b) a felek és képviselőjük nevét, székhelyét (lakcímét);
c) a jogvita jellegét;
d) a békéltetési eljárás eredményét vagy eredménytelenségét, a békéltetési eljárás befejezésének időpontját;
e) az eljárásban felszámított költségek összegét.
(3) A békéltető minden év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Közbeszerzések Tanácsa részére az előző évben lefolytatott békéltetési eljárások számáról, a jogvita jellegéről és eredményéről.
(4) A békéltető a békéltetési eljárás iratait az eljárás befejezését követő öt évig köteles megőrizni.
(5) A békéltető a felek költségére – kérelmük alapján – az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.
360. § A békéltető tevékenységét díjazás ellenében végzi. A békéltetőt – a díjazáson felül – a felmerült szükséges és igazolt költségei után költségtérítés illeti meg.
361. § (1) A Közbeszerzések Tanácsa jogosult hivatalból vagy a békéltetési eljárásban érintettek bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett békéltetők működésének rendszeres és eseti ellenőrzésére.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a békéltető e törvényben meghatározott kötelezettségeit vagy a 364. § (2) bekezdése szerinti Etikai Kódex előírásait megszegte, a Közbeszerzések Tanácsa figyelmezteti a békéltetőt e törvény, illetőleg az Etikai Kódex betartására.
(3) Ha a békéltető e törvény vagy az Etikai Kódex szerinti kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget, a Közbeszerzések Tanácsa a békéltetőt törli a névjegyzékből.
362. § (1) A békéltetés kérelemre indul. A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a – 323. § (2)–(4) bekezdése szerinti – jogorvoslati határidő megnyíltától számított öt napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit.
(2) A kérelemhez csatolni kell azt az iratot, illetőleg annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját;
b) a békéltetési eljárás lefolytatására felkért békéltető nevét;
c) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát;
d) a jogvita rövid leírását és a szükséges bizonyítékokat;
e) a jogsértés megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;
f) a kérelemmel érintett közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját.
(3) A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet haladéktalanul továbbítja a kérelemben kijelölt békéltetőnek, valamint a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének (illetőleg az ellenérdekű félnek), ez utóbbit egyben felhívja békéltető jelölésére.
363. § (1) A békéltetést három békéltetőből álló tanács (a továbbiakban: békéltető tanács) folytatja le. A három békéltető közül egyet a békéltetési eljárás kérelmezője, egy másikat az ellenérdekű fél (a továbbiakban: felek) jelöl a békéltetők Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékéről, és az így kijelölt békéltetők jelölik ki – közös megegyezéssel – a harmadik békéltetőt. Az eljáró békéltető tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy közülük legalább egy jogi szakvizsgával rendelkezzen. Az eljáró békéltető tanács tagjai maguk közül – jogi szakvizsgával rendelkező – elnököt választanak.
(2) A felek megegyezése alapján a békéltetés lefolytatására – a felek által közösen kijelölt – békéltető egyedül is jogosult. Egyedül eljáró békéltetőként csak az jelölhető ki, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró békéltető tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró békéltetőt is érteni kell.
(3) Ha a felek bármelyike nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt békéltető nem egyezik meg a harmadik békéltető személyében, a békéltetési eljárás nem folytatható le.
(4) A békéltetőnek javasolt személy és a kijelölt békéltető haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A békéltető a jelölést az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.
(5) A békéltető az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz, illetőleg a vitás üggyel érintett felek bármelyikéhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetőleg egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást. Kizáró oknak kell tekinteni különösen, ha a békéltető vagy hozzátartozója a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként vesz, illetőleg vett részt, vagy a felkérést megelőző három éven belül a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjére vonatkozó tanúsítási eljárásban tanúsítóként vett részt.
364. § (1) A békéltetőnek függetlennek és pártatlannak kell lennie, nem lehet képviselője a feleknek, eljárása során utasítást nem fogadhat el. A békéltető feladata, hogy a békéltetés során pártatlanul, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró, jogszabályoknak megfelelő megegyezés létrehozásában. Teljes titoktartásra kötelezett a békéltetés során tudomására jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.
(2) A békéltetőknek a békéltetés során tanúsítandó magatartását a Közbeszerzések Tanácsa által kidolgozott Etikai Kódex tartalmazza.
