1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni]
„c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.”
2. § Az Szt. 18. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § a következő j)-k) ponttal egészül ki:
[A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]
„d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait;”
„j) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó, külön törvényben foglalt adatokat;
k) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.”
3. § (1) Az Szt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában vagy a 43/B. § alapján ápolási díjban, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.”
(2) Az Szt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jegyző az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében a 18. § a)-c), f), h), valamint k) pontjaiban meghatározott adatokról az állami foglalkoztatási szervet - annak törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.”
4. § (1) Az Szt. 25. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint
aa) időskorúak járadékát,
ab) rendelkezésre állási támogatást,
ac) rendszeres szociális segélyt,
ad) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba) a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást,
bb) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
bc) átmeneti segélyt,
bd) temetési segélyt
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.”
(2) Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.”
(3) Az Szt. 25. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.”
(4) Az Szt. 25. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
(12) A jövedelemszámításnál
a) a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik,
b) a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendelkezésre állási támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet
figyelmen kívül kell hagyni.”
5. § Az Szt. II. Fejezetének I. címe a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A 25. § (4) bekezdésében meghatározott szociális ellátásban részesülő személy az ellátása terhére előleg kifizetését kérelmezheti a jegyzőtől. A kérelem a jogosultság időtartama alatt a hónap 5. napjától 25. napjáig nyújtható be.
(2) Előlegként a folyósított ellátás havi összegének legfeljebb 50%-a kérelmezhető.
(3) Az előleget a jegyző a kérelem benyújtásának időpontjától számított három munkanapon belül - a kérelmezett összeg 100 Ft-ra történő felfelé kerekítésével - egyszerűsített határozattal állapítja meg.
(4) Az előleget a folyósításra kerülő ellátás - közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztatásból származó havi kereset összege - terhére, hat egyenlő részletben kell levonni. A levonás az előleg kifizetését közvetlenül követő folyósítással kezdődik.
(5) Az előleg teljes összegének levonásáig újabb előleg nem állapítható meg.
(6) Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnik meg, az ellátásban részesült személy még fennálló tartozásának visszafizetése a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben válik esedékessé. Ha az ellátásban részesült személy a tartozás elengedését, vagy részletekben történő visszafizetését kérelmezi, a 17. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ha az ellátásra való jogosultság a jogosult, továbbá ápolási díj esetén az ápolt halála miatt szűnik meg, a tartozást nem kell visszafizetni.”
6. § Az Szt. a 33. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a 33-37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aktív korúak ellátása
33. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.
(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság
a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,
b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,
c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
34. § Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
35. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy köteles a neki az álláskeresési megállapodás, illetőleg a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel, továbbá
b) a munka
ba) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az Flt. 25. §-a (2) bekezdése d) pontjának megfelel, és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, vagy
bb) részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti személy a közfoglalkoztatásban keresőképtelenségére hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresőképtelenség fennállásának vizsgálatára külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ha az (1) bekezdés szerinti személy a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést azért nem köti meg, mert keresőképtelenné vált, a keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezésére a jegyző jogosult.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy az aktív korúak ellátására való jogosultsága megállapításának időpontjában a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzésére irányul. A képzésben való részvétel részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza.
(5) A (4) bekezdés szerinti személy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításától a képzésbe történő bekapcsolódásáig terjedő időtartamra - amennyiben ez az időtartam a 30 napot meghaladja - közfoglalkoztatásban vesz részt.
(6) Az (1) bekezdés szerinti álláskeresési megállapodásban az állami foglalkoztatási szerv - a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan - előírhatja a családsegítő szolgálattal való együttműködést, amely kiterjedhet az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre is.
36. § (1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik.
(3) Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a) a 35. § (1) bekezdése vagy a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy, vagy
b) a 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy, vagy
c) aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, a (4) bekezdés szerinti munkaviszonyának lejártáig, vagy
d) akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, a (4) bekezdés szerinti munkaviszonyának megszüntetéséig.
(4) A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell
a) a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,
b) azt, hogy a szerződés közcélú munkavégzésre jött létre,
c) a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének és megszűnésének naptári napját, valamint azt, hogy a lakcímbejelentés napján megszűnik a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló lakcímének megváltozása miatt részére az aktív korúak ellátása megállapítására más jegyző válik illetékessé, kivéve, ha a régi és az új lakcím szerinti önkormányzat a közfoglalkoztatási feladatok ellátását együttműködési megállapodás vagy társulás keretében végzi,
d) a személyi alapbért,
e) a munkakört,
f) a munkavégzési helyet, valamint
g) azt, amiben a felek megállapodnak.
(5) A foglalkoztató a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatnál kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti személy adott munkakörre való alkalmasságának körében adott vélemény felülvizsgálatát.
37. § (1) A 35. § (1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor
a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy
b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,
rendelkezésre állási támogatás illeti meg.
(2) A 35. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megállapításáról.
(3) A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(4) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a rendelkezésre állási támogatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.”
7. § Az Szt. 37/A-37/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § (1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el.
(2) A közfoglalkoztatási terv tartalmazza
a) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét,
b) a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését,
c) a b) pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszámot,
d) a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat.
(3) A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak. Ha a települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatási tervet az (1) bekezdés szerinti időpontig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra a 124. § (2) bekezdése szerint biztosított állami támogatás 15%-át.
(4) A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének időtartama alatt a (2) bekezdés szerinti körülményekben lényeges változás következik be.
37/B. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) az 55. életévét betöltötte, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.
(3) Ha az (1) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
37/C. § (1) A 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) a 37/D. § szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.
(2) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(3) Ha a rendszeres szociális segély összege a (2) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás egyéves időtartamra jön létre. A megállapodást a települési önkormányzat abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. A megállapodást kötő személyre a 35. § (1) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az együttműködés megszegésének a 37/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkövetkezményeit is. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult.
37/D. § (1) A 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködik, amelynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.
37/E. § (1) Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nem a közfoglalkoztatás, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó keresőtevékenységet kezd, és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének eleget tett, részére
a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 50%-át, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében - amennyiben a rendszeres szociális segély az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 50%-át nem éri el - legfeljebb a rendszeres szociális segély havi összegét,
b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 25%-át, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében - amennyiben a rendszeres szociális segély az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 25%-át nem éri el - legfeljebb a rendszeres szociális segély havi összegét
kell folyósítani, feltéve, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll. Ebben az esetben a 25. § (7) bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tovább folyósítás időtartama alatt
a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot, illetve a rendszeres szociális segély összegét felülvizsgálni nem kell,
b) az aktív korú személynek a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítésére irányuló, illetőleg a 37/D. § szerinti együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor.
37/F. § (1) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát
a) annak a személynek,
aa) akire vonatkozóan a 34. § szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
ab) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,
ac) aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
ad) akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét a (4) bekezdés szerinti felfüggesztésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül ismételten megállapította;
b) annak a 35. § (1) bekezdése, illetőleg 37/C. § (4) bekezdése szerinti személynek,
ba) aki a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
bb) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából,
bc) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kezdeményezi az álláskeresőként történő nyilvántartását illetőleg az álláskeresési megállapodást nem köti meg;
c) annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
(2) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja, ad) alpontja valamint a b)-c) pontjai szerinti megszüntetési esetet - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában meghatározott esetben a megállapított ellátást - a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén - csak a 37/E. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni.
(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző, a 35. § (1) bekezdése, illetőleg a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy, illetve a rendszeres szociális segélyben részesülő személy ellátásra való jogosultságát - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.
37/G. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek. Az ellátásra való jogosultságot megállapító jegyző 5 napon belül értesíti a főjegyzőt, ha a rendelkezésre állási támogatás folyósításának feltételei fennállnak.
(2) A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendelkezésre állási támogatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről az ellátást megállapító jegyzőt tájékoztatja, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító jegyzőt az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.
(5) A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan személyek vonatkozásában a főjegyző feladata.
(6) A 35. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy
a) számára az a települési önkormányzat szervez közcélú munkát, amelynek jegyzője az ellátásra való jogosultságot megállapította,
b) együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.
(7) A 37/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy 37/D. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn, amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.
(8) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az (5) bekezdés szerint a főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) a 35. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy részére a fővárosi önkormányzat szervez közcélú munkát, és együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn,
b) a 37/B. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy 37/D. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn.
(9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, valamint a közcélú munka szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.”
8. § Az Szt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közgyógyellátásra jogosult]
„b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;”
9. § Az Szt. 65. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosíthat
a) a házi segítségnyújtást végző szolgáltató, illetve intézmény, vagy
b) a megyei önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a 86. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti önkormányzat, úgy, hogy a házi segítségnyújtást a 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás útján biztosítja.”
10. § Az Szt. a következő 68/B. §-sal egészül ki:
„68/B. § (1) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra - a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül - biztosítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 96/B., illetve 94/D. § szerinti megállapodást határozott időre kell megkötni, és a megállapodás azt is tartalmazza, hogy ha a szociális szakértői szerv a határozott időtartam leteltéig nem állapítja meg a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükségletet, az ellátást meg kell szüntetni. A gondozási szükséglet vizsgálata az ellátás megkezdését követően kezdeményezhető.
(3) Az ellátott 119/C-119/D. § szerinti jövedelemvizsgálatát a (2) bekezdés szerinti határozott időtartam alatt úgy kell kezdeményezni, hogy - a gondozási szükséglet megállapítása esetén - a határozott időtartam leteltével az ellátott személyi térítési díja a jegyző által kiállított igazolás alapján legyen megállapítható.”
11. § Az Szt. 115. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.”
12. § Az Szt. 119/C. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[A jövedelemvizsgálatot]
„b) házi segítségnyújtás esetében az intézmény, szolgáltató vezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően,
c) idősotthoni ellátás esetében az intézmény vezetője a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg”
[kérelmezi a jegyzőnél.]
13. § Az Szt. 124. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelkezésre állási támogatás folyósított összegének 80%-át, a 37/B. § (1) bekezdése szerinti személynek folyósított rendszeres szociális segély összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendelkezésre állási támogatás és rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.
(2) A települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások 95%-át a központi költségvetés megtéríti. Közcélú foglalkoztatásként a központi költségvetésből nem finanszírozható a munkavégzés, ha ugyanazon személy után egyidejűleg közmunka vagy közhasznú munka keretében támogatást vettek igénybe.”
14. § Az Szt. 132. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.”
15. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, illetőleg egyéb eszközöket kell alkalmazni.”
16. § Az Flt. 6. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a magán munkaközvetítő tevékenység folytatásának, a magán munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait rendeletben határozza meg.”
17. § (1) Az Flt. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nincs szükség engedélyre]
„a) külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá”
[magyarországi munkavégzéséhez.]
(2) Az Flt. 7. §-a (6) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg”
18. § (1) Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során
a) az álláskeresők részére külön jogszabályban meghatározott közmunkát, közcélú foglalkoztatást szervez, a külön törvényben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése céljából - az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének kikérésével - külön törvényben foglaltak szerint közfoglalkoztatási tervet készít,”
(2) Az Flt. 8. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi c)-d) pontok megjelölése d)-e) pontokra változik:
[A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak végrehajtása során]
„c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,”
(3) Az Flt 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) A helyi önkormányzat a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott közfoglalkoztatási terv tervezetét véleményezés céljából, 15 napos határidővel megküldi az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal részére. Ha az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a véleményezési határidőn belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért.”
19. § (1) Az Flt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Képzési támogatásként
a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével
aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;
b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
adható.”
(2) Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegét. Az álláskeresési támogatás, vállalkozói járadék folyósítása alatt megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzés időtartamára, a képzésben résztvevő személy részére keresetpótló juttatás a képzésnek - az álláskeresési támogatás, vállalkozói járadék folyósítási időtartamának lejártát követő - időtartamára állapítható meg.”
20. § Az Flt. a következő új 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy
a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,
b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.
(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza
a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,
b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,
c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,
d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,
e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.”
21. § Az Flt. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.”
22. § (1) Az Flt. 16/A. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A munkaadó részére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha”
(2) Az Flt. 16/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közhasznú társaság, illetve nonprofit gazdasági társaság részére az (1) bekezdésben meghatározott támogatás abban az esetben nyújtható, ha az állami foglalkoztatási szerv által kiközvetített álláskereső foglalkoztatására - foglalkoztatottai számának a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével - nem üzletszerű gazdasági tevékenységében kerül sor.”
23. § Az Flt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapítson meg, továbbá meghatározza a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.”
24. § Az Flt. 20. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg
a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint
b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.”
25. § Az Flt. 21. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza]
„g) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,”
26. § Az Flt. 25. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közhasznú foglalkoztatást, valamint a külön jogszabályban meghatározott közmunkát és a közcélú foglalkoztatást is) felajánlható.”
27. § (1) Az Flt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.”
(2) Az Flt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) A (8) bekezdésben meghatározott, egy összegben kifizetendő juttatás mértéke
a) a munkaviszonynak a folyósítási idő 26. § (5) bekezdésében meghatározott első szakaszában történő létesítése esetén a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka,
b) a munkaviszonynak a folyósítási idő 26. § (6) bekezdésében meghatározott második szakaszában történő létesítése esetén a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 30 százaléka.”
28. § Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső]
„a) a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be,”
29. § Az Flt. 30. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9)-(10) bekezdések számozása (10)-(11) bekezdésre változik:
„(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
30. § (1) Az Flt. 39. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(12) bekezdés számozása (6)-(13) bekezdésre változik:
„(5) A Munkaerőpiaci Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az Flt. 39. §-ának - e törvénnyel megállapított - (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza. A (3) bekezdés g) pontjában meghatározott célok megvalósításához szükséges pénzeszközök a működési alaprészen belül célonként önálló előirányzatot képeznek.”
(3) Az Flt. 39. §-ának - e törvénnyel megállapított - (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:
a) a külön jogszabályban meghatározott járulékkedvezmény megtérítésére szolgáló pénzeszközöket,
b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,
c) az európai uniós társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,
d) a közmunka céljára átadandó pénzeszközöket,
e) a társadalmi párbeszéd programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,
g) a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
h) a költségvetési befizetéseket,
i) a közcélú foglalkoztatás járuléktartalékát.”
31. § Az Flt. 39/C. §-a (5) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
[A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan]
„g) amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.”
32. § Az Flt. 39/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Munkaerőpiaci Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.”
33. § (1) Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható további, az e törvényben nem szabályozott támogatásokat törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.”
(2) Az Flt. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre, a (8) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.”
34. § Az Flt. 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/C. § Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
35. § Az Flt. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
36. § Az Flt. a következő új 48. §-sal egészül ki:
„48. § Azt a személyt, akinek a települési önkormányzat közcélú munkát ajánlott fel, az állami foglalkoztatási szerv küldi el a közcélú foglalkoztatáshoz szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv részére.”
37. § (1) Az Flt. 54. §-a (9) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - az ügyfél”
(2) Az Flt. 54. §-ának (9) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi e) pont megjelölése g) pontra változik:
[Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében az ügyfél]
„e) az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,
f) részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,”
(3) Az Flt. 54. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10)-(14) bekezdés számozása (11)-(15) bekezdésre változik:
„(10) Az az álláskereső, aki a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a (9) bekezdés a)-c) pontjában, valamint e) pontjában foglaltakat köteles teljesíteni.”
(4) Az Flt. 54. §-a - e törvénnyel megállapított - (11) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Álláskeresési megállapodást kell kötni azzal az ügyféllel, aki]
„b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult.”
(5) Az Flt. 54. §-a - e törvénnyel megállapított - (13) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új c)-e) pontokkal egészül ki:
[Törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki]
„b) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül,
d) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli,
e) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.”
(6) Az Flt. 54. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az állami foglalkoztatási szerv a (13) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.”
38. § Az Flt. 57/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak]
„a) személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,”
39. § Az Flt. az 57/A. §-át követően a következő alcímmel és 57/B. §-sal egészül ki:
„Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis
57/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt.-ben meghatározott aktív korúak ellátására jogosult személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a jegyző, valamint állami foglalkoztatási szerv ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, a jogosultsági és folyósítási feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése céljából elkülönített elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).
(2) Az adatbázis tartalmazza az aktív korúak ellátására jogosult személyek tekintetében
a) a jegyző által az Szt. 19. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint átadott, ott meghatározott adatokat,
b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c) a munkaerő-piaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:
ca) munkaerő-piaci képzésben történő részvétel,
cb) közmunka keretében történő foglalkoztatás,
cc) közcélú foglalkoztatás,
cd) közhasznú foglalkoztatás,
ce) munkaerő-piaci programban történő részvétel,
cf) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,
cg) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,
ch) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,
ci) alkalmi foglalkoztatásban történő részvétel,
cj) az álláskeresési megállapodás megkötésének időpontja,
d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:
da) a nyilvántartásba vétel időpontja,
db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul törli a munkaügyi hatóság által megküldött, azon személyekre vonatkozó adatokat, akik az adatbázisban nem szerepelnek.
(4) Az állami foglalkoztatási szerv a települési önkormányzat jegyzőjének - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adatbázis adataihoz való hozzáférést folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja.
(5) A települési önkormányzat jegyzője az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek megállapítása érdekében ellenőrizheti, hogy az ellátás iránti kérelmet benyújtó ügyfél szerepel-e az adatbázisban. Az állami foglalkoztatási szerv a települési önkormányzat jegyzője számára az aktív korúak ellátása folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából az adatbázisban lévő adatok közül csak azon személy adataihoz teszi lehetővé a hozzáférést, akinek az ellátásra való jogosultságát a jegyző állapította meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatóak.”
40. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével érintett más hatóságokkal.
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről
a) e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés] megsértését,
b) e törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértését
jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal megállapította.”
(2) A Met. 8. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák
a) a jogsértés tényét megállapító jogerős határozat számát és a határozat jogerőre emelkedésének időpontját,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés], valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont] megsértésével érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá
c) - amennyiben azt a munkaügyi ellenőrzés során tisztázni lehetett - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalók TAJ-számát.
(6) A munkaügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyilvántartást vezet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalókról és az (5) bekezdésben meghatározott személyi adatokról.
(7) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.”
41. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában munkaerőpiactól tartósan távollévő személy]
„d) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső;”
(2) A Pmtv. 1. §-ának (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„11. rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül.”
(3) A Pmtv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az álláskeresőként történő nyilvántartásnak a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott időtartamába a külön jogszabályban meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködött.”
42. § A Pmtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult
a) a tartósan álláskereső, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
b) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső.”
43. § A Pmtv. 7. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén - amennyiben a 8. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn - a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:”
44. § A Pmtv. a következő új 8. §-sal egészül ki:
„8. § (1) A munkaadót a (2) bekezdésben foglaltak szerinti további járulékkedvezmény illeti meg, ha
a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és
b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt megtartja, valamint
c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy munkaviszonyát - működésével összefüggő okból - rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.
(2) A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás
a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a
aa) Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint
ab) munkaadói járulék, továbbá
b) második évének lejártát követően további egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás
megfizetése alól.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg.
(5) E §-ban meghatározott kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.
(7) E §-ban meghatározott kedvezmény érvényesítése esetén a 4. § (6)-(7) bekezdésében, a 4/A. § (4) bekezdésében, valamint az 5. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott többlet járulékkedvezmény fedezetét a Munkaerőpiaci Alap biztosítja.”
45. § A Pmtv. a 8. §-át követően a következő III. fejezettel és 8/A. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi III. fejezet megjelölése III/A. fejezetre változik:
„III. fejezet
8/A. § (1) A közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás 50 százalékának megfizetése alól.
(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe.
(4) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék, tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint munkaadói járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kerül sor.”
46. § A Pmtv. az e törvény mellékletében meghatározott 2. számú melléklettel egészül ki, ezzel egyidejűleg a Pmtv. mellékletének számozása 1. számú mellékletre változik.
47. § (1) A Pmtv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter és a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, hogy]
„b) a START kártya, a START PLUSZ kártya és a START EXTRA kártya felhasználásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait”
[a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.]
(2) A Pmtv. 17. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kistérségek, települések körét - a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján - rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8-8/A. §-ban meghatározott járulékkedvezmények érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.”
48. § (1) A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbrt.) 2. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha aktív korúak ellátásában nem részesülő,
a) legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt, vagy
b) az a) pontban foglaltnál rövidebb ideje nyilvántartott, a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott álláskeresőt, illetve
c) olyan személyt, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: álláskereső]
foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartama alatt megtartja.”
(2) Az Fbrt. 2. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben meghatározott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül:”
[a) a tételes egészségügyi hozzájárulás,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint
c) a munkaadói járulék
megfizetése alól.]
(3) Az Fbrt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában]
„a) álláskereső foglalkoztatása: a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés kötése és ez alapján legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás;”
„c) csoportos létszámcsökkentés: a jogviszonynak az Mt. 94/C. § (4) bekezdésében, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. § (1) bekezdésében, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon történő megszűnése.”
(4) Az Fbrt. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami foglalkoztatási szerv igazolja, hogy az álláskereső
a) a nyilvántartásban legalább három hónapja szerepel,
b) a foglalkoztatás megkezdését megelőző 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott, illetve
c) a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapban csoportos létszámcsökkentéssel érintett volt.”
49. § (1) Az Fbrt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig az államháztartás alrendszerei közötti elszámolás céljából, havi bontásban adatot szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak számáról. A Munkaerőpiaci Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak után - az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján - személyenként és havonta külön jogszabályban meghatározott összeget utal át, melynek forrása a „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcím előirányzata.”
(2) Az Fbrt. 3. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett munkavállalónként adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak”
[a) a munkavállaló részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegéről,
b) a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, valamint
c) a részmunkaidős foglalkoztatásról.]
50. § Az Fbrt. 17. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy]
„a) az álláskereső mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet által történő foglalkoztatásának részletes feltételeit és az ahhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait,
b) az állami adóhatóság, valamint a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait, valamint a Munkaerőpiaci Alap által átutalandó összeget”
[együttes rendeletben megállapítsa.]
51. § (1) Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvénynek az Szt. módosítására vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a 2009. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll, a kérelem benyújtásának időpontjától a 2008. december 31-éig terjedő időszakra az Szt. 2008. december 31-én hatályos szabályai szerint rendszeres szociális segélyt kell megállapítani.
(3) Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján részesülő személy számára - az aktív korúak ellátására való jogosultság vizsgálata nélkül - a rendszeres szociális segélyt kell folyósítani, és az ilyen személyt e törvény és más jogszabály alkalmazásában az aktív korúak ellátására jogosultnak kell tekinteni. Az aktív korúak ellátására való jogosultságról a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2008. december 31-én hatályos 25. §-ának (4) bekezdése szerinti, soron következő felülvizsgálatakor kell rendelkezni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján részesülő személy esetében a jegyző - a (8) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel - 2009. március 31-éig megvizsgálja az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállását. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság nem áll fenn, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a vizsgálat elvégzése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság fennáll, a vizsgálat elvégzése hónapját követő hónap első napjával rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra, illetve a rendszeres szociális segélyre való jogosultságról, továbbá a jogosult számára az Szt. - e törvény 6. §-ával megállapított - 35. §-ában foglaltak teljesítését, illetve - az e törvény 7. §-ával megállapított - 37/D. §-a szerinti együttműködést elő kell írni. Amennyiben egy családban egyidejűleg rendelkezésre állási támogatásra és rendszeres szociális segélyre való jogosultság is megállapításra kerül, akkor a rendszeres szociális segély összegének kiszámításánál a rendelkezésre állási támogatás összegét figyelembe kell venni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az aktív korúak ellátására jogosult személy az Szt. - e törvény 7. §-ával megállapított - 37/D. §-a szerinti együttműködésre köteles, a beilleszkedési programot megfelelően módosítani kell. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az aktív korúak ellátására jogosult személynek az Szt. - e törvény 6. §-ával megállapított - 35. §-ában foglaltakat kell teljesítenie, a beilleszkedési programot a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával le kell zárni.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján részesülő személy esetében a megállapított rendszeres szociális segélyt az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama alatt tovább kell folyósítani.
(7) Az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján 2008. december 31-éig benyújtott, de e törvény hatálybalépéséig el nem bírált kérelem esetén, ha az Szt. 2008. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti jogosultsági feltételek fennállnak, az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára - a 2008. december 31-én hatályos rendelkezések szerint - rendszeres szociális segélyt kell megállapítani.
(8) Az e törvény hatálybalépésekor közfoglalkoztatásban részt vevő, az Szt. 2008. december 31-én hatályos rendelkezései szerint rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának megállapítására irányuló, a (4) bekezdés szerinti eljárást a közfoglalkoztatás megszűnésekor kell elvégezni. Ha 2008. december 31-én a közfoglalkoztatásban részt vevő személy egyidejűleg rendszeres szociális segélyben is részesül, azt számára a közfoglalkoztatás megszűnéséig változatlan összegben folyósítani kell.
(9) Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint részesülő személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának megállapítására irányuló, a (4) bekezdés szerinti eljárást a csökkentett összegű folyósítás lejártának időpontjáig, de legkésőbb 2009. március 31-ig kell elvégezni, és a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rendszeres szociális segélyt vagy a rendelkezésre állási támogatást az e törvény szerinti összegben kell megállapítani.
(10) Az e törvény hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/E. §-ának (3) bekezdése alapján részesülő személynek a rendszeres szociális segélyt az Szt. 2008. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell továbbfolyósítani.
(11) Az Szt. - e törvény 6. §-ával megállapított - 33. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál a 2009. január 1-jét megelőzően az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 2008. december 31-én hatályos szabályai szerint történt együttműködés időtartamát is figyelembe kell venni.
(12) Ha az aktív korúak ellátására irányuló kérelmet olyan személy nyújtja be, akinek a rendszeres szociális segélyét e törvény hatálybalépését megelőző három éven belül szüntették meg - ide nem értve az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/B. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt okból történő megszüntetés esetét -, az aktív korúak ellátására való jogosultságának megállapítására irányuló eljárásban az e törvény 7. §-ával megállapított 37/F. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(13) Az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, akinek az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/D. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a beilleszkedést segítő programja e törvény hatálybalépésekor még nem készült el, az Szt. 2008. december 31-én hatályos 37/D. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködésre nem köteles. Az együttműködési kötelezettség előírásáról az aktív korúak ellátására való jogosultság (4) bekezdés szerinti vizsgálata során kell rendelkezni.
(14) Amennyiben a 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére e törvényben foglaltak szerint rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, és a 2008. december hónapban folyósított rendszeres szociális segély összege meghaladja a rendelkezésre állási támogatás összegét, akkor a jogosult részére az Szt. 37. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint folyósított rendelkezésre állási támogatás összege 2009. december 31-éig megegyezik a 2008. december hónapban járó rendszeres szociális segély összegével. Az e bekezdés szerinti személy részére felajánlott munka a 35. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakon túl akkor megfelelő, ha a havi kereset nettó összege 2009. évben eléri a folyósított rendelkezésre állási támogatás havi összegét.
(15) A jegyző az Szt. 18. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartott adatok szerint 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult személyekre vonatkozó, az Szt. - e törvény 3. §-ával megállapított - 19. §-ának (3) bekezdése szerinti adatokat legkésőbb 2009. január 31-éig elektronikus úton megküldi az állami foglalkoztatási szervnek.
(16) Annak a személynek, akinek esetében az Szt. 2000. április 30-án hatályos rendelkezései szerinti munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása e törvény hatálybalépésének napján szünetel, a szünetelésre az Szt. 2000. április 30-án hatályos rendelkezései szerint okot adó körülmény megszűnését követően - az annak megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelmére - az aktív korúak ellátását az e törvényben foglaltak szerint kell megállapítani, azzal, hogy neki az állami foglalkoztatási szervvel a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően együttműködést nem kell teljesítenie.
(17) Az Flt. 27. §-ának - e törvénnyel megállapított - (8)-(9) bekezdésében foglaltakat azon személyekre kell alkalmazni, akiknek az álláskeresési járadékot a hatálybalépést követően állapították meg.
(18) A Met. 8. §-ának - e törvénnyel megállapított - (4)-(5) bekezdésében foglaltakat első alkalommal az e törvény hatálybalépését követően lefolytatott munkaügyi ellenőrzések alapján meghozott közigazgatási határozatban szereplő munkaügyi jogsértések, illetőleg adatátadás esetén kell alkalmazni.
52. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Szt.
aa) 37/A. §-át megelőző alcíme,
ab) 37/H. §-a,
ac) 38. §-ának (5) bekezdésében az „az 55/A. § (3) bekezdése szerint” szövegrész;
b) az egyes munkaügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 1999. évi CXII. törvény 56. §-a;
c) az Flt. 22. §-ának második mondata, valamint 39. §-a (3) bekezdése a) pontjának második mondata, 39. §-ának - e törvénnyel megállapított - (13) bekezdése, valamint 39/A. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint 58. §-a (5) bekezdésének f) pontja, a Pmtv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „huszonkilenc százalékos” szövegrész, valamint a Pmtv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „három százalékos” szövegrész;
d) az Fbrt. 2. §-ának (7)-(11) bekezdése, valamint 13. §-ának (2)-(5) bekezdése;
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 21. §-ának (2) bekezdésében a „- 7. § (1) és (4)-(5) bekezdése szerinti -” szövegrész
hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Szt.
aa) 4. § (1) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában a „nyugdíj” szövegrész helyébe a „nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása” szöveg,
ab) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „a munkanélküliek jövedelempótló támogatása” szövegrész helyébe az „a rendelkezésre állási támogatás” szöveg,
ac) 25. §-a (8) bekezdésének b) pontjában az „a 10. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 10. § (2) és (4) bekezdésében” szöveg,
ad) 47. §-ának (2) bekezdésében a „15%-a” szövegrész helyébe a „20%-a” szöveg, valamint az „50%-a” szövegrész helyébe a „60%-a” szöveg,
ae) 125. §-ában az „a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez” szövegrész helyébe az „a közcélú foglalkoztatás költségeihez” szöveg;
b) az Flt.
ba) 57/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a rendszeres szociális segély megállapítása” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából” szöveg,
bb) 58. §-a (5) bekezdésének p)-q) pontjában az „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)” szövegrész helyébe az „az Szt.” szöveg;
c) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 79. §-a (7) bekezdésében „a hatósági engedélyhez kötött munkaviszonyra” szövegrész helyébe „a hatósági engedélyhez kötött, illetve a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra” szöveg;
d) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. §-ának b) pontjában a „rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe a „rendszeres szociális segély, a rendelkezésre állási támogatás” szöveg;
e) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „rendszeres szociális segélyben” szövegrész helyébe a „rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban” szöveg;
f) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. §-a (5) bekezdésének b) pontjában „a Tny. 7. § (3) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe „a Tny. 7. § (3) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a Tny. 18. § (2) bekezdésében” szöveg;
g) a Tny. 21. §-ának (2) bekezdésében „az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt” szövegrész helyébe a „húsz év” szöveg;
h) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális segélyben részesülő” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult” szöveg;
i) a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 6. §-ának (3) bekezdésében a „rendszeres szociális segélyben,” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátására jogosult, vagy” szöveg
lép.
(3) Az Flt. 16/A. § (4) bekezdésében a „közhasznú társaság, illetve nonprofit gazdasági társaság” szövegrész helyébe 2009. július 1-jétől a „nonprofit gazdasági társaság” szövegrész lép.
53. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 44/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül, továbbá a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakról az ellátás folyósításának megkezdésétől, valamint befejezésétől számított 10 napon belül. Az illetékes települési önkormányzat jegyzője bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.”
„2. számú melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez
A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontjai
I. Gazdasági szempontok:
1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db
2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db
3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db
4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %
5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %
6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, %
7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft
8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db*
II. Infrastrukturális szempontok:
1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %
2. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter
3. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %
