Időállapot: közlönyállapot (2003.XI.14.)

2003. évi XCII. törvény - az adózás rendjéről 4/4. oldal

IV.

A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendő befizetések határideje

Jövedéki adó befizetése

A) Jövedéki adó előlege

Az adózó a jövedéki adó előlegét havonta,

a tárgyhó 28-áig

fizeti meg.

B) Jövedéki adó

Az adózó a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét havonta,

a tárgyhót követő hó 20. napjáig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti. Az előbbi rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet nem adójeggyel fizetnek meg.

3. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

Adatszolgáltatás

A törvény 52. §-a alapján az adatszolgáltatást a következők szerint kell teljesíteni:

A) A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatása

A/I. A kifizető és a munkáltató az általa vezetett nyilvántartás alapján adózónként - a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével - az e pontban meghatározott adattartalommal szolgáltat összevont adatot az állami adóhatóság részére.

1. A magánszemély jövedelemadóját megállapító munkáltató adatot szolgáltat:

a) az általa kifizetett (juttatott) az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével);

b) a bevételből a jövedelem megállapítása során levonható tételekről;

c) a számított adóról;

d) a jövedelemadó kedvezményekről jogcímenként;

e) az összevont adóalap utáni adóról;

f) egyes külön adózó jövedelmek címén - figyelemmel az e melléklet A/II. pontjában és a személyi jövedelemadó törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségekre is - a magánszemélynek kifizetett (juttatott bevételről, az adó alapjáról, a levont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

fa) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

fb) amelynek adója nulla százalék,

fc) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

fd) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,

fe) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli;

g) az adóév során megállapított adóelőlegről, adóról;

h) a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről;

i) az adózó magán-nyugdíjpénztári tagsága tényéről;

j) a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási idő tartamáról, a járulékköteles jövedelem teljes egészéről, a megállapított járulékokról, a járulékfizetési kötelezettség egyéni felső korlátjáról, a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamokról, a levonás elmaradásának okáról.

2. A kifizető (ideértve a magánszemély jövedelemadóját meg nem állapító munkáltatót is) az 1. pont f), i) és j) alpontjaiban előírtakon túl jogcímenként adatot szolgáltat az általa kifizetett (juttatott):

a) az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről - külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével - (a bevételről, az adóelőleg-alapként figyelembe vett összegről, a levont adóelőlegről);

b) negyedéves bontásban az összevont adóalapba tartozó azon jövedelmekről (a bevételről, az adóelőleg alapjáról, az adóelőleg alapja utáni előlegfizetési kötelezettségről, a ténylegesen levont előlegről), amelyeket munkáltatónak, bér kifizetőjének nem minősülő személy juttat, és amelyek esetében az adóelőleg levonása bármely oknál fogva csak részben történt meg;

c) a magánszemély költségnyilatkozatáról;

d) a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó köteles kifizetésről.

3. Az adózó az 1. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő május 20-áig, a 2. pontban előírt adatszolgáltatást az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesíti az illetékes adóhatóságához.

A/II. A kifizető a termőföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető papíralapú adathordozón az adóévet követő év március 31-éig, gépi adathordozón április 20-áig teljesíti.

B) A biztosítóintézet adatszolgáltatása

A biztosítóintézet adatot szolgáltat a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, valamint a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás kifizetéséről, illetőleg arról, hogy a magánszemély az élet- vagy - az 1995. január 1-jét követően kötött - nyugdíjbiztosításának rendelkezési jogával a szerződéskötéstől számított 10 éven belül élt.

Az adatszolgáltatást, a kifizetést, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlását követő év január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesítenie a biztosító bejegyzett székhelye szerint illetékes állami adóhatóság részére a magánszemély azonosításához szükséges adatok feltüntetésével.

C) A földhivatal és az illetékhivatal adatszolgáltatása

1. A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem beérkezését követő 8 napon belül - az e törvény 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kitöltött nyomtatványt mellékelve - adatot szolgáltat az illetékhivatalhoz az illetékkiszabáshoz szükséges, valamint a 2. pontban említett birtokában lévő adatokról. A földhivatal az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról.

2. Az illetékhivatal adatot szolgáltat - az ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a magánszemélynek magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan átruházásának kivételével - ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről

az adóévet követő március 20-áig

a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak.

3. A földhivatal az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés megkötéséről és megszűnéséről annak a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 8 napon belül adatot szolgáltat a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnak.

D) A pénzintézet adatszolgáltatása

1. A pénzintézet adatot szolgáltat a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás után járó, az adókedvezmény igénybevételéhez az adózónak kiadott igazolásról.

2. Adatot szolgáltat a pénzintézet e megtakarítás kifizetéséről, e megtakarítás kedvezményezettjéről és annak a megtakarítónak a személyéről, akinek az igazolást konkrétan kiadta. Egyidejűleg közli az adómentesen kifizetett kamat összegét is.

3. Nem kell adatot szolgáltatni e megtakarítás kamatáról abban az esetben, ha a kedvezményezett nyilatkozott a megtakarítás eltérő célú felhasználásáról és az adót a kamat után levonták.

4. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón, a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a kifizetéskor az adózó, illetve a kedvezményezett illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.

5. A pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.

E) A vámhatóság és az önkormányzat jegyzője adatszolgáltatása

A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki engedélyről az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

F) A társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása

1. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátást kifizető társadalombiztosítási szerv az adóköteles kifizetésről adatot szolgáltat munkáltató hiányában a magánszemély állami adóhatóságához az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón.

2. Ha a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről a társadalombiztosítási szerv a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja.

G) Hatósági adatszolgáltatás

1. Az elsőfokú építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavételi engedély egy példányát megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.

2. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala nyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 15. napjáig, míg a január 1-15. között bejelentett - az előző évre vonatkozó - változásokat január 31. napjáig közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal a következő tartalommal:

a) a gépjármű rendszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,

b) a gépjármű tulajdonosának (üzemben tartójának) neve, lakóhelye, illetőleg székhelye vagy telephelye, adóazonosító száma, ennek hiányában - magánszemély adózó esetén - természetes azonosító adatai,

c) tulajdonváltozás esetén annak időpontja, valamint a változással érintett tulajdonszerző, illetőleg ennek hiányában a régi tulajdonos változásbejelentési kötelezettségteljesítésének időpontja,

d) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása.

3. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása) - a 2. pontban meghatározott adattartalommal - közli az illetékes önkormányzati adóhatósággal.

4. Az okmányiroda, valamint a vámhatóság minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően adatokat szolgáltat az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásáról a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a gépjármű fajtáját és a kiadott rendszámot.

H) Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszköz értékesítését üzletszerűen végző adózó adatszolgáltatása

Az adózó az állami adóhatósághoz az értékesítés napját követő hó 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat a közösségi tagállamban illetőséggel bíró magánszemély vevő nevéről, címéről, személyazonosító igazolvány- vagy útlevélszámáról, valamint az új közlekedési eszköz azonosító adatairól.

I) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ adatszolgáltatása

A megyei (fővárosi) munkaügyi központ elektronikus úton vagy gépi adathordozón a megyei (fővárosi) munkaügyi központ székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, akiknél a munkanélküli-ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatt szüntették meg, lehetőség szerint az e személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével, valamint a folyósítás megszűnésének időpontjáról.

J) Adókedvezményre jogosító igazolásokról adatszolgáltatás

A kifizető, ha olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón a kifizető illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.

K) A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása

1. A nyomtatvány forgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, nyugtatömbökről - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - vevőnkénti részletezésben adatot szolgáltat.

2. Az adatszolgáltatás tartalmazza:

a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,

b) a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),

c) a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),

d) a vevő adószámát.

A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) az adatszolgáltatást negyedévenként a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti az elsőfokú állami adóhatóságához.

L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról adatszolgáltatás

Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elő, az igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás kiállítása megtagadható, ha az azt kérő nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez használható fel.

4. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól

1. A külföldi illetőségű magánszemély és a külföldi illetőségű osztalékban részesülő (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és

a kifizetést követő hó 12-éig

fizeti meg.

3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja.

4. A társasági adót és az osztalékadót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon

az adóévet követő év május 31-éig

vallja be.

5. Ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi forintszámlára utalja át.

6. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi személy az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi.

7. A külföldi személy a kifizetést megelőzően, hitelesen magyarra fordított okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi személy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi személy a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi személlyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi személy a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi.

8. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi személy részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, illetőleg haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.

9. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánál teljesít. A külföldi személy az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.

10. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.

5. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizetők adózására a törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, a mezőgazdasági kistermelői és a fizetővendéglátó tevékenységet folytató foglalkozó magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött - a határidő letelte előtt benyújtott - nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági kistermelő az átalány választását akkor is az előző évre vonatkozó éves bevallás időpontjáig jelentheti be, ha adóbevallásra nem kötelezett.

2. A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózó, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.

3. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalánybesoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.

4. Az adózó az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti.

5. Az adóhatóság a bejelentés alapján az adózót az átalányozottak nyilvántartásába felveszi.

6. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni.

7. Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut az adózó tudomására, az adózó a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni.

8. Az átalányadózást választó adózó adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg.

9. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

6. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségei

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó törvényben vagy más jogszabályban előírt adókötelezettségeit a következő eltérésekkel teljesíti:

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek

Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.

2. Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek

a) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) Az adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki. Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg kell teljesíteni.

c) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követő 150. naptól igényelheti vissza.

3. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetési kötelezettségek

a) A vállalkozó a helyi kommunális és iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.

b) A vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.

c) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

4. Az e törvény 1. számú mellékletének B) 1. pontja alkalmazásában a tárgyévi bevallás gyakoriságát meghatározó értékhatárok számításakor a megelőző második naptári év adatait kell figyelembe venni.

5. Ha az e melléklet hatálya alá tartozó adókra vonatkozó kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként, félévenként rendeli teljesíteni, az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként, félévként három, illetve hat adóévi hónapot kell figyelembe venni.

7. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

A külföldi rendszámú gépjárművek adózásának rendje

Külföldi rendszámú gépjárművek adója esetében a törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1. A külföldi rendszámú gépjárművek gépjárműadójának megállapítása a vámhatóságok hatáskörébe tartozik.

2. Az eljárásra a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adóügyeiben

a) a kiléptető vámhatóság, ideértve a vámszabad területet felügyelő vámhatóságot - a b) és c) pont alattiak szerinti eltéréssel -,

b) a vámkezelést végző vámhatóság, ha külföldi üzemben tartó által belföldre telepített, vagy belföldön forgalomból kivont vagy külföldi tulajdonostól belföldi személy által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönbe vett, lízingelt tehergépjármű képezi az eljárás tárgyát,

c) a b) pont alatti vámhatóság határozata ellenére a kilépésig meg nem fizetett adó beszedésére a kiléptető vámhatóság

az illetékes.

3. A külföldi rendszámú gépjárművek adókötelezettségét az illetékes vámhatóságnál be kell jelenteni. A bejelentés adóbevallásnak minősül, a vámhatóság az adót a bejelentés alapján állapítja meg.

a) A külföldi rendszámú tehergépjármű után fizetendő adó esetében be kell jelenteni a gépjármű saját tömegét, rakott állapotban a raksúlyát is, és a Magyar Köztársaság területén megtett út hosszát, valamint a határon történő belépés időpontját.

b) A külföldi rendszámú személyszállító gépjármű után fizetendő adó esetében az adómentes időszak elteltét követő minden hó utolsó napjáig önadózás útján kell a gépjárműadót a vámhatóság megfelelő számlájára megfizetni.

4. Ha a 2. a) pont értelmében a kiléptető vámhatóság illetékes az eljárásra, akkor kilépéskor a 2. b) alatti esetben a vámkezeléskor hozott határozatban meghatározott időben kell az adót megfizetni.

5. Az adó megállapítását, megfizetését kilépéskor az adóhatóság nyugtájával kell igazolni. Ha a kiléptető határvámhivatal megállapítja, hogy a külföldi rendszámú gépjármű után az adót határidőben nem fizették meg, az adót és késedelmi pótlékot megállapítja és beszedi.

6. Ha a külföldi rendszámú tehergépjármű után fizetendő adót belföldi szállítmányozási vállalkozó átvállalja, az adót havonta, a tárgyhót követő hó 15-éig kell megfizetnie.

7. Ha az adózó által megfizetett adó meghaladja a fizetendő adó összegét, a többlet visszatérítése kérelemre történik. A jogerős határozat alapján a visszatérítés a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hatáskörébe tartozik. Amennyiben a vámhatóság a jogszerűen fizetendő adónál kisebb összegű adót szedett be és a különbözet az 1000 forintot meghaladja, ennek megfizetésére határozatot hoz, amelynek egy példányát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére is megküldi.


  Vissza az oldal tetejére