b) a 2005. december 31. után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a rendelkezéstől eltérően az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.
(15) Az Szja tv. 56. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni.
(16) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 1.1. pontjának rendelkezését az e törvény hatálybalépését megelőzően, 2006. december 31-ét követően megszerzett, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíjra is alkalmazni lehet.
(17) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény 63. §-a 2007. június 30-án hatályos (2) bekezdésének rendelkezése alapján a magánszemély adókedvezményt utoljára a 2009. évi adója terhére érvényesíthet.
(18) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 302. §-ának e törvénnyel hatályon kívül helyezett (7) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni a 2008. évről benyújtandó adóbevallásban sem.
(19) Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a társas vállalkozás magánszemély tagjának a megállapítás évében kifizetett osztalékából – feltéve, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténik – a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összeg után – tagi kölcsön adóévben történő elengedése esetén – az a)–f) pont szerint lehet az adókötelezettséget meghatározni.
a) Ki kell számítani a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összes osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az osztalékra jogosult tag vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában rájutó részt.
b) A megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerint megállapított összeggel megegyező rész adója 10 százalék.
c) Az Szja tv. 66. §-a szerinti adó alapja a tag számára a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerinti összeggel csökkentett rész.
d) A kifizető az a)–c) pont szerint az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül állapítja meg, és a c) pont szerinti adóalap adójától elkülönítve a b) pont szerinti adóról külön igazolást ad a tagnak.
e) A b) pont szerinti adóra választható, hogy
ea) az adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig a magánszemély fizeti meg, vagy
eb) a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti,
azzal, hogy a c) pont szerinti osztalékrészre egyebekben a 66. § rendelkezését kell alkalmazni.
f) A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján az a) pont szerinti adóalapot és a b) pont szerinti adót a c) pont szerinti adóalaptól és annak adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
g) Az a)–f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető.
(20) A társas vállalkozás (19) bekezdés szerinti tagi kölcsön elengedéséből származó vagyonszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.
258. § (1) E törvénynek Kjtv.-t módosító rendelkezéseit – a (2) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Kjtv. 2. §-ának (5) bekezdése e törvénnyel megállapított b) pontjának rendelkezését a 2008. évi adóelőleg fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell.
259. § Azokban az esetekben, amelyekben az utas által az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele 2009. február 1. napját megelőzően történt, és az utazásszervezési szolgáltatás nyújtásának teljesítése 2009. január 31. napját követi, utasnak 2009. február 1. napjától kezdődően is azt kell tekinteni, aki (amely) az Áfa tv. 2009. január 31. napján hatályos 206. § (1) bekezdésének c) pontja szerint minősül utasnak.
260. § A Vtv. e törvénnyel megállapított 48. §-ának (5) bekezdését és 56. §-ának (7) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára előnyösebb.
261. § (1) E törvénynek az Art. 24/A. §-a (1) bekezdésének e) pontját és a 24/A. §-ának (11) bekezdését beiktató rendelkezését azokban az adóügyekben kell alkalmazni, amelyekben az első üzletlezárásra, tevékenység-felfüggesztésre 2009. február 1-jét követően kerül sor.
(2) E törvénynek az Art. 24/A. §-a (1) bekezdésének f) pontját és a 24/A. §-ának (12) bekezdését beiktató rendelkezését 2009. február 1-jét követően esedékes adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségre, illetve 2009. február 1-jét követően benyújtandó bevallásra kell alkalmazni.
262. § A munkáltatói adómegállapítás e törvénnyel módosított Art. 27. §-ának, valamint az egyszerűsített bevallás e törvénnyel módosított Art. 28–28/A. §-ának rendelkezései 2009. január 1-jétől lépnek hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket a törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.
263. § E törvénynek az Art. 92. §-ának (7) bekezdését megállapító rendelkezését, 2009. február 1-jét követően indult adóellenőrzések vonatkozásában kell alkalmazni.
264. § E törvénynek az Art. új 133/A. §-át megállapító rendelkezését az adózó az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra bevallott adófizetési kötelezettsége tekintetében is alkalmazhatja.
265. § E törvénynek az Art. 164. §-ának (6) bekezdését módosító rendelkezését 2009. február 1-jét követően végrehajthatóvá vált adótartozások vonatkozásában kell alkalmazni.
266. § E törvénynek az Art. 175. §-ának (20)–(22) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseit, e bekezdések hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
267. § (1) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőlegfizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(3) A 2007. december 31-ig terjedő adómegállapítási időszakokra vonatkozó adóhatósági adómegállapításokra az adómegállapítás évében hatályos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az Art. 1. számú mellékletének I/B/2/a) pontját, az Art. 1. számú mellékletének I/B/5. pontját, az Art. 2. számú mellékletének I/Határidők/1/B pontjának d) alpontját, valamint az Art. 2. számú mellékletének I/Határidők/2/a) pontjának utolsó francia bekezdését módosító rendelkezéseit a 2008. évi adóévre vonatkozó bevallási és befizetési kötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.
268. § E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
269. § (1) E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény 146. §-ának (2) bekezdését és 250. §-ának (3) bekezdését a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(3) Az Eho. e törvénnyel módosított 3. §-a (1) bekezdésének a) pontját az adózó a 2008. január 1-je és december 31-e között megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatja.
270. § Az Eb tv. 80. §-ának e törvénnyel beiktatott (5) bekezdésében előírt bejelentést 2009. április 30-áig azoknak is teljesíteni kell, akiknek a külföldön vagy a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítása 2009. január 1-jét megelőzően jött létre.
271. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A 168. §, 172. §–178. §, 180. §, 184. §-okban, a 233. § (2) bekezdésében és a 253. §-ban foglaltak a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) E törvény 233. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
272. § E törvénynek a kamarai tv.-t módosító rendelkezéseit – a 186. §-ban foglaltak kivételével – 2008. január 1-jétől lehet alkalmazni.
273. § (1) E törvénynek az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) bekezdését módosító rendelkezéseit 2009. február 1-jét követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szjtv. 12. §-ának (6) bekezdését és 13. §-ának (3) bekezdését módosító rendelkezéseit 2009. február 1-jét követően megindított ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.
274. § Az Szjftv. 4. § (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezése a 2007. december 31-e után tett rendelkező nyilatkozatok esetében alkalmazható.
275. § (1) A közhasznú társasági formában végzett tevékenységét közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában folytató adózó a 2009. adóévben az adókötelezettségét a következők szerint teljesíti:
a) a Tao. előírásai alapján az adóév egészére megállapított társasági adót csökkentheti, választása szerint
1. a 2009. adóévben a közhasznú társaságként történő működése alatt a Tao. 6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével, a bevételi arányt két tizedesjegyre számítva vagy
2. a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján a 2009. június 30-án hatályos Tao. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján számított adómentességnek megfelelő adót levonva
állapítja meg;
b) a Htv. alapján a helyi iparűzési adó alapját, KTI tv. szerinti innovációs járulék alapot, valamint a Kjtv. szerinti különadó-alapot (a továbbiakban együtt: adóalap), választása szerint
1. az adóév egészére megállapított adóalapnak a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vétel napjától az adóév utolsó napjáig eltelt működés napjai arányában, két tizedesjegyre számítva vagy
2. az adóév egészére megállapított adóalapból a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adóalapot levonva
állapítja meg;
(2) Az (1) bekezdés a)/2 és b)/2. pontja szerinti választás esetén az adózó a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára köteles közbenső mérleget készíteni, és azt a kötelezettségek megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. E közbenső mérlegre nem vonatkozik a külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség.
(3) A 2009. adóévben a közhasznú társaság tevékenységét folytató, az adóév utolsó napján közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társaságnak, továbbá a közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a saját tőkének a Tao. 2009. június 30-án hatályos 13. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes összegével.
276. § (1) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi társasági adókötelezettsége megállapítása során a Tao. 7. § (1) bekezdésének g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás előtti eredményt csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget – legkésőbb 2009. június 30. napjáig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta.
(2) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi különadó-fizetési kötelezettsége megállapítása során a Kjtv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor különadó alapját csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget – legkésőbb 2009. június 30. napjáig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta.
(3) A magánszemély a 2008. és 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettsége megállapítása során az Szja tv. e törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12) és (13) bekezdése szerinti jövedelem után, feltéve, hogy a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az e bekezdés szerint befektetett jövedelmet a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában tájékoztató adatként köteles szerepeltetni. A fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre,
a) amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van;
b) amelyek bűncselekményből erednek.
(5) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)–(3) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.
277. § (1) Amennyiben az adózó a 276. § (1)–(3) bekezdéseiben leírt kedvezmények bármelyikét igénybe veszi és az e rendelkezésekben meghatározott személy által az ott meghatározott módon az adózó részére juttatott bevételnek a 276. § (1)–(3) bekezdésében megjelölt részét az ott leírtaknak megfelelően befekteti, úgy a bevételt juttató személy azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek (vagy azok egy része) a 276. § (1), (2) vagy (3) bekezdése szerinti bevétel alapjául szolgáltak, és amely jövedelmeket a bevételt juttató személy legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta, sem az adózóval, sem más, a Tao. vagy az Szja tv. hatálya aló tartozó személlyel, vagy a Tao. és az Szja tv. hatálya alá nem tartozó személlyel szemben
a) az Art., a Tao., az Szja tv., a Kjtv. és más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint
b) ezen jövedelem keletkezésével, befolyásával összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, befolyásával kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
Az e bekezdés szerinti mentesség kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet.
(2) Az eljáró hatóság a törvény 276. § (1)–(3) bekezdései bármelyikében leírt kedvezményt igénybe vevő adózó ellenőrzése esetén jogosult kérni az adózó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált a 276. § (1)–(3) bekezdései szerinti bevétel alapjául. Amennyiben az adózó a fenti nyilatkozatot az adóhatóság felszólítását követő 30 napon belül az adóhatóság részére megadja, úgy az adóhatóság ellenőrzési jogköre a nyilatkozat valóságtartalmának megállapítására terjed ki.
278. § (1) Az Art. 181. §-ának (2) bekezdése a következő új f)–g) pontokkal egészül ki:
[(2) E törvény 56–59. §-ai a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:]
„f) a Tanács 1798/2003/EK rendelete (2003. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
g) a Bizottság 1925/2004/EK rendelete (2004. október 29.) a hozzáadottérték-adó területén való közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról.”
(2) Az Art. 181. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 60–70. §-ai az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól szóló 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelettel együtt a következő uniós jogi aktusnak való megfelelését szolgálják:
a) a Tanács 2008/55/EK irányelve az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról,
b) a Bizottság 2002/94/EK irányelve (2002. december 9.) az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról,
c) a Bizottság 2004/79/EK irányelve (2004. március 4.) az adózásról szóló 2002/94/EK irányelv Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása miatti alkalmazásáról.”
(3) Az Art. 181. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény 164/A. §-a az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK (1999. március 22.) tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.”
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.12. a magánszemély falusi vendéglátásból származó jövedelméből
a) az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik;
b) az évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származik;
c) az évi 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel az a)–b) pontban említett tevékenységekből vegyesen származik;”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.19. a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
b) a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy;
c) bölcsődei szolgáltatás;
d) a foglalkozás-egészségügyi ellátás;
e) a kegyeleti ellátás;
f) a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;
g) művelődési intézményi szolgáltatás, – ha a juttató
ga) a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,
gb) a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója – az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékéből legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.36–8.37. ponttal egészül ki:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.36. a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatása (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti);
8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.”
1. Az Itv. Mellékletének XVII. címe 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 5000 forint illeték alá esik.
2. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor.”
Az Art. 1. számú melléklete I/B/3/a) pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak]
„ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak) és al) pontban meghatározott adózónak;”
Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Rehabilitációs hozzájárulás
Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I–III. negyedévben
a negyedévet követő hó 20. napjáig
fizeti meg.
A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét
az adóévet követő év február 25. napjáig
kell megfizetni.”
Az Art. 3. számú melléklet G/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.”
Az Art. 5. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, illetve a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.”
Az Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek)
„b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.”
