Időállapot: közlönyállapot (2003.X.13.)

2003. évi LXXIII. törvény

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról * 

Az Országgyűlés az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének, illetve egyéb intézkedések végrehajtásának – az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében történő – egységes szabályozása, különös tekintettel az intézkedések jogosultja és kötelezettje, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogainak és kötelezettségeinek rögzítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra (a továbbiakban: MVH), az e törvény alapján delegált feladatot ellátó szervezetre és az ügyfélre terjed ki.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabadterületre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § E törvény hatálya kiterjed:

a) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott támogatások igénybevételével, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó egyéb intézkedések végrehajtásával összefüggő feladatokra;

b) a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből (HOPE) folyósított támogatások végrehajtásával összefüggő feladatokra;

c) a SAPARD-támogatások igénybevételével összefüggő feladatokra;

d) külön jogszabályokban az MVH hatáskörébe utalt nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásokra;

e) külön jogszabályokban az MVH hatáskörébe utalt egyéb feladatokra.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

a) kérelem: az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Áe.) meghatározott kérelem, valamint a pályázati felhívásra benyújtott pályázat vagy szerződéskötési ajánlat;

b) MVH: az MVH Központi Hivatala és kirendeltségei;

c) ellenőr: az MVH megbízólevéllel és szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint az MVH ellenőrzésére jogosult szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja;

d) Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célú, a mezőgazdasági területhez kötődő kifizetések eljárásainak kizárólagos országos azonosító rendszere, amelyben a területi azonosítás alapegységei a fizikai blokkok, amelyek térképhelyes légifelvétel alapján vagy űrfelvétel háttérrel vannak megjelenítve;

e) regisztrációs szám: az ügyfél egyedi azonosító száma, amelyet az MVH külön jogszabály alapján országosan egységesen képez;

f) támogatás: jogszabály, illetve pályázati felhívás alapján juttatott pénzeszköz;

g) közösségi támogatás: részben vagy egészben az EMOGA-ból, HOPE-ból és SAPARD-ból finanszírozott támogatás;

h) nemzeti támogatás: a magyar jogszabályokban meghatározott eszközrendszer valamely támogatás folyósítását lehetővé tevő eszközének alkalmazása, olyan intézkedés keretében, melynek feltételrendszerét hazai jogszabály határozza meg, folyósítása kizárólag a nemzeti költségvetés terhére történik, és az Európai Unió annak alkalmazását engedélyezte vagy tudomásul vette;

i) pályázat kedvezményezettje: az az ügyfél, aki pályázati eljárásban támogatást vagy más jogot szerzett;

j) székhely: a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti székhely;

k) ügyfél: az Áe. szerinti ügyfél, valamint az, aki a pályázati felhívásra pályázatot vagy szerződéskötési ajánlatot nyújt be;

l) delegált feladat: a kérelem elbírálásával, illetve az ellenőrzéssel kapcsolatos, az MVH hatáskörébe és kizárólagos felelősségi körébe tartozó, külön jogszabályban meghatározott, más szervezet által ellátandó feladat.

Iratbetekintés

4. § (1) Az ügyfél jogosult a támogatásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, kivéve az iratnak azt a részét, amely más személyre vonatkozó olyan adatot tartalmaz, amelynek megismerésére nem jogosult.

(2) Az MVH korlátozhatja az iratbetekintést az iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínű, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná.

5. § (1) A benyújtott kérelem adatait az, aki annak megismeréséhez fűződő jogát vagy jogos érdekét valószínűsíti, a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges mértékig megismerheti, arról saját költségére másolatot készíthet vagy kérhet.

(2) Más hatóság részére – a jogszabály által meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben – átadható a benyújtott kérelem, illetve a kérelmet benyújtó ügyfél azonosító adatai. Ez a rendelkezés vonatkozik a külön jogszabályban meghatározott vállalati utóellenőrzésre is.

Adatkezelés, adatszolgáltatás

6. § (1) Az MVH a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához a közösségi, illetve nemzeti támogatást igénylő, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásában részt vevő ügyfelek azonosító adatait (beleértve a természetes személy személyazonosító adatait és adóazonosító jelét), a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, illetve a támogatások összegével, felhasználásával, a támogatási feltételek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos adatokat – beleértve a külföldre történő kivitelre és behozatalra vonatkozó adatokat is – kezeli.

(2) Az MVH adatkezelői jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a következő nyilvántartások tekintetében:

a) a támogatásra, illetve egyéb intézkedésre vonatkozó nyilvántartás,

b) szarvasmarha és juh prémium jogosultságok nyilvántartási rendszere,

c) tejkvóta-nyilvántartási rendszer,

d) MePAR,

e) alma, körte és őszibarack ültetvénykataszter,

f) ügyfélregiszter,

g) a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap egységes monitoring és információs rendszeréből az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programra vonatkozó adatbázis.

(3) Az MVH a (2) bekezdés szerinti adatbázisokban szereplő személyes adatokat az ügyfélnek az adatállománnyal összefüggő tevékenységével kapcsolatos érintettségéig, illetőleg a támogatási korlátozás fennállásáig kezelheti, ezen túl csak addig az időpontig, ameddig az mások jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

(4) Az MVH a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások vezetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásával adatkezelőt bízhat meg.

(5) Az MVH az ügyfél azonosítása, a támogatási jogosultság megállapítása céljából adatokat vesz át

a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kezelt vámadatbázisból,

b) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által kezelt importengedély nyilvántartásból,

c) a szőlőültetvény-kataszterből,

d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),

e) az Országos Erdőállomány Adattárból,

f) a Védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,

g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,

h) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

i) vetőmag-nyilvántartási rendszerből.

(6) A terület alapú támogatások igénybevételéhez szükséges formanyomtatványok évenkénti ügyfélre szabott összeállítása céljából, az MVH a MePAR-hoz kapcsolódóan nyilvántartja azon fizikai blokkok azonosítóját, ahol az ügyfél támogatásra jogosító tevékenységet folytat (a továbbiakban: ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartás). Az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartást a támogatási kérelmek alapján kell vezetni.

(7) Az MVH az (1) és (2) bekezdések alapján általa kezelt adatállományokat egymással, valamint az (5) bekezdés alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összekapcsolhatja.

7. § (1) Az ügyfél az azonosításával és a támogatási jogosultságának megállapításával összefüggésben – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározott módon, esetekben és mértékben – adatot köteles szolgáltatni az MVH-nak abban az esetben is, ha az egyébként üzleti titoknak minősül.

(2) Az MVH Központi Hivatala és kirendeltségei között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(3) Az MVH a nyilvántartási rendszeréből származó adatokat átadhatja a delegált feladatot ellátó szervezetnek, amely az átadott adatok tekintetében az MVH rendelkezései szerint jár el.

A delegálás szabályai

8. § (1) Költségvetési szerv, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvényben meghatározott köztestület vagy közhasznú társaság (a továbbiakban együtt: delegált feladatot ellátó szervezet) az MVH hatáskörébe tartozó feladatot delegálás alapján elláthatja.

(2) A delegált feladatok körét és a feladat ellátására kijelölt szervet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az érintett költségvetési szerv felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. Az MVH EMOGA Orientációs Részlegével és a HOPE-val kapcsolatos feladatai nem delegálhatóak.

(3) A delegált feladatot ellátó szervezet az MVH nevében jár el. A delegált feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik személy felé az MVH felel.

(4) A delegált feladat ellátásáról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. Költségvetési szerv esetén a megállapodás érvényességéhez a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az érintett költségvetési szerv felügyeletét ellátó miniszter hozzájárulása szükséges.

(5) A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a delegált feladatok körének meghatározását,

b) a delegált feladatot ellátó szervezet feladatait és kötelezettségeit,

c) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

d) rendelkezést a delegált feladatot ellátó szervezet által elvégzett ellenőrzések eredményeiről szóló jelentések gyakoriságáról,

e) rendelkezést az MVH részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,

f) a delegált feladatot ellátó szervezetnek az MVH-val szembeni felelősségvállalása szabályait,

g) a delegált feladat ellátása során keletkezett dokumentumok irattározásának rendjét,

h) a delegált feladatot ellátó szervezet munkatársainak a delegált feladat ellátásához szükséges szakmai végzettségének és felkészültségének meghatározását,

i) a delegált feladat elvégzése érdekében átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(6) A delegált feladatot ellátó szervezet a feladatot tovább nem delegálhatja más szervezetek felé.

(7) Az MVH, illetve az MVH ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a delegált feladat teljesítését.

II. Rész

AZ MVH ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

9. § (1) A törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokra az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik.

(2) A kérelem benyújtására nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – igazolásnak helye nincs.

10. § (1) A kérelmet pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában

a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,

b) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye

szerinti MVH kirendeltséghez kell benyújtani.

(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személy, továbbá a külföldi, a Magyar Köztársaság területén székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelmét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az MVH „Fővárosi és Pest Megyei” kirendeltséghez kell benyújtani.

(3) Jogszabály, illetve pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a kérelmet postai úton kell benyújtani.

(4) A kérelem beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.

11. § (1) Amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban előírt feltételeknek, vagy az más okból kijavításra, illetve kiegészítésre szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett a hibák kijavítására, illetve a hiányok pótlására szólítja fel, olyan ésszerű határidőn belül, hogy az teljesíthető legyen a (2) bekezdésben előírt határidőben.

(2) Jogszabály által meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott hiánypótlás teljesítését a kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül fogadja be az MVH.

12. § (1) Az MVH a kérelem megalapozottságának vizsgálata során ellenőrzi, hogy a kérelemben foglalt adatok megfelelnek-e a valóságnak, valamint a kérelem megfelel-e a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban foglaltaknak.

(2) Az MVH az ellenőrzést támogatásonként és időszakonként, vagy meghatározott időszakra több támogatás tekintetében is lefolytathatja.

(3) Azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre.

(4) Az MVH a kérelem megalapozottságát a támogatás kiutalását megelőzően és azt követően is ellenőrizheti. Az ellenőrzés a kérelem, annak mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal és helyszíni szemle keretében történhet.

(5) A kérelmet el kell utasítani, ha az ügyfél a támogatás igénybevételével kapcsolatos ellenőrzést akadályozza.

13. § Az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta.

14. § (1) A támogatás folyósításának – e törvény 33. §-a kivételével – a kérelem tárgyában hozott végrehajtható határozat alapján van helye.

(2) A kérelemnek részben vagy egészben helyt adó határozat helyt adó részében előzetesen végrehajtható.

(3) A támogatást kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet folyósítani.

15. § (1) Jogosulatlanul veszi igénybe az ügyfél a támogatást, ha valótlan tényeket közöl, adatot vagy adatokat eltitkol, vagy a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a jogszabályban vagy pályázati felhívásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel.

(2) Az MVH nyilvántartja az ügyfél által jogosulatlanul igénybe vett támogatást és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint ugyanazon támogatási jogcímen az ügyfél támogatásra nem jogosult.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az MVH határozattal rendeli el.

(6) Amennyiben az eljárás jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére irányul, az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a jegyzőkönyvet az ellenőrzöttnek átadták.

16. § (1) Ha az MVH megállapítja, hogy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára a támogatáshoz való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha

a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél a támogatás igénybevételével összefüggésben bűncselekményt követett el,

b) az MVH határozatot hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

(4) Ha az MVH határozata jogszabályt sértett és ennek következtében az ügyfélnek támogatás kifizetési igénye keletkezik, az MVH a támogatás kifizetési összege után a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet.

17. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésének megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított tíz év elteltével évül el, amelyben a támogatást jogosulatlanul igényelték. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(2) Ha az MVH határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(3) A támogatás visszatérítésének végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el. Amennyiben az MVH végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés hat hónappal meghosszabbodik.

(4) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

2. Fejezet

KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Ellenőrzés

18. § (1) Az ellenőrzés megbízólevél alapján folytatható le.

(2) Megbízólevél nélkül is elvégezhető a távérzékeléses, valamint a kizárólag a kérelemre és az ahhoz csatolt iratokra kiterjedő ellenőrzés. Ebben az esetben a 19–28. §-okban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

19. § (1) A helyszíni szemle útján megtartott ellenőrzést (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzés) harminc napon belül kell lefolytatni. A határidő számításába beletartozik az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is. Az ellenőrzés kezdő időpontja az a nap, amikor a megbízólevelet az ügyfél részére átadják.

(2) A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt az MVH elnöke indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal százhúsz napig terjedő időtartamra meghosszabbíthatja.

(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról az MVH az ügyfelet írásban értesíti.

20. § (1) A helyszíni ellenőrzéseket az MVH az ügyfél előzetes értesítése nélkül kezdi meg. Ha az ellenőrzés eredményes lefolytatásához az ügyfél vagy más személy jelenléte szükséges, az MVH legfeljebb 48 órával az ellenőrzés megkezdése előtt az érintettet értesíti. Az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik.

(2) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző ellenőr nevét, illetőleg, hogy mely ügyfélnél, mely támogatási jogcímek, milyen időszakok tekintetében vizsgálhatók.

(3) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, két hatósági tanú jelenlétében erről jegyzőkönyv készül és két hatósági tanú jelenlétében az ellenőrzés megkezdhető.

(4) Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:

a) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,

b) a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,

c) az ellenőrzés célját,

d) a jelen lévő személyeket,

e) az ellenőrzés módszereit és eredményeit,

f) amennyiben az ellenőrzés megkezdéséről értesítették az ügyfelet, az ellenőrzés időpontjáról szóló előzetes értesítés megküldésének tényét, továbbá azt hogy az értesítés kézhezvétele mennyi idővel előzte meg az ellenőrzés időpontját.

(5) Az ellenőrzés lefolytatására az ellenőr jogosult.

(6) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van.

(7) Az MVH elnöke vagy a Központi Hivatal általa erre felhatalmazott vezető beosztású köztisztviselője az ellenőr részére általános megbízólevelet is kiállíthat, amely tartalmazza az ellenőr nevét, a megbízólevél érvényességi idejét és az illetékességi területét.

21. § (1) A helyszíni ellenőrzést az ügyfélnél a tevékenysége végzésének ideje alatt lehet lefolytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél lakhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött tárgyak, eszközök, iratok vizsgálata is.

(2) Az MVH hivatali helyiségében az ellenőrzést hivatali időben kell megtartani.

22. § (1) Az ellenőrzést az MVH a támogatás alapjának, összegének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának megállapításához szükséges iratok – ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is –, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.

(2) Az ügyfél az iratokat és a támogatással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatállományokat – az MVH kérésére elektronikus úton is – az MVH rendelkezésére bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az ügyfél, képviselője vagy alkalmazottja az ellenőr részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály vagy a pályázati felhívás nem ír elő.

(3) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a támogatási jogosultság megállapítására alkalmatlanok, az MVH megfelelő határidő tűzésével kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(4) Az MVH az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe.

23. § Az ellenőrzés során a helyszínen talált és feltárt körülményt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az ellenőr kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező másolatot kérhet.

24. § (1) Az ellenőrzés során a tényállás tisztázása és bizonyítása az MVH kötelezettsége, kivéve, ha jogszabály a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi.

(2) Az ellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően, az erre történő külön felhívás nélkül, a szolgálati igazolványával köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(3) Az ellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(4) Az ellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni és értékelni, az ügyfelet, képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is.

(5) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető.

25. § (1) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során

a) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet,

b) az ügyfél tevékenységével összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhatja,

c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,

d) az ügyféltől, képviselőjétől felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

e) tisztázhatja a támogatási jogosultság megállapításához kapcsolódó tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogalapját,

f) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le,

g) az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél – amennyiben az az ellenőrzéshez hozzájárul – kapcsolódó ellenőrzést végezhet.

(2) Ha az ügyfél tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az MVH helyszíni ellenőrzését.

(3) A 24. § (3) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben említett ingatlan tulajdonosára megfelelően alkalmazni kell.

26. § Az ügyfél köteles az MVH-val az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

27. § (1) Az ügyfél jogosult

a) az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni,

d) a helyszíni ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.

(2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hatvan napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés elhalasztása az ellenőrzés célját veszélyeztetné vagy meghiúsítaná.

(4) Ha az MVH a vizsgálat megállapításait más ügyfélnél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló irat ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.

28. § (1) Az MVH a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) Ha az MVH büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az MVH az ügyfélnek nem adja át, de az eljárás kezdeményezéséről az ügyfelet tájékoztatja.

(3) Az ellenőrzés megállapítását tartalmazó jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél részére kézbesíteni kell. A jegyzőkönyvre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.

(4) Az ellenőrzést legfeljebb a (3) bekezdés szerinti észrevétel kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet folytatni, ha az ügyfél észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben újabb jegyzőkönyvet kell készíteni.

A pályázati eljárás

29. § (1) A pályázat elbírálásánál az Áe. szabályait nem kell alkalmazni. A pályázatot a pályázati felhívás, illetve annak kiírása alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni.

(2) A pályázati eljárás során a jogszabályban meghatározott egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a pályázati feltételeknek megfelelő kérelmet benyújtó ügyfél támogatási jogot, illetve egyéb jogot szerezhet.

(3) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatási, illetve egyéb jog elnyerésére.

30. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázati felhívást kiíró szerv megnevezését,

b) a pályázati felhívás kiírásának alapjául szolgáló jogszabályt,

c) azokat a támogatási célokat, amelyekhez támogatás igényelhető,

d) a támogatás igénybevételének feltételeit,

e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit,

f) a pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendjét, határidejét, a bírálat szempontjait,

g) a pályázatok benyújtásának helyét és módját,

h) a támogatások mértékét,

i) a pályázó jogait és kötelezettségeit, valamint a kötelezettségek megszegésével járó következményeket,

j) a támogatás igénylésének, igénybevételének, valamint az ellenőrzésnek a rendjét,

k) amennyiben jogszabály előírja, a biztosíték nyújtásának módját és mértékét,

l) az MVH ajánlati kötöttségére és annak időtartamára vonatkozó rendelkezéseket,

m) a rendelkezésre álló forrás nagyságát.

(2) A pályázati felhívást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vagy annak megbízásából az MVH írja ki. A pályázathoz kapcsolódó eljárást az MVH határozza meg.

(3) A pályázati felhívás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint az MVH internetes honlapján kerül közzétételre.

(4) A pályázati felhívást az MVH ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben a pályázók rendelkezésére kell bocsátani.

31. § A pályázattal kapcsolatos támogatási döntésről az MVH a pályázót a döntéstől számított harminc napon belül írásban értesíti.

32. § Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett kifogást terjeszthet elő a döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított harminc napon belül bírálja el. Az MVH elnökének döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

33. § (1) A pályázat kedvezményezettjével az MVH a támogatási szerződést írásban köti meg. A támogatás folyósítása hatályos szerződés alapján történik.

(2) Az MVH ajánlati kötöttsége a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított, a pályázati felhívásban meghatározott időtartamáig áll fenn. Amennyiben a pályázó ezen időtartam alatt nem köti meg a szerződést, az MVH támogatási döntése hatályát veszti.

34. § A támogatás csak a pályázatban és a támogatási szerződésben rögzített célok megvalósítására használható fel.

III. Rész

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Nyomtatványok

35. § (1) Az MVH – külön jogszabályban meghatározottak szerinti tartalomra és adatkörre – a kérelem benyújtására és az adatszolgáltatásra papír vagy elektronikus alapú nyomtatványt rendszeresíthet.

(2) A kérelem benyújtása és az adatszolgáltatás külön jogszabályban meghatározott módon, számítástechnikai eszközzel is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.

(3) Az MVH – a (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – meghatározza, kidolgozza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, az ahhoz kapcsolódó tájékoztatókat, és gondoskodik arról, hogy az ügyfelek számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre.

(4) E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, kitöltött és az ügyfél – illetőleg képviselője, meghatalmazottja – által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról – műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép, film, hangfelvétel stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot a központi hivatal és kirendeltségei vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette.

A MePAR-ra vonatkozó szabályok

36. § (1) Az MVH eljárásaihoz a regisztrációs számmal rendelkező ügyfelek részére a MePAR egyedi blokktérképet fizikai blokkonként egy példányban díjmentesen kell biztosítani. A más célú felhasználás díjtételeit a miniszter rendeletben állapítja meg. Azt a kérelmezőt, aki az általa igényelt egyedi blokktérképekből több mint két darabot vagy több mint tíz százalékot nem használt fel kérelmezéskor, a fel nem használt egyedi blokktérképek díjának utólagos megfizetésére kötelezi az MVH.

(2) Az MVH az eljárásaihoz szükséges MePAR egyedi blokktérképet csak ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartása tárgyában a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott kérelem esetében köteles díjmentesen szolgáltatni. A határidőn túl benyújtott kérelem esetében az MVH külön eljárási díjat számít fel. Ebben az esetben az MVH felelősséget nem vállal azért, hogy az igényelt formanyomtatvány a támogatási kérelmek benyújtási határidején belül eljut a ügyfélhez.

Az eljárás költségei

37. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, az MVH által lefolytatott eljárás költségeit az állam viseli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél rosszhiszeműen gyakorolta jogait vagy mulasztott, és emiatt az eljárásban az állam terhére további költségek merültek fel, azt az ügyfélnek kell megfizetnie.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt költségekről az MVH határozatban rendelkezik.

Módosuló jogszabályok

38. § Az Áe. 3-§-ának (6) bekezdése a következő új r) ponttal egészül ki:

(Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:)

r) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez kapcsolódó eljárások esetében.”

39. § A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló 1991. évi VII. törvény 2. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatal ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt agrárigazgatási feladatokat, különösen)

g) az agrárigazgatás keretébe tartozó támogatási rendszerek működtetését, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből finanszírozott támogatások kivételével,”

40. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kivéve – igénybe venni csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet.”

41. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve – az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.”

(2) Az Inytv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.”

42. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

k) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások folyósításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével.”

43. § (1) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény (a továbbiakban: rendtartási törvény) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával kapcsolatos tevékenységet a miniszter, a működtetésével kapcsolatos tevékenységet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), valamint a termékpálya bizottságok látják el e törvény rendelkezései alapján.

(2) Az MVH intervenciós tevékenységével kapcsolatosan jogosult közraktárjegy felvásárlására és értékesítésére.”

(2) A rendtartási törvény 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Bizottság ülésére az MVH és az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (a továbbiakban: AKII) képviselőit tanácskozási joggal meg kell hívni.”

(3) A rendtartási törvény 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pályázat kiírása esetén annak elbírálása pályázati díj előzetes megfizetéséhez, illetve biztosíték nyújtásához (a továbbiakban együttesen: biztosíték rendszer) köthető. A pályázati díj mértékét a pályázati kiírásban kell meghatározni. A befizetett pályázati díjat a pályázó részére vissza kell fizetni, amennyiben az a pályázati kiírásban meghatározott időpontig a pályázati feltételeknek eleget tesz, ellenkező esetben a pályázó a befizetett pályázati díjat elveszti.”

(4) A rendtartási törvény 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A piaci operatív információs rendszert az MVH működteti.”

(5) A rendtartási törvény 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 32. § (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a törvény hatálya alá tartozó termékek körét, a mezőgazdasági termékeket érintő biztosíték rendszerre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a Termékpálya Bizottságok általános működési rendjét.”

44. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vám törvény) 155. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vámhatóság a vámeljárás során birtokába kerülő)

a) személyes és egyéb személyre, továbbá szervezetekre vonatkozó egyedileg azonosítható adatokat megkeresés alapján adó-, vám- és devizahatósági eljáráshoz a Pénzügyminisztériumnak, folyamatban lévő eljárásban, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából bíróság, ügyészség és bűnüldöző szervek számára, nemzetbiztonsági védelmi célra a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Irodának, adóellenőrzési célra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (a továbbiakban: MVH), továbbá hagyatéki eljáráshoz a közjegyzőnek;

b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható – valamint a természetes személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak minősülő – adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervnek, közigazgatási és hatósági eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenőrzési céllal a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közigazgatási és Engedélyezési Hivatalának, a Külügyminisztériumnak és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, a kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésével összefüggő feladatok ellátásához a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek, a fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggő feladatok ellátásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az MVH-nak, környezetvédelmi ellenőrzési célra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a szerzői jogi törvényben a művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző szervezetnek, a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása céljából a körzetközponti jegyzőnek, piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek;”

(2) A Vám törvény 157. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vámhatóság a szervezet adatai közül annak adóigazgatási számát, nevét, rövidített nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, pénzforgalmi jelzőszámait és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 3. §-ának e) pontjában meghatározott regisztrációs számát tartja nyilván.”

(3) A Vám törvény 157. §-ának (8) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

(A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a szervezet/személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartások adatait használhatja fel:)

e) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból, illetve a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből történő kifizetések esetén az MVH által vezetett ügyfélregiszter.”

(4) A Vám törvény 174. §-ának (1) bekezdése a következő új o) ponttal egészül ki:

(A vámszervezet végzi)

o) az MVH hatáskörébe tartozó jogszabályban meghatározott delegált feladatot.”

IV. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a külpiaci intézkedések,

b) az intervenció,

c) az ügyfélregiszter,

d) a biztosítékok

szabályait kormányrendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy

a) a pályázati eljárás részletes szabályait,

b) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó szabályokat,

c) Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásához szükséges eszközök részletes szabályait,

d) MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának és a díjfizetés részletes szabályait,

e) az érintett miniszter egyetértésével a delegált feladatokat

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az elektronikus ügyintézés rendjét az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

46. § (1) A törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2004. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.

(2) A törvény 6–8. §-ai a kihirdetése napján lépnek hatályba.