Időállapot: közlönyállapot (2002.I.1.)

2001. évi CXX. törvény

a tőkepiacról * 

A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára;

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre;

c) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre;

d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, illetve befektetési alapkezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, illetőleg befektetési alapkezelési tevékenységére;

e) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató határon át történő szolgáltatás nyújtásra;

f) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre;

g) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő határon át történő szolgáltatás nyújtásra;

h) a Magyar Köztársaság területén végzett tőzsdei tevékenységre;

i) a Magyar Köztársaság területén végzett elszámolóházi és központi értéktári tevékenységre;

j) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra;

k) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra;

l) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre;

m) a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvény szerinti felügyeletére.

2. § Nem tartozik a törvény hatálya alá

a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala;

b) a befektetési szolgáltatónak nem minősülő befektető által kizárólag saját számlára, a saját vagyon kockázatára folytatott befektetési tevékenység;

c) a kizárólag az anyavállalat és leányvállalat között, illetve az anyavállalat egyéb leányvállalatai javára folytatott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, kivéve, ha azt befektetési szolgáltató végzi;

d) a kibocsátó által befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül saját számlára, a saját vagyon kockázatára saját kibocsátású értékpapírjára kötött – forgalomba hozatalnak nem minősülő – adásvételi szerződés.

3. § (1) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. tekintetében a 91–97. §, a 106–107. §, a 172. §, a 175–181. §, 199. §-ának (1) bekezdését, valamint a 399–406. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató tekintetében a 98. §, a 106–107. §, a 179. §, a 355. §, valamint a 356–357. §, fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, valamint a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó részét, fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355. §, valamint a 356–357. §, fióktelep formájában működő elszámolóház tekintetében a 342. §, a 355. §, valamint a 356–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos;

2. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről;

3. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott fogalom;

4. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek;

5. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

6. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt;

7. befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;

8. befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele;

9. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság;

10. befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának – ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is –, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;

11. befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet;

12. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos;

13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;

14. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) – meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

15. befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása;

16. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (82. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele;

17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat;

18. befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja;

19. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére;

20. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató saját nevében az ügyfél javára (terhére) folytatott tevékenysége;

21. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet;

22. deltatényező: az opció alapjául szolgáló befektetési eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám;

23. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség;

24. devizabelföldi:

a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót – ideértve az egyéni céget is – és az önfoglalkoztatót) is,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaságot,

e) a külföldön lévő külképviselet;

25. devizakülföldi:

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá

f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;

26. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

27. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata;

28. elfogadott ország: Magyarország, valamint minden olyan ország, amely kielégíti a következő feltételeket:

a) a befektetési szolgáltatási tevékenység prudens folytatása biztosított és megfelelően felügyelt,

b) rendelkezik a pénzmosás megelőzését szolgáló megfelelő jogszabályi előírásokkal,

c) rendelkezik megfelelő adatvédelmi előírásokkal, és

d) illetékes felügyeleti hatóságával a Felügyeletnek együttműködési megállapodása van;

29. elismert (szabályozott) piac: az elfogadott ország tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:

a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,

b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),

d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),

e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,

f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),

g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről, és

h) a piacot a Felügyelet elismeri (nyilvántartásba veszi és közzéteszi);

30. ellenőrző részesedés: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

31. ellenőrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

32. elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás;

33. elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet;

34. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz;

35. értékpapírkód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja (ISIN azonosító);

36. értékpapír-sorozat: az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége;

37. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;

38. értékpapír-letéti őrzés: értékpapír befektetési szolgáltató által megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása;

39. értékpapír-letétkezelés: értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása;

40. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás;

41. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;

42. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni;

43. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás;

44. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató;

45. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik;

46. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel;

47. garanciaalap: tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál;

48. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

49. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration);

50. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;

51. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

52. indexkövető befektetési alap: olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely elismert (szabályozott) piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott;

53. intézményi befektető:

a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a biztosító részvénytársaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő;

54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez;

55. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére;

56. jegyzési garanciavállalás:

a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy

b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás;

57. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke;

58. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik;

59. kereskedelmi tevékenység: befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje;

60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;

61. kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja;

62. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven);

63. klíringtag: az elszámolási rendszerben közvetlenül részt vevő személy;

64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történő kockázatvállalás, így különösen

a) befektetési hitel nyújtása az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek,

b) halasztott pénzügyi teljesítés engedése az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek,

c) az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlása, tulajdonban tartása,

d) tulajdoni részesedés megszerzése, tulajdonban tartása az ügyfélvállalkozásban, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó bármely vállalkozásban,

e) minden olyan pozíció, amely az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott értékpapírra vezethető vissza,

f) az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott, a befektetési szolgáltatónál óvadékba helyezett értékpapír,

g) értékpapír-kölcsönzés,

h) az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen egyéb követelés, ide nem értve

1. a szavatoló tőke kiszámítása során a befektetési szolgáltató által levont tételeket;

2. valutában bonyolított ügyletek esetében a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló követelést;

3. értékpapír-adásvételi ügyletek esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést;

65. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott fogalom;

66. kollektív befektetéskezelés: a kollektív befektetési forma részére végzett portfóliókezelési tevékenység;

67. kollektív befektetési értékpapír:

a) a befektetési jegy, továbbá

b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító – bemutatóra vagy névre szóló – okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja – az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva – az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés;

68. kollektív befektetési forma: azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos jogi keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és működésének célja, hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként a befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési szolgáltatást;

69. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

70. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás;

71. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként és értékpapír számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás;

72. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;

73. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a 81. §-ban foglalt befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás;

74. leányvállalat: az Szmt.-ben meghatározott fogalom;

75. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét;

76. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír;

77. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;

78. nyílt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra;

79. nyilvános ajánlattétel: értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett eladási ajánlat;

80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala;

81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;

82. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik;

83. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló – értékpapírnak nem minősülő – okirat;

84. pénzügyi eszköz: a befektetési eszköz és a deviza;

85. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége;

86. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli;

87. pozíciólezáró nettósítás: azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repóra vagy fordított repóra, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik;

88. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg;

89. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

90. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír;

91. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéjének azon része, valamint azok az egyéb források, amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésébe azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonhatók;

92. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);

93. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít;

94. teljesítés: a klíringtagok egymással szemben – valamint a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a klíringtagok és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között – fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg a klíringtagok egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása);

95. tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet;

96. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek;

97. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír;

98. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy;

99. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru;

100. ügyfél: az a személy, aki törvény alapján arra felhatalmazott szervezettől, személytől a 81. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást, vagy a 83. §-ban meghatározott árutőzsdei szolgáltatást vesz igénybe;

101. ügyfélcsoport: a Hpt. szerint meghatározott fogalom;

102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál;

103. ügynök:

a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási

szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezeli;

b) az a személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét elősegítő tevékenységet végez;

104. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

105. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell;

106. vezető állású személy:

a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg;

107. zárt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra.

(2) E törvény alkalmazásában

1. Kincstár: a Magyar Államkincstár Rt,

2. ÁKK Rt.: az Államadósság Kezelő Központ Rt,

3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,

4. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,

5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,

6. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,

7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBA HOZATALA

III. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA

Általános rendelkezések

6. § (1) Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.

(2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.

(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.

(5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.

A dematerializált értékpapír előállítása

7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:

a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,

b) a kibocsátásról szóló döntést,

c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és

e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.

(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.

(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.

9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.

(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(3) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti.

(4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

Az értékpapír átalakítása

10. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.

(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési szolgáltatót, amellyel értékpapírszámlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.

(4) A letétkezelőnél letétként elhelyezett értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik.

11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.

(2) Az értékpapír átvételére jogosult személy az átvételt követően haladéktalanul továbbítja az értékpapírt a központi értéktárhoz. A központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapírszámláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján.

(3) Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.

12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa – az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató megjelölésével – az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat befektetési szolgáltató közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg.

(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa határidő nélkül követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetőleg a lejáratkor esedékes összeget. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír-követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.

IV. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA

Az értékpapír zártkörű forgalomba hozatala

13. § Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha a kibocsátás során az értékpapírt kizárólag egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel, a befektető előzetes szándéknyilatkozata alapján, ideértve, ha

a) az értékpapírt kizárólag intézményi befektetők számára ajánlják fel;

b) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket;

c) a kibocsátó olyan értékpapírcserét bonyolít le, amely a kibocsátó alaptőkéjének növekedését nem eredményezi, feltéve, hogy az átváltandó értékpapír sem került nyilvánosan forgalomba;

d) a kibocsátó olyan értékpapírcserét bonyolít le, amelynek során az értékpapír forgalomba hozatalára átváltoztatható kötvények átváltásával, vagy más értékpapír által biztosított jogok gyakorlásával kerül sor, feltéve, hogy az átváltandó értékpapír sem került nyilvánosan forgalomba;

e) az alaptőke felemeléséből származó értékpapírt részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;

f) az alaptőke felemeléséből származó értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;

g) az értékpapírt a kibocsátó a munkavállalóinak, volt munkavállalóinak, illetve választott tisztségviselőinek értékesíti.

14. § (1) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának feltétele:

a) információs összeállítás készítése a kibocsátandó értékpapírról és a kibocsátóról és annak, valamint az értékpapír szövegtervezetének vagy a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetének a Felügyelet részére történő benyújtása;

b) a kibocsátandó értékpapír fajtájának, típusának, névértékének, darabszámának, értékpapír kódjának, a kijelölt, illetve megcélzott vásárlóknak, illetve azok körének a forgalomba hozatal kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőző, a Felügyelet részére történő bejelentése;

c) az eljárásért fizetendő díj befizetésének igazolása.

(2) Zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéke nem lehet kevesebb, mint tízmillió forint.

(3) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén befektetési szolgáltató igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.

15. § (1) Az információs összeállításnak oly módon kell tartalmaznia a kibocsátandó értékpapír, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatait, hogy a befektető az értékpapír-vásárlás kockázatát felmérhesse. Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni, és felelős az abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért.

(2) Az információs összeállítás félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. Az információs összeállítást a befektetők részére át kell adni, illetőleg elektronikus úton rendelkezésükre kell bocsátani.

16. § Részvény zártkörű kibocsátása esetén a kibocsátó (alapító) köteles

a) az alapító okiratot, alapszabályt,

b) alaptőke-emelés esetén az erről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot,

c) a részvény értékpapír kódját,

d) az értékpapír szövegtervezetét, illetőleg a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot,

e) a részvény lehetséges jegyzőinek a részvények átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozatait, és

f) a felügyeleti díj befizetésének igazolását

a cégbírósághoz történő benyújtással egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtani.

17. § (1) Ha a forgalomba hozatal a zártkörű forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályt sért, vagy jogszabály megkerülésére irányul, akkor

a) részvény kibocsátása esetén a Felügyelet a 16. §-ban meghatározott iratok benyújtását követő tizenöt napon belül felhívja a kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói figyelmét és egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, hogy a kibocsátás a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg;

b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása esetén a Felügyelet a 14. §-ban meghatározott bejelentést követő tizenöt napon belül megtiltja a forgalomba hozatalt.

(2) Ha a Felügyelet tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a zártkörű forgalomba hozatalra vonatkozó bejelentést tudomásul vette.

18. § Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát. A zártkörű forgalomba hozatalhoz készített dokumentáció a befektetőknek csak közvetlenül küldhető meg.

19. § A kibocsátó a forgalomba hozatal tényleges eredményét az értékesítés lezárását követő tizenöt napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

20. § (1) A zártkörűen kibocsátott értékpapír egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve ezt követően a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabály alkalmazása szempontjából egyedileg előre meg nem határozott körben történő átruházásnak minősül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló személyek részére teszi meg.

(2) A zártkörűen kibocsátott értékpapírra vonatkozóan kibocsátott másodlagos értékpapír nem hozható nyilvánosan forgalomba.

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala

21. § Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.

Állampapír nyilvános forgalomba hozatala

22. § (1) Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó

a) ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé, és

b) ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal befektetési szolgáltatót bízzon meg.

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdése] nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdés]. A kibocsátási árat – amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a nyilvános ajánlattétellel megegyező módon kell közzétenni.

(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.

(5) Az ismertető és a nyilvános ajánlattétel kötelező tartalmi elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

Egyéb értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala

23. § (1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó

a) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé;

b) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót bíz meg, kivéve, ha

1. befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy

2. a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.

(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.

(3) A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes üzleti éve működjön, kivéve, ha a kötvényt állami készfizető kezességvállalással, vagy valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba.

24. § (1) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, ha a kibocsátást követően a gazdálkodó szervezet hiteltartozásainak – beleértve a kibocsátandó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjének összegét, illetve ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba, a kibocsátó köteles egy, a Felügyelet által elismert hitelminősítő szervezettel minősítést készíttetni, kivéve, ha

a) a kibocsátó hitelintézet, vagy

b) a visszafizetésére az állam készfizető kezességet, vagy hitelintézet bankgaranciát vagy készfizető kezességet vállal.

(2) A kibocsátó – hitelintézet kivételével – a saját tőkéjét meghaladó mértékű hiteltartozás tényét, illetőleg az (1) bekezdésben meghatározott minősítést a kibocsátáshoz kapcsolódó dokumentumokon (ideértve a hirdetéseket is) feltűnő módon köteles feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a minősítést a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír futamideje alatt legalább évente meg kell ismételni, s annak eredményét, megállapításait tizenöt napon belül a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdése] nyilvánosságra kell hozni.

(4) Az elismert hitelminősítő szervezetek listáját a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben megjelenteti. A Felügyelet a hitelminősítéssel foglalkozó szervezetet akkor veszi listára, ha a szervezet által alkalmazott minősítési eljárások helytállósága múltbeli adatokkal tesztelt, a módszertan alkalmazása és tesztelése legalább egy éve folyamatban van, a szervezet működése átlátható, kvalitatív és kvantitatív jelentéseket szolgáltat a nyilvánosságnak és megfelelő működéséhez szükséges erőforrásokkal bír.

25. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve elszámolóház – a kibocsátóval történő megállapodás alapján – a saját tulajdonában lévő sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.

(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó nevét,

b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét,

c) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét,

d) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

e) a kibocsátott értékpapírok számát, és

f) a kibocsátó aláírását.

(3) A másodlagos értékpapír kibocsátásának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.

26. § Semmis az értékpapír jegyzése, az adásvételére kötött szerződés, valamint a tulajdonszerzés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és nyilvános ajánlattétel hiányában, illetőleg – a 23. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset kivételével – befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták forgalomba.

A tájékoztató

27. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.

(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a kibocsátó a 15. § szerinti információs összeállítást készít, amihez mellékelni kell az alapul fekvő értékpapírra vonatkozó tájékoztatót.

(5) Ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozták forgalomba, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport, illetőleg az ezekből származó bevételek és kiadások, illetőleg az eszközzel, illetve eszközcsoporttal kapcsolatos kockázatok részletes bemutatását.

28. § A tájékoztató kötelező tartalmi elemeit a 3. és 4. számú mellékletek tartalmazzák.

29. § (1) A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az értékpapírra vonatkozó elővásárlási jogot, ennek allokációs következményét.

(2) A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia:

a) ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák forgalomba;

b) hitelintézet kivételével azt a tényt, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását követően a kibocsátó hiteltartozása meghaladja saját tőkéjének összegét, illetőleg a 24. § (1) bekezdése szerinti minősítést;

c) a kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatóban szereplő, a forgalomba hozatalt megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó nyilvántartásaival megegyeznek, illetőleg az ezen adatokból következő állítások helytállóak, valamint

d) a kibocsátó és a forgalmazó 40. § (1) bekezdésében meghatározott felelősségét.

Egyszerűsített tájékoztató

30. § (1) A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához egyszerűsített tájékoztatót készíthet

a) ha a forgalomba hozatal kezdő napját megelőző hat hónapon belül a 27–29. § szerinti tájékoztatót jelentetett meg,

b) kibocsátási program részkibocsátása esetében.

(2) Az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplő újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat. Az egyszerűsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi tájékoztatót.

(3) Az egyszerűsített tájékoztató közzétételének engedélyezésére, közzétételére, az abban szereplő adatokért történő felelősségvállalásra a tájékoztatóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a kibocsátó egy éven belül legalább két egyszerűsített tájékoztatót tesz közzé, úgy azokat egységes szerkezetbe foglalva kell elkészíteni.

Tájékoztató a kibocsátási program keretében forgalomba hozott értékpapírok esetén

31. § (1) Ha a kibocsátó kibocsátási program keretében hoz forgalomba értékpapírt, a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályokat a program indulásakor köteles alkalmazni.

(2) A kibocsátási programot, illetőleg megindításának tényét a program hatálya alá tartozó első részkibocsátás kezdő napját legalább hét nappal megelőzően a kibocsátó nyilvánosságra hozza.

(3) A program hatálya alá tartozó egyes részkibocsátások esetében a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját legalább öt nappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatairól (a kibocsátás össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja stb.) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal egyedi adatait nyilvánosságra hozza.

(4) A kibocsátási program ideje alatt a kibocsátó köteles gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetéről információs összeállítást készíteni a tárgy üzleti évet, illetve az üzleti év hatodik hónapját követően és azt az időszak utolsó napját követő negyvenöt napon belül nyilvánosságra hozni, valamint a Felügyelet részére megküldeni.

(5) A kibocsátási programra kiadott felügyeleti jóváhagyás legfeljebb két évig érvényes.

A tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételének engedélyezése

32. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. Az engedélykérelmet a forgalmazónak és a kibocsátónak együttesen kell benyújtania.

(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a tájékoztató tervezetét három példányban;

b) a nyilvános ajánlattétel szövegtervét;

c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;

d) a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;

e) a felügyeleti díj befizetésének igazolását;

f) gazdasági társasági, vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a cégkivonatot és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerződést;

g) a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot, valamint

h) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.

(3) A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a forgalmazó köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.

(4) A Felügyelet jogosult a forgalmazó és a kibocsátó birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni.

(5) A Felügyelet előírhatja a benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását.

(6) Ha az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a forgalmazót és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltűnő módon történő feltüntetésére.

33. § A kibocsátó és a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.

34. § (1) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a 32. § (3)–(6) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedésnek.

(2) Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak engedélyezését követő harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet általi ismételt engedélyezést követően tehető közzé.

(3) A forgalomba hozatali eljárást a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételétől számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni.

A tájékoztató módosítása

35. § (1) Ha a közzététel engedélyezése és a forgalomba hozatali eljárás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató módosítását.

(2) A kibocsátó és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató módosítását indokolttá teszi.

(3) A tájékoztató módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató módosításának engedélyezése a 34. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt nem hosszabbítja meg. A módosítás engedélyezésére a tájékoztató engedélyezésének szabályait kell alkalmazni.

(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.

(6) Ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására.

(7) A tájékoztató közzétételének engedélyezése és a forgalomba hozatali folyamat lezárása közötti időben a 3. számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e) pontjában meghatározott adatok – az értékesítésre felajánlott értékpapír mennyiségének változása kivételével – nem módosíthatók.

A nyilvános ajánlattétel

36. § A nyilvános ajánlattétel tartalmazza:

a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;

b) a forgalomba hozandó értékpapír, a kibocsátó megnevezését;

c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;

d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;

e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját;

f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.

A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele

37. § (1) A nyilvános ajánlattételt a kibocsátó és a forgalmazó együttesen, hirdetményben hozza nyilvánosságra.

(2) A hirdetményt legkésőbb hét nappal a forgalomba hozatali eljárás kezdő napját megelőzően, legalább az (5) bekezdésben megjelölt helyen kell közzétenni.

(3) A kibocsátási ár a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomba hozatali eljárás kezdőnapját megelőző napon is közzétehető. Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell a kibocsátási ár közzétételének időpontját is.

(4) A tájékoztató teljes szövegét a forgalomba hozatali eljárás megkezdése előtt

a) közzé kell tenni az (5) bekezdésben meghatározott helyen, vagy

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani.

(5) A közzététel helye:

a) egy országos napilap és

b) egy, a Felügyelet által működtetett, vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási és tárolási rendszer, vagy

c) egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap.

(6) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.

A hirdetés szabályai

38. § (1) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig a forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: dokumentum) tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább három nappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtását követő három munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését – a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából – a Felügyelet jóváhagyta.

39. § A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás tényleges lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a közzététel szabályai szerint nyilvánosságra hozza.

A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok

40. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell.

(2) A tájékoztatót a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

41. § Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt módosításra kerül, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti és a jegyzés vagy vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt. A befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A módosítás közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

42. § (1) Ha jogszabály vagy a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, illetve a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszafizetni.

(2) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

43. § A kibocsátót és a forgalmazót (vezető forgalmazót) a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől számított öt évig terheli a 40–42. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

A forgalomba hozatal módja és általános szabályai

44. § (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által jóváhagyott kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (egyszerűsített tájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.

(2) Nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapírszámlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette.

(3) A kibocsátó eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak.

(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az egyszerűsített tájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor. Az értékpapír átvételére kizárólag az elfogadott nyilatkozat alapján kerülhet sor.

(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az eladónak vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok – a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában – az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

45. § Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 42. §-ban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.

Az allokáció

46. § (1) A tájékoztatóban, egyszerűsített tájékoztatóban vagy ismertetőben közölni kell a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő allokáció befejezésének időpontját, valamint az allokáció eredményéről való értesítés módját.

(2) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.

(3) Ha az értékpapír megszerzése a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.

47. § A forgalomba hozatal

a) jegyzés,

b) aukció,

c) folyamatos kibocsátás, vagy

d) adagolt kibocsátás

útján történhet.

A jegyzési eljárás

48. § (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.

(2) Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes összértékének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb forgalomba hozatali összeget.

(3) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó határozza meg, de az nem lehet rövidebb, mint három munkanap és nem lehet hosszabb, mint hatvan munkanap.

(4) A kibocsátó a jegyzést – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.

Az aukció

49. § (1) Az aukció lebonyolításának időpontját, a lebonyolítás rendjét, az aukción való részvétel feltételeit, az aukció feltételeit, így különösen a benyújtható legkisebb vagy legmagasabb ajánlati mennyiséget, az allokáció szabályait a kibocsátó, illetve a forgalmazó a tájékoztatóban vagy az ismertetőben nyilvánosságra hozza.

(2) Amennyiben a kibocsátó, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.

(3) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.

(4) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által jóváhagyott kereskedési rendszeren keresztül érvényes.

(5) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó, illetve a forgalmazó határozza meg.

Folyamatos forgalomba hozatal

50. § (1) Állampapír és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír folyamatos kibocsátás útján is forgalomba hozható.

(2) A folyamatos kibocsátásra – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell alkalmazni.

(3) A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-ai gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően és azt negyvenöt napon belül közzétenni, valamint ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek megküldeni. Ezt a szabályt állampapír folyamatos forgalomba hozatala esetén nem kell alkalmazni.

(4) A kibocsátási időszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival.

Adagolt kibocsátás

51. § (1) Állampapír és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala adagolt kibocsátás útján is történhet.

(2) Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.

V. Fejezet

NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓINAK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

Rendszeres tájékoztatás

52. § (1) Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni.

(2) A kibocsátó a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak.

(3) A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat.

(4) A konszolidált beszámoló készítésére kötelezett kibocsátók a konszolidált beszámolón alapuló adatokat az Szmt. által előírt határidőben az (5) bekezdésnek megfelelően kötelesek közzétenni.

(5) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon.

(6) Az éves és féléves gyorsjelentést az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek.

(7) A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával a gyorsjelentés és az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított gyorsjelentés és éves jelentés nyilvánosságra hozatalára az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatót megismerhessék.

(9) A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(10) Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a rendszeres tájékoztatónak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.

(11) A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által engedélyezett szabályzatában az (5) bekezdésben meghatározott közzétételi mód mellett más nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat.

53. § (1) Az éves és féléves gyorsjelentést, az éves jelentést a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni. Az éves és féléves gyorsjelentés, valamint az éves jelentés tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik.

(2) Az éves és féléves gyorsjelentésnek, valamint az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

(3) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény az 52. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves jelentését.

(4) Az a kibocsátó, amely az 52. § (2) bekezdése szerinti időszakban tájékoztatót tesz közzé, mentesül az adott időszakra vonatkozó jelentéskészítési és közzétételi kötelezettség alól, feltéve, hogy a tájékoztató tartalma megfelel az adott éves jelentésre vagy gyorsjelentésre előírt követelményeknek. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó gyorsjelentést vagy éves jelentést nem tesz közzé.

Rendkívüli tájékoztatás

54. § (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója – az állampapír kivételével – köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a Felügyeletnek megküldeni, és legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt a döntés meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétől, illetve azoknak a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani.

(3) A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által engedélyezett szabályzatában az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi mód mellett más nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat.

(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatót megismerhessék.

(5) Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban köteles közzétenni az (1) bekezdés szerint minden olyan információt, amely az adott eszköz vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai

55. § (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell.

(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 54. § (1) bekezdésében meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.

(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése

56. § A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik

a) az értékpapír lejártával;

b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 57. § szerinti engedélyével;

c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.

57. § (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni legalább a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken köteles megjelentetni.

VI. Fejezet

NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM

Külföldi értékpapírok belföldi nyilvános forgalomba hozatala

58. § Külföldi kibocsátó értékpapírjainak belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalához, elismert piacra történő bevezetéséhez, külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldön első ízben egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: forgalmazás) a Felügyelet engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályokat az 59–62. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

59. § (1) Amennyiben a kibocsátó székhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában van és az ajánlattevő egyidejűleg – legfeljebb hatvan napon belül – kettő vagy több tagállamban tesz közzé nyilvános ajánlattételt, illetve nyújtja be elismert piacra történő bevezetési kérelmét, akkor az 58. § szerinti engedélyt a kibocsátó székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága adja meg, amennyiben a nyilvános ajánlattételre illetve a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtására a kibocsátó székhelye szerinti tagállamban sor kerül.

(2) Ha a kibocsátó székhelye szerinti tagállamban nem kívánják meg a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését, a nyilvános ajánlatot tevő személy megválasztja az eljáró hatóságot azon tagállamok illetékes hatóságai közül, amelyekben a nyilvános ajánlattételre, illetve a bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, és ahol a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését előírják.

(3) Amennyiben a kibocsátó székhelye nem azon tagállamok valamelyikében található, ahol a nyilvános ajánlattételre, illetve a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, az ajánlattevő választja meg az eljáró hatóságot azon tagállamok illetékes hatóságai közül, amelyekben a nyilvános ajánlattételre, illetve a bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, és ahol a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezést előírják.

(4) Részvény és átváltható kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén, amennyiben a kibocsátó részvényeit a tőzsdére korábban bevezették és a székhely szerinti tagállamban a tájékoztatót előzetesen engedélyezték, a Felügyelet beszerzi a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának véleményét.

(5) A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb hét nappal megelőzően a kibocsátó a (6) bekezdésben szereplő információval kibővített tájékoztatót, annak hiteles magyar fordítását és a székhelye szerinti, vagy a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek. A kibocsátó köteles tájékoztatni a Felügyeletet arról, hogy az Európai Unió melyik tagállamában nyújtott be engedélykérelmet, illetve mely tagállamban szándékozik az első engedélykérelem benyújtásától számított hat hónapon belül engedélykérelmet benyújtani.

(6) A tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, valamint az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre.

60. § (1) Az 58. §-ban meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha

a) a befektetési eszköz a magyar jog vagy a kibocsátó székhelyének joga szerint értékpapírnak minősül;

b) a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által a forgalomba hozatalra meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve – ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles – az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;

c) a devizabelföldi befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított;

d) a kibocsátó teljesíti az értékpapírok belföldi nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket;

e) a kibocsátó székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal.

(2) Nemzetközi szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet elfogadja a külföldi értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre engedélyezett tájékoztatót.

61. § A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott értékpapírok belföldön történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó a 7. számú melléklet szerint összeállított ismertetőt a felügyeleti engedély megadását követően a tájékoztatóra előírt módon közzétegye.

62. § (1) A külföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldön egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására és forgalmazására belföldi befektetési szolgáltató igénybevételével kerülhet sor.

(2) A külföldi kibocsátó által készített, a Felügyelet által engedélyezett vagy elfogadott tájékoztatót a kibocsátó által választott nyelven és magyar nyelven is közzé kell tenni.

(3) Külföldi állam által kibocsátott értékpapír esetében a nyilvános forgalomba hozatalhoz – a 22. §-ban foglaltaktól eltérően – tájékoztatót kell közzétenni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni az Európai Unió másik tagállama által kibocsátott értékpapír esetében.

Belföldi értékpapírok külföldi nyilvános forgalomba hozatala

63. § (1) Az állampapír kivételével belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő nyilvános forgalomba hozatalát, elismert értékpapírpiacra történő bevezetését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(2) A bejelentéssel egyidejűleg a Felügyeletnek meg kell küldeni:

a) a forgalomba hozatal helyének joga által előírt tájékoztató, illetve információs összeállítás tervezetét,

b) az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a dematerializált okirat tervezetét.

(3) Belföldi kibocsátó értékpapírja külföldön kizárólag elismert értékpapírpiacon hozható nyilvánosan forgalomba.

(4) A kibocsátó a nyilvános forgalomba hozatal helyének joga szerint meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetőknek szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja az adott elismert piac nyelvén és magyar nyelven.

64. § (1) A 63. §-ban foglaltaktól eltérően a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának az Európai Unió másik tagállamában történő nyilvános forgalomba hozatalát, elismert értékpapírpiacra történő bevezetését a Felügyelet a belföldi nyilvános forgalomba hozatal szabályai szerint engedélyezi, kivéve, ha az ajánlattevő a (2) bekezdés szerint más eljáró hatóságot választ.

(2) Ha a belföldi székhelyű kibocsátó az Európai Unió egy vagy egyidejűleg – legfeljebb hatvan napon belül – több tagállamában nyújt be nyilvános ajánlattételre, illetve tőzsdei bevezetésre vonatkozó engedélykérelmet, és a kibocsátó Magyarországon nem kérelmezi értékpapírjai nyilvános forgalomba hozatalát, a kibocsátó választhatja meg az eljáró hatóságot az Európai Unió azon tagállamainak hatóságai közül, ahol a nyilvános forgalomba hozatalra vagy a tőzsdei bevezetésre sor kerül, feltéve, hogy az a hatóság a tájékoztató engedélyezését előzetesen megköveteli.

(3) Amennyiben a belföldi székhelyű kibocsátó a (2) bekezdés alapján más eljáró hatóságot választ, az engedélykérelemnek a külföldi felügyeleti hatóság számára történő benyújtásával egyidejűleg a Felügyeletnek bejelenti a tervezett értékpapír-kibocsátást és megnevezi az általa választott eljáró hatóságot.

HARMADIK RÉSZ

BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN

VII. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

65. § (1) E fejezet alkalmazásában befolyásszerzés: a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen öröklés, jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján