Időállapot: közlönyállapot (2003.VII.15.)

124. § (1) A Felügyelet a biztosító szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(2) A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,

b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét,

c) a nem életbiztosítási ágban működő biztosító esetén, amennyiben a biztosító a nem életbiztosítási ág függőkártartalékát a jövőbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a diszkontálás előtti és a diszkontált függőkártartalék különbözetét az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függőkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban.

(3) A 8. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A biztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.

(4) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztéből származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

(5) Az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlását a Felügyelet engedélyezheti.

A biztonsági tőke

125. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 126. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 126. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

126. § (1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 750 millió forint szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel,

b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 500 millió forint szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 750 millió forint szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel.

(2) Egyesületnél - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek 75 százaléka.

(3) A (2) bekezdés helyett a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azon egyesületnél, amelynek alapszabálya pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatás csökkentésére hívja fel az egyesület tagjait, és

a) az éves díjbevétel és egyéb bevételek együttes összege az utóbbi 3 évben egyszer sem érte el az 1 milliárd 250 millió forintot, és

b) nem életbiztosítási ág művelése esetén tevékenységi köre a felelősségbiztosításra nem terjed ki, és az éves hozzájárulásokból származó bevételének legalább fele az egyesület tagjaitól származik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:

a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:

aa) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 60 százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 750 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 40 százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el az 750 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az 500 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 20 százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el az 500 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 250 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a 250 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 125 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 5 százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a 125 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 2,5 százaléka;

b) kizárólag az 1. számú melléklet A) részében megjelölt 8., 9., 18. ágazatokat művelő egyesületeknél:

ba) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd forintot, akkor 75 millió forint,

bb) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 750 millió forintot, akkor 50 millió forint,

bc) egy alkalommal sem érte el az 750 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az 500 millió forintot, akkor 25 millió forint,

bd) egy alkalommal sem érte el az 500 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 250 millió forintot, akkor 12 millió 500 ezer forint,

be) egy alkalommal sem érte el a 250 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 125 millió forintot, akkor 6 millió 250 ezer forint,

bf) egy alkalommal sem érte el a 125 millió forintot, akkor 3 millió 125 ezer forint.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén - az egyesület kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke 80 százalékos mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.

127. § A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem életbiztosítási ágat együttesen műveli.

128. § A minimális biztonsági tőke értékének megőrzése érdekében a pénzügyminiszter a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexét rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

A PÉNZÜGYI, SZANÁLÁSI ÉS PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV

A pénzügyi terv

129. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségei - a kölcsöntőkét kivéve - együttesen meghaladják saját tőkéjének 25 százalékát.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

A szanálási terv

130. § (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a 8. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A pénzügyi helyreállítási terv

131. § (1) Ha a biztosító működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet a biztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást - várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket,

(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a biztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha a biztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a biztosító számára a 8. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

(6) A Felügyelet előírhatja a biztosító 8. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tőke szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának csökkentését, ha

a) a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy

b) a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.

(7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

III. Fejezet

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

132. § (1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.

(3) A biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 9. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 117. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot.

(4) A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait - a Tpt. 126. § (2) bekezdése, a 127. §-a, a 128. §-a, a 133. §-ának (2) bekezdése és a 130. §-ának (3)-(4) bekezdései kivételével - a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződőt kell érteni;

b) ahol a Tpt. valamely rendelkezése portfóliót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett, egymástól elkülönített eszközalapokat kell érteni;

c) ahol a Tpt. a portfóliókezelési tevékenység körében alvállalkozó igénybevételét említi, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezését kell érteni;

d) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezéséhez, valamint közreműködő igénybevételéhez nem kell a szerződő írásbeli beleegyezését kérni;

e) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozások [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja] által kibocsátott nyilvános árjegyzésű részvényeknek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 294. §-ának (1) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét.

133. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban a saját tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, azt a Felügyeletnek 2 munkanapon belül be kell jelentenie.

(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének 75 százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének 25 százalékát.

(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezését, továbbá a biztosítási üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább 75 százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.

(6) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.

134. § A biztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben tarthatók:

A) befektetések

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,

b) kölcsönök,

c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések,

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;

B) követelések

f) követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott kockázatokra a viszontbiztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is,

g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási ügyletekből származó követelések,

h) a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, a biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi követelések,

i) biztosítási kötvénykölcsön,

j) adó-visszatérítések,

k) visszkereseti követelés;

C) egyéb eszközök

l) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben,

m) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),

n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,

o) elhatárolt szerzési költségek.

135. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot - ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok - tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 136. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

136. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) OECD-tagállam,

b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:

a) a 134. § a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 25 százalékát tehetik ki,

b) a 134. § c) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 35 százalékát tehetik ki,

c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.

d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,

e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi, vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhető, ha az értékpapírok, és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát,

f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka,

g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 3 százalékáig vonható fedezetbe a pénztári készpénzállomány,

h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 10 százalékáig vehetők figyelembe azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek az elismert értékpapírpiacon nem kerültek bevezetésre,

i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 10 százalékáig fektethet be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba.

(3) A 134. § h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 5 százalékát tehetik ki.

(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszköz értékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközökre.

137. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír, valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 20 százalékát tehetik ki.

(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító európai befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, a nyíltvégű befektetési alapokra vonatkozó korlát a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekszik.

(3) Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki.

(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 25 százalékát tehetik ki.

(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb 5 százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszköz értékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke.

(6) Az (5) bekezdés és a 136. § (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele:

a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

b) a hitelintézettel állampapírra kötött repoügylet.

138. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a Tpt. 272. § (4)-(8) bekezdéseiben és a Tpt. 273. §-ában előírt szabályokat kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alapkezelő alatt a biztosítót, a befektetési alap helyett a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, az alapkezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a Tpt. 273. §-a szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a Tpt. 273. §-ának (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót.

(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a rendes üzletmenethez/működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

139. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni, figyelemmel a nem fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem vehetők figyelembe.

(3) Az életbiztosítások esetén az elhatárolt szerzési költség a meg nem szolgált díjak tartalékának erejéig vonható be a matematikai tartalék fedezetére, kivéve, ha a meg nem szolgált díjak tartaléka része a matematikai tartaléknak.

140. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 136. § (2)-(3) bekezdései és 137. § (1)-(6) bekezdései nem állítottak fel korlátokat, a következő alapelvek érvényesek:

a) a 132. § (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően törekedni kell a befektetési portfólió kialakításakor minél több befektetési forma választására és a kockázatok megosztására, vagyis egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez vezetne,

b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre figyelembe vehető mértéket,

c) a 134. § f) pontja esetében a viszontbiztosítóval szembeni követelések meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,

d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy egészben vagyonkezeli, akkor az ebben a §-ban foglaltakat kell alkalmazni a leányvállalat eszközeinek megítélésekor is. E szabályok alkalmazandók más leányvállalatokban való részesedések megítélésekor is,

e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési eszközök arányának meghatározásakor,

f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok a biztosítástechnikai tartalékok befektetései fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely tagállamban van, kizárólag e tagállam és/vagy helyi önkormányzata tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.

(2) A 136. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 40 százalékos határt a Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését szolgálják.

(3) A 134. §-ban meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.

(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére - kivételes körülmények fennállása esetén - ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 134. §-ban rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 135-136. §-okban lefektetett korlátoktól való eltérést.

(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.

141. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem vonatkoznak a 136. § (2)-(3) bekezdéseiben és a 137. § (1)-(6) bekezdéseiben, valamint a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f) pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.

(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 136. § (2)-(3) bekezdéseiben, a 137. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f) pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírásokat is.

142. § (1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.

(2) A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkár tartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról és azoknak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az eszközök nyilvántartása

143. § (1) A matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak a 134. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell vennie.

(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak előírt nagyságát.

(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a biztosító első számú vezetőjét és a felügyelő bizottságot, ha a biztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a matematikai tartalékok előírt mértékénél.

(4) A biztosító első számú vezetője a (3) bekezdésben meghatározott esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

(5) A biztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól, illetve gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

144. § (1) A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező eszközöktől.

