Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.9.)

2008. évi LXXXI. törvény - egyes adó- és járuléktörvények módosításáról 3/4. oldal

„(3) Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.”

(2) Az Eho. 11/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.”

XVII. Fejezet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

147. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb tv.) 29. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(4) A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt köteles bemutatni.”

148. § Az Eb tv. 80. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

„(4) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzről, terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

(5) Ha a Közösségi rendelet vagy a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, valamint a Tbj. 11. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.”

HETEDIK RÉSZ

AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVIII. Fejezet

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

149. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a kiegészítő nyugdíjpénztárnál)

a) nyugdíjkorhatár: az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogosultságon alapuló álláskeresési segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra;”

150. § Az Öpt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénztár – kihelyezett kiegészítő vállalkozása, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző, vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő, a működési alap forrásai terhére megszerzett tulajdoni részesedés kivételével – sem a pénztárvagyon befektetése, sem adományok révén nem szerezhet egy vállalkozásban egy évnél hosszabb időtartamot meghaladóan olyan arányú közvetlen tulajdoni részesedést, amely nagyobb, mint a vállalkozás jegyzett, illetve törzstőkéjének 10 százaléka. Ilyen részesedés átmeneti megszerzésének a tényéről a Felügyeletet – a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül – tájékoztatni kell.”

151. § Az Öpt. 45/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„45/A. § (1) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.

(2) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.

(3) A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével –, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.

(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt

a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy

b) egy összegben veheti fel. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak.

(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.

(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.

(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével felszólítja a tagokat a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig, illetve legkésőbb a végelszámolást lezáró közgyűlés időpontjáig nem nyilatkozik, akkor a követelését a pénztár székhelye szerint illetékes helyi bíróságon bírósági letétbe kell helyezni. Ebben az esetben a letétbe helyezés költségeit a tag követeléséből kell megelőlegezni.

(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.

(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni, míg a végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár – a 13. § (5) bekezdésének megfelelően – az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.”

152. § Az Öpt. 47/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénztárak közötti átlépés esetén az átlépő tag egyéni számla követeléséről tőke és hozam bontásban, a 2007. december 31-ét követő befizetésekről az értéknap megjelölésével, illetve az átlépő tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosultjáról a befogadó pénztárat az egyéni számlát vezető pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köteles értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg.”

153. § Az Öpt. 50. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A pénztártag – az önsegélyező pénztár alapszabályában foglaltak szerint – rendelkezhet arról, hogy egyéni számla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.”

XIX. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

154. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,”

155. § Az Mpt. 22. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak – a záradékolást követő 8 napon belül történő – megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.”

156. § Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

i) a 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyösszegű szolgáltatás igénybevételével”

(szűnik meg.)

157. § Az Mpt. 29. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni.”

158. § Az Mpt. 35. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az szmsz-nek tartalmaznia kell)

d) a tagok, a kedvezményezettek, illetve az örökösök jogait és kötelezettségeit,”

159. § Az Mpt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénztárnak a Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatás érdekében a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel, valamint a tájékoztatási kötelezettségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie.”

160. § Az Mpt. 50. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár gazdálkodása keretében)

b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében a működési tartalék forrásai terhére tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,”

161. § Az Mpt. 70. § (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A pénztár köteles alapszabályának, SZMSZ-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megoszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül – a változások kiemelésével – internetes honlapján közzétenni.”

162. § Az Mpt. 83. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg. A végelszámolási eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.

(3) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.

(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rájutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi.

(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.

(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.

(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig nem nyilatkozik, akkor a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik, és a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni.

(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.”

NYOLCADIK RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGHATÁROZOTT RÉSZÉNEK AZ ADÓZÓ RENDELKEZÉSE SZERINTI FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XX. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

163. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt nem teljesíti, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az állami adóhatóság eltekinthet e feltétel meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi.”

164. § Az Szjftv. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat – a rendelkező nyilatkozat éve első napja előtt benyújtott kérelme alapján – az állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben a Legfelsőbb Bíróságtól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az egyházat jogerősen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15. napon belül – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával – lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”

165. § Az Szjftv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) – függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

a) önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy

b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján, vagy

c) az adóbevallás és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatvány részeként elektronikus úton – kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy

d) az a)–c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, illetőleg elektronikus űrlapként elektronikus úton juttatja el az adóhatóságnak.

(2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)–c) pontjában és a d) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)–c) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető az adózó neve és lakcíme is.”

166. § Az Szjftv. 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,

a) amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,

b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és – figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra – az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.”

167. § (1) Az Szjftv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap, azonban legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napja.”

(2) Az Szjftv. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti igénylését és a közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság – szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével – megállapítja az igénylés jogszabályba ütköző voltát, vagy a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.”

KILENCEDIK RÉSZ

A SZÁMVITELRŐL ÉS A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARÁRÓL, A KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XXI. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

168. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„8. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1725/2003/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom.”

169. § Az Szt. 9. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, egyszerűsített éves beszámolóját, saját választása alapján a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a gazdasági társaság a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.”

170. § Az Szt. 14. §-a a következő új (9) és (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9)–(10) bekezdés számozása (11)–(12) bekezdésre változik:

„(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a – (9) bekezdés szerinti – napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.”

171. § Az Szt. 20. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő deviza pénzneme nem azonos az euróval, a vállalkozó választhatja az adott deviza helyett az euróban történő beszámolókészítést is. Ez esetben a létesítő okiratban is az eurót kell rögzíteni.”

172. § Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.”

173. § Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.”

174. § Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:]

a) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában;”

175. § (1) Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:]

h) a nyereség jellegű kerekítési különbözetet.”

(2) Az Szt. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni a (3) bekezdés e) pontja szerint értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz – 73. § (2) bekezdés d) pontja szabályai szerinti – visszavételkori értékét.”

176. § Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:]

h) a veszteség jellegű kerekítési különbözetet.”

177. § Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni:]

b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét [forgatási célú befektetés esetén ezeket a hozamokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni];”

178. § Az Szt. 86. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:]

d) a 86. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét.”

179. § Az Szt. a 98. §-a után a következő címmel és a 98/A. §-sal egészül ki:

Sajátos szabályok

98/A. § (1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)–(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:

a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)–(5) bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;

b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható.

(4) Amennyiben a vállalkozó az (1) bekezdés előírását adott üzleti évre először alkalmazza, az adott üzleti év első napjával nyilvántartott, a 32. § (2)–(5) bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése és a 45. § (6) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást, az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot, értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, valamint valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos tételt meg kell szüntetnie (vissza kell írnia, fel kell oldania). Ezzel egyidejűleg – az 53. § (5) bekezdésében előírtaktól eltérően – a terv szerinti értékcsökkenés módosítható. Az adott üzleti év első napjával a nyilvántartott üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével, ha az meglévő részesedéshez kapcsolódik, a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani, egyéb esetben pozitív üzleti vagy cégérték esetén a terven felüli értékcsökkenés szabályai szerint, negatív üzleti vagy cégérték esetén az egyéb bevételekkel szemben kell azt megszüntetni.”

180. § Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 116. § kiegészül a következő új (2) bekezdéssel, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)–(5) bekezdés számozása (3)–(6) bekezdésre módosul:

„(1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §, és ha

a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban (ide nem értve a mentesíthető anyavállalat vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága tagjai által jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszerzett tulajdoni hányadot), vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy

b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része – akiknek részvénytársaságnál, illetve európai részvénytársaságnál összesen legalább 10%-os (egyéb vállalkozónál legalább 20%-os) mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban – legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(2) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak a mentesíthető anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy fölérendelt anyavállalatnak, ha a fölérendelt anyavállalat e törvénnyel vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletével összhangban vagy azokkal egyenértékű módon, illetve azoknak megfelelően készíti el és hozza nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentését, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem alkalmazzák a mentesíthető anyavállalatra a 119. § előírásait, és ha teljesülnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak.”

181. § (1) Az Szt. 151. §-a a következő új (8) és (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)–(11) bekezdések számozása (10)–(13) bekezdésre változik:

„(8) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek

a) regisztrálási számát,

b) nevét, születési nevét,

c) címét (irányítószám, helység, utca, házszám),

d) születési helyét és idejét,

e) anyja születési nevét,

f) igazolványa számát, az igazolvány kiadásának időpontját,

g) szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,

h) g) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

i) regisztráláshoz előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,

j) regisztrálási szakterületét, valamint

k) a regisztrálást követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.

(9) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek

a) telefonszámát,

b) elektronikus elérhetőségét,

c) könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét,

d) államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát.”

(2) Az Szt. – az (1) bekezdés szerint átsorszámozott – 151. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy regisztrálási száma, igazolványszáma, neve, címe, hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.”

182. § Az Szt. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezet végezheti.”

183. § Az Szt. 152. §-a után a következő 152/A. §-sal egészül ki:

„152/A. § A 151. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi eljárásért, valamint a 152. § (3) bekezdése szerinti akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

184. § Az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:]

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);”

185. § Az Szt. 178. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.”

XXII. Fejezet

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

186. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: kamarai tv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért – a 30. § (3) bekezdése, a 41. § (2) bekezdése, az 52. § (2) bekezdése, a 69. § (3) bekezdése, a 71. § (3) bekezdése, a 94. § (3) bekezdése, a 101. § (2) bekezdése, a 104. § (3) bekezdése és a 105. § (3) bekezdése szerinti eljárás kivételével – az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele.”

187. § A kamarai tv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott.

(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, amennyiben az (1) bekezdés szerinti megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott – a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével – az ok megjelölésével, illeték és közzétételi költségtérítés nélkül, hitelt érdemlő módon közli azt

a) a megbízója tekintetében illetékes cégbírósággal, ha a megbízója cégbíróságon bejegyzett,

b) a megbízója tekintetében illetékes egyéb hatósággal, ha a megbízója egyéb hatóságnál bejegyzett.”

188. § A kamarai tv. 193. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bizottság a 185. § (3) bekezdés szerint részére biztosított költségvetési hozzájárulás felhasználásáról – az éves munkatervében foglalt feladatok figyelembevételével – saját hatáskörben jogosult dönteni. A költségvetési hozzájárulás felhasználása során a szükséges szerződéskötési, pénzügyi és egyéb adminisztratív feladatokat a bizottság nevében a miniszter által vezetett minisztérium látja el.”

TIZEDIK RÉSZ

XXIII. Fejezet

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

189. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.”

190. § (1) Az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VII. cím), nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,”

(2) Az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,”

(3) Az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy tagjának 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.”

191. § Az Szjtv. 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben hozott határozatai ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat (végzés) elleni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. A szerencsejáték ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.”

192. § Az Szjtv. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.”

193. § Az Szjtv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és az elektronikus kaszinó működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.”

194. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség folyamatos fennállását vélelmezni kell a határidőben benyújtott meghosszabbításra irányuló kérelem jogerős elbírálásáig. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az állami adóhatósághoz. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését.”

(2) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít az állami adóhatóság részére, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között köteles gépi adathordozón benyújtani.”

195. § (1) Az Szjtv. 37. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.”

(2) Az Szjtv. 37. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.”

TIZENEGYEDIK RÉSZ

XXIV. Fejezet

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

196. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám tv.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez – a 2005. december 31. napja után született gyermekekre vonatkozóan)

b) az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait az a) pont szerinti adatszolgáltatását követő 5 munkanapon belül elektronikus úton adja át a kiutaló részére, továbbá az adóigazolványt hivatalból kiállítja és megküldi a szülőnek, valamint a kiutaló részére 5 munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

197. § Ez a törvény – a 198. §–278. §-okban foglaltak figyelembevételével – 2009. január 1-jén lép hatályba.

198. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezései – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) E törvény 257. §-ának (19) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) Az Szja tv.

a) 7. § (1) bekezdésének e törvénnyel módosított p) pontja,

b) 56. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdése,

c) 73. §-át megelőző alcímet megállapító rendelkezés és 73. §-ának e törvénnyel megállapított (6) bekezdése,

d) 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 8.6. pontja,

e) 1. számú mellékletének e törvénnyel megállapított 8.37. pontja

2009. február 1-jén lép hatályba.

199. § E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései 2009. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.

200. § (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben, a 215. §-ban, valamint a 240. §-ban foglaltak figyelembevételével – 2009. február 1. napján lépnek hatályba, amelyeket – a 215. §-ban, a 240. §-ban, valamint a 259. §-ban foglaltak figyelembevételével – ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.

(2) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 212/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott választási jog gyakorlására vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettséggel összefüggő rendelkezés e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy azt ettől az időponttól kezdődően lehet az állami adóhatóság felé teljesíteni úgy, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket legkorábban 2009. február 1. napjától kell alkalmazni.

201. § (1) E törvény Jöt.-t módosító rendelkezései – a (2)–(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 73. §-ának (12) bekezdése, 98. §-ának (12) bekezdése és 110. §-ának (10) bekezdése 2009. február 1-jén lép hatályba.

(3) A Jöt. e törvénnyel megállapított 41. §-ának (3) bekezdése, 73. §-ának (4), (6)–(7), (13) bekezdése, 83. §-ának (5) bekezdése, 106. §-ának (7) bekezdése, 128/B. §-a és 129. §-a (2) bekezdésének u) pontja 2009. július 1-jén lép hatályba.

(4) A Jöt. e törvénnyel megállapított 48/B. §-ának (2) bekezdése 2009. október 1-jén lép hatályba.

(5) A Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.

(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (5) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.

202. § A Rega tv. e törvénnyel megállapított 13. és 14. §-át azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adóvisszaigénylési kérelem benyújtása 2009. január 1. napján vagy azt követően történik.

203. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 153. §-a nem lép hatályba.

204. § (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2009. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy azokat – az Itv. e törvénnyel megállapított 16. §-a (1) és (5) bekezdése kivételével – a 2009. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. Az Itv. e törvénnyel megállapított 16. §-a (1) és (5) bekezdését az állami adóhatóság által e törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az Itv. e törvénnyel megállapított 2. §-ának (4) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 17. §-ának (2) bekezdése, 23/A. §-a, 23/C. §-a, 24. §-a, 26. §-a (1) bekezdésének l) és q) pontja, 26. §-ának (2) és (10) bekezdése, 87. §-ának (2) bekezdése, 102. §-a (1) bekezdésének k) és n)–p) pontjai e törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba azzal, hogy azokat a hatálybalépés napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott – az Itv. 23/C. §-át a hatálybalépés napját követően megkötött ügyletekhez kapcsolódó – vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

205. § (1) A Gjt. e törvénnyel megállapított rendelkezései – a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) A Gjt. e törvénnyel megállapított 2. §-ának (4) bekezdése e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(3) A Gjt. e törvénnyel megállapított 1. §-ának (1) bekezdése, valamint 17/A–17/G. §-ai 2009. február 1-jén lépnek hatályba.

206. § (1) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezései – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) E törvénynek az Art. 175. §-ának (17), (19), valamint (20)–(22) bekezdéseit megállapító rendelkezései, az Art. 1. melléklet I./B/3/a) pontjának ab) alpontját, illetőleg 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontját módosító rendelkezései, valamint e törvény 226. §-a a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.

(3) E törvénynek az Art. 56. § (1) bekezdését módosító és az Art. 56. § új (3) bekezdését megállapító rendelkezése a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1798/2003/EK (2003. október 7.) tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés módosításával egyidejűleg lép hatályba.

(4) 2009. február 1-jén lép hatályba e törvénynek az Art. 14. §-ának (1) bekezdését, 16. §-a (4) bekezdésének c) pontját, 17. §-ának (12) bekezdését, 24/A. §-ának (1), (4), (7), (11), (12) bekezdéseit, 30. §-át, 32. §-ának (1) bekezdését, 33. §-a (3) bekezdésének c) pontját, 46. §-ának (1) bekezdését, 47. §-ának (7) bekezdését, 54. §-a (5) bekezdésének b) pontját, 92. §-ának (7) bekezdéseit, 117. §-ának (4) bekezdését, 124. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (3) és (7) bekezdéseit, 154. §-át, 164. §-ának (6) bekezdését, 170. §-ának (1) és (6) bekezdéseit, 172. §-ának (3), (5) és (18)–(20) bekezdéseit módosító rendelkezése.

207. § Az Eho. 11/A. §-ának e törvénnyel megállapított (4) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

208. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben, illetve a 233. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) E törvénynek az Szt. 152. §-ának (3) bekezdését, 152/A. §-át, valamint a 178. §-ának (5) bekezdését megállapító rendelkezései a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.

209. § E törvénynek a kamarai tv.-t módosító rendelkezései a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.

210. § E törvénynek az Szjtv.-t módosító rendelkezései 2009. február 1-jén lépnek hatályba.

211. § E törvénynek a Fétám tv.-t módosító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba.

Módosító rendelkezések

212. § (1) 2009. január 1-jén az Szja tv.

1. 3. §-a 9. pontjának felvezető szövegében az „ellenérték” szövegrész helyébe az „ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is)” szövegrész, a) pontjában az „az az ár” szövegrész helyébe az „az az ellenérték (ár)” szövegrész, b) pontjában az „alkalmazott ár” szövegrész helyébe az „alkalmazott ellenérték (ár)” szövegrész,

2. 3. §-ának 19. pontjában a „7 millió forintot” szövegrész helyébe a „8 millió forintot” szövegrész,

3. 3. §-a 72. pontjának d) alpontjában az „évi 120 ezer forintot” szövegrész helyébe az „évi 180 ezer forintot” szövegrész,

4. 7. §-a (1) bekezdésének kc)–ke) alpontjaiban az „a munkáltató a magánszemély javára” szövegrész helyébe az „a munkáltató a magánszemély javára havonta” szövegrész, (2) bekezdésének d) pontjában az „önellenőrzéssel, vagy az adóhatósági adómegállapítás módosításának kezdeményezésével” szövegrész helyébe az „önellenőrzéssel” szövegrész,

5. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 1. számú melléklete 9.5.1. pontjának a) alpontjában az „a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme” szövegrész helyébe az „a magánszemély összes jövedelme az adóévben” szövegrész,

6. 40. §-nak (2) bekezdésében az „a (3)–(11) bekezdés rendelkezései szerint nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett eltartott után adóbevallásában, illetőleg az adóhatósági adómegállapításában érvényesíthet a jogosult azzal, hogy e § alkalmazásában adóbevallásnak minősül a magánszemély adójának a munkáltató által történő adómegállapítása is” szövegrész helyébe az „ a jogosult a kedvezményezett eltartott után családi kedvezményt érvényesíthet a (3)–(12) bekezdés, valamint a 42–43. §-ok rendelkezései szerint” szövegrész,

7. 44/A. §-ának (2) bekezdésében az „adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján” szövegrész helyébe az „adóbevallása alapján” szövegrész, (3) bekezdésében a „veszi figyelembe adóbevallásában a magánszemély, illetve ezen igazolásról szóló adatszolgáltatás alapján az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság” szövegrész helyébe a „kell figyelembe venni” szövegrész, az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét is” szövegrész, (5) bekezdésében az „adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján” szövegrész helyébe „adóbevallása alapján” szövegrész, az „az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti” szövegrész helyébe az „az adóbevallás szerinti” szövegrész,

8. 44/B. §-ának (1) bekezdésében a „rendelkezhet” szövegrész helyébe a „rendelkezhet – akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel – „ szövegrész, (2) bekezdésében a „számlavezetőhöz teljesíti” szövegrész helyébe a „számlavezetőhöz, vagy ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel időpontjára már megszűnt, a nyilatkozatban megjelölt címre (számlára), illetve ha a magánszemély nyilatkozattételének időpontja után a kiutalás teljesülésének időpontjáig szűnt meg, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) utalja azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető” szövegrész,

9. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „a kifizető ilyenkor az adóévet követő január 31-éig teljesítendő adatszolgáltatásában feltünteti az őstermelői igazolvány számát vagy a magánszemély regisztrációs számát is” szövegrész helyébe az „a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában” szövegrész,

10. 49. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „az egyszerűsített bevallási nyilatkozat” szövegrész helyébe az „a nemleges nyilatkozat” szövegrész, (13) bekezdésében az „5 millió forintot” szövegrész helyében az „50 millió forintot” szövegrész, (17) bekezdésében az „az adóbevallásában” szövegrész helyébe az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásban” szövegrész,

11. 49/C. §-a (7) bekezdésében az „azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék” szövegrész helyébe az „adója 25 százalék” szövegrész,

12. 50. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „8 millió forintot” szövegrész helyébe a „15 millió forintot” szövegrész, 50. §-a (4) bekezdésében és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „40 millió forintot” szövegrész helyébe a „100 millió forintot” szövegrész,

13. 76. §-a (4) bekezdésében a „lóversenyfogadásból” szövegrész helyébe a „lóversenyfogadásból, bingójátékból” szövegrész,

14. 77/C. §-ának (18) bekezdésében az „500 ezer forintot” szövegrész helyébe az „1 millió forintot” szövegrész,

15. 78/A. §-ának (3) bekezdésében a „számának feltüntetésével szolgáltat adatot – az adóévet követő január 31-éig – a kifizetésről az adóhatóságnak” szövegrész helyébe a „számának vagy a regisztrációs számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak” szövegrész, a (4) bekezdésben az „esetén –, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával – az adóévben” szövegrész helyébe „esetén az adóévben” szövegrész, a „jövedelme, feltéve” szövegrész helyébe a „jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve” szövegrész, az „a tényt nyilatkozatában” szövegrész helyébe az „a tényt a nyilatkozatban” szövegrész, a (6) bekezdésben az „az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot” szövegrész helyébe az „a nemleges nyilatkozatot” szövegrész, az „önadózás esetén adóbevallásában, egyébként a munkáltatói adómegállapításának, vagy az adóhatósági adómegállapítás érdekében tett nyilatkozatának kiegészítéseként” szövegrész helyébe az „adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében” szövegrész, a (7) bekezdésben az „adott nyilatkozat” szövegrész helyébe az „adott nemleges nyilatkozat” szövegrész,

16. 1. számú mellékletének 1.1. pontjában a „lakbér-hozzájárulás” szövegrész helyébe a „lakbér-hozzájárulás, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj” szövegrész, 3.3 pontjában a „megszerzett bevétel” szövegrész helyébe a „megszerzett bevétel, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj” szövegrész,

17. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 6. pontjában az „a munkáltató által” szövegrész helyébe az „a kifizető által” szövegrész,

18. 6. számú melléklete I. fejezetének c) pontjában a „2 litert meghaladó” szövegrész helyébe a „0,5 litert elérő” szövegrész, II/C. fejezetének 1. pontjában az „Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből TEÁOR 02.04401 10 4403-ból is” szövegrész helyébe az „Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei” szövegrész

19. 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezete 2. pontjának o) alpontjában a „tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget” szövegrész helyébe „tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget” szövegrész

lép.

(2) 2009. február 1-jén az Szja tv.

1. 3. §-ának 10. pontjában a „szükséges utazást” szövegrész helyébe a „szükséges utazást; továbbá az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét)” szövegrész,

2. 49/B. §-a (13) bekezdése b) pontjának 1. alpontjában az „azzal, hogy” szövegrész helyébe a „feltéve, hogy” szövegrész, az „egyéni vállalkozónak” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó” szövegrész, a „cégautó adót kell fizetnie” szövegrész helyébe a „cégautó adót fizet” szövegrész, 2. alpontjában az „az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti” szövegrész helyébe az „a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják” szövegrész,

3. 3. számú melléklete IV. A járművek költsége fejezetének 1. pontjában a „költségelszámolási módszertől nem térhet el” szövegrész helyébe a „költségelszámolási módszertől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is – nem térhet el” szövegrész, 6. pontjában az „az év első és utolsó napján a” szövegrész helyébe az „az üzemi célú futás kezdő és záró” szövegrész,

4. 11. számú melléklete III. A járművek költsége fejezete 1. pontjában az „üzemi jármű” szövegrész helyébe az „üzemi célú jármű (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják)” szövegrész, a „költségelszámolási módszertől nem térhet el” szövegrész helyébe a „költségelszámolási módszertől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is – nem térhet el” szövegrész, 5. pontjában az „A 2. pontban” szövegrész helyébe az „Az 1. pontban” szövegrész, 8. pontjában az „a 2. pontban” szövegrész helyébe az „az 1. pontban” szövegrész, 9. pontjában az „az év első és utolsó napján a” szövegrész helyébe az „az üzemi célú futás kezdő és záró” szövegrész, a „magánszemély munkáltatója” szövegrész helyébe a „magánszemélynek kifizető” szövegrész,

lép.

213. § (1) 2008. január 1-jétől alkalmazhatóan a Tao. 1. számú mellékletének 14. pontjában az „a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében” szövegrész helyébe a „a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében” szövegrész lép.

(2) 2008. január 1-jétől alkalmazhatóan a Tao. 5. számú mellékletének 4. és 5. pontjában az „illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság” szövegrész lép.

214. § 2009. február 1-jén az egyszerűsített vállalkozói adóról 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva)

a) 4. §-a (6) bekezdésében „A bizonylatot, a nyilvántartást” szövegrész helyébe „A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást” szövegrész lép,

b) 16/A. §-ának (1) bekezdésében az „(ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után,” szövegrész helyébe az „(ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt) után,” szövegrész lép,

c) 17. §-a (3) bekezdésében „Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautó-adó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó” szövegrész helyébe „Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó” szövegrész lép,

d) 18. §-a (4) bekezdésében „az adóévben nem terheli a cégautóadóval, valamint – a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján – az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és” szövegrész helyébe „az adóévben nem terheli – a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján – az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és” szövegrész lép.

215. § (1) 2009. január 1. napján az Áfa tv.

a) 3. §-ának b) pontjában a „termékek különös” szövegrész helyébe a „termékek forgalmazásának különös” szövegrész, valamint

b) 107. §-ának (5) bekezdésében a „törvényben kihirdetett” szövegrész helyébe a „törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett” szövegrész

lép.

(2) 2009. február 1. napján az Áfa tv.

a) 85. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a „nyilvántartott tagsággal” szövegrész helyébe a „tagsággal” szövegrész,

b) 85. §-a (1) bekezdésének n) pontjában a „közszolgáltató” szövegrész helyébe a „közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy, szervezet” szövegrész,

c) 127. §-a (1) bekezdésének ca) alpontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „okirat” szövegrész,

d) 165. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „163. § a) pontjában” szövegrész helyébe a „163. § (1) bekezdésének a) pontjában” szövegrész,

e) 169. §-ának g) pontjában a „163. § a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész,

f) 210. §-ának (2) bekezdésében az „együttes ellenértéke” szövegrész helyébe az „együttes ellenértéke (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)” szövegrész, valamint

g) 217. §-ának (2) bekezdésében a „(a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)” szövegrész helyébe a „(ezen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)” szövegrész

lép.

216. § (1) E törvény kihirdetését követő napon a Jöt. 117. §-a (5) bekezdése első mondatában a „b) és c) pontja” szövegrész helyébe „b) vagy c) pontja” szövegrész, 119. §-ának (12) bekezdésében a „(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(11) bekezdés” szövegrész, (14) bekezdésében az „Art. 103. § (3), (5)–(7) bekezdésének” szövegrész helyébe az „Art. 103. § (8)–(9) bekezdésének” szövegrész, az „Art. 103. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „Art. 103. § (8) bekezdése” szövegrész, 132. §-ában a „2008. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2011. március 31-éig” szövegrész lép.

(2) 2009. január 1-jével a Jöt. 7. §-a 1. pontjának d) alpontjában a „legkésőbb 5 munkanappal” szövegrész helyébe a „legkésőbb 3 munkanappal” szövegrész, 43. §-a (6) bekezdésének b) pontjában és 104. §-a (15) bekezdésének b) pontjában a „vagy az adóhatóság” szövegrész helyébe a „vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság” szövegrész, 47/A. §-ának (1) bekezdésében a „Közösség területére delegált diplomáciai és konzuli képviselet” szövegrész helyébe a „diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet” szövegrész lép.

217. § 2009. január 1. napján a Rega tv. 10/A. §-a (2) bekezdésének harmadik mondatában az „A nyilatkozat” szövegrész helyébe az „Az indítvány” szövegrész lép.

218. § (1) 2009. január 1-jén a Vtv. 7/A. §-ának d) pontjában az „az eljáró vámhatóság felettes szervének” szövegrész helyébe a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának” szövegrész lép.

(2) 2009. január 1-jén a Vtv. 1. §-a (3) bekezdésének 7. pontjában az „Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelet” szövegrész helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet (a továbbiakban: 485/2008/EK tanácsi rendelet)” szövegrész, 7. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában és 7/K. §-ában a „4045/89/EGK rendelet” szövegrész helyébe a „485/2008/EK tanácsi rendelet” szövegrész, 7/A. §-ának e) pontjában „Európai Mezőgazdasági és Orientációs Garancia Alap Garancia Részlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 4045/89/EGK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „a 485/2008/EK tanácsi rendelet” szövegrész lép.

219. § 2009. január 1-jén a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „vámhivatal” szövegrész helyébe a „vámhatóság” szövegrész lép.

220. § 2009. január 1-jén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. §-ának (2) bekezdésében a „vámhivatal” szövegrész helyébe „vámhatóság” szövegrész lép.

221. § 2009. január 1-jén a VPtv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből (EMOGA)” szövegrész helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA)” szövegrész lép.

222. § 2009. január 1-jén a Htv. 13/A. §-ának (1) bekezdésében a „(2)–(6)” szövegrész helyébe a „(2)–(7)” szövegrész, 2. számú mellékletének 6.1. pontjában a „kiadását” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését” szövegrész lép, a 3. számú mellékletében a 2007. évi CXXVI. törvény 6. számú mellékletének 2. pontjával beiktatott 6. pont számozása 7. pontra változik.

223. § 2009. július 1-jén a Htv. 52. § 31. pontjának c) pontjában és 3. számú melléklete 2.2. pontjának felvezető szövegében a „közüzemi szolgáltató” szövegrészek helyébe az „egyetemes szolgáltató” szövegrész lép, egyidejűleg a 3. számú melléklet 2.2. pontjának a) alpontjában a „vagy közüzemi” szövegrész hatályát veszti.

224. § (1) 2009. január 1-jén az Itv. 32. § (1) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, a 32. § (2) bekezdésében a „ügyfél lakóhelye” szövegrész helyébe az „ügyfél lakóhelye, székhelye” szövegrész, a 73. §-ának (3) bekezdésében a „határozata ellen benyújtott fellebbezés” szövegrész helyébe a „határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás” szövegrész, a 76. §-ának (3) bekezdésében a „közlekedési igazgatási hatósági (okmányirodai)” szövegrész helyébe az „okmányirodai” szövegrész lép.

(2) E törvény kihirdetését követő 45. napon az Itv. 12. §-ának (4) bekezdésében „Gépjármű, pótkocsi” szövegrész helyébe „Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának” szövegrész lép, a 18. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „tulajdonának, haszonélvezetének” szövegrész helyébe a „tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának” szövegrész, a 26. §-ának (5) bekezdésében az „a qb)–qd)” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés qb–qe) pontjai szerinti” szövegrész lép.

225. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art.

a) a 16. §-ának (4) bekezdésében a „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe a „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész,

b) a 31. §-a (5) bekezdésének második mondatában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, feltéve, hogy” szövegrész helyébe a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, feltéve, hogy” szövegrész,

c) a 43. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a „adóként” szövegrész helyébe a „adónként” szövegrész,

d) a 46. §-ának (4) bekezdésében az „adóévet követő év január 31-éig” szövegrész helyébe az „adóévet követő év február 15-ig” szövegrész,

e) az 57. §-a (1) bekezdés f) pontja utolsó mondatában a „az igazgatási együttműködést szabályozó európai közösségi rendelet” szövegrész helyébe a „a 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete” szövegrész,

f) a 85/A. §-a (3) bekezdésében a „behajthatatlanság címén törölt” szövegrész helyébe a „behajthatatlanság címén nyilvántartott” szövegrész,

g) a 116. §-ának (4) bekezdésében a „körülményekhez képest eltérést állapít meg” szövegrész helyébe a „körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg” szövegrész,

h) a 160. §-a (5) bekezdésének c) pontjában az „engedélyezését e törvény kizárja” szövegrész helyébe az „engedélyezését törvény kizárja” szövegrész,

i) a 175. §-át megelőző alcímben a „Nyomtatványok” szövegrész helyébe a „Nyomtatványok, elektronikus űrlapok, adóügyek elektronikus intézése, felhatalmazás rendeletalkotásra” szövegrész,

j) a 175. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet” szövegrész helyébe a „teljesítéséhez nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresíthet” szövegrész,

k) a 175. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „gépi adathordozón is teljesíthető” szövegrész helyébe az „elektronikus úton is teljesíthető” szövegrész,

l) a 178. §-ának 10. pontjában a „gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, fióktelep, egyesülés, szövetkezet,” szövegrész,

m) az 1. számú melléklet I/B/2/a) pontjában a „adóévet követő év február 15-éig” szövegrész helyébe a „adóévet követő év február 25-éig” szövegrész,

n) az 1. számú melléklet I/B/5 pontjában a „adóévet követő év február 15-éig” szövegrész helyébe a „adóévet követő év február 25-éig” szövegrész,

o) a 2. számú melléklet I/Határidők/1/B pontjának d) alpontjában a „adóévet követő év február 15-éig” szövegrész helyébe a „adóévet követő év február 25-éig” szövegrész,

p) a 2. számú melléklet I/Határidők/2/a) pontjának utolsó francia bekezdésében a „adóévet követő év február 15-éig” szövegrész helyébe a „adóévet követő év február 25-éig” szövegrész,

q) a 3. számú melléklet G/4. pontjában a „a jármű tulajdonjogának bejegyzésére, annak változására” szövegrész helyébe a „a jármű tulajdonjogának, üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására” szövegrész, illetőleg „a járműtulajdonos” szövegrész helyébe a „a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja” szövegrész,

r) a 3. számú melléklet G/6. pontjában a „az alábbi tartalommal adatot szolgáltat” szövegrész helyébe „az alábbi tartalommal – elektronikus úton – adatot szolgáltat” szövegrész,

s) a 3. számú melléklet J) pontjában az „adóévet követő év január 31-éig” szövegrész helyébe az „adóévet követő év február 15-ig” szövegrész

lép.

(2) 2009. február 1-jén az Art. 24/A. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül” szövegrész helyébe a „határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül” szövegrész, illetőleg a „határozat jogerőre emelkedésének napját követő” szövegrész helyébe a „határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő” szövegrész lép.

226. § E törvény kihirdetését követő napon az Art. 54. § – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 49. §-ával megállapított – (12) bekezdésének számozása (13) bekezdésre módosul.

227. § 2009. január 1-jén a Tbj.

a) 4. §-a u) pontjának 1. alpontjában az „élő” szövegrész helyébe „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező” szöveg,

b) 16. §-a (1) bekezdésének i) pontjában „a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú” szövegrész helyébe „a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú” szöveg,

c) 16. §-a (1) bekezdésének o) pontjában a „szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki” szövegrész helyébe a „szociálisan rászorult” szöveg,

d) 26. §-a (9) bekezdésben a „nyugdíjjárulék- (tagdíj-)” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék (tagdíj) és egészségbiztosítási járulék” szöveg,

e) 30/A. §-ának (2) bekezdésében „a hétmillió forintot” szövegrész helyébe „az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt” szöveg, „A hétmillió forintos bevételi összeghatár” szövegrész helyébe „Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár” szöveg,

f) 54. §-ának (2) bekezdésében a „biztosítási jogviszony” szövegrész helyébe a „biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság” szöveg

lép.

228. § 2009. január 1-jén az Eho.

a) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „2. § (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában” szövegrész helyébe az „51/C. §-ában” szöveg,

b) 6. §-ának (2) bekezdésében „a (3) bekezdés a)–d) pontjában” szövegrész helyébe „a (3) bekezdés a)–d) pontjában és a (4) bekezdésben” szöveg,

lép.

229. § 2009. január 1-jén az Szht.

a) 4. §-ának (9) bekezdésében a „tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig” szövegrész helyébe a „tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig” szövegrész,

b) 6. §-a (1) bekezdésében az „adóévet követő év második hónap 15. napjáig” szövegrész helyébe az „adóévet követő év második hónap 25. napjáig” szövegrész,

c) 6. §-a (5) bekezdésében a „tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig” szövegrész helyébe a „tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig” szövegrész

lép.

230. § 2009. január 1. napján az Öpt.

a) 2. § (4) bekezdésének a) pontjában a „személy” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozó” szövegrész lép,

b) 11. §-ának (2) bekezdésében a „tagsági okiratként” szövegrész helyébe a „vagy a tagsági okiratot” szövegrész lép,

c) 45. §-ának (2) bekezdése a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt” szövegrészt követően az „(a továbbiakban: Ctv.)” szövegrésszel egészül ki,

d) 50. §-ának (2) bekezdésében az „a 2. § (7) bekezdés ce) pontjában” szövegrész helyébe az „az 50/B. § (2) bekezdésében” szövegrész lép,

e) 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában a „20000 forint” szövegrész helyébe az „a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér harminc százaléka” szövegrész lép.

231. § 2009. január 1. napján az Mpt.

a) 2. §-ának (3) bekezdése az „1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.),” szövegrészt követően az „a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.),” szövegrésszel egészül ki,

b) 4. §-a (2) bekezdésének y) pontjában a „meghatározott személyek” szövegrész helyébe a „megjelölt közeli hozzátartozó” szövegrész lép,

c) 29. §-ának (7) bekezdése a „Ha a tagnak” szövegrészt követően az „a törvényes öröklés rendje szerint” szövegrésszel egészül ki,

d) 44. §-ának (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés” szövegrész lép,

e) 44. §-ának (5) bekezdése a „székhelyében,” szövegrészt követően az „a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában,” szövegrésszel egészül ki,

f) 69. §-ának (11) bekezdésében az „elszámolni” szövegrész helyébe a „számolni” szövegrész lép,

g) 76. §-ának (1) bekezdésében a „Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti „letétkezelés kollektív befektetések részére” szolgáltatás” szövegrész helyébe a „Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti „letétkezelés” szolgáltatás” szövegrész lép.

232. § 2009. január 1. napján az Szjftv. 5. § (5) bekezdésének b) pontjában az „adóhatósági adómegállapítást” szövegrész helyébe az „egyszerűsített bevallást” szövegrész lép.

233. § (1) 2009. január 1-jén az Szt. 17. §-ának (2) bekezdésében a „96–98. §-ok” szövegrész helyébe a „96–98/A. §-ok” szövegrész, az Szt. 20. §-ának (4) bekezdésében a „legalább 75%-ban” szövegrész helyébe a „több mint 50%-ban” szövegrész, az Szt. 151. §-ának – e törvény 181. §-a (1) bekezdésével átsorszámozott – (11) bekezdésében a „(8) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(10) bekezdésben” szövegrész lép.

(2) 2009. január 1-jén az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésében a „jövedéki adó” szövegrész helyébe a „jövedéki adó, termékdíj” szövegrész, az Szt. 116. §-ának – e törvény 180. §-ával átsorszámozott – (3)–(6) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(1)–(2) bekezdés” szövegrész, az Szt. 124. §-a (9) bekezdésében az „52. § (4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „e törvénynek” szövegrész, az Szt. 155. §-ának (10) bekezdésében „a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény” szövegrész helyébe „a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény” szövegrész, az Szt. 167. §-ának (2) bekezdésében és 168. §-ának (1) bekezdésében az „egyszerűsített” szövegrész helyébe az „egyszerűsített adattartalmú” szövegrész, valamint az Szt. 177. §-ának (15) bekezdésében az „Szt.” szövegrész helyébe az „e törvény” szövegrész lép.

(3) 2010. január 1-jén az Szt. 20. §-ának (4) bekezdésében a „több mint 50%-ban” szövegrész helyébe a „több mint 25%-ban” szövegrész lép.

234. § 2009. február 1-jén az Szjtv.

a) 12. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „pénzmosás” szövegrész helyébe „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása” szövegrész,

b) 29. §-ának (2) bekezdésében a „100 millió Ft” szövegrész helyébe „50 millió forint” szövegrész

lép.

235. § E törvény kihirdetését követő 45. napon a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése a) pontjában a „30%-a” szövegrész helyébe a „12%-a” szövegrész, ba) pontjában a „k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként az ipari – élelmiszeripar nélküli – belföldi értékesítés árindexével növekszik” szövegrész helyébe a „k: korrekciós tényező, melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként 0,24-gyel növekszik” szövegrész, bb) pontjában a „30%-a” szövegrész helyébe a „12%-a”, a „30%-ot” szövegrész helyébe a „12%-ot” szövegrész lép.

236. § 2009. január 1-jén a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete A közoktatás információs rendszere alcímen belül a következő új 7. ponttal egészül ki:

„7. A közoktatási információs rendszer a 6.6 pontban meghatározottakon túl tartalmazza továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához, kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek, így a tanuló nemét, a fényképét, az igénybe vett szolgáltatást, az oktatás munkarendjét, a társadalombiztosítási azonosító jelét.”

237. § 2008. december 31-én a Pmt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel.”

Hatályon kívül helyező rendelkezések

238. § (1) 2009. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv.

1. 16. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata,

2. 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja, valamint (5) bekezdése,

3. 44/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „vagy az adóhatósági adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat” szövegrész,

4. 71. §-a és az azt megelőző cím,

5. 1. számú mellékletének 9.5.4. pontja.

(2) 2009. február 1-jén hatályát veszti az Szja tv.

1. 16. §-a (4) bekezdésének negyedik mondata,

2. 69. §-a (1) bekezdésének ma) alpontja, n) pontja, (2) bekezdésében a „– kivéve a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelmet –” szövegrész, (12) bekezdésében az „úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében a díjköteles útszakaszon megtett út hosszából a magáncélú utazás arányával, telefonszolgáltatás esetében” szövegrész és az „A magáncélú utakra vonatkozó útnyilvántartás hiányában a bérlet árának 50 százaléka számít a magáncélú használat értékének.” szövegrész,

3. 70. §-a,

4. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 2. pontja,

5. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezete 2. pontjának b) alpontjában az „a cégautó adó megfizetésére tekintettel, illetőleg” szövegrész, III. A járművek költségek fejezetének 2. pontja, 4. pontja, 8. pontjában az „a 3. és 4. pont rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerű alkalmazásával” szövegrész és 9. pontjának utolsó mondata.

239. § 2009. január 1-jén hatályát veszti az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 302. §-ának (7) bekezdése, valamint a 303. §-ának (8)–(9) bekezdése.

240. § 2009. január 1. napján az Áfa tv. 262. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint 263–266. §-ai hatályukat vesztik.

241. § (1) 2009. január 1-jével a Jöt. 37. §-ának (9) bekezdése, 42. §-a (8) bekezdésének első mondatában a „belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált” szövegrész, 47/A. §-ának (4) bekezdésében az „a Közösség területén működő,” szövegrész, 73. §-ának (13) bekezdése, valamint 114. §-a (2) bekezdésének k) pontja hatályát veszti.

(2) 2009. február 1-jével a Jöt. 117. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(3) 2009. július 1-jével a Jöt. 129. §-ának (2) bekezdése c) pontjában a „módjára és technikai feltételeire,” szövegrész és f) pontjában a „módjának és technikai feltételeinek,” szövegrész, valamint 129. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(4) 2009. október 1-jével a Jöt. 22. §-ának (2) bekezdésében és 25. §-ának (2) bekezdésében az „– vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben –” szövegrész, 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 26. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 31. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 35. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét, valamint” szövegrész hatályát veszti.

(5) A Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „illetve amennyiben legalább 4,8 térfogatszázalék bioetanolt – közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában – tartalmaz, 103 500 Ft/ezer liter,” szövegrész, 52. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „illetve amennyiben legalább 4,8 térfogatszázalék biodízelt tartalmaz, 85 000 Ft/ezer liter,” szövegrész 2015. január 1-jével hatályát veszti.

242. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 435. §-ának (3) bekezdése a Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja hatálybalépésének napján hatályát veszti.

243. § 2009. július 1-jével az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 10. §-ának (3) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszter” és az „együttes” szövegrész hatályát veszti.

244. § 2009. január 1. napján a Rega tv. 20. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

245. § 2009. január 1-jén hatályát veszti a Vtv. 15. §-ának (6) bekezdése.

246. § 2009. január 1-jén a Htv. 42. §-a (5) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

247. § (1) E törvény kihirdetését követő 45. napon az Itv. 26. §-ának (7) és (8) bekezdése hatályát veszti.

(2) 2009. július 1-jén az Itv. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van,” szövegrész, továbbá az Itv. 76. §-ának (1) bekezdésében az „– amennyiben erre lehetőség van –” szövegrész hatályát veszti.

248. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art.

1. a 13. §-ának (2) bekezdése,

2. a 16. §-a (4) bekezdésének második mondata,

3. a 17. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „[24. § (8) bekezdése]” szövegrész,

4. a 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „adatszolgáltatás alapján adóhatósági adómegállapítás útján,” szövegrész,

5. a 26. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „, illetőleg az adóhatóság (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás)” szövegrész,

6. a 31. §-a (5) bekezdésének első mondata,

7. a 33. §-a (9) bekezdésének c) pontja,

8. a 43. §-a (8) bekezdésében a „állami és az önkormányzati” szövegrész,

9. az 50. §-a (4)–(5) bekezdései,

10. a 60. §-a (1) bekezdésének f) pontja,

11. a 65. §-ának (2) bekezdése,

12. a 85/A. §-a (4) bekezdésének első mondatában az „adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági vagy” szövegrész,

13. a 85/A. §-a (4) bekezdésének harmadik mondatában az „, illetőleg nem jelentette be, hogy az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás választása útján teljesíti adókötelezettségét” szövegrész,

14. a 135. §-a (4) bekezdésében az „, illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás” szövegrész,

15. a 141. §-a (3) bekezdésében „a súlyosítási tilalom szabályaira is figyelemmel” szövegrész,

16. a 160. §-ának (2) bekezdése,

17. a 161. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata,

18. a 168. §-a (3) bekezdésének második mondata,

19. a 172. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „, igazolatlan eredetű árut forgalmaz” szövegrész,

20. a 175. §-a (2) bekezdésének második mondata,

21. a 175. §-a (3) bekezdésének első mondatában a „továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat,” szövegrész,

22. a 175. §-a (12) bekezdésének c) pontja,

23. az 1. számú melléklet I/B/2 pontjában a „, és az adóévről készült éves beszámolóját az adóhatósághoz benyújtania” szövegrész,

24. a 3. számú melléklet A/II. pontjában a „, gépi adathordozón április 20-áig” szövegrész,

25. a 3. számú melléklet B. pont második bekezdésében a „vagy gépi adathordozón” szövegrész,

26. a 3. számú melléklet D/I./4. pontjában a „vagy gépi adathordozón,” szövegrész,

27. a 3. számú melléklet I. pontjában a „vagy gépi adathordozón” szövegrész,

28. a 3. számú melléklet J. pontjában a „vagy gépi adathordozón” szövegrész,

29. a 6. számú melléklet 1. pontjában a „, és ezzel egyidejűleg az adóévről készült éves beszámolóját elektronikusan az adóhatósághoz benyújtja” szövegrész,

30. a 7. számú melléklet 1. pontjában a „vagy gépi adathordozón” szövegrész,

31. a 7. számú melléklet 3. pontjában a „vagy gépi adathordozón” szövegrész

hatályát veszti.

249. § 2009. január 1-jén hatályát veszti a Tbj.

a) 2. §-ának (3) bekezdésében a „, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettségük” szövegrész,

b) 4. §-ának k) pontjában „az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész,

c) 8. §-ának d) pontja,

d) 11. §-a b) pontjának ba) alpontja,

e) 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész,

f) 26. §-a (9) bekezdésének második mondata,

g) 44/A. §-ának (2) bekezdésében az „és a hadigondozotti pénzellátásban” szövegrész,

h) 44/A. §-ának (4) bekezdésében a „folyósításának beszüntetése” szövegrész,

i) 52. §-ának (8) bekezdése.

250. § (1) 2009. január 1-jén hatályát veszti az Eho.

a) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „, illetőleg 35” szövegrész,

b) 11. §-a (8) bekezdésének negyedik mondata.

(2) 2009. február 1-jén hatályát veszti az Eho. 4. §-ának (2) bekezdése.

(3) 2010. január 1-jén hatályát veszti az Eho. 3. §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében a „, bevallási kötelezettség alá tartozó” szövegrész.

251. § 2009. január 1. napján az Öpt. 40. §-ának (7) bekezdésében az „, egyidejűleg a Felügyeletnek elektronikus adatszolgáltatás útján megküldeni” szövegrész hatályát veszti.

252. § 2009. január 1. napján hatályát veszti az Szjftv.

a) 1. § (1) bekezdésének b) pontja,

b) 1. § (2) bekezdésében a „vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításában” szövegrész,

c) 1. § (3) bekezdésében a „vagy az azt helyettesítő adómegállapításban” szövegrész,

d) 2. § (3) bekezdésének második mondata,

e) 3. § (1) bekezdésében a „vagy az azt helyettesítő adómegállapításban” szövegrész,

f) 7. § (1) bekezdés f) pontja.

253. § 2009. január 1-jén az Szt. 54. §-ának (9) bekezdésében az „, a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számításáról szóló” szövegrész hatályát veszti.

254. § 2009. január 1-jén a kamarai tv. 33. §-ának (5) bekezdésében és 74. §-ának (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Közlönyben és” szövegrész, a kamarai tv. 114. §-ának (5) bekezdésében a „, valamint a területi szervezetek elnökei” szövegrész hatályát veszti.

255. § 2009. február 1-jén az Szjtv. 26. §-a (10) bekezdésének c) pontja hatályát veszti.

256. § (1) E törvény 1. §–196. §-ai, a 212. §–255. §-ai, a 278. §-a, az 1–7. számú mellékletei 2015. január 2-án hatályukat vesztik.

(2) E § (1) bekezdése és ezen bekezdés 2015. január 3-án veszti hatályát.

Átmeneti rendelkezések

257. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(19) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az adóhatósági közreműködéssel benyújtandó egyszerűsített bevallásra, az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtandó bevallásra, valamint a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó rendelkezéseit a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.

(3) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 44/B. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezését a 2008. évre vonatkozó rendelkezési jogosultság gyakorlásánál is alkalmazni lehet.

(4) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 3.3. pontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően adományozott díjjal összefüggő adókötelezettségre is alkalmazni lehet.

(5) Az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján tandíj, felnőttképzés díja címén halasztott adókedvezményre jogosult magánszemély – ide nem értve, amikor a magánszemély az említett rendelkezéseket módosító törvények átmeneti szabálya alapján érvényesíthet adókedvezményt – az Szja tv. 2009. január 1-jétől hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján jogosult halasztott kedvezmény-alap figyelembevételére képzési költségeinek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített.

(6) Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény esetén, ha 2008. december 31-ét követően a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély neki felróható okból nem teljesíti, akkor az e szerződés alapján a megelőző három évre érvényesített külön kedvezmény kétszeresét az adott évről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie. Nem keletkezik visszafizetési kötelezettség azonban, ha a szerződésből eredő kötelezettség teljesítése a magánszemély halála miatt hiúsul meg, illetve, ha egyébként a teljesítés meghiúsulása a magánszemélynek nem felróható, így különösen, ha arra a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt kerül sor.

(7) Az Szja tv. 2009. január 1-je előtt hatályos 42. §-a alapján érvényesített biztosítási kedvezmény esetén a § (3)–(4) bekezdését 2008. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(8) Ha a magánszemély a 2008. évi adót csökkentő több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:

1. áthúzódó lakáscélú kedvezmény,

2. személyi kedvezmény,

3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye,

4. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára történő befizetés kedvezménye,

5. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára történő befizetés kedvezménye,

6. a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés kedvezménye,

7. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként történő befizetés kedvezménye,

8. a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) kedvezménye,

9. a magánszemély hallgatói jogviszonyának (felnőttképzésben való részvételének) az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett képzési költségből halasztott kedvezmény,

10. a közcélú adomány, tartós adományozás céljára történt befizetés kedvezménye,

11. biztosítások kedvezménye,

12. őstermelői kedvezmény,

13. családi kedvezmény,

14. egyéb.

(9) Az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének e törvénnyel módosított f) pontját, valamint e törvénnyel módosított (16) bekezdését kell alkalmazni az Szja tv. 49/B. §-ának 2008. december 31-én hatályos (6) bekezdésének f) pontja és (16) bekezdése szerint lekötött számlakövetelésre, illetőleg annak még fel nem oldott részére azzal, hogy a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevétel-csökkentés érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtásának évét kell tekinteni.

(10) Az Szja tv. 49/B. §-ának e törvénnyel módosított (21) és (22) bekezdését kell alkalmazni az Szja tv. 49/B. §-ának 2008. december 31-én hatályos (21) és (22) bekezdésének rendelkezésében említett összegre azzal, hogy a nyilvántartásba vétel kezdő évének a 2009. évet kell tekinteni.

(11) Az Szja tv. 49/C. §-ának e törvénnyel módosított (7) bekezdésének rendelkezését a 2008. évre megállapított vállalkozói osztalékalapra is alkalmazni lehet.

(12) Ha a magánszemély 2006. szeptember 1-je előtt megszerzett befektetési jegyet 2007. december 31-ét követően tőzsdei ügylet keretében ruház át, az ellenértékként megszerzett bevételre az Szja tv. 65. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni lehet.

(13) A 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 4.12. pontját.

(14) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított p) pontban foglaltakat a pa)–pb) alpontban említett esetben

a) a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;