Időállapot: közlönyállapot (2006.I.4.)

2006. évi IV. törvény - a gazdasági társaságokról 4/4. oldal

b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;

c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;

d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).”

345. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-ának 23. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy

da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;”

(2) A Tao. 4. §-ának 24. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;”

346. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 16. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]

c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.”

(2) A Hpt. 16. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[(8) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4)–(5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]

b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,”

(3) A Hpt. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, melynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) 271–272. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(4) A Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:]

c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.”

(5) A Hpt. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 30. §-a, az Szt. 71. §-a, valamint az Úszt. 38. §-a szerinti felelőssége fennmarad.”

347. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a gazdasági társaságokról szóló törvény 168. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatalt megelőzően a tag (személy) köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.”

348. § A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52. §-a (3) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A részvénytársaság igazgatósága a részvényekről olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”

349. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;”

(2) Az Szt. 11. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:]

c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.”

(3) Az Szt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege).”

(4) Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:]

c) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);”

(5) Az Szt. a 95. §-t követően a következő 95/A. §-sal egészül ki:

„95/A. § Annak a vállalkozónak, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdésének 3. pontja szerinti, szavazati jogot megtestesítő – értékpapírjai (a továbbiakban: kibocsátott részesedések) tőzsdei kereskedelme engedélyezett az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén), az üzleti jelentésben részletesen be kell mutatnia:

a) a jegyzett tőke összetételét, ideértve azokat a kibocsátott részesedéseket is, amelyek tőzsdei kereskedelme nem engedélyezett az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén), részvénytársaságnál részvényfajták szerinti bontásban, jelezve e fajtáknak a jegyzett tőkén belüli arányát, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,

b) a jegyzett tőkét megtestesítő kibocsátott részesedések átruházásának bármilyen korlátozását (ideértve a részesedésszerzéshez kapcsolódó korlátozásokat, vagy a társaság, illetve a kibocsátott részesedések más birtokosai beleegyezésének szükségességét is),

c) azon befektetőket, amelyek jelentős közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek a vállalkozó saját tőkéjében (ideértve a piramisszerkezeteken alapuló és a keresztrészesedéseket is), akkor is, ha a befektetők a részesedéssel részvényeket megtestesítő igazolások útján rendelkeznek,

d) a különleges irányítási jogokat megtestesítő kibocsátott részesedések birtokosait és e jogokat,

e) bármely munkavállalói részvényesi rendszer által előírt irányítási mechanizmust, amelyben az irányítási jogokat nem közvetlenül a munkavállalók gyakorolják,

f) a szavazati jogok bármely korlátozását (különösen a meghatározott részesedéshez vagy szavazatszámhoz kapcsolódó szavazati jog korlátozást, szavazati jogok gyakorlására vonatkozó határidőket, valamint azon rendszereket, amelyek által a részesedésekhez fűződő pénzügyi előnyök – a vállalkozó együttműködésével – elkülönülnek a kibocsátott részesedések birtoklásától),

g) a tulajdonosok közötti bármely megállapodást, amelyről a vállalkozónak tudomása van, és amely a kibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának korlátozását eredményezheti,

h) a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokat,

i) a vezető tisztségviselők hatáskörét, különösen a részvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozó jogkörüket,

j) a vállalkozó részvételével kötött bármely lényeges megállapodást, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg, valamint ezen események hatásait, kivéve, ha ezen információk nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené a vállalkozó méltányos üzleti érdekeit, feltéve, hogy más jogszabály alapján sem kell nyilvánosságra hoznia azokat,

k) bármely, a vállalkozó és vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója között létrejött megállapodást, amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, vagy a munkavállaló felmond, ha a vezető tisztségviselő vagy a munkavállaló jogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagy a jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.”

(6) Az Szt. 134. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzleti jelentésnek a 95. § (2)–(7) bekezdésben, valamint a 95/A. §-ban foglaltakon kívül be kell mutatnia a konszolidálásba bevont vállalkozások előrelátható fejlődését is.”

(7) Az Szt. 136. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.”

(8) Az Szt. 175. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a § szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) E törvény az Európai Parlament és a Tanács nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelvének (2004. április 21.) való megfelelést szolgálja.”

(9) Az Szt. 178. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]

f) a végelszámolás számviteli feladatait.”

350. § Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[81. § (1) Szövetkezetnek részvénytársasággá történő átalakulása esetén az átalakulási határozatnak a 72. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell]

b) a részvények számát és névértékét;”

351. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 1. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A részvények forgalomképtelenek.”

(2) Az MFB tv. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az MFB Rt.-re, az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.”

(3) Az MFB tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tulajdonosi jogok gyakorlójának kizárólagos hatáskörébe – az e törvényben szereplő eltérésekkel – a Gt. 231. § (2) bekezdésében foglaltak tartoznak.”

352. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 52/A. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A felügyelő bizottság a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) 35. § (3) bekezdésében előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.”

(2) Az MNB tv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § A Gt. rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

353. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bármely engedélyes vállalkozásban a szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.”

354. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-ának (1) bekezdése a következő 151. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„151. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás.”

(2) A Tpt. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A részvénytársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. Erre az eljárásra a Gt. 275. §-ának (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.”

(3) A Tpt. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként működhet.”

(4) A Tpt. XV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

XV. Fejezet

TULAJDONOSI MEGFELELTETÉS. A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT”

(5) A Tpt. 149. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Tulajdonosi megfeleltetés

149. § (1) Dematerializált részvény esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.

(2) Ha a tulajdonosi megfeleltetésre a Felügyelet határozata alapján kerül sor, az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és részvényeinek darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő határozatban meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek.

(3) Ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor, az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és részvényeinek darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.”

(6) A Tpt. 151. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.”

(7) A Tpt. 230. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befektetési alapkezelő vezetését – a Gt. 247. §-ában meghatározott eset kivételével – legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.”

(8) A Tpt. 235. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Befektetési alapkezelő részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet.”

(9) A Tpt. 1. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló törvény”

355. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (Kt.) 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy]

b) aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá”

(2) A Kt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[(1) A közvetítő nem járhat el, ha]

c) az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn”

356. § A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a költségvetési szerv valamely gazdálkodó szervezetben e törvény hatálybalépése előtt kisebbségi részesedést szerzett és a gazdálkodó szervezetben más költségvetési szervnek is van részesedése – e részesedés megszűnéséig – ezen szervek befolyásszerzésének mértékét egybe kell számítani. Ha ennek alapján többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) fennállása megállapítható, az Áht. 95/A. §-ában foglalt működési szabályokat a több költségvetési szerv gazdálkodó szervezetére is alkalmazni kell.”

357. § A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyes vállalkozásban történő, a szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.”

358. § Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az európai gazdasági egyesülés alapítására a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) 11–13. §-ait, szervezetére a Gt. 320–322. §-ait és 327. §-át, vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére a Gt. 23. §-ának és 25. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Gt. 47–48. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

359. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 17. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„17. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy

da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;”

360. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (3) Az európai részvénytársaságra a gazdasági társaságokról szóló törvénynek (a továbbiakban: Gt.) a munkavállalóknak a társaság ellenőrzésében való részvételére vonatkozó rendelkezései (Gt. 38–39. §) nem alkalmazhatók.”

361. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) Az engedélyező jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti

a) egyesüléséhez, és

b) szétválásához (a továbbiakban együttesen: átalakulás),

c) valamint alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához, valamint

d) bármely engedélyes vállalkozásban történő, a szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához.”

362. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 160. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyomdai úton előállított részvényeken a működési forma feltüntetésének kötelezettségéből eredő változásokat legkésőbb a részvény soron következő cseréje alkalmával kell átvezetni.”

363. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-ának (1) bekezdésében a „többségi irányítást biztosító befolyással” szövegrész helyébe a „többségi befolyással (Ptk. 685/B. §)” szövegrész, 95. §-ának (4) bekezdésében a „többségi irányítást biztosító befolyás” szövegrész helyébe a „többségi befolyás” szövegrész, 95/A. §-ának (1) bekezdésében pedig a „többségi irányítást biztosító befolyása” szövegrész helyébe a „többségi befolyása” szövegrész;

b) az Szt. 36. §-ának (3) bekezdésében az „a pénzeszköz” szövegrész helyébe az „az eszköz” szövegrész, az „a pénzeszközök” szövegrész helyébe az „az eszközök” szövegrész, 38. §-ának (7) bekezdésében a „részvénytársaság alaptőkéjét” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság jegyzett tőkéjét” szövegrész, 38. §-ának (8) bekezdésében az „alaptőke-emelésre” szövegrész helyébe a „tőkeemelésre” szövegrész, 154. §-ának (7) bekezdésében és a 154/B. §-ának (2) bekezdésében a „Cégnyilvántartási és Céginformációs” szövegrész helyébe a „Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő” szövegrész, a 135. §-ának (3) bekezdésében, a 154/B. §-ának (1) bekezdésében és a 155. §-ának (10) bekezdésében a „cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról” szövegrész helyébe a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról” szövegrész

lép.

364. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-a (1) bekezdésének második mondata;

2. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 25. §-ának (1) bekezdése;

3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 77/A. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata;

4. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában az „a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége” szövegrész;

5. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CVI. törvény 3. §-ának (4) bekezdése;

6. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 159. §-a (3) bekezdésének első mondata, valamint 241. §-ának (6) bekezdése;

7. az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 74. §-ának (5) bekezdése;

8. a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LVIII. törvény 3. §-a;

9. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXXII. törvény;

10. a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 115. §-át megelőző alcím;

11. a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52. § (2) bekezdése;

12. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-ának (7) és (8) bekezdésében a „cégbírósági (bírósági) bejegyzésének” szövegrész, 136. §-ának (2) bekezdésében az „(a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése)” szövegrész, 138. §-ának (1) bekezdésében a „második” szövegrész, 141. §-ának (1) és (7) bekezdésében az „(a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése)” szövegrész;

13. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 33. §-ának (6) bekezdése;

14. a bírósági végrehajtásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 168. §-ának (1) bekezdése;

15. pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 82. § (6) bekezdése, valamint 83. §-a;

16. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 75. §-ának g) pontja;

17. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 150. §-a és 450. §-a (2) bekezdésének a) pontja;

18. a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 85. §-ának (4) és (11) bekezdése;

19. az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 47. §-a;

20. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 17. §-a és az azt megelőző alcím;

21. a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 85. §-a (2) bekezdésének második mondata;

22. az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 2–15. §-a és az ezeket megelőző alcím, valamint 34. §-ának (3)–(5) bekezdése;

23. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 132. § (4) bekezdés e) pontja;

24. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXXXV. törvény 34. §-a, valamint 54. §-a és az azt megelőző alcím;

25. az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 301. §-a (8) bekezdésének c) pontja;

26. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 156. §-a és az azt megelőző alcím, 160. §-ának (5) bekezdése, valamint 161. §-ának g) pontja;

27. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVI. törvény 1. §-a

hatályát veszti.

XIV. Fejezet

A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG MINT JOGI SZEMÉLY FORMA MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI, MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

365. § (1) 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható.

(2) A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.

(3) A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza (Ctv. 84. §).

(4) E törvény 16. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „továbbá közhasznú társasággá alakulás” szövegrész, 67. §-ának (5) bekezdése, valamint 75. §-a (3) bekezdésének g) pontja 2007. július 1-jén hatályát veszti.

(5) Ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon – a (6) bekezdésben és a 366–367. §-ban foglalt kivétellel – 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.

(6) Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni

a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-ának b) pontjában;

b) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának a) pontjában;

c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében;

d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 45/B. §-ának (3) bekezdésében és 67. §-ának (3) bekezdésének d) pontjában;

e) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 85. §-ának (3) bekezdésében és 95. §-ának (5) bekezdésében;

f) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. §-ának (4) bekezdésében és 16. §-ának (2)–(3) bekezdésében;

g) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 24. §-ának (3)–(5) bekezdésében;

h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 139. §-a (5) bekezdésének e) pontjában, valamint 176/A. §-ának (2)–(3) bekezdésében;

i) az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 27. §-a (4) bekezdésében;

j) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 84. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és 111. §-a (4) bekezdésének d) pontjában;

k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében;

l) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 182. §-ának (2) bekezdésében, 258. §-ában, 259. §-ának (1) bekezdésében, 333. §-ának (1) bekezdésében, 379. § (2) bekezdésének e) pontjában;

m) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 208. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és 220. §-ának (1) bekezdésében;

n) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 8. §-a (1) bekezdésében; továbbá

o) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. §-ának (3) bekezdésében.

366. § (1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]

g) nonprofit gazdasági társaság.”

(2) A Kszt. 26. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[26. § E törvény alkalmazásában]

f) legfőbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelő szerve (szervezete), a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfőbb szerve, a nonprofit közkereseti társaságban és a nonprofit betéti társaságban működő tagok gyűlése, a közhasznú társaság és a nonprofit korlátolt felelősségű társaság taggyűlése, a nonprofit részvénytársaság közgyűlése, egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság esetén pedig az egyedüli tag (részvényes);”

(3) A Kszt. 26. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[26. § E törvény alkalmazásában]

g) létesítő okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata);”

(4) A Kszt. 26. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[26. § E törvény alkalmazásában]

m) vezető tisztségviselő: az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá – ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv – a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a nonprofit közkereseti társaság és a nonprofit betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagja, a közhasznú társaság és a nonprofit korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, a nonprofit részvénytársaság igazgatóságának elnöke és tagja, valamint e társaságok felügyelőbizottságának elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy;”

367. § 2009. július 1-jén hatályát veszti

1. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 57–60. §-a, valamint 685. §-a c) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

2. a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 2. §-ának b) és c) pontjában a „közhasznú társaság” szövegrész;

3. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „és a közhasznú társaság” szövegrész, valamint 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

4. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében az „a közhasznú társaság” szövegrész;

5. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

6. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/D. §-ának (1) bekezdésében a „közhasznú társaság” szövegrész;

7. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontja, 59. §-a (1) bekezdésében és 86/I. §-ának (6) bekezdésében a „közhasznú társaság” szövegrész, 95/A. §-a (6) és (8)–(9) bekezdésében a „vagy közhasznú” szövegrész, 108. §-ának (3) bekezdésében az „illetve közhasznú társaság” szövegrész;

8. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében a „vagy közhasznú társaság” és a „vagy közhasznú” szövegrész, 21/F. §-ának (1) bekezdésében az „és közhasznú társaságok” szövegrész;

9. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §-a (1) bekezdésének e) pontja;

10. a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény 41. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

11. a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 36. §-ának (1) bekezdésében az „és közhasznú társaság” szövegrész;

12. az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (4) bekezdésében az „a közhasznú társaság” szövegrész;

13. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 42. §-ának (3) bekezdésében a „közhasznú társaságot” és a „közhasznú társaságban” szövegrészek;

14. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 33. pontjában és 77/A. §-a (9) bekezdésének b) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

15. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 16. § (1) bekezdésének c) pontjában a „közhasznú társaság” szövegrész;

16. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének f) pontjában és 4. §-a 32/a. pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

17. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdésének d) pontjában az „és a közhasznú társaság” szövegrész;

18. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a (1) bekezdésének d) pontja;

19. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ának c/4. pontja, 4. §-ának d/1. pontjában és 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében a „közhasznú társaság” szövegrész;

20. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 26. §-ának f)–g) és m) pontjában az „a közhasznú társaság és” szövegrész;

21. a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. §-ának a) pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében a „vagy közhasznú társaságot” szövegrész;

22. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (1) bekezdésének 4/g. pontja, 139. §-ának (6) bekezdésében, 140. §-ának (4) bekezdésében, valamint 141. §-ának (6) bekezdésében a „közhasznú társasággá” szövegrész;

23. a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-a 8. pontjában az „a közhasznú társaság” szövegrész;

24. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „közhasznú társaságokra” szövegrész;

25. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 15. §-ának (1) bekezdése és 34. §-ának d) pontja;

26. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 14. §-a (6) bekezdésében, 16. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 17. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint a 178. §-a 10. pontjában a „közhasznú társaság” szövegrész, 14. §-a (7) bekezdésében a „közhasznú társaságra” szövegrész, 77. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontjaiban az „és közhasznú társaságok” szövegrész;

27. a sportról szóló 2004. évi I. törvény 26. §-a (2) bekezdésében a „vagy közhasznú” szövegrész; valamint

28. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 11. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „közhasznú társaság” szövegrész.