Időállapot: közlönyállapot (2001.XI.16.)

2001. évi LXXIV. törvény - a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról 3/3. oldal

f) a tanúsítvány érvényességi idejének kezdetét és végét, valamint azt az időtartamot, ameddig a hitelesítés-szolgáltató a 9. § (7) bekezdés szerinti feladatot a tanúsítvány vonatkozásában ellátja,

g) a tanúsítvány azonosító kódját,

h) az adott tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírását,

i) a tanúsítvány használhatósági körére vonatkozó esetleges korlátozásokat,

j) a tanúsítvány felhasználásának korlátait,

k) más személy (szervezet) képviseletére jogosító elektronikus aláírás tanúsítványa esetén a tanúsítvány ezen minőségét és a képviselt személy (szervezet) adatait.”

171. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja a földhivatalt az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.”

(2) Az (1) bekezdés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

172. § Az állami adóhatóság az adóazonosító szám alapú nyilvántartások kialakításához a Pénzügyminisztérium által meghatározott rendben egyszeri adatszolgáltatást teljesít az önkormányzati adóhatóságok részére az általa nyilvántartott adózók elnevezéséről, székhelyéről, telephelyéről, adóazonosító számáról és statisztikai számjeléről. E rendelkezés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

173. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései 2002. január 1-jével lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2002. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell, a 2001. évben indult üzleti évről készített beszámolóra lehet alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 85. § (2) bekezdés e) pontjának utolsó sorában a „veszteségének” szövegrész „nyereségének” szövegrészre, a 153. § (5) bekezdésében és a 154. § (8) bekezdésében a „120” nap „150” napra, a 163. § (1) bekezdés b) pontjában a „a költségvetéssel még el nem számolt, az egyszerűsített mérlegben levonásba helyezett, előzetesen felszámított” szövegrész „levonható” szövegrészre változik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 35. §-a (3) bekezdésében az „, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli” szövegrész, 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 38. §-a (3) bekezdése f) pontjában az „az üzleti év mérlegfordulónapjáig” szövegrész, 81. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 103. §-a (2) bekezdése a) pontjában az „(ide nem értve a beruházási szállítókat)” szövegrész, 109. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 113. §-a (3) bekezdésének első mondatában a „(növekedését plusz előjellel, csökkenését negatív előjellel)” szövegrész, 143. §-a (4) bekezdésében „a kísérleti fejlesztés aktivált értékét,” szövegrész, valamint 169. §-a (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

174. § E törvény a Kktv. 5. §-ának e) pontját módosító azon rendelkezését, mely szerint a kamarai tagjelölt a számára kötelezően előírt hároméves szakmai gyakorlatot kizárólag munkaszerződés keretében teljesítheti, azon tagjelöltek esetében kell alkalmazni, akik szakmai gyakorlatukat jelen törvény hatálybalépését követően kezdik meg. Azok a tagjelöltek, akik szakmai gyakorlatukat nem munkaviszony vagy a Kktv. 30. § (1) bekezdése szerinti tagsági viszony keretében folytatják, és e törvény hatálybalépésének időpontjáig abból legfeljebb két évet teljesítettek, szakmai gyakorlatukat akkor folytathatják, ha e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül szakmai gyakorlatuk alapjául szolgáló munkaviszonyt, illetve a Kktv. 30. § (1) bekezdése szerinti tagsági viszonyt létesítenek.

175. § (1) E törvénynek a Kbt.-re vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt. 10. §-a a) pontjában a „központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkező szerv” szövegrész a „központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv” szövegrészre, 37. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „d) pontja” szövegrész „d), e) és g) pontja” szövegrészre, 44. §-ának (6) bekezdésében az „(1), (2) és (4) bekezdés” szövegrész „(1), (2) és (6) bekezdés” szövegrészre, 63. §-ának (3) bekezdésében a „44. § (1)–(5) bekezdése” szövegrész „44. § (1)–(7) bekezdése” szövegrészre, 63. §-ának (8) bekezdésében a „61. § (6) bekezdését” szövegrész „61. § (7) bekezdését” szövegrészre, valamint 6. számú mellékletének 9. pontjában „Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:” szöveg „Az ellenszolgáltatás összege:” szövegre, 13. b) pontjában pedig a „71/B. § (3) bekezdése” szövegrész „71/B. § (2) bekezdése” szövegrészre módosul.

176. § E törvénynek az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény módosításával összefüggő rendelkezései 2003. január 1-jén lépnek hatályba. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény e törvénnyel módosított 4. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítést először 2003-ban kell folyósítani.

177. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.)

a) 4. §-ának 11. pontjában az „adózó” szövegrész helyébe az „adózó vagy kapcsolt vállalkozása” szövegrész,

b) 7. §-ának (12) bekezdésében a „10 millió forintnál” szövegrész helyébe a „30 millió forintnál” szövegrész,

c) 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „kamat” szövegrész helyébe a „kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is) szövegrész,

d) 16. §-a (8) bekezdésében a „devizáról forintra” szövegrész helyébe a „devizáról forintra, vagy devizáról más devizára” szövegrész,

e) 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „növeli” szövegrész helyébe a „növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést)” szövegrész

lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 3. számú melléklete e törvény 11. számú melléklete szerint módosul.

178. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter” című pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„Magyar Államkincstár Rt. 100%”

179. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozó, e törvény 12. számú mellékletében megjelölt terméket 2002. július 1-je előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a belföldi előállító és az importáló az e törvény 12. számú mellékletében megjelölt termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat 2002. július 1-jétől kezdődően értékesíti, köteles a 2002. július 1-jét tartalmazó adómegállapítási időszakról adott adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.

(2) A (1) bekezdés szerint fizetendő, adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője a terméknek a 2002. július 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;

b) másik tényezője a termékre az e törvény 12. számú mellékletében előírt, a jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.

1. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

„5. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

A) Nem-életbiztosítási ág

I. Eredmény számítása

(Bevételi index)

a = (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele

(+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele

(–) a nem életbiztosítási díjbevételt terhelő adók és illetékek

a1 = az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része

a2 = az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része (a>1 Mrd Ft)

c = saját kárfelhasználás (viszontbiztosítói rész nélkül)
bruttó kárfelhasználás

Saját kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonásával az utolsó üzleti évben.

Bruttó kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonása nélkül az üzleti évben.

Negyedéves számítás esetén az utolsó négy negyedévre vonatkozó adatokat kell beírni.

Amennyiben c<0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

I. Eredmény: (a1 x 0,18 + a2 x 0,16) x c

II. Eredmény számítása

(Kárindex)

a = (+) az átlagolási időszak direkt és a viszontbiztosításba vett üzleteihez kapcsolódó – a kármegtérülésekkel csökkentett – kárkifizetések összege

(+) függőkár tartalék az átlagolási időszak végén (bruttó, a viszontbiztosítási rész levonása nélkül)

(–) függőkár tartalék az átlagolási időszak elején (bruttó, a viszontbiztosítási rész levonása nélkül)

b = a/(az átlagolási időszak hossza)

Az átlagolási időszak általában 3 év (amennyiben egy biztosító kevesebb ideje működik, a lezárt üzleti évek száma), ha azonban a biztosító díjbevételének több mint 60%-a együttesen hitel-, fagy-, jég-, vihar-, földrengés-, árvízkár kockázatokra kötött szerződésekből adódik, akkor az átlagolási időszak 7 év (amennyiben egy biztosító kevesebb ideje működik, a lezárt üzleti évek száma).

Negyedéves számítás esetén az átlagolási időszak 2005. január 1-jétől az utolsó 12 negyedév, 2004. december 31-ig az utolsó 12, 13, 14 vagy 15 negyedév úgy, hogy az átlagolási időszak első napja január 1-jére essen. Az átlagolási időszakot nagyobbnak kell venni, ha a biztosító utolsó négy negyedévi díjbevételének több mint 60%-a együttesen hitel-, fagy-, jég-, vihar-, földrengés-, árvízkár kockázatokra kötött szerződésekből adódik, ekkor az átlagolási időszak 2009. január 1-jétől az utolsó 28 negyedév, 2008. december 31-ig az utolsó 28, 29, 30 vagy 31 negyedév úgy, hogy az átlagolási időszak első napja január 1-jére essen. Amennyiben egy biztosító működését az előzőekben meghatározott átlagolási időszakon belül kezdte meg, akkor átlagolási időszaka működésének kezdetétől az utolsó negyedév utolsó napjáig tart.

b1 = a „b” összeg 750 millió Ft-ot meg nem haladó része

b2 = a „b” összeg 750 millió Ft-ot meghaladó része (b>750 millió Ft)

d = saját kárfelhasználás (viszontbiztosítói rész nélkül)
bruttó kárfelhasználás

Amennyiben d<0,50, abban az esetben a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

A d mutató értéke megegyezik az I. eredmény számításánál alkalmazott c mutató értékével.

II. Eredmény: (b1 x 0,26+b2 x 0,23) x d

A nem életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete:

az I. és a II. Eredmény közül a magasabb érték.

B) Életbiztosítási ág

BI. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükségletének meghatározása

(a 2. számú melléklet 1., 2., 4. sz. ágazatához tartozó biztosítások esetében)

I. Eredmény számítása

a = a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül

b = a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után

c = b: a (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a számításnál a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni.

I. Eredmény: a x c x 0,04.

II. Eredmény számítása

a1 = az egyes életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások kockázati tőkeértékeinek összegével

a2 = a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

a3 = a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

b1 = az egyes életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások nettó kockázati tőkeértékeinek összegével

b2 = a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

b3 = a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

Kockázati tőkeérték:

a minimális szavatoló tőke szükséglet meghatározásának időpontjában bekövetkező halál esetén esedékessé váló biztosítási összeg csökkentve az adott biztosításra ezen időpontig képzett, a szolgáltatás fedezetéül megképezett tartalék összegével. (Negatív kockázati tőkeérték a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál nem vehető figyelembe.)

c = (b1 + b2 + b3): (a1 + a2 + a3)

(viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

II. Eredmény:

(a1 x 0,003 + a2 x 0,0015 + a3 x 0,001) x c

BI. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete:

I. Eredmény + II. Eredmény

BII. Az életbiztosítási ág szerződéseihez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

a = (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele

(+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele

(–) az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatokhoz tartozó díjrészt terhelő adók és illetékek

a1 = az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része

a2 = az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része (a>1 Mrd Ft)

c = saját kárfelhasználás (viszontbiztosítói rész nélkül)
bruttó kárfelhasználás

A c mutató definíciója megegyezik az A) Bevételi Index számításánál alkalmazott meghatározással.

Negyedéves számítás esetén az utolsó négy negyedévre vonatkozó adatokat kell beírni.

Amennyiben c<0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

II. Az életbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete:

(a1 x 0,18 + a2 x 0,16) x c

BIII. A befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete

(a 2. számú melléklet 3. sz. ágazata)

I. Eredmény számítása

a1 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] és matematikai tartalékainak összege – a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül –, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot

a2 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] összege – a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül –, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a befektetési kockázatot, továbbá, amely üzletek lejárata az 5 évet meghaladja, és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több mint 5 évre rögzítették

b1 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] és matematikai tartalékainak összege – a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után –, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot

b2 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] összege – a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után –, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a befektetési kockázatot, továbbá, amely üzletek lejárata az 5 évet meghaladja, és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több mint 5 évre rögzítették

c = (b1 + b2): (a1 + a2) (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni.

I. Eredmény: (a1 x 0,04 + a2 x 0,01) x c

II. Eredmény számítása

A II. Eredményt csak azon szerződések után kell kiszámítani, amelyeknél a biztosító elhalálozási kockázatot vállal.

a = az érintett biztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkével nem csökkentett) kockázati tőke értékeinek összege

b = az érintett biztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkével csökkentett) kockázati tőke értékeinek összege

c = b: a (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

II. Eredmény: a x c x 0,003

BIII. A befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete:

I. Eredmény + II. Eredmény

Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (BI.) + az életbiztosítási ág szerződéseihez kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (BII.) + a befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (BIII.).

Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, abban az esetben a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál a viszontbiztosítói viszonyszám meghatározásakor a teljes (50%-nál, illetve 15%-nál nagyobb) viszontbiztosítást is figyelembe vehet.

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete

A nem-életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete

A biztosító összes minimális szavatoló tőke szükséglete (Az élet ág és a nem-élet ág minimális szavatoló tőke szükségletének összege.)”

2. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

„10. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

A biztosítói ügymenet kiszervezésének szabályai

I. A biztosító által ki nem szervezhető feladatok:

1. a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;

2. a kockázat elvállalása;

3. ügyfélszolgálati tevékenység;

4. belső ellenőrzési tevékenység;

5. mérlegelemzés és szavatoló tőke számítás;

6. személyzeti ügyekben való döntés;

7. viszontbiztosítási szerződés megkötése.

II. A Felügyelet külön engedélyével kiszervezhető tevékenységek:

1. aktuáriusi feladatok;

2. elektronikus adatfeldolgozás,

3. kárrendezés;

4. befektetési vagyonkezelési tevékenység.”

3. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

A Bit. 13. számú mellékletének első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„– a szerződő (biztosított) nevét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (telephelyét),”

4. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

„1. számú melléklet az 1995. évi C. törvényhez

A nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru forgalmának egyes szabályai

1. Nem kereskedelmi jellegű behozatalnak, illetve kivitelnek minősül a személyes, magán vagy családi használatra külföldről eseti jelleggel – legfeljebb napi egy alkalommal – behozott, továbbá fuvarozó vagy posta közreműködésével beküldött, illetve kivitelre kerülő áru/vámáru az alábbi mennyiségben:

– szeszes italokból: 1 liter alkohol termék, és
1 liter bor, és
1 liter pezsgő, és
1 liter köztes alkohol termék, és
5 liter sör
– dohánygyártmányból: 200 db cigaretta, vagy
100 db szivarka, vagy
50 db szivar, vagy
250 g dohány
– gépjármű: személyenként 1 db/év
– egyéb árukból/vámárukból 1 000 Ft-ig fajtánként 50 db
5 000 Ft-ig fajtánként 20 db
20 000 Ft-ig fajtánként 10 db
40 000 Ft-ig fajtánként 5 db
100 000 Ft-ig fajtánként 2 db
100 000 Ft felett fajtánként 1 db

2. Az 1. pontban felsorolt jövedéki termékek és az „egyéb áruk/vámáruk” kivitelére az 1. pontban meghatározott mennyiségi korlátok csak akkor érvényesülnek, ha

– azok kereskedelmi jellegű kivitelére mennyiségi korlátot tartalmazó előírás van hatályban, vagy

– az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak a kiviteléről és behozataláról, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységi engedélyezésről szóló jogszabályok a kivitelt korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy

– azok kivitelét jogszabály engedélyhez köti.

A jövedéki termékek esetében a mennyiségi korlátozásmentes kivitel további feltétele a termékek adózott vagy adómentes voltának igazolása.

3. A nem kereskedelmi jelleggel behozott, beküldött vámáruk, kivitelre kerülő áruk vámkezelésekor alkalmazandó okmányokat, kedvezményeket és a részletes eljárási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.”

5. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

„3. számú melléklet az 1995. évi C. törvényhez

Az ideiglenes behozatali vámeljárás során az egyedi vámbiztosíték-nyújtás alól mentes vámáruk listája

Ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáshoz nem kell vámbiztosítékot nyújtani a következő vámáruk esetében:

1. állatok transzhumálás, legeltetés, munkavégzés vagy szállítás céljából, illetve e tevékenységekhez szorosan kapcsolódó felszerelések, amennyiben a felszerelések Magyarország vámterülete mellett fekvő határövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy tulajdonában vannak,

2. a légi-, hajózási vagy vasúttársaságok, illetve a postahivatalok rendelkezése alatt álló járművek, anyagok, valamint a tv. 1. §-ának 6. pontjában meghatározott vasúti gördülőanyagok ideiglenes behozatala, amelyeket az említettek a nemzetközi forgalomban használnak, feltéve, hogy az anyagok megkülönböztető jelzésekkel vannak ellátva,

3. a nemzetközi szállítást végző, külföldi tulajdonában lévő és külföldön vagy belföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz) és szállítótartály, felszerelési, berendezési tárgyaival együtt, továbbá azok alkatrészei és tartozékai – függetlenül attól, hogy azok a járművel együtt vagy külön kerülnek behozatalra –, valamint a külföldi tulajdonában lévő és Magyarországon besorolt (lajstromozott) nemzetközi menetrendszerű személy- és áruszállítást végző polgári légijármű,

4. aktív feldolgozáshoz szükséges és ideiglenes behozatalban vámkezelt munkaeszközök, minták és mintadarabok,

5. hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott, ideiglenes behozatali vámeljárásban vámkezelt külföldi rendszámú gépjármű,

6. üresen behozott, letörölhetetlen megkülönböztető jelzésekkel ellátott göngyölegek ideiglenes behozatala, amelyek újrakivitele, figyelembe véve a kereskedelmi gyakorlatot, nem kétséges,

7. katasztrófa következményeinek enyhítésére szolgáló anyagoknak az illetékes hatóság által jóváhagyott testületek által történő ideiglenes behozatala,

8. rádió- és televíziós műsorok és műsorszóró berendezéseknek és a fenti célra alkalmassá tett járműveknek Magyarország vámterületén székhellyel nem rendelkező magán-, illetve köztestületek által történő ideiglenes behozatala, mely testületek számára az illetékes hatóság engedélyezte ezen berendezések és járművek ideiglenes behozatali vámeljárás keretében történő beléptetését,

9. olyan műszerek és felszerelések ideiglenes behozatala, amelyek az orvosok számára a szervátültetésre váró betegek ellátása érdekében szükségesek,

10. ATA igazolvány fedezete mellett szállított vámáruk.”

6. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]

„4.8. egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;”

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]

„6.1. elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa esetén a károsultnak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból nyújtott segély, támogatás (így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése), továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, valamint a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás és a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványtól származó, a bűncselekmény áldozata vagy hozzátartozója részére a bűncselekménnyel összefüggő kár enyhítése érdekében juttatott összeg;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 6.8. alponttal egészül ki:

[A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]

„6.8. A 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító, továbbá az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.”

4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a pont a következő 7.8. alponttal egészül ki:

[Egyéb indokkal adómentes:]

„7.4. a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik;”

„7.8. központi költségvetési forrásból, pályázat útján a magánszemély számára biztosított ingyenes vagy kedvezményes Internet-hozzáférés, ideértve az ehhez szükséges számítógép otthoni használatra történő rendelkezésre bocsátását is.”

5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.7. az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat (a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására – így különösen szállodai elhelyezésére – csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon vagy az Európa-bajnokságon való versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja);”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.30. alponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző két hónapon belül iskolakezdési támogatás címén tankönyv, taneszköz, ruházat formájában (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) – több munkáltató, illetve bér kifizetője esetén is – évi 10 ezer forint értéket meg nem haladóan juttat (a továbbiakban: adómentes iskolakezdési támogatás), azzal, hogy a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek, a tanuló számára juttatott pénzbeli támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.31. alponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.31. az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a résztvevő által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt; az adómentes természetbeni juttatás összegéről az MRP szervezet résztvevőnként a kifizetőre előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóság számára;”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.32. alponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.32. a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében – a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott körben – nyújtott kedvezmény vagy támogatás;”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 9.3. alponttal egészül ki:

„9.3. Az iskolakezdési támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések:

9.3.1. A 8.30. alpont rendelkezésében meghatározott adómentességet az a munkáltató, illetve bér kifizetője érvényesítheti, amely (aki) rendelkezik a szülő 9.3.2. alpont szerinti nyilatkozatával, amelynek alapján megállapítható, hogy a gyermekre, a tanulóra tekintettel adómentes iskolakezdési támogatást más munkáltató, bér kifizetője nem nyújtott.

9.3.2. Az a magánszemély, aki a gyermekre, a tanulóra tekintettel adómentes iskolakezdési támogatásban részesült, nyilatkozatot ad – házastársa adóazonosító jelének, valamint a gyermek adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – arról, hogy a gyermek, a tanuló a házastársa útján adómentes iskolakezdési támogatást nem szerzett. A nyilatkozat átvételét a munkáltató, illetve a bér kifizetője igazolja.

9.3.3. A munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként – az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – az adózás rendjéről szóló törvényben a munkáltatóra előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóság számára.

9.3.4. Ha az adóhatóság a magánszemély valótlan nyilatkozata következtében állapít meg adóhiányt a munkáltató, a bér kifizetője terhére, akkor az adóhiány és annak jogkövetkezményei megfizetésére – a munkáltató, a bér kifizetője helyett – a magánszemélyt kötelezi.”

7. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklete III. fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.”

8. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú mellékletének III. fejezete a következő új e) ponttal egészül ki:

[III. A közös őstermelői tevékenységre vonatkozó szabályok a következők:]

„e) az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében a c)–d) pontban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.”

9. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

A Htv. mellékletének 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:

A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül – csak az aktiválás évében és az azt követő adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

– termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;

– telek esetében a beszerzési érték 2%-át

kell eszközértéknek tekinteni.

Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.

Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követő adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték.

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.”

10. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

„10. számú melléklet az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényhez

Az egyes adókötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének különös szabályai

Az adózó adókötelezettségének elektronikus úton történő teljesítése során az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza.

1. Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti az adóbevallási és az adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és a jövedéki adó tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait e törvény 7. számú mellékletében foglaltak szerint a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el.

2. Az 1. pont hatálya alá tartozó adózó az adókötelezettség első alkalommal e melléklet szerint történő teljesítése alkalmával, az arra előírt határidő hónapját megelőző hó 15. napjáig az állami adóhatósághoz és a vámhatósághoz (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együtt: adóhatóság) bejelenti a vele szerződésben álló minősített hitelesítés-szolgáltató nevét, székhelyét és adóazonosító számát.

3. A pénzügyminiszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel az Eat. 27. § (3) bekezdése alapján kiadott együttes rendeletben határozza meg az adókötelezettségét az 1. pontban meghatározottakon túl elektronikus úton teljesíteni jogosult adózók körét, az általuk ezen a módon teljesíthető egyes adókötelezettségekre, annak technikai feltételeire vonatkozó szabályokat, valamint ezek alkalmazásának időbeli ütemezését.

4. A 3. pont hatálya alá tartozó adózó az adókötelezettség első alkalommal e melléklet szerint történő teljesítése alkalmával, az arra előírt határidő hónapját megelőző hó 15. napjáig az adóhatósághoz bejelenti az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének szándékát, a vele szerződésben álló minősített hitelesítés-szolgáltató nevét, székhelyét és adóazonosító számát.

5. Az adóhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésétől való eltérést a 3. pontban említett együttes rendeletben előírt feltételek alapján engedélyezi.

6. Az adózó a vele szerződésben álló minősített hitelesítés-szolgáltatóhoz a szerződés megkötésekor az Eat. 13. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint bejelentést tesz arról, hogy a minősített elektronikus aláírást adókötelezettség teljesítése során is fel kívánja használni.

7. A minősített hitelesítés-szolgáltató megkeresésre az adózó bejelentése alapján az adókötelezettség teljesítése során felhasználni kívánt minősített elektronikus aláírásról kiállított minősített tanúsítvány kiállításáról, illetve annak az Eat. 14. §-ában meghatározott esetekben történő felfüggesztéséről és visszavonásáról az adóhatóságot 15 napon belül tájékoztatja.

8. A Hírközlési Főfelügyelet a minősített hitelesítésszolgáltató neve, székhelye és adóazonosító száma megjelölésével a nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartásból való törlés időpontjáról 15 napon belül az adóhatósághoz adatot szolgáltat.

9. Az adókötelezettség teljesítése során joghatás kiváltására kizárólag a minősített elektronikus aláírás alkalmas. A minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumra e törvénynek az iratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az e törvény hatálya alá tartozó adókötelezettség teljesítése során alkalmazott minősített elektronikus aláírásról kiállított minősített tanúsítvány álnevet nem tartalmazhat.

10. Az elektronikus dokumentum alkalmazásával teljesített adókötelezettség teljesítésének időpontja az a naptári nap, amelyet az adóhatóság az elektronikus dokumentum beérkezéséről kiadott igazolásában feltüntet.

11. A papíralapú adathordozón kiállított irat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumként is megőrizhető.”

11. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

1. A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 8. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„8. az a költség, ráfordítás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;”

2. A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 9. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja.”

12. számú melléklet a 2001. évi LXXIV. törvényhez

Az e törvény 179. §-a szerint a fizetendő általános forgalmi adót növelő összeg

Sor-
szám
A termék megnevezése A fizetendő adó
összege
1. a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 10,50 Ft/l
2. a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre 11,30 Ft/l
3. a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre 11,30 Ft/l
4. a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra 11,30 Ft/l
5. 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira 11,30 Ft/l
6. a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra 11,30 Ft/l
7. a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra, a Jöt. 36. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fűtőolajokra 9 Ft/l
8. a Jöt. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogénre 4,90 Ft/kg
9. a Jöt. 36. § (1) bekezdés g) pontja szerinti sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre 2,50 Ft/nm3
10. a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 8,10 Ft/kg
11. a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 8,10 Ft/kg