„(4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.”

76. § A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket.”

77. § A Kt. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján

- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve

- a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek,

az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.”

78. § (1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 7. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő 15-17. ponttal egészül ki, és az eredeti 15-16. pont számozása 18-19. pontra, továbbá az eredeti 18. pont számozása 20. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

„7. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával;

14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak;

15. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár;

16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésének és oktatásának az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;

17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében;”

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha az adott feladatot az országban egy intézmény látja el.”

(3) A Kt. 121. §-a (1) bekezdése a következő 28-29. ponttal egészül ki, és az eredeti 28-31. pont jelölése 30-33. pontra változik:

„28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);”

(4) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki, és az eredeti 32-42. pont számozása 35-45. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

„34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja;”

(5) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 32. pontja - melynek számozása a (4) bekezdés szerint 35. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„35. székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;”

(6) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 41. pontja - melynek számozása a (4) bekezdés szerint 44. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely;”

(7) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 42. pontja - melynek számozása a (4) bekezdés szerint 45. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„45. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.”

(8) A Kt. 121. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.”

79. § A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban, középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2005. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Első része meghatároz, e megbízás kiadása 2005. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2005. szeptember 1-jéig nem kötelező. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított teljes időkeretet a 2004/2005. tanévtől az első-második, az ötödik-hatodik és kilencedik-tizedik évfolyamon lehet bevezetni, a többi évfolyamon az általános iskolában a teljes időkeret nyolcvan százalékának, a középiskolában a kilencven százalékának a biztosítása kötelező. A 2005/2006. tanévtől kezdődően a teljes időkeretet kell biztosítani továbbá a harmadik, a hetedik és a tizenegyedik évfolyamokon, míg a 2006/2007. tanévtől kezdődően valamennyi évfolyamon.”

80. § A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik.”

81. § A Kt. 128. §-a a következő (14)-(23) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A Kt. 81. § (12) bekezdésének módosítása a 2003. szeptember 1. előtt kötött közoktatási megállapodások érvényességét - függetlenül annak elnevezésétől - nem érinti.

(15) Új tantárgyi modul bevezetése esetén a bevezetés első évétől számított tíz évig az adott ismereteket magában foglaló, feldolgozó tantárgy tanítására és az adott iskolatípusban és évfolyamon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség akkor is jogosít, ha van megfelelő, a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség.

(16) 2004. március 31-éig a közoktatási intézmény fenntartójának az e törvény 37. §-ának (5) bekezdése alapján át kell tekintenie az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát, s szükség esetén el kell végeznie annak módosítását. A nem önkormányzati intézményfenntartónak - ha módosította - 2004. április 15-éig meg kell küldenie az alapító okiratot az illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek, majd a jóváhagyást követő harminc napon belül a közoktatás információs rendszerének.

(17) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont - a fenntartó 2003. december 31-éig benyújtott kérelmére - engedélyezheti, hogy a közoktatási intézmény a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat 2003. augusztus 31. után, legkésőbb 2008. augusztus 31-éig teljesítse. A kérelemhez mellékelni kell az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló - tanítási évekre lebontott - ütemtervet, az ütemterv végrehajtásának várható költségvetési vonzatát, a fenntartó nyilatkozatát, helyi önkormányzat esetén a közgyűlés, képviselő-testület határozatát, amelyben vállalja az ütemtervben foglaltak végrehajtását. Abban az esetben, ha az ütemterv végrehajtásának várható együttes költségvetési vonzata eléri a működési kiadás 2003. évi összegének tíz százalékát, legalább két tanítási évet engedélyezni kell a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásához. Az ütemtervben foglaltak teljesítését az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont évente ellenőrzi. Az ütemtervben foglaltak végrehajtásáért a fenntartó, ha a fenntartó testület, a testület vezetője, helyi önkormányzat esetén a polgármester, illetve a közgyűlés elnöke a felelős. Az ütemterv végrehajtásának ellenőrzésére e törvény 95/A. §-ának (4)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(18) A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú művészetoktatási intézményben, a művészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott előírásokra vezethető vissza. Ezt követően tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelelő felsőfokú végzettség megszerzése céljából. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétől számított hat évig van lehetőség.

(19) A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.

(20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.

(21) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket.

(22) A másodszor és további alkalommal történő vezetői megbízáshoz a 2015/2016. tanítási évtől kezdődően kell megkövetelni az intézményvezetői szakképzettség meglétét.

