Időállapot: közlönyállapot (2003.VII.15.)

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet, illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,

f) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket.

A jelzálog-hitelezési tevékenység feltételei

68. § (1) A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az alapszabályt,

b) az üzleti tervet,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,

d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A Felügyelet az engedély kiadását megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

(3) A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) 60 százalékát. A fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

(4) A jelzáloghitel összege nem haladhatja meg az alapjául szolgáló életbiztosítási összeget.

(5) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit külön jogszabály határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.

69. § (1) A biztosítónak a jelzálog-hitelezési tevékenységgel összefüggő egyedi kockázatokat, a kintlévőségeket és a fedezeteket a (3) bekezdés szerinti módon minősíteni és értékelni kell.

(2) A biztosító jelzáloghitelt kizárólag életbiztosítási díjtartaléka 5 százalékát meg nem haladó mértékig nyújthat.

(3) A jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(4) A jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

70. § (1) Harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50. §-ban, a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó működését.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,

b) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,

f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,

g) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti,

h) a kérelmező biztosító a 126. § (6) bekezdésében foglalt minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,

i) a kérelmező biztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket,

j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,

k) a kérelmező biztosító, illetve biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.

(3) A harmadik országban (székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább 5 éves biztosítási vagy állami gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,

d) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.

(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.

(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele

a) a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,

b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,

c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(7) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

II. Fejezet

BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK

A biztosító, a független biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó bejelentési kötelezettségei

71. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,

c) szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét,

d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez,

e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást,

f) székhelye megváltozott,

g) könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,

h) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát.

(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,

b) a biztosítóban 5 százalékot meghaladó, de a 111. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,

c) a 89. § (1) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,

d) a külön jogszabályban megállapított mértékű nagykockázatokat,

e) a nagykárokat,

f) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását,

g) az alapszabály (alapító okirat) módosítását,

h) a tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat,

i) az alkusszal és a szaktanácsadóval kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,

k) a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését,

l) könyvvizsgálójának megválasztását.

(3) A nagykockázatok és nagykárok határértékeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

72. § (1) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

(2) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait - azok bevezetését követő 15 munkanapon belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.

(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a megszűnést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eszközalap elnevezését, a megszüntetés okát, az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

73. § (1) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 15 munkanapon belül bejelenteni, ha a biztosításközvetítő tevékenységet végző természetes személy a 36. § (5) bekezdésében és a 229. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 41. § (2), 48. § (4) bekezdésekben előírt végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.

(2) A biztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

(3) A biztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

74. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles az 5. számú melléklet 1. B) a)-d) alpontjaiban foglalt adatokat és azok változásait a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.

(2) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

a) a független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

b) a székhely vagy telephely címének megváltozását.

(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni

a) a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását,

b) a 41. § (3) bekezdésében foglalt független biztosításközvetítői nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(4) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.

75. § (1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve határon átnyúló tevékenységként első alkalommal másik tagállamban független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.

(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 79. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító köteles ezt a Felügyeletnek bejelenteni, amelynek eljárására a 79. § (2) bekezdésében és a 80. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei

76. § (1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 6. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A 6. számú melléklet I. pontjában foglalt tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) A biztosító a 6. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a negyedéves adatszolgáltatás keretében bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

77. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel.

(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több biztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

78. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep létesítés szabályai

79. § (1) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését,

f) a fióktelep címét,

g) a kézbesítési megbízott megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló adatok szerint a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő biztosítót is.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő biztosító rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével.

80. § (1) A Felügyelet a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító a 79. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, legkésőbb 3 hónapon belül köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.

(2) A másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a biztosító részére továbbítja.

(3) A fióktelep a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam lejártát követően hozható létre és kezdheti meg működését.

(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-g) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.

A határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai

81. § (1) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatokat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) a biztosító mely ágazatokra rendelkezik tevékenységi engedéllyel,

b) milyen ágazatokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,

c) a biztosító rendelkezik-e a megfelelő szavatoló tőkével.

A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő biztosítóval is.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító az (1) bekezdésben foglaltakat nem közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ezt legkésőbb 1 hónapon belül köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.

(4) A biztosító a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.

(5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító az (1) bekezdésben előírtak szerint a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, amelynek eljárására a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.

82. § (1) Ha a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a biztosítási tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.

(2) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

III. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETŐIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A vezető állású személy

83. § (1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(3) Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább 5 éves biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik (az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra),

d) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

e) biztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(4) A biztosító felügyelő bizottságának tagjai közül a (3) bekezdés c), illetve d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelő bizottság elnökére nézve kötelezőek.

(5) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(6) A Felügyelet indokolt esetben a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését.

Az ügyvezető

84. § (1) A biztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 83. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a biztosítóval - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - munkaviszonyban áll.

(2) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az ügyvezetőt megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja.

(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő biztosító esetén két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult.

(4) A 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító, egyesület esetén az egyesület képviseletére két ügyvezető együttesen jogosult.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.

Az egyéb vezetők

85. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) ha az 1. számú mellékletben meghatározott nem életbiztosítási ág A) részének 1. és 2. számú ágazatába, valamint 18. számú ágazatába tartozó fedezet betegséggel és balesettel összefüggő szolgáltatást is tartalmaz, vagy a 2. számú mellékletben meghatározott életbiztosítási ágba tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost (a továbbiakban: egyéb vezetők)

köteles foglalkoztatni.

(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni.

(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(4) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 részvénytársaságnál tölthetnek be ilyen pozíciót.

(5) A törvény 126. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább ügyvezetőt köteles foglalkoztatni.

(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban, a 87. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban és a 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.

(7) A 86. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 87. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 88. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 89. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(8) A Felügyelet indokolt esetben, a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti az egyéb vezetők felmentését.

(9) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(10) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(11) A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket köteles alkalmazni.

A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

86. § (1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;

b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál szerzett gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik;

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét,

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,

e) az a)-d) pontokra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a biztosító vezető biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(4) A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A biztosító vezető jogtanácsosa

87. § (1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

88. § (1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás, a 146. §-ban és a 172. §-ban meghatározott éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)

89. § (1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.

(2) A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata kizárólag

a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki.

(4) A belső ellenőrzés vezetőjének (belső ellenőrnek) - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrizni kell.

(5) A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

A biztosító vezető orvosa

90. § (1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki

a) orvosi diplomával,

b) orvosi alap-szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető orvosa felelős

a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,

b) a biztosító egészségi kockázat és kárszakértői munkájának szakszerűségéért.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

91. § (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,

aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

92. § (1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy kockázati csoporton túl tevékenységét más ágazatra vagy más kockázati csoportra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 67. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

Az állományátruházás

93. § (1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, illetve az ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyar Köztársaság területén lévő fióktelepének biztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

94. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) abban az esetben, ha az átvevő biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(2) Az állományátruházást engedélyező felügyeleti hatóság megkeresi az átvevő biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tőke szintjét.

(3) Ha az átvevő biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a biztosítottak érdeke sérülne.

(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama illetékes hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.

(6) Tagállamban létesített biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolást az átvevő biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.

(7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni.

(8) Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.

95. § (1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát köteles 2 országos napilapban közzétenni.

(2) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől, biztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - 30 napra - felmondhatja.

(3) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK

A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei

96. § A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő fél, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,

g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár - a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

h) az egyes igények elévülési idejét,

i) az életbiztosításnál, ha maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat,

l) a biztosító, illetve fióktelep címét,

m) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.

A biztosítási termékek terjesztése

97. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék esetében jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat.

(3) Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést - ideértve a biztosítási termék független biztosításközvetítő igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is - észlel, haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.

A termékterv

98. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 4. számú mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az ügyvezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ág vezetőjének aláírását.

99. § (1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben meghatározott termékekre a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti tagállam szabályozása az irányadó.

100. § (1) Az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább 80 százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.

(2) A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.

A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése, megtiltása

101. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, vagy

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy

c) a biztosító nem, vagy nem a 4. számú mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,

a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, döntését köteles a felfüggesztő határozat meghozatalát követő 10 napon belül 2 országos napilapban közzétenni.

102. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 101. § (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a termék terjesztését megtiltotta, döntését köteles a termék terjesztését megtiltó határozat meghozatalát követő 10 napon belül 2 országos napilapban közzétenni.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai

103. § (1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben [63. § (2) bekezdés] vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben [92. § (1) bekezdés] nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során:

a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. számú melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban, vagy

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, vagy

c) a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén a károk rendezésével csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban, illetve egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát befolyásolhatja, illetve egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e vállalkozásnak a vezető tisztségviselői és a jogvédelmi károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. számú melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek. A jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik. A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén a biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat jogi képviselőt, azt követően, hogy a biztosított nem kívánt élni a jogi képviselő szabad megválasztásának jogával. A biztosító ebben az esetben legalább három jogi képviselőt köteles ajánlani a biztosított részére. A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

(5) A biztosító az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott megoldások közül egyszerre kettőt vagy hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási jogviszony esetében csak egy megoldás alkalmazása lehetséges.

(6) Az (1)-(5) bekezdések csak arra a biztosítóra alkalmazandók, amely a jogvédelmi biztosítási ágazat mellett más nem életbiztosítási ágazatban is tevékenykedik.

(7) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 96. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy államigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell. Amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Amennyiben az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni,

c) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(8) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (7) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

(10) Külön meghatalmazás alapján a biztosítónak a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai, illetve a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás képviseletére jogosult személyek - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - bármely államigazgatási vagy bírósági eljárásban elláthatják a biztosított képviseletét.

104. § Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül. A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben, amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

A biztosítási szerződéskötési kötelezettség

105. § (1) Biztosítási szerződéskötési kötelezettség a 7. számú mellékletben, illetve más, törvényben meghatározott esetekben írható elő.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.

(3) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekről, és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról (kötvénynyilvántartás).

(4) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a biztosított üzemben tartó, a jármű és a szerződés alább felsorolt adatait:

a) a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét), születési idejét, anyja nevét és lakcímét (telephelyét),

b) a gépjármű forgalmi rendszámát és alvázszámát,

c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot,

d) a biztosító nevét, a kötvény azonosítóját (kötvényszám),

e) a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát,

f) a biztosítónak a tagállamokban kijelölt kárrendezési megbízottjának nevét és címét.

(5) A Hivatal a (4) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli.

(6) A Hivatal a (4) bekezdés f) pontjában meghatározott adatot a biztosító a 107. § (6) bekezdésében szabályozott bejelentéséig kezeli.

106. § (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet

a) a 105. § (4) bekezdésének b), c) és e) pontjaira nézve bármely, gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító;

b) saját szerződésének adatai tekintetében a 105. § (4) bekezdésének a)-e) pontjaira nézve a szerződő (biztosított);

c) a nyilvántartás teljes adattartalma tekintetében - feladatainak teljesítése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Zöldkártya Levelező, az Információs Központ és a rendőrség;

d) az Egészségbiztosítási Alapot megillető megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

(2) A biztosító az általa a kötvénynyilvántartásnak továbbított adatok teljes körét megismerheti.

(3) A károsult jogának vagy jogos igényének érvényesítése céljából igényelheti a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét) és lakcímét (telephelyét).

107. § (1) A biztosító és a Hivatal a gépjármű üzemben tartó kötelező felelősségbiztosítási fedezetének meglétét, a biztosítási szerződés adatait a közúti közlekedési nyilvántartásnak és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartásnak a Hivatal által végzett összekapcsolása útján létrejött adatállománya alapján ellenőrzi. Az összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel és azt az ellenőrzés elvégzése után 180 nappal meg kell semmisíteni.

(2) A biztosító a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul köteles értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, az előzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve köteles a Hivatal részére a 105. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat továbbítani.

(3) A biztosító köteles a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul értesíteni, amennyiben az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnt. A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díjnemfizetés miatt következett be.

(4) Az eredeti tulajdonos (üzemben tartó) köteles a forgalomból való kivonást, illetve a tulajdonjog átruházását igazoló okiratokat a biztosítónál 15 napon belül bemutatni. A biztosító az érdekmúlással megszűnt szerződésről az okiratok bemutatását követően haladéktalanul köteles - informatikai rendszerén keresztül - a Hivatalt értesíteni.

(5) A biztosító a Hivatal részére továbbítja az általa az egyes tagállamokban kijelölt kárrendezési megbízottjainak nevét és címét.

(6) A kárrendezési megbízott megbízásának megszűnése esetén a biztosító köteles e tényt a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.

108. § A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Hivatal.

109. § (1) A gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók Információs Központot működtetnek. Az Információs Központ a károsult kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról:

a) a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának neve, címe,

b) a biztosítási kötvény azonosítója (kötvényszám),

c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának neve és címe.

(2) Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő információs központokkal annak érdekében, hogy a károsult az (1) bekezdésben foglalt adatokat a balesetet követő hét év során

a) a lakóhelye szerinti tagállam információs központjától,

b) a gépjármű állandó telephelye szerinti tagállam információs központjától, vagy

c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától

késedelem nélkül megkapja.

(3) Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az Információs Központ jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi joggal rendelkeznek.

110. § A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának és adatszolgáltatásának szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK

A részesedésszerzés engedélyezése

111. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - a 3. § 5. és 40. pontját is figyelembe vevő - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező

a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

c) a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen,

d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el,

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,

f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,

g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, továbbá

h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

b) a kérelmező alapító okiratát,

c) a kérelmező vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás és egyesület esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték,

d) a kérelmező természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó - 3 hónapnál nem régebbi - hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki,

e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, amelyet természetes személy esetén az állandó lakóhely szerinti, egyéb személy esetén a székhely szerinti hatóság bocsátott ki,

f) a kérelmező vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy a 3. § 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen előéletére vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást.

(5) Ha a kérelmezők között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.

112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy büntetett előéletű,

b) jogi helyzete nem tisztázott,

c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,

d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait,

f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.

(2) A Felügyelet a 111. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

(3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerződésből származó jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított 3 hónap elteltétől gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él.

113. § (1) A biztosító részvénytársaságban a 111. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően 15 munkanappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

114. § (1) A szerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki biztosító részvénytársaságban

a) befolyásoló részesedést szerzett;

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

- a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határértéket, vagy

- tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határértéket, vagy

c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A biztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 111. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(3) A biztosító részvénytársaság - éves belső adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 111. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

II. Fejezet

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

115. § A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a biztosítónak vagy az ügyfélnek hátrányt okozzanak.

116. § (1) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (83. § és 85. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pontja) a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).

(2) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító köteles nyilvántartást vezetni.

HATODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI TŐKE SZABÁLYAI

A biztosítástechnikai tartalékok

117. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

a) a meg nem szolgált díjak tartaléka;

b) a matematikai tartalékok, ezen belül:

1. az életbiztosítási díjtartalék,

2. a betegségbiztosítási díjtartalék,

3. a balesetbiztosítási járadéktartalék,

4. a felelősségbiztosítási járadéktartalék;

c) a függőkár tartalékok, ezen belül:

1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),

2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);

d) az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék;

e) az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék;

f) a káringadozási tartalék;

g) a nagy károk tartaléka;

h) a törlési tartalék;

i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;

j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

118. § (1) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének kivételével - a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott kockázatokra is meg kell képezni.

(2) A nem életbiztosítási ág esetében a biztosítónak a bruttó biztosítástechnikai tartalékok legalább 2 százalékát meg kell képeznie, függetlenül a viszontbiztosításba adott kockázat arányától.

(3) Hitel- és kezesi biztosítást végző biztosítónak a 119. § (3) bekezdésében foglalt módon a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot kell képeznie.

(4) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevők kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

119. § (1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg fordulónapjával képezni.

(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a biztosító rendelkezésére álljon.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

(4) A biztosító köteles az életbiztosítások esetében a biztosítástechnikai tartalékok képzésénél alkalmazott elvek és módszerek megismerését - az ügyfél kérésére - lehetővé tenni.

120. § Az e törvény hatálybalépését követően megkötött életbiztosítási szerződések díjának - ésszerű aktuáriusi feltételezések mellett - elegendőnek kell lenniük a biztosító valamennyi, e szerződésekkel összefüggésben felmerülő kötelezettségének teljesítésére, illetve a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzésére.

A biztosító szavatoló tőkéje

121. § (1) A szavatoló tőke a biztosítónak a 123. § szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőke szükséglet.

(3) A biztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 8. számú melléklet tartalmazza.

122. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy

a) fióktelepei szavatoló tőkéjét, illetve minimális szavatoló tőke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg;

b) a 70. § (2) bekezdésének h) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el;

c) fióktelepei biztonsági tőkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a biztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.

(4) A Felügyelet a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot.

(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni őket.

A szavatoló tőke elemei

123. § (1) A szavatoló tőkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, az élet- és a nem életbiztosítási ágra elkülönítetten kell meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:

aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,

ab) az egyesület vagy a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történő, az egyesületi, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból bekövetkező kifizetésről a Felügyeletet legalább 1 hónappal a kifizetés előtt értesíteni kell, amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,

ac) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)-ab) pontok szerinti előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják;

b) a tőketartalék;

c) a lekötött tartalék;

d) az értékelési tartalék 20 százaléka;

e) az eredménytartalék;

f) a mérleg szerinti eredmény;

g) az alárendelt kölcsöntőke.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke kisebbikének 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható;

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év;

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb;

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;

g) az alárendelt, kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható;

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.

  Vissza az oldal tetejére