(2) E fejezet alkalmazásában továbbá ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat különleges vagy kizárólagos jog [166. § (1) bekezdése] alapján nyújt.
(3) Az e fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni arra a beszerzésre vagy tervpályázati eljárásra, amely közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával. A 168. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
273. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) E fejezet (42. cím) alkalmazásában a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
274. § (1) A közbeszerzés értékére (becsült érték) a 179. § (1)–(3) bekezdése alkalmazandó.
(2) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több – egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.
(3) Ha a becsült érték kiszámításakor a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira – azok értékétől függetlenül – csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni.
275. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak meghatározott esetekben lehet alkalmazni.
(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. Kivétel ez alól a 283. § szerinti eset a nyílt eljárásban.
(3) A közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet.
(4) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak (40. cím).
276. § (1) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet legkésőbb minden év április 15. napjáig az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéséről, ha az ilyen árubeszerzés becsült értéke (274. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt;
b) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha az ilyen szolgáltatásmegrendelés becsült értéke (274. §) egyben nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt.
(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke (274. §) nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárt. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően legkésőbb tizenöt napon belül lehet elkészíteni.
(3) Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
277. § (1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 276. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig lehet feladni.
(2) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, továbbá az ajánlatkérő jogosult az ilyen hirdetményben közzé nem tett közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatására is.
278. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg elektronikus változatában (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni.
(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának).
(3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül teszi közzé; a hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetében, valamint kivételes esetekben az ajánlatkérő kérésére az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény (189. §, 202. §) telefaxon való feladása esetén pedig legkésőbb öt napon belül.
(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
(6) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.
(7) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.
(8) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.
(9) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.
279. § Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás alkalmazását.
280. § Az e fejezet szerinti hirdetményeket [278. § (1) bekezdése] az ajánlatkérő más módon is közzéteheti, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzései Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.
281. § A nyílt eljárásra az V. fejezet 13. címének szabályait (188–200. §) – a 35. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
282. § (1) Az ajánlattételi határidő meghatározására a 195. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy
a) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét [195. § (1) bekezdése], illetőleg harminchat napos időtartamát [195. § (2) bekezdése] legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő;
b) az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek az a) pont szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, huszonkilenc nap) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról [196. § (5) bekezdése] a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.
(3) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 200. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
283. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha
a) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot, vagy
b) az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb, legfeljebb két ajánlat, ideértve a 199. § szerinti esetet is.
(2) Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni.
(3) A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket.
(4) A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről – a felhívás megküldésével egyidejűleg – az összes ajánlattevőt egyidejűleg írásban kell tájékoztatni.
(5) A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó.
(6) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 87–88. §, a 92. §, a 196–197. § és a 199. § megfelelően alkalmazandó.
(7) Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia.
284. § (1) A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 14. címének szabályait (201–206. §) – a 36. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)–(3) bekezdése is alkalmazandó.
(2) A részvételi határidő meghatározására a 203. §-t azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a részvételi határidő legkevesebb harminchét, illetőleg huszonkét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
(3) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)–(3) bekezdése nem alkalmazandó.
(4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonnégy napos időtartamát (205. §) legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
285. § (1) Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 15. címének szabályait (207–212. §) – a 37. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)–(3) bekezdése is alkalmazandó, a 284. § (4) bekezdése pedig alkalmazható.
(2) Az ajánlatkérő e fejezet szerinti, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, ha a hirdetménnyel meghirdetett tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) becsült értéke – figyelemmel a 37. §-ban foglaltakra is – nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárokat.
(3) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)–(3) bekezdése nem alkalmazandó.
286. § (1) Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 16. címének szabályait (213–224. §) – a 38. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)–(3) bekezdése is alkalmazandó, a 284. § (4) bekezdése pedig alkalmazható.
(2) Az ajánlatkérő e fejezet szerinti, előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, ha az adott időtartam alatt tervezett közbeszerzések becsült értéke – figyelemmel a 37. §-ban foglaltakra is – nem éri el a vonatkozó közösségi értékhatárokat.
(3) Ha az ajánlatkérő az V. fejezet, valamint az e fejezet szerinti előminősítési rendszert is működtet, külön-külön kell listát vezetnie az előminősített jelentkezőkről.
(4) Az ajánlatkérőnek a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A 118. § (2)–(3) bekezdése nem alkalmazandó.
287. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 17. címének szabályait (225–231. §) – a 38. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 282. § (2)–(3) bekezdése is alkalmazandó.
(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a 225. §-t kell megfelelően alkalmazni. A 225. §-ban hivatkozott közbeszerzési eljárások alatt az e fejezet szerinti eljárásokat kell érteni.
288. § (1) A keretmegállapodásos eljárásra az V. fejezet 18. címének szabályait (232–237. §) – a 40. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
(2) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36–38. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából.
(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat [225. § (1) bekezdésének d) pontja] az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat – a 18. és a 39. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 237. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.
289. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [271. § (2) bekezdése] az ajánlatkérő az V. fejezet 19. címe (238. §) szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat a (2)–(3) bekezdés szerinti eltérésekkel.
(2) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról [196. § (5) bekezdése] a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatni.
(3) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmények közzétételén a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.
290. § (1) A jogi szolgáltatásoknak a 153. §-ban megadott körében az ajánlatkérő az ott meghatározott módon is eljárhat, a (2) bekezdés szerinti eltéréssel.
(2) Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell feladni. A hirdetmény közzétételén a 278. § (1) bekezdése szerinti közzétételt kell érteni.
291. § (1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) tervpályázati eljárást folytat le, a IV. fejezet 10. címének (154–160. §) rendelkezései szerint kell eljárnia, a (2)–(3) bekezdés szerinti eltérésekkel. A tervpályázati eljárás kapcsán továbbá a 168. §, a 175. § és a 272. § (3) bekezdése is megfelelően alkalmazandó.
(2) A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 278–280. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.
(3) A tervpályázati eljárásban a 274. § is megfelelően alkalmazandó.
292. § (1) E rész szerint kell eljárni a 293. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni;
b) tervpályázati eljárást folytatnak le (45. cím), és a 297. § (2) bekezdése szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű tervpályázati eljárás értékhatárát, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.
(2) E rész szerint kell eljárni a 294. §-ban meghatározott szervezeteknek is, ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni.
293. § E rész alkalmazásában ajánlatkérők:
a) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel;
b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet – kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget –, amelynek az e rész szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja.
294. § (1) E rész alkalmazásában ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2) bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával.
(2) Az ajánlatkérőnek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a hivatkozott tevékenységéhez, illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja, és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, e rész szerinti eljárást kell alkalmaznia.
(3) A különleges vagy kizárólagos jog biztosításakor rendelkezni kell az e rész szerinti eljárási kötelezettségről, ideértve az 1. §-ban foglaltakat is.
295. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.
(2) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.
296. § E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;
b) ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
c) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
d) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét;
e) árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
f) szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e rész szerinti egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni;
g) a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében, ha az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv;
h) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv;
i) a 153. §-ban meghatározott szolgáltatás megrendelése esetében.
297. § (1) E rész alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) E rész (45. cím) alkalmazásában az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár
a) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;
b) a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetett (fizetendő) díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Ezeket az értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
298. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36–40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).
(2) A közbeszerzés megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás közzétételre való feladásának vagy az ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni.
(3) Ha a 40. § (2) bekezdése alapján több – egyenként a 297. § szerinti értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt e rész szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e rész szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be.
299. § (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő
a) az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy
b) legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy
c) az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben.
(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;
c) a szerződés meghatározását;
d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
e) a teljesítés helyét;
f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
g) az ajánlatok bírálati szempontját;
h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
i) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
j) az ajánlattételi határidőt;
k) az ajánlat benyújtásának címét;
l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;
o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;
p) a szerződéskötés tervezett időpontját;
q) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60–62. §-ban foglalt kizáró okokat lehet előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell.
(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.
300. § (1) Ha a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő újabb, a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat, illetőleg ajánlatok alapján bírálhat.
(2) Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az (1) bekezdés nem alkalmazandó.
(3) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [298. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.
(5) Az egyszerű közbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le.
(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)–(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)–b) pontja és (4)–(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)–(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83–89. §, a 91–92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)–(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó.
301. § (1) Ha az ajánlatkérő (kiíró) egyszerű tervpályázati eljárást folytat le, a 45. cím rendelkezései szerint kell eljárnia.
(2) Az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
302. § (1) Az egyszerű tervpályázati eljárás olyan meghívásos eljárás, amelyben a kiíró legalább három pályázót köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásban felhívni pályázat benyújtására.
(2) A kiíró a pályázatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni a pályázatokról.
(3) Az egyszerű tervpályázati eljárás kapcsán az 1. §, a 6–7. §, a 10. § (3), (5) és (7) bekezdése, a 15–16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 61. § (3) bekezdése, a 156. § (4) bekezdése, a 157. § (4) bekezdése, a 158. §, a 296. § a) pontja és a 298. § is megfelelően alkalmazandó.
303. § A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
304. § (1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése, 52. §] szerződő félnek kell teljesítenie.
(2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését – csak az ajánlatában megjelölt alvállalkozó működhet közre. Ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.
305. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.
(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.
306. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő (52. §), és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.
(2) Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.
(3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.
(4) A 303. §-ban, a 304. § (2) bekezdésében, valamint az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.
(5) Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.
(6) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
307. § (1) Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a 308. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek megküldi azokat az (1) bekezdés szerinti hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.
308. § (1) A közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik, és jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek.
(2) A költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.
309. § (1) Az ajánlatkérő e törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelésének tanúsítását kérheti. A tanúsítás kizárólag akkreditált tanúsítótól kérhető.
(2) A tanúsítvány a kiadásától számított három évig tanúsítja az ajánlatkérő (1) bekezdés szerinti megfelelőségét, feltéve, hogy időközben a közbeszerzési jogszabályok lényegesen nem módosultak.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkreditált tanúsító a Magyarországon, illetőleg az Európai Unió bármely tagállamában akkreditált tanúsító szervezet vagy személy.
(4) Az ajánlatkérő nem kérhet fel olyan akkreditált tanúsítót a tanúsítási eljárás lefolytatására, aki, illetőleg amely a tanúsítási eljárással érintett – a tanúsítási eljárás megkezdése előtt három éven belüli időpontban lezárult – közbeszerzési eljárásaiban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, egyéb bevont személyként, szervezetként vett rész vagy békéltetőként járt el.
310. § (1) A 162. §-ban meghatározott ajánlatkérő a tanúsítvány megszerzéséről az 5. mellékletben meghatározott nyilatkozatot teheti közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbankban) közzétételre kerülő hirdetményeiben, ha a tanúsítvány az V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére is vonatkozik.
(2) Ha a 162. §-ban meghatározott ajánlatkérő tanúsítványa kizárólag a VII. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelőségére vonatkozik, a 6. mellékletben meghatározott nyilatkozatot teheti közzé a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeiben.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben nem említett ajánlatkérők a tanúsítvány megszerzéséről a 6. mellékletben meghatározott nyilatkozatot tehetik közzé a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeikben.
311. § A tanúsítók akkreditálását (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) végzi a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A Testület a Közbeszerzések Tanácsával együttműködik.
312. § (1) A tanúsító akkreditálásának feltételei:
a) felsőfokú végzettség és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlat;
b) büntetlen előélet;
c) a közbeszerzésre vonatkozó hazai és európai közösségi jogszabályok ismerete;
d) a vonatkozó szabvány [(MSZ) EN 45503] alapján egyéb követelmények teljesítése.
