Időállapot: közlönyállapot (2008.III.20.)

29/2008. (III. 20.) OGY határozat - a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 3/3. oldal

Épületek energetikai kódjai és igazolásai. Új épületek vonzóvá tétele.
Pénzügyi ösztönzők hőtechnikai fejlesztésekre.
Mezőgazdaság
Pénzügyi ösztönzők és szabályozások a jobb földgazdálkodás érdekében és a trágyák hatékony alkalmazása érdekében. Ösztönözhetik a fenntartható fejlődéssel való szinergiát.
Erdészet
Pénzügyi ösztönzők az erdőterület növelésére, az erdők fenntartására, természetközeli kezelésének ösztönzésére és védelmére;
Fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek szabályozása.
Tőke- és eszközszegény magán-erdőgazdálkodói réteg. Osztatlan közös földtulajdonon rendezetlen gazdálkodási viszonyok.
Az erdők közcélú szolgáltatásainak elismertetése a társadalommal, az erdőgazdálkodók nagyobb megbecsülése.
Hulladék
Pénzügyi ösztönzők a jobb hulladék- és szennyvízgazdálkodás érdekében. Elősegítik a technológia terjedését.
Megújuló energia ösztönzése vagy kötelezése. Alacsony költségű üzemanyag rendelkezésre állása.
Hulladékgazdálkodás szabályozása.
Kutatás, fejlesztés a kibocsátás-csökkentés területén
B. Technológiák és intézkedések a kibocsátások mérséklésére
2012-ig megvalósítható 2025-ig elérhető
Energetika és ipar
Jobb ellátási és elosztási hatékonyság;
Decentralizáció az energiatermelésben;
Energiahatékonyság javítása;
Új magas hatásfokú gázerőművek üzembe állítása;
Megújuló hő és egyéb energia (nap-, szél-, geotermál és bioenergia);
Kapcsolt hő és energiatermelés;
Biomassza tüzelésű erőművek esetén csak kapcsolt hő- és energiatermelés alkalmazása, ahol a feltételek rendelkezésre állnak.
Szén-dioxid leválasztás és tározás (CCS) megvalósítása az új gáz-, a biomassza és a széntüzelésű nagy kibocsátású erőművekre;
Meglévő 500 MWh bemenő hőteljesítményű fosszilis tüzelésű erőműre CCS technológia kötelezővé tehető;
Technológiailag a megújuló energia felhasználása és hatásfoka javul.
Közlekedés
Üzemanyag-hatékonyabb járművek, fajlagos CO2-kibocsátás személygépjárműveknél 120 g;
Váltás a közúti közlekedésről a vasútra és a tömegközlekedési rendszerek felé;
Nem motorizált közlekedés elterjedésének biztosítása;
Áruszállítási igények ésszerűsítése.
Második generációs bioüzemanyagok elterjedése;
Fajlagos CO2 kibocsátás személygépjárműveknél nem haladja meg a 100 g-ot;
Hatékonyabb repülőgépek;
Jobb elektromos és hibrid járművek erősebb és megbízhatóbb akkumulátorokkal.
Alternatív hajtású gépjárművek kialakítása.
Épületek
Hatékony világítás és természetes megvilágítás kialakítása;
Hatékonyabb elektromos készülékek, fűtő- és hűtőberendezések, s a berendezések energia felhasználásának csökkentése;
Épületek hőtechnikai adottságainak csökkentése (szigetelés, hőszigetelés, fűtésszabályozás);
Passzív- és aktív napenergia-tervezés hűtésre/-fűtésre.
Középületek és lakóépületek kivitelezése olyan technológiákkal, mely visszacsatolást és ellenőrzést biztosít, s ezáltal energiafelhasználásuk a jelenleginek töredékére csökken.
Építési engedély csak a 0 szén-dioxid kibocsátású középületekre, illetve lakóházakra.
Mezőgazdaság
Jobb és hatékonyabb talajművelés megszervezése a talaj szénraktározásának növelése érdekében;
Hatékonyabb állattartás és trágya kezelése annak érdekében, hogy csökkentsék a metán kibocsátást;
Céltudatos energianövény-termesztés a fosszilis üzem- és tüzelőanyagok helyettesítésére;
Intenzív növénytermelés és állattartás helyett extenzív mód elterjesztése.
A terméshozamok javítása.
Erdészet
Természetközeli és folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése;
Erdőfelújítások folyamatosságának biztosítása;
Kedvezőtlen szerkezetű, leromlott állapotú erdők átalakítása;
Erdei biomassza felhasználása bioenergiára;
Erdők területének növelése erdőtelepítéssel.
Erdőtelepítések területének növelése a biomassza termelékenység és szénmegkötés növelése érdekében (a biológiai sokféleséget nem veszélyeztető, szelektált fajták alkalmazásával).
Hulladék
Hulladéklerakók metánkibocsátásának összegyűjtése és semlegesítése;
Szerves hulladékok komposztálása és a biogáz hasznosítása;
Ellenőrzött szennyvízkezelés;
Újrahasznosítás és hulladékminimalizálás.
Biotakarók és biofilterek a metán oxidáció optimalizálására.
C. Intézkedések az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz
Kormányzati eszközök
Megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása.
Kutatás, fejlesztés
Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kutatások folyamatos figyelemmel kísérése és alkalmazása.
Kutatási területek például az éghajlati és meteorológiai és klímavonatkozású hidrológiai vonatkozásban; fizikai, biológiai és humán rendszerekben az éghajlatváltozás hatására lehetséges irreverzibilis következmények felderítésére és megismerésére; a sérülékenységek és kockázatok elemzése, gazdasági számítások végzése valamennyi érintett szakterületen.
Oktatás, nevelés, képzés
A társadalom szemléletformálásának erősítése.
A fogyasztás, anyag- energia felhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele.
Természetes élővilág és természetvédelem
Helyben történő adaptáció elősegítése a meglévő biológiai sokféleség megőrzése, gazdagítása, természetességének fenntartása és javítása érdekében;
A természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándorlásának elősegítése érdekében.
A természetvédelem klímapolitikájának kialakítása és összehangolása az erdészeti, agrár-, energia- és vízgazdálkodási szektorokkal.
Emberi egészség
Hőségterv kidolgozása különös tekintettel a lakosság felkészítésére.
A közegészségügy belső szervezeti és működési rendszerét felül vizsgálata az éghajlati alkalmazkodás követelményeinek átfogó integrálása érdekében.
Vízgazdálkodás
A vízi létesítmények engedélyezési és üzemeltetési rendszereinek felülvizsgálata, regionális vízbiztonsági rendszertervek kidolgozása.
A települési csapadékvizek okszerű kezelése, az elvezető rendszerek szükség szerinti felülvizsgálata és alkalmassá tétele a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására.
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
A növénynemesítés felgyorsítása, a legmegfelelőbb fajtaválaszték megválasztása alkalmazkodóképességi vizsgálatok alapján.
Az erdőterületek nagyságának növelése, az erdőssztyepp zónában alacsony záródású erdők fenntartása.
Mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása, fás legelők területének növelése.
Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése.
A természeti károsításokat követően az erdőterületek helyreállításának biztosítása.
Erdészeti kutatások, és kísérletek beállítása a hosszú távú adaptáció biztosítása érdekében.
Épített környezet
Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően. Klímatudatos telepítés módszereinek kidolgozása és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel.

2. Melléklet: Szakkifejezések jegyzéke

Alkalmazkodás („Adaptation”) – a természeti és emberi-társadalmi rendszerek megélt, illetve a jövőben várható, részben az éghajlatváltozásból is adódó jelenségek és állapotváltozások hatásaihoz való igazodás. Az alkalmazkodás során a külső környezetben bekövetkezett, a hatásviselő rendszer tűrőképességi határát meghaladó mértékű változásra a rendszer módosulásokkal válaszol, mely lehet a rendszer folyamatainak vagy a rendszer szerkezetének megváltoztatása.

Antropogén – emberek által okozott hatás.

CO2 egyenérték („Equivalent CO2”) – a szén-dioxidnak azon koncentrációja, mely ugyanolyan üvegházhatást okoz, mint a szén-dioxidnak és más üvegházhatású gázoknak egy adott elegye.

Éghajlat („Climate”) – A légkör valamely hosszabb időszak alatt felvett állapotainak statisztikai együttese.

Éghajlatváltozás – („Climate change”) – az éghajlatváltozás utal az éghajlatban történő bármilyen változásra, legyen az akár a természetes változékonyság, akár az emberi tevékenység eredménye. Ez a fogalomhasználat különbözik a Keretegyezmény által megfogalmazott meghatározástól, amely szerint ez a fogalom: „jelenti az éghajlat megváltozását, ami közvetlenül vagy közvetve a globális légkör összetételét módosító emberi tevékenységnek tudható be, és ami az összehasonlító időtartamokon belül megfigyelt természetes változékonysághoz hozzáadódó változásként jelentkezik”.

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület [„Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)”] – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) 1988-ban alapította az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet. A testület jelentéseiben több ezer tudós tudományosan ellenőrzött hiteles összefoglalást ad az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és a lehetséges megelőző lépésekről. Jelenleg az éghajlatváltozás tekintetében az IPCC által készített jelentések a legszélesebb körben elfogadott szakmailag hiteles tudományos dokumentumok, melyek az éghajlatvédelmi nemzetközi tárgyalások tudományos hátteréül is szolgálnak.

Első kötelezettségvállalási időszak („First commitment period”) – a Kiotói Jegyzőkönyv rendszerén belül a 2008–2012 közötti időszakot úgy határozzák meg, mint az első időszak, amikor az üvegházgáz kibocsátások átlagának teljesíteni kell a kötelező csökkentési célt. Ötéves kötelezettségvállalási időszakot választottak egy célév helyett, hogy egyenletessé tegyék az ellenőrizhetetlen tényezők (pl. időjárás) következtében bekövetkező éves ingadozásokat a kibocsátásban.

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény („UNFCCC – United Nations Framework Convention on Climate Chanqe”) – nemzetközi megállapodás annak érdekében, hogy a globális ÜHG kibocsátás az 1990-es szinten stabilizálódjék az éghajlatváltozás leküzdése céljából.

Erdősítés – („Afforestation”) – új erdők telepítése olyan helyen, mely erdővel előzőleg nem volt borított.

Globális felmelegedés („Global warming”) – a felszín közeli hőmérsékletben – globális hőmérsékletnek is nevezik – bekövetkező változás az üvegházhatás következtében, melyet az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátása idéz elő. Habár a „globális felmelegedést” először arra használták, hogy a bolygó emelkedő felszíni hőmérsékletét leírják, nem sikerült magába foglalnia mindazon hatásokat, melyeket ez a „felmelegedés” fog okozni, úgy mint a viharok, áradások, aszály és hőhullámok. Így az „éghajlatváltozás” kifejezés használatát előnyben részesítik, mert leírja mind a felmelegedést, mind ennek a következményeit.

Globális melegítési potenciál [„Global Warming Potential (GWP)”] – az az általánosan elfogadott index, mely megmutatja, hogy adott tömegű üvegházhatású gáz meghatározott időszak alatt (általában 100 évet vesznek) mekkora sugárzási kényszerrel rendelkezik – azaz mennyire melegíti a légkört – ugyanakkora tömegű szén-dioxidhoz képest.

Keretegyezmény I. mellékletének részes felei („Annex I Parties”) – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény I. mellékletében szereplő iparosodott országok, melyek kötelezettséget vállaltak a Kiotói Jegyzőkönyv 2008–2012 közötti időszakában, hogy az üvegházhatást okozó gáz kibocsátásaikat az 1990-es szintre csökkentsék. A 24 eredeti OECD tagállamot, az Európai Uniót, és a 14 átalakuló gazdaságú országot foglalja magába.

Keretegyezmény II. mellékletének részes felei („Annex II Parties”) – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény II. mellékletében szereplő országok, melyek speciális kötelezettséggel bírnak, hogy a fejlődő országok számára anyagi támogatást nyújtsanak, és előmozdítsák a fejlett technológiák átadását. A 24 eredeti OECD tagállamot és az Európai Uniót foglalja magába.

Kibocsátás – („Emissions”) – az éghajlatváltozás szövegkörnyezetében a kibocsátás utal az üvegházhatású gázoknak és/vagy elővegyületeinek (precursor) és az aeroszoloknak a légkörbe engedéséről egy meghatározott teret és időszakot tekintve.

Kibocsátás-csökkentés [„Mitigation”] – az éghajlatváltozás szövegösszefüggésben az emberi beavatkozás eredményeként a források csökkentését vagy az üvegházhatású gázok nyelőinek növelését jelenti. Pl. fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználását az ipari folyamatokban vagy elektromos áram előállításnál; áttérés napenergiára, vagy szélenergiára; épületek szigetelésének javítása; erdőterület növelése a légkörből történő nagyobb szén-dioxid eltávolításra.

Kibocsátás-kereskedelem – [„Emissions trading (ET)”] – a három Kiotói mechanizmus egyike, mely által egy Annex I állam átruházhat Kiotói Jegyzőkönyvi egységeket vagy más Annex I államoktól vásárolhat egységeket. Ez olyan lehetőséget nyújt az Annex I országoknak, hogy más Annex I országoktól egységeket vásároljanak, és ezt saját Kiotói Jegyzőkönyvben céljaik teljesítésére használják.

Kiotói Jegyzőkönyv („Kyoto Protocol”) – önálló nemzetközi megállapodás, mely külön ratifikációt igényel az aláíró országok részéről, de kapcsolódik a Keretegyezményhez. A Kiotói Jegyzőkönyv kötelező ÜHG kibocsátás csökkentési célokat tartalmaz az iparosodott országok számára, az első kötelezettségvállalási időszakban (2008–2012) a hat üvegházhatású gáz kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest kb. 5%-kal kell csökkenteniük. A fejlődő országok számára nincsenek kibocsátási célok. Újszerű piacalapú végrehajtási mechanizmusokat is bevezet – ezek az ún. Kiotói Mechanizmusok (rugalmassági mechanizmus) – azzal a céllal, hogy a kibocsátás mérséklés költséghatékonyan valósuljon meg.

Kiotói Mechanizmusok [„Kyoto mechanisms vagy flexibility mechanisms)”] – a Kiotói Jegyzőkönyv három eljárást hozott létre, hogy növelje a rugalmasságot és csökkentse a kibocsátási célok elérésének teljes költségét. Ezek a tiszta fejlesztési mechanizmus, a kibocsátás-kereskedelem és az együttes végrehajtás.

Nyelő („Sink”) – az éghajlatváltozás szövegösszefüggésében bármely folyamat, tevékenység vagy mechanizmus, mely az üvegházhatású gázt, aeroszolt vagy az üvegházhatású gáz elővegyületeit (precursor) a légkörből eltávolítja. Az erdőket és más növényekkel borított élőhelyeket nyelőknek tekintjük, mert fotoszintézissel eltávolítják a CO2-t.

Sérülékenység („Vulnerability”) – rendszerek kitettségének mértéke (védtelenségi tartománya), amelyben a rendszer már károsodik, ténylegesen sebezhető. Mértéke attól függ, hogy mennyire érzékeny a tűrőképesség határain túli éghajlatváltozások, időjárási események hatásaira.

Stabilizáció („Stabilization”) – az éghajlatváltozás szöveg összefüggésében egy egységesen előirányzott cél az ÜHG koncentráció 450–550 ppm körül történő stabilizálására, vagy az ipari forradalom előtti szint kétszeresén való tartásra. Ez. az a szint, melynél sokan úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai elkerülhetők (a globális felmelegedés nem haladná meg a 2 °C-ot). A jelenlegi koncentráció 380 ppm körüli. Az IPCC szerint az ÜHG kibocsátásokat 50–80%-kal kellene csökkenteni ebben a században, hogy elérjük ezt a szintet.

