Időállapot: közlönyállapot (2009.IV.3.)

2009. évi XIV. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról * 

1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha – az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.”

2. § A Tpvt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Gazdasági Versenyhivatal elnöke]

f) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét a verseny társadalmi elfogadottsága, a jogkövető magatartás, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében. E feladatkörében gondoskodik különösen

fa) a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növeléséről;

fb) a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez való hozzájárulásról.”

3. § A Tpvt. 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi és európai közösségi versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.”

4. § A Tpvt. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetét. A főtitkár vizsgáló irodavezetői besorolású.”

5. § A Tpvt. 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb tíz százalékát. Az így rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.”

6. § (1) A Tpvt. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:

„(1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező négymillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további tizenkettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.”

(2) A Tpvt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal e § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tanú igényelheti a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítését. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell.

(8) Az eljárás során felmerült költséget megállapító végzés ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.”

7. § A Tpvt. 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elintézési határidő indokolt esetben legfeljebb hatvan nappal, a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb hatvan nappal, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb száznyolcvan nappal, a (3) bekezdés a) pontja esetében húsz nappal meghosszabbítható. Erről – az eredeti határidő lejárta előtt – az érintetteket értesíteni kell.”

8. § A Tpvt. a következő 78/A. és 78/B. §-sal egészül ki:

„78/A. § (1) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti azzal a vállalkozással szemben, amely e törvényben meghatározott módon felfedi a Gazdasági Versenyhivatalnak a 11. §-ba vagy az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodást vagy összehangolt magatartást, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányul (a továbbiakban a 78/A. és 78/B. § alkalmazásában: jogsértés). A 78/A. és 78/B. § alkalmazásában vállalkozásnak minősülnek mindazon szervezetek is, amelyek döntése a 11. § alkalmazásában megállapodásnak minősül.

(2) A bírság kiszabása azzal a vállalkozással szemben mellőzendő, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekmény végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekmény bíróság általi engedélyezésének megalapozásához, illetve nem került még sor ilyen vizsgálati cselekményre;

b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak.

(3) Kérelem alapján a bírság csökkentésének van helye, ha a vállalkozással szemben a bírság kiszabása nem mellőzhető és a vállalkozás olyan, a jogsértésre vonatkozó bizonyítékot ad át a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a kérelem benyújtásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest. A kérelem előterjesztésére legkésőbb az előzetes álláspont kézbesítését, illetve az iratbetekintés bármelyik ügyfélre nézve irányadó kezdő napját megelőző nap közül a korábban bekövetkező napon kerülhet sor.

(4) A bírság csökkentésének mértéke a (3) bekezdés szerinti feltételnek

a) elsőként megfelelő vállalkozás esetén 30–50%-ig;

b) másodikként megfelelő vállalkozás esetén 20–30%-ig;

c) harmadikként vagy többedikként megfelelő további vállalkozás esetén 20%-ig

terjedhet.

(5) Ha a vállalkozás olyan, a Gazdasági Versenyhivatal előtt nem ismert tényre vonatkozóan szolgáltat bizonyítékot a jogsértéssel kapcsolatban, amely közvetlen jelentősséggel bír a 78. § (3) bekezdése alapján a bírság összegének megállapításakor figyelembe veendő körülményekre vonatkozóan, az eljáró versenytanács a súlyosbító bizonyítékot nem veszi figyelembe a bizonyítékot szolgáltató vállalkozással szemben a bírság összegének meghatározásakor.

(6) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve az (5) bekezdés alapján való meghatározásának további feltétele, hogy a vállalkozás

a) a jogsértésben való részvételét azonnal megszüntesse a kérelme benyújtását, illetve az (5) bekezdés szerinti esetben a bizonyíték szolgáltatását követően, kivéve az olyan jellegű és mértékű részvételét a jogsértésben, amely a Gazdasági Versenyhivatalnak a vállalkozással végzésben közölt álláspontja szerint szükséges lehet a 65/A. §-a szerinti vizsgálati cselekmény eredményes lefolytatásához; és

b) jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig.

(7) Azzal a vállalkozással szemben, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása.

(8) Több vállalkozás közösen vagy egy vállalkozás több vállalkozás nevében nem nyújthat be bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet, illetve nem szolgáltathat bizonyítékot az (5) bekezdés alapján.

78/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a bírság mellőzése iránti kérelmet benyújtottnak tekintheti abban az esetben is, ha a kérelem benyújtásakor a törvényben előírt bizonyítékok nem kerültek átadásra (nem végleges kérelem). A nem végleges kérelem kiegészítésére ilyen esetben határidőt kell tűzni.

(2) Olyan ügyben, amelynek vonatkozásában az Európai Bizottság a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló közleménye értelmében különösen alkalmas az eljárás lefolytatására, a vállalkozás előzetes kérelmet nyújthat be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, ha a vállalkozás álláspontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal jó helyzetben lehet ahhoz, hogy a közleménynek megfelelően eljárjon az ügyben. A Gazdasági Versenyhivatal az előzetes kérelem tárgyában információkat kérhet a vállalkozástól. Ha az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, felhívja a vállalkozást a bírság mellőzésének feltételét képező bizonyítékok benyújtására. Ha a vállalkozás a szükséges bizonyítékokat benyújtja, kérelmének a bírság mellőzésére való alkalmassága szempontjából az előzetes kérelem benyújtásának időpontját kell figyelembe venni.

(3) A kérelmeket beérkezési sorrendben kell elbírálni. A bírság mellőzése iránti kérelem annak elbírálásáig visszavonható. Az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmet hivatalból bírság csökkentése iránti kérelemként is elbírálja, ha a kérelem alapján bírság mellőzésének nincs helye, a vállalkozás erre tekintettel kérelmét nem vonja vissza, és a kérelem a bírság csökkentésének megalapozására alkalmas lehet.

(4) Az eljáró versenytanácsnak a bírság mellőzéséről, illetve csökkentéséről való döntését a vizsgáló készíti elő. Ennek keretében megvizsgálja és véleményezi a kérelmet, és az eljáró versenytanács elé tárja a jogsértéssel kapcsolatosan a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információkat.

(5) Ha a vállalkozás kérelme megfelel a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy a 78/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján a bírság mellőzésének van helye a határozat meghozatalakor, feltéve, hogy a vállalkozás a 78/A. § (6) és (7) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. E végzésétől az eljáró versenytanács csak akkor térhet el a határozathozatal során, ha a vállalkozás a 78/A. § (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felelt meg, illetve vele szemben a 78/A. § (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn. Az alaptalan kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(6) Ha a vállalkozás kérelme megfelel a 78/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy a 78/A. § (3) és (4) bekezdése alapján a határozat meghozatalakor a kérelmezővel szemben a bírság csökkentésének van helye, feltéve, hogy a vállalkozás a 78/A. § (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. E végzésétől az eljáró versenytanács csak akkor térhet el a határozathozatal során, ha a vállalkozás a 78/A. § (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felelt meg. Az alaptalan kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(7) Az eljáró versenytanács az (5) és (6) bekezdés szerinti végzéseket az elbírálásukhoz szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul hozza meg. Az eljáró versenytanács a kérelmezőt meghallgathatja. Az eljáró versenytanács döntésére a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (5), illetve (6) bekezdés alapján hozott bármely végzést csak a kérelmet benyújtó vállalkozással kell közölni. E végzések ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Az (5) bekezdés szerinti végzés meghozataláig a Gazdasági Versenyhivatal a mellőzés iránti kérelmet és a csatolt dokumentumokat kizárólag a kérelem elbírálásához, illetve a 65/A. § szerinti bírói engedély kérelmezéséhez használhatja fel, azokba csak az ügy vizsgálója, az eljáró versenytanács és a bíróság tekinthet be. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a benyújtott kérelmet és dokumentumokat az esetlegesen készített másolatokkal együtt a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozás kérelmére az elutasító végzés közlésével egyidejűleg visszaszolgáltatja a kérelmező vállalkozásnak.

(9) A 78/A. és 78/B. § szerinti kérelmek formáját, részletes tartalmát, benyújtásának módját a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett kérelem űrlap tartalmazza.”

9. § A Tpvt. 79. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„79. § A bírság összege a 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi kettőszázezer forint.”

10. § (1) A Tpvt. 82. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Jogorvoslati kérelmet – a végzés közlésétől számított nyolc napon belül – terjeszthet elő az ügyfél, valamint akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell.”

(2) A Tpvt. 82. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, vagy azt nem az arra jogosult terjesztette elő, vagy a támadott végzés ellen a törvény nem biztosít jogorvoslatot, az eljáró versenytanács a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az eljáró versenytanács a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálása során a következőképpen rendelkezhet: a vizsgáló végzését helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, illetve a megsemmisítéssel egyidejűleg a vizsgálót új eljárásra utasítja.”

11. § (1) A Tpvt. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal működése során észleli, hogy valamely közigazgatási döntés a verseny szabadságát sérti, a közigazgatási szervet a döntés módosítására vagy visszavonására felszólítja. A módosításra, illetve visszavonásra a Ket. 114. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell alkalmazni, továbbá a Ket. 114. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem minősül jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak az olyan előny, amely a verseny szabadságának korlátozásából származik.”

(2) A Tpvt. 85. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási döntést hozó elsőfokú, valamint a másodfokon eljáró szervtől felvilágosítást kérhet a megtámadott döntéssel hasonló tárgyú eljárásokban hozott közigazgatási döntésekről. A Gazdasági Versenyhivatal a felvilágosítás alapján kérheti az abban megjelölt döntések számára történő megküldését.”

12. § A Tpvt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 4. vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben az érdekelt fél a (2) bekezdésben foglaltakon túl a keresetben

a) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,

b) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett áruk lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését,

c) követelheti továbbá a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az Internet útján történő közzétételt.”

13. § A Tpvt. 88. §-a a következő (5)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 4. vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben az érdekelt – a polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van; továbbá kérheti a jogsértő fél kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására a fenti biztosítási intézkedés elrendelése céljából. Az érdekelt – amennyiben a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezéseket feltételezetten sértő cselekmények folytatásához hozzájárul – a jogsértés abbahagyásának követelése helyett arra is kérheti a bíróságot, hogy a feltételezett jogsértőt biztosíték adására kötelezze. A biztosíték letételét a bíróság az érdekelt erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy az érdekelt előterjesztett kérelmet a jogsértés abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(6) Amennyiben a 4. vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben valamelyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére;

b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.

(7) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van, amennyiben az érdekelt fél a 4. vagy a 6. §-ba ütköző magatartás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(8) A 4., illetve a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatt a pert a (9) bekezdésben foglaltak szerint megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(9) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(10) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) bekezdést is –, illetve az előzetes bizonyítás tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a sértett fél a pert a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített vagy az előzetes bizonyítás által alátámasztani kívánt követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) bekezdést is – elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(12) A bíróság – az (5) bekezdés második és harmadik mondatában foglalt esetet kivéve – az ideiglenes intézkedés, valamint az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. Ha az e bekezdés, illetve az (5) bekezdés szerinti biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, az ítélet vagy a pert befejező egyéb határozat jogerőre emelkedésétől vagy a per megszűnésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.”

14. § A Tpvt. a következő 88/C. és 88/D. §-sal egészül ki:

„88/C. § E törvény 11. §-ába, illetve az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző, versenytársak közötti, az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac felosztására, termelési vagy eladási kvóták meghatározására irányuló versenyt korlátozó megállapodásban részes fél ellen indított, bármely polgári jogi igény érvényesítése iránti perben a jogsértésnek a jogsértő által alkalmazott ár mértékére gyakorolt hatásának bizonyítása során – ellenkező bizonyításig – úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés az árat tíz százaléknyi mértékben befolyásolta.

88/D. § Az, akivel szemben a 78/A. § alapján a bírság kiszabása mellőzésre került, e törvény 11. §-ába, illetve az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző magatartásával okozott kár megtérítését megtagadhatja mindaddig, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól behajtható. E szabály a károkozók együttes perlését nem gátolja. A bírságmellőzésben részesült károkozó felelőssége érvényesítése iránt indított pert a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést megállapító határozatának felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.”

15. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 16. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő d) ponttal egészül ki:

[A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal]

c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással szemben. A bírság legkisebb összege a jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese,

d) a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető.”

16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál]

b) szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,”

17. § (1) E törvény 2009. június 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. §-ban, a 6. § (1) bekezdésében és a 9. §-ban foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően megvalósított összefonódások esetében kell alkalmazni.

(3) A 6. § (2) bekezdésében, a 7. §-ban és a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A 8. §-ban foglalt rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, melyekben a kérelmet e törvény hatálybalépése után terjesztették elő.

(5) A 12–13. és a 15–16. §-ban foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.

(6) A 14. §-nak a Tpvt. 88/C. §-át megállapító részét az e törvény hatálybalépését követően indított polgári perekben kell alkalmazni.

(7) A 14. §-nak a Tpvt. 88/D. §-át megállapító részét az e törvény hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartások esetében kell alkalmazni.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tpvt. 85. §-ának (2) bekezdésében a „hat hónap elteltével” szövegrész helyébe az „egy év elteltével” szövegrész lép.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Tpvt. 67. §-a (2) bekezdésének c) pontja;

b) a Tpvt. 78. §-ának (8) bekezdése;

c) az Ártv. 3–6. §-a;

d) az Ártv. 18. §-a.

18. § E törvény 1–16. §-a és 17. §-ának (8)–(9) bekezdése 2009. június 2-án hatályát veszti. Ez a § 2009. június 3-án veszti hatályát.


Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.