(2) Ha az akkreditálást kérő nem természetes személy, akkreditálásának feltétele, hogy a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint a szervezet teljesíti a vonatkozó szabvány alapján meghatározott egyéb követelményeket.
(3) A Testület az akkreditáltságot felfüggeszti, illetőleg visszavonja, ha a tanúsító nem felel meg az akkreditáláshoz szükséges feltételeknek, illetőleg ha a tanúsító nem a jogszabályoknak és a vonatkozó szabványnak megfelelően folytatja tevékenységét.
(4) Az akkreditáltság felfüggesztése, illetőleg visszavonása nem érinti a tanúsító által azt megelőzően kiadott tanúsítványok érvényességét.
(5) Az a tanúsító, amelynek akkreditáltságát a Testület visszavonta, csak a visszavonástól számított három év elteltével nyújthat be újabb akkreditálás iránti kérelmet.
313. § (1) Az akkreditált tanúsító köteles az akkreditálás feltételeinek teljesítésében bekövetkezett változásokat a Testületnek haladéktalanul bejelenteni.
(2) A Közbeszerzések Tanácsa jogosult ellenőrizni a tanúsítónál az akkreditálás feltételeinek megtartását, illetőleg a tanúsító tevékenységét.
(3) A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzés céljából a tanúsítási tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat bekérheti, a tanúsítót a szükséges információk benyújtására felhívhatja és helyszíni szemlét végezhet.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa ellenőrzése alapján az akkreditált tanúsító tevékenysége ellen panaszt nyújthat be a Testület fellebbviteli bizottságához, illetőleg kezdeményezheti az akkreditáltság visszavonását.
314. § A Közbeszerzések Tanácsa – a Testület akkreditált tanúsítókról vezetett nyilvántartásának megfelelően – közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján az akkreditált tanúsítók listáját.
315. § (1) A tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítását külső befolyástól mentesen köteles végezni.
(2) A tanúsító köteles az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát részletesen megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről írásban beszámolót kell készíteni az ajánlatkérő részére. Ha a vizsgálat során a tanúsító hiányosságot, illetőleg szabálytalanságot észlel, köteles felhívni ajánlatkérőt azok megszüntetésére.
(3) A tanúsító az ajánlatkérő részére tanúsítványt állít ki, ha közbeszerzési eljárásait és gyakorlatát a lefolytatott tanúsítási eljárás során a jogszabályokkal összhangban állónak ítéli.
(4) Ha a tanúsító az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaiban és gyakorlatában hiányosságot, illetőleg szabálytalanságot észlel, a tanúsítványt csak akkor állíthatja ki, ha az ajánlatkérő azokat megszüntette, továbbá meghozta az újabb szabálytalanságok megakadályozásához szükséges intézkedéseket.
(5) A tanúsítót titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény, megoldás vagy adat tekintetében, amelyről a tanúsítási eljárások során szerzett tudomást.
(6) A tanúsítási eljárás lefolytatására egyebekben a vonatkozó szabványban [(MSZ) EN 45503] foglaltak az irányadóak azzal, hogy kizárólag a IV. és a VI. fejezet, valamint a negyedik rész szerinti közbeszerzési eljárások és gyakorlat tanúsítására megfelelően irányadóak a szabványban foglaltak.
(7) A tanúsítási eljárás költségei a tanúsítási eljárást kérelmező ajánlatkérőt terhelik.
316. § (1) A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.
(2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződés 303. §-ba ütköző módosítása vagy 304. §-ba, illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti jogvitát –, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ahol e rész közbeszerzést, illetőleg közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.
317. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
318. § (1) A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a 219. § (9) bekezdésének esetét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)–(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
319. § (1) A 318. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig – lehetőség szerint – az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen és a közbeszerzési ügy érdemében hozott határozaton [340. § (1) bekezdése] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.
(4) A 328. § szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa jár el. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró biztost is érteni kell.
320. § (1) A közbeszerzési ügyben – az Áe. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki
a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója
a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;
b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.
