hogy az eljárás jogerős befejezéséről szóló határozatot küldje meg a Hatóság részére.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vagy közjegyzői eljárás jogerősen befejeződött, a Hatóság felhívja a gazdasági társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit harmincnapos határidőn belül állítsa helyre. A határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

(3) Ha a gazdasági társaság a Hatóság (1) bekezdés szerinti felhívása ellenére a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, és az (1) bekezdés feltételei sem állnak fenn, a Hatóság a Ptk. 3:152. § (1) bekezdésében vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdésében megállapított határidő elteltét követő munkanapon a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

95. § [A jogi személy hivatalos elérhetőségének hiánya miatti felhívása]

(1) Ha a Hatóság tudomására jut, hogy a jogi személy hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a Hatóság a jogi személy vezető tisztségviselőjének, illetve képviselőjének a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségére – ennek hiányában a jogi személy székhelyére postai úton – felhívást küld azzal, hogy harmincnapos jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezzen.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívás szerinti határidő leteltét követőn munkanapon ellenőrzi, hogy a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezik-e. Ha a jogi személy hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az ellenőrzést követő munkanapon a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

96. § [Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]

(1) Ha a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett tevékenységei között engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör van, a Hatóság a tevékenységi kör bejegyzésekor az engedélyre, illetve a bejelentésre vonatkozó adatok hiányára vonatkozó tényt – a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítéséig – a nyilvántartásban feltünteti.

(2) Ha a Hatóság a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóságnak a tevékenység gyakorlását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó véglegessé vált határozatáról szóló értesítése alapján az érintett tevékenységi kört törli a nyilvántartásból, erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

(3) Ha az engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör jogszerű gyakorlásához szükséges e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló hatósági értesítés a tevékenységi kör nyilvántartásba való bejegyzésétől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, a Hatóság az érintett tevékenységi kört hivatalból törli a jogi személy nyilvántartási adatai közül, és erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

97. § [A jogi személy működésének felfüggesztése]

(1) Ha a Hatóság hivatalos tudomására jut, hogy a jogi személy vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a Hatóság a jogi személy működését felfüggeszti.

(2) A Hatóság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a jogi személy vagy annak tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá.

(3) Az e § szerinti intézkedés a jogi személlyel szemben mindaddig meghozható, ameddig a nyilvántartásban bejegyzett jogi személyként szerepel.

VIII. FEJEZET

JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI FELADATOK

27. A számviteli beszámoló közzététele, utóellenőrzés

98. § [Számviteli beszámolók közzététele]

(1) A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett jogi személy, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény az e § szerinti közzétételre kötelez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag az erre szolgáló elektronikus beszámoló rendszeren keresztül küldheti meg. Ha a közzétételi kötelezettség esedékessé válásakor a kötelezett személy már jogutód nélkül megszűnt, jogszabály a számviteli beszámoló megküldésének más módját is előírhatja.

(2) Az elektronikus beszámoló rendszer a nyilvántartás résznyilvántartása. A beszámoló közzétételére napi feltöltéssel kerül sor. A beszámoló közzétételével egyidejűleg a Hatóság hivatalbóli bejegyzéssel jegyzi be a nyilvántartásba a számviteli beszámolóra vonatkozó nyilvántartási adatokat.

(3) A Hatóság az állami adó- és vámhatóság részére hozzáférést biztosít az elektronikus beszámoló rendszerben közzétett számviteli beszámolókhoz az állami adó- és vámhatóság feladatainak ellátása érdekében.

(4) A Hatóság a közzétett számviteli beszámolót a jogi személynek a nyilvántartásból való törlését követő tíz évig őrzi meg. A számviteli beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége. A számviteli beszámolót védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.

99. § [Felhívás a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]

Ha a kötelezett személy a számviteli beszámoló közzétételét elmulasztotta, a Hatóság a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, hogy tegye közzé a számviteli beszámolót. A határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személy adószámának törlése érdekében értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

100. § [Utóellenőrzés]

(1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja a kérelemre lefolytatott automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett kérelemhez csatolt mellékletek formai, alaki megfelelőségét, továbbá azt, hogy a mellékletként csatolt irat tartalma összhangban áll-e a kérelem űrlapjában megadott adatokkal és nyilatkozatokkal.

(2) Ha a Hatóság jogsértést tapasztal, a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, hogy nyújtsa be a helyes iratot. A felhívás eredménytelensége esetén a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

28. A nyilvántartáshoz kapcsolódó információs szolgáltatás

101. § [Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]

(1) A Hatóság, illetve a Kormány rendeletében kijelölt szerv a kiemelt adatigénylők részére – jogszabályban meghatározott nyilvántartási információt, illetve adatszolgáltatást biztosít.

(2) Ha törvény előírja, a kiemelt adatigénylők részére biztosított információ, illetve adatszolgáltatás nem nyilvános adatra, illetve nyilvántartási iratra is kiterjedhet. A 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt adatigénylők e törvény alapján nem nyilvános adat, illetve nyilvános iratnak nem minősülő nyilvántartási irat megismerésére is jogosultak.

(3) Az állami adó- és vámhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére – az adóregisztrációs eljárás lefolytatása érdekében, illetve ha előre meghatározott okból kérik, – a Hatóság a nyilvántartásba vételi kérelem érkezését követően továbbításra kerülő adatokkal együtt megküldi a nyilvántartásba vételi kérelem igényelt adatait, illetve mellékleteit is.

(4) A Hatóság a jogi személy nyilvántartásba vételéről, az adatairól, és az adatainak változásáról – ideértve a jogi személy törlését is – automatikus adatszolgáltatással értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Kormány rendeletében e bekezdés szerinti adatszolgáltatásra jogosult kiemelt adatigénylőt.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, sem az információ, sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az információs szolgáltatásra vonatkozó megállapodás határozza meg a szolgáltatás biztosításának részletes feltételeit, továbbá az igazoltan felmerült költségekre és egyéb költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket.

102. § [A jogi személy tájékoztatása a nyilvántartási adataiban bekövetkezett változásról]

A Hatóság a jogi személyt a jogi személy adatában bekövetkezett változásról a jogi személynek a hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított bizonyítvánnyal értesíti.

103. § [Nyilvántartás-figyelés]

(1) A Hatóság nyilvántartás-figyelési szolgáltatást biztosít bármely Dáptv. szerinti gazdálkodó jogi személy vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy részére.

(2) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás irányulhat a szolgáltatás igénybevételekor megjelölt jogi személy adatában bekövetkező változásra, a megjelölt jogi személlyel kapcsolatosan a Cégközlönyben megjelenő hirdetményre.

(3) A jogi személy tagja, illetve a jogi személy nyilvántartásába bejegyzett egyéb személy részére biztosított nyilvántartás-figyelési szolgáltatás – a (2) bekezdésen túl – irányulhat arra is, hogy a jogi személlyel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás megindulásáról és befejezéséről értesüljön.

(4) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás jogszabályban meghatározott esetben ingyenes.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

104. § [Felhatalmazó rendelkezések]

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartás tartalmára, módjára, résznyilvántartásának meghatározására és tartalmára, a jogi személyek és adataik bejegyzésére, módosítására, törlésére, valamint a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló hatósági eljárásokra, az automatikus döntéshozatalra, a nyilvántartási eljárásban benyújtott kérelem kockázatelemzésére, a kockázatelemzés szempontjaira, a kockázatelemzéssel kapcsolatos eljárásra és az eljárásban alkalmazható intézkedésekre, a kockázatelemzéshez kapcsolódó vizsgálatra, a jogorvoslatokra, a számviteli beszámoló közzétételével kapcsolatos eljárásra, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, a nyilvántartás tartalmának megismerésére, az iratkezelésre, az elektronikus irattárra, valamint a nyilvántartással összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátását biztosító hatósági eljárásokra és ügyviteli cselekményekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

1. a kiemelt adatigénylőket, a 11. § (1) bekezdés c) alpontja esetén a nyilvántartási információval kapcsolatos jogosultság bejelentésének és igazolásának módját,

2. a nyilvántartás működéséhez és vezetéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és a nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Hatóságot rendeletben kijelölje.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány által létrehozott alapítvány alapítói jogainak gyakorlására jogosult személyt határozatban jelölje ki.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a jogi személy alapvető nyilvántartási adataival összefüggő követelményekre,

2. a nyilvántartási eljárásban alkalmazott, űrlapok, iratminták típusai, iratminták alkalmazásának feltételeire, az iratminták tartalmi, alaki és formai követelményeire, kötelező alkalmazásának eseteire,

3. az informatikai rendszer felépítésére, működésére és használatára, valamint a rendszer kialakításának és működésének szervezeti-szervezési és módszertani követelményeire,

4. az utóellenőrzésre kiválasztás szempontjaira, az utóellenőrzésre kijelölt ügyek legkisebb számára, valamint az utóellenőrzési napló adattartalmára,

5. a számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételéhez szükséges űrlap formai és tartalmi elemeire,

6. a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,

7. az EUID képzésére, külföldi szervezetek vagy egyéb szervezetek EUID-jának adatkezelésére, a BRIS rendszeren keresztül továbbított adatszolgáltatásért fizetendő költségtérítésre, a fizetés módjára,

8. a székhelyhasználat székhelyszolgáltatással való biztosítása esetén a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára,

9. az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a nyilvántartási eljárásban és a Hatóság által lefolytatott egyéb hatósági ügyben szükséges adatigénylésre, és ezzel összefüggésben az adatot szolgáltató állami nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság közötti kapcsolattartásra

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

1. a kérelemre induló eljárások kérelméhez, illetve beadványához csatolandó iratokat, valamint azokat az iratokat, amelyek a bejegyzési kérelem mellékleteként a jogi képviselő által benyújtásra nem kerülnek,

2. a kérelemre induló nyilvántartási eljárások azon eseteit, amelyek során a jogi személy létrehozásának teljes folyamata alatt, ideértve a jogi személy létesítő okiratának elkészítését, és a nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges összes intézkedést is, kizárólag elektronikus úton tehető meg,

3. a 2. § (2) bekezdése szerinti jogi személy célja szerinti besorolását.

105. § [Hatálybalépés]

Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.

106. § [Átmeneti rendelkezések]

Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.

107. § [Törvény rövid megjelölése]

E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Jsznytv.

108. § [Jogharmonizációs záradék]

(1) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt –

a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek,

c) az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val együtt – a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) Ez a törvény

a) az európai gazdasági egyesülésről szóló, 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet,

b) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet,

c) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. június 20-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet,

d) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól, valamint az (EU) 2015/884 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

109. § [Hatályon kívül helyezés]

Hatályát veszti

a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

b) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.


Vissza az oldal tetejére