Időállapot: közlönyállapot (2001.VI.26.)

2001. évi XL. törvény

a hírközlésről * 

Az Országgyűlés az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, valamint a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és árú hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, a hírközlési piac fejlődése, védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony együttműködésének biztosítása céljából a hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI

1. § (1) A törvény meghatározza:

a) a hírközlési piac működésének alapvető szabályait, a hírközléssel összefüggő tevékenységet végzők, a szolgáltatók, a felhasználók jogait és kötelezettségeit;

b) a hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat, az állami feladatokat ellátó intézményrendszert, az állami és hatósági eljárások rendjét;

c) a hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással összefüggő egyéb szabályokat, ha más jogszabály erről nem rendelkezik.

(2) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén végzett, illetőleg területére irányuló hírközlési tevékenységekre, illetőleg nyújtott vagy igénybe vett hírközlési szolgáltatásokra, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik.

(3) E törvény hatálya alá tartozik

a) a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

b) a felhasználó,

c) a (2) bekezdésben foglalt tevékenységgel vagy a szolgáltatással érintett belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

(4) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - távközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel és más jogszabályokkal összhangban, az azokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A hírközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a 110. § tartalmazza.

2. § (1) A törvény célja:

a) a hírközlési szolgáltatások - mint közérdekű szolgáltatások - elérhetőségének és nemzetközi szerződéseinkkel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatásokat is;

b) az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának fejlődését elősegítő, kiszámítható, átlátható, használt technológiától független, a versenysemlegességet csak indokolt mértékben korlátozó keretjellegű szabályozás megteremtése;

c) a hírközlési verseny fejlődésének elősegítése;

d) a társadalom egésze érdekében meghatározott hírközlési szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés lehetővé tétele;

e) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító mechanizmusok kialakítása, a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása;

f) a fogyasztók érdekeinek védelme a hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban;

g) a hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;

h) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése a hírközléssel összefüggésben;

i) a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;

j) az Európai Közösség szabályozásával való összeegyeztethetőség biztosítása, a magyar hírközlési piac integrációjának elősegítése a közösség piacába;

k) a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, továbbá

l) a hírközlés állami feladatai ellátásával, ezen belül a hírközlés biztonságával, a veszélyhelyzeti felkészítés rendjével kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása.

(2) A hírközlési tevékenységet végzőknek az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek, illetőleg szolgáltatások nyújtása során együtt kell működniük.

MÁSODIK RÉSZ

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA, ILLETŐLEG TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

II. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Jogosultság hírközlési szolgáltatás nyújtására

3. § (1) Hírközlési szolgáltatást a 70. § (3) bekezdés szerinti hatósághoz történt bejelentés alapján bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat, a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel, illetőleg a 4. §-ban foglalt korlátozásokkal.

(2) Az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével) erre a távközlési szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított gazdálkodó szervezet végezheti.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, az egyetemes szolgáltatón kívüli szolgáltató által nyújtott szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott tartalmú és eljárásban kiadott engedély alapján nyújtható.

Egyes hírközlési szolgáltatások megkezdésének és végzésének sajátos feltételei

4. § (1) Kábeles műsorelosztási szolgáltatást - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - csak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezhet.

(2) Kábeles műsorelosztási szolgáltatás végzésére jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó is jogosult abban az esetben, ha szolgáltatási területén az előfizetői (együttes előfizetői) létszám az ötezret nem éri el. Az ötezredik előfizetői szerződés megkötését követő hat hónapon belül a szolgáltató köteles eleget tenni az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) Ha a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kábeles műsorelosztási szolgáltatást kíván nyújtani, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia.

(4) Nem létesíthet, illetve nem szerezhet rendelkezési jogot a saját, illetve egymás távközlő hálózatával párhuzamos, műsorelosztási tevékenységre alkalmas kábeles hálózaton a harmincezres népességszám alatti települések kivételével

a) a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató;

b) az olyan gazdálkodó szervezet, melyben a párhuzamos hálózattal rendelkező, a) pont szerinti szervezet közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A hírközlési szolgáltatás bejelentése

5. § (1) A hírközlési szolgáltatást annak megkezdése előtt harminc nappal, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a hatóságnál.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a bejelentő, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, statisztikai jelzőszámát, leírását;

c) azon földrajzi terület meghatározását, melyen a szolgáltatást nyújtani kívánja;

d) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást mely felhasználói kör számára kívánja nyújtani;

e) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást milyen tárgyi feltételekkel kívánja nyújtani.

(3) Ha a szolgáltatás tekintetében szükséges, a bejelentéshez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) annak megjelölését, hogy mely - a 7-8. §-ban foglaltaknak megfelelő - berendezések útján lehet a szolgáltatást igénybe venni;

b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy e törvény szerint milyen - a 10-11. § szerinti - engedélyek szükségesek a szolgáltatás nyújtásához;

c) a szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket, ha külön jogszabály ennek készítését írja elő;

d) a szolgáltatás tekintetében külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot, vagy jogszabályi feltételek hiányában a bejelentő által vállalt feltételeket;

e) a szolgáltatás megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások bejelentésének további tartalmi elemeit és mellékleteit külön jogszabály tartalmazza.

A bejelentés nyilvántartásba vétele

6. § (1) A hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vétel tényéről értesíti a bejelentőt. A nyilvántartásba vételt megelőzően a hatóság ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak.

(2) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentő az e törvényben, illetve egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeket nem elégíti ki. A szolgáltatás - a nyilvántartásba vétel megtagadása, illetve a (3)-(5) bekezdés szerinti eset kivételével - a bejelentéstől számított harminc nap elteltével abban az esetben is megkezdhető, ha a hatóság az (1) bekezdésben említett értesítést nem adja ki.

(3) Ha a szolgáltatáshoz a szolgáltató a 9. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó interfészekkel ellátott hálózatot vesz igénybe, a szolgáltatás legkorábban az interfészek bejelentését követő kilencven nap elteltével kezdhető meg, ha ez a (2) bekezdés szerinti határidőt követően esedékes.

(4) A műsorelosztási szolgáltatást végző szolgáltató a műsorelosztási szolgáltatást csak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

(5) A 17. § (2) bekezdése szerinti országos tudakozó szolgáltatás nyújtását a bejelentéstől számított kilencven nap elteltével lehet megkezdeni, azonban a szolgáltatást a hatóságnak ebben az esetben is - a megtagadás esetét kivéve - a bejelentéstől számított harminc napon belül nyilvántartásba kell vennie. Ezt követően a tevékenység megkezdésének időpontjáig a távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltatók kötelesek az új országos tudakozó szolgáltató tekintetében is technikailag lehetővé tenni, hogy az előfizetők azt elérhessék.

(6) A hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül nem kezdi meg, illetőleg ha a 85. § (1) bekezdése szerinti jogerős és végrehajtható határozatával megtiltotta a szolgáltatás nyújtását. A szolgáltató köteles tájékoztatni a hatóságot, ha a szolgáltatás nyújtását a bejelentés ellenére 180 napon belül nem kezdi meg.

(7) A hatóság nyilvántartást vezet a szolgáltatókról, melyben feltünteti

a) a szolgáltató, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét), az általa ellátott szolgáltatások megnevezését, jelzőszámát;

b) a szolgáltató nyilatkozata alapján a tulajdonában, illetve használatában lévő hálózat és - ha azokat már nyilvántartásba vették - az interfészek megjelölését;

c) a távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató nyilatkozata alapján azt a körülményt, hogy biztosítja a felhasználók részére a segélyhívó szolgálatok elérését, illetve bármely - a 17. § (2) bekezdése szerinti - országos tudakozószolgáltatás igénybevételét.

(8) A hírközlési szolgáltatás módosítása esetén a megkezdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentésben hivatkozni kell a korábbi bejelentésre és csak a változások tekintetében kell adatot közölni, nyilatkozatot tenni, illetve dokumentumokat csatolni.

(9) A (7) bekezdés b)-c) pontja szerinti nyilatkozatokat akkor kell megtenni, amikor a szolgáltató az első szolgáltatását bejelenti.

(10) A szolgáltató (7) bekezdés szerinti adataiban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni a hatósághoz, a szolgáltatói nyilvántartás módosítása céljából.

A hírközlő berendezések forgalomba hozatala

7. § (1) A 8. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelő hírközlő berendezés - amennyiben eleget tesz a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételeknek - szabadon forgalomba hozható.

(2) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés esetében a 8. §-ban foglaltak külön jogszabályban megállapított módon és eltérésekkel alkalmazhatók.

8. § (1) A hírközlő berendezések nem veszélyeztethetik a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények); és a hírközlő berendezéseknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek.

(2) A rádióberendezést az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gyártónak vagy alkalmazónak úgy kell kialakítania, hogy az a káros rádiófrekvenciás zavarok elkerülése mellett hatékonyan használja a működéséhez szükséges frekvenciatartományt, illetőleg műholdas pályák lehetőségeit.

(3) Egyes - külön jogszabályban meghatározott - osztályokba tartozó vagy különleges típusú postai berendezések, rádióberendezések, illetve távközlő végberendezések tekintetében az alábbiakban felsorolt egy vagy több követelmény is előírható. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie

a) távközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra;

b) arra, hogy ne okozzon káros hatásokat a távközlő hálózatban vagy annak működésében, és ne használja helytelenül a távközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgálat elfogadhatatlan korlátozását idézné elő;

c) a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

d) a visszaélések megakadályozására;

e) a készenléti, illetőleg a segélyszolgálatokhoz való hozzáférésre;

f) a látásukban, hallásukban és mozgásukban korlátozott személyek általi használatra.

(4) A rádióberendezés és távközlő végberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését jogszabályban meghatározottak szerint - megfelelőségértékelési eljárás alapján tett - megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni.

(5) A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőségértékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

Interfészek bejelentése

9. § (1) A távközlő hálózat építtetője, üzemeltetője, illetőleg tulajdonosa legkésőbb a hálózat üzembe helyezésekor köteles a hatóságnak bejelenteni a hálózaton hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfészeket. A bejelentéshez csatolni kell az interfészek pontos, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki leírását.

(2) Nem kell benyújtani az interfész műszaki leírását, ha az interfészre vonatkozó követelményeket nemzeti szabványként a Magyar Szabványügyi Testület közzétette.

(3) A benyújtott interfészleírásokat a hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.

A távközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

10. § (1) A távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (a továbbiakban: távközlési építmények) létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez hatósági engedély szükséges.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan nem magasépítménynek minősülő távközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső távközlési forgalma bonyolódik és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy saját ingatlana határán.

Frekvenciakijelölési, illetve rádióengedély, azonosítók lekötése és kijelölése

11. § (1) Rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádió-távközlő rendszert telepíteni - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - frekvenciakijelölési engedély alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádió távközlő hálózatot üzemben tartani pedig - a műsorvevő készülék kivételével - rádióengedély alapján lehet. A rádióengedély - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - kizárólag jogerős frekvenciakijelölési engedélyre tekintettel adható ki. Jogszabály általános felhatalmazást adhat egyes rádióberendezések üzemben tartására.

(2) A rádióberendezés frekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatával (a továbbiakban: FNFT), kivéve a kísérleti és a harminc napot meg nem haladó felhasználást, illetve azt az esetet, amikor a rádióberendezést Magyarországon forgalmazzák, de a berendezés műszaki okok miatt üzemszerűen csak Magyarország határain kívül használható.

(3) Azonosítót használni csak kijelölési engedély alapján lehet. Az Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervében (a továbbiakban: ANFT) szereplő egyes azonosítók kijelöléséhez lekötés is szükséges.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti engedély jogosítottja - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az engedélyt másra nem ruházhatja és nem engedményezheti.

(5) A polgári célú használatra kijelölt frekvenciák lekötéséért, továbbá engedélyezett használatáért, az azonosítók lekötéséért, továbbá a kijelölt azonosítók használatáért jogszabályban meghatározott mértékű díjat kell fizetni, mely a 70. § (1) bekezdése szerinti Hírközlési Felügyelet bevételét képezi. Koncessziós szerződésben rögzített frekvencia és azonosító tartomány résztartományainak lekötéséért nem kell díjat fizetni.

(6) Ha az (1) bekezdésben említett engedélyek visszavonására az FNFT, illetőleg jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, az engedélyest a vagyonában beállott értékcsökkenés összegéig terjedő kártalanítás illeti meg a központi költségvetés terhére.

III. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

Általános szabályok

12. § (1) A hírközlési szolgáltatás végzése során fenn kell tartani legalább a bejelentéskor, illetve a kijelöléskor biztosított feltételeket, és meg kell felelni a vállalt, illetőleg jogszabályokban előírt követelményeknek.

(2) A szolgáltató köteles a szolgáltatásokat:

a) az azonos helyzetben levő előfizetők számára azonos feltételekkel nyújtani,

b) más távközlési szolgáltatók számára a piac és a velük fennálló kereskedelmi kapcsolat jellegének megfelelően kialakítani.

(3) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a (2) bekezdés b) pontja szerint kialakított szolgáltatásait az azonos helyzetben lévő más távközlési szolgáltatók számára azonos kereskedelmi feltételekkel nyújtani, amely feltételek nem lehetnek hátrányosabbak, mint amit a saját érdekkörében, azaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján általa irányított, illetve az őt irányító más szolgáltatónak biztosít.

(4) A hírközlési szolgáltató köteles az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos eléréssel vagy az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben és lehetőség szerint Internetes eléréssel.

Együttműködés titkos információgyűjtés érdekében, illetőleg rendkívüli állapot idején és honvédelmi érdekből

13. § (1) A hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel.

(2) A szolgáltatónak a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg saját berendezései, helyiségei tekintetében biztosítania kell a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit.

(3) A szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoring alrendszer költségeit.

(4) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek részére történő adatszolgáltatás térítésmentes.

(5) A hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott esetekben - együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni.

(7) Rendkívüli állapot és katasztrófa esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében a hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel.

(8) A hírközlési szolgáltató rendkívüli állapot, illetve katasztrófa idején az intézkedési terv alapján tett intézkedéseinek, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.

Az előfizetői szolgáltatások

14. § (1) A nyilvánosság számára hozzáférhető, valamint a 39. § hatálya alá nem tartozó bérelt vonali távközlési szolgáltatás (a továbbiakban: előfizetői szolgáltatás) nyújtásának, illetőleg igénybevételének részletes feltételeit általános szerződési feltételek, illetve egyedi előfizetői szerződések tartalmazzák. Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, a szolgáltatás minőségével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(2) Jogszabályban meghatározott esetben a szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az előfizető az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt bármikor igénybe veheti, a hálózaton biztosított interfészhez távközlő végberendezést csatlakoztathat.

(4) A távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető elérhesse a segélyhívó szolgálatokat, illetve igénybe vehesse bármely - a 17. § (2) bekezdése szerinti - országos tudakozó szolgáltatást, továbbá köteles megadni az ilyen tudakozó szolgáltatóknak az előfizető hozzájárulásától függően az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát. A 17. § (3) bekezdése szerinti tudakozó szolgáltató részére fenti információk átadása térítésmentes.

(5) A távközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon az általa nyújtott távközlési szolgáltatással együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat (változatlan formában) továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben - az előfizető távközlési számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére - érvényesíteni.

(6) A távközlési szolgáltató köteles egyértelműen feltüntetni

a) az előfizetői szerződésben az áru és szolgáltatás továbbértékesítésének lehetőségét, és

b) az általa kiállított számlán a továbbértékesítés tényét.

15. § (1) Az egyetemes távközlési szolgáltatás végzésére köteles szolgáltató az egyetemes szolgáltatások vonatkozásában igénybejelentés esetén köteles előfizetői szerződést kötni.

(2) Nem terheli a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség, ha az igénybejelentőnek

a) egyetemes távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, három hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy

b) korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően hat hónapon belül mondták fel.

Felelősség a távközlési előfizetői szerződések teljesítéséért

16. § (1) A távközlési előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

(2) A távközlési előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, melyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén a szolgáltató külön jogszabályban meghatározott mértékű kötbért köteles fizetni.

Egyes előfizetői szolgáltatások sajátos szabályai

17. § (1) Tudakozó szolgáltatás nyújtása lehetséges

a) országosan, vagy

b) meghatározott területen,

c) az összes távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató kapcsolási számai tekintetében, vagy

d) a c) pont szerinti szolgáltatók közül egyesek kapcsolási számai tekintetében.

(2) A 6. § (5) bekezdésében, a 6. § (7) bekezdésének c) pontjában és a 14. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat az országos, minden távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató kapcsolási számaira kiterjedő tudakozó szolgáltatással kapcsolatban kell alkalmazni.

(3) A távbeszélő szolgáltatási, illetve a mobil rádiótelefon szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatók kötelesek együttesen biztosítani egy országos, minden távbeszélő és mobil rádiótelefon kapcsolási számra kiterjedő tudakozó szolgáltatás működését, megegyezés hiányában egyeztetés érdekében a 70. § (5) bekezdése szerinti Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(4) Ha egy szolgáltató egyidejűleg egyetemes szolgáltató, illetve jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató, csak e jogcímek egyikére tekintettel köteles a (3) bekezdés szerinti tudakozó szolgáltatás biztosításával járó terhek viselésére.

Számhordozhatóság biztosítása, szolgáltatóválasztás

18. § (1) A távbeszélő szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára, hogy előfizetői számát megtarthassa abban az esetben, ha - vezetékes távbeszélő szolgáltatás esetén a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül - szolgáltatót változtat.

(2) Köteles előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a szolgáltatóválasztást előválasztás, illetőleg hívásonkénti előtétválasztás alkalmazásával

a) belföldi távolsági hívások esetén a távbeszélő szolgáltató,

b) nemzetközi hívások esetén a távbeszélő, valamint a mobil rádiótelefon szolgáltató.

(3) A szolgáltató (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettségét az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint összekapcsolási szerződései megkötése, illetőleg teljesítése során köteles biztosítani.

Postai szolgáltatási szerződés

19. § (1) A postai szolgáltatási szerződés a küldemény felvételével, illetőleg a küldemény szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtőszekrényben vagy más e célra szolgáló berendezésben való elhelyezésével, vagy a szolgáltatás elvállalásával, továbbá könyvelt küldemény esetén a felvétel írásbeli elismerésével jön létre. A szolgáltató a szerződés teljesítésének megkezdését, nem könyvelt küldemény esetén a feldolgozást a küldeményen elhelyezett - a szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomattal igazolja.

(2) A szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak, nemzetközi megállapodásoknak és az általános szerződési feltételeiben (jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság által jóváhagyott üzletszabályzatában) foglaltaknak megfelelően postai küldeményt felvenni, feldolgozni, továbbítani és a címzett vagy jogszabályban meghatározott egyéb jogosult átvevő részére kézbesíteni. Amennyiben az átvételi jogosultság meghatalmazáson alapul, ennek kötelező tartalmi és formai elemeit külön jogszabály állapítja meg.

(3) A postai szolgáltatás ellátásához a szolgáltató - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - közreműködőt is igénybe vehet.

(4) A postai szolgáltató köteles megtagadni a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését, illetőleg teljesítését, amennyiben az alábbi tények valamelyike tudomására jut:

a) a szerződés teljesítése jogszabályba vagy nemzetközi megállapodásba ütközik;

b) a küldemény tartalma az életet, az egészséget, a testi épséget vagy az emberi környezetet nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti;

c) a feltételesen továbbítható küldeményekre vonatkozó előírásoknak a küldemény nem felel meg.

(5) A teljesítés (4) bekezdés szerinti megtagadásából, illetőleg a küldemény visszakézbesítéséből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(6) A postai küldeményeket és azok feladási feltételeit - beleértve a (4) bekezdésben meghatározott körülményeket - továbbá a szolgáltatás nyújtásának szabályait a szolgáltató általános szerződési feltételeiben határozza meg és gondoskodik annak közzétételéről.

(7) A szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha

a) a szolgáltatás teljesítését jogszabály alapján szüneteltetik vagy korlátozzák, illetőleg

b) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek - tevékenységi körén kívül álló okból - nem állnak rendelkezésre.

(8) Ha a küldeményt az országhatáron túlra kell továbbítani, vagy ha a küldemény az országhatáron túlról érkezik, e törvény előírásait csak akkor lehet alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

20. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a küldemény felvételekor kell készpénzben megfizetni vagy postabélyeggel, illetve egyéb módon leróni. A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben a fizetésre ettől eltérő időpontot is meghatározhat.

(2) Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató az érvényben lévő postabélyeget, illetőleg postai értékcikket köteles elfogadni.

(3) A szolgáltató a szolgáltatási díjat a kézbesítéstől számított egy éven belül követelheti.

(4) A postai szolgáltató a postai küldemény bérmentesítésére kizárólag olyan eszközt, illetve módszert használhat fel, mely alapján megállapítható a postai szolgáltató neve (cégneve), a bérmentesítés értéke, és amely egyértelműen megkülönböztethető más postai szolgáltató bérmentesítésre szolgáló eszközétől, módszerétől.

21. § (1) A postai küldeményt a szolgáltató - jogszabályban foglalt eltérésekkel és kivételekkel - a címzett részére a feladó által megjelölt helyen az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, illetve a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő átadással köteles kézbesíteni.

(2) Amennyiben ezt a feladó vagy a címzett az erre irányuló szolgáltatás igénybevételével kéri, a postai szolgáltató a küldeményt az eredetileg megjelölt címtől eltérően az igényelt új címre is kézbesítheti. E szolgáltatás és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató címnyilvántartás vezetésére jogosult.

(3) A könyvelt küldemény átvételének elismerése előtt a személyazonosságot a külön jogszabályban meghatározott hatósági igazolvánnyal igazolni kell. Nem könyvelt küldemény kézbesítése esetén a szolgáltató a személyazonosság igazolását kérheti.

(4) A hatósági igazolvány elnevezését, betűjelét és számát a szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt - mint a kézbesítést meghiúsító körülményt - a kézbesítési okiraton rögzíti.

(5) A szolgáltató által felvett küldemény - az ellenkező bizonyításáig - a feladó tulajdonát képezi, amíg azt a címzettnek nem kézbesítették.

(6) Kézbesíthetetlen küldemény esetén a szolgáltató a küldeményt a feladástól számított hat hónapig köteles őrizni a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint. A szolgáltató az őrzés időtartama alatt, határidő megjelölése és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő tájékoztatás mellett felszólítja a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére. A szolgáltató által meghatározott átvételi határidő lejártát követően a szolgáltató

a) a postacsomagot felbontja,

b) a postacsomag tartalmát értékesíti,

c) a levélküldeményt és a nem értékesíthető postacsomag tartalmát megsemmisíti,

d) a b) pont alapján történt értékesítésből befolyt összeget és a pénzküldeményt - felmerült költségeinek levonását követően, e költségek egyidejű feltüntetése mellett - bírósági letétbe helyezi.

(7) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet

a) a szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek kézbesíteni és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy

b) a küldeményt terhelő díjat a feladó - vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett - nem fizette meg.

22. § (1) A szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött és előzetes vámeljárás alá nem vont vámköteles küldeményt vámellenőrzésre - a meghatalmazottja jelenlétében - a vámhatóság részére bemutatja.

(2) A külföldről érkező küldeményt a szolgáltató - a jogszabály rendelkezésére vagy a címzett kérésére - a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja és erről a címzettet értesíti.

(3) A szolgáltató a nem vámkezelhető küldeményt - kivéve, ha a feladó vagy a vámjogszabályok másként rendelkeznek - visszairányítja a feladónak.

(4) A postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, azokat azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

Felelősség a postai szolgáltatások teljesítéséért

23. § (1) A postai szolgáltatási szerződés nem szerződésszerű teljesítésére a Ptk. szabályait az e törvény, valamint nemzetközi szerződések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A szolgáltatóval szemben kártérítési igény a feladástól számított tizenötödik naptól kezdődően, illetve a küldemény hiányossága vagy sérülése esetén az erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételét követően, ezen időpontoktól számított egyéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető.

(2) A postai szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a szolgáltató köteles a fizetett díjat visszatéríteni. A nem könyvelt küldemények díját a szolgáltató ilyen esetben nem köteles visszafizetni.

(3) Az egyetemes szolgáltatási körben a szolgáltató - az értékbiztosítás különszolgáltatással feladott küldemények kivételével - a könyvelt küldemény tartalmának sérülése, hiányossága, elvesztése, illetőleg megsemmisülése következtében felmerülő kárt a felhasználó felé a külön jogszabályban meghatározott kártérítési átalány formájában köteles megtéríteni.

(4) Az értékbiztosítás különszolgáltatással feladott küldemény elveszése, megsemmisülése esetén a kártérítés összege az értékbiztosítás összege.

(5) A küldemény hiányossága vagy sérülése esetén a kártérítés a hiány vagy a sérülés mértékével arányos.

(6) Postautalvány-szolgáltatás keretében teljesített be- és kifizetésekkel kapcsolatban a szolgáltató felelőssége az okirattal bizonyíthatóan el nem számolt összeg erejéig terjed.

(7) A szolgáltató tevékenységi körében az általános szerződési feltételeiben vagy külön szerződési kikötéssel a jogszabályban foglaltaknál szigorúbb felelősségi szabályokat vállalhat.

(8) Nem felel a postai szolgáltató a szolgáltatás nem, vagy nem szerződésszerű teljesítéséért, ha az ingatlan tulajdonosa nem gondoskodott a levélküldemények biztonságos elhelyezésére alkalmas saját tulajdonú, szabványnak - ennek hiányában az üzletszabályzatban meghatározottaknak - megfelelő, a címzett azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott levélszekrényről, továbbá az ahhoz való hozzáférésről az ingatlan bejárata közelében.

(9) Nem felel a szolgáltató a postai szolgáltatások körében, ha bizonyítja, hogy a kár a működési körén kívül álló elháríthatatlan külső okból keletkezett, illetve

a) a nem könyvelt levél küldemény téves kézbesítéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből eredő kárért;

b) az időgarantált postai szolgáltatások, valamint a gyorsan romló postacsomag-szolgáltatás kivételével a késedelmes teljesítéséből eredő kárért;

c) ha a kárt a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága vagy elégtelen címzése okozta.

(10) Amennyiben a postai küldemény tartalma a postai szolgáltatás szerződésszerű teljesítése során harmadik személy testi épségében, vagyonában és küldeményében kárt okoz, e kárt a küldemény feladója a polgári jog általános szabályai alapján köteles megtéríteni.

(11) A (9) és (10) bekezdésben foglalt pontokkal kapcsolatos bizonyítás a következő személyeket terheli:

a) a szolgáltatót a csomagolás hiányossága és az elégtelen címzés tekintetében, illetve abban a vonatkozásban, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan külső ok, vagy szerződésszerű teljesítése mellett a károsulton kívüli más személy küldeménye okozta;

b) a feladót, illetve a címzettet abban a tekintetben, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága vagy a címzés elégtelensége miatt állt elő, illetve, hogy a kár nem a küldemény tartalmára, belső tulajdonságára vezethető vissza.

Postai pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások

24. § (1) A postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységek a következők:

a) bankszámla javára történő befizetés elfogadása,

b) bankszámla terhére történő kifizetés, postai elszámolás forgalmi rendszeren keresztül.

(2) Postai pénzügyi tevékenységnek minősül a készpénzátutalás.

(3) A 105. § (2) bekezdése szerinti egyetemes postai szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott körben befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére jogosult.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítására vonatkozó szabályok

25. § (1) A Hírközlési Döntőbizottság határozatával jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik

a) valamely - a (2) bekezdés szerinti - szolgáltatás vonatkozásában,

b) egy meghatározott területen, ahol szolgáltatást nyújt,

c) legalább 25%-os piaci részesedéssel bír.

(2) A távközlési piacon belül meghatározó szolgáltatási piacok a következők:

a) távbeszélő szolgáltatási piac,

b) mobil rádiótelefon szolgáltatási piac,

c) bérelt-vonali szolgáltatási piac,

d) összekapcsolási szolgáltatási piac.

(3) A Hírközlési Felügyelet elnöke évenként május 31-ig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal egyetértésben kezdeményezheti az arra jogosultnál, hogy a Kormány törvényjavaslatot terjesszen elő a meghatározó szolgáltatási piacok körének a következő év január 1-jétől történő módosításáról, valamint arról, hogy a 40-42. § szerinti kötelezettségek közül melyek vonatkoznak a különböző meghatározó piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra.

(4) A meghatározó piacok területét a (2) bekezdés szerinti szolgáltatásonként eltérően, a helyettesítő szolgáltatások figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A Hírközlési Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti azonosítás során eltérhet az (1) bekezdésben meghatározott piaci részesedéstől, a szolgáltató következő körülményeinek együttes értékelése alapján:

a) az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac tekintetében a kapcsolódó piacokon való jelenléte,

b) az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac tekintetében a piaci viszonyokat befolyásoló képessége, így különösen a szolgáltató együttes szerepe az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatokkal, vagy az őt irányító vállalattal, illetőleg a szolgáltatót irányító vállalat által irányított vállalatokkal az adott piacon, illetve a teljes nemzeti hírközlési piacon belül,

c) a teljes nemzeti hírközlési piac méretéhez viszonyított éves nettó árbevétele,

d) az adott piac földrajzi területén a felhasználók elérésének eszközei feletti rendelkezési lehetősége,

e) pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutási lehetősége,

f) a hírközlési tevékenység végzésében, illetőleg szolgáltatások nyújtásában szerzett piaci tapasztalata.

Egyes jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra vonatkozó különös szabályok

26. § A bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a bérelt-vonali szolgáltatást műszaki és használati feltételeiben egységes - külön jogszabályban meghatározott - jellemzőkkel és előírt szolgáltatás-választékban nyújtani.

Az előfizetői és postai szolgáltatások ára

27. § (1) A hírközlési szolgáltatók az általuk az előfizetőknek, illetve felhasználóknak nyújtott előfizetői, illetve postai szolgáltatások árait a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével szabadon állapíthatják meg.

(2) A 47. §-ban meghatározott egyetemes távbeszélő szolgáltatás előfizetői díja az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti hatósági ár.

(3) A hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírások meghatározásával kell megállapítani:

a) a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatások díjai közül a (2) bekezdésben foglaltakon kívüliek hatósági árát;

b) a műsorszóró szolgáltatások hatósági árát;

c) a fenntartott postai szolgáltatások árát - a nemzetközi forgalom kivételével;

d) az Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő elérésének árát;

e) Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának azt a hányadát, melyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak.

(4) A nem hatósági ármegállapítás körébe tartozó egyetemes postai szolgáltatások árának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

a) az áraknak a szolgáltatás nyújtásának költségeihez kell igazodniuk,

b) az áraknak átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

Számviteli szabályok

28. § (1) A hírközlési szolgáltató könyveiben és nyilvántartásaiban folyamatosan köteles elkülönítetten kimutatni a hírközlési tevékenységből származó árbevételeit a 25. § (2) bekezdése szerinti meghatározó piaconként.

(2) A 25. § (2) bekezdése szerint meghatározott piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató és valamennyi egyetemes szolgáltató köteles számviteli nyilvántartásaiban ellenőrizhető módon elkülönítve kimutatni:

a) a távközlési szolgáltatások bevételeit, költségeit és ráfordításait, külön részletezve a 25. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatási piacoknak megfelelően, továbbá ezen belül elkülönülten;

b) az egyetemes szolgáltatások körében célzott díjcsomagok formájában nyújtott szolgáltatások bevételeit, költségeit és ráfordításait oly módon, mintha az egyes szolgáltatásokat önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató számviteli rendszerében köteles ellenőrizhető módon elkülöníteni és kimutatni az egyetemes és a nem egyetemes postai szolgáltatások, továbbá az egyetemes szolgáltatási körön belül külön-külön az egyes fenntartott és nem fenntartott szolgáltatásból származó bevételeit és az ebből fakadó költségeit.

(4) A fenntartott szolgáltatások bevételeit nem lehet az egyetemes postai szolgáltatáson kívüli szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekre, illetőleg ráfordításokra fordítani.

(5) A hírközlési szolgáltató az (1)-(4) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások auditált, a gazdálkodására, árainak megállapítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges, illetve az azonosításával kapcsolatos, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott adatait a tárgyévet követő év június 30-ig köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

A hírközlési szolgáltatás megszüntetése, illetve a szolgáltató megszűnése

29. § (1) A hírközlési szolgáltatás megszüntetését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hatóságnak hatvan nappal előre be kell jelenteni, egyidejűleg a szolgáltatónak értesítenie kell az összes felhasználót. A határidő eltelte után a hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból.

(2) A szolgáltató megszűnését a hatóságnak hatvan nappal előre be kell jelenteni, egyidejűleg a szolgáltatónak értesítenie kell az összes felhasználót. A határidő eltelte után a hatóság törli a megszűnt szolgáltatót a nyilvántartásból.

(3) Ha a szolgáltatások megszüntetésére a szolgáltató megszűnése miatt kerül sor, csak a (2) bekezdés szerinti értesítési kötelezettséget kell teljesíteni.

IV. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EGYES FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA HARMADIK SZEMÉLYEK RÉSZÉRŐL

Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

30. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) A hírközlési létesítményt a szolgáltató választása szerint közterületen vagy meglévő hírközlési létesítmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen a hírközlési létesítmény akkor helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges.

(4) A hírközlési létesítmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. A hírközlési létesítmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.

31. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, annak érdekében, hogy a hírközlési szolgáltató az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban a hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: hírközlő eszköz) létesíthessen.

(2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

(3) A hírközlő eszközöknek ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett hírközlő eszközök esetében a szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat.

(4) A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulásának hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy a hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője - előzetes értesítés alapján - az ingatlan területére a hírközlési létesítmény ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából belépjen.

32. § (1) Amennyiben a szolgáltató által megvalósított hírközlési létesítmény a közvetlen környezetében lakó vagy tartózkodó felhasználók számára a létesítmény fizikai közelségéből adódóan az átlagosnál kedvezőbb szolgáltatási feltételeket vagy többletszolgáltatásokat biztosít, a szolgáltató sem az előfizetői szerződések útján, sem más módon ezért ellenértéket nem kérhet.

(2) A hírközlési létesítményt az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában ne vagy az adott körülmények által lehetővé tett legkisebb mértékben zavarja, ebben az esetben a létesítmény elhelyezése és működtetése nem minősül a Ptk. 100. §-ában meghatározott szükségtelen zavarásnak.

Egyéb együttműködési szabályok

33. § (1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott.

(2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.

34. § A hírközlési szolgáltató jogosult a folyóvíznek, csatornának és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek hírközlési célú igénybevételére.

Az ingatlan tulajdonosának a hírközlés védelmével összefüggő közérdekű kötelezettsége

35. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles a hírközlés működésének érdekében az ezt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket eltávolítani. Az eltávolítással kapcsolatos költségek az érintett hírközlési szolgáltatót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére az érintett hírközlési szolgáltatónak írásban fel kell szólítania az ingatlan tulajdonosát. Ha az írásbeli felszólítástól számított tizenöt napon belül a tulajdonos nem intézkedik, a szolgáltató kérésére a hatóság határozattal kötelezheti a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.

HARMADIK RÉSZ

A SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI

Általános együttműködési kötelezettség

36. § (1) A távközlő hálózatokat egymás között, illetve a postai hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfész egységek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében a szolgáltatóknak jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük és lehetővé kell tenni egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést.

(2) A hálózati szerződések tekintetében a hálózaton szolgáltatást nyújtó szolgáltató akkor is köteles együttműködésről tárgyalni a szerződést kötni kívánó másik szolgáltatóval, ha szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

(3) A szolgáltatóknak együtt kell működniük a hírközlési létesítmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában.

V. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATI SZERZŐDÉSEK KERETÉBEN

A távközlő hálózati szerződések köre, közös szabályai

37. § (1) A távközlési szolgáltatók az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel köthetnek - határozott vagy határozatlan időtartamra - távközlő hálózati szerződést:

a) hálózati hozzáférésre,

b) távközlő hálózatok összekapcsolására,

c) előfizetői hurok - teljes vagy részleges - átengedésére.

(2) Hálózati szerződéskötési kötelezettség fennállásával kapcsolatos vita esetén a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni. Ha a Hírközlési Döntőbizottság a kötelezettség fennállását megállapítja, átmeneti időre mentesítheti a szerződéskötési kötelezettség alól a szolgáltatót, amennyiben

a) a kötelezettség teljesítése a kötelezett oldaláról gazdaságtalan lenne és létezik az igénylő számára más - műszaki és gazdasági szempontból megfelelő - megoldás, vagy

b) a kötelezett műszaki és gazdasági okokból nem képes a kötelezettség teljesítésére, de vállalja, hogy hálózatát hat hónapon belül a kötelezettség teljesítésére alkalmassá teszi.

(3) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell:

a) a szerződés tárgyáról, céljáról,

b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről,

c) a fizetendő ellenszolgáltatásról,

d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról,

e) a szolgáltatások együttműködéséről,

f) a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről,

g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról,

h) a szerződésszegés esetén fizetendő kötbérről,

i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről,

j) egyéb, a felek által szükségesnek tartott feltételekről.

(4) A távközlési szolgáltató és az általa - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján - irányított, vagy az őt irányító más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést, a feleknek a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül - tájékoztatás céljából - be kell nyújtaniuk a Felügyelethez.

(5) A felek - a szerződés teljesítése során - kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, fél éven belül tervezett változtatásokat is.

Hálózati hozzáférési szerződés

38. § A jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltatót - ha korlátos erőforrás ezt nem teszi lehetetlenné - szerződéskötési kötelezettség terheli hálózati hozzáférés tekintetében tett, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén azzal, hogy a hozzáférést bármely igénylő vállalkozás részére - beleértve a saját érdekkörébe tartozó vállalkozásokat is - igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentes műszaki, jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani. A szerződésnek a 37. § (3) bekezdésében foglaltakon túl rendelkeznie kell a hozzáférés biztosítása miatt felmerült és indokolt költségek viseléséről is.

Összekapcsolási szerződés

39. § (1) Azokat a távközlési szolgáltatást végző szolgáltatókat, akik ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózat tulajdon- vagy használati jogával rendelkeznek, egymás között összekapcsolásra irányuló, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetében szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Az összekapcsolási szerződésnek - a 40. § szerinti esetben a referenciaajánlattal összhangban - tartalmaznia kell a 37. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait, műszaki és minőségi jellemzőit, továbbá az interfészek megjelölését.

40. § (1) A jelentős piaci erővel rendelkező távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatást végző, illetőleg ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózattal rendelkező szolgáltató az azonosítását követő harminc napon belül referencia összekapcsolási ajánlatot köteles összeállítani, és a Hírközlési Döntőbizottság részére jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) A referencia összekapcsolási ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az összekapcsolás általános feltételeit,

b) az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait,

c) az összekapcsolás lehetséges műszaki megoldásait,

d) az összekapcsoláshoz alkalmazható átviteli utakat,

e) a megajánlott összekapcsolási szolgáltatásokat,

f) az interfészek megjelölését,

g) a szolgáltatásminőséget (beleértve az üzemeltetés, karbantartás feltételeit is),

h) a támogató (kezelői, segélykérő, tudakozó) szolgáltatásokat,

i) az emeltszintű szolgáltatásokat,

j) a szolgáltató-választás feltételeit,

k) a számhordozhatóság feltételeit,

l) a 42. § (2) bekezdésének megfelelően kiszámított árakat és alkalmazási feltételeiket,

m) a helyátengedés feltételeit.

(3) A referencia összekapcsolási ajánlattervezetet a Hírközlési Döntőbizottság a benyújtástól számított hatvan napon belül hagyja jóvá, és közzéteszi a Hírközlési Értesítőben. Az ezzel kapcsolatos eljárás részletes szabályait a 97. § tartalmazza.

Előfizetői hurok átengedésére irányuló szerződés

41. § (1) A távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező - előfizetői hurokkal rendelkező - szolgáltatót jogszabályban meghatározott feltételekkel az előfizetői hurok - teljes, illetőleg részleges - átengedésére irányuló ajánlat esetében szerződéskötési kötelezettség terheli azzal, hogy az átengedést bármely igénylő részére - beleértve az általa a Tpvt. szerint irányított, illetve őt irányító vállalkozásokat is - azonos

a) műszaki feltételek mellett,

b) jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani.

(2) Az előfizetői hurok átengedésére vonatkozóan a 40. § szerinti eljárásban referenciaajánlatot kell közzétenni, melynek tartalmaznia kell:

a) az átengedéssel kapcsolatos általános feltételeket,

b) teljes átengedés esetén a helyi hozzáférési hálózat hálózati végpontjához való hozzáférés lehetőségeit,

c) részleges átengedés esetén az előfizetői hurokban még rendelkezésre álló átviteli kapacitáshoz való hozzáférés lehetőségeit,

d) az előfizetői hurok átengedését igénylő szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetőségeit és a biztosítható műszaki körülményeket a kötelezett szolgáltató telephelyén vagy az elhelyezés alternatív lehetőségeit,

e) a helyi hozzáférési hálózat architektúrájával kapcsolatos, az átengedési szerződés megkötéséhez szükséges minden lényeges információt,

f) a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott érpár lényeges műszaki jellemzőit,

g) az előfizetői hurokban alkalmazható széles sávú átvitelt biztosító technológiák berendezéseire vonatkozó specifikációkat, a más rendszerekkel való interferencia elkerüléséhez szükséges EMC követelményeket,

h) a 42. § (2) bekezdésének megfelelően kiszámított árakat és alkalmazási feltételeiket,

i) a felek közötti együttműködés szabályait,

j) a szolgáltatás bevezetésének ütemezését azon földrajzi területek szerint, melyeken a szolgáltatást a szolgáltató nyújtani fogja.

(3) Nem áll fenn a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előfizetői hurok átengedésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettsége olyan más - jelentős piaci erővel rendelkező - szolgáltatóval szemben, amely a vele, illetve a többi jogosulttal való viszonya szempontjából, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac alakulására gyakorolt hatása tekintetében számottevő előnyt élvez.

(4) Nem áll fenn a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előfizetői hurok átengedésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettsége, ha az átengedésre vonatkozó igény technikailag nem valósítható meg, illetve teljesítése esetén a hálózat egysége nem őrizhető meg.

(5) Amennyiben az előfizetői hurok teljes vagy részleges átengedésére több szolgáltató is igényt tart, az átengedésre kötelezett szolgáltató jogosult átlátható döntési eljárás során a legkedvezőbbet elfogadni.

(6) Az előfizetői hurok teljes, illetőleg részleges átengedésére vonatkozó szerződésben - a 37. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelkezni kell arról is, hogy az átengedésre kötelezett szolgáltató biztosítja a helyi hurok üzemeltetéséhez szükséges berendezések elhelyezését, és e berendezéseknek a helyi hurokkal történő csatlakoztatását az igénylő számára.

(7) Az előfizetői hurok átengedésére, az azzal kapcsolatos szerződésre, annak megkötésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Az együttműködés esetén fizetendő ellenérték

42. § (1) A 37-41. § alapján szerződéskötésre kötelezett szolgáltatók a hálózati szerződések alapján, és a 44-45. § szerinti egyéb együttműködés esetén fizetendő ellenértéket objektív kritériumok szerint, az áttekinthetőség, és az egyenlő elbánás elvét követve, ellenőrizhetően kötelesek kialakítani.

(2) A távbeszélő szolgáltatási, illetve bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a 37. § (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti hálózati szerződések alapján kért ellenértéket, az összekapcsolási piacon jelentős piaci erővel bíró szolgáltató pedig a távbeszélő szolgáltatótól a távközlő hálózatok összekapcsolására vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket a hosszú távú, előremutató különbözeti költségek módszerét alkalmazva, a szolgáltatások költségeinek elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani. Azokat alkalmazásuk előtt, jóváhagyás céljából akkor is köteles a Hírközlési Döntőbizottsághoz benyújtani, ha nem készít referenciaajánlatot.

(3) Az ellenértékkel kapcsolatban az (1)-(2) bekezdés, illetve a referenciaajánlatban foglaltak megsértése esetén a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(4) Az előfizetői hurok átengedésére vonatkozó szerződés tekintetében a (2) bekezdést csak az előfizetői hurok átengedésétől számított két évig kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdés szerint kötelezett szolgáltató a szerződés megkötését követően a Döntőbizottsághoz fordulhat, annak érdekében, hogy a szolgáltatás ellenértékétől legfeljebb 20%-kal eltérhessen mindaddig, amíg a vele szerződött fél nem rendelkezik a szolgáltatása nyújtásához szükséges hálózattal. A hálózattal rendelkezés tényét a hálózati szolgáltatást igénybe vevő szolgáltatónak kell bizonyítania.

A hálózati szerződés semmissége, felelősség a hálózati szerződésekért

43. § (1) A 37-41. §-okban foglaltak megkerülésével kötött hálózati szerződés semmis. Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását az e törvénybe ütköző módon kötött szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése semmisségének megállapítása tekintetében.

(2) A távközlési hálózati szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

(3) A távközlési hálózati szerződésekből eredő igények két év alatt évülnek el.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLTATÓK EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

Multiplex szolgáltatási szerződés

44. § (1) Szerződéskötési kötelezettség terheli a multiplex szolgáltatót, ha attól a műsorszolgáltatásra jogosult szervezettől kap ajánlatot, aki olyan frekvencián jogosult szolgáltatni, amelynek használatára a multiplex szolgáltatóval - az adott frekvencia kiszolgálása érdekében - szerződéses jogviszonyban álló műsorterjesztő kapott jogot.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a multiplex szolgáltató által kiszolgált frekvenciát és a szolgáltatás

a) feltételeit,

b) minőségi jellemzőit,

c) díját.

(3) Ha a multiplex szolgáltatási szerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében.

Közös létesítményhasználati szerződés

45. § (1) A hírközlési építmény tulajdonosát, amennyiben hírközlési építménye felhasználásával hírközlési szolgáltatást nyújtanak, szerződéskötési kötelezettség terheli meglévő építményei közös használatának lehetővé tételére, ha olyan szolgáltatótól kap ajánlatot, aki szolgáltatás nyújtásához szükséges hírközlési építményét saját ingatlanon vagy - műszaki, illetve jogi okok miatt - közterületen nem tudja elhelyezni. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények ezen funkciót betöltő részére.

(2) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség a tulajdonost, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a meglévő létesítmény biztonságos, illetőleg rendeltetésszerű használatát akadályozza;

b) a közös használat létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

c) a közös használat létesítése más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért;

d) a közös használat biztosítására eszközeinek szokásos működtetési módja miatt nem képes.

(3) Ha a hírközlési létesítményt közös használat céljából át kell alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - az új használót terhelik. A közös használat költségeit (terheit) a felek a használat arányában viselik.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a közös használatra ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti a létesítménynek a közös használatra alkalmassá tételét. A közös használat érdekében ráfordított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.

(5) Ha a felek meglévő létesítmények átalakításáról, közös használatáról vagy annak módjáról, az azzal kapcsolatos ajánlatról, költségeiről, fenntartásának terheiről nem tudnak megállapodni, a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

Egységes azonosítóhasználat

46. § (1) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működése érdekében kötelesek a hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT-ben meghatározott azonosítóhasználatot megvalósítani.

(2) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosító bővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését megvalósítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban felmerült vitás kérdésekről a Hírközlési Döntőbizottság egyeztetési eljárás lefolytatása alapján határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

A FELHASZNÁLÓK MEGFELELŐ ELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS EGYÉB KÖZÉRDEKŰ CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA A HÍRKÖZLÉSBEN

VII. Fejezet

AZ EGYETEMES HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁS

Az egyetemes hírközlési szolgáltatások tartalma

47. § (1) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások körébe az egyetemes távközlési szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltatás tartozik.

(2) A Felügyelet elnöke évenként május 31-ig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal egyetértésben kezdeményezheti az arra jogosultnál, hogy a Kormány törvényjavaslatot terjesszen elő az egyetemes hírközlési szolgáltatások, illetve a 49. § (1)-(2) bekezdése szerinti szolgáltatások körének a következő év január 1-jétől történő módosításáról.

(3) Az egyetemes távközlési szolgáltatás körébe a következő szolgáltatások együttesen tartoznak:

a) a távbeszélő szolgáltatáshoz való hozzáférés, amely az ország területén bármely helyen azonos feltételekkel elérhetőséget biztosít helyhez kötött előfizetői hálózati végponton (e hozzáférés lehetőséget ad vonalkapcsolt távbeszélő szolgáltatás igénybevételére, faxüzenetek küldésére az ITU-T „T” sorozatú ajánlásokkal összhangban, illetőleg legalább 9600 bit/s sebességű modemes adatátvitelre az ITU-T „V” sorozatú ajánlásokkal összhangban);

b) ötszáz lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú településenként egy darab nyilvános távbeszélő állomás működtetése, továbbá kettőezer-ötszáz lakosonként hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;

c) kezelői szolgáltatások fenntartása, illetőleg előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele, és

d) ingyenes segélyhívás.

48. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe a következő szolgáltatások együttesen tartoznak:

a) a kettő kg-ot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás;

b) belföldi forgalomban és a külföldre irányuló nemzetközi forgalomban a tíz kg-ot, külföldről bejövő nemzetközi forgalomban a húsz kg-ot meg nem haladó tömegű postacsomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatás;

c) a hét kg-ot meg nem haladó tömegű, vakok írását tartalmazó belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás;

d) belföldi forgalomban a postautalvány szolgáltatás;

e) az a)-c) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz igénybe vehető tértivevény és értékbiztosítás, az a) és c) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz igénybe vehető ajánlott és a d) pontban meghatározott szolgáltatáshoz igénybe vehető tértivevény különszolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tömeghatároktól függetlenül nem minősül egyetemes postai szolgáltatásnak a futárposta, gyorsposta és a dokumentum csere szolgáltatás.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatást az ország egész területén, az egyetemes postai szolgáltatásba tartozó egyes szolgáltatásokat az engedélyben meghatározott földrajzi területen, oly módon kell ellátni, hogy az - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - foglalja magában a postai küldemények munkanaponkénti egyszeri gyűjtését és - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - házhoz kézbesítését.

(4) Az Egyetemes Postaegyesületben (UPU) a magyar igazgatást a hírközlési ágazatot irányító minisztérium, a Hírközlési Főfelügyelet és a kijelölt egyetemes postai szolgáltató testesíti meg.

Az egyetemes postai szolgáltató jogosultságai

49. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás biztonságos és folyamatos nyújtásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében kizárólag a kijelölt egyetemes szolgáltató végezheti az alábbi fenntartott szolgáltatásokat:

a) a háromszázötven grammnál kisebb tömegű belföldi és nemzetközi levélküldemények és a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint a leggyorsabb szabványkategória első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának ötszöröse;

b) a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás.

(2) A kijelölt egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult:

a) postabélyeg kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból kivonására; „Magyarország” felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező postai értékcikk, bélyegző használatára;

b) a postakürt jelvény használatára;

c) postai pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások nyújtására;

d) belföldi postautalvány-szolgáltatás nyújtására.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató a sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőjének felderítése, illetőleg az elkövetés megelőzése érdekében sérülést, vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt, vagy csapdát alkalmazhat a bűncselekmény felderítésére jogosult szerv felhatalmazása alapján.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatók

50. § (1) Egyetemes szolgáltatást végezhet

a) koncessziós társaság a koncessziós szerződése alapján, mindaddig, amíg az hatályban van;

b) más távközlési szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződés alapján;

c) a postai egyetemes szolgáltató kijelölés alapján.

(2) Az egyetemes szolgáltatási jogosultságról való döntés során biztosítani kell, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(3) Egyetemes szolgáltatás részvénytársasági formában végezhető. Az egyetemes postai szolgáltató gazdasági társaságnak egyedüli tagja, illetőleg részvényese lehet.

(4) A miniszter a Hírközlési Értesítőben, illetve egy országos napilapban felhívást tesz közzé egyetemes szolgáltatás ellátása iránt, ha

a) az egyetemes szolgáltatás ellátását nem biztosítja teljeskörűen az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szerződés, vagy

b) az egyetemes szolgáltatások köre bővül és az 54. § (2) bekezdése szerinti eljárás nem vezet eredményre, illetve

c) korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével.

(5) A felhívásra jelentkezőknek ismertetniük kell a (7) bekezdésben foglaltakra tett ajánlatukat. A miniszter az egyetemes szolgáltatás díjaira és minőségére tekintettel dönt arról, melyik jelentkező kapjon egyetemes szolgáltatási jogosultságot.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, a miniszter az egyetemes szolgáltatással érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót jelöli ki az egyetemes szolgáltatás ellátására.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti egyetemes szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt, amelyben a felek megállapodnak:

a) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyéről és módjáról,

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamáról, illetve határozatlan idejű szerződés esetén a felmondási időről,

c) az egyetemes szolgáltatás végzésének pénzügyi és egyéb feltételeiről,

d) a szerződés idő előtti megszűnésének módjáról, jogkövetkezményeiről,

e) a szerződésben foglaltak megtartásának ellenőrzése kapcsán a minisztert, illetőleg a felhatalmazása alapján más szervezetet megillető jogosultságokról.

(8) Ha az egyetemes szolgáltatás ellátása egyes hozzáférési pontokra aránytalanul magas költségekkel jár az egyetemes szolgáltató hálózatán és berendezéseivel, az egyetemes szolgáltató a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordulhat az egyetemes szolgáltatásnak szükség esetén más technológiával, egy vagy több más szolgáltató által történő ellátása érdekében. A kérelemhez csatolni kell a szolgáltatók közötti megállapodás tervezetét és annak részletes bemutatását, hogy ez kedvezően hat az 53. § (1) bekezdés szerinti Egyetemes Távközlési Támogatási Alap 53. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási szükségletére.

(9) A Hírközlési Döntőbizottság a (8) bekezdés szerinti esetben a 47. § (3) bekezdésében szereplő követelmények helyett más - ezeket megfelelően helyettesítő - szolgáltatási feltételeket állapíthat meg.

(10) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért a (8) bekezdés szerinti esetben is az egyetemes szolgáltató felelős és őt terhelik az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos - 27-28. § szerinti - kötelezettségek.

A távközlési és postai egyetemes szolgáltatók együttműködése a távirat-szolgáltatás terén

51. § (1) Távirat-szolgáltatást az egyetemes távközlési és az egyetemes postai szolgáltató köteles nyújtani.

(2) A távirat-szolgáltatás igénybevételét az egyetemes távközlési és az egyetemes postai szolgáltatók kötelesek - külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint - mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében kötelesek együttműködni, és az együttműködésről egymással szerződést kötni (távirat-szolgáltatási szerződés).

(4) Ha a távirat-szolgáltatási szerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Hírközlési Döntőbizottság egyeztetési eljárást folytat le.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatás finanszírozása

52. § (1) Az egyetemes távközlési szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján egyes fogyasztói csoportok számára díjcsomagokat képez. Amennyiben a díjcsomagok feltételei nem kizárólag e célt szolgálják, bármely érdekelt szolgáltató a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordulhat.

(2) A szolgáltató az egyetemes hírközlési szolgáltatás nyújtásából adódó - a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült kiadásaihoz képest - többletterhet jelentő, indokolt és elismert - pénzügyi terhei mérséklésére támogatásra jogosult az 53. § szerint.

(3) A támogatási igény alapja az egyetemes távközlési szolgáltatások esetében a célzott díjcsomagok alapján nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevétel-kiesés, egyetemes postai szolgáltatások esetében a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi többletteher. Ennek meghatározásához az egyetemes szolgáltató az általa nyújtott kedvezményes szolgáltatás költségére vonatkozó javaslatát a hosszú távú, előre mutató különbözeti költségek módszerét alkalmazva, e szolgáltatások költségeinek elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani. A költségeket jóváhagyás céljából köteles a Hírközlési Döntőbizottságnak benyújtani. Az egyetemes hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek mértékének, kompenzálásának és megosztásának módszereit a miniszter rendeletben határozza meg.

53. § (1) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére Egyetemes Távközlési Támogatási Alapot és Egyetemes Postai Támogatási Alapot (a továbbiakban: Alapok) kell létrehozni. Az Alapok működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.

(2) Az Alapok jogi személynek minősülnek. Székhelyük: Budapest. Az Alapokat a miniszter kezeli.

(3) Az Alapok saját tőkéje nem osztható fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, és a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az Alapokhoz történő be- és kifizetések után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Az Alapok pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(5) Az Alapokkal kapcsolatos be- és kifizetéseket a tárgyévben negyedévente kell teljesíteni. Az első két negyedévben a be- és kifizetéseket a tárgyévet megelőző naptári év utolsó negyedévében meghatározott mértékkel megegyezően, az azt követő negyedévekben a tárgyévet megelőző naptári év auditált éves beszámoló alapján kell teljesíteni. A tárgyév első két negyedévében ténylegesen be-, illetve kifizetett összeg és az auditált éves beszámoló alapján erre az időszakra meghatározott összeg különbsége a tárgyév harmadik negyedévében esedékes be- és kifizetésekben kerül elszámolásra.

(6) A távközlési szolgáltatók összekapcsolási kiadásokkal, illetőleg célzott díjcsomagok alapján nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevétellel csökkentett - távközlési szolgáltatásból származó -, a postai szolgáltatók nem egyetemes szolgáltatási körben nyújtott postai szolgáltatásból származó éves értékesítési nettó árbevételük - a finanszírozási szükséglet alapján - jogszabályban meghatározott mértékét kötelesek az Alap javára befizetni.

(7) Az Alap bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében átmeneti intézkedésekhez szükséges rendkívüli kiadások és az Alap működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatás ellenőrzése, módosítása, megszüntetése

54. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az azokkal kapcsolatos részletes jogszabályi követelmények módosulnak, az egyetemes szolgáltatási szerződést kötelesek a szerződő felek felülvizsgálni, a koncessziós szerződésekkel kapcsolatban pedig a szerződésben rögzített módon eljárni.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, új egyetemes szolgáltató kiválasztásáról a miniszter köteles gondoskodni. A miniszter átmeneti intézkedésként az egyetemes szolgáltatással érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót jelöli ki helyettesítő szolgáltatónak. Az átmeneti intézkedéssel egyidejűleg a miniszter az 50. § (4) bekezdése szerint jár el.

(4) Az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött szerződés szolgáltató részéről való felmondási idejének legrövidebb időtartama egy év. A korábbi egyetemes szolgáltatónak vállalnia kell és a felmondási idő végére eleget is kell tennie annak a követelménynek, hogy ha az új belépő egyetemes szolgáltató az ellátási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges kapacitással nem rendelkezik, vele az egyetemes szolgáltatás végzéséhez szükséges létesítmények, berendezések tulajdon- vagy használati jogának átengedése tárgyában megállapodik. Megegyezés hiányában a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(5) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató a (6) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve csak a miniszter előzetes írásbeli hozzájárulásával és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.

(6) Az egyetemes szolgáltatás szüneteltethető:

a) előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) esetén,

b) a kizárólag a szolgáltatás szüneteltetésével elhárítható műszaki hiba, karbantartás esetén, melynek időtartama nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket,

c) a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terroristaelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon.

VIII. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Adatszolgáltatás

55. § (1) A hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, az összekapcsolás, hozzáférés, előfizetői hurok átengedése megvalósításához, továbbá a 70. § (1) bekezdése szerinti Felügyelet feladatai végzéséhez szükségesek, a tevékenységet végző, valamint a szolgáltató köteles - jogszabályban meghatározott módon és esetekben - a Felügyelet részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) A szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Személyes adatok védelme

56. § (1) A szolgáltató az általa vagy hálózatának igénybevételével továbbított küldemény vagy közlés tartalmát kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(2) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére nem teheti lehetővé.

(3) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

(4) A szolgáltató az előfizetői szerződésben köteles az előfizetőt tájékoztatni adatai kezelésének feltételeiről (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbításának biztosítását), valamint a felhasználó ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

(5) A szolgáltató köteles tájékoztatni az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat államtitoknak minősített, védett telefonszámait érintő adatszolgáltatási megkeresésekről.

(6) A szolgáltató adat- és titokvédelemmel kapcsolatos, az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségein túlmenően a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelésének részletes szabályait, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit jogszabály állapítja meg.

57. § (1) A titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony, a megbízottat a megbízási jogviszony megszűnése után is terheli.

58. § (1) A hírközlési szolgáltatónak megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítania kell a hírközlési szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, közlések titkosságát, az illegális lehallgatás lehető legteljesebb megakadályozását.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok és nyomozó hatóságok tekintetében külön törvényben foglaltak, valamint a hírközlési hatóság részére a 79. § (4) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása kivételével - az érintett felhasználók beleegyezése nélkül - tilos a küldemények, közlések megfigyelése, lehallgatása, tárolása vagy a küldeménybe, közlésbe más módokon történő beleavatkozás vagy megfigyelés.

(3) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás esetén a nyomozóhatóság a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés vagy e-mail levelezés útján továbbított közlés tartalmát és a beszélgetést, illetőleg levelezést lebonyolítók személyét a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti.

Forgalmazási és számlázási adatok

59. § (1) A távközlési szolgáltatóknak a beszélgetés befejezése után - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - törölniük vagy anonimizálniuk kell az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó azokat a személyes adatokat, amelyeket a hívások létrehozása céljából feldolgoznak.

(2) A távközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:

a) az előfizetői szerződés jogszabályban meghatározott kötelező elemei,

b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója,

c) az előfizető címe és az állomás típusa,

d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma,

e) a hívó és a hívott előfizetői számok,

f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rendszereknél a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI),

g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma,

h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok,

i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei,

j) távbeszélő, mobil szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem távközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok a szerződés megszűnéséig, a b)-j) pont szerinti adatok a számla teljesítésének határidejét követő hat hónapig, illetőleg a díjtartozás 16. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő.

(4) A távközlési szolgáltató saját üzletszerzési céljából - az előfizető beleegyezésével - kezelheti a (2) bekezdés szerinti adatokat.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok átadhatók:

a) azoknak, akik a távközlési cég megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére,

c) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények, valamint a távközlési rendszer jogosulatlan felhasználásának üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, valamint a bíróságnak.

(6) Az (5) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.

60. § (1) A távközlési szolgáltatók a díjfizetési, illetőleg a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszásának megelőzése, illetve a 15. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a szerződéskötés megtagadásának céljából jogosultak az előfizető nevét, az azonosításához szükséges - az 59. § (2) bekezdésének a), illetve c) pontja szerinti adatokat, valamint az adatátadásnak a (2) bekezdés szerinti indokáról szóló tájékoztatást másik távközlési szolgáltatónak átadni, vagy attól átvenni, illetőleg - azzal az adattartalommal - közös adatállományt létrehozni.

(2) Az előfizető adatai a 15. § (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

a) számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben felfüggesztette, vagy

  Vissza az oldal tetejére