321. § (1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy az Áe. 19. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt, szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el.
(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(4) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozatot a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.
(5) Az eljáró tanács tagjának kizárása esetén a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzések Tanácsának elnöke dönt.
322. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
(2) A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;
c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
(4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot;
c) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.
(5) A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt.
324. § (1) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;
b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát;
c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;
d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [340. § (2)–(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait;
f) ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;
g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét).
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.
(4) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.
325. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 323. § (1)–(4) bekezdésének és a 324. §-nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.
(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja, ha megállapítja, hogy a hiányokat nem pótolták. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy a kérelem elkésett.
(4) A kérelmet a (3) bekezdés szerint elutasító határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.
(5) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozataláig visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
326. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg.
327. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:
a) a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;
b) az Állami Számvevőszék;
c) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal;
d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;
e) a Magyar Államkincstár;
f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos;
g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet;
h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet.
(2) Az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 324. § (1) bekezdésének a)–d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1)–(3) bekezdésnek megfelelő kezdeményezés beérkezését követő munkanapon külön határozattal indítja meg az eljárást.
328. § Ha az ajánlatkérő a 16. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke – a 327. § szerint – kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását.
329. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül külön határozattal hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(2) Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.
330. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem megküldésével, hivatalból való eljárás esetében az eljárást elrendelő határozat és az annak alapjául szolgáló kezdeményező irat megküldésével értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Felhívja továbbá a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat, vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére.
(2) Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig. Erről köteles értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
331. § A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.
332. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha valószínűsíthető e törvény szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;
b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja;
c) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
333. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön határozattal dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatot az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is.
(2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
334. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jogsértés valószínűsíthető.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak.
335. § A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (az eljárást kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott okiratot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.
336. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges. A tárgyaláson az ügyfelek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.
(2) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt határozatával a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.
337. § (1) A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a közbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2) Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, illetőleg készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba. Egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
(4) Betekintési engedély hiányában nem lehet betekinteni az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.
(5) Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése miatt zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak – az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott megismerési engedély alapján – a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
338. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha
a) hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;
b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
c) a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza;
d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
(2) A rendbírság ismételten is kiszabható.
(3) A rendbírságot kiszabó határozat ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
339. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság – a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles – a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – határozatot hozni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles határozatot hozni.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig legfeljebb harminc nappal – indokolt esetben egy alkalommal – meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)–(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján a feleket értesíteni kell.
340. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során az e §-ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a) hatásköre hiányát állapítja meg;
b) az alaptalan kérelmet elutasítja;
c) a hivatalból indított eljárást jogsértés hiányában megszünteti;
d) a kérelem visszavonása esetén az eljárást megszünteti, kivéve, ha a 334. § (2) bekezdése alapján az eljárást folytatja;
e) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
f) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti;
g) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
h) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e)–g) pontja szerint határoz, egyben
a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását;
d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását;
e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg.
(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szab ki.
(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdése szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szabhat ki.
(7) Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.
(8) A Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt.
341. § (1) A 340. § (3) bekezdése a) pontja alkalmazásának csak súlyos vagy ismételt jogsértés esetén van helye. Az eltiltás időtartamát az eset összes körülményére tekintettel kell megállapítani.
(2) A 340. § (3) bekezdése b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha megállapításra kerül, hogy a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(4) A 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)–(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
(5) A 340. § (4) bekezdése szerinti bírság mértéke a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább kettőmillió forint, természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint.
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja).
(7) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.
342. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni. Döntése meghozatala előtt be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja.
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 340. § (1) bekezdése szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
343. § (1) A határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, valamint a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. A határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. Amennyiben a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (345. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.
344. § (1) A 219. § (9) bekezdése szerinti ügyben való jogorvoslati eljárásra az e fejezet rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Kérelmet nyújthat be a jelentkező az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen. A kérelem az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyújtható be.
(3) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b) a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét;
c) az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját;
d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését.
345. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő határozat ellen is.
(2) A jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – az ügy irataival együtt – beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
346. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) A bíróság eljárására – a 347–349. §-ban meghatározott eltérésekkel – a Pp. XX. fejezete az irányadó.
347. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(2) A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
348. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(2) A bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg
a) írásban közli a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel;
b) tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket is, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz.
(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját nyolc napon belül ki kell tűzni oly módon, hogy az első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harmincadik napon belül megtartható legyen.
(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(5) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének b) és e)–h) pontja, valamint (3)–(6) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.
(6) Amennyiben a határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
349. § (1) A 346. § szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.
(2) A másodfokú bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(3) A határozat kézbesítésére a 348. § (6) bekezdése alkalmazandó.
350. § A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
351. § Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
a) ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és
b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.
352. § (1) E fejezet szerint békéltetési eljárás kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor a 318. § (1) és (3) bekezdése alapján jogorvoslatnak van helye, kivéve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét.
(2) A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő, vagy a 323. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekelt közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel való rendezésének megkísérlése.
(3) A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le.
(4) A békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat.
353. § (1) A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplő békéltetők jogosultak.
(2) A békéltetők névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.
(3) A névjegyzék tartalmazza a békéltető
a) nevét;
b) szakterületét, amellyel kapcsolatban békéltetést vállal;
c) által megjelölt nyelvet, amelyen békéltetést vállal;
d) elérhetőségi címét;
e) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.
354. § (1) Békéltető az lehet, aki felsőfokú végzettséggel – jogi végzettség esetében jogi szakvizsgával is – rendelkezik, valamint az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolja, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető, aki
a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c) közbeszerzési biztos;
d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.
355. § (1) A békéltetők névjegyzékébe történő felvételt a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban kérelmezni.
(2) A kérelmezőnek a névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(3) A kérelemben meg kell adni a 353. § (3) bekezdésének a)–d) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is.
(4) A kérelmezőnek a Közbeszerzések Tanácsa által tartott személyes meghallgatáson igazolnia kell, hogy rendelkezik a szükséges közbeszerzési ismeretekkel és gyakorlattal. A meghallgatásról a Közbeszerzések Tanácsa jegyzőkönyvet készít.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelemről – a kézhezvételét követő hatvan napon belül – határozattal dönt. A határidő – indokolt esetben – egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(6) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet elutasítja, ha az iratokból, illetőleg a személyes meghallgatás alapján megállapítható, hogy a kérelmező a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 354. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.
(7) A békéltető attól az időponttól válik jogosulttá békéltetői tevékenység folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.
356. § (1) A békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha
a) nem felel meg a 354. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek;
b) a 354. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik;
c) a békéltetői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik;
d) a békéltetői megbízatás időtartama lejárt;
e) békéltetői kötelezettségeit megszegi vagy azoknak nem tesz eleget [361. § (3) bekezdése];
f) lemond békéltetői megbízatásáról;
g) meghalt.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a békéltetőt törlése előtt szükség szerint a Közbeszerzések Tanácsa meghallgatja.
(3) A békéltető megbízatása három évre szól. A megbízatás megújítható. A megbízatás megújítására a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok irányadóak azzal az eltéréssel, hogy negyvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A békéltető nem mondhat le békéltetői megbízatásáról, ha folyamatban lévő békéltetési eljárásban vesz részt.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.
(6) A békéltető a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul a folyamatban levő békéltetési eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.
357. § A békéltető köteles a Közbeszerzések Tanácsának bejelenteni, ha a 353. § (3) bekezdése és a 354. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a békéltető nem felel meg a 354. § szerinti feltételeknek, a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből.
358. § (1) A Közbeszerzések Tanácsának a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett békéltető – a 356. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti eset kivételével – a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Közbeszerzések Tanácsának határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
359. § (1) A békéltető köteles évente nyilvántartást vezetni az általa lefolytatott békéltetési eljárásokról.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a békéltetési eljárás megindításának időpontját;