365. § (1) A békéltető tanács elnöke a megválasztását és egyben a 362. § szerinti kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul időpontot és helyszínt tűz ki a meghallgatásra.
(2) A békéltető tanács elnöke – rövid úton – haladéktalanul értesíti a békéltetési eljárás megindulásáról a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlattevőket és egyéb érdekelteket, tájékoztatja a békéltetési eljárásban való részvétel lehetőségéről, valamint a meghallgatás kitűzött időpontjáról és helyszínéről.
(3) A békéltetési eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a békéltetési eljárás befejezéséig. Erről köteles értesíteni a békéltető tanács elnökét is. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
366. § (1) A békéltetési eljárásban a felek képviselő útján is eljárhatnak.
(2) Ha a felek bármelyike személyesen vagy képviselője útján nem jelenik meg a meghallgatáson, a békéltető tanács elnöke a békéltetési eljárást megszünteti.
(3) A feleket a békéltetési eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget álláspontja előadására, illetőleg beadványai előterjesztésére. Az egyik fél által a békéltető tanácshoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel is.
367. § (1) A békéltető tanács megkísérli, hogy a felek a jogvitájukat – a jogszabályoknak megfelelő – megegyezéssel rendezzék.
(2) A békéltetési eljárásról és a békéltetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.
(3) Megszűnik a békéltetési eljárás akkor is, ha azt bármelyik fél kezdeményezi, ha a fél a kérelmét visszavonja, vagy ha a békéltetési eljárás befejezésére előírt határidő [368. § (1) bekezdése] lejárt.
(4) Ha a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljár, vagy a békéltetési eljárásban nem résztvevő jogorvoslati eljárást kért, illetőleg kezdeményezett, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltető tanács elnökét. Ebben az esetben a békéltető tanács a békéltetési eljárást megszünteti.
(5) A békéltetési eljárás költségeit a felek – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban viselik, a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket pedig maguk viselik. A békéltetési eljárásba a 365. § (2) bekezdése alapján beavatkozó ajánlattevők, egyéb érdekeltek a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik.
368. § (1) A békéltetést a 362. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül be kell fejezni.
(2) A békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása érvénytelenítéséről dönthet.
369. § (1) Bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a 162. § szerinti ajánlatkérőnek az V. fejezet szerinti eljárásával kapcsolatos, e törvénybe ütköző magatartása vagy mulasztása, e fejezet szabályai szerint békéltetési eljárást kezdeményezhet.
(2) A kérelmet írásban a Közbeszerzések Tanácsánál vagy az Európai Bizottságnál kell benyújtani. A Közbeszerzések Tanácsa a hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz.
370. § (1) Az Európai Bizottság megkeresésére az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Az ajánlatkérő jogosult a békéltetési eljárásban való részvétel visszautasítására. Ebben az esetben a békéltetési eljárás nem folytatható le, és erről az Európai Bizottság értesíti a kérelmezőt.
(2) Ha a békéltetési eljárás lefolytatható, az Európai Bizottság – a békéltetők általa vezetett listájáról – egy békéltetőt kijelöl, és erről értesíti az ajánlatkérőt és az eljárás kezdeményezőjét (a továbbiakban: felek). További egy-egy békéltetőt – az említett listáról – a felek jelölnek, egyben kötelesek nyilatkozni az Európai Bizottság által kijelölt békéltető elfogadásáról vagy elutasításáról. A békéltetést három békéltető folytatja le.
(3) A békéltetők – a jogszabályoknak megfelelő – megegyezést kísérelnek meg létrehozni a felek között. Kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot a létrejött megegyezésről, illetőleg az eljárás során tudomásukra jutott tényekről.
(4) A békéltetők az eljárás során – legfeljebb két – szakértőt vehetnek igénybe. A szakértőként felkért személy eljárásba történő bevonását bármelyik fél és az Európai Bizottság is jogosult visszautasítani.
(5) A békéltetési eljárás során a felek, valamint a közbeszerzési eljárásban résztvevő egyéb ajánlattevők mind szóban, mind írásban kifejthetik álláspontjukat.
(6) Mindkét fél jogosult a békéltetési eljárás – az eljárás bármely szakaszában történő – megszüntetésére.
(7) Eltérő megállapodás hiányában a felek, illetőleg az (5) bekezdés alapján beavatkozó egyéb ajánlattevők, érdekeltek maguk viselik a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket. A felek egyenlő arányban viselik a békéltetés eljárás költségeit.
371. § (1) Ha a békéltetési eljárás bármely résztvevője ugyanabban az ügyben jogorvoslati eljárást kezdeményez vagy arról tudomást szerez, köteles erről értesíteni a békéltetőket.
(2) Ha a békéltetési eljárásban nem résztvevő kezdeményezett jogorvoslati eljárást, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltetőket. A békéltetők tájékoztatják a jogorvoslati eljárást kezdeményezőt a folyamatban lévő békéltetési eljárásról és a békéltetési eljárásban való részvételi lehetőségről. A jogorvoslati eljárást kezdeményező a békéltetők által megadott határidőn belül köteles nyilatkozni a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Ha a békéltetési eljárásban való részvételt visszautasítja, a békéltetők szótöbbséggel hozott döntéssel a békéltetési eljárást megszüntethetik, amennyiben álláspontjuk szerint az érintett ajánlattevő vagy egyéb érdekelt részvétele szükséges a vita rendezéséhez. Döntésükről és annak indokairól tájékoztatják az Európai Bizottságot.
(3) A békéltetési eljárás nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.
372. § Amennyiben az Európai Bizottság a második rész szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a 373. § szerint eljárást kezdeményezhet.
373. § (1) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.
(2) Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzések Tanácsának köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy, a 162. § szerinti ajánlatkérő esetében harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.
(3) Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy
a) a jogsértést orvosolták, vagy
b) a jogsértést nem orvosolták, vagy
c) az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzések Tanácsa haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzések Tanácsa szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről.
374. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.
(2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.
(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.
375. § (1) A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.
(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:
a) a legfőbb ügyész;
b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;
d) a gazdasági miniszter;
e) a környezetvédelmi miniszter;
f) az igazságügyminiszter.
(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:
a) a Kormány által kijelölt két személy;
b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;
c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;
d) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.
(4) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.
(5) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 377. § (6) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával.
(6) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá e törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.
376. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, aki
a) országgyűlési képviselő;
b) büntetett előéletű.
(2) A tagok megbízatása legalább két évre szól.
(3) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)–(2) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.
(4) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
377. § (1) A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.
(2) A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Tanács elnöke a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.
(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést [392. § (6) bekezdése] a Tanácsnak köteles megtenni.
(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.
(6) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a 376. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetében;
e) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében;
f) halálával.
(7) A (6) bekezdés e) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával – az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével – állapítja meg.
378. § (1) A Tanács elnöke
a) képviseli a Tanácsot;
b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;
d) a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében – a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában.
(2) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.
379. § (1) A Tanács
a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;
d) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
e) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
f) vezeti és közzéteszi a XI. fejezet szerinti békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet;
g) vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét;
h) vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait;
i) közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét;
j) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-nak, illetőleg elektronikus változatának szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját (az eltiltás idejével), a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és közleményeket;
k) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését [307. § (2) bekezdése];
l) nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített – közbeszerzési eljárás alapján fizetendő – ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít;
m) felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;
n) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
o) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát – így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét –, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;
p) ellátja a részére e törvényben és egyéb törvényben előírt egyéb feladatokat.
(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.
(3) A Közbeszerzési Értesítő kiadására a Magyar Közlöny és más hivatalos lapok kiadására a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
380. § (1) E törvény szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására a Tanács által vezetett névjegyzéken szereplő közbeszerzési tanácsadók jogosultak.
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.
(3) A névjegyzék tartalmazza a hivatalos közbeszerzési tanácsadó
a) nevét;
b) szakterületét;
c) elérhetőségi címét;
d) a névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.
(4) A névjegyzék szervezet esetében tartalmazza
a) a szervezet elnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, elérhetőségi címét;
b) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott személy, illetőleg személyek (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatait;
c) a szervezet névjegyzékbe bejegyzésének időpontját.
381. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az lehet, aki megfelel a 11. §-ban meghatározott feltételeknek.