(2) Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más eszközalapjába áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre vonatkozó nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül - az egyes eszközalapok teljesítményének megítéléséhez - a biztosító köteles az egyes eszközalapokra nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.

A biztosító könyvvezetése

145. § (1) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A biztosító éves beszámolója

146. § A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben szabályozza.

147. § (1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére megküldeni.

(2) Ha a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni

a) a biztosító ügyvezetője (első számú vezetője),

b) a biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),

c) a biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője.

(4) A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

148. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.

A biztosító könyvvizsgálója

149. § (1) A biztosítónak - a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.

(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki

a) biztosítási és a 86. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;

c) nem rendelkezik a biztosítóban sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal;

d) a Felügyelet az általa vezetett biztosító könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette.

(3) A biztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.

(4) A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnését követő két év eltelte után a könyvvizsgáló ismételten megválasztható. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál ismételten elláthatja.

(5) A biztosító által megbízott természetes személy könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 6 biztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a biztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 30 százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 60 százalékát.

(6) A biztosító által megbízott könyvvizsgáló társaságon belül a könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 6 biztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság biztosítótól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének 30 százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó bevételének 50 százalékát.

150. § (1) A Felügyelet a biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe akkor jegyzi be a könyvvizsgálót, ha a könyvvizsgáló

a) legalább 3 éven át biztosítónál számviteli, ellenőrzési munkakörben, vagy a Pénzügyminisztériumban, illetve a Felügyeletnél biztosítással kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési munkakörben dolgozott és legalább olyan 2 éves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely megfelel a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltaknak, vagy

b) legalább 3 éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és biztosító könyvvizsgálója mellett legalább 2 évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a névjegyzékbe vétel feltételeinek már nem felel meg;

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(3) A Felügyelet a könyvvizsgálónak biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe történő bejegyzéséről és névjegyzékből történő törléséről a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát értesíti, törlés esetén a határozatát annak indokolásával együtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának megküldi.

(4) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a biztosítói minősítésű könyvvizsgáló ellen lefolytatott etikai eljárást lezáró határozatát a Felügyeletnek megküldi.

151. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító ügyvezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy eszközfedezete nem kielégítő.

(2) A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha olyan tényeket állapított meg, amelyek alapján

a) a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a biztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a biztosítási tevékenység engedélyezésére vagy a biztosító működésére vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a biztosító kötelezettségeinek folyamatos teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a biztosító belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a biztosító ügyvezetője között a biztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a biztosító működését lényegesen érintő kérdésekben.

(3) Az ügyvezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(5) A könyvvizsgálónak a biztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:

a) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartását, a szavatoló tőke számítások helyességét;

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;

c) a 65. § b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;

d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

(6) A könyvvizsgáló az (5), valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek legkésőbb a tárgyévet követő évben az auditálás befejezésével, de legkésőbb a közgyűlést követő 15 napon belül megküldi. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.

(7) A biztosító könyvvizsgálója a (6) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(8) A biztosító könyvvizsgálója köteles a (6) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

(9) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról, illetve a vele kötött szerződés megszűnéséről a Felügyeletet 2 munkanapon belül tájékoztatni, és 2 hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megbízásának lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját megelőzően 2 hónappal kell tájékoztatni.

(10) Ha a könyvvizsgáló az e törvényben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a biztosítót más, a 149. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 195. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, felügyeleti intézkedés alkalmazásakor a biztosító könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a biztosítói könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.

152. § (1) A biztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött azon szerződést, amely alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálatára köteles, és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a biztosító igazgatóságát az adatok módosítására, és a könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által jóváhagyott beszámolót ismételten közzétenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási titok

153. § Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval

szemben, ha az a)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével

van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

158. § Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó üzleti titka

162. § A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a biztosításközvetítői, illetve a szaktanácsadói vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó alkalmazottja köteles a biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.

163. § (1) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) MNB-vel,

c) nemzetbiztonsági szolgálattal,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,

g) vagyonellenőrrel,

h) Információs Központtal

szemben.

(2) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) büntetőügyben, polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(3) A biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszhatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról, biztosításközvetítőkről és szaktanácsadókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

164. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, biztosításközvetítőnek és szaktanácsadónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

A biztosítási titokra, illetve a biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó üzleti titkára vonatkozó közös szabályok

165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az ügyfelek tájékoztatása

166. § (1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítót a szerződő féllel szemben terhelő tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.

(3) Életbiztosítási szerződések esetében a biztosító és a biztosításközvetítő köteles - a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - az (1) bekezdés szerinti igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg a 10. számú melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is bemutatni.

(4) A biztosítót a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során az ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő működik közre, valamint viszontbiztosítás megkötése, és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén.

(5) A biztosító és a biztosításközvetítő a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni. Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott minősített tanúsítvány igazolja, a biztosító köteles a (2) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.

(7) A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. Életbiztosítási szerződés esetén a biztosító a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról szóló nyilatkozatot legkésőbb a kötvénnyel egyidejűleg köteles beszerezni.

(8) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosító ügyfélszolgálati irodájában a (2) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.

(9) A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(10) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(11) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(12) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele - élet- és nem életbiztosítások esetében egyaránt - a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére, más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni arra az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.

(3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(4) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog nem illeti meg, amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

NYOLCADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE

I. Fejezet

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

168. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) határozza meg.

A Felügyelet feladata

169. § (1) A Felügyelet feladata, hogy e törvény előírásainak megfelelően

a) elősegítse az ügyfelek érdekeinek megóvását,

b) ellenőrizze és értékelje az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek teljesítését,

c) elbírálja az engedély iránti kérelmeket,

d) nyilvántartsa a biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységgel összefüggő adatokat,

e) eleget tegyen a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értékelési és tájékoztatási kötelezettségének,

f) eleget tegyen az Európai Bizottság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének.

(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli

a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke szükséglet és a biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,

c) a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,

d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások jogszabályszerűségét,

e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító üzletpolitikájának való megfelelését,

f) a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,

g) az ügyfelek biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását,

h) a Kártalanítási Számlát kezelő szervnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.

(3) A Felügyelet az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői és vezérügynöki tevékenységet, a felügyeleti nyilvántartásban nem szereplő személy által függő biztosításközvetítői, illetve szaktanácsadói tevékenységet folytató személyt felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetve folyik.

(4) Engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki, illetve felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói és függő biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,

b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki, illetve felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói és függő biztosításközvetítői tevékenység végzését, továbbá

c) egyéb felügyeleti intézkedést tesz.

(5) A Felügyelet feladata a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó által fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló szolgáltatás alapján gyakorolt tevékenység pénzügyi ellenőrzésének ellátása.

II. Fejezet

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Felügyeleti ellenőrzés

170. § (1) A Felügyelet jogosult rendszeresen - helyszínen, illetve helyszínen kívül - ellenőrizni az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott, a biztosító alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásokat, szabályzatokat, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkat, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit 15 napon belül magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemző kockázatok figyelembevételével legalább 2 évenként átfogóan ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a biztosítónál, a független biztosításközvetítőnél és a szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, független biztosításközvetítőnél és szaktanácsadónál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakon túl a külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenőrzést végezhet. A Felügyelet viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenőrzést a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

171. § (1) A biztosítók, a független biztosításközvetítők és a szaktanácsadók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

(2) A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

172. § A Felügyelet részére a biztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését,

c) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentést

megküldeni.

173. § A független biztosításközvetítő köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül megküldeni.

174. § (1) A biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetve azt segíteni és biztosítani a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

175. § A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - a biztosítótól, a független biztosításközvetítőtől és a szaktanácsadótól rendkívüli beszámolót, meghatározott formában és tagolásban kimutatást, könyvvizsgálati jelentést, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

176. § (1) Az átfogó ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább 15 nappal - írásban értesíteni kell a biztosítót, a független biztosításközvetítőt, illetve a szaktanácsadót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, amely időtartam a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő 60 napon belül írásban rögzíteni és a megállapításokat a biztosítóval, az alkusszal és a szaktanácsadóval közölni köteles.

(5) A vizsgált biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételeket tehet.

177. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe az vehető fel,

a) aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 149. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b) aki megfelel a 86. § (1) bekezdésében, vagy a 87. § (1) bekezdésében előírtaknak.

(3) A Felügyeletnek a névjegyzékbe kerülést elutasító határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. § (2)-(6) bekezdéseiben, valamint (8)-(11) bekezdéseiben és a Psztv. 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőző három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a szakértő gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait.

(5) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.

(6) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

III. Fejezet

ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET

Az összevont alapú felügyelet terjedelme

178. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,

a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban,

b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító,

c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) a biztosító anyavállalatára vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozására,

b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,

c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.

(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - egyedi mérlegelés alapján - mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentőségű vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet).

179. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítókról nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyű biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalata.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) A 176. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 176. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a biztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 176. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

Adatszolgáltatási követelmények

180. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(2) A Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatás módját a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(4) A 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.

(5) Ha a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító köteles levonni a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

(6) A Felügyelet a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt.

Ellenőrzés

181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 168. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében

182. § (1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja át.

(5) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(6) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek

183. § (1) A Felügyelet feladata

a) a biztosító és

1. a biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a biztosító anyavállalata vagy biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

közötti ügyletek felügyelete;

b) a biztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal rendelkezik

1. a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásában,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minősül különösen:

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek,

b) a készfizető kezességvállalás és más jövőbeni vagy függő kötelezettségvállalás,

c) a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek,

d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek,

e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek,

f) a költségek megosztása.

(3) A biztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5 százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek.

Korrigált szavatoló tőke megfelelés

184. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.

(2) Ha a biztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban.

(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére.

(4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el.

(5) A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

a) a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

b) a biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, illetőleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,

c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 180. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,

d) a biztosító egy harmadik országbeli biztosító leányvállalata vagy a biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

e) a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tőke számításába a biztosítót bevonja,

f) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és 180. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény előírásaival egyenértékű követelményeknek megfelelő korrigált szavatoló tőke számítás és a szavatoló tőke a 178. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli biztosító esetén érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása

185. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 12. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.

(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 12. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.

(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására a 12. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.

(5) A 12. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 3. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.

(6) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti.

186. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) a biztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

b) a biztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító saját szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

c) a biztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.

(2) Egy életbiztosító,

a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy

b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje

a korrigált szavatoló tőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:

a) a biztosító leányvállalata vagy a biztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

b) a biztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy egy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító vagy az olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati biztosító vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.

(6) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító és

a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

b) a biztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.

(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, más vállalkozásnak az anyavállalata vagy részesedési viszonnyal rendelkezik valamely más vállalkozásban, vagy kölcsönt nyújt részére, és a középső szinten lévő vállalkozás közvetve vagy közvetlen módon rendelkezik a leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének, illetőleg saját tőkéjének valamely elemével.

(8) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.

A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

187. § (1) A 178. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója - ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik - szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(3) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során a biztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e törvényben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe.

(4) Ha a biztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükségletét a biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.

(5) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tőke megfelelés számításakor a biztosító a harmadik országbeli biztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli biztosító vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe.

(7) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethető engedélyezési és szavatoló tőke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó előírásoknak megfelelően számított szavatoló tőke szükséglet és szavatoló tőke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál.

(8) A biztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 176. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalataként működő biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

188. § (1) A 178. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetőleg viszontbiztosító esetében pedig a 185. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés értékelése

189. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a biztosító a felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, az éves beszámolóval egyidejűleg köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tőkéje (a 12. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg) kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete (a 12. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg).

(3) Ha a 178. § (1) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 127. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 193. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

IV. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

A Felügyelet eljárása

190. § Ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak érdekét súlyosan veszélyeztetné, a Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. Erre a körülményre a határozatban külön ki kell térni.

191. § (1) Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.

192. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett engedély iránti kérelmeket beérkezésüktől, hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedély iránti kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül (az e törvényben foglalt kivételekkel) köteles elbírálni.

  Vissza az oldal tetejére