(23) Az iskolák, az e törvénynek a 2002. évi LXII. törvény 83. §-ával megállapított 52. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelező tanórai foglalkozásokra történő 2003. szeptember 1-jei áttérést az első, ötödik és kilencedik, ezt követően a magasabb évfolyamokon, a helyi tanterv szükség szerinti kiigazításával, saját hatáskörben, szakértő igénybevétele és fenntartói jóváhagyás nélkül is végrehajthatják.

82. § A Kt. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„129. § (1) Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(2) A tankötelezettség - 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást.

(3) A pedagógus kötelező órája a 2003/2004. tanévben akkor sem változtatható meg, ha az új rendelkezések alapján eltérő kötelező óraszámot kellene részére megállapítani.

(4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógus-álláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés - a megadott keretek között - több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelőtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján - három órával - számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés is adható.

(5) Azok a helyi önkormányzatok, amelyeknek nem volt kötelező elkészíteni az e törvény 85. §-ának (4) bekezdésében szabályozott önkormányzati intézkedési tervet, kötelesek azt legkésőbb 2004. január 31-éig elfogadni, és tizenöt napon belül megküldeni a megyei önkormányzatnak. Eddig az időpontig a helyi önkormányzatok felülvizsgálják az intézkedési tervüket a tekintetben, hogy az összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Azok az általános iskolák, amelyek kevesebb, mint nyolc évfolyammal működnek, 2004. június 30-áig megállapodást kötnek a kötelező felvételt biztosító általános iskolával. Valamennyi helyi önkormányzat 2004. január 31-éig elkészíti az önkormányzati minőségirányítási programját, és megküldi a közoktatási intézményei részére.

(6) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-áig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a nevelési, pedagógiai programmal együtt küldenek meg a fenntartónak. Ha a fenntartónak ötnél több közoktatási intézménye van, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik intézménynek mikorra kell benyújtania a nevelési, pedagógiai programját és intézményi minőségirányítási programját. Az ütemtervben a benyújtásra vonatkozó legkorábbi időpont 2004. április 15. lehet. Az általános iskolák helyi tantervének felülvizsgálata két lépcsőben is végrehajtható a következők szerint: az e bekezdésben meghatározott időpontig elkészítik az első-negyedik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket, és a megadott határidőket követően egy évre az ötödik-nyolcadik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket.

(7) A kollégiumok nevelőtestületei 2004. január 31-éig titkos szavazás keretében döntenek arról, hogy bevezetik-e a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást. A titkos szavazás rendjét a kollégium határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a nevelőtestület akkor határozatképes, ha a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak több mint fele jelen van. A támogató döntéshez a jelen lévők több mint felének igenlő szavazatára van szükség. Azokban a kollégiumokban, amelyekben a nevelőtestület támogatja a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást, 2004. augusztus 31-éig vizsgálják felül a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti kinevezését, illetve munkaszerződését. Ennek során határozzák meg, hogy 2004. szeptember 1-jétől kik azok, akiket pedagógiai felügyelő munkakörben, illetve pedagógus-munkakörben vagy - kettős munkakörben - a pedagógiai felügyelő és kollégiumi nevelő munkakörökben foglalkoztatnak tovább. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén meg kell határozni, hogy a teljes munkaidő hányad részét kell a kollégiumi nevelői, illetve a pedagógiai felügyelői feladatok ellátására fordítani. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén a kollégiumi nevelői feladatok ellátására meghatározott munkaidőhányadnak megfelelően csökkentett számú kötelező órát kell teljesíteni a kollégiumi nevelői munkakörben, illetve a pedagógiai felügyelői feladatok ellátására meghatározott munkaidőhányadnak megfelelően csökkentett munkaidőt kell teljesíteni a teljes munkaidőből a pedagógiai felügyelői munkakörben. Ha a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás bevezetését a nevelőtestület nem támogatja, a kollégiumi nevelő munkát a következők szerint kell megszervezni: a kollégiumi nevelők kötelező óraszáma 30, illetve a gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában 26; továbbá a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként 100-120 tanulói csoporttal számolva; valamint a kötelező óraszám teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával [114. § (1) bekezdés c) pont], feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut. A kollégiumi nevelőtestület titkos szavazással hozott döntésével a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás 2004. szeptember után is bevezethető. Szavazás évente egy alkalommal tartható. A szavazás a tanítási év utolsó hónapjában tartható, melynek eredményétől függően a következő tanévtől lehet bevezetni pedagógiai felügyelő munkakörben történő foglalkoztatást. Ha a kollégiumban bevezették a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást, annak megszüntetéséhez a fenntartó egyetértésére van szükség. A megszüntetéssel kapcsolatos döntésre egyebekben a bevezetésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-éig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.

(9) A maximális óvodai csoport-, iskolai osztálylétszámot meghaladó gyermekeknek, tanulóknak a normatív hozzájárulás megállapításánál történő figyelmen kívül hagyására vonatkozó rendelkezéseket a 2004/2005. nevelési évben induló óvodai csoportoknál, illetve tanítási évben induló első, ötödik és kilencedik évfolyamok osztályainál, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(10) Az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének c) pontjában található, az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal meg kell emelni.

(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék alkalmazására a 2005/2006. tanévtől van lehetőség; bevezetése fokozatosan történhet oly módon, hogy a 2005/2006. tanévben a megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt összeggel lehet kifizetni.

(12) Az e törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott - az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján - felzárkóztató oktatás a 2005/2006. tanévtől indítható. Addig az időpontig a kiadott kerettantervek alapján indítható felzárkóztató oktatás.

(13) Az e törvény 52. §-a (6) bekezdés c) pontjában a gyengénlátók habilitációs, rehabilitációs órakeretét huszonöt százalékról harmincöt százalékra a 2005/2006. tanévtől kezdődően kötelező bevezetni oly módon, hogy az időkeretet tanévenként öt-öt százalékkal meg kell emelni.

(14) Az e törvény 1. számú mellékletében a gyermek- és ifjúsági felügyelőnek vagy gyógypedagógiai asszisztensnek a siketek, vakok, középsúlyos értelmi fogyatékosok, autista, helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok iskoláiban, kollégiumaiban történő foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2005/2006. tanévtől kötelező oly módon, hogy a létszámot tizenkét tanulónként, ezt követően tanévenként két-két tanulóval csökkentve kell megállapítani.

(15) A technikai létszámot meghatározó rendelkezések alapján számított létszám nem szolgálhat alapul a közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony megszüntetéséhez. Ha a nevelési-oktatási intézményben a meghatározott technikai létszám nincs biztosítva, azt a fenntartó a 2006/2007. tanítási év, nevelési év kezdő napjára köteles biztosítani. A rendszergazda alkalmazása a 2006/2007. tanítási évtől kötelező. A nem önkormányzati intézményfenntartók eddig az időpontig írásban jelzik az illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek, hogy az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a technikai létszám rendelkezésre áll. Új működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására azonban 2004. szeptember 1-jétől kezdődően csak az előírt technikai létszám megléte esetén van lehetőség.

(16) A szakiskolák az e törvény 20. §-ával megállapított Kt. 27. §-ának (3) bekezdése alapján a 2006/2007. tanévtől indítják az első szakképzési évfolyamot.

(17) A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladataiban nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban közreműködő közoktatási és nem közoktatási intézmények 2004. július 31-éig kötelesek beszerezni az e törvény 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedélyt. E körülményre a főjegyzők 2003. szeptember 30-áig hívják fel írásban a fenntartók figyelmét. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásakor - legfeljebb két évre - engedélyezhető az előírt személyi és tárgyi feltétektől való eltérés.

(18) 2008. augusztus 31-éig szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy az adott évben induló tanítási évben betöltik vagy már betöltötték a tizennyolcadik életévüket.”

83. § A Kt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131. § (1) Az alternatív iskolák a részükre kiadott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott iskolában

a) oktatott tananyagot, követelményeket,

b) folyó felkészítést az állami vizsgákra,

c) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,

d) működő vezetési modellt, oktatásszervezést,

e) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

(2) A kerettanterv az (1) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alternatív iskolák működésével járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív iskola az az iskola, amelyik nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevelő és oktató munkáját. Abban a kérdésben, hogy az iskola alternatív iskolaként végzi-e tevékenységét, az engedélyezési eljárásban az Országos Köznevelési Tanács foglal állást. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan hálózat, szervezet, amelyik az alternatív iskolát képviseli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet, az iskola fenntartója jogosult benyújtani.

(4) Az iskolafenntartó egyházi jogi személy - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. A kerettantervet az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében megjelölt nyilatkozatra jogosult egyházi szerv nyújthatja be.

(5) Kerettantervet - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - benyújthat a fenntartó, továbbá fenntartójának egyetértésével az iskola, illetve a jogosultak közösen.

(6) A kerettantervet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz kell benyújtani. Az oktatási miniszter a kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja jóvá. A kerettantervet az oktatási miniszter a benyújtó hozzájárulásával rendeletben is kihirdetheti. A rendeletben kihirdetett kerettanterv szabadon felhasználható. Ha a kerettanterv kihirdetésére nem kerül sor, az csak a benyújtó hozzájárulásával alkalmazható.”

84. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak” cím „Vezetők” alcím a következő 6. ponttal egészül ki:

„6. A 2. pontban meghatározottaktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni.”

(2) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „Pedagógusok” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím a következő 3. ponttal egészül ki:

„3.	fejlesztő pedagógus
	az integrációs oktatásban részt vevő iskolában az integrációs oktatásban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva, háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is	1
	háromszáz-négyszázötven tanulóig	1
	négyszázötven tanuló felett	2
	[elláthatja, aki szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a gyermekek, tanulók fejlesztéséhez szükséges pszichológiai, pedagógiai, módszertani ismereteket]”

(3) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím a következő 1. ponttal egészül ki, és az eredeti 1-8. pont számozása 2-9. pontra változik:

„1.

pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább

1”

[elláthatja a 17. § (1) bekezdés j) pontjában, a 30. § (11) bekezdésében, a 127. § (1) bekezdésében és (11) bekezdésében felsorolt végzettséggel és szakképzettséggel vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel rendelkező szakember; a foglalkoztatás megoldható kettős munkakörben: pedagógus és pedagógiai felügyelő munkakörben történő foglalkoztatással.]

(4) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” 1. pontja - melynek számozása a (3) bekezdés szerint 2. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.	gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő
	-	általános iskolában,
	-	középiskolában,
	-	szakiskolában	1

[elláthatja az iskolatípusnak megfelelő, a 17. § (1) bekezdésének b)-e) és j) pontjában, illetve (2) bekezdésében felsorolt, továbbá családpedagógus, szociálpedagógus vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember;

a foglalkoztatása megoldható kettős munkakörben, pl. a munkaidő egy részében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, és a munkaidő másik részében pedagógus-munkakörben vagy egészségnevelő munkakörben történő foglalkoztatással]”

(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontja - melynek számozása a (3) bekezdés szerint 4. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.	gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
	-	általános iskolai kollégiumban	1
	-	fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként	1
	-	gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként	1
	-	a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hat tanulónként	1”

(6) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 4. pontja - melynek számozása a (3) bekezdés szerint 5. pontra változik - helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.	szabadidő-szervező
	-	az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat	1
	-	ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is	1”

(7) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet, „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(8) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet „További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben” cím a következő 3-9. ponttal egészül ki:

„3. A fenntartó köteles biztosítani az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám nem lehet kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított létszámának

a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,

b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,

c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,

d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,

e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,

f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.

4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint kell meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott százalékok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a hetven százaléka. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani kell a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.

5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve kell számítani.

6. A technikai létszámhoz egy létszámot hozzá kell számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszámot hozzá kell számítani.

7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkoztatáson felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda alkalmazása kötelező minden olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.

8. A technikai létszám keretén felül kell megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).

9. A 3-5. pont alapján számított technikai létszámot a fenntartó arányosan, de legfeljebb negyven százalékkal csökkentheti, tört szám esetén a csökkentést felfelé kerekítve, ha a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat külső szolgáltatóval oldatja meg.”

85. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” fejezet 2/a) pontjának második gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő harmadik és negyedik gondolatjellel egészül ki:

[2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül

a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni]

„- a sajátos nevelési igényű és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, az iskolában szervezett integrációs felkészítést,

- az iskolában szervezett nyelvi előkészítő évfolyamot,”

(2) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” fejezet „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” cím a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Ha a gyermekek, tanulók létszáma meghaladja az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott, illetőleg II. részének 7-8. pontja alapján megállapítható, továbbá az e törvény 95/A. §-ának (8) bekezdése alapján engedélyezett maximális létszámot, a maximális létszám feletti gyermekek, tanulók létszámát a normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.”

86. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” fejezet, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” címen belül a kollégiumi nevelőkre vonatkozó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá e rendelkezéseket követően a következő szöveggel egészül ki:

[Vezető beosztás, munkakör	Heti kötelező óraszám]
„- kollégiumi nevelő		24
- kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban		22
- kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában		22
- fejlesztő pedagógus iskolában		24
- fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában		22”

(2) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a következő 18. ponttal egészül ki, továbbá a jelenlegi 18. pont számozása 19. pontra módosul:

„17. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül - a munkakörére, beosztására - e törvényben vagy megállapodásban - megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.

18. A Kt. 1. számú mellékletének Első részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelező órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelező órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelező órájával.”

87. § A Kt. 1. számú melléklete a következő Negyedik résszel egészül ki:

„Negyedik rész

A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA

1. A munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár.

2. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor.

3. A teljesítménypótlékok havi mértéke a következő:

a) heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap 5-8%-a;

b) heti két órával történő emelés esetén a számítási alap 10-14%-a;

c) heti három órával történő emelés esetén a számítási alap 15,5-21%-a;

d) heti négy órával történő emelés esetén a számítási alap 22-28%-a;

e) heti öt órával történő emelés esetén a számítási alap 29-36%-a;

f) heti hat órával történő emelés esetén a számítási alap 37-44%-a;

g) heti hét órával történő emelés esetén a számítási alap 45-52%-a.

4. Az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában osztályfőnöki, az alapfokú művészetoktatási intézményben tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztály-vezetői), a kollégiumban tanulócsoport-vezetői feladatot ellátó pedagógus részére - a munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával - a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén a Harmadik rész II/7. a) pontja első gondolatjelében szabályozott órakedvezmény nem vehető igénybe. Az így megállapított összeg magában foglalja a külön jogszabályban meghatározott osztályfőnöki pótlék összegét is. Az e pontban szabályozott teljesítménypótlék szerinti juttatásra a feladatellátás időtartama alatt jogosult a pedagógus. Az e pont alapján alkalmazott teljesítménypótlék nem zárja ki a 3. pontban szabályozott teljesítménypótlék alkalmazását.

5. A közoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének - munkaszerződésének, közalkalmazotti kinevezésének módosításával - vezetői megbízásának idejére, vezetői pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következő szerint:

a) ha a vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti hat órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, a 3/d) pontban, a helyettes esetében a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,

b) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti hat órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el, a 3/e) pontban, a helyettes esetében a 3/c) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával,

c) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti két órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, a 3/f) pontban, a helyettes esetében a 3/d) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával.”

6. Az 5. pontban foglaltak alkalmazása akkor kötelező, ha a közoktatási intézményekben kiadott vezetői megbízások száma kevesebb, mint az Első rész „Vezetők” cím 2. pont alapján megállapítható vezetői megbízások. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható meg.

7. A 3-5. pont szerinti teljesítménypótlék összegét a kollektív szerződés, annak hiányában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elvek figyelembevételével - a megállapodásban kell meghatározni. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógus-munkakörökben eltérő lehet, a munkakör sajátosságaira - a munkakörre e törvényben meghatározott kötelező óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat előkészítése és javítása stb. - tekintettel.

8. A 3-5. pont alapján biztosított teljesítménypótlék összegét - minden olyan esetben, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény, illetőleg a személyi alapbér - figyelembe kell venni.”

88. § (1) A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 2. pontja a következő hatodik-kilencedik gondolatjellel, továbbá ezt követően a következő 3. ponttal egészül ki:

(Az adatok továbbíthatók)

„- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza;

- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.”

(2) A Kt. 2. számú melléklete az „Az adatok statisztikai célú felhasználása” címet megelőzően a következő címmel és rendelkezésekkel egészül ki:

„Adatkezelés a közoktatási intézményekben

1. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.

2. A közoktatási intézmények a gyermekek, tanulók személyes adatait csak pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, iskola igazgatója útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

(3) A Kt. 2. számú melléklete az „Az adatok statisztikai célú felhasználása” címet és rendelkezéseket követően a következő címekkel és rendelkezésekkel egészül ki:

„A közoktatás információs rendszere

1. A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős.

2. A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.

3. A Közoktatási Információs Központ annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben, azonosító számot ad ki.

4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

5. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít tanulói jogviszonyt, azonosító számot ad ki.

6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

A pedagógusigazolvány

A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.

A diákigazolvány

Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.

89. § (1) A Kt. 3. számú melléklete I. rész „Létszámhatárok” cím „Iskola” alcím b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Átlaglétszám

Maximális létszám

Iskola)

„b)

az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán

23

30

”

(2) A Kt. 3. számú melléklete II. rész 3-4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő tanulót.

4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható.”

90. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény

a) 4. §-ával megállapított Kt. 8. § (3)-(5) és (9) bekezdése, valamint az 5. §-ával megállapított Kt. 8/A. §-a, a 13. §-ával megállapított Kt. 17. §-a (1) bekezdése, 35. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (2) bekezdése, 36. §-ával megállapított Kt. 52. §-ának (10) bekezdése, 44. §-ával megállapított Kt. 70. §-a (3) bekezdésének első mondata és a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, illetve a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése az iskola legalacsonyabb évfolyamán is, ezt követően felmenő rendszerben. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok az iskolatársulások, amelyekben biztosított a tanulók felvételi eljárás nélküli továbbhaladása, a helyi tantervüket - a hatályos követelmények alapján - a Kt. 8. § (5) bekezdése szerint átdolgozhatják.

b) 86. § (2) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/17-18. pontja, a 87. §-ával megállapított Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része - az 5. pont kivételével - 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

c) 7. §-ával megállapított Kt. 9. § (8) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005-ben szervezett felvételi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

d) 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-a (4) bekezdésének hatálybalépéséről külön jogszabály intézkedik.

e) 21. §-ával megállapított Kt. 28. § (4) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy gimnáziumban, egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

f) 22. §-ával megállapított Kt. 29. §-ának (2) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában, egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

g) 65. §-ával megállapított Kt. 95. § (1) bekezdésének o) pontja hatálybalépéséről kormányrendelet intézkedik. A Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat létrejöttéig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a befolyt bírság hatvan százalékát az Oktatási Minisztérium részére utalja át. Az átutalt összeget az Oktatási Minisztérium a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokra használhatja fel.

h) 84. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az 1. számú melléklete Első rész „Iskolában és Kollégiumban” alcím 3. pontja, valamint a (4)-(6) bekezdéssel megállapított 1. számú melléklete Első rész a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, „Iskolában és kollégiumban” alcím 2. és 4-5. pontja 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

i) 88. §-ával megállapított Kt. 2. számú mellékletének az azonosító számra vonatkozó rendelkezései hatálybalépéséről és bevezetéséről kormányrendelet intézkedik.

j) 89. §-ával megállapított 3. számú melléklet I. Rész „Iskola” alcím 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

k) 92. §-ával megállapított 2001. évi C. törvény 4. §-ának (5) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 81. §-ával megállapított Kt. 128. §-ának (17) és (23) bekezdése a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(4) E törvény hatálybalépésének napján

a) a Kt. 8. §-ának (7) bekezdésében - melynek számozása a 4. § (1) bekezdés szerint (8) bekezdésre változik -, 93-94. §-ában, 97. §-át megelőző címben és a 97. §-ában a „Közoktatáspolitikai Tanács” szöveg helyébe a „Közoktatás-politikai Tanács” szöveg,

b) a Kt. 8. §-ának (10) bekezdésében - melynek számozása a 4. § (1) bekezdés szerint (11) bekezdésre változik -, 13. §-a (5) bekezdésében, 27. §-a (9) bekezdésében, 78. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 89. §-a b) pontjában, 114. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, 114. §-a (2) bekezdésében, 119. §-a (2) bekezdésében, 120. §-a (2) bekezdésében és a 2. számú mellékletében a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos”, illetve a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű” szöveg,

c) - a Kt. 18. §-a (3) bekezdésében a „fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését” szöveg,

- a Kt. 19. §-a (7) bekezdésének b) pontjában és 121. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában a „fogyatékosságát” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényét” szöveg,

- a Kt. 30. §-ának (6) bekezdésében és 69. §-ának (2) bekezdésében a „fogyatékossága” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igénye” szöveg,

- a Kt. 30. §-ának (8) bekezdésében a „fogyatékosságban szenved” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű” szöveg,

- a Kt. 30. §-a (11) bekezdésének a)-b) pontjában, az 50. § a) pontjában és az 52. §-ának (6) bekezdésében a „fogyatékosságból”, illetve „a fogyatékosságából” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényből”, illetve „sajátos nevelési igényéből” szöveg,

- a Kt. 35. §-a (1) bekezdésében a „testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igény” szöveg,

- a Kt. 50. §-ának felvezető részében a „testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók” szöveg,

- a Kt. 52. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, 91. §-a (4) bekezdésének e) pontjában, 121. §-a (1) bekezdésének 22. és 34. pontjában - melynek számozása a 78. § (4) bekezdés szerint 37. pontra változik - a „fogyatékos” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényű”,

- a Kt. 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában a „más fogyatékos” szöveg helyébe a „többi fel nem sorolt fogyatékos” szöveg,

- a Kt. 89. §-ának f) pontjában a „fogyatékosok nevelését-oktatását ellátó iskola és diákotthon, kollégium” helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium” szöveg,

- a Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét” szöveg helyébe a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét” szöveg,

- a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve” szöveg helyébe a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” szöveg,

- a Kt. 2. számú mellékletében a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló fogyatékosságára” szöveg helyébe a „sajátos nevelési igényre” szöveg,

d) a Kt. 28. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(3)” bekezdésre történő utalás helyébe az „(2) és (4)” bekezdésre történő utalás,

e) a Kt. 29. §-ának (1) bekezdésében a „kerettantervben” szöveg helyébe a „Nemzeti alaptantervben” szöveg,

f) a Kt. 33. §-ának (4) és (5) bekezdésében a „121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt” szöveg helyére a „121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt” szöveg,

g) a Kt. 30. §-a (7)-(8) bekezdésében és a Kt. 35. §-ának (3) bekezdésében - melynek számozása a 26. § szerint (4) bekezdésre változik -, 2. számú mellékletében a „beilleszkedési zavarral (zavarokkal), tanulási nehézséggel (nehézségekkel), magatartási rendellenességgel küzdő” szöveg helyébe a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” szöveg, továbbá a Kt. 41. §-ának (6) bekezdésében a „beilleszkedési zavarok” szöveg helyébe a „beilleszkedési nehézségek” szöveg,

h) a Kt. 52. §-ának (1) bekezdésében a „[121. § (1) bekezdésének 23. alpontja] szöveg helyébe a „[121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szöveg; (1) bekezdésének záró szövegében az „a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg” szöveg helyébe „a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg” szöveg; a (6) bekezdés c) pontjában a „huszonöt százaléka” szöveg helyébe a „harmincöt százaléka” szöveg; a (8) bekezdésében a „16 fős csoportonként” szöveg helyébe a „tizenhat fős csoportonként” szöveg, a (17) bekezdésében a „(2) és a (9) bekezdés kivételével” szöveg helyébe a „(2) és (11) bekezdés kivételével” szöveg,

i) a Kt. 53. §-ának (7) bekezdésében az „52. §-a (10) bekezdésének b) pontjában és (11) bekezdésében” szöveg helyébe az „52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében” szöveg,

j) a Kt. 54. §-ának (1) bekezdésében a „minőségbiztosítási rendszerének” szöveg helyébe a „minőségirányítási programjának” szöveg,

k) a Kt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „foglalkozási” kifejezés helyébe a „nevelési” kifejezés,

l) a Kt. 57. §-ának (7) bekezdésében a „(121. § (1) bekezdés 26. alpontja]” szöveg helyébe a [121. § (1) bekezdés 31. alpontja]” szöveg,

m) a Kt. 78. § (7) bekezdés b) pontjában „a száznyolcvanöt tanítási napot” szöveg helyébe a „tanév rendjében meghatározott tanítási napot” szöveg,

n) a Kt. 114. § (1) bekezdésének b) pontjában az „[52. § (3)-(6) bekezdés]” szöveg helyébe az „[52. § (3)-(11) bekezdés]” szöveg,

o) a Kt. 121. § (1) bekezdésének 16. alpontjában - melynek számozása a 78. § (1) bekezdés szerint 19. pontra változik - a „11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 39. § (2) bekezdése” szöveg helyébe a „11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 19. § (2) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése,” továbbá az „59. § (5) bekezdése” szöveg helyébe az „59. § (6) bekezdése” szöveg,

p) a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 23. pontjában a „minőségbiztosítás” kifejezés helyére a „minőségpolitika” szöveg,

r) a Kt. 2. számú mellékletében az „állandó és ideiglenes lakcím” szöveg helyébe az „állandó lakcím és tartózkodási hely” szöveg, az „állandó és ideiglenes lakásának” szöveg helyébe az „állandó lakásának és tartózkodási helyének” szöveg,

s) a Kt. 3. számú melléklet II. rész 10. pontjában az „52. § (6)” bekezdésére való hivatkozás helyébe az „52. § (7)” bekezdésére való hivatkozás

lép.

(5) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt.

- 6. §-ának (5) bekezdése;

- 8/B. §-ának (9) bekezdése;

- 11. §-a (1) bekezdésének k) pontjából a „kerettantervben” kifejezés;

- 27. §-ának (5) bekezdése;

- 28. §-ának (3) bekezdése;

- 29. §-ának (3) bekezdése;

- 30. §-a (11) bekezdésének b) pontjából „a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és” szöveg;

- 41. § (5) bekezdéséből a „továbbá az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről” szöveg;

- 47. § f) pontja, 48. § (1) bekezdés a) pontjának kilencedik gondolatjele, 49. § (2) bekezdés j) pontja;

- 52. §-ának (5) bekezdéséből az „az e törvény 27. §-ának (10) bekezdése szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál” szöveg;

- 95. §-a új jelölés szerinti (7) bekezdésének b) pontja;

- 101. § (8) bekezdés második mondata;

- 104. § (3) bekezdés második mondata;

- 105. §-a;

- 108. §-ának (5) bekezdéséből a „szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium” szöveg;

- 121. §-a (1) bekezdésének eredeti számozás szerinti 17. pontja, és eredeti számozás szerinti 19-20. pontja;

- 123. § (3) bekezdésének a)-b) pontja, g)-h) pontja, (4)-(9) bekezdése;

- 124. §-ának (3), (6), (13)-(17), (19), (22) és (23) bekezdése;

- 128. § (11) bekezdése;

- 132. § (9) bekezdése;

- a Kt. 1. számú melléklet, Első rész „A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA” fejezet, „Pedagógusok” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 2. pontjából az „- a kollégiumi nemenként és épületenként megadott létszám” szöveg;

- a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/5. pontjából a „beleértve a túlmunka díjazását is” szöveg;

- a Kt. 1. számú melléklet, Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” cím II/6. pontjából a „továbbá az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátása [114. § (1) bekezdés c) pont], feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut” szöveg;

- a Kt. 3. számú melléklet I. rész „Kollégium” cím „egy időben - nemenként és épületenként -100 120” szöveg,

- a 2002. évi LXII. törvény 8. számú melléklete 4/b) pontjából a „súlyos” kifejezés;

- a 2001. évi XXXVII. törvény 32. §-ának (10) bekezdése.

91. § E törvény hatálybalépésének napján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.

(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.

(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása

a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatási miniszter,

b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat

köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.

(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.

(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. §-aiban és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.

(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása

a) a (4) bekezdés alapján történt, az Oktatási Minisztérium,

b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.

(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján -, igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.

(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.

(12) A (10) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.

(13) Ha az országos kisebbségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve, hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott kisebbségi oktatási feladatokat.

(14) Az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a kisebbségi önkormányzati intézményfenntartók - pályázat útján - támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.

(15) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(16) A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47/A. § Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidőt - az érdekelt kérelmére - egy alkalommal további harminc nappal meg kell hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.”

92. § (1) E törvény hatálybalépésének napján a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Kbo. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.”

(2) A Kbo. tv. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak az (1)-(7) bekezdésben meghatározott minisztérium, az általa kijelölt hatóság vagy oktatási intézmény minősül.”

(3) A Kbo. tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok, vizsga beszámítása esetén szakértőként az Oktatási Minisztériumot is megkeresheti.”

(4) A Kbo. tv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, ápolói és szülésznői bizonyítványok, fogorvosi, gyógyszerészi és orvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve az általa kijelölt hatóság feladata.”

(5) A Kbo. tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.

(2) Ha a középiskolai érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar középiskolai érettségivel egyenértékűnek, középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá

a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,

b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és

c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.

(3) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely

a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,

b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és

c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.

(4) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.

(5) Ha a bizonyítvány nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, és a (2) bekezdés szerint sem ismerhető el, a kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. Az oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt.”

93. § E törvény hatálybalépésének napján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

a) 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket.”

b) A Gyvt. 25. §-ának (4) bekezdésében a „80. § (1) bekezdésének a) pontjában” szöveg helyébe a „80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában” szöveg; a Gyvt. módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 106. §-a (3) bekezdésében a „az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je után nagykorúvá vált” szöveg helyébe a „az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je között nagykorúvá vált” szöveg lép.

94. § (1) E törvény hatálybalépésének napján a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyvek jóváhagyásakor első fokon az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, felettes szervként az oktatási miniszter jár el.”

(2) A tprt. 8. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre való jogosultságot a

a) tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban élő, továbbá az egyedülálló szülő által nevelt gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról - a családtámogatási kifizetőhely által - kiállított igazolással, illetve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülő esetén a szülő által tett nyilatkozattal,

b) fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével,

c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal

kell igazolni. Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

(7) Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola a közoktatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet kisebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott hozzájárulás egy tanulóra jutó összege.

(8) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás - a normatív kedvezményre jogosult tanulók körében - a tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására is felhasználható, amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezmények biztosítottak.”

---