Üvegház hatású gázok (ÜHG) [„Greenhouse gas (GHG)”] – légköri gázok, melyek a globális felmelegedésért és éghajlatváltozásért felelősek. A fő ÜHG-ok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O). Kevésbé gyakori – de nagyon erős – ÜHG-ok a fluorozott szénhidrogének (HFCs), perfluor-karbonok (PFCs) és kén-hexafluorid (SF6). A különböző ÜHG-ok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek.

Üvegházhatás („Greenhouse effect”) – a légkör hasonló módon cselekszik, mint egy üvegháznak a fala, átereszti a látható fényt és elnyeli a távozó infravörös energiát, s ezáltal a meleget megtartja. Az emberi tevékenységek – fosszilis tüzelőanyagok égetése, és más ÜHG kibocsátások – további ÜHG-t bocsátanak a légkörbe, melyek fokozzák a természetes üvegházhatást és melegebbé teszik a Földet.

3. Melléklet: Rövidítés- és mértékegységjegyzék

Rövidítésjegyzék
C02 szén-dioxid
CH4 metán
N20 dinitrogén-oxid
HFC fluorozott szénhidrogén
PFC per-fluorokarbon
SF6 kén-hexafluorid
AAU Kibocsátható mennyiségi egység (Assigned Amount Unit)
BAT legjobb elérhető technológia (Best Available Techniques)
BAU normális üzletmenet (business as usual)
CDM Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism)
CCS Szén-dioxid leválasztás és tározás (Carbon Capture and Storage)
EBRD Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development
EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency)
EREC Európai Megújuló Energia Tanács (European Renewable Energy Council)
ESCO energia-megtakarítást szolgáltató vállalat (Energy Servicing Company)
ETS Kibocsátás kereskedelmi rendszer (Emission Trading Scheme)
FINADAPT Finn Adaptációs Stratégia
GDP bruttó hazai össztermék (gross domestic product)
GPI a valódi fejlődés mutatója (Genuine Progress Index)
GWP globális melegítési potenciál (global warming potential)
HMV házi mechanikus légkeverés (home mechanical ventilation)
IEA Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency)
IPCC Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change)
ISEW fenntartható gazdasági jólét mutatója (Index of Sustainable Economic Welfare)
KÁP Kompenzációs célú Árkiegészítő Pénzeszköz
KEOP Környezet és Energia Operatív Program
KSH Központi Statisztikai Hivatal
KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
LED fénykibocsátó dióda (light-emitting diode)
LULUCF Földhasználat, földhasználat változás és erdőgazdálkodás (Land Use, Land Use Changes and Forestry)
MÉTA adatbázis Magyarország Élőhely-Térképezésének Adatbázisa
MTA Magyar Tudományos Akadémia
NEP Nemzeti Energiahatékonysági Program
NÉP Nemzeti Éghajlatváltozási Program
NÉS Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
NKP Nemzeti Környezetvédelmi Program
ODEX energiahatékonysági index
P+R „parkolj és közlekedj” (park and ride)
PB propán-bután (gáz)
PRUDENCE Regionális forgatókönyvek és bizonytalanságok előrejelzése az európai éghajlatváltozási kockázatok és hatások meghatározására (Predicting of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects)
SZET szivattyús-energiatározós erőmű
ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv
UNCCD ENSZ sivatagosodás elleni egyezmény (United Nations Convention to combat desertification)
UNEP ENSZ Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme)
UNFCCC ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change)
UV–B ibolyántúli sugárzás „B”
ÜHG üvegházhatású gáz
VAHAVA Változások, hatások, válaszok
VTT Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése
WGBU Német Szövetségi Kormány Globális Környezeti Változásokkal Foglalkozó Tudományos
Tanácsadó Testülete (Wissenschaftlicher Beirat der Bundesregierung Globale)
Umweltveranderungen
WMO Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization)
Mértékegységjegyzék
ppm milliomod térfogatrész
J joule
PJ petajoule
W watt .
kW kilowatt
MW megawatt
kWh kilowatt óra (1 kWh = 3,6 MJ)
MWh megawatt óra
GWh gigawatt óra
TWh terawatt óra
ha hektár
t tonna
kt kilotonna
Mt megatonna

Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.