Időállapot: közlönyállapot (2000.XI.3.)

2000. évi CXII. törvény - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 2/2. oldal

A térségi szerkezeti terv a térségi területfelhasználás rendjét, a térségi területfelhasználási egységeket térségi területfelhasználási kategóriákba sorolva

jellemzően erdőgazdasági,

jellemzően mezőgazdasági

(szántó, rét, legelő, kert, gyümölcsös, szőlő),

jellemzően települési,

egyedileg meghatározott

területként határozza meg.

2.1.1. Jellemzően erdőgazdasági területek

Az üdülőkörzet területén - különös tekintettel a partközeli települések területére - környezetvédelmi (talaj- és vízminőség-védelmi) ökológiai, tájesztétikai, idegenforgalmi szempontból egyrészt meg kell akadályozni az erdőterület csökkenését, más célú használatát, másrészt az erdőterület nagyságát növelni kell.

A Balaton vízgyűjtő területére készült vízminőség-védelmi komplex meliorációs és erdősítési tanulmány 60 ezer hektár gyenge minőségű külterületi mezőgazdasági föld egy részét erdőtelepítéssel gazdaságosan hasznosítható területként jelöli meg. Az erdősítésre figyelembe vehető területek:

- a 25% feletti meredekségű lejtők,

- a 17% feletti lejtőn lévő szántók,

- a 25% feletti lejtőkön elhelyezkedő ültetvények és déli fekvésű legelők,

- a 17-25% közötti erózióveszélyes legelő területek,

- a sík és 12% alatti lejtésű, a szélerózió által erősen veszélyeztetett laza talajok,

- a mély fekvésű, víz által veszélyeztetett területek.

A partközeli települések egy részén, a tervlapon jelölt területeken az erdőterületek egy részét jóléti és védelmi rendeltetésbe kell sorolni, és ezen erdőterületekre a minőségi turizmust szolgáló sport-, szabadidő, üdülési létesítmények - meghatározott feltételek mellett - elhelyezhetők.

Az erdősítési programban figyelembe kell venni az ökológiai szempontokat is, amelyek a gyepterületek, vizes élőhelyek esetében több esetben az erdősítés ellen szólnak. A Balaton-felvidéki szubmediterrán tájjelleget - többek között - a legelőként nyilvántartott sziklagyepek is képviselik, és e területek erdősítése sem kívánatos.

Mindezeket figyelembe véve a vízgyűjtő terület 60 ezer hektár gyenge minőségű külterületi mezőgazdasági területéből, csak a kiemelt üdülőkörzet területére vetítve, erdőtelepítés mintegy 9500 ha külterületi mezőgazdasági területen javasolt. (Somogy megyében 4950 ha, Veszprém megyében 3200 ha, Zala megyében 1350 ha.)

2.1.2. Jellemzően mezőgazdasági terület

A terv a szántóterületek csökkenése mellett a rét, legelő területek növekedésével számol. Egyes szántóterületek gyepterületekké alakításával a bemutató, ismeretterjesztő, tájfenntartó, illetve gazdasági célú állattartás fejlesztése javasolt. A tájfenntartás, táji értékek megőrzése, valamint az itt élők foglalkoztatása szempontjából fontos az adottságokhoz igazodó termelés, így az állattenyésztés és a szőlészet-borászat és gyümölcstermesztés támogatása.

Az üdülőkörzet parttól hátrébb fekvő területein a hagyományos tájhasználat értékeinek megőrzése a cél, ezért az itt kialakult, jellemzően mező-, illetve erdőgazdasági területeket jelentősebb változtatás nélkül fenn kell tartani.

2.1.3. Jellemzően települési terület

Az üdülőkörzet fejlődése szempontjából döntő a jellemzően urbanizált, műszakilag igénybe vett területek kiterjedése. A terv az üdülőkörzet háttérterületén és a Nemzeti Park területén a belterület növelési lehetőségeket a települések igényeinek korlátozott figyelembevételével, vízvédelmi, környezetvédelmi, térszerkezeti, infrastruktúra fejlesztési, természetvédelmi és gazdasági szempontok alapján jelölte ki. Az urbanizált terület visszafogott növekedését területileg arányosabban elosztva - a parti terhelés és az összefüggő települési területek további növekedésének megakadályozása céljából - a térszerkezet változtatásával, új, a tóparttal párhuzamos, a háttérterületek elé eltolt, illetve a tópartra merőleges fejlesztési vonalak mentén kell biztosítani.

2.1.4. Egyedileg meghatározott terület

A nagyobb kiterjedésű bányászati tevékenység által roncsolt, más térségi területfelhasználási kategóriákba nem sorolható területeken a jelenlegi területhasználatnál kedvezőbb, komplex tájrehabilitációval egybekötött újrahasznosítást kell megvalósítani.

A tájrehabilitációra javasolt területek mellett ebbe a kategóriába kerültek besorolásba egyes, a minőségi turizmus, üdülés fejlesztését szolgáló zöldfelület jellegű területek is.

2.2. Infrastruktúra hálózatok és létesítmények

2.2.1. A közlekedés hálózatára és létesítményeire vonatkozó irányelvek

A terv döntő változást hozó fejlesztési elemei a jelenlegi 8-as út Székesfehérvár és Veszprém közötti szakaszának 2x2 sávosra történő kiépítése és az M8-as autópálya megépítése, azaz a jelenlegi 8-as út és az M7-es autópálya összekötése, amelynek nyomvonala Lepsény nyugati határától vezet ÉNy-i irányba, új csomóponttal keresztezi az M7-es autópályát, Balatonfőkajár, Csajág és Balatonkenese közigazgatási területét érintve érve el Papkeszi nyugati határát és kapcsolódik a Veszprémet elkerülő tervezett nyomvonalhoz. Így az északi partra irányuló forgalom már Székesfehérvár után leválasztható az M7-es autópályáról. Ezt követően a kisebb, alsóbbrendű útszakaszok kiépítésével, valamint a jelenlegi 7301. jelű összekötő út, a tervek szerint 77. számú veszprém-keszthelyi főút minőségi átépítésével lehetővé kell tenni az északi oldalra (Balaton-felvidék) érkező forgalom arányos szétosztását.

A jelenlegi 7301. jelű összekötő út, a tervek szerint 77. számú veszprém-keszthelyi főút jelentőségének és forgalmának növekedése Veszprém, Nagyvázsony, Monostorapáti és Tapolca szerepének növekedésével jár. A tóparttal párhuzamos, a háttérterületek felé eltolt, illetve a tópartra merőleges fejlesztési vonalak kialakításával a parti sávban jelentkező fejlesztési kényszer feloldását kell megoldani.

A partra merőleges irányú - azaz a jelenlegi 7301. jelű összekötő út, a tervek szerint 77. számú veszprém-keszthelyi főút és a vízparti települések közötti - közlekedés zavartalan megteremtését a Balaton-felvidéket átszövő csatlakozó utak kiépítésével, felújításával kell biztosítani.

Az M7-es autópálya olyan nemzetközi, illetve országos jelentőségű kapcsolat, amely évtizedek múlva a legfontosabb közlekedési pályák egyike lesz. Az az európai közlekedési tengely (V. helsinki folyosó), amelynek a Velence-Koper/Trieszt-Ljubjana-Budapest-Ungvár-Lvov kapcsolatot kell biztosítania, jelentős gazdasági területfejlesztő erőt jelent. Mivel a nemzetközi autópályának a Balaton parti sávjában történő vezetése tovább növelné az üdüléshez nem kapcsolható beruházások és funkciók megtelepülésével a part menti sáv terhelését, és így gátolná a minőségi üdülés környezeti feltételeinek kialakítását, ezért a térségi szerkezeti tervben ábrázolt M7 - összhangban az Országos Területrendezési Tervvel - csak az üdülőkörzet forgalmának levezetését szolgálja. A tervezett nyomvonal legalább két forgalmi sávval történő kiépítése az üdülőkörzet elsődleges érdeke, mert a jelenlegi 7. sz. főút tehermentesítése a lakott területeken tovább nem halasztható.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének térszerkezeti tervében az M7 korábban elfogadott nyomvonala szerepel a 2117/1999. (V. 26.) Korm. határozatnak megfelelően. A V. helsinki folyosó forgalmát levezető gyorsforgalmi út a tótól távolabb kell megépüljön, és nyomvonalát a forgalmi és területfejlesztési tapasztalatok alapján az Országos Területrendezési Tervben és a megyei tervekben kell véglegesíteni.

A térségi szerkezeti terv a kialakult vasúti hálózat nyomvonalán a kétvágányúsítást csak egyes szakaszokon, a forgalom zavartalansága végett szükséges elvégezni. A nemzetközi közlekedési folyosó kialakításával párhuzamosan, távlatban a nagyterhelésű vasúti forgalmat a Budapest-Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes-országhatár nemzetközi törzshálózati vasúti fővonalra kell terelni.

A térségi szerkezeti terven ábrázolt Balaton körüli kerékpárút-hálózat az országos kerékpárút-hálózattal való kapcsolatokkal együtt építendő ki. A part közelében haladó kerékpáros törzshálózatot mind az északi, mind a déli oldalon a településrendezési tervekben ki kell egészíteni a háttértelepüléseket felfűző kerékpárút-hálózattal.

2.2.2. Közműhálózatokra és -létesítményekre vonatkozó irányelvek

A térségi (regionális és ún. kistérségi) rendszerek mellett a háttértelepüléseken az egyedi, helyi közműellátási megoldások alkalmazásának felvetése (pl. egyedi vízellátás, helyi vízbázis hasznosítása és szennyvíztisztítás szigorú feltételek melletti helyi, egyedi megoldási módjának megengedése) az üdülőfunkció kiterjedését, a gazdaság fejlődését, a természet és a környezet védelmét egyaránt szolgálja.

A terv kiemelt fontosságú feladatként határozza meg a térség településeinek csatornázását, mert a térszerkezetet és a környezet minőségét is gyökeresen meghatározó közműhálózatok közül elsősorban a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztítás főműveinek kiépítése a fő feladat.

Az északi oldalon a szennyvízkezelés és a regionális elvezető rendszer kiépítésében a minőségi előrelépés kulcsa a jelenleg épülő badacsonytördemici szennyvíztisztító telep mielőbbi működésbe állítása. Ez a tisztítótelep fogadja Balatonrendestől Szigligetig a parti települések szennyvizeit, a Badacsony körüli háttértelepülések szennyvizeivel együtt.

A révfülöpi tisztítótelep korszerűsítésével, bővítésével alkalmassá válik Zánka-Kővágóörs-Balatonszepezd szennyvizeinek a fogadására. A terv Balatonfüred szennyvíztisztító telepének rekonstrukcióját irányozza elő.

A Balatontól délre a nagy regionális rendszerek kialakultak (Siófok, Balatonlelle, Balatonújlak).

A többi, szennyvíztisztítóval jelenleg még nem rendelkező településen részben nagyobb regionális rendszerekre, részben kistérségi rendszerekre való kapcsolódással, illetve egyes településeken belül helyi tisztítótelep építésével oldható meg a keletkező szennyvizek tisztítása.

Rendkívüli fontosságú a felszíni vízelvezetés megfelelő megoldása, mert az egyre növekvő mesterséges (burkolt) felületről lezúduló vizek által - záportározók, megfelelő előtisztító rendszerek híján - egyre nagyobb szennyezés éri a tavat. Ezért a felszíni vízrendezés megoldását a területrendezési terv kiemelt feladatnak tekinti és előírja a településtervezés során a felszíni vízrendezés szakszerű megoldásának megtervezését.

Az ivóvízellátás az északi oldalon kielégítő. A Nyirád felől érkező regionális ivóvíz távvezeték Kékkút, Kővágóörs környezetéből való továbbvezetésével Balatonfüred felé, megvalósul az észak-balatoni regionális rendszer összekötése a nyirádi vízbázissal.

A vízellátás a déli oldalon lévő part menti települések számára is regionális rendszerről biztosított. A háttértelepülések ellátása kistérségi rendszerekről, illetve helyi vízbázisról történik.

Az energiaközművek területén a villamos energia elosztóhálózat kapacitását növelni szükséges. Jelentős feladat a jövőben a meglévő nagyfeszültségű és egyéb föld feletti hálózatok esztétikai (táj- és településképi) tájbaillesztése, egyes helyeken terepszint alá helyezése. Különösen a Nemzeti Park területén kell a tájesztétikai szempontoknak érvényt szerezni.

A vezetékes gázellátás fejlesztését elsősorban az e tekintetben elmaradott Balatonfüred-Tapolca közötti térségben tartalmazza a terv. A még el nem látott települések ellátását rendezni szükséges.

A Balaton kiemelt üdülőkörzetében is előtérbe kell helyezni a megújuló energiahordozók - kiemelten a napenergia - használatának szükségességét. A környezetet legkevésbé terhelő energiahordozó használatával elő kell segíteni - környezetvédelmi igények kielégítése mellett - az országnak a kiotói egyezmény aláírásával vállalt kötelezettségeinek a teljesítését.

A térség kiváló, bőségben levő természeti adottsága a termálvízkincs. A termálvíz gyógyászati célú hasznosításával Balatonfüred, Tapolca, Marcali, Táska, Buzsák, Siófok, Ságvár, Zalakaros térségében a térség üdülési adottságainak egyenletesebb kihasználtságát kell elősegíteni.

2.3. A településrendszer térbeli rendjének változásai

A Balaton üdülőkörzet településrendszere sajátosan alakult az elmúlt évszázadban. Az egykori halászfalvak helyén ma nagykiterjedésű üdülőtelepülések vannak, s a század eleji ismertebb üdülőhelyek pedig ma jelentős lélekszámú városok. A tóparton a parti sávban ma 134 000 ember él, közülük 83 000 fő - Keszthely, Balatonfüred, Balatonalmádi, Siófok, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód - városokban. A parton kívül az üdülőkörzetben további városok, Hévíz, Tapolca, illetve Marcali, Lengyeltóti találhatók.

Az északi parton a tó keleti végén az említett nagymértékű települési területnövekedés következtében - Veszprémmel megosztott funkciókkal - Balatonfűzfőtől Balatonfüredig tartó agglomerálódó parti településszövet alakult ki. Itt, miután a települések összenövése csaknem teljes, meg kell őrizni a településeket elválasztó mezőgazdasági funkciójú, illetve természetközeli területeket, illetve erdősítéssel, ligetes fásítással a tagoló jelleget erősíteni kell.

A Veszprém árnyékában szaporodó városok általában csak részleges és a környező települések számára csak csekély szolgáltatási, ellátási tevékenységet végeznek. (Ugyanakkor a városok és települések növekedése az üdülési funkció ellen hat.) El kell érni, hogy a tóparton fejlődő városok funkciógazdag, környezetük számára valóban központi szerepköröket és feladatokat ellátó településekké fejlődjenek, anélkül, hogy kedvező természeti adottságaikat felszámolnák.

Ezért - jó közlekedési lehetőséget teremtve - az iparterületeket a tóparttól távolabb, 10-15 km-re kell kijelölni, illetve fejleszteni. Az ipari jellegű fejlesztésre Marcali, illetve Tapolca városa a legmegfelelőbb az üdülőkörzetben.

A déli parton csaknem folyamatosan, illetve az északi parton még Balatongyörök és Keszthely között összefüggő, beépített települési terület található. Ebből következik, hogy az üdülőkörzet egyik legnagyobb értékét a Balatonfüred és Balatongyörök között még meglévő, a pannon táj szépségét őrző beépítetlen partszakaszok és háttérterületek jelentik. Ezen a területrészen hiányzik a településrendszerben központi funkciókkal rendelkező település, ezért a területrendezési terv keretfeltételei úgy lettek meghatározva, hogy a háttérterületeken Nagyvázsony szerepét, funkcióját térségi rangra lehessen emelni, míg a parton Badacsonytomaj és Révfülöp üdülőkörzeti központ szerepkör ellátására válhasson alkalmassá.

Keszthely körzetében Keszthely, Hévíz, Alsópáhok, Felsőpáhok, Cserszegtomaj, illetve Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Nemesbük, Rezi közigazgatási területén a természeti értékekre rátelepülő kertvárosiasodási folyamat szabályozására, a települések egymással összehangolt településrendezési terveinek elkészítésére van szükség.

Az üdülőkörzet Kis-Balaton és Zalakaros körüli területein az utak mentén futó egyutcás települések összenövését kell megakadályozni, szükség esetén más irányú területi bővítéssel.

A Nagykanizsa-Keszthely közötti térségben Zalakaros-Galambok és az üdülőkörzeten kívüli Zalakomár települési háromszöget szolgáltatási, ellátási feladatok ellátására kell alkalmassá tenni.

2.4. Ökológiai térszerkezet

A Balaton üdülőkörzet ökológiai térszerkezetét alapvetően a természeti adottságok és a nagymérvű beépítés egymáshoz való viszonya határozza meg.

Az északi part urbanizációs térszerkezete a part menti területek intenzív beépítésével alakult ki. A parti településsor mögötti Balaton-felvidéki területek a veszprém-tapolcai törésvonalig, az urbanizáció által még kevéssé érintett természetközeli állapotban maradtak fenn. A nagy kiterjedésű erdőterületekkel, történelmi szőlőterületekkel, medence alján lévő gyepterületekkel, kisebb szántóterületekkel jellemezhető Balaton-felvidék a parti hegyvonulatot átvágó völgyekkel, vízfolyásokkal kapcsolódik a parti zónához, illetve a tóhoz.

A harmonikus kapcsolat a vízparttal, illetve a tóval az urbanizációs zóna agresszív növekedése miatt sok helyen megszakad. Hévíz környékén hatalmasra nőtt belterületek alapvetően megváltoztatják a táj jellegét, illetve a parti sávban a települések, üdülőterületek a vízpartokat elfoglalták, a vízfolyásokat elterelték, átépítették és csatornává alakították. Tekintettel arra, hogy itt az ökológiai hálózat folyamatos, szerves térszerkezetté alakításának gyakorlatilag nincs realitása, a terv ezért csak mozaikos ökológiai térszerkezet, ökológiai hálózat kialakítására tesz javaslatot.

A Balaton-felvidéken a természeti adottságokat figyelembe vevő természetközeli tájhasználat fennmaradása, megőrzése érdekében - az említett intenzíven beépült urbanizációs területeket kivéve - Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesült. A Nemzeti Park az említett Balaton-felvidék mellett a Tapolcai-medencét a bazalthegyekkel, a Keszthelyi-hegység erdeit, valamint a Kis-Balaton térségét is magába foglalja.

A déli part ökológiai rendszerét, térszerkezetét - a vízpartot végigkísérő, átlag 1 km széles urbanizációs sáv mögött - Balatonszárszótól a Kis-Balatonig húzódó mély fekvésű, vizenyős berkek (Őszödi-berek, Szemesi-berek, Algyai-berek, Boglári-nagyberek, Csehi-nagyberek, Bézsenyi-berek, a Nagy-berek), illetve a tó és a Kis-Balaton, a tó felé lejtő dombhátak erdős, gyepes területei alkotják.

A térségi szerkezeti terv az ökológiai hálózat bővítése, a kedvezőbb természeti adottságok megőrzése és fejlesztése érdekében a déli parton egy összefüggő védett természeti terület kijelölésére tesz javaslatot. A későbbiekben meg kell vizsgálni - a korábbi szándékoknak megfelelően - az egységes Balatoni Nemzeti Park létesítésének lehetőségét is.

A védetté nyilvánítási javaslat mellett a térségi szerkezeti terv a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek erdősítését javasolja. Az erdősítésre ajánlott területek kijelölésénél figyelembe kell venni az ökológiai hálózat teljessé tételének szempontjait is.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve

Térségi szerkezeti terv * 

4. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Térségi Szabályozás Övezeti Tervlapjai

Az övezeti szabályozás az alábbi táblázat szerint strukturált. A térségi szabályozás övezeti tervlapjai 1-11. sorszám alatt szerepelnek.

Szabályozási témakör Övezetek Alövezet Alövezet jele
Védelmi célú övezetek 1. Természetvédelmi övezet - védett természeti területek V-1
- védelemre javasolt területek V-2
- ökológiai hálózat által érintett egyéb területek V-3
2. Táj- és településkép-védelmi övezet - tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek

T-1
- településkép-védelmi területek T-2
- kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek

T-3
3. Tájrehabilitációs övezet - komplex tájrehabilitációt igénylő területek
R-1
- ökológiai rehabilitációra javasolt területek
R-2
4. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete - fokozottan érzékeny területek
- érzékeny területek
Sz-1
Sz-2
- kevésbé érzékeny területek Sz-3
5. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete - felszínmozgásra érzékeny területek
P-1
- eróziónak fokozottan kitett területek
P-2
- földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek

P-3
6. Felszíni vízminőség-védelmi övezet - vízminőség-védelmi területek
- tómeder
F-1
D-1
Funkcionális övezetek 7. Térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra - közlekedési létesítmények és azok védősávja
I-1
hálózat övezete - repülőtér és védőövezete I-1
- közműhálózatok és azok védősávja
I-2
- térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas területek
H-1
8. Települési övezet - települési területek U-1
- gazdasági területek X-1
- ipari park jellegű üzemi területek X-2
9. Termelési övezet - árutermelési mezőgazdasági területek
M-1
- kertgazdasági területek M-2
- meglévő erdőgazdasági területek E-1
- erdősítésre javasolt területek E-2
- működő bányaterületek B-1
10. Minőségi fejlesztést - turisztikai fejlesztési területek Ü-1
szolgáló övezet - I. osztályú szőlőkataszteri területek
C-1
- II. osztályú szőlőkataszteri területek
C-2
Egyéb övezetek 11. Térségi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete - honvédségi területek K-1

1. Természetvédelmi övezet * 

2. Táj- és településkép-védelmi övezet * 

3. Tájrehabilitációs övezet * 

4. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete * 

5. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete * 

6. Felszíni vízminőségvédelmi övezet * 

7. Térségi szerkezeti tervben szereplő infrastruktúra hálózat övezete * 

8. Települési övezet * 

9. Termelési övezet * 

10. Minőségi fejlesztést szolgáló övezet * 

11. Térségi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete * 


  Vissza az oldal tetejére