Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.25.)

(3) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a földgáz egyetemes szolgáltatót, b) pontja esetében a földgázkereskedőt, c) pontja esetében a földgáztermelőt, d)-f) pontjai esetében a felhasználót terheli.

(4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)-c) pontja esetén az értékesített földgáz hőmennyisége, a (2) bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz hőmennyisége gigajoule-ban mérve.

(5) A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség

a) a (2) bekezdés a)-c) és az e)-f) pontjai esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,

b) a (2) bekezdés d) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre

vonatkozik.”

150. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 55/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Energiafelhasználási támogatás]

„55/D. § (1) Az energiafelhasználási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a gázfogyasztáshoz, a földgázalapú hőfelhasználáshoz és a távhőfelhasználáshoz külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott támogatás. A támogatásra az I. Fejezet III. címét nem kell alkalmazni.”

151. § A Bt. a következő 50/C. §-sal egészül ki:

„Bt. 50/C. § (1) A 2004. január 1-ét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2009. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős használatbavételi engedélyhatározata alapján kerülhet sor.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedélyhatározat nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében fennmaradási engedélyt ad ki, amely a szolgalmi (vezeték) jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése tekintetében a bejegyzésre alkalmas okirat. A fennmaradási engedély kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.

(3) A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek és azok elhelyezésére a szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, az engedélyes 2009. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős fennmaradási engedélyhatározata alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.

(4) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben meghatározott gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.

(5) A szolgalmi (vezeték) jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”

152. § (1) A VET. 3. §-ának 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;”

(2) A VET. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint átállási költségtámogatást.”

(3) A VET. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az átviteli rendszerirányító köteles a következő naptári évre vagy azt meghaladó időtávra vonatkozóan a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő által hozzáférhető módon, nyilvánosan minden év szeptember 20-ig vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.”

(4) A VET. 50. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő (3)-(5) bekezdések lépnek:

„(3) A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4) A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény - az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén - közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.”

(5) A VET. 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A szervezett villamosenergia-piacon a termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, valamint a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes köthet ügyleteket, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésre, az ügyletek elszámolására pedig az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(2) A szervezett villamosenergia-piacon kereskedők száma nem korlátozható. A szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyes a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételek teljesülése esetén a kereskedésre jogosulttal a szerződéskötést indokolatlanul nem tagadhatja meg.

(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4) A szervezett villamosenergia-piacon végezhető származékos ügyletekre, továbbá más energiahordózónak, az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb terméktípusnak vagy vagyoni értékű jognak a szervezett villamosenergia-piacra történő bevezetésére, valamint az azokkal való kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket - az e törvényben meghatározottakkal összhangban - külön jogszabály tartalmazza.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.”

(6) A VET. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait - a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban - a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör működtetésére vonatkozóan szerződést kötni.”

(7) A VET. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására - a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (2) bekezdésére, illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti”.

(8) A VET. 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2) Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadhatja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

d) a kérelmező nem teljesíti a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben előírt szabályokat,

e) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5) A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély 10 évre szól és meghosszabbítható.”

(9) A VET. 101. §-ának c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:]

c) Az átviteli rendszerirányítási, illetőleg az elosztási tevékenységet ellátó gazdasági társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Gt. 32. §-a szerinti cégvezetője a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, a Gt. 37. §-a szerinti ügydöntő felügyelőbizottságának tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetői munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen;”

(10) A VET. 101. §-ának g)-h) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:)

g) A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;

h) A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója, ez nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket;”

(11) A VET. XIII. Fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

XIII. Fejezet

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

106. § (1) A hazai termelői kapacitásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a 20 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű termelői engedélyes és a termelői kapacitással, illetve energiával rendelkező villamosenergia-kereskedő a következő naptári évre rendelkezésére álló - tárgyév szeptember 25-éig más módon nem értékesített - szabad kapacitást és energiát - a (7) bekezdés szerinti eltéréssel - köteles nyilvánosan, mindenki számára hozzáférhető módon értékesíteni. Több termelői engedélyes és villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban együtt: értékesítésre kötelezett) közös eljárás keretében is értékesítheti a rendelkezésére álló szabad kapacitást és energiát.

(2) Az értékesítésre kötelezett tárgyév október 1-jéig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz az értékesíteni kívánt mennyiséget, és az értékesítés részletes szabályait. A Hivatal e bekezdés szerinti jóváhagyásra irányuló eljárásának ügyintézési határideje 20 nap.

(3) Az értékesítésre kötelezett tárgyév október 25-ig nyilvánosságra hozza az (1) bekezdés szerint értékesítésre kerülő kapacitást és energiamennyiséget, valamint az értékesítés Hivatal által jóváhagyott szabályait.

(4) A Hivatal a jóváhagyásra benyújtott értékesítési szabályokat hivatalból módosíthatja, ha azok akadályozzák a hatékony versenyt, vagy egyes felhasználókkal, engedélyesekkel szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(5) Az (1) bekezdés szerinti értékesítési kötelezettség a szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítés útján is teljesíthető. A szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítés esetén a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, a szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítésről az értékesítésre kötelezett tárgyév október 1-jéig nyilatkozik a Hivatalnak. A nyilatkozatot hitelt érdemlő dokumentummal alá kell támasztani.

(6) Az e § szerinti értékesítési kötelezettség nem vonatkozik a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer keretében értékesített villamos energiára.

(7) Az értékesítésre kötelezettek a részükre a 108. § szerint előírt kötelezettségeket az (1) bekezdés szerinti eljárás során is kötelesek teljesíteni.

107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez

1. a villamos energia nagykereskedelem piacain,

2. a villamos energia kiskereskedelem piacain,

3. a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását, továbbá az átviteli-, illetve elosztóhálózati veszteség pótlását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain.

(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,

b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,

c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,

d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,

e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét,

f) a lehetséges verseny hiányát,

g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot,

h) a kereslet és kínálat viszonyát.

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110-111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) E fejezet alkalmazásában:

a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

b) villamos energia kiskereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

c) a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását, továbbá az átviteli-, illetve elosztóhálózati veszteség pótlását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során teljesítőképességet, illetve villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak és az elosztóhálózati engedélyeseknek értékesítenek.

108. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110-111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.

109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell.

110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

a) átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,

b) az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéstől való tartózkodást, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához,

c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült indokolt költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével árkorlát vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelői engedélyesnek nem írhat elő.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.

111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal megszabott időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a Hivatal határozza meg. A Hivatal előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia-piacon keresztül történő értékesítést.

(2) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű - így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint adott esetben a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó - mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.

(5) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító és az elosztó ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.

112. § A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

113. § (1) A 107. § (2) és a 108. § alapján lefolytatott eljárás eredményeként meghozott döntését a Hivatal egy határozatba is foglalhatja. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

(3) A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

114. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Hivatal a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg

a) írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.”

(12) A VET 116. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

a) az 50 kVA-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez,

b) A 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,

c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,

d) a csatlakozó berendezésre.”

(13) A VET 131. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beruházó idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy a beruházó szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.”

(14) A VET 132. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. A beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében, a 124-126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2) A beruházó, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.”

(15) A VET 142. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni. A legmagasabb ár a villamosenergia-rendszer használatát biztosító szolgáltatás színvonalának, minőségének megfelelően külön jogszabályban meghatározott módon alkalmazható.”

(16) A VET 159. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

c) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,”

(17) A VET 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, 90 nap,

b) amennyiben a Hivatal

ba) a hálózathoz való csatlakozásra, vagy a hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések megsértése ügyében, valamint

bb) a 159. § s)-sz) pontjaiban meghatározott hatáskörében, jár el, 60 nap,

c) a korlátozott villamos energia kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,

d) amennyiben a Hivatal a határkeresztező kapacitások elosztásának, az 1228/2003/EK rendelet 6. cikke szerinti kezelésére vonatkozó eljárással összefüggésben a rendszerhasználó kérelmére indult eljárásban jár el, 30 nap,

e) amennyiben a Hivatal a 107. § (2) bekezdés vagy a 108. § alapján jár el 180 nap, amely egy alkalommal 90 nappal meghosszabbítható.”

(18) A VET 170. §-a (1) bekezdésének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„18. a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110-111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire, valamint a 106. § szerinti értékesítési kötelezettség teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, az értékesítési szabályok kötelező formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes előírásokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(19) A VET 170. §-a (1) bekezdésének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„20. a szervezett villamosenergia-piac működésére, engedélyezésére, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek az energiakereskedelem fizikai teljesítésű ügyleteivel összefüggő feladataira, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat elkészítésének, közzétételének rendjét, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(20) A VET 170. §-ának (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„41. Az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét”

[rendeletben állapítsa meg.]

(21) A VET 170. §-a (2) bekezdésének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„11. a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, a hálózati engedélyesek által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályait, a szolgáltatásminőség romlása esetén az elosztó hálózati engedélyesek által alkalmazható alacsonyabb rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus részletes szabályait, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(22) A VET 170. §-ának (2) bekezdésének 9-10., valamint 12. pontja hatályát veszti.

(23) A VET 170. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

1. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait,

2. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

3. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit rendeletben állapítsa meg.”

(24) A VET 176. § (6) bekezdése hatályát veszti.

(25) A VET 177. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„177. § Amennyiben a szervezett villamosenergia-piac működtetésére 2008. június 30. napjáig engedélykérelmet nem nyújtanak be, úgy a Hivatal az átviteli rendszerirányítót határozatban az engedélykérelem benyújtására kötelezheti. A Hivatal kötelezésének az átviteli rendszerirányító az általa alapított egyszemélyes vagy közvetlen befolyást biztosító többségi tulajdonában levő jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság útján köteles eleget tenni. Ebben az esetben az 54. § (1)-(2) bekezdésekben előírt tulajdonosi korlátok átmenetileg nem érvényesülnek. A szervezett villamosenergia-piac első pozitív mérleg szerinti eredménnyel lezárt üzleti évét követően a Hivatal évente megvizsgálja az átviteli rendszerirányító szervezett villamosenergia-piac létrehozásával összefüggő befektetései megtérülésének alakulását. Amennyiben a Hivatal megállapítja az átviteli rendszerirányító szervezett villamosenergia-piac létrehozásával összefüggő befektetéseinek megtérülését, határozatban kötelezi az átviteli rendszerirányítót részvényeinek elidegenítésére oly módon, hogy megfeleljen az 54. § (2) bekezdés rendelkezéseinek.”

153. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontjának c) pontjában és Mellékletének 2.2. pontjának felvezető szövegében a „közüzemi szolgáltató” szövegrész helyébe az „egyetemes szolgáltató” szövegrész lép, egyidejűleg a Melléklet 2.2. pontjának a) alpontjában a „vagy közüzemi” szövegrész hatályát veszti.

154. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének d)-g), valamint i) pontja hatályát veszti.

(2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az iparügyekért felelős miniszter rendeletben állapítja meg:

a) a gázszerelők és a gázkészülék javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét,

b) a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

c) egyes gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjét és a forgalomba hozatal szabályait,

d) a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat,

e) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályait és hatósági felügyeletét.”

155. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. felhasználó: energiát saját felhasználás céljára beszerző személy, beleértve azt a személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás, valamint földgázt a külön jogszabály szerinti telephelyi szolgáltatás céljára is beszerez;”

(2) Az Etv. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki a külön jogszabály szerint saját háztartása fogyasztásának céljára vásárol energiát és a vásárolt energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;”

(3) Az Etv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó alanya az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a felhasználó, az (1) bekezdés f) pontja esetében az előállító, az (1) bekezdés g) pontja esetében az energiakereskedő, illetve a hálózati engedélyes, az (1) bekezdés h) pontja esetében a felhasználó (a továbbiakban együtt: adóalany).”

(4) Az Etv. 5. §-ának a) pontjában „a 3. § (1) bekezdés a)-c) és h) pontja esetében” szövegrész helyébe „a 3. § (1) bekezdés b)-c) és h) pontja esetében” szövegrész lép.

(5) Az Etv. 2. §-ának 7., 12., 13. és 22. pontja, 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „feljogosított fogyasztónak vagy” szövegrész, 3. §-a (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában az „a feljogosított fogyasztó vagy” szövegrész, 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában az „a közüzemi szolgáltató,” szövegrész és 3. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az „a végfogyasztó vagy” szövegrész hatályát veszti.

156. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 243. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]

f) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló,

fa) a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig,

fb) a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő földgáz felhasználók esetén a 2010. július 1-je és a 2011. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2010. szeptember 30-ig

megkötött szerződései esetében”

(2) A Kbt. 296. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

m) a 243. § f) pontja szerinti kivétel esetében”

(3) A Kbt. - az (1) és (2) bekezdéssel megállapított - 243. §-ának f) pontját és 296. §-ának m) pontját a 2009. április 1-jét megelőzően megkezdett [Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése] közbeszerzésekre nem lehet alkalmazni.

157. § A Get. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző a határozatát a Ket. 101. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

158. § Hatályát veszti

a) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény;

b) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIII. törvény;

c) az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXXII. törvény;

d) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LVI. törvény.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

159. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

b) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/67/EK irányelve (2004. április 26.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről 4. és 8. cikk (98-99. §)

(2) Ez a törvény a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-8. cikk és 10. cikk [10. §, 12. §, 73. §, 75. §, 106. § 128. § z)] végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére