a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.”
„1. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez
Az alkoholtermékek és a dohánygyártmányok vonatkozásában a képviselet, illetve a nemzetközi szervezet jövedékiadó-visszatérítésénél a 47/A. § (7) bekezdése szerint figyelembe veendő mennyiség:
| Alkoholtermék | 1500 liter/év égetett szeszes ital, az egyéb alkoholtermékek tekintetében nincs mennyiségi korlátozás | |
| Dohánygyártmány | 60 000 szál cigaretta/év, az egyéb dohánygyártmányok tekintetében nincs mennyiségi korlátozás” |
„2. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez
Az üzemanyagok, az alkoholtermékek és a dohánygyártmányok vonatkozásában a képviselet tagja, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselője jövedékiadó-visszatérítésénél a 47/A. § (9) bekezdése szerint figyelembe veendő mennyisége:
| Üzemanyag | 2000 liter/év | |
| Alkoholtermék | 150 liter/év égetett szeszes ital, az egyéb alkoholtermékek tekintetében nincs mennyiségi korlátozás | |
| Dohánygyártmány | 25 000 szál cigaretta/év, az egyéb dohánygyártmányok tekintetében nincs mennyiségi korlátozás” |
1. A Htv. Mellékletének 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén – a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően – a helyi iparűzési adó alapját [39. § (1) bek.]:
a) egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában,
b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában
kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.”
2. A Htv. Melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.”
„1. számú melléklet az 1990. évi C. törvényhez
Az egyes ingatlanfajták forgalmi értékhatárai (ezer Ft/m2)
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | I. kerület | II. kerület | III. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 600–900 | 600–900 | 300–600 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 300–800 | 300–700 | 175–450 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 400–800 | 400–600 | 175–400 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 200–500 | 200–400 | 80–250 | |
| Telek | 60–350 | 30–200 | 20–185 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | IV. kerület | V. kerület | VI. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 200–400 | 400–700 | 250–500 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 175–350 | 350–700 | 250–500 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–300 | 400–700 | 200–500 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 80–200 | 200–400 | 80–250 | |
| Telek | 10–85 | 200–280 | 150–250 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | VII. kerület | VIII. kerület | IX. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 250–400 | 200–350 | 200–400 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 250–400 | 150–350 | 200–400 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–350 | 100–300 | 200–400 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 80–200 | 80–180 | 100–250 | |
| Telek | 85–200 | 50–200 | 25–200 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | X. kerület | XI. kerület | XII. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 200–300 | 300–500 | 600–800 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 150–300 | 175–450 | 300–700 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–300 | 200–400 | 300–600 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 50–200 | 100–300 | 200–400 | |
| Telek | 10–100 | 15–150 | 20–200 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | XIII. kerület | XIV. kerület | XV. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 250–500 | 250–500 | 200–350 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 200–500 | 200–350 | 150–300 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 200–500 | 150–350 | 150–250 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 100–200 | 100–200 | 50–200 | |
| Telek | 10–150 | 15–170 | 15–75 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | XVI. kerület | XVII. kerület | XVIII. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 250–375 | 210–300 | 200–275 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 200–300 | 150–300 | 150–250 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–300 | 150–250 | 200–300 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 100–200 | 80–180 | 80–250 | |
| Telek | 10–80 | 10–65 | 10–60 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | XIX. kerület | XX. kerület | XXI. kerület | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 200–300 | 200–300 | 200–280 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 150–300 | 150–300 | 150–250 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–250 | 120–200 | 120–200 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 100–200 | 100–200 | 100–200 | |
| Telek | 15–80 | 15–80 | 20–100 | |
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | XXII. kerület | XXIII. kerület | ||
| Lakás egylakásos lakóépületben | 200–400 | 200–300 | ||
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 175–300 | 175–300 | ||
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–250 | 150–250 | ||
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 100–200 | 100–200 | ||
| Telek | 10–60 | 10–80 | ||
| Budapest | ||||
| Ingatlanfajta | Budapest egész területén | |||
| Üdülő | 100–700 | |||
| Baranya megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 125–350 | 80–200 | 50–200 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 125–350 | 60–200 | 50–200 | |
| Üdülő | 125–350 | 80–200 | 50–200 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 100–350 | 80–200 | 50–200 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 50–200 | 30–100 | 10–80 | |
| Telek | 10–100 | 10–100 | 1–15 | |
| Bács-Kiskun megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 150–250 | 80–220 | 40–200 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 150–230 | 80–200 | 40–150 | |
| Üdülő | 150–230 | 80–220 | 40–200 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–350 | 70–250 | 50–200 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 50–200 | 30–200 | 15–100 | |
| Telek | 8–70 | 6–40 | 3–30 | |
| Békés megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 110–200 | 35–200 | 25–110 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 110–200 | 35–220 | 25–100 | |
| Üdülő | 110–200 | 35–250 | 30–150 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 120–220 | 35–270 | 25–170 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–150 | 20–150 | 10–60 | |
| Telek | 8–40 | 5–25 | 2–20 | |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 100–300 | 40–200 | 25–120 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 100–250 | 40–180 | 20–100 | |
| Üdülő | 100–300 | 40–100 | 20–120 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 50–300 | 40–200 | 15–90 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 20–150 | 20–150 | 10–40 | |
| Telek | 7–50 | 4–25 | 2–15 | |
| Csongrád megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 125–300 | 80–200 | 40–160 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 125–300 | 80–200 | 40–160 | |
| Üdülő | 50–200 | 40–100 | 25–70 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 100–300 | 50–200 | 25–100 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 30–150 | 20–120 | 10–80 | |
| Telek | 8–50 | 5–30 | 2–20 | |
| Fejér megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 125–350 | 80–250 | 40–220 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 125–330 | 80–220 | 40–180 | |
| Üdülő | 100–150 | 80–250 | 40–250 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 80–330 | 40–220 | 30–200 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 30–200 | 25–150 | 15–100 | |
| Telek | 8–100 | 5–50 | 4–30 | |
| Győr-Moson-Sopron megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 150–350 | 80–225 | 50–200 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 140–300 | 80–200 | 50–150 | |
| Üdülő | 140–300 | 80–200 | 40–100 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 100–350 | 80–220 | 50–200 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–200 | 25–150 | 15–100 | |
| Telek | 10–150 | 8–30 | 5–25 | |
| Hajdú-Bihar megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 100–300 | 80–300 | 25–150 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 100–350 | 60–300 | 25–150 | |
| Üdülő | 100–300 | 60–300 | 25–150 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 150–350 | 35–300 | 15–150 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–200 | 20–120 | 10–50 | |
| Telek | 10–100 | 5–50 | 2–15 | |
| Heves megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 125–300 | 60–250 | 25–230 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 120–300 | 50–250 | 30–180 | |
| Üdülő | 125–300 | 40–300 | 30–280 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 125–400 | 50–300 | 20–250 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 45–200 | 20–180 | 10–80 | |
| Telek | 10–100 | 5–50 | 2–40 | |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 100–220 | 60–160 | 30–150 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 100–250 | 80–160 | 30–150 | |
| Üdülő | 50–200 | 50–160 | 50–150 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 125–300 | 50–180 | 50–150 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–150 | 20–100 | 10–80 | |
| Telek | 10–100 | 5–40 | 2–30 | |
| Komárom-Esztergom megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 100–220 | 100–260 | 25–200 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 100–250 | 100–230 | 25–200 | |
| Üdülő | 100–220 | 100–230 | 25–200 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 110–250 | 35–300 | 15–150 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 25–150 | 20–200 | 10–80 | |
| Telek | 8–50 | 5–80 | 2–20 | |
| Nógrád megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 100–200 | 80–180 | 25–150 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 100–200 | 80–180 | 30–120 | |
| Üdülő | 50–100 | 30–150 | 20–150 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 80–200 | 40–200 | 20–100 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 25–115 | 15–80 | 10–40 | |
| Telek | 8–30 | 5–30 | 2–15 | |
| Pest megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 150–300 | 80–180 | 25–150 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 150–300 | 80–180 | 30–120 | |
| Üdülő | 150–300 | 30–150 | 20–150 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 100–300 | 40–200 | 20–100 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–140 | 15–80 | 10–40 | |
| Telek | 15–70 | 5–30 | 2–15 | |
| Somogy megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 115–200 | 80–350 | 30–350 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 120–200 | 80–350 | 30–350 | |
| Üdülő | 115–200 | 80–350 | 20–350 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 120–220 | 80–380 | 30–380 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 30–100 | 20–180 | 15–150 | |
| Telek | 10–60 | 5–60 | 2–60 | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 110–250 | 50–200 | 20–100 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 110–220 | 50–180 | 20–100 | |
| Üdülő | 110–220 | 40–140 | 10–100 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 100–220 | 35–220 | 20–100 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 30–115 | 15–100 | 10–80 | |
| Telek | 8–50 | 5–30 | 2–15 | |
| Tolna megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 120–200 | 80–200 | 25–150 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 120–200 | 90–180 | 25–150 | |
| Üdülő | 120–200 | 80–210 | 60–200 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 100–250 | 90–250 | 50–150 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–120 | 40–120 | 15–80 | |
| Telek | 10–40 | 5–40 | 2–15 | |
| Vas megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 150–225 | 100–230 | 40–220 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 135–200 | 100–210 | 30–200 | |
| Üdülő | 120–220 | 50–210 | 30–200 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 120–400 | 100–400 | 30–200 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–200 | 40–150 | 15–120 | |
| Telek | 10–50 | 10–50 | 2–30 | |
| Veszprém megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 120–280 | 60–350 | 40–350 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 120–260 | 80–350 | 40–350 | |
| Üdülő | 120–280 | 50–450 | 50–450 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 60–300 | 40–350 | 30–350 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 40–150 | 15–120 | 10–120 | |
| Telek | 10–60 | 10–60 | 2–60 | |
| Zala megye | ||||
| Ingatlanfajta | Megyei jogú város | Város | Község | |
| Lakás egylakásos lakóépületben | 110–225 | 90–300 | 40–280 | |
| Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben | 100–200 | 90–300 | 40–280 | |
| Üdülő | 110–225 | 90–300 | 40–280 | |
| Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) | 80–350 | 90–350 | 40–300 | |
| Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) | 30–160 | 15–160 | 10–160 | |
| Telek | 10–40 | 10–60 | 2–60” | |
„2. számú melléklet az 1990. évi C. törvényhez
A 22/A. § (8) bekezdésében megjelölt, az ingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők:
| 1. Valamennyi épületnél figyelembe veendő korrekciós tényezők | ||||
| 1.1. Az épület kora: | ||||
| – 10 év alatti: | 1,15 | |||
| – 10–30 év közötti: | 1,00 | |||
| – 31–80 év közötti: | 0,95 | |||
| – 80 év fölötti: | 0,85 | |||
| 1.2. Az épület teljes felújítása az adóévet megelőző: | ||||
| – 10 éven belül történt: | 1,10 | |||
| – 20 éven belül történt: | 1,05 | |||
| 1.3. Az épület függőleges teherhordó falazata, illetve az alkalmazott építési technológia: | ||||
| – tégla, kő falazatú, illetve monolit beton, vasbeton szerkezetű épület: | 1,00 | |||
| – házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem hagyományos építőanyagból készült, illetve könnyű szerkezetű épület: | 0,90 | |||
| – fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építőanyagból épült épület: | 0,85 | |||
| 1.4. Az épülethez tartozó telek közművesítettsége: | ||||
| – teljesen közművesített: | 1,00 | |||
| – részlegesen közművesített: | 0,95 | |||
| – hiányos közművesítettségű: | 0,85 | |||
| – közművesítetlen: | 0,80 | |||
| 1.5. Az épülethez tartozó telek határa előtti út: | ||||
| – bármely telekhatár előtt szilárd burkolatú | 1,00 | |||
| – valamennyi telekhatár előtti út földút | 0,90 | |||
| 2. A lakásoknál, üdülőknél figyelembe veendő korrekciós tényezők | ||||
| 2.1. A lakás, üdülő komfort fokozata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján (üdülő esetében a zárójelben közölt értéket kell figyelembe venni.): | ||||
| – duplakomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel) | 1,10 | (1,20) | ||
| – duplakomfortos (központi fűtéssel vagy távfűtéssel és egyedi hőmennyiség-szabályozóval), összkomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel): | 1,05 | (1,10) | ||
| – összkomfortos (központi fűtéssel és távfűtéssel egyedi hőmennyiség-szabályozás lehetősége nélkül) és a komfortos: | 1,00 | (1,05) | ||
| – félkomfortos: | 0,90 | (1,00) | ||
| – komfort nélküli: | 0,80 | (0,90) | ||
| 2.2. A lakásban (üdülőben) lévő lakószobák (félszobát is beleértve) száma: | ||||
| – 3-nál több: | 1,05 | |||
| – 3: | 1,00 | |||
| – 3-nál kevesebb: | 0,95 | |||
| 2.3. A lakáshoz (üdülőhöz) tartozó gépjárműtároló(k) alapterülete: | ||||
| – 16 m2-t meghaladja | 1,10 | |||
| – 16 m2-t nem haladja meg | 1,05 | |||
| 2.4. A lakásban vagy a lakáshoz tartozó telken 20 m3-t meghaladó űrtartalmú úszómedence űrtartalma: | ||||
| – 40 m3-nél nagyobb | 1,10 | |||
| – 20 m3-nél nagyobb, de nem haladja meg a 40 m3-t | 1,05 | |||
| 2.5. Többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások lakószobáinak (félszobát is beleértve) tájolása (üdülőnél nem vehető figyelembe): | ||||
| – a lakás egyik lakószobájának ablaka sem nyílik épülettel, épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba: | 1,05 | |||
| – minden egyéb megoldás: | 1,00 | |||
| – a lakás lakószobáinak legalább felében az ablakok épülettel, épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba nyílnak: | 0,95 | |||
| 2.6. Többszintes és többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások megközelíthetősége (üdülőnél nem vehető figyelembe): | ||||
| – a lakás az épület második vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik: | 1,05 | |||
| – minden más esetben: | 1,00 | |||
| – a lakás az épület második vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület: | 0,95 | |||
| – a lakás az alagsorban helyezkedik el: | 0,75 | |||
| 3. A kereskedelmi egységnél figyelembe veendő korrekciós tényezők | ||||
| 3.1. Az épület fűtési, légtechnikai berendezéssel való ellátottsága: | ||||
| – légkondicionált | 1,1 | |||
| – központos fűtési móddal rendelkezik | 1,0 | |||
| – egyedi fűtésű | 0,9 | |||
| 4. A szállásépületnél figyelembe veendő korrekciós tényezők: | ||||
| 4.1. A szállásépület fürdőszobával való ellátottsága: | ||||
| Ha a vendégszobák | ||||
| – több, mint kétharmada fürdőszobával ellátott: | 1,10 | |||
| – legfeljebb kétharmada ellátott fürdőszobával: | 1,00 | |||
| – legfeljebb negyede ellátott fürdőszobával: | 0,80 | |||
| – a negyede sem ellátott fürdőszobával: | 0,75 | |||
| 4.2. A szállásépület fűtési, légtechnikai berendezéssel való ellátottsága: | ||||
| – légkondicionált | 1,1 | |||
| – központos fűtési móddal rendelkezik | 1,0 | |||
| – egyedi fűtésű | 0,9 | |||
| 5. A telkeknél figyelembe veendő korrekciós tényezők: | ||||
| 5.1. A közművesítettség | ||||
| – teljesen közművesített: | 1,00 | |||
| – részlegesen közművesített: | 0,95 | |||
| – hiányos közművesítettségű: | 0,85 | |||
| – közművesítetlen: | 0,80 | |||
| 5.2. A telekhatár előtti út | ||||
| – bármely telekhatára előtt szilárd burkolatú: | 1,00 | |||
| – valamennyi telekhatár előtti út földút: | 0,90 | |||
6. A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
6.1.
Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához az épület korát az épület használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a tényleges használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az irányadó.
6.2.
Az 1.2. pontban említett teljes felújítás alatt: az épület egészén, illetve több főszerkezetén végzett olyan általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület eredeti műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát.
6.3.
Ha az értékelt épülethez a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő korrekciós tényező értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell alkalmazni.
6.4.
a) Teljesen közművesített a telek, ha:
aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia szolgáltatás és közüzemi vezetékes gázenergia vagy távhőszolgáltatás),
ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
ac) a közüzemi szennyvízelvezetés, továbbá
ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
igénybevétele biztosított.
b) Részlegesen közművesített a telek, ha
ba) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia szolgáltatás és közüzemi vezetékes gázenergia vagy távhőszolgáltatás),
bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
bc) az egyedi közművel történő szennyvízelvezetés és tisztítás, továbbá
bd) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
igénybevétele biztosított.
c) Hiányos közművesítettségű a telek, ha a b) pontban foglalt feltételek valamelyike nem teljesül.
d) Közművesítetlen a telek, ha a b) pontban foglalt feltételek egyike sem teljesül.
6.5.
A 2.1. pontban említett duplakomfortos lakás az az összkomfortos lakás, melyben legalább két fürdőszoba van.
6.6.
A 2.5. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt a földrajzi északi iránytól legfeljebb 45°-kal való eltérést is érteni kell.”
1. Az Itv. Melléklete XV. címe 3., 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. Ha az építésügyi hatósági eljárás használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol – külön jogszabály értelmében – a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 5000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.”
„5. Az 1–4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl.: bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban hozott határozat ellen igénybe vehető fellebbezésért 30 000 forint illetéket kell fizetni.”
„6. Az 1. c) pontban foglalt építési tevékenységgel egy építésügyi hatósági határozatban engedélyezett és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerint az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolására szolgáló építmények építésének, bővítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére irányuló eljárásért – a gépjárműtároló (garázs) kivételével – az 1. c) pontban meghatározotton túlmenően illetéket nem kell fizetni.”
2. Az Itv. Melléklete XXI. címe a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. Az adózás rendjéről szóló törvény 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott együttes adóigazolás illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem használható fel.”
1. Az Art. 1. számú melléklet I./A/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adózónak a bevallás adatait – a 31. § (2) bekezdésben meghatározott bevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallását kivéve – 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.”
2. Az Art. 1. számú melléklet I./B/2. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a társasági adóról, az osztalékadóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie, és az adóévről készült éves beszámolóját az adóhatósághoz benyújtania.”
1. Az Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket kivéve –, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”
2. Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/3./A/b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az adózónak az 1. számú melléklet I/B/2./c) pontja szerint bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie.”
3. Az Art. 2. számú melléklet IV. pont alatti alcím helyébe a következő alcím lép:
„A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendő befizetések”
4. Az Art. 2. számú melléklet IV. pontja a következő alcímmel és rendelkezéssel egészül ki:
„Általános rendelkezések:
A vámhatósághoz teljesítendő 1000 forintot el nem érő adókötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie, és a vámhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”
1. Az Art. 3. számú mellékletének C/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem beérkezését követő 8 napon belül – az e törvény 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kitöltött nyomtatványt mellékelve – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az illetékkiszabáshoz szükséges birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékéről, továbbá termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező – nyilvántartásában szereplő – valamennyi ingatlan adatáról.”
2. Az Art. 3. számú mellékletének D) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„D) A hitelintézet és a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása
D/I. A hitelintézet adatszolgáltatása
1. A hitelintézet adatot szolgáltat a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás után járó, az adókedvezmény igénybevételéhez az adózónak kiadott igazolásról.
2. Adatot szolgáltat a hitelintézet e megtakarítás kifizetéséről, e megtakarítás kedvezményezettjéről és annak a megtakarítónak a személyéről, akinek az igazolást konkrétan kiadta. Egyidejűleg közli az adómentesen kifizetett kamat összegét is.
3. Nem kell adatot szolgáltatni e megtakarítás kamatáról abban az esetben, ha a kedvezményezett nyilatkozott a megtakarítás eltérő célú felhasználásáról és az adót a kamat után levonták.
4. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón, a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a kifizetéskor az adózó, illetve a kedvezményezett illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.
5. A pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.
D/II. A befektetési szolgáltató adatszolgáltatása
A befektetési szolgáltató az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az olyan ügyletben részt vevő személyek (felek) – ha egyikük, vagy mindegyikük magánszemély – azonosító adatairól, adóazonosító jeléről/adószámáról, amely ügyletben az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást teljesített. Az adatszolgáltatás tartalmazza továbbá az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt.”
3. Az Art. 3. számú mellékletének F) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„F) A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv adatszolgáltatása
A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, a részükre kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről, akik az adóév folyamán nyugellátás vagy rehabilitációs járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytattak.”
4. Az Art. 3. számú mellékletének G) pontja a következő új 4. alponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 4. és 5. alpontok számozása 5. és 6. alpontra változik:
„4. Az első fokon eljáró közlekedési igazgatási hatóság által a jármű tulajdonjogának bejegyzésére, annak változására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben rögzített, az ügyfél által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számát, gyártójának kódját, valamint a befizetett illeték összegét a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján, továbbá a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) és (2) bekezdésében szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat (a jármű fajtáját, gyártmányát, típusát, kategóriáját, forgalmi rendszámát, hengerűrtartalmát, kamratérfogatát, teljesítményét, össztömegét, a járműtulajdonos azonosító adatait, lakcímét, székhelyét) elektronikus úton továbbítja az állami adóhatóságnak.”
1. Az Art. 6. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek
Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti, és ezzel egyidejűleg az adóévről készült éves beszámolóját elektronikusan az adóhatósághoz benyújtja.”
2. Az Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.”
