(2) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult negyedéves árréstömege
a) 10 000 001 és 13 750 000 Ft között van, a befizetendő összeg a negyedéves árréstömeg 1%-a,
b) 13 750 001 és 17 500 000 forint között van, a befizetendő összeg 137 500 Ft és a 13 750 000 Ft feletti rész 1,5%-ának együttes összege,
c) 17 500 000 Ft felett van, a befizetendő összeg 193 750 Ft és a 17 500 000 feletti rész 2%-ának együttes összege.”
367. § A Gyftv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Olyan településeken működő vagy létesítendő közforgalmú gyógyszertárat (gyógyszertárakat) működtető vállalkozás számára, ahol a település gyógyszerellátását kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja vagy biztosítaná és már működő közforgalmú gyógyszertár esetén annak meghatározott időszakra vonatkozó gyógyszerforgalmazásból származó támogatott árréstömege – az ellátandó lakosságszám vagy a gyógyszertár földrajzi elhelyezkedése okán – hatékony és gazdaságos üzletmenet folytatása mellett sem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben szereplő, a 40. § b) pontja szerinti minisztérium fejezetében meghatározott előirányzat erejéig a működőképesség fenntartásához működési célú támogatást nyújt. A támogatásban részesített vállalkozások nevét és a támogatás összegét a minisztérium a honlapján közzéteszi.”
368. § (1) A Gyftv. 42. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetett társadalombiztosítási támogatás – a különkeretes gyógyszerekre és a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyszertámogatásra fordítható összeget nem tartalmazó – összege meghaladja a tárgyév első napján hatályos előirányzatot, akkor e kiadási többlet finanszírozása – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – az E. Alap kezelője és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége.
(2) A kiadási többlet meghatározása során a tárgyévi forgalom után kifizetett társadalombiztosítási támogatásból le kell vonni a 36. § (1)–(2) és (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján a tárgyév január–december hónapjaira adódó összeget, valamint az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímnek a tárgyévet megelőző év első napján és a tárgyév első napján hatályos előirányzata pozitív különbségét.”
(2) A Gyftv. 42. § (5)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai között a sávos kockázatviselésből eredő fizetési kötelezettség – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a tárgyévben a gyógyszertári vényforgalmi forgalmi adatok alapján a forgalomba hozatali engedély jogosultjának támogatott készítményeire jutó támogatási összeg és az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím a tárgyév első napján hatályos előirányzatának a tárgyévet megelőző év támogatási adataiból számított megoszlási viszonyszám alapján a forgalomba hozatali engedély jogosultjára jutó támogatási összege pozitív különbözete arányában oszlik meg. A már támogatott hatóanyagot tartalmazó, egyenértékű gyógyszerként (generikus gyógyszerként) forgalomba hozatalra engedélyezett termék esetében a támogatásba történő befogadás naptári évében a forgalomba hozatali engedély jogosultját a sávos kockázatviselésből eredő befizetési kötelezettség nem terheli.
(6) Ha a támogatott gyógyszerek után az első kilenc hónapra együttesen adódó támogatás összege – az (1)–(2) bekezdések megfelelő alkalmazásával – meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzata háromnegyed részét, a forgalombahozatali engedély jogosultja az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv által a (2)–(5) bekezdések megfelelő alkalmazásával november 10-éig közölt támogatási adatok alapján, tárgyév december 20-áig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon előleget vall be és egyidejűleg fizeti meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára.
(7) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv a tárgyévet követő naptári év február 15-éig közli a forgalomba hozatali engedély Jogosultjával a sávos kockázatviselésből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges támogatási adatokat.
(8) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a sávos kockázatviselésből eredő fizetési kötelezettséget a (7) bekezdésben meghatározott időpontot követő hónap 25. napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz vallja be és egyidejűleg – a (6) bekezdés alapján fizetett előlegre is tekintettel – fizet meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára.”
(3) A Gyftv. 42. §-ának (10)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv a sávos kockázatviselésből eredő befizetésre kötelezettek ellenőrzéséhez szükséges háromnegyedévi adatokról november 10-éig, a tárgyévi adatokról a tárgyévet követő naptári év február 15-éig elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.
(11) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a sávos kockázatviselésből eredő tárgyévre vonatkozó fizetési kötelezettségét csökkentheti a tárgyévre vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetés összegével.”
369. § Ez a törvény – a 370. §–491. §-okban foglaltak figyelembevételével – 2008. január 1-jén lép hatályba.
370. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) Az Szja tv. 39. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.
371. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdés kivételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Tao. e törvénnyel módosított 22/B. §-a (1) bekezdésének i) pontja és (13) bekezdése 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
372. § (1) E törvénynek az Eva tv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) Az Eva tv. e törvénnyel megállapított 3. §-ának (4) bekezdése a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
373. § E törvénynek az Ekho tv.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
374. § E törvénynek a Kjtv.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
375. § (1) E törvény Jöt.-t módosító rendelkezései – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 96. §-ának (3)–(4) bekezdése és 106. §-ának (7) bekezdése 2008. február 1-jén lép hatályba.
(3) A Jöt. e törvénnyel megállapított 97. § (2) bekezdése 2008. április l-jén lép hatályba.
(4) A Jöt. e törvénnyel megállapított 73. §-ának (12)–(13) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba.
(5) A Jöt. e törvénnyel megállapított 113. §-ának és 114. §-a (3)–(6) bekezdésének rendelkezését e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(6) A Jöt. e törvénnyel megállapított 114. §-a (2) bekezdésének, 115. §-a (3) bekezdésének és a 116/A. §-ának rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(7) A Jöt. e törvénnyel megállapított 129. §-a (1) bekezdése a) pontjának rendelkezését a 2007. december 31-ét követően keletkezett adó-visszaigénylési jogosultság esetében kell alkalmazni.
376. § E törvénynek az Etv.-t módosító rendelkezései – e törvény 406. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
377. § (1) E törvénynek a Vtv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Vtv. e törvénnyel megállapított 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja a kihirdetést követő ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára előnyösebb.
378. § (1) E törvénynek a Htv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a Htv. 6. §-a d) pontját, 7. §-a e) pontját, 15. §-át, 16. §-át, 21. §-át, 22. §-át, 22/A. §-át, 52. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 20., 45–60. pontjait és új 1. és 2. számú mellékletét megállapító rendelkezései 2009. január l-jén lépnek hatályba.
379. § (1) E törvény Itv.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2008. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdését módosító rendelkezését azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célra megszerzett ingatlan továbbértékesítésére, illetőleg annak igazolására nyitva álló határidő 2007. december 31-ig még nem telt el.
380. § E törvénynek a Gjt.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
381. § (1) E törvénynek a luxusadó tv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a luxusadó tv. 12. §-a a), c), h)–i), p)–sz) pontjait megállapító rendelkezései 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
382. § (1) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezései – a (2)–(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Art. 36/A. §-át, 85/A. § (3) bekezdésének utolsó mondatát, 88/A. § (2) bekezdésének d) pontját és 172. §-ának (17) bekezdését megállapító rendelkezéseit 2008. március 1-jétől kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az Art. 160. § (2) bekezdését és 176/A. §-át megállapító rendelkezései a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény 3–6. §-ával egyidejűleg lép hatályba.
(4) E törvénynek az Art. 175. § (16) bekezdését megállapító rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
(5) E törvénynek az Art. 175. § (17)–(19) bekezdéseit, továbbá az Art. 178. § 4. pontját megállapító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba.
(6) E törvénynek az Art. 72. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése 2008. január 2-án lép hatályba.
383. § E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezései – a Tbj. 20/A. § (1) bekezdését, 27. § (5) bekezdését és 29. § (8) bekezdését megállapító rendelkezések kivételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
384. § E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
385. § E törvénynek az Öpt.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
386. § E törvénynek az Mpt.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
387. § E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
388. § E törvénynek a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvényt módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
389. § E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
390. § E törvénynek a Gt.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
391. § (1) E törvénynek a Ctv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése 2009. január 1-jével lép hatályba.
392. § E törvénynek az Szjtv.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
393. § E törvénynek a Fétám tv.-t módosító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba.
394. § E törvénynek az EUCS tv.-t módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
395. § (1) E törvénynek a Kt.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a Kt. 3. §-ának (11) bekezdését megállapító rendelkezése 2011. január 1-jén lép hatályba.
396. § E törvénynek a Tbj. 20/A. § (1) bekezdését, 27. § (5) bekezdését és 29. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről szóló XXVII. Fejezete e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
397. § E törvény Rega-tv.-t módosító rendelkezései 2008. április 1. napján lépnek hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket a 2008. március 31. napját követően induló adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
398. § E törvény 447. §-a 2007. december 31-én lép hatályba.
399. § E törvény 454. §-a 2007. december 31-én lép hatályba.
400. § 2008. január 1-jén az Szja tv.
1. 3. §-a 18. pontjában az „az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint” szövegrész helyébe az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben” szövegrész,
2. 3. §-a 21. pontja d) alpontjában a „munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás,” szövegrész helyébe „vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a” szövegrész,
3. 3. §-ának 23. pontja a) alpontjában a „nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj)” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék” szövegrész,
4. 3. §-ának 34. pontjában a „részjegy, célrészjegy” szövegrész helyébe a „részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy” szövegrész,
5. 3. §-ának 72. pontja a) alpontjában a „megillető baleseti járadék” szövegrész helyébe a „megillető
aa) baleseti járadék,
ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;” szövegrész,
6. 3. §-ának 72. pontja e) alpontjában a „juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része” szövegrész helyébe a „juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része” szövegrész, a „havi minimálbér 15 százalékát” szövegrész helyébe „havi minimálbér 20 százalékát” szövegrész,
7. 4. §-ának (2) bekezdésében az „a kereskedelmi utalvány” szövegrész helyébe „az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére)” szövegrész,
8. 14. §-ának (2) bekezdésében a „kell eljárnia.” szövegrész helyébe a „kell eljárnia. Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben részt vevő személyek (felek) egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő kifizető adókötelezettségét.” szövegrész,
9. 44/A. §-a (2) bekezdése felvezető szövegének első mondatában az „egyébként az adótartozás” szövegrész helyébe az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás” szövegrész, a „pénztárnál vezetett egyéni számlája javára teljesíti, amelyre (amelyen)” szövegrész helyébe a „pénztár bankszámlájára teljesíti, amelynél” szövegrész, az „illetve, amelynek terhére történt” szövegrész helyébe az „illetve” szövegrész, második mondatában a „számla esetén is csak egy számla” szövegrész helyébe a „pénztár esetén is csak egy” szövegrész, d) pontjában az „adóhatóságnak visszautalja” szövegrész helyébe az „adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja” szövegrész,
10. 44/A. §-a (3) bekezdésének első mondatában a „százalékos mértéket” szövegrész helyébe a „százalékos mértéket, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt pénztár nevét és bankszámlaszámát” szövegrész,
11. 44/B. §-ának (2) bekezdésében az „egyébként az adótartozás” szövegrész helyébe az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás” szövegrész, a „számlája javára” szövegrész helyébe a „számláját vezető számlavezetőhöz” szövegrész,
12. 47. §-ának (9) bekezdésében az „adóévet követő január 31-éig magánszemélyenként, negyedéves bontásban” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint” szövegrész,
13. 49/B. §-a (6) bekezdésének f) pontjában az „összeg, de” szövegrész helyébe az „összeg [ide nem értve a (21) bekezdés szerint lekötött összeget], de” szövegrész, a „25 százaléka” szövegrész helyébe az „50 százaléka” szövegrész,
14. 49/B. §-a (8) bekezdésének b) pontjában a „költséget meghaladó” szövegrész helyébe a „költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó” szövegrész,
15. 49/B. §-a (19) bekezdésének a) pontjában az „adóév napjainak” szövegrész helyébe az „adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak” szövegrész,
16. 50. §-ának (4) bekezdésében és 53. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és (3) bekezdésének k) pontjában az „üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről” szövegrész helyébe az „üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről” szövegrész,
17. 62. §-ának (4) bekezdésében az „(1)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(2) bekezdés” szövegrész, az „e bekezdés alkalmazásában” szövegrész helyébe az „e § alkalmazásában” szövegrész,
18. 66. §-a (6) bekezdésének első mondatában az „ügyvédi iroda tagja” szövegrész helyébe az „ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagja” szövegrész,
19. 66. §-ának (9) bekezdésében „a (8) bekezdés szerinti adót” szövegrész helyébe az „az adót” szövegrész,
20. 67. §-a (9) bekezdésének bb) alpontjában az „a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység” szövegrész helyébe az „a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás” szövegrész,
21. 69. §-a (1) bekezdésének m) pontjában a „kifizetőt” szövegrész helyébe a „kifizető által a tevékenységének ellátása érdekében biztosított” szövegrész,
22. 69. §-ának (2) bekezdésében az „azon összeg” szövegrész helyébe az „a törvény eltérő rendelkezése hiányában azon összeg” szövegrész,
23. 69. §-ának (12) bekezdésében a „határozható meg; az előbbiek helyett választható, hogy a számlaértékből úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében 50 százalék, telefonszolgáltatás esetében 20 százalék számít adóköteles bevételnek.” szövegrész helyébe a „határozható meg. A magáncélú utakra vonatkozó útnyilvántartás hiányában a bérlet árának 50 százaléka számít a magáncélú használat értékének. A magáncélú telefonhasználat értékének tételes elkülönítése helyett választható, hogy a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka a magáncélú használat értéke. Ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát, ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni.” szövegrész,
24. 77/C. §-a (2) bekezdésének negyedik mondatában a „bármely változásról” szövegrész helyébe a „bármely változásról (ideértve a program szervezője, vagy a letétkezelő jogutódlásának esetét is)” szövegrész,
25. 77/C. §-a (7) bekezdésében „a tőkepiacról szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe „belföldi illetőségű” szövegrész,
26. 77/C. §-a (8) bekezdésének a) és b) pontjában az „a program szervezője” szövegrész helyébe az „a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása” szövegrész,
27. 77/C. §-a (19) bekezdésének felvezető rendelkezésében az „a gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „a gazdasági társaság (ideértve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozást is)” szövegrész,
28. 77/C. §-a (19) bekezdésének f), g) és i) pontjaiban, valamint a (20) bekezdésének c) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása” szövegrész,
29. 83. §-ának (11) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a szabadalmi ügyvivői irodára, a szabadalmi ügyvivőre, valamint” szövegrész,
30. 1. számú melléklete 1.1. pontjában a „házastárs után járó jövedelempótlék” szövegrész helyébe a „házastárs után járó jövedelempótlék, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék” szövegrész,
31. 3. számú melléklete I. fejezetének 12. pontjában a „de legfeljebb évente 60 ezer forint” szövegrész helyébe az „elektronikus bevallás adására kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetében 50 százaléka” szövegrész,
32. 5. számú melléklete II. fejezetének 5. pontja b) alpontjának második francia bekezdésében a „befektetési jegy” szövegrész helyébe a „befektetési jegy és más kollektív befektetési értékpapír” szövegrész,
33. 6. számú melléklete III. fejezetének e) pontjában a „c)–d) pontban foglalt” szövegrész helyébe a „c)–d) pontban és a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt” szövegrész,
34. 7. számú melléklete 8. pontjának első mondatában a „valamint az előnyugdíjat, továbbá” szövegrész helyébe a „valamint az előnyugdíjat, álláskeresési segélyt, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadékot, illetve” szövegrész,
35. 13. számú melléklete 12. pontjában a „minősül” szövegrész helyébe a „vagy az egyéni vállalkozó választása szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK–Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész
lép.
401. § (1) 2008. január 1-jével a Tao. 2. §-ának (4) bekezdésében a „Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy,” szövegrész helyébe a „Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű,” szövegrész lép.
(2) 2008. január 1-jével a Tao. 6. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az „és az azt követő adóévben, vagy” szövegrész helyébe az „és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy” szövegrész lép.
(3) 2008. január 1-jével a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének dz) pontjában a „legalább két éven át” szövegrész helyébe a „legalább egy éven át” szövegrész lép.
(4) 2008. január l-jével a Tao. 7. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „nyilvántartott munkanélküli” szövegrész helyébe a „nyilvántartott álláskereső” szövegrész lép.
(5) 2008. január 1-jével a Tao. 13. §-a (1) bekezdésében, valamint a Tao. 13/A. §-a (1) bekezdésében az „u) és v) pontjaiban” szövegrész helyébe az „u), v) és x) pontjaiban” szövegrész lép.
(6) 2008. január 1-jével a Tao. 22/B. §-ának (11) bekezdésében a „pályakezdőnek minősül az a természetes személy, aki a középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül első alkalommal létesít munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint” szövegrész helyébe a „pályakezdőnek minősül a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül létesített első munkaviszonyában, illetve első munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyában, valamint” szövegrész lép.
(7) 2008. szeptember 1-jével a Tao. 22/B. §-ának (12) bekezdésében az „az (1) bekezdés a)–c), valamint h) pontja szerinti beruházás” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a)–c), valamint h)–i) pontja szerinti beruházás” szövegrész lép.
402. § 2008. január 1-jén az Eva tv. 6. §-a (2) bekezdésében az „a kereskedelmi utalvány” szövegrész helyébe „az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére)” szövegrész lép.
403. § 2008. január 1-jén az Ekho tv.
a) 3. §-ának (3) bekezdésében az „5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású” szövegrész helyébe az „5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású 5343 Díszletező, díszítő” szövegrész,
a „hangmérnök” szövegrész helyébe a „hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében” szövegrész,
b) 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „11 százalékát” szövegrész helyébe „9,5 százalékát” szövegrész
lép.
404. § (1) 2008. január 1-jével a Kjtv. 3. §-ának (1) bekezdésében „A társas vállalkozás – az előtársaság kivételével –” szövegrész helyébe az „A társas vállalkozás – kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be –” szövegrész lép.
(2) 2008. január 1-jével a Kjtv. 7. §-ának 3. pontjában „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)” szövegrész helyébe a „Tao. tv.” szövegrész lép.
405. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Jöt. 48. §-ának (11) bekezdésében a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény” szövegrész helyébe a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény” szövegrész, az 59. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „kőolaj-finomító adóraktárban” szövegrész helyébe az „ásványolaj-adóraktárban” szövegrész, a 109. §-ának (1) bekezdésében az „üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló” szövegrész helyébe az „üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló” szövegrész, 129. §-ának (3) és (4) bekezdésében a „közös rendeletben” szövegrész helyébe az „együttes rendeletben” szövegrész lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jöt. 29. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „gazdálkodó szervezet-e [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet-e [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)]” szövegrész, 55. §-a (4) bekezdésének felvezető részében a „biodízel-adóraktárban” szövegrész helyébe a „bioüzem-anyag-adóraktárban” szövegrész lép.
(3) 2008. szeptember l-jével a Jöt. e törvényben megállapított 97. §-a
a) (2) bekezdésének a) pontjában a „7800 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,2 százaléka, de legalább 14 460 forint/ezer darab” szövegrész helyébe a „8050 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 14 875 forint/ezer darab” szövegrész,
b) (2) bekezdésének c) és d) pontjában a „de legalább 5055 forint/kilogramm” szövegrész helyébe a „de legalább 5545 forint/kilogramm” szövegrész
lép.
406. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Etv. 6. §-ának (3) bekezdésében a „jogosult személy nem rendelkezik működési engedéllyel” szövegrész helyébe a „jogosult személynek a külön jogszabály szerint nem kell rendelkeznie energiatermelői működési engedéllyel” szövegrész lép.
(2) 2009. január 1-jével az Etv. 2. §-a kiegészül a 15/A. és 19/A. ponttal:
(E törvény alkalmazásban)
„15/A. nem üzleti felhasználás: a külön törvény alapján a kincstár által vezetett közhiteles és nyilvános törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi alanyok, valamint a lakossági fogyasztó energia felhasználása;”
„19/A. üzleti felhasználás: az energia nem üzleti felhasználáson kívüli felhasználása;”
(3) 2009. január 1-jével az Etv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a) a villamos energiára
aa) üzleti felhasználás esetén megawattóránként 186 forint,
ab) nem üzleti felhasználás esetén megawattóránként 252 forint,
b) a földgázra
ba) üzleti felhasználás esetén gigajoule-onként 56 forint,
bb) nem üzleti felhasználás esetén gigajoule-onként 75,60 forint.”
407. § 2009. január 1-jétől a Htv. 39. §-ának (2) bekezdésében „a mellékletben” szövegrész helyébe „a 3. számú mellékletben” szövegrész lép.
408. § (1) 2008. január 1-jétől az Itv. 24. §-ának (3) és (4) bekezdésében, valamint 76. §-ának (1) bekezdésében a „haszonélvezeti” szövegrész helyébe a „vagyoni értékű” szövegrész, 28. §-ának (1) bekezdésében az „eljárási cselekményért” szövegrész helyébe az „eljárásért” szövegrész, a 78. §-ának (2) bekezdésében „az 1981. évi I. törvény 61. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. §-ának (2) bekezdése” szövegrész, Melléklete VII. címe 3. pontjában a „35. §-ának” szövegrész helyébe a „73. §-ának” szövegrész lép.
(2) 2008. január 1-jétől az Itv. 2004. évi CXXXV. törvény 82. §-ával beiktatott 77/A. §-a (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik.
409. § 2008. január 1-jétől a Gjt. 6. §-ának (2) bekezdésében lévő „a lakópótkocsi,” szövegrész helyébe „a lakókocsi, lakópótkocsi” szövegrész kerül.
410. § 2009. január 1-jétől a luxusadó tv. 5. §-ának (1) bekezdésében „az 1. számú mellékletben” szövegrész helyébe „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. számú mellékletében” szövegrész, 5. §-ának (7) bekezdésében a „2. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „Htv. 2. számú mellékletében”, a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „Htv. 2. számú melléklete” szövegrész, 11. §-a (1) és (2) bekezdésében az „1. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú mellékletében” szövegrész, 12. §-a j) és k) pontjában az „1. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú mellékletében” szövegrész, 12. §-a l) pontjában az „1. számú melléklet” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú melléklete” szövegrész, 12. §-a n) pontjában a „2. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 2. számú mellékletében” szövegrész lép.
411. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 16. § (3) bekezdése d) pontjában az „a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint” szövegrész; a 16. § (4) bekezdésében a „mezőgazdasági őstermelőt” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is” szövegrész, a „székhelyének” szövegrész helyébe a „székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának” szövegrész; a 16. § (6) bekezdésében az „a FEOR-számot” szövegrész helyébe az „a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát” szövegrész; a 17. § (3) bekezdése f) pontjában az „a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint” szövegrész; a 27. § (2) bekezdésében a „2007. február 15-én” szövegrész helyébe „az adóévet követő év február 15-én” szövegrész; a 31. § (10) bekezdésében a „nyugdíj,” szövegrész helyébe a „nyugdíj, rehabilitációs járadék,” szövegrész; az 55. § (3) bekezdésében a „telephelyét,” szövegrész helyébe a „telephelyét, adószámát,” szövegrész; a 72. § (1) bekezdésében a „törvény nem utalja” szövegrész helyébe a „törvény vagy kormányrendelet nem utalja” szövegrész; a 92. § (8) bekezdésében az „értesítés kézbesítésétől” szövegrész helyébe az „értesítés postára adásától” szövegrész; a 103. § (1) bekezdés első mondatában az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adóhatóság, illetőleg a vámhatóság” szövegrész; a 109. § (1) bekezdésében a „vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal” szövegrész helyébe a „vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal” szövegrész; a 178. § 15. pontjában az „a nyugdíjbiztosítási járulék,” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási járulék, a korkedvezmény-biztosítási járulék,” szövegrész; a 178. § 22. pontjában a „hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját” szövegrész helyébe a „hivatásos és szerződéses állományú tagját” szövegrész, az 1. számú melléklete I/B/3/a) pontjának ac) alpontjában „a tárgyévet megelőző évben” szövegrész helyébe az „a tárgyévet megelőző második évben” szövegrész lép.
412. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4. § (6) bekezdésében az „Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)–c) alpontjában” szövegrész; a 4. § (1) bekezdésében az „a 6. §-ban meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában szereplő személyek vonatkozásában a 6. §-ban meghatározott kivétellel” szövegrész lép.
413. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a (4) bekezdés szerinti jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.”
414. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
„c) jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbűncselekmény (Btk. 290. §), adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), a csalás, ha adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), az orgazdaság, ha csempészett nem közösségi árura követik el (Btk. 326. §), pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §),”
415. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 52. § (1) bekezdése első mondatában az „és a záró mérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül” szövegrész helyébe az „és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon” szövegrész lép.
(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„203. § (1) 2008. évben a munkáltató és a kifizető az Art. 16. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében, a magánszemély az Art. 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az ott megjelölt adatokon túl a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is bejelenti az állami adóhatóságnak, valamint az állami adóhatóság az Art. 16. § (5)–(6) bekezdésének, valamint 52. § (7) bekezdésének, továbbá a Tbj. 39. § (6) bekezdésének alkalmazása során a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.”
416. § (1) E törvény kihirdetését követő napon az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-ának (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
„k) cég székhelyének biztosítása (székhely szolgáltatás).”
(2) Az Ütv. 133/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„133/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) azoknak az ügyeknek a nyilvántartására vonatkozó szabályokat, amelyekben a 27/B. § szerinti ellenőrzésre kerül sor,
b) az okiratok ellenjegyzése során a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
c) az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványára vonatkozó részletes szabályokat,
d) a székhely szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.”
417. § 2008. január 1-jén a Tbj.
a) 4. § k) pontjának 1. alpontjában „a tanulószerződésben meghatározott díj” szövegrész helyébe „a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj” szöveg,
b) 4. § zs) pontjában a „kivéve azt a személyt” szövegrész helyébe az „ideértve azt a személyt is” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésének b) pontjában „az iskolai szövetkezet nappali tagozatos” szövegrész helyébe „az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdésének g) pontjában „a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (a továbbiakban: minimálbér) havi összegének” szövegrész helyébe „a minimálbér” szöveg,
e) 5. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaság vezető tisztségviselője,” szövegrész helyébe a „szövetkezet vezető tisztségviselője,” szöveg,
f) 16. § (1) bekezdésének k) pontjában a „nem haladja meg” szövegrész helyébe a „nem éri el” szöveg,
g) 20. § (2) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében a „131 000 forint minimum járulékalap” szövegrész helyébe „a minimálbér kétszerese” szöveg,
h) 20. § (2) és (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében „a minimum járulékalapot” szövegrész helyébe „a minimálbér kétszeresét” szöveg,
i) 20. § (4) bekezdésében, 27. § (4) bekezdésében, 29. § (6) bekezdésében, 31. § (6) bekezdésében a „minimum járulékalap” szövegrész helyébe a „minimálbér kétszerese” szöveg,
j) 21. § b) pontjában a „biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének ka)–kc) pontja” szövegrész helyébe a „biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja” szöveg,
k) 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében a „131 000 forint összegű minimum járulékalap” szövegrész helyébe „a minimálbér kétszerese” szöveg, 27. § (1) bekezdésében „a minimum járulékalap összegét” szövegrész helyébe „a minimálbér kétszeresét” szöveg,
l) 34. § (1) és (5) bekezdésében a „29,5 százalék” szövegrész helyébe a „33,5 százalék” szöveg,
m) 34. § (5) bekezdésének a) pontjában a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében” szöveg,
n) 34. § (12) bekezdésében az „oktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrész helyébe az „oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében” szöveg,
o) 36. § (1) bekezdésében „A járulék alapja” szövegrész helyébe „A nyugdíjjárulék alapja” szöveg,
p) 37. § (1) bekezdésében „A járulék alapja” szövegrész helyébe „A nyugdíjjárulék alapja” szöveg,
r) 37. § (2) bekezdésében „a járulékot” szövegrész helyébe „a nyugdíjjárulékot” szöveg,
s) 51. § (6) bekezdésében „A tagdíjtúlfizetés elszámolása” szövegrész helyébe „A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása” szöveg,
t) 52. § (4) bekezdésében „a minimum járulékalap” szövegrészek helyébe „a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér” szöveg
lép.
418. § 2008. január 1-jén az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabályban foglaltak szerint – átutalja a kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből
a) azon alkalmi munkavállaló esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 83%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 63%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és 20%-ot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak,
továbbá 6%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”
419. § (1) E törvény kihirdetését követő nyolcadik napon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 8/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít.”
(2) 2008. január 1-jén a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének g) pontjában az „(ekho) alap 50 százalékát” szövegrész helyébe az „(ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát” szöveg lép.
420. § 2008. január 1-jén az Eho.
a) 3. § (1) bekezdésének a) pontjában a „meghatározott szolgáltatást” szövegrész helyébe a „meghatározott szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében az „[Szja tv. 74. §]” szövegrész helyébe az „[Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §]” szöveg, „a Tbj. 19. § (1) bekezdése, 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék” szövegrész helyébe „a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg,
c) 3. § (5) bekezdésében az „adóköteles béren kívüli juttatás” szövegrész helyébe az „adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdésének d) pontjában a „biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének ka)–kc) pontja” szövegrész helyébe a „biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdésének f) pontjában a „nappali tagozatos” szövegrész helyébe a „nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató” szöveg,
f) 6. § (4) bekezdésében a „felsőoktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében” szöveg,
g) 11. § (2) bekezdésében a „jövedelem nem kifizetőtől származik” szövegrész helyébe a „jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség” szöveg
lép.
421. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Öpt. 2. § (3) bekezdésének d) pontja „az egyéni számla tartalmazza” szövegrészt követően kiegészül az „(elszámoló-egységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve)”, a 37. §-ának (5) bekezdésében a „– kihelyezett kiegészítő vállalkozása kivételével –” szövegrész helyébe a „– kihelyezett kiegészítő vállalkozása, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző, vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedés kivételével –” szövegrész lép, a 47. § (3) bekezdése a „munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette,” szövegrészt követően kiegészül az „illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,” szövegrésszel, az 50/A. §-a és 51/A. §-a a „nyújthat” szövegrészt követően kiegészül „a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére” szövegrésszel.
422. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mpt. 4. § (2) bekezdésének l) pontja „a Tbj. 5. §-ában” szövegrészt követően kiegészül az „és 26. § (1) bekezdésében” szövegrésszel, az Mpt. 10. § (2) bekezdésében a „havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig” szövegrész helyébe a „folyamatosan, az adatszolgáltatás módjára kiadott kormányrendeletben leírtak szerint” szövegrész lép, az Mpt. 23. §-ának (4) bekezdésében a „fél év” szövegrész helyébe a „hat hónap” szövegrész lép; a 40. § (2) bekezdésének e) pontja a „vagyonkezelő” szövegrészt követően kiegészül az „, ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő” szövegrésszel, a 40. § (8) bekezdés b) pontja a „vagyonkezelő” szövegrész után kiegészül „, az ingatlanértékelő, az ingatlanfejlesztő, a műszaki ellenőr” szövegrésszel, az 50. § (1) bekezdésének b) pontja a „tulajdont szerezhet” szövegrészt követően kiegészül „a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző,” szövegrésszel, az 50. § (4) bekezdése a „vagyonkezelését,” szövegrészt követően kiegészül az „ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését,” szövegrésszel, az 59. § (3) bekezdésének c) pontja a „pozitív különbözet,” szövegrészt követően kiegészül az „a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeg,” szövegrésszel, a 60. § (3) bekezdésének f) pontja, valamint a 61. § (2) bekezdésének f) pontja a „vagyonkezelő” szövegrészt követően kiegészül az „, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző” szövegrésszel, a 61. § (3) bekezdésének e) pontja a „kiadásokat,” szövegrészt követően kiegészül a „valamint a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti tartalékba átvezetett összeget,” szövegrésszel, a 67. § (1) bekezdése a „szervezetének végzését” szövegrészt követően kiegészül az „, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését” szövegrésszel.
423. § (1) 2008. január 1-jén az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 45. §-ának (4) bekezdése a következők szerint módosul:
„(4) Az állattenyésztési bírságot külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni. A határidőre meg nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.”
(2) 2008. január 1-jén az Átv. 49. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő új 16. alponttal egészül ki:
„16. az állattenyésztési bírság befizetésének és felhasználásának módját,”
424. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 153. §-a (4) bekezdésében „A cégbíróságnál letétbe helyezett” szövegrész helyébe „A letétbe helyezett”, a 153. §-a (4) bekezdésében az „azokról a cégbíróságnál bárki” szövegrész helyébe az „azokról bárki”, a 154. §-a (11) bekezdésében a „letétbe helyezési vagy” szövegrész helyébe a „letétbe helyezési, valamint” szöveg lép.
425. § E törvény kihirdetését követő napon a Gt. 284. § (1) bekezdésének „a nem vagyoni hozzájárulást” szövegrésze helyébe „a nem pénzbeli hozzájárulást” szövegrész lép.
426. § 2008. január 1-jén az Szjtv. 7. §-ában az „állami törvényességi” szövegrész helyébe „hatósági” szövegrész; az Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdésében a „törvényességi” szövegrész helyébe „hatósági” szövegrész lép.
427. § 2008. január 1-jén a Fétám tv.
a) 1. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári számlára” szövegrész helyébe a „kincstári letéti Start-számlára” szövegrész,
b) 3. §-ának (2) bekezdésében, 5. §-ának (5) bekezdésében, 8. §-ának (1) bekezdésében, 9. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „kincstári számlán” szövegrész helyébe a „kincstári letéti Start-számlán” szövegrész,
c) 6. §-a (1) bekezdésében a „születésnapjának betöltéséig” szövegrész helyébe az „életéve betöltésének napjáig” szövegrész,
d) 6. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „az a)–b) pontban” szövegrész helyébe „az a) pontban” szövegrész,
e) 9. §-ának (3) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhivatal, a családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv” szövegrész
lép.
428. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt. 5/B. §-ában „az adóhatóságtól” szövegrész helyébe „a vámhatóságtól” szövegrész, a Kt. 5/D. § (2) bekezdésének első mondatában „az adóhatósághoz” szövegrész helyébe „a vámhatósághoz” szövegrész, a Kt. 5/D. § (2) bekezdésének második mondatában „az adóhatóságnál” szövegrész helyébe „a vámhatóságnál” szövegrész, a Kt. 5/D. § (7) bekezdésében „az adóhatóságnál” szövegrész helyébe „a vámhatóságnál” szövegrész lép.
429. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 2. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A Vám- és Pénzügyőrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi:]
„d) a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével.”
430. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az adózónak a Tao. 10. § (6) bekezdésének 2006. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint készített bevallása figyelembevételével megállapított nyilvántartott adómentesen képzett eredménytartalékkal (a továbbiakban: nyilvántartott eredménytartalék), egyenlő részletekben, a 2007-ben kezdődő adóév és az azt követő két adóév adózás előtti eredményét kell növelnie, kivéve, ha
a) közhasznú társasággá alakul, vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként működik tovább, vagy
b) külön jogszabályban foglaltak szerint kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkezik, és – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a bértámogatásra jogosító megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók foglalkoztatási aránya az adóévben, és azt követő két adóévben évente átlagosan eléri, vagy meghaladja a 70 százalékot, azzal, hogy
ha a b) pontban foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a harmadik adóévről készített adóbevallásában meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a nyilvántartott eredménytartalék azon részének 120 százalékával, amellyel nem növelte az adózás előtti eredményét.”
431. § 2008. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv.
a) 3. §-a 23. pontjának i) alpontjában az „a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, továbbá” szövegrész,
b) 44/A. §-a (2) bekezdése felvezető szövegének utolsó mondatában a „számlát vezető” szövegrész,
c) 49/B. §-a (16) bekezdésének utolsó mondata,
d) 55. §-ának (2)–(5) bekezdései,
e) 62. §-ának (1) bekezdésében az „– a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított –” szövegrész,
f) 76. §-ának (5) bekezdése,
g) 77/A. § (2) bekezdésének d) pontjában a „dolgozói üzletrészként,” szövegrész,
h) 80. §-ának c) pontjában és 1. számú mellékletének 8.21. pontjában az „és postai” szövegrész,
i) 1. számú mellékletének 7.19. és 7.20. alpontjai.
432. § (1) 2008. január 1-jén hatályát veszti a Tao.
a) 4. §-a 4. pontjának e) alpontja,
b) 7. §-a (1) bekezdésének q) és ty) pontja és (21) bekezdése,
c) 8. §-a (1) bekezdése n) pontjának ne) alpontja,
d) 14. §-ának (3) bekezdése,
e) 22. §-ának (6)–(8), valamint (11)–(13) bekezdése,
f) 29. §-a (5) bekezdésének c) pontja,
g) 29/D. §-ának (8) és (12) bekezdése,
h) 29/F. §-ának (1) bekezdése,
i) 29/G. §-ának (1) bekezdése.
(2) 2008. január 1-jén hatályát veszti a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének e), k) pontjában, a (16) bekezdésében, valamint a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az „és a kockázati tőketársaságot” szövegrész.
(3) 2008. január 1-jén hatályát veszti a Tao. 5. §-ának (5) bekezdésében az „és a részleges átalakulással”, az „és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek” szövegrész, a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének d), f) pontjában, a (9) bekezdésében és a Tao. 17. §-ának (7) bekezdésében az „és részleges átalakulás” szövegrész, a Tao. 21. §-ának (15) bekezdésében a „vagy részleges átalakulással” szövegrész, a Tao. 26. §-ának (3) és (6) bekezdésében az „és a részlegesen átalakuló szövetkezet” szövegrész.
433. § 2008. január 1-jével hatályát veszti az Eva tv. 5. §-ának (6)–(9) bekezdése.
434. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a Kjtv. 3. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „, a társas vállalkozás részleges átalakulása” szövegrész, valamint a Kjtv. 3. §-ának (6) bekezdésében az „és a részlegesen átalakuló szövetkezet”, az „(ideértve a részlegesen átalakuló szövetkezetet is)” szövegrész.
435. § (1) 2008. január 1-jével a Jöt. 58. §-a (4) bekezdésének g) pontja és a bekezdés utolsó mondata, 102. §-ának (4)–(6) bekezdése és 129. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
(2) 2009. január 1-jével a Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(3) 2014. január 1-jével a Jöt. e törvénnyel megállapított 52. § (1) bekezdésének a) pontjában az „illetve amennyiben legalább 4,4 térfogatszázalék bioetanolt – közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában – tartalmaz, 103 500 Ft/ezer liter,” szövegrész, 52. § (1) bekezdésének d) pontjában az „illetve amennyiben legalább 4,4 térfogatszázalék biodízelt tartalmaz, 85 000 Ft/ezer liter,” szövegrész hatályát veszti.
(4) A Jöt. 2005. évi CXIX. törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja nem lép hatályba.
436. § 2008. január 1-jén a Vtv. 70. §-ának (6) bekezdése, valamint a 82. §-a (1) bekezdésének n) pontja hatályát veszti.
437. § 2008. január 1-jétől a Htv. 52. §-ának 41. pontjában az „ilyen hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye” szövegrész, Mellékletének 1.2. pontja harmadik mondatában az „és az azt követő adóévben” szövegrész, továbbá e pont nyolcadik mondata hatályát veszti.
438. § 2009. január 1-jétől a Htv. 6. §-ának c) pontjában a „16. §-ának a) pontjában, 22. §-ának a) pontjában,” szövegrész, 7. §-ának b) pontja és 13. §-ának g) pontja hatályát veszti.
439. § 2008. január 1-jétől az Itv. 44. §-ának (2) bekezdése, 73. §-a (12) bekezdésének utolsó mondata, Melléklete VI. címe 1. pontjának c) alpontjában az „– a külpolitikáért felelős miniszter kivételével –” szövegrész hatályát veszti.
440. § 2008. január 1-jétől a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
441. § 2008. január 1-jétől hatályát veszti a Gjt. 18. §-ának 18. pontjából „ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást,” szövegrész.
442. § 2009. január 1-jétől a luxusadó tv. 1. és 2. számú melléklete hatályát veszti.
443. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 7. § (6) bekezdése; a 20/A. § (2) bekezdésének dc) alpontja; a 31. § (2) bekezdésének 27. pontját követő mondata; a 31. § (8) bekezdése; a 92. § (9) bekezdésében az „– ideértve a határidő meghosszabbodását is – az ellenőrzést lefolytató adóhatóság, amennyiben a meghosszabbításról a felettes adóhatóság rendelkezett,” szövegrész; a 134. § (4) bekezdése; 143. § (2) bekezdése; az Art. 2. számú melléklet I./Határidők 7. pontja hatályát veszti.
444. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LIV. törvény 2. §-a nem lép hatályba.
445. § E törvény hatálybalépésével az Ütv. 5. § (3) bekezdésének a „h) cég székhelyének biztosítása (székhely szolgáltatatás),” szövegrésze hatályát veszti.
446. § A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításról szóló 2007. évi LXIV. törvény 65. §-a (3) bekezdés b) pontjának az „és 3. számú mellékletének I. 3. pontja” szövegrésze nem lép hatályba.
447. § Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény
a) 22. §-a,
b) 82. §-a (1) bekezdése a) pontjának ai) alpontja,
c) 82. §-a (4) bekezdésének p) pontjában a „, 54/A. §-a (1) bekezdésének második mondatában és 54/A. §-a (2) bekezdésében” szövegrész.
448. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a Tbj.
a) 5. § (1) bekezdésének g) pontjában a „különösen a” szövegrész,
b) 16. § (1) bekezdésének h) pontjában a „, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában” szövegrész,
c) 18. § (5) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében az „, elszámolt” szövegrész,
d) 29. § (2) bekezdése,
e) 29. § (3) bekezdésében az „– ideértve a tételes átalányadózót is –” szövegrész,
f) 29. § (7) bekezdésében a „tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes” szövegrész,
g) 31. § (3) bekezdésében a „vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat” szövegrész,
h) 34. § (1) bekezdésének b) pontjában „a 8. § a) és c) pontja alapján” szövegrész,
i) 35. § (6) bekezdésének második mondata,
j) 39. §-ának (3) bekezdése,
k) 39. §-ának (4) bekezdésében a „(2)–(3) bekezdés szerinti” szövegrész,
l) 55. §-a és az azt megelőző alcím.
449. § 2008. január 1-jén hatályát veszti az Eho.
a) 3. § (2) bekezdésében a „11” szövegrészek,
b) 3. § (3) bekezdésében „az Szja tv. szerint külön adózó,” szövegrész,
c) 3. § (4) bekezdése,
d) 7. § (1) bekezdésének h) pontja,
e) 9. § (1) bekezdésében a „3450 Ft (naptári naponként 115 Ft), 2005. november 1-jétől” szövegrész,
f) 10. § (4) bekezdése.
450. § 2008. január 1-jén hatályát veszti az Flt. 42. §-ának (6) bekezdése.
451. § 2008. január 1-jén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 54. § (1) bekezdésének a) pontjában az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át” szöveg lép,
b) 54/A. §-a és az azt megelőző alcím hatályát veszti.
452. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öpt. 2. § (7) bekezdésének c)–d) pontja és 30. § (5) bekezdése.
453. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mpt. 66. § (8) bekezdése, 67. § (6) bekezdése, 69. § (3) bekezdésének második mondata és 69. § (4) bekezdésének utolsó mondata.
454. § Nem lép hatályba a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2007. évi CXXII. törvény 8. §-a.
455. § 2008. január 1-jén nem lép hatályba a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvénynek az Szja tv.-t módosító 26. §-a.
456. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény:
a) VI. fejezet címében a „vadvédelmi hozzájárulást” szövegrész,
b) 82. §-a,
c) 85. §-a (1) bekezdésében a „vadvédelmi hozzájárulást” szövegrész,
d) 95. §-a (1) bekezdésének c) pontja.
457. § 2008. január 1-jén hatályát veszti az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény
a) XII. fejezet címében az „az erdőfenntartási járulék” szövegrész,
b) 101. §-a,
c) 102. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az „az erdőfenntartási járulék tízszerese, de legalább” szövegrész,
d) 103/A. §-ában az „az erdőfenntartási járulék” szövegrész,
e) 106. §-a (1) bekezdésének 13. pontjában az „az erdőfenntartási járulék” szövegrész,
f) valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény „Az erdőfenntartási járulék mértéke” című melléklete.
458. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 55. §-a (2) bekezdésének a) pontjának második mondata „A halászatfejlesztési hozzájárulást a korábban megállapított mértékben mindaddig fizetni kell, ameddig a halászati jog átengedéséről szóló határozat érvényben van” szövegrész.
459. § 2008. január 1-jén hatályát veszíti az Átv. 13. §-a és melléklete.
460. § (1) 2008. január 1-jén hatályát veszti az Szt. 20. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 145. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében, 177. §-ának (11) bekezdésében a „konvertibilis” szövegrész, valamint a 45. §-ának (2) bekezdésében „a rendkívüli bevételekkel szemben” szövegrész.
(2) 2008. január 1-jén hatályát veszti az Szt. 145. §-ának (4) bekezdésében „a cégbíróságon” szövegrész, a 153. §-ának (1)–(2) és (5) bekezdésében „a cégbíróságnál” szövegrész, a 154. §-ának (6) bekezdésében a „cégbíróságnál történő” szövegrész, a 154. §-ának (1), (4) és (7) bekezdésében az „– a letétbe helyezéssel egyidejűleg –” szövegrész, valamint az Szt. 154. §-a (1) és (3) bekezdésének utolsó mondata.
461. § A Ctv. 1. § (2) bekezdésének c) és e) pontja e törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti.
462. § 2008. január 1-jén hatályát veszti az Szjtv. 7/A. §-ának (5) bekezdése, 17. §-ának (2) bekezdése, 26. §-a (13) bekezdésének utolsó mondata, 33/A. §-ának utolsó mondata és 38. §-a (2) bekezdésének f) pontja.
463. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a Fétám tv. 6. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „b) pontban nem említett” szövegrész.
464. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 326/2005. (XII. 28.) Korm. rendelet.
465. § 2008. január 1-jén az EUCS tv. 138. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
466. § 2008. január 1-jén a Kt. 2. § (3) bekezdésének c) pontjában „a hűtőberendezés”, a 7. § (3) bekezdésében „a hűtőberendezés,” szövegrész, a IV. Fejezet címében „hűtőberendezések és”, 14. § (1) bekezdésben „a hűtőberendezések és”, a 14. § (2) bekezdésben a „hűtőberendezések és” szövegrész, továbbá a 15. § (1) bekezdés a) pontja, 3. számú mellékletének címében a „Hűtőberendezések és” szövegrész, 3. számú mellékletének „I. A hűtőberendezések termékdíjtételei” táblázata, 4. számú melléklete, valamint 9. számú mellékletének első sorában „, kivéve a hűtőberendezés” szövegrész hatályát veszti.
467. § 2008. január 1-jén hatályát veszti a Gyftv. 37. §-ának (5) bekezdése, valamint 38. §-ának (3) bekezdése.
468. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, de 2005. november 1-jétől tovább folyósított, valamint a 2005. november 1-je után a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint megállapított, és folyósított munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj) adókötelezettségét az Szja törvény 3. §-ának 2005. október 31-én hatályos 21. és 23. pontja alapján kell megállapítani.
(3) A 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet az Szja tv.
a) 3. §-ának e törvénnyel módosított 34. pontját és 72. pontjának e törvénnyel módosított e) alpontját,
b) 7. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított e) és i) alpontját,
c) 77/A. §-a (2) bekezdésének e törvénnyel módosított b) pontját,
d) 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 7.7. pontját.
(4) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának e törvénnyel módosított a) alpontját a magánszemély a 2006. december 31-ét követő 2008. január 1-jét megelőző időszakra folyósított – a módosított rendelkezésnek megfelelő – kártérítési járadékra is alkalmazhatja a 2007. évről benyújtandó adóbevallásában.
(5) Az Szja tv. 39. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését a 2007. évről szóló adóbevallás benyújtásakor is alkalmazni kell.
(6) Az az egyéni vállalkozó, aki működési engedélyét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kapta, az adózási mód megválasztásánál már a 2007. adóévben alkalmazhatja az Szja tv. 53. §-ának e törvénnyel megállapított (4) bekezdését.
(7) Az egyéni vállalkozó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja az Szja tv. 53. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos (4) bekezdését, amely adóévben működési engedélyét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint módosították.
(8) Az Szja tv. 60. §-a (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlannak a 2008–2010. évben történő átruházása esetén, az ingatlanon az említett évek időtartamára eső szerzési időponttal megvalósult épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés megszerzésének időpontját a magánszemély – választása szerint – az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 60. §-a rendelkezései alapján állapíthatja meg, de az Szja tv. 62. §-a (6) bekezdése a) pontjában említett átruházás esetén azzal a feltétellel, hogy a jövedelmet a rendelkezésben foglaltak helyett a § (4) bekezdésében előírt számítással határozza meg.
(9) A 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 63. §-a (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezményt érvényesíti.
(10) Az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 67/A. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni, ha az értékpapír névértékéből az említett időpontot megelőzően nem minősült bevételnek az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 77/A. §-a (2) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott vagyoni érték.
(11) Az Szja tv. 77/C. §-a (8) bekezdésének e törvénnyel módosított a) és b) pontjában foglalt rendelkezést a 2007. adóévre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.
(12) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 4.7. pontja rendelkezését 2006. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni, ha alkalmazása a magánszemély számára összességében előnyösebb.
469. § (1) A Tao. e törvénnyel módosított 6. § (6) bekezdés c) pontjának és a (10) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés ly) pontjának, valamint a 7. § (15) bekezdésének rendelkezését a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni.
(2) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alkalmazásában az adózó által 2007. január 1. napja előtt térítés nélkül átvett eszközre tekintettel passzív időbeli elhatárolásként kimutatott összegből az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg csökkenti – 2007. január 1-jétől – az adózás előtti eredményt.
(3) Az adózó a Tao. 2007. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerint járhat el, ha a műemlékké nyilvánított ingatlan helyreállításához, felújításához az állam által garantált hitel igénybevételére vonatkozó szerződést 2007. december 31-éig megkötötte.
(4) Az adózó a Tao. 2007. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének ty) pontja, szerint járhat el, ha a lakást 2008. január 1. napja előtt bérbe adta az önkormányzatnak, továbbá köteles a Tao. 7. §-ának (21) bekezdését alkalmazni, ha bármely adóévben érvényesítette a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének ty) pontjában foglaltakat és bekövetkezik a Tao. 7. §-ának (21) bekezdésében előírt esemény.
(5) Az adózó a Tao. 2007. december 31-én hatályos 7. §-a (17) bekezdésében foglaltak szerint járhat el, utoljára a 2011. adóévben, ha a felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést 2008. január 1-je előtt megkezdte.
(6) A Tao. e törvénnyel módosított 16. §-ának (10) és (13) bekezdésében foglaltakat a 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni, ha annak benyújtása 2007. december 31-ét követően esedékes.
(7) A Tao. e törvénnyel módosított 18. §-ának
a) (5) bekezdésében foglaltakat a 2007. adóévi nyilvántartásra is lehet alkalmazni,
b) (6) bekezdésében foglaltakat a 2007. december 31-ét követően teljesített osztalékra (osztalék-tartozásra) is alkalmazni kell.
(8) Az adózó a Tao. 22/B. §-ának a kérelem, a bejelentés benyújtásának évében hatályos előírásai szerint járhat el, ha a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz 2007. december 31-éig fejlesztési adókedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet, bejelentést tett.
(9) Az adózó a Tao. e törvénnyel módosított
a) 22. § (1) bekezdésének a rendelkezését első ízben a 2004-ben kezdődő,
b) a 22. § (9) bekezdésének a rendelkezését első ízben a 2005-ben kezdődő,
c) a 22. § (10) bekezdésének a rendelkezését első ízben a 2006-ban kezdődő
adóév adókötelezettségére alkalmazhatja.
(10) A Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-a (1) bekezdésének i) pontját és (13) bekezdését, továbbá a Tao. e törvénnyel módosított 22/B. §-ának (12) bekezdését a részvények 2008. szeptember 1-jét követő szabályozott piacra történő bevezetése esetén lehet első ízben alkalmazni.
470. § Az Eva tv. e törvénnyel módosított 19. § (1) bekezdésében foglaltakat az eva alanyának a 2007. adóévi adóbevallásnál is alkalmazni kell.
471. § E törvénynek az Ekho tv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett bevételre és az ezzel összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.
472. § (1) E törvénynek Kjtv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Kjtv. 2. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni lehet, ha alkalmazása a magánszemély számára összességében előnyösebb.
(3) A Kjtv. e törvénnyel megállapított, illetve módosított 3. §-a (2) bekezdésének i) és j) pontjában, (3) bekezdésének i), k) és l) pontjában, valamint 4. §-ában foglaltakat a 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni.
(4) A Kjtv. 3. §-ának e törvénnyel megállapított (14)–(15) bekezdésében foglaltakat a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell.
473. § (1) A Jöt. e törvénnyel megállapított 96. §-ának (3) bekezdése szerinti dohánygyártmányt (e § alkalmazásában a továbbiakban: dohánygyártmány) forgalmazó személy a 2008. január 31-én készleten lévő dohánygyártmányát adójegy és az e törvény szerinti engedély nélkül a készlete kifogyásáig értékesítheti, amennyiben
a) a vámhatósághoz 2008. január 15-éig bejelenti, hogy dohánygyártmány-készlettel fog várhatóan 2008. január 31-én rendelkezni, és
b) 2008. január 31-ével leltározással megállapítja dohánygyártmány-készletét, és
c) a készletfelvételről készített jegyzőkönyvet a vámhatóságnak 2008. február 15-éig megküldi.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jegyzőkönyvben nem szereplő vagy nem az (1) bekezdés szerint eljáró, a dohánygyártmányt forgalmazó személy készletében lévő, adójegy nélküli dohánygyártmányt a vámhatóság 2008. február 20-át követően lefoglalhatja és elkobozhatja, kivéve, ha a személy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes biodízel-adóraktári engedélyek e törvény hatálybalépésétől a Jöt. e törvénnyel megállapított 58. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti bioüzemanyag-adóraktári engedélynek minősülnek.
(4) A vámhatóság által az e törvény hatálybalépése előtt legyártatott, a Jöt. 99. §-a e törvénnyel megállapított (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott jelölést nem tartalmazó adójegyek a készlet erejéig, de legkésőbb 2008. március 31-éig kiadhatók, és azok, valamint az adójegy-felhasználók által 2007. december 31-éig átvett, a Jöt. 99. §-a e törvénnyel megállapított (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott jelölést nem tartalmazó adójegyek – a Jöt. 98. §-ának e törvénnyel megállapított (16) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevétele mellett – továbbra is alkalmazhatók adójegyként.
474. § (1) Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számláló leolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés, az Etv.-nek az adó mértékére vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2008. január 1-jével hatályba lépő rendelkezését az első olyan számlálóleolvasás napjától kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2007. december 31-ét követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve, ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, az Etv.-nek az adó mértékére vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2008. január 1-jével hatályba lépő rendelkezését az esedékes időszaknak 2008. január 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.
(2) Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számláló leolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés, az Etv.-nek az üzleti felhasználás esetén alkalmazandó adómértékre vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2009. január l-jével hatályba lépő rendelkezését az első olyan számlálóleolvasás napjától kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2008. december 31-ét követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve, ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, az Etv.-nek az üzleti felhasználás esetén alkalmazandó adómértékre vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2009. január 1-jével hatályba lépő rendelkezését az esedékes időszaknak 2009. január 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.
475. § A települési önkormányzat, illetve a fővárosban a fővárosi önkormányzat a luxusadó tv. 5. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában foglaltaktól eltérően 2007. évben az értékövezeteket és a települési, településrészi átlagértékeket csak a 2008. évre határozza meg.
476. § (1) E törvény hatálybalépésének napjától bejelentkezhetnek azok az adózók, amelyek a Magyar Köztársaság területén cégbejegyzéshez, illetőleg egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött általános forgalmi adó köteles tevékenységüket a bejelentkezésüket megelőzően megkezdték. A késedelmesen teljesített bevallásban levonási jogukat az adóköteles tevékenység tényleges megkezdésétől gyakorolhatják, fizetési kötelezettségüket pedig kötelesek teljesíteni.
(2) Azok a cégbejegyzéshez, illetőleg egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytató adózók, amelyeknek az adóhatóság tevékenységük tényleges megkezdésének időpontjara visszamenőleges hatállyal adószámot nem állapított meg, ezért levonási jogukat a bejelentkezés előtti időszakra nem gyakorolhatták, illetve fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, önellenőrzéssel vagy bevallás benyújtásával ezt pótolhatják.
(3) Az adólevonási jog legfeljebb 2004. május 1. napjáig visszamenőleg gyakorolható.
(4) Az (1) és (2) bekezdések szerinti adózóktól a bejelentkezés időpontját megelőző időszakra nem követelhető az a fizetendő adó, amelyet a fordított adózás szabályai szerint más adóalany bevallott és megfizetett.
(5) Az (1) és (2) bekezdések szerinti adózók a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet alapján a részére visszatérített általános forgalmi adó tekintetében levonási jogát az előző bekezdésekben említett szabályok alkalmazásával nem gyakorolhatja.
(6) E § rendelkezései a 2007. december 31-éig terjedő adómegállapítási időszakok vonatkozásában alkalmazhatók, azzal, hogy az adókötelezettségeiket 2008. március 31. napjáig teljesítő adózóknak a késedelmes bejelentkezés, illetve bevallás miatt mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot nem kell fizetniük. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
477. § E törvénynek az Art. 31. § (5) bekezdését módosító rendelkezését az adózó az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra teljesítendő adóbevallási kötelezettsége tekintetében is alkalmazhatja.
478. § E törvénynek az Art. 128/A. §-át megállapító rendelkezéseit – az (5) bekezdés kivételével – az e törvény hatálybalépését követően indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
479. § (1) Azokat a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, amelyek a TEÁOR’03 és az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolássá, az állami adóhatóság 2008. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon, a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek kell változásként az állami adóhatósághoz bejelentenie a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejelentési kérelmével egyidejűleg, de legkésőbb 2008. július 1-jéig.
(2) Azokat, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv nyilvántartásába 2007. december 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat (tevékenységi köröket), amelyek az érvényes szakmakódokról szóló 8002/2004. (SK. 5.) KSH–APEH együttes tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: Tájékoztató) és a Rendelet alapján kiadott tevékenységi osztályozási rendszer közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül a körzetközponti jegyző, valamint az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. A KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható, a körzetközponti jegyző nyilvántartásába 2007. december 31-ig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozó a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejegyzési kérelmében, de legkésőbb 2008. július 1-jéig köteles bejelenteni a körzetközponti jegyzőhöz. Az egyéni vállalkozó illetékmentesen kérheti a változás átvezetését, illetve a vállalkozói igazolvány cseréjét, ha arra kizárólag a Rendeletben meghatározott osztályozási rendszerre való áttérés érdekében van szükség.
(3) Az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó adózók esetén azokat a 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, illetve szakmakód számokat, amelyeket a TEÁOR’03 és a Rendelet, illetve a Tájékoztató és a Rendelet alapján kiadott szakmakódjegyzék közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemények alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati, illetve szakmakód szerinti besorolássá, 2008. január 31-ig az állami adóhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett, a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható tevékenységi körök esetén a tevékenységi kör változását az adózónak kell változásként bejelentenie az állami adóhatósághoz a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejelentési kérelmével egyidejűleg, de legkésőbb 2008. július 1-jéig. E bekezdés vonatkozik arra a magánszemélyre is, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez.
(4) A cégbíróság e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek alapján a cégjegyzékbe bejegyzett, a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyére, illetve a cég elektronikus elérhetőségére (honlapjára) vonatkozó adatokat.
480. § Az Art. 1. számú melléklete I/B/2. pontja d) alpontjának és 6. számú melléklete 1. pontjának az adóévről készült éves beszámoló adóhatósághoz elektronikusan történő benyújtásával kapcsolatos rendelkezését első ízben a 2008. adóévről készítendő beszámolóra, éves egyszerűsített beszámolóra vonatkozóan kell alkalmazni, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében azon adóévre kell első ízben alkalmazni, amely adóév első napja 2008. január 1. napját követi.
481. § (1) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2007. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
482. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) 2009. január 1-jétől a Tbj. 19. § (4) bekezdése, 26. § (5) bekezdése és 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben tervezett fogyasztóiár-növekedésnek megfelelő mértékben emelkedik.
(3) Az adóellenőrzés során a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetésre kötelezett személy terhére utólagos adómegállapítás keretében, a 2008. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem állapítható meg e kötelezettségével összefüggésben adóhiány, mulasztási bírság, adóbírság és késedelmi pótlék, ha a kötelezett 2007. december 31-éig bejelenti járulékfizetési kötelezettségét az állami adóhatóságnak.
483. § E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
484. § Azon önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, valamint magánnyugdíjpénztárak, melyek e jogszabály hatálybalépésének időpontjában ingatlannal rendelkeznek és azon olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amely műszaki ellenőr megbízását igényli, kötelesek a hatálybalépést követő 6 hónapon belül műszaki ellenőrt megbízni, és a megbízást a Felügyelet részére igazolni.
485. § A magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük. Az Mpt. 4. § (2) bekezdés zse) pontja, 24. § (1) bekezdés b) pontja, 62. § (2) és (8) bekezdése, 69. § (8)–(15) bekezdése, 70. § (10)–(11) bekezdése e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetését követően kell alkalmazni.
486. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit – a (2) bekezdés kivételével – első alkalommal a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de – a 286. §, 292. §, 301. § és a 305. § kivételével – a 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(2) Az Szt. e törvény 303. §-ával, 424. §-ával, valamint a 460. §-ának (2) bekezdésével módosított rendelkezései 2008. január 1. napján azzal lépnek hatályba, hogy azokat első ízben azon 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követő időpont.
487. § E törvénynek a Gt.-t módosító rendelkezéseit első alkalommal a 2008. évben induló üzleti évről készített számviteli törvény szerinti beszámolóra kell alkalmazni.
488. § (1) A Ctv. e törvénnyel megállapított, illetve módosított 14. §-ának (1) bekezdése, 18. §-a, 19. §-ának (2)–(3) és (5) bekezdése, 87. §-ának (1) bekezdése, valamint 128. §-ának j) pontja 2008. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit azon 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követő időpont.
(2) E törvénynek a Ctv. 62. §-ának (4) bekezdését, illetőleg a Ctv. 91. §-ának (1) bekezdését módosító rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult megszüntetési eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Ctv. 111. §-a (1) bekezdésének f) pontját megállapító rendelkezését a törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő végelszámolásokra is alkalmazni kell, amennyiben a cégbíróság a végelszámolás kezdő időpontjának bejegyzéséről az állami adóhatóságot a Ctv. 63. § (1) bekezdése alapján már értesítette, és a végelszámolást lezáró beszámoló előterjesztésére még nem került sor.
489. § (1) E törvénynek az Szjtv. 4. §-ának (1) bekezdését módosító rendelkezése a hatálybalépése előtt kiírt koncessziós pályázatok érvényességét nem érinti, viszont az engedély kiadásának feltételére vonatkozó rendelkezést e törvény hatálybalépését követően megindított engedélyezési eljárásokban alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az Szjtv. 7/A. §-ának (2) bekezdését módosító rendelkezését 2008. január l-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
490. § E törvénynek a Fétám tv. 7. §-a (1) bekezdésének aa) pontját megállapító rendelkezését először 2007. december 31-ei fordulónappal kell alkalmazni. Azon gyermekeknél, ahol e rendelkezés hatálybalépéséig kamatjóváírás még nem történt, a születés napjától kezdődően, ahol kamatjóváírás már történt az utolsó kamatjóváírástól kell az időarányos kamatot számítani.
491. § (1) A Kt. e törvénnyel módosított 3. §-ának (8) bekezdése szerinti bevallást 2010. január 1. után csak elektronikus formában lehet benyújtani.
(2) A Kt. e törvénnyel történő módosításainak hatálybalépését
a) megelőzően az állami adóhatóság által megkezdett eljárásokat – az e) pont szerinti eltérésekkel – az állami adóhatóság folytatja le, és jár el a hozzá kapcsolódó összes egyéb eljárás, illetve jogorvoslat (közigazgatási, bírósági) során, továbbá ezek jogerős lezárását követő 15 napon belül az ügy összes iratát a vámhatóság részére átadja;
b) követően a vámhatóság – az a) pont szerinti kivétellel – jogosult a törvény hatálybalépését megelőző időszak ellenőrzésére, adóhiány megállapításra, adófizetési kötelezettség megállapítására és beszedésére;
c) követő 15 napon belül – az a) pont kivételével – az állami adóhatóság átadja a vámhatóság részére az el nem évült, megelőző időszaki környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adózási adatokat a vámhatóság által végzendő adóellenőrzések érdekében;
d) megelőzően indult és kihirdetett csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokban, ideértve az igény bejelentését is, az eredetileg jogosult szerv jár el, a megkötött egyezségek hatályukban fennmaradnak az eredeti kedvezményezett tekintetében;
e) megelőzően kihirdetett csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokban, amennyiben a bejelentési határidő a törvény hatálybalépését követő dátum és az eredetileg jogosult szerv az állami adóhatóság, ebben az esetben az állami adóhatóság köteles az igény-bejelentésre, azonban a vámhatóság jár el; Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni, a vámhatóság egyidejű értesítése és valamennyi vonatkozó irat és adat átadása mellett;
f) megelőzően jóváhagyott fizetési könnyítések az eredetileg meghatározottak szerint maradnak hatályban, továbbá az eljárásához kötődően keletkezett fizetési kötelezettség teljesítésének helye az eredetileg meghatározott számla, míg az a) pont vonatkozásában az állami adóhatóság által megadott számla.
(3) A Kt. e törvénnyel történő módosításainak hatálybalépését követően a kötelezettel szemben a jogellenes cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos jogszabályok szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.
(4) A Kt. e törvénnyel történő módosításainak hatálybalépését követően azon ügyekben, melyekkel kapcsolatban külföldi megkereséseket szükséges indítani, az ügyek teljes lefolytatására az állami adóhatóság jogosult.
492. § A Gyftv.-ben előírt, a 2007. évre vonatkozó adatszolgáltatási, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése a 2007. december 31. napján hatályos szabályok szerint történik.
493. § Az Art. 181. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény 16. § (3) bekezdése d) pontjában és a 17. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt, a tevékenységi kör statisztikai osztályozására vonatkozó rendelkezés az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendeletnek való megfelelést szolgálja.”
494. § E törvénynek a Vtv. 1. §-a (3) bekezdésének 3. pontját, 7. §-ának (2) bekezdését, valamint a 82. §-ának (1) bekezdését a módosító rendelkezései az Európai Parlament és Tanács 2005. április 13-i, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló 648/2005/EK rendeletének, valamint a Bizottság 2006. december 18-i, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1875/2006/EK rendeletének való megfelelést szolgálják.
495. § E törvénynek az Szja. tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének d) pontját, 11. számú melléklete II. fejezetének 2. pontjának p) alpontját, 13. számú melléklete 12. pontját, továbbá a Tao. 7. §-ának (12) bekezdését, 22/A. §-ának (4) bekezdését és 1. számú mellékletének 14. pontját módosító rendelkezései az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 1.7. ponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.7. a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott – egyébként adóköteles – juttatás együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.7. a) kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatásért felelős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,
b) a felsőoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásait szabályozó kormányrendelet(ek) alapján
ba) külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató,
bb) a külföldi hallgató
részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény,
c) a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény,
d) a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehetőségek keretében ösztöndíjban részesülő külföldi oktatók, kutatók részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény
bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.12. a magánszemély falusi vendégfogadásból származó jövedelméből
a) az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységének bevételével, de legfeljebb évi 400 ezer forinttal arányos jövedelemrész, továbbá
b) az a) pontban nem említett, falusi vendégfogadásból származó legfeljebb évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrésznek az a) pont szerint megállapított jövedelemrészt meghaladó összege,
feltéve, hogy a falusi lakóház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi vendégfogadás keretében történik, és a magánszemély a tevékenységét egyébként a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek megfelelően végzi, azzal, hogy a jövedelmet valamint az a) és b) pontban említett arányosítást a vendégkönyv adatainak figyelembevételével, az 5. számú melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás bevételi és költség adatai alapján kell meghatározni;”
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1., 6.4. és 6.5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.1. elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa esetén a károsultnak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból nyújtott segély, támogatás (így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése), továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, valamint a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás és a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; az áldozatsegítő szolgálattól származó, a bűncselekmény áldozata részére juttatott támogatás;”
„6.4. az az összeg, amelyet
a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagjának egyéni számláján a fedezeti alapból történő befektetések hozama címén ír jóvá, ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a magánszemélyt megillető követelés tőkeérték-emelkedése címén ír jóvá;
6.5. az az összeg, amelyet
a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár
aa) nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj) címén
vagy
ab) a kedvezményezett részére,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
ba) nyugdíjszolgáltatás címén
vagy
bb) a kedvezményezett részére,
c) a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról a számlavezető, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés címén,
d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén,
fizet (juttat), az aa) és a ba) pont szerinti esetben feltéve, hogy a szolgáltatásra jogosult
1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken,
vagy
2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett;”
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.7. a donornak fizetett díj, költségtérítés, a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés megtérítése, az egészségügyi intézmény által nyújtott donorétkeztetés (ideértve az étkezési utalvány formájában biztosított donorétkeztetést is) és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; e rendelkezés alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy enged át;”
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.14. a kifizető által
a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott
aa) árengedmény,
ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;”
7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint – ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást – a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;”
8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként – az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül;”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.35. ponttal egészül ki:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.35. a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű, ajándék.”
1. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek)
„12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka);”
2. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. fejezetének 2/b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Az értékcsökkenési leírás szabályai)
„b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni [kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a cégautó-adó megfizetésére tekintettel, illetőleg a g) vagy a p) alpont alapján történik]. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.”
3. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. fejezetének a 2/g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Az értékcsökkenési leírás szabályai)
„g) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50 százalék.”
4. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. fejezetének a 2/p) alpontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1 százaléka jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint
pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy
pb) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak
minősül;”
1. A Tao. 1. számú melléklete 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.”
2. A Tao. 1. számú melléklete 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
