c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére
vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.
(2) Amennyiben az Európai Bizottság vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, illetve hozza meg.
(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel a Tanács által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely
a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, illetve érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy
b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és
c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,
mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, a Tanács az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.
(4) Amennyiben az Európai Bizottság – a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül – részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, illetve szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi a Tanácsot, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.
(5) Amennyiben az Európai Bizottság határozatában nem hagyja jóvá a Tanács 56. § szerinti határozatának tervezetét, a Tanács az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint jár el. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a Tanács az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozattervezet szerinti tartalommal hozza meg.
(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében a Tanács ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben a Tanács az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. A Tanács az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)–(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül érdemi határozatában dönt.
66. § (1) A hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.
(2) A hatóság nyilvántartást vezet különösen:
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;
b) az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;
c) az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;
d) az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;
e) külön jogszabályokban meghatározott egyedi engedélyekről;
f) az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői névjegyzékről;
g) a hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;
h) a nem azonosítható hívószámokról (elektronikus nyilvántartás);
i) a nem harmonizált frekvenciát vagy frekvenciasávot használó rádióberendezések belföldi forgalomba hozataláról;
j) egyéb, jogszabály rendelkezése alapján nyilvántartandó adatokról.
(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.
(4) A hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és titokvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
67. § (1) A hatóság az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági jogkörében hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti tevékenységet végez.
(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a hatóság határozatában, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak megtartását és arról elemzést készít.
(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által a hálózati szolgáltatások, illetve ráépülő előfizetői szolgáltatások tekintetében alkalmazott árakat az árprés szempontjából a piacfelügyeleti tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kíséri.
(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetve személy közreműködését is igénybe veheti.
(5) A hatóság az előző év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt 15 napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Tanács hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Tanács jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a hatóság a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül internetes oldalán közzéteszi.
(6) A hatóság beszámolót készít a piacfelügyeleti tervben foglaltak teljesítéséről, a piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről, a (2) bekezdés szerinti elemzés megállapításairól, valamint az ennek alapján általa javasolt jogszabály-módosításokról, és ezt 15 napon belül közzéteszi.
(7) A hatóság hivatalból vagy kérelemre a piacfelügyeleti és ellenőrzési terven kívül is folytat piacfelügyeleti tevékenységet.
68. § (1) A piacfelügyeleti eljárás keretében feltárt jogsértés esetén a hatóság a fokozatosság elvét követve, a jogsértéssel arányos szankciót alkalmaz.
(2) A hatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja a tevékenységet végzőt, a szolgáltatót vagy a forgalomba hozót, illetve forgalmazót a jogszerű magatartás tanúsítására. Indokolt esetben a hatóság ettől eltérő, de legfeljebb 15 nappal hosszabb, illetve ismételt jogsértés esetén ennél rövidebb határidőt is megszabhat.
(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében szankciót különösen a következő jogsértések esetén alkalmazhat:
a) jogszabályban, a hatóság határozatában, bejelentésben, hatósági engedélyben, általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérés;
b) rádiófrekvencia, illetve azonosító jogszerűtlen, engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata;
c) elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő villamos és elektronikus berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése;
d) bejelentési kötelezettség elmulasztása;
e) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.
(4) Amennyiben a szolgáltató nem tesz eleget a hatóság felhívásában foglaltaknak, úgy a hatóság jogosult az Áe., e törvény és külön jogszabályban foglalt előírások alapján:
a) a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére, amennyiben a hivatalból lefolytatott hatósági felügyeleti eljárás során a hatóság megállapítja a jogsértés tényét;
b) jogszabályban megállapított mértékű bírságot kiszabni;
c) az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt vagy forgalomba hozót, illetve forgalmazót a hatóság által meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára kötelezni,
d) az (5) bekezdésben meghatározott intézkedéseket tenni;
e) a díjkülönbözet jóváírására vagy visszafizetésére kötelezni a szolgáltatót, amennyiben az nem tesz eleget a 138. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének, illetve
f) egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazni.
(5) A hatóság a következő intézkedések megtételére jogosult:
a) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani;
b) a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltani;
c) a 31. § (1) bekezdése alapján megszerzett információkat e törvényben meghatározott, indokolt esetekben, a fogyasztók tájékoztatása céljából nyilvánosságra hozni;
d) a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát országos napilapban is nyilvánosságra hozni, különösen, ha ez súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;
e) amennyiben valamely szolgáltató tájékoztatása, nyilatkozata alkalmas a fogyasztók széles körének megtévesztésére, a szolgáltatót helyreigazító közlés közzétételére kötelezni;
f) a jogsértő tevékenység folytatásához használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést a külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint lepecsételni, illetve lefoglalni.
(6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén, feltéve, hogy a jelen §-ban meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre, a hatóság felfüggesztheti vagy megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, illetve felfüggesztheti vagy visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyeket.
(7) A hatóság a határozatát közzéteszi. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni fellebbezés tényét, valamint a bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.
(8) A piacfelügyeleti eljárás során a hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, közbiztonság védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideiglenes intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya az érdemi határozat jogerőre emelkedéséig tart.
(9) A piacfelügyeleti eljárás során elrendelhető az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, közbiztonság védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtása.
69. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát – jogszabályban meghatározott esetekben – a hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság adja ki. A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság eljárásaira – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárásban a hatóság nyílt, objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján határoz a frekvenciahasználati jog kiadásáról. A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
(3) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Pályázat vagy árverés útján megszerezhető frekvenciák esetén a határidő legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbítható.
(4) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.
(5) A hatóság a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, illetőleg külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatja vagy megtagadhatja.
(6) A közszolgálati műsorszolgáltatóra rótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges frekvenciahasználati jogosultság kiadása során a közszolgálati műsorszolgáltató kérelme elsőbbséget élvez.
(7) A frekvenciagazdálkodó hatóságnak a frekvenciahasználatra irányuló kérelmet el kell utasítania, ha
a) a kérelem teljesítése műszaki, illetőleg frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;
b) a frekvencia használata a meglévő vagy tervezett frekvenciafelhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;
c) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj-fizetési kötelezettsége van a hatósággal szemben.
(8) A frekvenciahasználati jog jogosítottjának kérelmére a frekvenciahasználati jogot vissza kell vonni. A visszavonás egyéb feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
70. § (1) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.
(2) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a hatóság engedélyezi.
(3) A hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére figyelemmel hozza meg.
(4) Az azonosító használatot a hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.
71. § (1) Elektronikus hírközlő berendezést, nagyfrekvenciás berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, továbbá azokat a villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket (a továbbiakban együtt: villamos vagy elektronikus berendezés), amelyek alkalmasak arra, hogy elektromágneses zavart okozzanak, vagy amelyek működésére ilyen zavar hatással lehet, úgy kell üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos vagy elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.
(2) A hírközlő berendezés működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, illetőleg a keletkezett zavart megszüntetni.
(3) A hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határozatnak akkor is helye van, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel – a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart villamos vagy elektronikus berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával – meg lehet szüntetni.
(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart villamos vagy elektronikus berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.
72. § (1) A Tanács megalapítja a Hírközlési Állandó Választottbíróságot.
(2) A Hírközlési Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény 49. § (1) bekezdése szerinti jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is; egyéb választottbíróság eljárásának kikötéséről szóló megállapodás helyébe a Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának kikötése lép. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.
(5) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.
(6) A Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Tanács jelöli ki meghatározott időre a főigazgató javaslata alapján. Nem lehet a Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Tanács tagja, illetve a hatóság egyéb alkalmazottja.
(7) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.
(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a hatóság hivatalos lapjában történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.
(9) A Hírközlési Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.
73. § (1) A Hírközlési Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:
a) a választottbíróság szervezeti rendjét,
b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,
c) a választottbíróság képviseletének rendjét,
d) az elnökség feladatait, jogkörét,
e) az alapítói hozzájárulás összegét.
(2) A Hírközlési Állandó Választottbíróság működésének forrásai:
a) alapítói hozzájárulások,
b) választottbírósági díjak,
c) a vagyon hozama,
d) egyéb bevételek.
(3) A Hírközlési Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.
(4) Az elnökség a Hírközlési Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.
(5) A Hírközlési Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
(6) A Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot közzé kell tenni.
(7) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.
(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.
(9) Szabad pénzeszközét a Hírközlési Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Hírközlési Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.
(10) A Hírközlési Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(11) A Hírközlési Állandó Választottbíróság beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.
74. § (1) A Magyar Köztársaság területén elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, valamint elektronikus hírközlő hálózaton szolgáltatást nyújtani bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult.
(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltessen, elektronikus hírközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, továbbá, hogy kérelmet nyújtson be a hatósághoz rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedély, illetve elektronikus hírközlési építmények építésére vonatkozó jogosultság megszerzése érdekében.
(3) Amennyiben külön jogszabály alapján a szolgáltatás nyújtásához szükséges rádiófrekvenciák használati jogának megszerzéséhez egyedi használati engedély nem szükséges, a szolgáltatás szabadon nyújtható.
(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások díjait – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok keretei között állapítja meg.
(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások közül
a) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás díja,
b) a műsorszóró szolgáltatás díja,
c) internetszolgáltatás helyhez kötött telefonhálózaton keresztül történő nyújtása esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatás díjának az a hányada, amelyet az elektronikus hírközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak
legmagasabb árát a miniszter állapítja meg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint.
75. § Ha az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vezetékes (kábeles) műsorelosztási hálózatot kíván üzemeltetni, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia, amennyiben
a) különleges jogok jogosultja vagy felette az állam irányítást gyakorol, és
b) az európai közösségi piac jelentős részén gazdasági erőfölénnyel rendelkezik a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és a távbeszélő-szolgáltatások nyújtása terén, valamint
c) ugyanazon földrajzi területen olyan vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózatot üzemeltet, amelyet különleges vagy kizárólagos jogok alapján hoztak létre.
76. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a hatóságnál.
(2) A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a bejelentő neve (cégneve), címe (székhelye);
b) a vállalkozás cégjegyzékszáma, illetve külön jogszabályban meghatározott más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószáma;
c) a bejelentő képviselőjének, valamint a hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve (cégneve), címe (székhelye);
d) az elektronikus hírközlési szolgáltatás, illetve amennyiben a bejelentő elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet, az elektronikus hírközlő hálózat megjelölése és rövid leírása; a szolgáltatásnyújtás földrajzi területe;
e) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja.
(3) A hatóság a bejelentőt a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyúttal a hírközlési szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a 74. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.
(4) A hatóság a szolgáltatót a szolgáltató által a (2) bekezdés d) pontja szerint adott leírás alapján, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rendszerezésére vonatkozóan a hatóság által kialakított és közzétett osztályozás szerint jegyzi be nyilvántartásába.
(5) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, és egyúttal kötelezi a szolgáltatót a bejelentés 8 napon belüli ismételt benyújtására.
(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetését 3 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak.
(7) A hatóság által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a hatóság közzéteszi, és abba bárki betekinthet.
(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg a bejelentés tartalmáról a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot tájékoztatni köteles, azt követően pedig a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről.
77. § (1) A bejelentést követően az elektronikus hírközlési szolgáltató megkezdheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását.
(2) Ha a szolgáltató a bejelentésben az elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdésének időpontját pontosan nem határozta meg, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról – az erre vonatkozó adat nyilvántartásba vétele céljából – köteles a hatóságot a bejelentésre vonatkozó feltételeknek megfelelően, a megkezdést követő 30 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság bírságot szab ki.
(3) Amennyiben e törvény valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően teljesítendő további feltételeket állapít meg, a szolgáltató csak a vonatkozó feltételek teljesítését követően kezdheti meg a szolgáltatás nyújtását.
(4) A bejelentési és nyilvántartási eljárással összefüggő, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyek megadásával kapcsolatos, a szolgáltatókat általában terhelő, valamint az egyedi kötelezettségek ellenőrzésére irányuló hatósági eljárások díját az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett kötelesek megfizetni.
78. § Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató megszűnése vagy halála esetében a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából, a számára kiadott azonosító használatára vonatkozó engedélyeket visszavonja, valamint a törlés tényét közzéteszi.
79. § (1) A 80. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeknek megfelelő hírközlő berendezés – amennyiben eleget tesz a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételeknek – szabadon forgalomba hozható.
(2) A nem harmonizált frekvenciát vagy frekvenciasávot használó rádióberendezések belföldi forgalomba hozatali szándékát a gyártónak be kell jelentenie a hatóságnak. Ezen bejelentési kötelezettségnek a rádióberendezés nem magyarországi előállítója, illetőleg annak megbízottja is eleget tehet, amennyiben a rádióberendezésnek nincs magyarországi importálója. A harmonizált sávú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek jegyzékét a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló külön jogszabály tartalmazza.
(3) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított módon és eltérésekkel hozható forgalomba.
80. § (1) A hírközlő berendezések nem veszélyeztethetik a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények) és meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek, továbbá eleget kell tenniük az egészségvédelmi és környezetvédelmi jogszabályokban előírt követelményeknek.
(2) A rádióberendezést az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gyártónak vagy alkalmazónak úgy kell kialakítania, hogy az – a káros rádiófrekvenciás zavarok elkerülése mellett – hatékonyan használja a földfelszíni rádiótávközlésre és űrtávközlésre felosztott rádióspektrumot, illetőleg műholdas pályákat.
(3) Egyes – külön jogszabályban meghatározott – osztályokba tartozó rádióberendezések, illetve elektronikus hírközlő végberendezések tekintetében az alábbiakban felsorolt további egy vagy több követelmény is előírható. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie:
a) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai Unióban;
b) arra, hogy ne okozzon káros zavart az elektronikus hírközlő hálózatban vagy annak működésében, valamint ne használja helytelenül az elektronikus hírközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgáltatás elfogadhatatlan korlátozását idézné elő;
c) a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;
d) a visszaélések megakadályozására;
e) a segélyszolgálatok elérésére;
f) a fogyatékkal élő személyek általi használatra.
(4) A rádióberendezés és elektronikus hírközlő végberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését jogszabályban meghatározottak szerint – megfelelőségértékelési eljárás alapján tett – megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni.
(5) A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőségértékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.
81. § Nagyfrekvenciás berendezést, valamint villamos vagy elektronikus berendezést úgy kell előállítani, hogy az általa okozott elektromágneses zavarás ne haladja meg azt a szintet, amely az elektronikus hírközlő berendezések és más villamos vagy elektronikus berendezések üzemszerű működését akadályozza.
82. § (1) A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy a szolgáltató köteles a hatóságnak bejelenteni, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a hálózaton elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához használt előfizetői és hálózati interfészek jellemzőit.
(2) Az interfészt legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor be kell jelenteni.
(3) Nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak vagy szabványjellegű dokumentumnak megfelelő interfész esetén a bejelentésben az alkalmazott dokumentumra kell hivatkozni az esetleges opciók megadásával, egyéb esetekben a bejelentéshez csatolni kell az interfészek pontos, más jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki leírását.
(4) Az interfész bejelentéseket a hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.
83. § (1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hatósági engedély szükséges. Az engedélyt – az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével – a hatóság adja ki.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.
84. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádiótávközlő rendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádiótávközlő hálózatot üzemben tartani rádióengedély alapján lehet külön jogszabályban meghatározott ideig.
(2) A harmonizált frekvenciájú vagy frekvenciasávú rádióalkalmazások rádióberendezései üzemben tartásához egyedi engedély nem szükséges.
(3) A rádiófrekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a frekvenciasávok nemzeti felosztására, valamint a sávfelhasználás szabályaira vonatkozó jogszabályokkal – kivéve a kísérleti és a 30 napnál rövidebb felhasználást, valamint a Magyarországon forgalomba hozott, de üzemszerűen Magyarországon nem használható berendezések kipróbálását – és a külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal.
(4) A 69. § (6) bekezdése alapján kiadott frekvenciahasználati jog gyakorlása során a közszolgálati műsorszolgáltató köteles biztosítani a közszolgálati műsorok általános elérhetőségével és minőségével kapcsolatban rárótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. Így különösen, hosszú távon köteles biztosítani a műsorszolgáltatási jogosultság meghatározott vételkörzetében a műsorszórás folytonosságát és meghatározott minőségét, a frekvenciahasználati jogot ráruházó engedélyben meghatározott részletes feltételek szerint.
(5) A frekvenciahasználati jog külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel ruházható át.
(6) A polgári célú rádiófrekvenciák használati jogáért a frekvenciakijelöléskor, továbbá használatuk során jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
(7) A frekvenciadíjat oly módon kell megállapítani, hogy az tükrözze az erőforrások optimális felhasználásának biztosítására irányuló igényeket. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok objektíven megalapozottak, átláthatók és megkülönböztetéstől mentesek, valamint az elérni kívánt cél tekintetében arányosak legyenek és a frekvenciagazdálkodási célok elérését szolgálják.
(8) Ha a frekvenciahasználati jog visszavonására jogszabály, különösen jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, a jogosultat kártérítés illeti meg a központi költségvetés terhére, amely nem terjed ki az elmaradt haszonra.
(9) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat – a jogutódlástól számított harminc napon belül – a hatósághoz történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának volna helye.
85. § (1) Az Internet Protokoll és elektronikus levél címek, valamint a domain nevek nem képezik kizárólagos állami tulajdon tárgyát.
(2) Azonosítót használni – az (1) bekezdésen meghatározottakon kívül – csak kijelölési engedély alapján lehet. Az egyes azonosítók vagy azonosító tartományok kijelölésének feltétele az előzetes lekötés.
(3) Az azonosítók lekötéséért és használatáért azonosítólekötési és használati díjat, az ahhoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott hatósági eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az azonosító-lekötési és használati díjat a miniszter rendeletben, a 84. § (7) bekezdése szerinti módon állapítja meg.
86. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:
a) elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben működtetni, hogy azok – jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben – a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőknek jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük, és lehetővé kell tenniük egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést;
b) együttműködni az elektronikus hírközlési építmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában;
c) biztosítani a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságát a jogosulatlan hozzáféréssel szemben;
d) minősített időszakban külön jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal;
e) betartani a terület- és ingatlanhasználattal kapcsolatos szabályokat;
f) betartani a környezet védelmével, az élet, a testi épség, az egészség védelmével és megóvásával, az elektromágneses sugárzással kapcsolatos jogszabályi előírásokat;
g) az együttműködés során a fogyasztók védelmére különös figyelmet fordítani.
(2) Az elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetői jogosultak, illetve, amennyiben azt más szolgáltató igényli, kötelesek a hálózatok összekapcsolásáról jóhiszemű tárgyalásokat folytatni.
(3) A szolgáltatók a hálózati szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások alatt, illetve azokkal összefüggésben a tudomásukra jutott üzleti titkot kizárólag ezzel összefüggésben használhatják fel, és az üzleti titkot más személy, üzletág részére nem adhatják át, amennyiben az üzleti titok átadása tisztességtelen versenyelőnyt eredményezhet.
87. § (1) A más iparágban kizárólagos vagy különleges jogok alapján tevékenységet végző elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségeit, ráfordításait és bevételeit könyveiben és nyilvántartásaiban elkülönítetten kimutatni oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült gazdálkodó szervezet végezte volna.
(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint eszközeit és forrásait számviteli kimutatásaiban elkülönítetten nyilvántartani.
88. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott feltételekkel köthetnek hálózati szerződést.
(2) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell:
a) a szerződés tárgyáról, céljáról;
b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről és a vállalt teljesítési határidőkről;
c) a fizetendő ellenértékről;
d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról;
e) a szolgáltatások együttműködéséről;
f) a szerződés megszűnésének eseteiről, a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről;
g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról;
h) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről;
i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről.
(3) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végző és az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést a feleknek a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül – tájékoztatás céljából – be kell nyújtaniuk a hatósághoz.
(4) A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül tervezett változtatásokat is.
(5) A hálózati szerződés semmissége, illetve a hálózati szerződés vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben ezen törvény ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A hálózati szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.
(7) Az elektronikus hírközlési hálózati szerződésekből eredő igények két év alatt évülnek el.
89. § (1) Szerződéskötési kötelezettség terheli a multiplex szolgáltatót, ha attól a műsorszolgáltatásra jogosult szervezettől kap ajánlatot, amely olyan frekvencián jogosult szolgáltatni, amelynek használatára a multiplex szolgáltatóval – az adott frekvencia kiszolgálása érdekében – szerződéses jogviszonyban álló műsorterjesztő kapott jogot.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a multiplex szolgáltató által kiszolgált frekvenciát és a szolgáltatás
a) feltételeit,
b) minőségi jellemzőit,
c) díját.
90. § (1) Az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltatót közös eszközhasználat biztosítására – beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is – szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények ezen funkciót betöltő részére.
(2) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:
a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, illetőleg rendeltetésszerű használatot akadályozza;
b) a közös eszközhasználat létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;
c) a közös eszközhasználat létesítése más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért;
d) a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja, illetve az ehhez szükséges fizikai helymegosztás megvalósíthatatlansága miatt nem képes.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti közös eszközhasználathoz az elektronikus hírközlési építményt át kell alakítani, az átalakítás költségei – az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével – az új használót terhelik. A közös eszközhasználat költségeit a felek a használat arányában viselik.
(4) Ha az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltató a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a közös eszközhasználatra ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételét. A közös eszközhasználat érdekében ráfordított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.
(5) Ha a felek a közös eszközhasználattal kapcsolatos ajánlatról, költségeiről, fenntartásának terheiről nem tudnak megállapodni, a jogviták rendezésére irányadó eljárás szabályai szerint kell eljárni.
91. § (1) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működése érdekében kötelesek a hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT-ben meghatározott azonosítóhasználatot megvalósítani.
(2) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosítóbővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését diszkriminációmentesen megvalósítani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben a jogviták rendezésére irányadó szabályok szerint kell eljárni.
92. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel.
(2) A szolgáltató a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg az általa használt, működtetett berendezések, helyiségek és az együttműködő személyek tekintetében – külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles biztosítani az elektronikus hírközlési hálózatban továbbított küldemények, közlések, továbbá a szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel történő megismeréséhez szükséges eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit. A szolgáltató az előzőeken túl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére, a szolgáltatás műszaki jellemzői alapján a szükséges mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit a kilépési pontig.
(3) A szolgáltató köteles a szolgáltatáshoz a (2) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert – így különösen alapkiépítésű monitoring alrendszert – létesíteni és ennek elérhetőségét hálózatában a kilépési pontig biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére, az erre vonatkozó igényről való írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül. Az alapkiépítésű monitoring alrendszer valamennyi költségét a szolgáltató viseli.
(4) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére történő adatszolgáltatást térítésmentesen közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyeztetett felületen kell teljesítenie az elektronikus hírközlési szolgáltatónak.
(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltatónak – jogszabályban meghatározott esetekben – együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.
(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni.
(7) Minősített időszak esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel.
(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató minősített időszak idején az intézkedési terv alapján tett intézkedéseinek, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.
93. § Az űrszegmens-szolgáltató jogosult annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltató űrszegmensével kapcsolatban felhasznált műholdas földi állomás megfelel-e az adott szolgáltató által használt űrszegmens-kapacitásra vonatkozóan közzétett igénybevételi feltételeknek.
94. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.
(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani.
(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.
(4) Az elektronikus hírközlési építmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.
95. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében – közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy az építmény építtetője az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban elektronikus hírközlési építményt létesíthessen.
(2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.
(3) Az elektronikus hírközlési építmény ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett elektronikus hírközlési építmények esetében az építtető kérelmére – közérdekből – a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat.
(4) A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulásának hiánya esetében – közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője előzetes értesítés alapján az ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából belépjen.
96. § (1) Amennyiben a szolgáltató által használt elektronikus hírközlési építmény a közvetlen környezetében lakó vagy tartózkodó felhasználók számára a létesítmény fizikai közelségéből adódóan az átlagosnál kedvezőbb szolgáltatási feltételeket vagy többletszolgáltatásokat biztosít, a szolgáltató sem az előfizetői szerződések útján, sem más módon ezért ellenértéket nem kérhet.
(2) Az elektronikus hírközlési építményt az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában ne, vagy az adott körülmények által lehetővé tett legkisebb mértékben zavarja, ebben az esetben a létesítmény elhelyezése és működtetése nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.
97. § (1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott.
(2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.
98. § Az elektronikus hírközlési építmény építtetője jogosult a folyóvíz, csatorna, természetes tavak és azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek elektronikus hírközlési célú igénybevételére.
99. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles az elektronikus hírközlés működésének érdekében az ezt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket eltávolítani. Az eltávolítással kapcsolatos költségek az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót terhelik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban fel kell szólítania az ingatlan tulajdonosát. Ha az írásbeli felszólítástól számított 15 napon belül a tulajdonos nem intézkedik, a szolgáltató kérésére a hatóság határozattal kötelezheti a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.
100. § (1) A hatóság a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – e fejezetben meghatározott kötelezettségeken kívül más kötelezettségeket nem írhat elő, illetve hatályában nem tarthat fenn.
(2) Az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a hatóság határozatában foglaltak szerint hálózatát más szolgáltató hálózatával összekapcsolni. Ezzel összefüggésben a hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, illetve e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket.
(3) Annak érdekében, hogy a végfelhasználók elérhessék a digitális rádió- és televízió-műsorokat, a szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott körben köteles a hatóság határozatában meghatározott eszközökhöz tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférést biztosítani más szolgáltatók számára.
(4) Ha a szolgáltató a hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a hatóság hivatalból vagy kérelemre a szolgáltatót annak teljesítésére kötelezi.
101. § A hatóság a 106. § szerinti kötelezettségek előírása során megállapíthat olyan mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.
102. § (1) A hatóság határozatában átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a szolgáltató számára meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, hálózati jellemzők, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalát.
(2) A hatóság az egyenlő elbánás elve alapján megállapított kötelezettségekhez kapcsolódóan előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára, hogy az e kötelezettségével érintett hálózati szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a hatóság részére.
103. § (1) A hatóság az átláthatóság biztosításának érdekében többek között előírhatja a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű referenciaajánlat készítését, a nyilvánosságra hozandó adatok körét és a nyilvánosságra hozatal módját.
(2) Amennyiben e törvény vagy – a 168. §-ban meghatározott időpontot követően – a hatóság határozata alapján a szolgáltatót a fémes sodrott érpár tekintetében helyi hurok átengedésével kapcsolatos kötelezettség terheli, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles legalább a külön jogszabályban meghatározott tartalmú referenciaajánlatot közzétenni.
(3) A referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a hatóság által meghatározott feltételekkel közzétett referenciaajánlatához annak hatálya alatt kötve van bármely összekapcsolást, illetve hozzáférést igénylő szolgáltatóval szemben (e § alkalmazásában: jogosult szolgáltató), attól a hálózati szerződéseiben a jogosult szolgáltató beleegyezésével sem térhet el.
(4) A referenciaajánlatban foglalt szolgáltatásokat a kötelezett szolgáltató a jogosult szolgáltató részére
a) átlátható módon,
b) az egyenlő elbánás elvének,
c) az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően, és
d) a nyújtott szolgáltatásoknak a jogszabály, illetve a piacelemzést követően a hatóság határozata szerint, a piaci igényeknek megfelelő alapvető szolgáltatásokra bontásával
köteles biztosítani.
(5) A referenciaajánlatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
104. § (1) A hatóság határozatában összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.
(2) Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeknek elsősorban azt kell biztosítaniuk, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató
a) a lényegét tekintve azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatók vonatkozásában lényegét tekintve azonos körülmények között lényegét tekintve azonos feltételeket alkalmaz, és
b) legalább ugyanolyan feltételekkel, legalább ugyanolyan minőségű szolgáltatásokat és információt nyújt mások számára, mint amelyeket saját szolgáltatásaira, illetve bármely általa irányított más szolgáltató szolgáltatásaira alkalmaz.
(3) E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás elvébe ütköző magatartásnak minősülhet különösen, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató:
a) hálózati szolgáltatás nyújtását indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelyek teljesítésére csak egyetlen vagy kevés szolgáltató képes;
b) a hálózati szolgáltatás ellenértékének megállapításakor olyan árazási feltételeket – ideértve a forgalom után számított árkedvezményt – állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak egy vagy kevés számú szolgáltató számára válnak elérhetővé;
c) az előfizetőivel kötött szerződéseiben olyan indokolatlan feltételeket alkalmaz, amelynek eredményeképpen az előfizetőnek a szolgáltatóval fennálló jogviszonyában bekövetkező változás egyben az előfizető és más elektronikus hírközlési szolgáltató között elektronikus hírközlési szolgáltatás tárgyában fennálló vagy létrejövő megállapodás teljesítését veszélyezteti;
d) az előfizetőivel kötött szerződése olyan feltételt tartalmaz, amely más elektronikus hírközlési szolgáltató szolgáltatásainak az igénybevételét kizárja.
105. § (1) A hatóság határozatában – a 87. §-ban foglaltakon túl – számviteli szétválasztásra vonatkozó további részletes kötelezettségeket írhat elő összekapcsolással, illetve hozzáféréssel összefüggő meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.
(2) A hatóság a számviteli szétválasztással kapcsolatban előírhatja többek között a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára nagykereskedelmi árai és transzferárai átláthatóvá tételét, továbbá egyéb, az átlátható működéssel, illetve az egyenlő elbánással kapcsolatos kötelezettség, valamint az árpréstilalom ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatását.
(3) A hatóság – a külön jogszabályban meghatározott keretek között – meghatározhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a számviteli szétválasztásra alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.
(4) A számviteli szétválasztási kimutatást a szolgáltatótól független könyvvizsgáló évente ellenőrzi a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató költségén, és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőséget tanúsítja. A könyvvizsgáló tanúsítványát nyilvánosságra kell hozni.
(5) A hatóság a számviteli szétválasztási kimutatásban foglalt adatokat a feladatainak ellátásához korlátozás nélkül felhasználhatja, illetve azokat a szükséges mértékig a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja a szolgáltató egyidejű értesítésével.
106. § (1) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot, erre vonatkozó gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén – a hatóság határozatában foglaltak szerint – biztosítani köteles.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó ésszerűtlen feltételek kikötése a hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és ebből eredően az előfizetők érdekeivel ellentétes eredményre vezetne.
(3) A hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy
a) hozzáférést biztosítson meghatározott hálózati elemekhez és eszközökhöz, beleértve a helyi hurok átengedését és a bitfolyam hozzáférést;
b) jóhiszemű tárgyalásokat folytasson a hozzáférést kérővel;
c) ne vonja vissza a szolgáltatásokhoz, illetve az eszközökhöz korábban biztosított hozzáférést;
d) továbbértékesítés céljából harmadik felek részére meghatározott hálózati szolgáltatásokat nyújtson, így többek között internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatást és átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatást;
e) szabad hozzáférést biztosítson az olyan interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek a szolgáltatások együttműködő-képessége szempontjából nélkülözhetetlenek;
f) tegye lehetővé a helymegosztást vagy a közös eszközhasználat más formáját, beleértve az elektronikus hírközlési építmények közös használatát;
g) a végpontok közötti szolgáltatások kölcsönös együttműködő-képességének felhasználók részére történő biztosításához szükséges meghatározott szolgáltatásokat nyújtson, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatásokra szolgáló berendezésekhez való hozzáférést vagy a mobil rádiótávközlő hálózatokon történő barangolást;
h) megfelelő biztonsági és alkalmazási feltételek szerint hozzáférést biztosítson a működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez, amelyek a szolgáltatások nyújtása során szükségesek a tisztességes verseny biztosításához;
i) összekapcsoljon, illetve csatlakoztasson hálózatokat vagy hálózati eszközöket.
(4) A hatóság a határozatában megállapítja az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének részletes feltételeit, továbbá megállapíthat olyan, mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.
(5) A hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) az egymással versengő eszközök használatának vagy telepítésének műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági ésszerűségét a piac fejlődési ütemétől függően, figyelembe véve az érintett összekapcsolás és hozzáférés jellegét és típusát;
b) a hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát a rendelkezésre álló kapacitás függvényében;
c) az eszköz tulajdonosának kezdeti befektetését, figyelemmel a befektetéssel kapcsolatos kockázatokra;
d) a verseny hosszú távú védelmének szükségességét;
e) az esetleges szellemi alkotásokon fennálló jogot;
f) az összeurópai szolgáltatások biztosítását.
(6) Az összekapcsolási, illetve hozzáférési szerződés részletes feltételeit, valamint az erre irányuló ajánlattal és tárgyalással kapcsolatos eljárási szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(7) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató valamely hálózati szolgáltatás vagy eszközhöz való hozzáférés nyújtását nem teheti függővé az adott hálózati szolgáltatás igénybevételéhez nem szükséges más szolgáltatás vagy eszköz igénybevételétől.
107. § (1) A hatóság határozatában közös eszközhasználatra és helymegosztásra kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) – a 90. §-ban foglalt kötelezettségeken túl – köteles a jelen § szerinti adatokat a jogosult részére megadni, és a jogosult szolgáltatóval az alábbi szabályok szerint együttműködni.
(2) A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen:
a) a kötelezett szolgáltató érintett hálózati helyeire vonatkozó információkat;
b) a helymegosztási lehetőségekre vonatkozó adatokat az előző pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást);
c) virtuális helymegosztás esetén a berendezésjellemzőket, illetve korlátozásokat;
d) az ingatlanba és ezen belül a berendezéseket, hálózatrészeket, központokat tartalmazó helyiségekbe, helyiségrészekbe való belépés és az ott tartózkodás rendjét;
e) a jogosult szolgáltató által használt saját vagy a kötelezett szolgáltató tulajdonában álló berendezések telepítésére, karbantartására, hibajavítására való jogosultság szabályait;
f) az alkalmazott biztonsági szabványokat;
g) az objektív műszaki okok miatt elutasított helymegosztási helyeknek a jogosult szolgáltató általi megvizsgálása feltételeit és fellebbezési szabályait;
h) az információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeit, így különösen a kötelezett szolgáltató üzemeltetés támogató rendszereihez, információs rendszereihez és adatbázisaihoz való hozzáférés feltételeit előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási igény és számlázás esetében;
i) a felek helymegosztás, illetve berendezéshasználat során szükséges együttműködésének módját és egymással szemben erre tekintettel fennálló adatvédelmi, adatszolgáltatási jogaikat, kötelezettségeiket.
(3) A helymegosztást a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkisebb költség elve alapján kell megvalósítani.
(4) A jogosult szolgáltató berendezései részére a kötelezett szolgáltató köteles biztosítani – a jogosult szolgáltató költségén – különösen:
a) a megfelelő áramú tápellátást;
b) a kötelezett szolgáltató hálózatához való csatlakozási lehetőséget.
(5) A jogosult szolgáltató által használt berendezésekkel kapcsolatban követelményeket kizárólag a következő célok érdekében lehet előírni:
a) az emberi élet és testi épség védelme;
b) az elektromágneses összeférhetetlenség elkerülése;
c) a kötelezett szolgáltató vonatkozó interfész specifikációjának való megfelelés biztosítása;
d) a kötelezett szolgáltató kábel hálózati jellemzőinek való megfelelés biztosítása;
e) a helymegosztás során rendelkezésre bocsátott hely méretéhez igazodó berendezéskonstrukció;
f) tűzvédelmi előírások.
(6) A hozzáféréssel, illetve összekapcsolással kapcsolatos helymegosztás részletes szabályait, így különösen az azzal kapcsolatos költségviselést külön jogszabály tartalmazza.
(7) Amennyiben a szolgáltató referenciaajánlat alkalmazására köteles, a jelen §-ban foglaltakat a referenciaajánlatában köteles feltüntetni.
108. § (1) A hatóság a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében – amennyiben a piacelemzés megállapítása szerint a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett szolgáltató indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat – a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára egyes összekapcsolási, illetve hozzáférési szolgáltatások tekintetében
a) költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő,
b) meghatározott költségszámítási módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, továbbá
c) a hatékony szolgáltatás költségének ellenőrzésére a szolgáltató által egyébként alkalmazottól eltérő költségszámítási módszert alkalmazhat.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatának meghozatala során figyelembe veszi a hatékony szolgáltató befektetését, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat, a befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, továbbá figyelembe veheti az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegelheti az érintett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett szolgáltatót terheli a költségalapúság bizonyítása. A költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ellenőrzésre alkalmazott módszertan leírását a hatóság legalább olyan részletességben köteles nyilvánosságra hozni, hogy a főbb költségcsoportok kialakítására és a költségek felosztására, valamint a felosztás időszakára vonatkozó szabályok megismerhetőek legyenek.
(5) A hatóság kötelezheti a szolgáltatót a díjak megváltoztatására, és megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét vagy a hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat.
109. § (1) Amennyiben a hatóság a piacelemzés alapján megállapítja, hogy egy általa meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon a verseny nem kellően hatékony, és a 102–108. §, illetve a 111. § szerinti kötelezettségek előírásával e törvény céljai nem lennének megvalósíthatók, az adott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a fogyasztók érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében határozatában megtilthatja
a) az indokolatlanul magas díjak alkalmazását,
b) a piacra lépést vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,
c) az egyes fogyasztók indokolatlan megkülönböztetését, vagy
d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalomnak arányban kell állnia az általa elérni kívánt céllal.
(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatában előírhatja a díjakkal kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges költségszámítási kimutatás vezetését, amelynek keretében meghatározhatja többek között az alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.
(4) Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés szerinti célok elérése érdekében az előfizetői szolgáltatások ára legmagasabb mértékének megállapítása szükséges, a miniszternél kezdeményezi ennek megállapítását, és egyben javaslatot tesz az előfizetői szolgáltatások árának legmagasabb mértékére.
110. § (1) A hatóság határozatával a bérelt vonali piacon jelentős piaci erejű szolgáltatóra a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletére vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeket állapíthat meg.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában rendelkezhet a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletébe tartozó bérelt vonal átviteli kapacitásáról és műszaki feltételeiről.
111. § (1) A helyhez kötött telefonhálózathoz történő előfizetői hozzáféréssel és használattal kapcsolatos, a Tanács által érintett piacként meghatározott bármely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles az előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást – előválasztás, illetve hívásonkénti közvetítőválasztás útján – a helyhez kötött telefonhálózat valamennyi hívásviszonylatában, beleértve az internet hívásviszonylatot is.
(2) A hatóság a piacelemzéssel és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárása alapján határozatában előírhatja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott piactól eltérő piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a közvetítőválasztás lehetővé tételének kötelezettsége az (1) bekezdés szerint vagy attól eltérő, a hatóság által meghatározott feltételekkel terhelje. A hatóság az e bekezdésben foglalt kötelezettségeket a 106. § (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott szempontok alapján írhatja elő.
(3) A közvetítőválasztás biztosítására kötelezett előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást a (4) bekezdésben foglaltak szerint
a) híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás keretében, illetve
b) hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás keretében
köteles biztosítani.
(4) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval hálózati szerződést kötni jogosult szolgáltató az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató által felajánlott valamennyi összekapcsolási pont tekintetében választani jogosult, hogy a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt, illetve mindkét változatra vonatkozóan kíván-e az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval a közvetítőválasztást lehetővé tevő összekapcsolási szerződést kötni. Amennyiben valamely hívásviszonylat tekintetében a szolgáltatók mindkét változatra vonatkozóan kötöttek összekapcsolási szerződést, úgy a közvetítőválasztást az előfizető bármelyik módon igénybe veheti.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közvetítő szolgáltató igénybevételével lebonyolított hívás előfizetői forgalmi díját az egyenlő elbánás elvének érvényesítésével úgy kell kialakítani, hogy a közvetítő szolgáltató által nyújtott hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatás díja és az azonos végződtetési helyű hívások esetén közvetítőválasztás nélkül felmerülő díjak közötti különbséget az előfizetői forgalmi díjban legkésőbb az összekapcsolási vagy hozzáférési szerződés hatálybalépésekor, vagy a felek által módosított hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatási díjak hatálybalépését követő hónap első napjától érvényesíteni kell. E kötelezettség megszegése esetén a közvetítő szolgáltató jogvitás eljárást kezdeményezhet. E kötelezettség betartását a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.
(6) Valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a közvetítőválasztással összefüggésben nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét költségalapon köteles kialakítani.
(7) A szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint hálózati szerződéseinek megkötése, illetőleg teljesítése során köteles biztosítani.
(8) Közvetítőválasztás esetén az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodása esetén a közvetítő szolgáltató által megállapított díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.
(9) A közvetítőválasztás biztosítására köteles szolgáltató előfizetői szerződésben nem zárhatja ki és nem korlátozhatja a közvetítőválasztást.
(10) A közvetítőválasztás megvalósításával kapcsolatban közvetítő szolgáltatónként, illetve előfizetőnként felmerülő költségeket a közvetítő szolgáltató, az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató hálózatának a közvetítőválasztás biztosítására történő alkalmassá tételéhez szükséges költségeket az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles viselni.
112. § (1) Internetszolgáltatás helyhez kötött telefonhálózaton keresztüli elérésével kapcsolatos valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (a jelen § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles költségalapú díj ellenében internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatás és átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatás nyújtására referenciaajánlatában ajánlatot tenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatást a kötelezett szolgáltató csak ott és addig az időpontig köteles biztosítani, ahol és ameddig műszaki okból az adott előfizető számára a kötelezett szolgáltató szélessávú szolgáltatás nyújtására nem képes.
(3) Az internethívás-kezdeményezés és átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatás díjának megállapításakor a kötelezett szolgáltató ezen szolgáltatásoknak a helyhez kötött telefonhálózaton megvalósuló híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatástól eltérő jellegére (az internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatás esetében különösen a hosszabb tartásidőre) tekintettel a költségszámítás szabályait a megfelelő eltérésekkel és kiegészítésekkel köteles alkalmazni.
113. § (1) A kötelezett szolgáltató az előfizetői internet hívások eljuttatása érdekében azzal az elektronikus hírközlési szolgáltatóval, amely az internet szolgáltatóval az előfizetői internet hívás eljuttatása tárgyában hálózati szerződéses jogviszonyban áll (a jelen § alkalmazásában: közvetítő szolgáltató), illetve az internet szolgáltatóval elsősorban úgy működik együtt, hogy
a) az előfizetői internethívásnak az internetszolgáltató hálózati hozzáférési pontjához történő továbbításáról az előfizető által közvetítőválasztással választott közvetítő szolgáltató gondoskodik, oly módon, hogy a közvetítő szolgáltató a kötelezett szolgáltatótól internethívás-kezdeményezés, illetve átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe (híváskezdeményezési modell); vagy
b) az adott internetszolgáltatóhoz irányuló előfizetői internethívások esetén a kötelezett szolgáltató – közvetítőválasztás hiányában is – köteles a hívást átadni az előfizetői internethívásnak az internetszolgáltató hálózati hozzáférési pontjához történő továbbítását az internetszolgáltatóval való megállapodás alapján végző közvetítő szolgáltatónak, amely a kötelezett szolgáltatótól internethívás-kezdeményezés, illetve átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe (számfordításos modell).
(2) Amennyiben az internetszolgáltatást a közvetítő szolgáltató maga nyújtja, az (1) bekezdésben foglaltak – a közvetítő szolgáltató és az internetszolgáltató közötti megállapodások kivételével – értelemszerűen alkalmazandók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az előfizetői hívás díja az internethívás-kezdeményezés után a kötelezett szolgáltatónak fizetett díjból és a közvetítő szolgáltató díjrészéből áll. Átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatás esetén az előfizetői díjakat a közvetítő szolgáltató és a vele együttműködő internetszolgáltató állapítja meg, a kötelezett szolgáltató felé fizetendő átalánydíj nincs közvetlen kapcsolatban az előfizetői díjjal. A közvetítő szolgáltató és az internetszolgáltató – amennyiben ezek nem azonosak – a közvetítő szolgáltató díjrészének megosztásáról kereskedelmi alapon állapodnak meg.
(4) Amennyiben a közvetítő szolgáltató a kötelezett szolgáltatótól internethívás-kezdeményezés, illetve átalánydíjas internethívás-kezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe, a kötelezett szolgáltató – a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodás esetén – a közvetítő szolgáltatót megillető, az előfizető által fizetendő díjakat, illetve a közvetítő szolgáltatóval hálózati szerződéses jogviszonyban álló internet szolgáltatót megillető díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.
114. § (1) A kötelezett szolgáltató a 113. § (1) bekezdésében leírt modelleket és a 113. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat a saját üzletágai, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltatók vonatkozásában is köteles alkalmazni, biztosítva a transzferárak és a harmadik feleknek nyújtott hálózati szolgáltatások költségalapú árainak egyenlőségét. A jelen bekezdés alkalmazásakor a közvetítő szolgáltató alatt azt az üzletágat kell érteni, amelyik a hívásnak az internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjára vagy az internetszolgáltatást nyújtó üzletághoz történő eljuttatásáért felelős.
(2) Amennyiben az előfizetői internet hívások eljuttatása tárgyában a felek a 113. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően állapodnak meg, a kötelezett szolgáltató köteles a saját üzletágai, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltatók közötti transzferekkel azonos költségalapú összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatásokat nyújtani az azt igénylőknek, biztosítva a transzferárak és a harmadik feleknek nyújtott hálózati szolgáltatások költségalapú árainak egyenlőségét.
115. § A 112–114. §-ban foglalt kötelezettségekre a 168. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
116. § (1) Az érintett piacok valamelyikén jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az e piacon nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét úgy köteles kialakítani, hogy – a ráépülő előfizetői szolgáltatások árát figyelembe véve – az ne okozzon árprést.
(2) A referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának általa vagy az általa irányított, őt irányító vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által végrehajtott csökkentésével egyidejűleg köteles a referenciaajánlatában meghatározott árakat az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülésének érdekében megfelelően csökkenteni, és ezt a hatóságnak bejelenteni, illetve a nyilvánosság számára – a referenciaajánlatokkal azonos módon – hozzáférhetővé tenni.
(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltakat, amennyiben a díjcsökkentés a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás előfizetőinek legfeljebb 10%-át érintheti, vagy a díjcsökkentés hatása a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató vagy az általa irányított, őt irányító, vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás csökkentett díjakkal számított, a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás előző üzleti évi volumenével súlyozott nettó árbevétele a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás nyújtásából származó előző üzleti évi nettó árbevételétől az utóbbi 5%-át meg nem haladó mértékben tér el.
(4) A (2) bekezdés szerinti ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának csökkentése esetén a referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a díjcsökkentés meghirdetésével egyidejűleg köteles a hatóságnak a díjcsökkentést a várható hatásainak részletes bemutatásával, illetve az ezt alátámasztó adatok megküldésével a referenciaajánlatban szereplő díjaknak a (3) bekezdésben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzése céljából bejelenteni.
(5) A hálózati szolgáltatás ellenértékének megállapításakor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete kizárólag annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetése méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.
117. § Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő, egyetemes szolgáltatási szerződés alapján nyújtott, megfizethető díjú szolgáltatások együttesen tartoznak:
a) a telefonhálózathoz a felhasználó állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint meghatározott helyen való olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi helyhez kötött előfizetői hozzáférési ponton keresztül belföldi és nemzetközi hívások, faxüzenetek és adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, segélyhívó szolgálatok elérését, illetőleg internetelérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli sebességgel és legfeljebb 10–4 bit hibaaránnyal;
b) ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú településenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése, továbbá a kötelezően létesített nyilvános telefonállomás legalább 3%-át hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;
c) országos belföldi tudakozó nyújtása;
d) előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele.
118. § (1) Az egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető – a szolgáltatóhoz intézett kéréssel – térítésmentesen letilthasson meghatározott típusú, vagy meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat.
(2) Az egyetemes szolgáltatót a 117. § a) pontja szerinti egyetemes szolgáltatás vonatkozásában – jogszabályban meghatározott kivételekkel – szerződéskötési kötelezettség terheli az egyetemes szolgáltatási szerződésében meghatározott területen állandó lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező felhasználónak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén, felhasználónként egy hozzáférés biztosítására.
(3) Jogszabályban meghatározott (alacsony jövedelmű, illetve fogyatékkal élő) előfizetők részére a központi költségvetés terhére támogatás nyújtható az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez. A támogatás igénybevételének feltételeit külön jogszabály határozza meg.
(4) Nem terheli a szolgáltatót szerződéskötési, illetve szolgáltatási kötelezettség, ha az igénybejelentőnek
a) egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, 3 hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy
b) korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően 6 hónapon belül mondták fel.
119. § (1) Az egyetemes szolgáltatót a miniszter jelöli ki.
(2) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése során biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, és az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatást az azt leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa.
(3) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése és az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötése során biztosítja, hogy az egyetemes szolgáltatás díja megfizethető legyen. Amennyiben az egyetemes szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató a szolgáltatás költségei egy részének átvállalásával alakít ki előfizetői részére díjcsomagot, az ebből származó terhei mérséklésére nem igényelhet a 121. § (1) bekezdés szerinti támogatást.
(4) A miniszter más egyetemes szolgáltatót jelöl ki,
a) ha az egyetemes szolgáltatások köre lényegesen változik és a szerződés módosítására vonatkozó eljárás nem vezet eredményre,
b) ha a korábbi egyetemes szolgáltató nem az egyetemes szolgáltatási szerződésnek megfelelően nyújtja a szolgáltatást, illetve
c) ha a korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével, vagy a szerződés egyéb okból megszűnik.
120. § (1) A kijelölt szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt, amelyben a felek megállapodnak legalább:
a) az egyetemes szolgáltatás tárgyáról;
b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyéről és módjáról;
c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamáról;
d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minőségi és egyéb feltételeiről;
e) a szerződés módosításának módjáról;
f) a szerződés megszűnésének módjáról, jogkövetkezményeiről;
g) a szerződés hibás teljesítése esetén alkalmazandó kötbér mértékéről, illetve egyéb jogkövetkezményekről;
h) a szerződésben foglaltak megtartásának ellenőrzésével kapcsolatosan a minisztert, illetőleg a felhatalmazása alapján eljáró hatóságot megillető jogosultságokról.
(2) A miniszter az egyetemes szolgáltatási szerződést nyilvánosságra hozza.
121. § (1) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó – a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült kiadásaihoz és bevételeihez képest méltánytalan többletterhet jelentó, indokolt és elismert – pénzügyi terhei mérséklésére támogatásra jogosult a 122. §-ban, illetve az egyetemes szolgáltatási szerződésében meghatározottak szerint. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltatás nyújtásának nettó elkerülhető költségét.
(2) Az az egyetemes szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti támogatásra tart igényt, az általa nyújtott egyetemes szolgáltatás nettó elkerülhető költségeit tartalmazó, a külön jogszabályban meghatározott kimutatást független könyvvizsgálóval auditálva a miniszternek legkésőbb a tárgyévet követő év június 15-éig köteles benyújtani. A miniszter az auditált kimutatást külön jogszabályban meghatározott módon közzéteszi.
(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti kimutatás alapján mérlegeli, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása az egyetemes szolgáltató számára méltánytalan terhet jelent-e.
122. § (1) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza (a továbbiakban: Kassza) hozható létre. A Kassza létrehozására, működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására és megszüntetésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.
(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a miniszter kezeli.
(3) A Kassza saját tőkéje nem osztható fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, és a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. A Kasszához történő be- és kifizetések után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.
(4) A Kassza pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
(5) A Kasszával kapcsolatos befizetéseket legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 15-éig, a kifizetéseket pedig a tárgyévet követő év szeptember 30-áig kell teljesíteni. Nemfizetés esetén a Kassza egy hónapos türelmi időt követően haladéktalanul köteles intézkedni a követelés beszedése iránt.
(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók – az alkalmazott technológiától függetlenül – a telefonszolgáltatás, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott telefonszolgáltatás igénybevételével nyújtott internetszolgáltatás és az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtásából származó – külön jogszabályban meghatározott – éves értékesítési nettó árbevételüknek a finanszírozási szükséglet alapján jogszabályban meghatározott mértékét kötelesek a Kassza javára befizetni. A befizetés összege nem haladhatja meg a befizetést teljesítő éves értékesítési nettó árbevételének 0,5 százalékát. Nem kötelesek a Kassza javára befizetést teljesíteni azon szolgáltatók, amelyeknek az ily módon számított árbevétele nem éri el a miniszter által rendeletben megállapított éves mértéket, valamint azok a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok, amelyek alapításának időpontjától a fizetési kötelezettség megállapításának időpontjáig két év nem telt el.
(7) A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel.
123. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.
(2) Amennyiben az egyetemes szolgáltató tartósan nem teljesíti a szerződésben meghatározott szolgáltatás-minőségi értékeket, a hatóság elrendelheti azok független szakértő általi ellenőrzését, és előírhatja az ellenőrzés költségeinek az érintett szolgáltató által történő megfizetését.
(3) Ha az egyetemes szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, új egyetemes szolgáltató kijelöléséről a miniszter köteles gondoskodni oly módon, hogy az új szolgáltatóval történő szerződéskötésig az egyetemes szolgáltatást a szerződésszegő szolgáltató biztosítja.
(4) Az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött szerződés szolgáltató részéről történő felmondási idejének legrövidebb időtartama egy év.
(5) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató – a 136. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével – csak a miniszter előzetes írásbeli hozzájárulásával és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.
(6) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az azokkal kapcsolatos jogszabályi követelmények módosulnak, a szerződő felek kötelesek az egyetemes szolgáltatási szerződést felülvizsgálni.
124. § A kijelölési eljárás és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának részletes feltételeit, a nettó elkerülhető költség számításának alapelveit, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek kompenzálásának és megosztásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
125. § (1) Belföldi távirat-szolgáltatást az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó egyetemes szolgáltató és a külön jogszabály alapján kijelölt egyetemes postai szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság köteles nyújtani.
(2) A belföldi távirat-szolgáltatás igénybevételét az egyetemes elektronikus hírközlési és a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kötelesek – külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint – mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a belföldi távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében kötelesek együttműködni, és az együttműködésről egymással szerződést kötni (távirat-szolgáltatási szerződés).
126. § (1) A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője (a továbbiakban: képviselő) a hatóság köztisztviselője.
(2) A képviselőhöz bejelentéssel élhet bármely előfizető, fogyasztó vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében a fogyasztót vagy előfizetőt elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.
(3) A képviselő az előfizetők, illetve fogyasztók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
(4) A képviselő a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján
a) tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,
b) felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,
c) kezdeményezheti a hatóság hivatalból történő eljárását,
d) más hatóságnál megfelelő eljárás megindítását kezdeményezheti.
(5) A képviselő a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a hatóság számára a hivatalból történő eljárásához szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.
(6) A képviselő eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az előfizetők, illetve fogyasztók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.
(7) Ha a képviselő adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.
(8) A képviselő a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.
(9) A képviselő a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt a bejelentő egyidejű értesítése mellett az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
127. § (1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, illetve igénylő (a továbbiakban együtt: felek) előfizetői szerződést kötnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll.
(2) Az előfizetői szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) E törvényben foglaltaktól a szolgáltató az általános szerződési feltételekben csak akkor térhet el, ha az eltérést a törvény kifejezetten megengedi.
(4) A felek az egyedi előfizetői szerződésben az e törvényben, illetve az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek.
