Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.16.)

2007. évi CXXVI. törvény - egyes adótörvények módosításáról 4/7. oldal

a) a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,

b) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(4) Ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(7) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, bankszámlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása, továbbá a számviteli törvény szerinti pénzkezelési szabályok megsértése esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9) Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, vagy tevékenységét a felfüggesztés ellenére folytatja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás, tevékenységfelfüggesztés határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(10) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

(11) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.

(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(13) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

(14) Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.

(15) Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az e §-ban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(17) Az adózó a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében megkötött vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó, e törvény 36/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének megsértése esetén, kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(18) A mulasztási bírság kiszabásánál - különös tekintettel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre - az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.”

213. § Az Art. 174. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét.”

214. § (1) Az Art. 175. §-ának (10)-(11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg az adóügyeiben az adóhatóságnál a beadványait elektronikus úton is előterjesztheti.

(11) Az adózó általános, nemleges adóigazolás, illetőleg az együttes adóigazolás iránti kérelmét az állami adóhatósághoz elektronikus úton is előterjesztheti. Ez esetben az állami adóhatóság az igazolást elektronikus űrlapon állítja ki és küldi meg az adózó részére.”

(2) Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza

a) a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,

b) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének,

c) az általános, a nemleges adóigazolás, az együttes adóigazolás, illetőleg a fizetési könnyítés iránti kérelmek intézése rendjének,

d) az adófizetés teljesítésének,

e) az adózó folyószámlájának megtekintése,

f) az adózó által a bejelentési (változásbejelentési) kötelezettség alkalmával bejelentett és az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetőleg ezen adatok letöltésének

módját és technikai feltételeit.”

(3) Az Art. 175. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Az adózó adószámlája adataihoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, annak használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval hozzáférhet.”

(4) Az Art. 175. §-a a következő új (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet az a megfelelő szakképesítéssel rendelkező büntetlen előéletű természetes személy folytathat, aki az adópolitikáért felelős miniszter erre jogosító engedélyével (hatósági igazolvánnyal) rendelkezik és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja, vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel.”

(5) Az Art. 175. §-a a következő új (17)-(19) bekezdésekkel egészül ki:

„(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a (16) bekezdés szerinti engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait - ideértve az eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét is -, valamint a nyilvántartásban szereplők kötelező továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

(18) A (16) bekezdés szerinti nyilvántartások a természetes személy következő adatait és az alábbi tényeket tartalmazzák:

a) név, születési név,

b) anyja neve,

c) születési hely és idő,

d) lakcím, levelezési cím,

e) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

f) hatósági igazolvány száma, a kiadás és érvényesség időpontja,

g) a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

h) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

i) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusa, valamint fokozata.

(19) A (16) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosult személy neve, címe, nyilvántartási száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az adópolitikáért felelős miniszter a Pénzügyi Közlönyben évente - a tárgyévet követő év március 31-ig - közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.”

215. § Az Art. 176. §-át követően a következő új 176/A. §-sal egészül ki:

„176/A. § (1) A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Egyezmény (Választottbírósági egyezmény) alkalmazása során az e §-ban szabályozott eltérésekkel e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Az illetékes hatóság az adózó kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmének beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót, valamint az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságait a kérelem benyújtásáról. Az illetékes hatóságok értesítéséhez a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát is csatolni kell.

(3) Ha a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem elutasításának nincs helye és a kérelem egyoldalúan nem teljesíthető, az illetékes hatóság kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságainak értesítésével. Az értesítésben utalni kell a Választottbírósági egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében, illetve 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő kezdő időpontjára, betartására és az értesítéshez mellékelni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát. Az illetékes hatóságok értesítésével egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás megindításáról.

(4) A Választottbírósági egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, székhely, adóazonosító szám); az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges adatokat vagy csatolni kell a döntés, illetve az intézkedésről szóló irat másolatát); az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve polgári peres eljárások adatait, valamint a kérelem előterjesztésének indokát. Ha a kérelem az e bekezdésben foglaltakat csak részben tartalmazza, az illetékes hatóság a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(5) A Választottbírósági egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetés iránti kérelem abban az időpontban minősül benyújtottnak és a kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a kérelem tartalma a (4) bekezdésben foglaltaknak - további hiánypótlásra felhívás nélkül - megfelel.

(6) Ha törvény, vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Választottbírósági egyezmény részes államaival a kettős adózás elkerülése tárgyában kötött egyezmények kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló cikke alkalmazása során.”

216. § (1) Az Art. 178. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (nettó adótartozás),”

(2) Az Art. 178. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, különösen tanulás, munkavállalás, utazás céljából,”

(3) Az Art. 178. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. jövőbeni ügylet: az adó feltételes, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik,”

217. § Az Art. 1., 2., 3. és 6. számú mellékletei e törvény 10., 11., 12., 13. mellékletei szerint módosulnak.

HETEDIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XIV. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

218. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának n) és o) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

n) Tagságra kötelezett pályakezdő:

1. az a természetes személy, aki az 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, és

2. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy.

o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:

1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki az 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és

2. az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy.”

(2) A Tbj. 4. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

s) Minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.”

(3) A Tbj. 4. § x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

x) Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.”

219. § (1) A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,”

(2) A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”

220. § A Tbj. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni.”

221. § A Tbj. 11. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítás nem terjed ki:)

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;”

222. § (1) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)

c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,”

(részesül)

(2) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben,”

(részesül)

(3) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl- az, aki)

i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,”

223. § A Tbj. a 16. § után a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § A 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.”

224. § A Tbj. 19. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.

(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék,

b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék.

(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4350 forint (napi összege 145 forint).”

225. § A Tbj. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztató a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.”

226. § (1) A Tbj. 21. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:]

c) a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),”

(2) A Tbj. 21. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:]

e) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,”

227. § (1) A Tbj. 24. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet]

b) egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.”

(2) A Tbj. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.”

228. § A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdésének c)-f), h)-o), s) és t) pontjaiban meghatározott személyek után havonta 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”

229. § A Tbj. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A társas vállalkozás a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.”

230. § A Tbj. 29. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.”

231. § A Tbj. 29/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.”

232. § (1) A Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.”

(2) A Tbj. 30/A. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.”

233. § (1) A Tbj. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.”

(2) A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha

a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.”

234. § A Tbj. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg.”

235. § A Tbj. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg.”

236. § A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.”

237. § A Tbj. az V. fejezetet megelőzően a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A 39. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

(2) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.”

238. § A Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

h) a köztartozás behajtására törvény által felhatalmazott szervek e tevékenységük ellátása céljából az a)-d) és f) pontban foglaltak”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

239. § A Tbj. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.”

240. § A Tbj. a 44. § után a következő 44/A-44/C. §-okkal egészül ki:

„44/A. § (1) A kincstár a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Ha a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel, erről a szünetelés kezdő és befejező időpontját követő 10 napon belül kell a bejelentést teljesíteni. Az illetékes települési önkormányzat jegyzője bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést

a) az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,

b) a bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,

c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben részesülők esetében a közalapítvány,

d) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén - az a) pontban és a (3) bekezdésben említett személyek kivételével - az intézmény vezetője,

e) a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók, hallgatók esetén a középfokú nevelési-oktatási, illetőleg felsőoktatási intézmény vezetője,

f) fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv

a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.

(4) A nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), rehabilitációs járadékban, korengedményes nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában, bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadigondozotti pénzellátás folyósításának beszüntetése esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel.

(5) A 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri.

(6) A 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

(7) Az egészségbiztosítási szerv az (1)-(4) bekezdésben meghatározott bejelentésre kötelezettet és a 44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet a bejelentés, illetve az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. A mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, melynek alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

44/B. § (1) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön megállapodásban foglaltak szerint - havonta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön megállapodásban foglaltak szerint - adatot szolgáltathat az állami adóhatóságnak.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjedhet az Art. 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatokra.

(4) Az állami adóhatóság a (1)-(2) bekezdésben, valamint a 44/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

44/C. § (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Eb. tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt - a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.

(3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést követően - az okirat másolatának megküldésével együtt - a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 44/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.”

241. § A Tbj. 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (8) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését

a) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást nem vezet, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév utolsó napján (fordulónap) fennálló értékben, a fordulónapot követő 50 napon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül,

b) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást vezet, a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben a megszűnés napját követő 18 munkanapon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag személyi adataira és taj-számára, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a foglalkoztatót, a volt pénztártagot és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegen felül az egyéni számlán maradó, a pénztártag követelését képező összeget a pénztár az a)-b) pontokban foglalt határidőig a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.”

242. § A Tbj. 50. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés - ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is - miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.”

243. § A Tbj. 56/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési-, nyilvántartási kötelezettség, továbbá a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték.”

244. § A Tbj. 58. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

j) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményezetti kör évenkénti tájékoztatásának részletes szabályait, valamint a központi költségvetés által teljesítendő járulékfizetés összege kiszámításának módszerét.”

XV. Fejezet

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

245. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást)

e) a START-kártyával, a START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező személy külön törvényben meghatározottak szerinti kedvezményes foglalkoztatásának időtartama alatt,”

246. § (1) Az Eho. 11. §-ának (11) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek)

c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.”

(2) Az Eho. 11. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvény alkalmazásában kifizetőnek minősül a társas vállalkozás akkor is, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak nem fizet (juttat) jövedelmet.”

247. § Az Eho. 11/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a kifizető több egészségügyi hozzájárulást vont le, a magánszemély a túlfizetést az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti.”

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVI. Fejezet

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

248. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) értékelési különbözet céltartaléka: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg-fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg,”

(2) Az Öpt. 2. §-ának (5) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:

f) ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége;

g) ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése;

h) ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása;

i) elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység.”

(3) Az Öpt. 2. §-a (6) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § (6) bekezdés kiegészül a következő e)-h) pontokkal:

c) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás;

d) egészségügyi hatóság: az Eütv. 3. § h) pontjában meghatározott hatóság;

e) egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott szolgáltatók;

f) minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény: az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti kijelölt szervezet;

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:

1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;

2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;

3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;

4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;

5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;

8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;

9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;

10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;

11. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;

12. az 1-11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;

h) fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.”

249. § Az Öpt. 16/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre módosul:

„(10) Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott választási lehetőséggel él, a várakozási idejébe be kell számítani az elhunyt pénztártag várakozási idejét is.”

250. § Az Öpt. 17. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési alapban kell jóváírni.”

251. § Az Öpt. 20. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

„(8) A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy

a) a letétkezelőnél,

b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.”

252. § Az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének d) pontja a következő mondattal egészül ki:

„A fedezeti tartalék befektetéséből származó hozamnak kell tekinteni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeget.”

253. § (1) Az Öpt. 38/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni.”

(2) Az Öpt. 38/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a pénztár befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanértékelőt köteles megbízni. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az öt millió forintot, a pénztár az építési, szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.”

254. § Az Öpt. 40. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az internetes honlappal rendelkező pénztár köteles alapszabályának, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásának változását a változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésével - honlapján közzétenni, egyidejűleg a Felügyeletnek elektronikus adatszolgáltatás útján megküldeni.

(8) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát (amennyiben választható portfóliós rendszert működtet, akkor választható portfóliónként) honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(9) A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.”

255. § Az Öpt. 42. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az átalakulás napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg. Az átalakulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap.”

256. § Az Öpt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A 47. § (4)-(5) bekezdései alapján történő kifizetéseket postai úton, vagy a jogosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíti. Amennyiben a pénztár alapszabálya lehetővé teszi, a kifizetés házipénztárból való kifizetéssel is teljesíthető.”

257. § Az Öpt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A fedezeti alapon a nyugdíjpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek az évi 10 000 forint összeghatárig terjedő része legalább 90 százalékát, az azt meghaladó része legalább 94 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.

(2) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.

(3) Amennyiben a nyugdíjpénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésben lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát.

(4) A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a napi bruttó piaci értékek számtani átlaga helyett az éves nyitó és záró piaci érték számtani átlagát is használhatják.

(5) A (2)-(4) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.”

258. § Az Öpt. 49/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/A. § (1) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. El kell végezni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését negyedévente kell elvégezni mindaddig, amíg a pénztár nem működtet választható portfóliós rendszert, és piaci értéken számolt befektetett eszközei a negyedéves jelentés szerint még nem haladták meg az egymilliárd forintot. A napi értékelés első időpontja az e mértéket meghaladó értéket mutató negyedéves fordulónapot követő harmadik negyedév első napja.

(3) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piaci értékelést figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.

(4) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözet összegét is) a tagok egyéni nyugdíjszámlái és a szolgáltatási tartalékok javára kell jóváírni.

(5) A felhalmozási időszakban levő tagok összes egyéni számlán nyilvántartott elszámoló egységeinek darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével, és a fedezeti alapon kimutatott tagi követeléssel.

(6) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapon kell elvégezni.

(7) A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.

(8) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.”

259. § Az Öpt. 49/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír-átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárnia.”

260. § Az Öpt. 49/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/C. § (1) A szabályzatban meghatározott időszakokban jelentkező portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az igények teljesítéséhez kapcsolódó költségeket az érintett pénztártagok viselik. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál.

(2) A portfólióváltásnak az (1) bekezdés szerinti költségeit az érintett tagok között a 36. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően kell elszámolni.

(3) Az érintett tagokat a portfólióváltáshoz kapcsolódóan érvényesített költségekről portfólió-váltásonkénti bontásban, legalább az egyéni nyugdíjszámlára vonatkozó tájékoztatási kötelezettséghez kapcsolódóan tájékoztatni kell.

(4) A választható portfóliós rendszer működtetésének nem vagyonarányos költségeit a pénztár működési alapja terhére kell elszámolni.”

261. § Az Öpt. a 49/D. § után, az „A kiegészítő önsegélyező pénztárra vonatkozó szabályok” alcímet megelőzően a következő új alcímmel, valamint 49/E. §-sal egészül ki:

„Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer

49/E. § (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetéséről a nyugdíjpénztár igazgatótanácsa dönt.

(2) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

(3) A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam-megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

(4) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha:

a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részre visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási alap terhére rendezi.

(5) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár igazgatótanácsa határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti alap portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.”

262. § Az Öpt. a következő alcímekkel és 50/B-50/E. §-sal egészül ki:

„Az önsegélyező pénztárak által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások köre

50/B. § (1) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;

b) munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;

c) tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;

d) betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;

e) hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;

f) az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;

g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb 20 000 forint lehet;

h) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása.

(2) Az önsegélyező pénztár az 51/B. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontjaikban foglalt szolgáltatásokat is nyújthatja kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként.

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható életmódjavító önsegélyező szolgáltatások köre

50/C. § Az önsegélyező pénztárak életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások körében az 51/C. § e) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújthatják.

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások igénybevétele

50/D. § (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásait - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag az 50. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi szolgáltatásként nyújthatja.

(2) Az önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:

a) az 50/B. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások közül

aa) a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása alapján nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;

ab) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

ac) a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

b) az 50/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

c) az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül

ca) a táppénz, baleseti táppénz, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, valamint a baleseti járadék kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cb) az átmeneti járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cc) a rokkantsági járadék, ápolási díj, valamint a rendszeres szociális járadék összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

d) az 50/B. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ellátások közül a temetés igazolt költségeinek támogatása;

e) az 50/B. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatások;

f) az 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott ellátás;

g) az 50/B. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások;

h) az 50/B. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások;

i) az 50/C. §-ban meghatározott ellátások.

50/E. § (1) A pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló

a) esemény bekövetkezése után, vagy

b) állapot fennállása idején

nyújthat.

(2) A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani. Az igény bejelentésének minősül a pénztári kártya használata.

(3) Az 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatás a tanév első napját megelőző 60 napon belül, vagy a tanév első napját követő 60 napon belül kiállított és teljesített, számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg.

(4) A pénztár alapszabályában meg kell határozni, hogy a pénztár a szolgáltatási igény bejelentését követően hány napon belül teljesíti az eseti szolgáltatásokat, illetve hány napon belül kezdi meg a járadékok folyósítását.

(5) A valamely nem végleges állapoton alapuló szolgáltatásra való jogosultság megszűnését a jogosultnak a megszűnés időpontját, illetve a szolgáltatásra való jogosultság megszűnését igazoló dokumentum kézhezvételét követő 30 napon belül be kell jelentenie a pénztárnak. Amennyiben a jogosultság megszűnése rendszeres (járadékjellegű) szolgáltatás folyósításának tartama alatt következik be, a járadék folyósítását a jogosultság megszűnésének bejelentését követő 30 napon belül be kell szüntetnie a pénztárnak.

(6) A feltételek bekövetkeztét, fennállását a szolgáltatás igénylésekor vagy azt megelőzően kell igazolni. A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi.”

263. § Az Öpt. IV. fejezete az 51/A. §-t követően a következő alcímekkel és 51/B-51/E. §-okkal egészül ki:

Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre

51/B. § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

a) egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;

b) vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;

c) otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;

d) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;

e) fürdőszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógy-barlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása, vagy közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása nyújtható;

f) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;

g) életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;

h) a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve az 51/C. § a) pontjában foglalt szolgáltatásként;

i) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;

j) pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;

k) hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;

l) gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható;

m) egészségügyi üdülés támogatása, melynek keretében a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával - a pénztárral egészségügyi szolgáltatóként kötött szerződésben foglaltak szerint - egészségügyi szolgáltatást nyújt;

n) a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható. Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét. A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdés l) és m) pontjában foglalt szolgáltatások naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe.

Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre

51/C. § Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

a) természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;

b) rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés támogatható;

c) sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;

d) életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, melynek keretében az alábbi, egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott - az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevétele támogatható:

1. méregtelenítő kúra,

2. léböjtkúra,

3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére,

4. fogyókúraprogram;

e) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

51/D. § (1) Az 51/B-51/C. §-ban meghatározott szolgáltatások igénybevételéről - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a pénztártag rendelkezik.

(2) A 2. § (6) bekezdés g) pontjának 7. alpontjában meghatározott szolgáltatások közül a hallásjavító eszközök, valamint a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlásának támogatása (feltéve, hogy a vásárlás társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történik és a megvásárolt termék nem vényköteles), valamint az 51/B. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban nevesített szolgáltatások orvosi javaslat, vagy - kizárólag a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlása esetén - működési engedéllyel rendelkező, szakképzett optometrista javaslata alapján vehetők igénybe.

(3) Az 51/B. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában meghatározott szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás alapján vehetők igénybe.

51/E. § (1) Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak.

(2) A pénztárral szűrési, állapotfelmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

(3) A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv kötelező tartalmi elemei:

a) a beteg állapotát, panaszait felmérő kérdőíves előszűrés eredményének összefoglalása;

b) a pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye;

c) az állapotfelmérést végző szakorvos által az a) és b) pont vizsgálatai alapján javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye;

d) az a)-c) pontban végzett vizsgálatok összefoglaló értékelése;

e) a d) pont alapján készült javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre;

f) a d) pont alapján készült életvezetési javaslat, amely kiterjed

1. a táplálkozási javaslatokra;

2. az esetlegesen javasolt sporttevékenységekre;

3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szolgáltatásokra;

4. az esetlegesen javasolt, az 51/B. § (1) bekezdésének h) pontjában és az 51/C. § d) pontjában felsorolt kúraszerű ellátásokra.

(4) A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő - az orvosi javaslat alapján - igénybe vehető szolgáltatások közül az 51/B. § (1) bekezdésének d)-e) és n) pontjaiban felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

(5) Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, az 51/B. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen

a) méhnyakrákszűrés;

b) emlőrákszűrés;

c) vastagbélrákszűrés;

d) prosztatarákszűrés;

e) mozgásszervi szűrés;

f) AIDS-szűrés;

g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés;

h) fogászati szűrés.

(6) Ha az a (2) bekezdés alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az 51/B. § (1) bekezdésének h) pontjában és az 51/C. § d) pontjában felsorolt szolgáltatások is.

(7) A (2), (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások csak akkor minősülnek prevenciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a (3) bekezdés f) pontja szerinti javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttműködő készségét aláírásával igazolja és - a (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetén - a (2) bekezdésben meghatározott személyes egészségterv a szolgáltatás igénybevételének időpontját megelőző két éven belül készült.”

264. § Az Öpt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a felügyeleti eljárási szabályokat, a felügyeleti eljárási igazgatási díjak kiszabásának feltételeit, valamint az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatások nyújtására, és ezen szolgáltatások szakmai ellenőrzésére vonatkozó egyes szabályokat.”

XVII. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

265. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. § (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg;”

(2) Az Mpt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő zse)-zsh) ponttal egészül ki:

zse) elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység;

zsf) ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége;

zsg) ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése;

zsh) ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása.”

266. § (1) Az Mpt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén,

a) legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni;

b) elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár esetén, a bejelentés hónapjának utolsó napjával kerül sor, ha az átlépésre vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz. Ha a bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor az átlépésre a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint vagy a bejelentés hónapjának fordulónapjával, vagy az azt követő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni.”

(2) Az Mpt. 24. § (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.”

(3) Az Mpt. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 23. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a visszalépési kérelemhez a pénztártagnak mellékelnie kell a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 191. § (1) bekezdése, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 212. § (1) bekezdése szerinti szerv igazolását arról, hogy a pénztártag megfelel a 123. § (8) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt feltételeknek. A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.”

267. § Az Mpt. 26. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tagdíj bevallásának és megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik.

(5) A munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.”

268. § Az Mpt. 49. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

„(8) A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, valamint önálló vagyonkezelési tevékenység folytatása esetén a 66. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott szakértői nem lehetnek közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személyek

a) a letétkezelőnél,

b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.”

269. § (1) Az Mpt. 62. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből - kivéve a szolgáltatási tartalékot - származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni.”

(2) Az Mpt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének és a függő tételek piaci értéken kimutatott állományának meg kell egyeznie a velük szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével.”

(3) Az Mpt. 62. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felhalmozási időszakban levő tagok egyéni számláin nyilvántartott elszámolóegységeik darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével.”

270. § Az Mpt. 62/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § A fedezeti tartalék javára 2008. évben a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 94,5 százalékát, 2009-tól 95,5 százalékát köteles jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.”

271. § (1) Az Mpt. 66. § (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár a vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha)

e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz ingatlanértékelőt is alkalmaz. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.”

(2) Az Mpt. 66. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát.”

272. § Az Mpt. 67/B. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni.”

273. § (1) Az Mpt. 68/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A pénztárnak a tag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólió-váltást végre kell hajtania. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőzően a pénztár által meghatározott, de legfeljebb a megelőző 10. munkanapig kell benyújtani. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot tekintheti. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie.”

(2) Az Mpt. 68/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárni.”

274. § Az Mpt. 68/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/C. § A portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál, amelyet a pénztár az egyéni számlával szemben érvényesíthet.”

275. § (1) Az Mpt. 69. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni.

(4) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni.”

(2) Az Mpt. 69. §-a a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A pénztár a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi.

(9) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

(10) A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyammegállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

(11) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha:

a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi.

(12) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár közgyűlése határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti tartalék portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.

(13) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni.

(14) A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.

(15) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.”

276. § (1) Az Mpt. 70. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az internetes honlappal rendelkező pénztár ezen adatokat, illetve azok változását a változást, illetve változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésével - köteles honlapján közzétenni, egyidejűleg a Felügyeletnek elektronikus adatszolgáltatás útján megküldeni.”

(2) Az Mpt. 70. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(11) A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.”

277. § Az Mpt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.”

278. § Az Mpt. 79/B. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az átalakulás napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg. Az átalakulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap.”

KILENCEDIK RÉSZ

XVIII. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

279. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 42. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. A megállapított járulékokat csökkenteni kell a tárgyévben teljesített túlfizetés összegével.

(3) A munkaadói járulékot és a bruttó munkabérből, illetményből levont munkavállalói járulékot a munkaadó az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak.

(4) A kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkáltató a megállapított munkaadói és munkavállalói járulék megfizetését és bevallását az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”

280. § (1) Az Flt. 46/B. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A megállapított vállalkozói járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a társas vállalkozás a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a társas vállalkozónak.”

(2) Az Flt. 46/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 31. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozatot tett a társas vállalkozás részére, a vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Ha a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31. §-ának (5) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett.”

XIX. Fejezet

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

281. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kutv.) 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervnél működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át.”

282. § (1) A Kutv. 10. §-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel:

„(2) A miniszter rendelkezési jogát a (3) bekezdésben meghatározott feladatkörben a kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős szerv vezetőjére ruházza.”

(2) A Kutv. 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap működtetésével kapcsolatos feladatok körében a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv:)

d) dönt az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról.”

Felhatalmazások

283. § Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervtől kapott írásos igazolás részletes szabályait.

TIZEDIK RÉSZ

A SZÁMVITELT, A TÁRSASÁGI ÉS CÉGJOGOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XX. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

284. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„8. kapcsolt fél: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom.”

285. § Az Szt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló [ideértve a 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint elkészített összevont (konszolidált) éves beszámolót is], valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen.”

286. § Az Szt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak).”

287. § Az Szt. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalkozó nem alkalmazza.”

  Vissza az oldal tetejére