Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.22.)

2008. évi CV. törvény - a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2/2. oldal

(5) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tekintetében a központi költségvetési szerv és az MNV Zrt. által a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése és 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

(6) A 100/L. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti költségvetési szerv irányító szerve a (2)-(4) bekezdésben foglalt értékhatároknál kisebb engedélyezési mértékeket is meghatározhat.

100/N. § (1) A helyi, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati (a továbbiakban együtt: önkormányzati) költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet esetében felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi felhívásban is hivatkozni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet és a tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is, amellyel bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők.

(6) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. §-ában foglaltak irányadók.

(7) Az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezetnél, mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító (tag, részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkormányzati költségvetési szerv rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve, a 100/K. §-ban foglaltak betartásával köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig - gazdasági társaság esetén - ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól.

(8) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelőbizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, illetve az adott testület üléséről készült jegyzőkönyv nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

(9) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében az alapító okiratban rendelkezni kell

a) a (8) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az ülés összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról,

c) a tag (részvényes) döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról.

Közfeladat-ellátás gazdálkodó szervezetnek történő átadása

100/O. § (1) A költségvetési szerv alapítására jogosult szerv - közszolgáltatás ellátása céljából - külön törvény vagy önkormányzati rendelet alapján gazdálkodó szervezetet alapíthat. E törvény (önkormányzati rendelet) alapján lehetséges továbbá ugyanazon közszolgáltatást végző költségvetési szerv - a gazdálkodó szervezet alapításával összehangoltan történő - megszüntetése is. Az így létrejövő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: utódszervezet) alapítására és működésére a Polgári Törvénykönyvben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, az állami vagyonról szóló törvényben, továbbá e fejezetben foglaltak, a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazandók.

(2) Az utódszervezet előtársaságként nem működhet, továbbá állami vagy önkormányzati vagyont nem pénzbeli hozzájárulás formájában (apportként) csak kivételesen, törvényben vagy önkormányzati rendeletben foglalt esetben és feltételekkel szerezhet meg. Az utódszervezetben a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorlónak - ha törvény vagy önkormányzati rendelet más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással kell rendelkeznie.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszűnő költségvetési szervet megszüntető jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve az utódszervezetnek juttatandó vagyonelemeket is, valamint meg kell jelölni azt a naptári napot, illetőleg időtartamot, amikor, illetőleg ameddig a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezt követő kötelezettségvállalása semmis.

(4) A költségvetési szervet úgy kell megszüntetni, és az utódszervezetet úgy kell alapítani - figyelembe véve az (5) bekezdés szerinti eljárást is -, hogy a megszűnés napját követő naptól az utódszervezet megkezdhesse működését.

(5) Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt megszüntetéséhez az irányító szerv (a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv megszűnése esetén a Kormány) előzetes engedélye szükséges. A gazdasági társaság utódszervezet esetén az előzetes engedély a Gt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti alapítási engedélynek minősül. Az előzetes engedélyhez készített előterjesztésben be kell mutatni:

a) a 100/L. § (4) bekezdésében foglaltakat,

b) a megszűnő költségvetési szerv tartozásállománya rendezésének módját, ütemezését, ideértve a hitelezők számára nyújtandó pénzügyi biztosítékokat is,

c) a megszűnő költségvetési szerv által foglalkoztatottakra vonatkozó intézkedési tervet,

d) az utódszervezet alapításához szükséges valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulásának mértékét, összetételét, ideértve a megszűnő költségvetési szervről az utódszervezetre átszálló vagyoni jogokat, kötelezettségeket is.

Gazdálkodó szervezet által ellátott közfeladat költségvetési szervnek történő átadása

100/P. § (1) Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy

a) az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési szerv alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek annyival kell megelőznie a gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy legkésőbb a gazdálkodó szervezet törlését követő naptól az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő költségvetési szerv elláthassa a közfeladatát,

b) a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben Kormány irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szerv létrehozását megelőzően az alapító szervnek javasolnia kell az állami tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján - az NVT-nél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a megszüntetésre (végelszámolásra) irányuló eljárás megindítását megelőzően vagy azt közvetlenül követően a közfeladat átadásával kapcsolatosan szerződést (megállapodást) köthet (a közfeladat ellátására létrehozott vagy már működő) költségvetési szervvel a közfeladat-ellátáshoz szükséges források átadásáról, szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek engedményezéssel, tartozásátvállalással történő átruházásáról, valamint a gazdálkodó szervezet által kötött szerződésbe (megállapodásba) jogosultként vagy kötelezettként történő belépésről. E körben a költségvetési szerv a gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkező - forgalmi adójának és a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások alkalmazása miatti többlet társasági-adókötelezettségének a megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet vállalhat, vagy a gazdálkodó szervezetnek az említett adótartozását átvállalhatja. E szerződések (megállapodások) létrejöttének feltétele a költségvetési szerv irányító szervének engedélye.

(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a hatósági engedélyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet jogutódjának az ugyanazon közfeladatot ellátó költségvetési szerv tekintendő, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a költségvetési szervet terheli, illetve illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet megszüntetése (végelszámolása) során külön törvényben foglaltak szerint kell a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót és egyéb dokumentumokat elkészíteni.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet felszámolására kerül sor, a vagyoni jogai (követelései), illetve kötelezettségei tekintetében a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szabályai alkalmazandók. Azon vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeknél kizárt, hogy a költségvetési szerv jogosulttá, illetve kötelezetté váljon, a felszámolási eljárás során kell rendelkezni.”

30. § Az Áht. a következő 101/A. §-sal egészül ki:

„101/A. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik.

(2) Fejezeti kezelésű előirányzatból - nem pályázat útján - működési célú támogatásban részesülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési és területfejlesztési tanács finanszírozása-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - időarányosan történik.”

31. § Az Áht. XIII. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL”

32. § Az Áht. 120. §-át megelőző alcímhelyébe a következő alcím, ezzel egyidejűleg a 120. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az államháztartási kontrollok rendszere

120. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.

(2) Az államháztartás kontrollja - mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére - külső ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik.”

33. § Az Áht. 120/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.

(2) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést

a) a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység,

b) a belső ellenőrzési tevékenység, és

c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységeket is magában foglaló belső kontrollrendszer központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a jogszabályok, a közzétett irányelvek, módszertani útmutatók és a vonatkozó standardok alkalmazásának vizsgálata

útján kell ellátni.”

34. § Az Áht. a következő 120/B. §-sal egészül ki:

„120/B. § (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:

a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre;

b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;

c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.

(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő

a) kontrollkörnyezetet,

b) kockázatkezelési rendszert,

c) kontrolltevékenységeket,

d) információs és kommunikációs rendszert,

e) monitoringrendszert

kialakítani és működtetni.”

35. § (1) Az Áht. 121. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés”

(2) Az Áht. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.”

(3) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy

a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;

b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan;

d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.”

36. § (1) Az Áht. 121/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet

a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

c) továbbá a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.”

(2) Az Áht. 121/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket és - fejezetet irányító szerv esetén - megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani.

(6) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével.”

(3) Az Áht. 121/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed

a) központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére;

b) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzésére; valamint

c) az a)-b) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.”

(4) Az Áht. 121/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét a Kormány rendeletben határozza meg.”

37. § (1) Az Áht. 121/B. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja”

(2) Az Áht. 121/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belső kontrollrendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata.”

(3) Az Áht. 121/B. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős miniszter]

a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;

b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollokkal kapcsolatos irányelveket, módszertani útmutatókat;

c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását és végrehajtását;”

38. § Az Áht. 121/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján a (7) bekezdés f)-h) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait internetes honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.”

39. § Az Áht. 122. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni:]

a) hogy a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet és a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában - segíteni;”

40. § (1) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

i) a megvalósítási terv, a teljesítményterv, a feladatellátási megállapodás, továbbá a szervezeti és működési szabályzat államháztartási szempontú részletes tartalmi követelményeit, jóváhagyásának részletes szabályait;”

(2) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

r) a kincstári és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat;”

(3) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

u) a belső kontrollok, a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;”

(4) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő cs), m), q), valamint zsh)-zsk) ponttal egészül ki:

[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

cs) a költségvetési szerv beszámolója irányító szerv által történő felülvizsgálatának és értékelésének szempontjait és eljárásrendjét;”

m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános szabályait;”

q) a 100. § (2) bekezdése szerinti maradványból a közhatalmi költségvetési szervet és a közintézményt megillető mértéket;”

zsh) a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján történő megelőlegezési, likviditási kölcsönfelvétel feltételeit és részletes szabályait;

zsi) a 100/I. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján történő hasznosítás és értékpapír-vásárlás feltételeit és részletes szabályait;

zsj) a 100/I. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján történő visszatérítendő támogatás nyújtás feltételeit és részletes szabályait;

zsk) a 100/F. § (6) bekezdésében megjelölt támogatásokat nyilvántartó szervet.”

41. § Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő o)-p) ponttal egészül ki:

[(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]

o) az előirányzat-gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás és a kincstári gazdálkodás részletes szabályait, továbbá a kincstári finanszírozás rendjét,

p) a költségvetési szervek kincstári számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, valamint a készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat”

[rendeletben szabályozza.]

42. § Az Áht. a következő 126. §-sal egészül ki:

„126. § (1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben engedélyezzék a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő közhatalmi bevételekből származó (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználását.

(2) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó központi közhatalmi költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben szabályozzák a szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását.”

43. § Az Áht. a következő 127. §-sal egészül ki:

„127. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései megfelelően irányadók.”

Záró rendelkezések

44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 38. §-a, 46. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint az Áht. - e törvénnyel megállapított - 90. §-ának (2) bekezdése 2009. január 2-án, 52-55. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az Áht. e törvény 22. §-ával megállapított 24/B. §-ának (4)-(6) bekezdésében, az Áht. e törvény 25-28. §-ával megállapított 61. §-ában, 69. §-ának (1) bekezdésében, 86/C. §-ában, VII. fejezetében, az Áht. e törvény 30. §-ával megállapított 101/A. §-ában, valamint az Áht. e törvény 42. §-ával megállapított 126. §-ában foglaltakat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/A. §-ában, valamint 100/H. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat először a 2010. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni. A költségvetési szervek gazdálkodása tekintetében 2009. január 1. és 2009. december 31. között az Áht. 2008. december 31-én hatályos 24. §-ában, 36. §-ában, 39. §-ában, 92-94. §-ában és 96-100. §-ában foglaltak alkalmazandók.

(4) A költségvetési szerv alapító (irányító) szerve 2009. május 15-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az általa vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv által alapított, illetve részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet (így különösen: közhasznú társaság, gazdasági társaság), valamint az e társaság által továbbalapított gazdálkodó szervezet tekintetében, az állami felsőoktatási intézmény saját gazdasági társasága kivételével. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a további működés 2009. július 1-je után is indokolt, az e törvényben és külön törvényben foglalt előírásokat költségvetési szervek esetében 2009. június 1-jéig kell (az alapító okirat módosításával vagy más megfelelő módon) érvényesíteni.

(5) A költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni. Ha a besorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az átadás időpontján a besorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett, működő, közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény 15-16. §-a alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából.

(7) Az e törvény hatálybalépésekor már működő, de be nem jegyzett, illetve alapító okirattal nem rendelkező költségvetési szerv esetén az e törvényben foglalt követelményeket legkésőbb 2009. június 1-jéig - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv esetén legkésőbb 2009. október 1-jéig - teljesíteni kell. A nyilvántartásba be nem jegyzett ezen költségvetési szerv - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv kivételével - 2010. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy általános jogutódja az irányító (ennek hiányában alapító) szerve.

(8) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/G. § (5) bekezdésében, valamint 100/I. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak 2010. január 1-jétől alkalmazhatók azon költségvetési szervek esetében is, amelyek az ott leírt feltételeknek 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelelnek.

(9) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/J. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel 2010. január 1-jétől alkalmazható azon költségvetési szerv esetében is, amely az ott leírtaknak 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelel.

(10) Amennyiben a gazdálkodó szervezet esetében az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 100/L. § (7) bekezdésében foglalt feltételek 2008. január 1. és 2009. december 31. között fennállnak, az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlója 2010. január 1-jétől intézkedhet az ott említett források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.

(11) A kincstár a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti adatváltozásokat legkésőbb 2009. június 30-ig, 2009. július 1-jei hatállyal jegyzi be az 5. § szerinti nyilvántartásba.

(12) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/B. § (5) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettség a 2010. január 1-jét követően vállalt kötelezettségek alapján fennálló tartozások tekintetében érvényesül.

(13) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 88. § (4)-(5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket a külön jogszabályban meghatározott időponttól kezdődően kell alkalmazni.

(14) Az Áht. - e törvénnyel megállapított - 18/C. §-ának (17) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően kapott pénzeszközökre kell alkalmazni.

45. § (1) A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 39. §-a a hatályát veszti.

(2) A Ksztv. 2. § (1) bekezdésének f) pontja, 72. §-ának (3) bekezdése és 74. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. §-ának (2) bekezdésében, valamint 149/C. §-ának (1) bekezdésében a „részben önállóan gazdálkodó” szövegrész a hatályát veszti.

(4) Az Áht. 18/F. §-ának (3) bekezdésében a „(a továbbiakban: Gt.)” szövegrész, valamint 124. §-a (2) bekezdésének f) és g) pontja a hatályát veszti.

(5) Az Áht. e törvény 30. §-ával megállapított 101/A. §-ának (2) bekezdésében a „közhasznú társaság,” szövegrész 2009. július 1-jén a hatályát veszti.

(6) Az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 100/N. §-ának (6), (8) és (9) bekezdésében a „vagy közhasznú” szövegrész 2009. július 1-jén a hatályát veszti.

(7) Az Áht. 24. §-ának (3), (4), (7) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 39. §-ának (1) bekezdésében a „, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott létszámkeretek létszámmódosítására” szövegrész, 124. §-a (2) bekezdésének w) pontjában az „a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének,”, valamint az „és (11) bekezdésének” szövegrész a hatályát veszti.

46. § (1) Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdésében a „közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)” szövegrész helyébe a „Kbt.” szövegrész lép.

(2) Az Áht. 24. § (6) bekezdésében a „(3)-(5) bekezdésben szabályozott” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésben szabályozott” szövegrész, 24/B. §-ának (1) bekezdésében a „93. § (3) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „100. §-ban” szövegrész, a 86/F. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „93. §-t” szövegrész helyébe a „100. §-t” szövegrész, a 86/F. § (2) bekezdésének d) pontjában a „93. § (9) bekezdésében a „fejezet összesített előirányzatain”” szövegrész helyébe a „100. § (1) bekezdésében a fejezet összesített előirányzat-maradványán” szövegrész lép.

(3) Az Áht.

a) 12/B. §-ának (4) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrészek helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

b) 12/C. §-ának (3) bekezdésében a „költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

c) 12/C. §-ának (4) bekezdésében a „költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek” szöveg lép;

d) 15/A. §-ának (1) bekezdésében a „felügyeleti szervének” szövegrész helyébe az „irányító szerve” szöveg lép;

e) 20. §-ának (7) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

f) 23/A. §-ának (2) bekezdésében a „költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

g) 24. §-ának (5) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

h) 24. §-ának (6) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szervnek” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek” szöveg lép;

i) 24. §-ának (9) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg lép;

j) 24. §-ának (12) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek)” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép, valamint az „a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek” szövegrész helyébe az „az érintett fejezetet irányító szervek” szöveg lép;

k) 24/A. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője”, az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe az „egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg lép;

l) 39. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek” szöveg lép;

m) 39. §-ának (5) bekezdésében az „a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe az „az irányító szerv” szöveg lép;

n) 47. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

o) 51. §-ának (1) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezet” szöveg lép;

p) 52. §-ának (4) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép, valamint az „a felügyelete alá” szövegrészek helyébe az „az irányítása alá” szöveg lép;

q) 86/F. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép;

r) 86/I. §-ának (6) bekezdésében a „- kivéve a 94. §-ban foglaltakat -” szövegrész helyébe a „- kivéve a 100/F. §-ban foglaltakat -” szöveg lép;

s) 102. §-ának (14) bekezdésében az „a felügyelete alá tartozó” szövegrész helyébe az „az irányítása vagy felügyelete alá tartozó” szöveg lép;

t) 124. §-ának (3) bekezdésében a „felügyelt” szövegrészek helyébe az „irányított vagy felügyelt” szöveg lép;

u) 124. §-a (4) bekezdésének i) pontjában az „a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel” szövegrész helyébe az „a fejezetet irányító miniszterekkel” szöveg lép;

v) 124. §-ának (9) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító” szöveg lép.

(4) Az Áht. 18/C. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek kezelni, vagy kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket azok felhasználásáig. Ezen társaságok egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a kincstárban vezetett számlájukon.”

(5) Az Áht. 18/C. §-ának (17) bekezdésében a „közhasznú társaságok,” szövegrész 2009. július 1-jén hatályát veszti.

47. § A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 88. §-ának (11) bekezdésével átszámozott Áht. 24. §-a (13) bekezdésének számozása (14) bekezdésre változik, azzal, hogy a bekezdésben a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe „fejezetet irányító szerv” szöveg lép.

48. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Át.) 1. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

„(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, kötelező egy éven belül kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel - így különösen: juttatás, adomány - aránya (a működés megkezdésének évét nem számítva) két éven át 80% alatti.”

(2) Az Át.

a) 1. §-ának átszámozott (6) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdésben foglaltakat” szöveg lép,

b) 1. §-ának átszámozott (7) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben”, valamint az „az (5) bekezdésben” szövegrészek helyébe az „a (6) bekezdésben” szöveg lép.

49. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § Hasznosító vállalkozás költségvetési szerv által történő alapítása vagy gazdasági társaságban e célból történő tagsági (részvényesi) jogviszony létesítése, részesedés szerzése tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K-L. §-ában foglaltak nem alkalmazandók.”

50. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg, 43. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szervnél” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnél” szöveg, 44. §-ának (1) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerveknél” szöveg lép.

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg lép.

(3) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében a „fejezete felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének” szöveg lép.

(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg lép.

(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében a „fejezetek felügyeletét ellátó szervek” szövegrész helyébe a „fejezeteket irányító szervek” szöveg lép.

(6) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép.

(7) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34. §-ának (3) bekezdésében a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervnek, amely” szöveg lép.

(8) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-a (7) bekezdésének f) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervet” szöveg lép.

(9) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 25. §-a (4) bekezdésének h) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szervet” szöveg lép.

(10) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv” szöveg lép.

(11) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletének I. pontja a következő új 8/A. ponttal egészül ki:

„8/A. A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési szervet alapító jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával”

51. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti könyvtár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.”

(2) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 26. §-ában az „önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező” szövegrész helyébe az „önállóan működő és gazdálkodó” szöveg lép.

(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében az „önállóan gazdálkodó” szövegrész helyébe az „önállóan működő és gazdálkodó” szöveg lép.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 374. §-ának (2) bekezdésében az „önállóan gazdálkodó” szövegrész helyébe az „önállóan működő és gazdálkodó” szöveg lép.

(5) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.”

52. § Az Áht. 100/H. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) A közszolgáltató költségvetési szerv]

c) a felhalmozási előirányzatokra, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra pedig időarányos finanszírozásban részesül.”

53. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a közhatalmi költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét a miniszter irányítja.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A RET jogi személy, gazdálkodására a közszolgáltató költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

54. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Akadémia feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit, választja meg a kutatástámogatás módjait. E körben köztestületi költségvetési szervet alapíthat, amelyre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közintézet központi költségvetési szervre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik. Költségvetési szerv formában működő akadémiai kutatóintézet vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolásáról - az államháztartásról szóló törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - a kutatóintézet kezdeményezésére az Akadémia közgyűlése dönt.”

55. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolását - az államháztartásról szóló törvényben és e törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - az intézmény kezdeményezheti.”

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a következő 132/A. §-sal egészül ki:

„132/A. § A vállalkozó közintézeti feltételek meglétének vizsgálatakor figyelembe veendő teljesítményarányosan megállapított működési támogatás az állami felsőoktatási intézmények esetében a 130. § szerinti képzési támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján meghatározott éves intézményi összege.”

56. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervek alapításának, működésének és besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit, feltételeit, valamint a költségvetési szervek alapításának, átsorolásának, átalakításának, megszüntetésének, a jogi személyiségű szervezeti egységek létrehozásának, működésének, megszüntetésének részletes szabályait;

b) az átalakítási és a megszüntetési biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat.

c) a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg

a) a költségvetési szervek nyilvántartásába bejegyzendő további adatok körét,

b) a nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartás vezetésének szabályait,

c) a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait.

57. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a Ptk., illetve az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.

58. § E törvény 1. §-ának és 15. §-ának alkalmazásában jogszabályon, 3. §-a (5) bekezdésének és 8. §-a (2) és (7) bekezdésének alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés - az Alkotmány 24. §-ának (4) bekezdése alapján megalkotott - Házszabályát is érteni kell.

59. § Ahol jogszabály fejezet felügyeletét ellátó szervről, illetőleg fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjéről rendelkezik, azon e törvény hatálybalépését követően fejezetet irányító szervet, illetőleg fejezetet irányító szerv vezetőjét kell érteni.

60. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában irányító szerv.

61. § (1) Az e törvény 29. §-ával megállapított Áht. 100/L. §-ának (7) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók

a) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő részvénytársaságra (NIF Zrt.),

b) az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő részvénytársaságra (ÁAK Zrt.),

c) a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaságra (Magyar Közút Kht.),

d) az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen működő részvénytársaságra (ITD Hungary Zrt.),

e) a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaságra,

f) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságra,

g) azon - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által alapított - gazdálkodó szervezetre, amely a honvédelmi tevékenység közvetlen biztosításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatot lát el, továbbá

h) az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaságra (ESZA Kht.).

(2) Az Át. - e törvény 48. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 1. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható

a) a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány,

b) az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány,

c) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,

d) a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

esetében.

62. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény VII. fejezete (45-46/A. §-a) alapján új közüzemet (közüzemi vállalatot) 2009. január 1-jétől nem lehet alapítani.

63. § E törvény 19. §-át megelőző alcíme, 19-43. §-a 2009. augusztus 1-jén, 45-55. §-a 2010. február 1-jén hatályát veszti. E § 2010. február 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére