Időállapot: közlönyállapot (2003.X.27.)

110/2003. (X. 27.) OGY határozat

országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K & H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására” * 

Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által feltárt brókerbotrány körülményeit, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre annak megvizsgálására, hogy a PSZÁF vizsgálata szerint a Pannonplast Rt.-ben jelentős befolyás szerzése érdekében folytatott részvényvásárlásoknak, az ennek kapcsán a K & H Equities Rt.-nél történt tízmilliárd forintot meghaladó sikkasztásoknak, a pénznek off-shore cégeken keresztüli mozgatásának, majd a Medgyessy Péter elnökölte Inter-Európa Bank Rt.-nél történt pénzmosás eredményeként külföldi állampolgárokhoz kerülésének mik a pontos körülményei, valamint megállapítható-e az egész botránysorozattal kapcsolatosan kormányzati és kormánypárti érintettség.

II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az előző és a jelenlegi kormányzati és kormánypárti érintettség megvizsgálása, illetve az alább felsorolt kérdések tisztázása:

A brókerügy kezdete az előző kormányzat időszakában, a visszaélést elősegítő folyamatok, politikai, gazdasági és személyi összefonódások

1. Kulcsár Attila kinek az ajánlására és támogatásával vált a pénzintézet egyik legmagasabb beosztású munkatársává? Ki ellenőrizte a végzettségéről és képzettségéről szóló okiratok valódiságát, továbbá korábbi tevékenységét?

2. Kapott-e Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára, majd pénzügyminiszter információt a pénzügyi szabálytalanságokról és törvénytelenségekről?

3. Mit tett Varga Mihály a pénzügyi szervezetek törvényes működésének helyreállítása érdekében?

4. Milyen személyes kapcsolat volt Varga Mihály és Rejtő E. Tibor között?

5. Rejtő E. Tiborral kapcsolatban 2001. őszén merült-e fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja? Összefügg-e ez azzal, hogy ebben az időszakban három hónap szabadságra ment, amíg a rendőrség az előző bankjánál, az ING Bank Rt.-nél egy állítólagos pénzmosási ügyet vizsgált?

6. Van-e alapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint az akkori Kormány egy tagja vagy tagjai közreműködtek az ügy elsimításában? Ha ez így van, megtörténhetett-e ez a kabinet más tagjai, a miniszterelnök tudta nélkül? Milyen szerepe volt ebben Pintér Sándornak, Demeter Ervinnek és Varga Mihálynak?

7. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Orbán Viktorral? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?

8. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Áder Jánossal? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?

9. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Kövér Lászlóval? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?

10. Találkozott-e Kulcsár Attila Orbán Viktorral? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?

11. Találkozott-e Kulcsár Attila Kövér Lászlóval? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?

12. Találkozott-e Kulcsár Attila Varga Mihállyal? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?

13. Milyen kezdeményezés nyomán, kinek a közvetítésével találkozott Áder János, a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője Kulcsár Attilával? Értesítette-e erről a találkozóról előzőleg pártja vezetőségének más tagjait, így Orbán Viktor pártelnököt?

14. Ha Áder János – mint ahogy nyilatkozatai is tanúsítják – úgy véli, hogy Kulcsár őt provokatív célzattal kereste fel, akkor milyen ok indokolta második találkozását a K & H Equities brókerével? Mennyi ideig tartott az első és mennyi ideig a második találkozó, miről tárgyaltak és milyen megállapodásra jutottak?

15. Megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint e két találkozó alkalmával Kulcsár Attila a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetségtől „politikai menedékjogot” vagy „politikai védelmet” kért? Mit jelent egy demokratikus jogállamban az ilyen jellegű védelem és kiterjed-e a büntető jogi következmények alóli mentesítésre is?

16. Miről tájékoztatta Áder Jánost Kulcsár Attila?

17. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila figyelmeztetni kívánta Áder Jánost, hogy a Fidesz érintett a K & H ügyben?

18. Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?

19. Tett-e említést pénzmosásról?

20. Megnevezett-e segítőket (társakat) és kedvezményezetteket?

21. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila tájékoztatta Áder Jánost külföldre távozási szándékáról, és Áder János támogatta azt?

22. Miért nem tartotta szükségesnek Áder János a hatóságok – közöttük a PSZÁF – értesítését a Kulcsár Attila által neki elmondottakról? Tájékoztatta-e a két beszélgetésen elhangzottakról pártjának vezetőit, Orbán Viktor pártelnököt?

23. Mi volt az indoka annak, hogy új törvény megalkotásával az előző Kormány eltávolította posztjáról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét?

24. Milyen kapcsolatban állt Orbán Viktor Szász Károllyal és családjával?

25. Milyen kapcsolatban állt a Kövér család Kulcsár Attilával? Milyen üzleti tárgyalásai voltak Kulcsár Attilának Kövér Szilárddal, a Királyi Egyetemi Nyomda igazgatósági tagjával és társtulajdonosával, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének testvérével? Részt vett-e ezeken a tárgyalásokon Simicska Lajos, a nyomda korábbi igazgatósági tagja, illetve tudott-e azokról?

26. Érkezett-e Pintér Sándor belügyminiszterhez, Demeter Ervinhez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterhez, illetőleg az általuk irányított szervekhez vagy a PSZÁF-hoz olyan bejelentés, amely Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor vagy más hozzájuk kapcsolódó személyek, vállalkozások, illetve off-shore cégek törvénytelenségeire utal? Ha érkezett ilyen bejelentés, mi lett ennek a következménye?

27. Van-e alapjuk azoknak a sajtóértesüléseknek, amelyek szerint 2001-től Rogán Antal, a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség képviselője Kertész Balázsnak, a főváros V. kerületi önkormányzat FIDESZ-es képviselőjének közreműködésével Kulcsár Attila bizonyos pénzügyi tranzakcióinak haszonélvezője volt? Mi a jelentősége az adott ügy szempontjából annak, hogy Kertész Balázs Kelemen László ügyvédi irodájában dolgozott, és Kelemen Lászlót, akit eredetileg az FKgP delegált az MNB felügyelő bizottságába, utóbb a FIDESZ pénzügyi műveletei egyik tervezőjeként tartottak nyilván?

28. Ha a Rogán Antalra, illetve Kertész Balázsra vonatkozó értesülések megalapozottak és valóban léteztek 2001 júliusától kezdve ilyen tranzakciók, akkor mi volt ezekben a szerepe a londoni bejegyzésű IT Financials Ltd.-nek és az ugyancsak londoni bejegyzésű Montrade Ltd.-nek?

29. Milyen kapcsolata volt Navracsics Tibornak, Orbán Viktor pártelnök jelenlegi kabinetfőnökének Kulcsár Attilával, a bűncselekmények gyanúsítottjával?

30. Szerepel-e a Vegyépszer Rt. a K & H Bank ügyfelei között?

31. Milyen jellegű pénzügyi tranzakciók folytak 1998–2002. között a Nemzeti Autópálya Rt., a Vegyépszer Rt. és a Bentonút Rt. között?

32. Voltak-e jelzések Rejtő E. Tibor vezérigazgató és Nagy Elek, a Vegyépszer tulajdonosa közötti üzleti kapcsolat „különleges jellegére” vonatkozóan?

33. A Vegyépszer esetében, amelynek útépítési tapasztalata nem volt, és amely közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást autópálya-építésre, volt-e lehetőség arra, hogy az e tevékenységbe bevont alvállalkozói esetleges fiktív számláinak befogadásával közreműködjön közpénzek nem rendeltetésszerű, törvénytelen felhasználásában?

34. Az autópálya-építésből származó közpénzek kerülhettek-e off-shore cégek közbeiktatásával az 1998–2002 közötti vezető kormánypárt érdekcsoportjaihoz?

35. Az autópálya építéséből származó pénzeket érintő tranzakciókban játszott-e szerepet a Töröcskei Istvánhoz kötődő Equilor Rt., amelynek főkönyvelője Simicska Lajos felesége volt?

36. Milyen állami projektekben vettek részt a Járai Zsigmond és Auth Henrik által korábban vezetett bankok az Orbán-kormány idején?

37. Milyen együttműködés alakult ki Demeter Ervin, a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője és a Magyar Nemzet című napilap között a K & H brókerbotrány kapcsán tendenciózusan összegyűjtött, gyakran tudatosan eltorzított „információk” szelektív kiszivárogtatásával? Milyen tények támasztják alá azon források hitelességét, amelyekre a Magyar Nemzet és Demeter Ervin egybehangolt fellépéseik során tényként hivatkoztak?

38. Egy közelmúltban kiszivárgott vizsgálati anyag „Attila nagy barátjának” nevezi Mile Csabát. Ez a név szerepel Kulcsár ún. szűkebb VIP-listáján is. Ugyanaz a személy-e ez a Mile Csaba, aki a korábbi X Vision Animációs és Szoftverfejlesztő Kft. társtulajdonosa volt, együtt a korábban különösen nagy értékű csalás elkövetésével meggyanúsított Tóth Béla, FIDESZ közeli vállalkozóval, egykori FIDESZ-kampánymenedzserrel, az Energol bűnügy egyik főszereplőjével?

39. Ugyanaz a kihallgatási anyag megemlíti még a Kulcsár szűkebb VIP-listáján ugyancsak szereplő Buruzs Attilát. Azonos-e ő azzal, aki a 2001-ben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Dobos Ferenc, az FKgP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke által tulajdonolt Északtej Rt. igazgatóságában foglalt helyet? Megfelel-e a valóságnak a sosem cáfolt lapjelentés, amely szerint Buruzs Attila jelentette a cégnél a bankszféra felé a fideszes kapcsolatot? Azonos-e a VIP-listán szereplő Buruzs Attila, a Kingsloke Company Limited nassaui (Bahama) off-shore cég magyarországi képviselőjével? Ha azonos vele, milyen tevékenységet folytat az általa képviselt off-shore cég, volt-e együttműködése a K & H Equitis-sel, illetve annak ügyfeleivel?

40. Megfelel-e a valóságnak az a napvilágot látott feltételezés, hogy a PSZÁF vezetése már két évvel a brókerbotrány előtt tudta, hogy a K & H Equitis-nél valótlan számlakivonatokat adnak ki? Ha ez igaz, miért nem tett büntető feljelentést?

41. Igaz-e továbbá, hogy PSZÁF már 2003 áprilisában a Pannonplast-vizsgálat során tudomást szerzett bizonyos szabálytalanságokról, és értesült arról is, hogy a brókerbotrányban meggyanúsított két szír férfi nagy összegű pénzt vesz fel, ennek ellenére nem tett feljelentést az ORFK-n?

42. Mi az oka ennek és mivel magyarázható az, hogy a felügyelet nem tett azonnal bejelentést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ÁAK Rt. számláin észlelt kb. 13 milliárd forintos szabálytalan pénzmozgásról?

43. Megfelel-e a valóságnak az, hogy három nappal Szász Károly, PSZÁF-elnököt ért támadás előtt többórás megbeszélésre került sor Szász, továbbá Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, valamint Wermeser Zsolt és Nemescsói András vezető PSZÁF-munkatársak között? Lehetett-e köze ennek a szokatlanul hosszú tárgyalásnak a Pannonplast-ügyben bekövetkezett PSZÁF-álláspont változáshoz? Készült-e magnófelvétel Kulcsár Attilának a Pannonplast-ügyben a PSZÁF-nál folytatott tárgyalásairól, és eljutott-e ez a hatóságokhoz?

44. Megfelel-e a valóságnak ezek után az a feltételezés, hogy saját törvényi ellenőrzési feladatai helyett, a Szász Károly vezetése alatt álló PSZÁF a jelenlegi ellenzék politikai utasításait hajtja végre?

45. Miért akadályozta hetekig az ügyészség Kulcsár Attilán kívül további gyanúsítottak meghallgatását és őrizetbe vételét?

46. Hogyan történhetett, hogy amikor a rendőrség helyett az ügyészség hallgatott ki tanút az ügyben, és a tanú vallomása azonnal nyilvánosságra került? Vontak-e ezért valakit felelősségre?

47. Kapott-e az ügyészség vagy a rendőrség utasítást Polt Péter legfőbb ügyésztől a nyomozás során?

48. Egyetértett-e az ügyészség a rendőrségi nyomozás tervezésével és menetével?

49. Kivizsgálta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt a vádat, amely szerint a Fővárosi Főügyészség illetékes ügyésze a Kulcsár-ügyre vonatkozó adatokat is közölt a bróker egyik barátnőjével, aki ezeket az információkat haladéktalanul továbbította az érintetthez?

50. Hozzájárulhatott-e az ügyben eljáró ügyész eme eljárása Kulcsár Attila külföldre távozásához?

51. Jóváhagyta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt, hogy az érintett ügyész kollégái sajtóértekezletükön Kulcsár és barátnője lehallgatott beszélgetéseit ismertessék kollégájuk vétlenségének bizonyítására? Tudta-e a legfőbb ügyész, hogy ezt a lehallgatást végző szervekkel való egyeztetés nélkül végezték? Tudja-e, hogy a szöveg ismertetése tendenciózus volt, kimaradt belőle az a Kulcsárnak adott információ, hogy pénzmosással is vádolhatják?

52. Megengedhetőnek tartja-e a legfőbb ügyész az említett hangfelvétel teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát?

53. Volt-e korábban off-shore cégekkel kapcsolata Szász Károlynak? Ha igen, melyek ezek, és kik állnak mögöttük.

54. Ki adott át banktitkokat képező információkat a Magyar Nemzetnek? Volt-e szerepe ebben a PSZÁF vezetőinek?

55. Mely Fidesz-közeli cégek voltak üzleti kapcsolatban a K & H és az Inter-Európa Bankkal?

56. Milyen személyes kapcsolat volt Járai Zsigmond – aki a K & H egyik jogelődjének igazgatója volt – és a bank jelenlegi vezetése között?

57. Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint az ügyletekről a PSZÁF tudomással bírt, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?

58. Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter tudott ezekről az ügyekről, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?

59. Igaz-e, hogy a pénzfelvételekre vonatkozó információkat a PSZÁF szivárogtatta ki a FIDESZ-nek?

60. Kaphatott-e információt Pintér Sándor a rendőrséget irányító miniszterként a banknál folyó szabálytalanságokról és bűncselekményekről?

61. Mit tett Pintér Sándor belügyminiszter vagy az általa irányított rendőrség az ügy felderítése érdekében?

Közpénzek a Pannonplast Rt.-ben. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. és a Nemzeti Autópálya Rt. érintettsége.

62. Miként fordulhatott elő, hogy a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) 13 milliárdját egy tavalyi, a PSZÁF által kiszabott bírság óta kétes hírűnek nevezhető brókercégnek adta át?

63. Miért rendelkezett úgy László Csaba pénzügyminiszter, hogy az ÁAK Rt. több milliárd forintot kapjon?

64. Mennyi pénzt utalt át összesen az ÁAK Rt. a K & H csoport tagjaihoz?

65. Milyen dátummal és milyen jogcímen történtek az átutalások?

66. Kik játszottak szerepet abban, hogy a K & H Equitieshez 13 milliárd forintnyi közpénz került? Miért tagadta a Medgyessy-kormány szóvivője, hogy állami szereplője is van a Pannonplast-részvényvásárlásnak?

67. Hogyan lehetséges, hogy közbeszerzés nélkül kötöttek egy ekkora nagyságrendű vagyonkezelési szerződést?

68. Hogyan dönthetett egy személyben ekkora összegről az akkor frissen kinevezett, de azóta leváltott vezérigazgató?

69. Megfelel-e a valóságnak, hogy az ÁAK Rt. igazgatótanácsában és felügyelő bizottságában senki nem tudott a 13 milliárd forint sorsáról?

70. Végeztek-e az állami cégek kockázatbecslést az állami források kihelyezése előtt?

71. Az állami szektorból származó pénzeszközökből összesen mennyit fektettek a brókercégek részvényekbe, illetve más típusú befektetésekbe?

72. Milyen dátummal és mennyi pénzt kapott vissza az ÁAK Rt.?

73. Miként fordulhatott elő, hogy ilyen nagy kockázat ilyen kevés hozammal járt, vagy esetleg mások kerestek a közpénzek megforgatásán?

74. Érte-e veszteség az állami vállalatokat ezekből a hitelezési akciókból, illetve feladataik ellátásában lassította-e, gátolta-e őket a kihelyezett pénzeszközök rendelkezésre nem állása?

75. Miért egy külső kereskedelmi bank volt a tranzakció részese?

76. Van-e összefüggés e tranzakció, illetve azon tény között, hogy éppen a K & H Bank képviselője került a kormányváltás után az ÁAK Rt. igazgatótanácsának egyik székébe?

77. Kik szorgalmazták Gáldi György delegálását az ÁAK Rt. igazgatótanácsába?

78. Történt-e felelősségre vonás, illetve büntetőjogi feljelentés amiatt, hogy az ÁAK Rt. visszadátumozott szerződés alapján vett részt a K & H Equities-nél történt tranzakcióban?

79. Végzett-e vizsgálatot a Gazdasági Minisztérium és az milyen eredménnyel járt?

80. Milyen megállapításra jutott az ÁAK Rt. igazgatósága abban a tárca által elrendelt, a minisztériumit kiegészítő ellenőrzésben, amelynek célja az ÁAK Rt. és a K & H Equities közötti szerződések körülményeinek és az ezek keretében megvalósult pénzügyi tranzakcióknak a tisztázása volt?

81. Indított-e a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vizsgálatot annak kiderítésére, hogy miként fektette be az ÁAK Rt. azt a 13 milliárd forintot, amelyet csak egy elkülönített bankszámlán tarthatott volna, és csak föld, illetve informatikai berendezések vásárlására fordíthatta volna kamataival együtt?

82. Beleszóltak-e az állami cégek menedzserei napi vagy heti rendszerességgel a befektetési célú tranzakciók részleteibe?

Kulcsár Attila, a K & H Equities és a K & H Bank vezetőinek közreműködése a több mint 10 milliárd forint összegű sikkasztásban.

83. Mit tartalmaz a K & H Bank belső vizsgálata? Mikortól és meddig folyt a revízió? Milyen szabálytalanságokat állapított meg?

84. Összefüggésben vannak-e a K & H Banknál történt lemondások, illetve felmentések a brókerbotránnyal?

85. Mit takar a belső vizsgálat azon megállapítása, mely szerint mind a Pannonplast részvénycsomagot összegyűjtő befektetők, mind a papírokat megvásárló kft.-k, mind pedig az ügyletet közvetetten finanszírozó ÁAK Rt. kapcsolatba hozható Kulcsár Attilával, a K & H Equities vezetőjével?

86. Milyen technikai gyűjtőszámlát használt Kulcsár Attila?

87. Ki használhatta még ezt a számlát rajta kívül?

88. Mi volt a számla létrehozásának eredeti célja?

89. Összefüggésben volt-e ez a cél a bankfúzió sikeres lebonyolításával?

90. Ki (melyik bankvezető) rendelkezett a számla létrehozásáról?

91. A bankfúzió lebonyolítását követően milyen hosszú ideig kellett még élnie a gyűjtőszámlának?

92. Ki volt a felelős a gyűjtőszámlán történő pénzmozgások előzetes engedélyezéséért, illetve utólagos ellenőrzéséért?

93. Kulcsár indíthatott-e önállóan tranzakciókat a bankközi elszámolási rendszerben?

94. Kellett-e még valaki másnak az aláírása/jóváhagyása ehhez?

95. Működött-e a K & H Equities brókerházon belül kontrolling (belső ellenőrzés) részleg?

96. A K & H Equities brókerház kontrolling részlege milyen tartalmú kimutatásokat készített el havi vagy más rendszerességgel?

97. A K & H Equities brókerház kontrolling részlege készített-e havi vagy más rendszerességgel kimutatást az ügyfelek összesített számlaegyenlegéről az informatikai rendszer adatai alapján (összesen mekkora az értéke az összes ügyfél összes értékpapírszámláján nyilvántartott befektetéseknek)?

98. A K & H Equities brókerház kontrolling részlege készített-e havi vagy más rendszerességgel kimutatást az ügyfelek összesített számlaegyenlegéről a kibocsátott ügyfélértesítők (számlakimutatások) adatai alapján?

99. Megtörtént-e a brókerház ügyfelei összesített számlaegyenlegének egyeztetése a számlakimutatásokban szereplő összesített számlaegyenleggel?

100. Ki (melyik bankvezető) volt a felelős az összesített számlaegyenlegek összehasonlításáért?

101. Mely cégek vettek részt korábban is az akciókban?

VIP-lista, Kulcsár Attila politikai kapcsolatai, Tóth András államtitkár, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség magatartása az ügyek során.

102. Kik voltak VIP-részvényesek a K & H Equitiesnél?

103. Milyen kapcsolatban áll a Magyar Köztársaság belügyminisztere vagy közeli hozzátartozója a K & H Bankcsoporttal, vagy Kulcsár Attila gyanúsítottal?

104. A Kormány és az Országgyűlés tagjai közül áll vagy állt-e bárki üzleti kapcsolatban Kulcsár Attilával?

105. Milyen adatok alapján tett feljelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NBH) július 7-én a K & H brókercégével szemben a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságnál?

106. Mikor került Kulcsár Attila a szakszolgálat látókörébe?

107. Mióta és milyen eszközökkel folytatott vizsgálatot az NBH a brókercéggel, illetve Kulcsár Attilával szemben?

108. Amennyiben a bróker a szakszolgálat látókörébe került, miért Tóth András államtitkár fogadta a műveleti eljárás alatt álló Kulcsár Attilát, és vajon miért nem az erre kinevezett személy?

109. Milyen körülmények között, hol és milyen formában történt a meghallgatás?

110. Miről tájékoztatta Tóth Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát Kulcsár Attila?

111. Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?

112. Tett-e említést pénzmosásról?

113. Megnevezett-e segítőket (társakat)?

114. Készített-e feljegyzést Kulcsár Attila, és megkapta-e azt Tóth András államtitkár?

115. Mit tartalmaz az állítólagos feljegyzés?

116. Ki(ke)t tájékoztatott Tóth András a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Kulcsár Attilával folytatott „beszélgetésről”?

117. Ki állíttatott ki Kulcsár Attila részére belépőt a Miniszterelnöki Hivatalba, és kinek a referenciája alapján került kapcsolatba a bróker a Miniszterelnöki Hivatallal?

118. Állt-e munkajogi vagy egyéb jellegű jogviszonyban Kulcsár Attilával a Miniszterelnöki Hivatal? Történt-e bármilyen kifizetés Kulcsár Attila részére?

119. Hányszor járt Kulcsár Attila a Miniszterelnöki Hivatalban, kikkel találkozott és miről tárgyalt?

120. Hogyan fordulhatott elő, hogy a brókerbotrány akkor még egyetlen gyanúsítottja külföldre menekült az eljárás elől?

121. Kit terhel a felelősség azért, hogy a gyanúsított szabadon elhagyhatta az országot?

122. Történt-e már ezért bármilyen felelősségre vonás?

123. Az elhangzott információk birtokában Tóth András miért nem kezdeményezte Kulcsár Attila előzetes letartóztatását?

124. Mi az oka annak, hogy a Pannonplast-ügyet csak később vonta össze a rendőrség a K & H Equities-nél elkövetett sikkasztás-sorozattal?

125. Mely off-shore cégek vettek részt a részvényvásárlási tranzakciókban?

126. A rejtélyes off-shore cégek mögött milyen üzleti csoportok állnak?

127. Mely cégek és mely magánszemélyek tulajdonosai a Pannonplastnak?

128. Voltak-e a tranzakciókban részt vevő magánszemélyeknek az elmúlt évek során párhuzamosan (szinkronban) végrehajtott, azonos részvények vásárlására irányuló törekvései?

129. Miért állította korábban a nyomozás egyik vezetője, hogy a Pannonplast-ügy és a K & H Equitis-nél feltárt visszaélések között az egyetlen kapcsolódó pont, hogy a Pannonplast-részvények felvásárlásában érintett ÁAK Rt. is a K & H Equities ügyfele volt?

Politikai, gazdasági és személyi összefonódások a sikkasztás és a pénzmosás keretében.

130. Milyen üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az Inter-Európa Bank pénzmosásgyanús tranzakcióit végrehajtó személyek? Milyen méretű az összefonódás az említett személyek, illetve a K & H Equities kiemelt ügyfélköre és a Pannonplast tulajdonosai között?

131. A K & H Equities, a K & H Bank és az Inter-Európa Bank felső vezetésének és közvetlen hozzátartozóiknak milyen közös vállalkozásaik vannak?

132. Milyen méretű az összefonódás? Hol biztosítanak egymás hozzátartozói részére menedzseri pozíciókat?

133. A K & H Equitiesnek, a K & H Banknak és az Inter-Európa Banknak milyen az üzleti kapcsolatrendszere a Magyar Állammal?

134. Milyen állami projektekben vettek részt eddig, illetve vesznek részt jelenleg akár finanszírozói, akár tanácsadói minőségben?

135. A K & H Equitiesnek, a K & H Banknak és az Inter-Európa Banknak vannak-e közös hitelkihelyezései?

136. Igaz-e a PSZÁF azon észrevétele, hogy a K & H többször is tudatosan félrevezette a felügyeletet az elmúlt évek vizsgálatai során?

137. Valós-e pénzintézet azon megállapítása, hogy a bank és brókercége ugyan számtalan esetben jelezte a pénzmosás gyanúját, de az ORFK pénzmosási ügyekkel foglalkozó részlege egyetlen egy esetben sem igazolt vissza bűncselekmény alapos gyanújára utaló adatot?

138. Mely pénzintézeteknél történt rendőrségi vizsgálat az elmúlt 6 év során pénzmosásgyanús tranzakciók bejelentése kapcsán? Kik (cégek, illetve magánszemélyek) voltak az érintettek ezekben a rendőrségi vizsgálatokban?

139. Kimutatható-e üzleti összefonódás az elmúlt 5 év rendőrségi vizsgálatai kapcsán érintett cégek és magánszemélyek, illetve a K & H Equities kiemelt ügyfélköre között?

140. Kimutatható-e üzleti összefonódás az elmúlt 5 év rendőrségi vizsgálatai kapcsán érintett cégek és magánszemélyek, illetve a Pannonplast tulajdonosi köre között?

141. Milyen időpontban (mettől meddig) volt Mészáros János a K & H Bank corporate finance igazgatója?

142. Mióta tart fenn Mészáros János személyes kapcsolatot Medgyessy Péterrel? Milyen mélységű ez a személyes kapcsolat, adtak-e kölcsönösen üzleti, pénzügyi vagy befektetési tanácsokat egymásnak? Milyen rendszerességgel találkoztak az elmúlt években?

143. Mióta tart fenn Mészáros János személyes kapcsolatot László Csabával? Milyen mélységű ez a személyes kapcsolat, adtak-e kölcsönösen üzleti, pénzügyi vagy befektetési tanácsokat egymásnak? Milyen rendszerességgel találkoztak az elmúlt években?

144. Abban az időszakban, amikor Mészáros János és László Csaba egyaránt a K & H Bank felső vezetéséhez tartozott, voltak-e közös szakmai feladataik? Mi volt ezeknek a szakmai feladatoknak a tartalma?

145. Tudott-e László Csaba a Britton Kft. megalapításáról, tevékenységéről, Mészáros Jánosnak a kft.-ben tulajdonosként való megjelenéséről?

146. Tudott-e László Csaba az állami cégek és a Britton Kft. üzleti tranzakcióiról, az állami forrásoknak a Britton Kft.-hez történő kihelyezéséről?

147. László Csaba gyakorolt-e befolyást volt munkáltatója, a K & H Bank állami projektekbe való bevonására, a pénzintézet hitelkihelyezéssel kapcsolatos vagy egyéb döntéseire, amióta kormányzati pozícióban van?

148. Igaz-e, hogy 2000. május 9-től Zhang Man Xin és három társa gyanús körülmények között, több részletben, több mint 900 millió forintot utalnak át az Inter-Európa Banktól?

149. Igaz-e, hogy 2000. július 8-tól Abdo Mahmoud és El Abed Hassan nevű személyek gyanús körülmények között, több részletben, készpénzben, 6,2 milliárd forintot vettek fel az Inter-Európa Bank pénztárából?

150. Helytálló-e a gyanú, hogy ez az összeg a K & H Equities-nél történt pénzügyi manipulációkból származik, és a Montrade nevű off-shore cég utalta át?

151. Igaz-e, hogy 2003 júniusától, a PSZÁF által feltárt Pannonplast-ügy kirobbanásától kezdve a gyanús banki átutalások és pénzfelvételek ritkultak?

152. Tett-e bejelentést a pénzintézet a pénzmosásgyanús ügyletek kapcsán?

A 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző államigazgatási és politikai egyeztetés.

153. Melyik minisztérium és mikor készítette el a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetét?

154. Mi volt a tervezet eredeti szövege?

155. Mikor küldték tárcák közötti egyeztetésre a javaslatot?

156. Mely szervezetek adtak írásos véleményt a javaslatról? Mit tartalmaztak a vélemények?

157. Mikor tárgyalta a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést? Volt-e vita az értekezleten? Ha igen: mi volt a tartalma?

158. Mikor tárgyalta a Kormány az előterjesztést? Volt-e vita a kormányülésen? Ha igen, mi volt a tartalma?

159. Milyen arányban szavazta meg a Kormány az előterjesztést?

160. Mi volt a Magyar Nemzeti Bank véleménye a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az MNB véleményéből? Mit nem vettek figyelembe az MNB véleményéből?

161. Mi volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a véleménye a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az PSZÁF véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a PSZÁF véleményéből?

162. Mi volt a Gazdasági Minisztérium véleménye a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a Gazdasági Minisztérium véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a Gazdasági Minisztérium véleményéből?

163. Mi volt az Igazságügyi Minisztérium véleménye a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az IM véleményéből? Mit nem vettek figyelembe az IM véleményéből?

164. Mi volt a Miniszterelnöki Hivatal véleménye a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a MeH véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a MeH véleményéből?

165. Mi volt a Belügyminisztérium véleménye a 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a BM véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a BM véleményéből?

166. Készült-e jegyzőkönyv, illetve hangfelvétel a Kormány azon üléséről, amikor elfogadták a később 292/2002. (XII. 27.) számon kihirdetett kormányrendeletet?

167. Kikérte-e már a rendőrség ezen jegyzőkönyvet és hangszalagot a K & H Equities kapcsán folytatott nyomozáshoz?

168. Megküldték-e már a rendőrségnek ezen jegyzőkönyvet és hangszalagot a K & H Equities kapcsán folytatott nyomozáshoz?

Politikai nyomásgyakorlás a vizsgálatot végző független intézményekkel szemben.

169. Miként fordulhatott elő, hogy a pénzfelvételeket végrehajtó személyek egyike külföldre távozzon? Kit terhel ezért a felelősség?

170. Hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség példa nélküli módon sajtótájékoztatón figyelmezteti a sokmilliárdos pénzmosás vélelmezhető gyanúsítottjait, hogy meggyanúsításuk várható, ezzel felkínálva nekik a lehetőséget a szökésre?

171. Hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség ugyanezen hibát megismételve sajtótájékoztatón jelenti be, hogy ismeri a pénzmosási ügylet kedvezményezetti körét, akik meggyanúsítása várható?

172. Hogy történhetett meg az, hogy a nyomozást végző rendőrök súlyos szakmai hibák sorozatát követték el az eljárás során?

173. Hogyan tudja a továbbiakban garantálni a rendőrség, hogy a K & H-ügy és az Inter-Európa Bank-ügy gyanúsítottjai ne szökjenek külföldre?

174. Mit állapított meg az Inter-Európa Banknál folytatott pénzügyi felügyeleti célvizsgálat?

175. Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét elsősorban Medgyessy Péter bankjában mosták tisztára?

176. Milyen felelősség terheli Medgyessy Péter miniszterelnököt a bankelnöki tevékenysége idején elkövetett pénzmosási esetekkel kapcsolatban? Kizárható-e a hatályos jogszabályok alapján Medgyessy Péter felelőssége?

177. Milyen személyes kapcsolatot tartott fenn Medgyessy Péter az Inter-Európa Bank felső vezetésével a pénzintézetből történt távozása óta?

178. Medgyessy Péter gyakorolt-e befolyást volt munkáltatója, az Inter-Európa Bank állami projektekbe való bevonására, a pénzintézet hitelkihelyezéssel kapcsolatos vagy egyéb döntéseire, amióta kormányzati pozícióban van?

179. Milyen állami projektekben való közreműködésre kapott megbízást az Inter-Európa Bank a kormányváltás óta? Milyen állami projektekben való részvétel tekintetében vannak folyamatban tárgyalások az Inter-Európa Bankkal jelenleg?

180. Milyen állami projektekben való közreműködésre kapott megbízást a K & H Bank a kormányváltás óta? Milyen állami projektekben való részvétel tekintetében vannak folyamatban tárgyalások a K & H Bankkal jelenleg?

181. Nem tekinthető-e összeférhetetlennek az, hogy Medgyessy Péter a bankelnöki tevékenysége idején elkövetett bűncselekmény-gyanús esetek kivizsgálását hatalmi eszközökkel akadályozza a PSZÁF elnökére gyakorolt nyomásgyakorlással?

182. Milyen jogszabály (felhatalmazása) alapján indított vizsgálatot a Pénzügyminisztérium a PSZÁF-nál, és pontosan mire terjedhet ki ez a minisztériumi vizsgálat?

183. Ameddig semmiféle vizsgálatot nem folytattak le a PSZÁF tevékenységével kapcsolatban és semmi konkrétum nem támasztja alá azt, hogy mulasztást követett el a Felügyelet, milyen alapon vethető fel a PSZÁF elnökének felelőssége?

184. Biztosítja-e a kormányzat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a politikai befolyástól mentes működéséhez szükséges feltételeket?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3
MSZP 3
MDF 1
SZDSZ 1

VI. A bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést.

VII. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

VIII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1–184. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. *  A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.

A bizottság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13., 16., 17., 18., 19., 24. pontokban jelzett adatfajtákat, a különös adatfajták körében a (Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata) 30/A. (Rendőrség), 45., 46., 46/A., 46/B., 54., 55. (Nemzetbiztonsági Szolgálatok), 98., 99., 100., 101., 104., 106., 108., 109., 110., 112., 113., 115., 116., 117., 118. (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ), 150. pontjaiban jelzett adatfajtákat.

IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

X. A bizottság megbízatása a bizottság megalakulásától számított hat hónapig tart.