Időállapot: közlönyállapot (2003.XI.27.)

2003. évi CII. törvény - egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról 2/2. oldal

„(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha

a) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Közösség területén van;

b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az Európai Unió valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Közösség területén van.

(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Közösség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”

73. § (1) Az Szjt. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogdíjak és egyéb feltételek megállapításához a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökétől és - a 26. § (8) bekezdésének második mondatában szabályozott felhasználás tekintetében - az informatikai és hírközlési minisztertől. Felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek minősülnek a 21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei. A jóváhagyás a jogdíjak és egyéb feltételek alkalmazásának és a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a jogdíjak és az egyéb feltételek tekintetében.”

(2) Az Szjt. 90. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott - a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.”

74. § Az Szjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) Ha a közös jogkezelést végző - a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett - egyesület valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy szomszédos jogi teljesítményeinek felhasználására is, az ezekre a művekre vagy szomszédos jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a közös jogkezelést végző egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy szomszédos jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő [19. § (1) bek., 20. § (7) bek., 21. § (7) bek., 23. § (6) bek., 27. § (1) bek., 28. § (3) bek., 70. § (5) bek., 73. § (3) bek., 77. § (3) bek., 78. § (2) bek.].”

75. § (1) Az Szjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.”

(2) Az Szjt. 92. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos jogi teljesítményekről.”

76. § Az Szjt. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter a (2) bekezdés a)-c) és f)-g) pontjaiban felsoroltakat - kérésére - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének is megküldi a szellemi tulajdon védelmével összefüggő kormányzati feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.”

77. § Az Szjt. 94. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.”

78. § Az Szjt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.

(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy bérbeadás céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan szolgáltatás nyújtására,

a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy forgalmaznak;

b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja; vagy

c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket - rendeltetésszerű működése révén - megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás - különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus - útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést csak olyan eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal történő birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse a szoftver védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy eltávolítását.”

79. § Az Szjt. a következő 95/A. §-sal egészül ki:

„95/A. § (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.], továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti, hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80. § (1) bek. d) pont, 82. § (1) bek. c) pont].”

80. § Az Szjt. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít.”

81. § Az Szjt. 99. §-a a következő mondattal egészül ki:

„A XI/A. fejezet alkalmazásában a 95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1) bekezdésben meghatározott - reprográfiával [21. § (1) bek.] történő - magáncélú másolást, valamint a 84/C. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell érteni.”

82. § Az Szjt. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - a testületet értesíteni kell.”

83. § Az Szjt. 102. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a felhasználó és a jogosult között, illetve a felhasználók vagy érdek-képviseleti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, a felek közös megegyezés alapján az egyeztető testülethez fordulhatnak.”

84. § (1) Az Szjt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja a minisztert [86. § (1) bek.].”

(2) Az Szjt. 104. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.”

85. § Az Szjt. XV. fejezete a következő 105/A. §-sal egészül ki:

„105/A. § (1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével szemben biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a felek bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodás hatálya - ellenkező kikötés hiányában - az érdek-képviseleti szervezetnek azokra a tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.

(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az egyeztető testület tagjainak személyében - az eljárás megindításától számított nyolc napon belül - nem állapodnak meg.

(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)-(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.

(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.

(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad felhasználásnak a keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga - az ott megjelölt határidőn belül - a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős érdemi határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira terjed ki.

(9) Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki intézkedés kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.”

86. § Az Szjt. a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A. § (1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7) bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Közösség legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.

(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén, illetve kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését, illetve kihirdetését kell érteni.”

87. § Az Szjt. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.”

88. § Az Szjt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § E törvény az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 91/250/EGK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről;

b) a Tanács 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról;

c) a Tanács 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;

d) a Tanács 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról;

e) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról.”

89. § Az Szjt. 21. §-ának (1) bekezdésében a „kottaként” szövegrész, 25. §-ának (2) bekezdése, 25. §-ának (4) bekezdésében a „(2)” szövegrész, 86. §-ának (1) bekezdésében a „vagy országos hatáskörű szerv vezetője” szövegrész, 89. §-ának (4) bekezdésében a „- vagy az országos hatáskörű szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter -” szövegrész, 97. §-ában a „belföldi” szövegrész és 100. §-ában az „(országos hatáskörű szerv)” szövegrész hatályát veszti. Az Szjt. 30. §-ának (5) bekezdésében a „(13. §)” szövegrész helyébe a „(11. §)” szövegrész lép.

III. Fejezet

A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ 2001. ÉVI XLVIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI

90. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel - az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a következő törvényt alkotja:”

91. § Az Fmtv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Közösségben működő szakmai körök tudomására.”

92. § Az Fmtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat.”

93. § Az Fmtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől;

b) a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

(2) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást attól sem, hogy az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - valamely alkotóelem mintáját a javításhoz szükséges mértékben hasznosítsa, feltéve, hogy e minta az összetett termék eredeti megjelenéséhez szükségképpen igazodik.

(3) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a minta szerinti termék belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználatra a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A mintaoltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül a külföldön lajstromozott és időlegesen az ország területén tartózkodó hajók és légijárművek felszerelése, alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából történő behozatala, valamint az ilyen járművek javítása tekintetében. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének az állásfoglalása az irányadó.”

94. § Az Fmtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott - a minta szerinti - termékkel kapcsolatos további cselekményekre.”

95. § Az Fmtv. 23. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.”

96. § Az Fmtv. 28. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha)

e) a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás (60/F. §) alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.”

97. § Az Fmtv. 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a formatervezési minták közösségi oltalmának rendszerére (VIII/A. fejezet) és az ipari minták nemzetközi lajstromozására (VIII/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.”

98. § (1) Az Fmtv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Érdemi határozatok a mintaoltalom megadása, a mintaoltalom megújítása, megosztása és megszűnésének megállapítása, a mintaoltalom megsemmisítése és a nemleges megállapítás kérdésében hozott, valamint - a VIII/B. fejezet alkalmazásában - a 60/I. §-ban felsorolt ügydöntő határozatok.”

(2) Az Fmtv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.”

99. § Az Fmtv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mintaoltalmi bejelentésben több mintára is igényelhető oltalom, feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak. A mintaoltalmi bejelentésben továbbá olyan minták csoportjára is igényelhető oltalom, amelyeket a termékek díszítésének a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességei kapcsolnak össze.”

100. § Az Fmtv. 46. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az észrevételt benyújtó személy - a (2) bekezdésben említett jogosult kivételével - a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél.”

101. § Az Fmtv. a következő harmadik résszel (60/A-60/K. §-sokkal) egészül ki, és az Fmtv. jelenlegi harmadik és negyedik részének megjelölése negyedik és ötödik részre változik:

„HARMADIK RÉSZ

A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA ÉS AZ IPARI MINTÁK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VIII/A. FejezetA MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

60/A. § E törvény alkalmazásában

a) közösségi mintaoltalmi rendelet: a Tanács 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról;

b) közösségi minta: a közösségi mintaoltalmi rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott - lajstromozás nélkül vagy lajstromozás alapján oltalomban részesülő - minta;

c) közösségi mintaoltalmi bejelentés: a közösségi mintaoltalmi rendelet alapján tett - közösségi minta lajstromozására irányuló - bejelentés.

A közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbítása

60/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi mintaoltalmi bejelentésnek a közösségi mintaoltalmi rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2) Ha a közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi mintaoltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

A közösségi minta mint kizáró ok

60/C. § A 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi mintára kell alkalmazni.

A közösségi minta bitorlásának jogkövetkezményei

60/D. § A közösségi minta bitorlására - a közösségi mintaoltalmi rendelet 88-90. cikkeiben foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott esetekben - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján megadott mintaoltalom bitorlására.

Közösségi mintaoltalmi bíróság

60/E. § (1) A Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon - a 63. § (2) bekezdése alapján meghatározott összetételben - a közösségi mintaoltalmi rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi mintaoltalmi bíróságként.

(2) A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró közösségi mintaoltalmi bíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

VIII/B. Fejezet

A NEMZETKÖZI IPARI MINTAOLTALMI BEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

60/F. § E törvény alkalmazásában nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés: az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövege (a továbbiakban: Megállapodás) alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentés.

60/G. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában felülvizsgált szövege alapján tett nemzetközi letétbe helyezésekre e fejezet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

60/H. § (1) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodásnak a 60/F-60/G. §-okban említett szövegeihez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekre a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

60/I. § Érdemi határozatok a 60/K. § (6) és (7) bekezdésében szabályozott ügydöntő határozatok is.

A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések

60/J. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal azokkal a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekkel kapcsolatban jár el a Megállapodás szerinti továbbítás érdekében, amelyekben a bejelentő szerződő államaként a Magyar Köztársaságot tüntették fel.

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatban a Megállapodásban meghatározott díjat kell fizetni a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.

A Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések

60/K. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a nemzetközi lajstromozás napjától azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott mintaoltalmi bejelentéssel (37. §).

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésnek a Nemzetközi Iroda előtti eljárásban történő közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (45. §).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1-5. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6-9. §-ok alapján, valamint - a jogosult erre irányuló észrevétele folytán - a 10. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.

(4) Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés - részben vagy egészben - nem felel meg a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, vagy ha erre vonatkozóan a 10. § alapján észrevételt tettek, a Magyar Szabadalmi Hivatal erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti.

(5) Az értesítésben meg kell jelölni az értesítés alapjául szolgáló okokat, és fel kell hívni a bejelentőt arra, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban - az értesítésben kitűzött határidőn belül - nyilatkozatot tehet. A bejelentő nyilatkozatát a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítására vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni.

(6) Ha a bejelentő az értesítésben foglalt nyilatkozattételi felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a bejelentőnek a megadott határidőben tett nyilatkozata ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi lajstromozás hatályát a Magyar Köztársaság területére kiterjedően elutasítja.

(7) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő nyilatkozata alapján úgy találja, hogy a (4) bekezdésben említett értesítésben foglaltak - részben vagy egészben - alaptalanok, az értesítést - részben vagy egészben - visszavonja. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően a Nemzetközi Irodát értesíti.

(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal értesítését a (7) bekezdés szerint - részben vagy egészben - visszavonja, a nemzetközi lajstromozás vagy annak a visszavonással érintett része a visszavonásról szóló határozat keltétől azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott mintaoltalommal (50. §).

(9) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem ad ki a (4) bekezdés szerinti értesítést, a nemzetközi lajstromozás az értesítésre megszabott határidő lejártát követő naptól azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott mintaoltalommal (50. §).”

102. § (1) Az Fmtv. 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozat megváltoztatását az kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt.”

(2) Az Fmtv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel, illetve a szolgálati minta szerzőjével való közlésétől számított harminc nap.”

103. § Az Fmtv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Mintaoltalmi perek: a minta vagy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog [65. § (8) bek.] fennállásával kapcsolatos perek, valamint a közösségi mintaoltalmi rendelet [60/A. § a) pont] 110a. cikkének (4) bekezdése alapján a közösségi minta hasznosításától való eltiltás iránt indított perek.”

104. § Az Fmtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § E törvény összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelvével.”

105. § Az Fmtv. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „valamint a minta szerinti termék megnevezését” szövegrész, 37. §-ának (2) bekezdésében a „valamint a minta szerinti termék megnevezésének” szövegrész, továbbá 61. §-ának (5) bekezdésében az „illetve, ha azt a (2) bekezdés b) pontjában említett személy terjeszti elő” szövegrész hatályát veszti.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

106. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény 40. §-a, 41. §-ának (2) bekezdése, 77. §-a, valamint 110. §-ának g) és h) pontja a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba; e rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően benyújtott fellebbezések alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

A védjegyekre és a földrajzi árujelzőkre vonatkozó átmeneti rendelkezések

107. § (1) A Vt.-nek az e törvény I. fejezetével módosított rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - csak az e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegy és földrajzi árujelző törlésének és az oltalom megszűnése megállapításának feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az e törvény hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegyet a hatálybalépést követően megújítják. Az így megújított védjegy törlése esetén a védjegyoltalom az előző oltalmi idő lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg, kivéve, ha a törlés feltételei a bejelentés napján hatályos szabályok szerint is fennálltak.

(3) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint - az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével - a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a használatnak e törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig. Az e törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Vt.-nek az e törvény 50. §-ával módosított 91. §-a (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell alkalmazni.

(5) A közösségi védjegy mint korábbi védjegy (76/C. §) viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál vagy a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést [76/I. § (1) bek.] e törvény hatálybalépését követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely a hatálybalépést megelőző bejelentési nappal a hatálybalépést követő lajstromozással keletkezik, e törvény rendelkezései szerint újítható meg.

Szerzői jogi átmeneti rendelkezések

108. § (1) Az Szjt.-nek az e törvény II. fejezetével módosított rendelkezéseit mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján.

(2) E törvény rendelkezései nem alkalmazhatók az e törvény hatálybalépését megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

A formatervezési mintákra vonatkozó átmeneti rendelkezések

109. § (1) Az Fmtv.-nek az e törvény III. fejezetével módosított rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak az e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(3) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és - az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével - a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak az e törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig. Az e törvény hatálybalépése előtt megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Módosuló rendelkezések

110. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 13. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha)

a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek - a kiegészítő oltalom megszűnéséig;

b) a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek - kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;”

b) az Szt. a 35. §-t követően a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

A szabadalombitorlás vámjogi következményei

35/A. § Bitorlás esetén a szabadalmas - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.”;

c) az Szt. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.”;

d) az Szt. 51. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki)

b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére.”

e) az Szt. 51. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárásban megfelelően alkalmazza a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.”

f) az Szt. 63. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A biológiai anyag letétbe helyezése és hozzáférhetősége”;

g) az Szt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt.”;

h) az Szt. 104. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.”;

i) az Szt. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § E törvény összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvével.”;

j) a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 21. §-ának (1) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„Ha a megbízás ellátásához külföldi iparjogvédelmi vagy jogi képviselő közreműködésének igénybevétele szükséges, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság az általa igénybe vett ilyen személy tevékenységéért csak annak kiválasztása és utasításokkal való ellátása tekintetében felel. Ha a külföldi képviselőt a megbízó jelölte ki, a felelősség csak az utasításokkal való ellátásra terjed ki.”;

k) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Végrehajtási lapot állít ki)

f) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet értelmében, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”;

l) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. §-a a következő új e) ponttal egészül ki:

(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)

e) a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát.”;

m) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A mintaoltalom tartalma, terjedelme és korlátai”;

n) a Hmtv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre, valamint a mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyre irányadó közös szabályait, valamint a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”;

o) a Hmtv. 19. §-ának (3) bekezdésében és a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 10. §-ának (3) bekezdésében a „hasznosítható” szövegrész helyébe a „hasznosító” szövegrész lép;

p) a Hmtv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, bejelentési napja, vizsgálata, módosítása, megosztása, visszavonása, a mintaoltalmi bejelentésről való adatközlés, valamint a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”;

r) az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.”;

s) az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Megállapodáshoz kapcsolódó Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.

(4) A Locarnói Megállapodás mellékletének közzétételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.”;

t) az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak az 1967. évi július hó 14. napján, Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(2) A Megállapodás végrehajtásával összefüggő tájékoztatások közzétételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.”;

u) az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1984. április 7. napjától, illetve 1984. augusztus 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(3) Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.”;

v) a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény 4. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(3) Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.”;

z) a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződés kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXII. törvény 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Védjegyjogi Szerződéshez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.”

Hatályukat vesztő rendelkezések

111. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 86. §-ának (2) bekezdésében a „továbbá az újítói jog,” szövegrész;

b) a Hmtv. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „állat- és” szövegrész, valamint 17. §-ának (3) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében és 36. §-ának (3) bekezdésében az „és végrehajtási rendeletének” szövegrész, továbbá 36. §-ának (2) bekezdése;

c) a Toptv. 5. §-ában és 17. §-ának (4) bekezdésében az „és végrehajtási rendeletének” szövegrész, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében az „és végrehajtási rendelete” szövegrész;

d) az Szt. 51. §-ának (1) bekezdésében a „belföldi lakóhellyel rendelkező” szövegrész és 100. §-a (2) bekezdésének c) pontja;

e) a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának második fordulatát az e törvény hatálybalépését követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell alkalmazni.

112. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Vt.-nek, az Szjt.-nek és az Fmtv.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.