(2) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki
a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c) közbeszerzési biztos;
d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.
382. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni.
(2) A névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke nyolcvanezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(3) A kérelemben meg kell adni a 380. § (3) bekezdésének a)–c) pontja, illetőleg (4) bekezdésének a)–b) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást is.
(4) A Tanács a kérelemről – a kézhezvételét követő harminc napon belül – határozattal dönt. A határidő – indokolt esetben – egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (2) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(5) A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, illetőleg vele szemben a 381. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.
(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá tevékenysége folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.
383. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a Tanács törli a névjegyzékből, ha
a) nem felel meg a 381. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek;
b) a 381. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik;
c) a közbeszerzési tanácsadói feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik;
d) közbeszerzési ügyben jogerős határozattal megállapították, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében szándékosan megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó vagy egyéb jogszabályokat;
e) azt a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kéri;
f) meghalt, illetőleg a szervezet megszűnt.
(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.
(3) A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.
(4) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételétét követően köteles haladéktalanul a folyamatban levő tanácsadói tevékenységét megszüntetni és a felekkel elszámolni.
(5) Az a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, akit a névjegyzékből az (1) bekezdés d) pontja alapján törölt a Tanács, csak a törlésétől számított három év elteltével nyújthat be a névjegyzékbe történő felvétele iránt újabb kérelmet.
384. § A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a 380. § (3)–(4) bekezdése és a 381. § szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 381. § szerinti feltételeknek, a Tanács törli a névjegyzékből.
385. § (1) A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett hivatalos közbeszerzési tanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
386. § (1) A Tanács által vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Tanács a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapján közzéteszi.
(2) A hivatalos jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő
a) nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b) a jegyzék szerinti besorolását;
c) a jegyzékbe bejegyzésének időpontját.
(3) A Tanács, mint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét vezető szervezet a címét köteles megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.
387. § (1) Minősített ajánlattevő az lehet, aki megfelel a Tanács által meghatározott és meghirdetett minősítési szempontoknak és azt az előírt módon igazolja (12. §).
(2) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételt a Tanácsnál kell írásban kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.
(3) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is.
(4) A Tanács a kérelemről – a kézhezvételét követő hatvan napon belül – határozattal dönt. A határidő – indokolt esetben – egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Ha a kérelem hiányos, vagy a (3) bekezdés szerinti díj befizetéséről szóló igazolást nem csatolták, a Tanács felhívja a kérelmezőt a megjelölt hiányok pótlására. Ebben az esetben a határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(5) A Tanács a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a minősítési szempontoknak nem felel meg, valamint ha hiánypótlási kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A kérelem elutasítását indokolni kell.
(6) A kérelmező attól az időponttól válik minősített ajánlattevővé, amely időponttal a hivatalos jegyzékbe bejegyzést nyert.
388. § (1) A minősített ajánlattevőt a Tanács törli a hivatalos jegyzékből, ha
a) nem felel meg a minősítési szempontoknak;
b) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
c) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal elrendelték a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
d) azt a minősített ajánlattevő kéri;
e) megszűnt, illetőleg meghalt.
(2) A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a hivatalos jegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.
(3) A Tanács a törlésről indokolással ellátott határozattal dönt.
(4) A minősített ajánlattevő a hivatalos jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban vesz részt.
389. § A minősített ajánlattevő köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a Tanács törli a hivatalos jegyzékből.
390. § (1) Ha a Tanács módosítja a minősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles a minősítési szempontokat újra meghirdetni, valamint a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket és a kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(2) A minősítési szempontok módosítása esetében a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult minősítési szempont tekintetében. Erre – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében pedig a Tanácsnak a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a kérelmezőt felhívnia.
391. § (1) A Tanácsnak a kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett minősített ajánlattevő a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kérelemről a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz. A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
392. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja.
(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
(3) A Tanács határozatait – a 377. § (1), (5), (7) bekezdése és a 395. § (4) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve – egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) A Tanácsnak a 379. § (1) bekezdésének e) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.
(5) A Tanácsnak a 355–356. §, a 382–383. § és a 387–388. § szerinti eljárásában nem vehet részt a Tanács azon tagja, illetőleg annak előkészítésében a Tanács szervezetének azon alkalmazottja, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik.
(6) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4)–(5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.
393. § (1) A Tanács üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.
(2) A 324. § (3) bekezdése, a 355. § (2) bekezdése, a 382. § (2) bekezdése és a 387. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj, a 338. § szerinti rendbírság, valamint a 340. § (3) bekezdésének e) pontja és (4)–(6) bekezdése szerinti bírság beszedésére a Tanács jogosult, amelyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000–01720361–00000000 számú számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással.
(3) A 324. § (3) bekezdése, a 355. § (2) bekezdése, a 382. § (2) bekezdése és a 387. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj a kérelem elutasítása, illetőleg visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre.
(4) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj teljes összege, továbbá a rendbírság és a bírság ötven százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó ötven százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (6) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint.
(5) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat, továbbá a rendbírságnak és a bírságnak a Tanácsnál fennmaradó részét a Tanács törvényben előírt feladatainak teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.
(6) A Tanács – a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez – a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A Tanács a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésére és 339. §-a (2) bekezdésének q) pontjára, valamint e törvény 345. §-ának (3) bekezdésére és 348. §-ának (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és elszámolására egyebekben a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló jogszabályt kell alkalmazni.
(7) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
a) 3. §-ának (4) bekezdésében és 28. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre,
b) 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, illetőleg 31. §-ának (2), (4), (5), (7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására,
c) 86. §-ában foglaltakat az elévülésre
megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.
394. § (1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Tanács Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.
(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.
(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében.
395. § (1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
(2) A Döntőbizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.
(3) A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel.
(4) A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. A Döntőbizottság elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.
396. § (1) A Döntőbizottság elnöke
a) irányítja a Döntőbizottság munkáját;
b) képviseli a Döntőbizottságot;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat – az elnökhelyettes kivételével – a közbeszerzési biztosok vonatkozásában;
d) elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát;
e) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
f) gondoskodik a Döntőbizottság határozatainak közzétételéről.
(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
397. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a főtitkár, a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, tevékenységet végeztek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.
(2) A Tanács elnöke, illetőleg a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.
398. § A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
399. § (1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsgával rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell.
(3) A közbeszerzési biztos – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag.
(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki
a) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg kamarai tisztségviselő;
b) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetőleg huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
400. § (1) A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult.
(2) A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre, a vezető-főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos pedig főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(3) A közbeszerzési biztos évente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint.
(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel szűnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenően akkor is, ha a Tanács a Döntőbizottság létszámát csökkentette.
(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.
(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában.
401. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – 2004. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.
(2) Ez a törvény – az 5. §-a, a 9. §-a, a 13. §-a, a hatodik része és a XI. fejezete kivételével – az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások vonatkozásában 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. január 1-je után megkezdett ilyen közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. Az ilyen közbeszerzési eljárásokban e törvény 1. §-ának (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy nemzeti elbánást kell nyújtani az Európai Unióhoz 2004. május 1. napján csatlakozó államokban letelepedett ajánlattevők és az onnan származó áruk számára is.
(3) E törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó rendelkezései, valamint a 12. §-a, a 353–358. §-a és a nyolcadik része 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) E törvény 5. §-a és 9. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.
402. § (1) E törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 60 millió forint;
c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d) szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint;
e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
(2) E törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 70 millió forint;
c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d) szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió forint;
e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
(3) E törvény VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 100 millió forint;
c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.
(4) E törvény negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 2 millió forint;
b) építési beruházás esetében: 10 millió forint;
c) szolgáltatás megrendelése esetében: 2 millió forint.
403. § (1) A 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – kivéve a 401. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzéseket –, ha e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó, 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szerinti közbeszerzések értéke eléri vagy meghaladja a 402. § (1), (3) bekezdése szerinti értékhatárokat.
(2) A 2004. január 1-je és 2004. április 30-a között megkezdett beszerzésekre a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni – kivéve a 401. § (2) bekezdése szerinti közbeszerzéseket –, ha e törvénynek a közbeszerzés értékére vonatkozó, 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján a beszerzések értéke eléri vagy meghaladja a 402. § (4) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti értékhatárokat.
(3) A 2004. január 1-je és 2005. december 31-e között indított jogorvoslati eljárásban e törvény 319. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.
404. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését;
b) a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;
c) a központosított eljárások részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
d) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
e) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés – szükség szerint e törvénytől eltérő – szabályait; e szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás esetében e törvény VIII–X. fejezetét alkalmazni kell;
f) az építési beruházás esetében a közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályokat;
g) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – részletes szabályait;
h) az államtitkot vagy a szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;
i) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokat;
j) a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját;
b) a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát;
c) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat;
d) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat, a pénzügyminiszterrel együttesen.
(3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.
405. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény, valamint az azt módosító 1996. évi I. törvény 160. §-a, 1996. évi CXXIV. törvény 72. §-a, 1996. évi CXXVII. törvény 36. §-ának (9) bekezdése, 1997. évi XIII. törvény, 1997. évi CXL. törvény 106. §-a, 1997. évi CXLVI. törvény 67. §-a, 1998. évi XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 1999. évi LX. törvény, 1999. évi XCV. törvény 19. §-a, 1999. évi CIX. törvény 18. §-a, 2001. évi LXXIV. törvény 138–151. §-a és 175. §-a, 2001. évi CII. törvény 14. §-a, 2002. évi XXIII. törvény 26. §-a, 2002. évi LXII. törvény 86. §-a, 2003. évi XXIV. törvény 30–31. §-a;
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/A. §-a (8) bekezdésének f) pontja és 9/B. §-a (5) bekezdésének d) pontja;
c) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja;
d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. §-a (4) bekezdésének i) pontja;
e) a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 45. §-a (3) bekezdésének f) pontja;
f) a büntetés-végrehajtási szervezetekről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése;
g) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (9)–(10) bekezdése, valamint 62. §-a (2) bekezdésének h) pontja;
h) a „Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 68/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet, 4/1999. (I. 18.) Korm. rendelet, 4/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, 245/2002. (XI. 22.) Korm. rendelet;
i) a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 241/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet, 64/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, 78/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, 153/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, 115/2000. (VI. 30.) Korm. rendelet, 209/2002. (X. 1.) Korm. rendelet;
j) a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 46/2001. (III. 27.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének n) pontja;
k) a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó, népjóléti fejezeti szinten kiemelt termékek állami normatíváiról szóló 264/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 30/1998. (II. 20.) Korm. rendelet;
l) egyes beszerzések nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatti sajátos szabályairól szóló 151/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 69/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet;
m) a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet;
n) egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 227/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8–10. §-a;
o) a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet;
p) a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet, valamint az azt módosító 24/2000. (V. 26.) FVM rendelet,
azzal, hogy a felsorolt, hatályon kívül helyezett jogszabályok rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban alkalmazni kell.
(2) 2004. január 1-jén hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 26. §-ának (3) bekezdése, 35. §-a, 55. §-a (6) bekezdésének negyedik mondata és 59. §-ának (2)–(6) bekezdése, az ezen időpont után megkezdett közbeszerzések vonatkozásában.
(3) 2004. január 1-jén hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. §-ának (7) bekezdése.
406. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A felülvizsgálat kizárásáról csak e törvény rendelkezhet. Nincs helye felülvizsgálatnak)
„l) a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során hozott határozata, illetve a Közbeszerzések Tanácsának a békéltetők, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe és a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételi kérelmet elutasító vagy a törlésről hozott határozata elleni jogorvoslati kérelem elbírálása tárgykörében hozott végzés ellen.”
b) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány a kezességvállalásáról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha a kezességgel érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a Kormány készfizető kezességet vállal.”
d) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 10. §-a (2) bekezdésnek h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:)
„h) a pályázatok elbírálásának szempontjait (pl. a munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének vállalása);”
e) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, az akkreditáláshoz kapcsolódó, az európai és nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek – környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek, valamint a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérők közbeszerzési gyakorlatának tanúsítása esetében szervezetek és természetes személyek – akkreditálhatók:
a) vizsgálólaboratóriumok,
b) kalibrálólaboratóriumok,
c) terméktanúsító szervezetek,
d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,
e) személyzettanúsító szervezetek,
f) ellenőrző szervezetek,
g) környezetközpontú irányítási rendszert tanúsító, illetve környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek,
h) közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezetek és természetes személyek.”
f) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 1. számú melléklete a következő szabvánnyal egészül ki:
„MSZ EN 45503 a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásai tanúsításának általános feltételei”
g) a büntetés-végrehajtási szervezetekről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok alapján végzik.”
h) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.
(8) A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni.”
i) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„n) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás részletes szabályait”
(rendelettel állapítsa meg.)
j) az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„h) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység.”
(2) 2004. január 1-jével a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [24. § (3) bekezdése], illetőleg
b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, figyelemmel a nemzetközi szerződésekben foglaltakra.
(2) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.”
(3) 2004. január 1-jével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (2) bekezdése a következő cs) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„cs) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból finanszírozott programokat lebonyolító és ellenőrző szervek feladat- és hatáskörére, a programokkal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó részteles szabályokat;”
(4) 2004. január 1-jével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel együtt rendeletben szabályozza a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból finanszírozott programokat lebonyolító szervezeteknek a támogatást igénylőkkel kapcsolatos feladatait, eljárását.”
(5) 2004. január 1-jével a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OKJ-ben kell meghatározni)
„g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsának elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter).”
(6) 2004. január 1-jével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.”
407. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1971. július 26-i irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről;
b) a Tanács 92/50/EGK irányelve a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;
c) a Tanács 93/36/EGK irányelve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;
d) a Tanács 93/37/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról;
f) a Tanács 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
g) a Tanács 93/38/EGK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 98/4/EK irányelve a 93/38/EGK irányelv módosításáról;
i) a Tanács 92/13/EGK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
| Osztályok | Csoportok | Alcsoportok és tételek | Megnevezés | |
| 50 | ÉPÍTÉS ÉS MÉLYÉPÍTÉS | |||
| 500 | Általános építési és mélyépítési munkák (további részletezés nélkül), valamint bontási munkák | |||
| 500.1. | Általános építési és mélyépítési munkák (további részletezés nélkül) | |||
| 500.2. | Bontási munkák | |||
| 501 | Lakások, irodaházak, kórházak és egyéb lakó- és nem lakóépületek építése | |||
| 501.1. | Általános építési munkák | |||
| 501.2. | Tetőfedés | |||
| 501.3. | Kémények, égetőkemencék és kályhák építése | |||
| 501.4. | Víz és nedvesség elleni szigetelés | |||
| 501.5. | Külső falak helyreállítása és karbantartása (újravakolás, tisztítás stb.) | |||
| 501.6. | Állványzat össze- és szétszerelése | |||
| 501.7. | Egyéb, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek (beleértve az ácsmunkát) | |||
| 502 | Mélyépítés: utak, hidak, vasutak stb. építése | |||
| 502.1. | Általános mélyépítési munkák | |||
| 502.2. | Földmunkák (kotrás) | |||
| 502.3. | Hidak, csatornák és aknák építése; fúrás | |||
| 502.4. | Vízépítés (folyók, csatornák, kikötők, átfolyók, zsilipek és gátak) | |||
| 502.5. | Útépítés (beleértve repülőterek és kifutópályák szaképítését) | |||
| 502.6. | Vízzel (pl. öntözéssel, lecsapolással, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, csatornázással stb.) kapcsolatos építési szakmunkák | |||
| 502.7. | A mélyépítés egyéb területein végzett szakmunkák | |||
| 503 | Épületgépészet (épületszerelvények és alkatrészek) | |||
| 503.1. | Általános épületgépészet | |||
| 503.2. | Gáz- és vízszerelés, valamint szerelvényezés | |||
| 503.3. | Fűtő- és szellőzőkészülékek (központi fűtés, légkondicionáló, szellőzőberendezés) beszerelése | |||
| 503.4. | Hang- és hőszigetelés; rezgés elleni szigetelés | |||
| 503.5. | Elektromos szerelvények | |||
| 503.6. | Antennák, villámhárítók, telefonok stb. beszerelése | |||
| 504 | Befejező építőmunkák | |||
| 504.1. | Általános befejező építési munkák | |||
| 504.2. | Vakolás | |||
| 504.3. | Épület-asztalosmunka, elsősorban utólagos szerelés és/vagy beszerelés (beleértve a parketta lefektetését) | |||
| 504.4. | Festés, üvegezés és tapétázás | |||
| 504.5. | Csempézés és egyéb padló- és falburkolási munkák | |||
| 504.6. | Egyéb befejező építési munkák (kandallók beépítése stb.) |
| 25. árucsoport: | Só; kén; föld és kövek; gipsz; mész és cement | |
| 26. árucsoport: | Ércek; salakok és hamuk | |
| 27. árucsoport: | Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok | |
| kivéve: | ||
| ex 2710: különleges motor-tüzelőanyagok | ||
| 28. árucsoport: | Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből és izotópokból | |
| kivéve: | ||
| ex 2809: robbanóanyagok | ||
| ex 2813: robbanóanyagok | ||
| ex 2814: könnygáz | ||
| ex 2828: robbanóanyagok | ||
| ex 2832: robbanóanyagok | ||
| ex 2839: robbanóanyagok | ||
| ex 2850: mérgező termékek | ||
| ex 2851: mérgező termékek | ||
| ex 2854: robbanóanyagok | ||
| 29. árucsoport: | Szerves vegyi anyagok | |
| kivéve: | ||
| ex 2903: robbanóanyagok | ||
| ex 2904: robbanóanyagok | ||
| ex 2907: robbanóanyagok | ||
| ex 2908: robbanóanyagok | ||
| ex 2911: robbanóanyagok | ||
| ex 2912: robbanóanyagok | ||
| ex 2913: mérgező termékek | ||
| ex 2914: mérgező termékek | ||
| ex 2915: mérgező termékek | ||
| ex 2921: mérgező termékek | ||
| ex 2922: mérgező termékek | ||
| ex 2923: mérgező termékek | ||
| ex 2926: robbanóanyagok | ||
| ex 2927: mérgező termékek | ||
| ex 2929: robbanóanyagok | ||
| 30. árucsoport: | Gyógyszerkészítmények | |
| 31. árucsoport: | Trágyázószerek | |
| 32. árucsoport: | Cserző és színező kivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek, festékek és lakkok; gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták | |
| 33. árucsoport: | Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények | |
| 34. árucsoport: | Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények | |
| 35. árucsoport: | Fehérjeanyagok, átalakított keményítők; enyvek; enzimek | |
| 37. árucsoport: | Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek | |
| 38. árucsoport: | Különböző vegyipari termékek | |
| kivéve: | ||
| ex 3819: mérgező termékek | ||
| 39. árucsoport: | Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és -éter; ezekből készült áruk | |
| kivéve: | ||
| ex 3903: robbanóanyagok | ||
| 40. árucsoport: | Gumi, szintetikus gumi és ebből készült áruk | |
| kivéve: | ||
| ex 4011: golyóálló gumiabroncsok | ||
| 41. árucsoport: | Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr | |
| 42. árucsoport: | Bőráruk; nyerges és szíjgyártó áruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) | |
| 43. árucsoport: | Szőrme, műszőrme; ezekből készült áruk | |
| 44. árucsoport: | Fa és faipari termékek; faszén | |
| 45. árucsoport: | Parafa és parafaáruk | |
| 46. árucsoport: | Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk | |
| 47. árucsoport: | Papíripari rostanyag | |
| 48. árucsoport: | Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból és kartonból készült áruk | |
| 49. árucsoport: | Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék; kézirat, gépírásos szöveg és tervrajz | |
| 65. árucsoport: | Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei | |
| 66. árucsoport: | Esernyő, napernyő, sétapálca, bot, botszék, ostor, lovaglókorbács és ezek részei | |
| 67. árucsoport: | Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk | |
| 68. árucsoport: | Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk | |
| 69. árucsoport: | Kerámiatermékek | |
| 70. árucsoport: | Üveg és üvegáruk | |
| 71. árucsoport: | Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk; ékszerutánzat | |
| 73. árucsoport: | Vas- és acél, valamint ezekből készült áruk | |
| 74. árucsoport: | Réz és ebből készült áruk | |
| 75. árucsoport: | Nikkel és ebből készült áruk | |
| 76. árucsoport: | Alumínium és ebből készült áruk | |
| 77. árucsoport: | Magnézium és berillium, valamint az ezekből készült áruk |
