56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül:
a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
b) a vadállomány által okozott károsítás;
c) az erdőt veszélyeztető tevékenység;
d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
e) hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, fagy (abiotikus erdőkár).
(2) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítése céljából az állam erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert működtet.
57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles
a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;
b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.
58. § (1) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.
(2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.
(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.
59. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.
(2) Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.
60. § (1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen
a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
b) az erdő talajának épségét,
c) az erdősítés állapotát,
d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy
e) az erdő felújulását, természetes felújítását
akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.
(2) Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti.
(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.
61. § (1) Tilos erdőben
a) legeltetni;
b) bármilyen hulladékot elhelyezni;
c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni (kivéve a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést), mohát gyűjteni.
(2) Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben.
62. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.
(2) Az erdő talajának védelméről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.
63. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.
(2) Az erdőben szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talajszennyező anyag elhelyezése tilos.
(3) Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.
(4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.
(5) Az erdőgazdálkodó az (1)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben, a (2)–(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni.
(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.
64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.
(2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.
(3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
(4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.
(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.
(6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.
66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.
(2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni.
67. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
(2) Megye, kistérség vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén – indokolt esetben, átmeneti időre – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
(3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(4) A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez köthető.
68. § Erdei haszonvételnek minősül:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) A 68. § b), valamint d)–j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.
70. § (1) Az erdőben fakitermelést – a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.
(2) A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni.
(3) A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.
71. § (1) A fakitermelés módja lehet:
a) a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés, az erdősítés befejezését követő öt éven belül befejezett ápolás, ezt követően tisztítás (ápoló- és tisztítóvágás);
b) az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés (gyérítés);
c) a véghasználati kor elérése előtt az erdő szerkezetét károsan nem befolyásoló, faanyagnyerésre lehetőséget adó fakitermelés (készletgondozó használat);
d) a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata (tarvágás);
e) a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (fokozatos felújítóvágás);
f) a faállomány fokozatos, időben elhúzódó (30 évet meghaladó), több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (szálaló vágás);
g) a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott – vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó – fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul (szálalás);
h) az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése (egészségügyi fakitermelés);
i) olyan véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik (egyéb termelés).
(2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.
(3) Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.
72. § (1) A 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha az ingatlan tulajdonosa, vagy közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább 25%-a kéri.
(2) Az erdészeti hatóság a 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a) az erdőgazdálkodó a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdő felújítására vonatkozó erdőgazdálkodási szabályokat megsértette;
b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely az erdőgazdálkodó tulajdonában áll, vagy amelynek az erdőgazdálkodó vezető tisztségviselője, a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdőgazdálkodási szabályokat megsértette.
(3) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság
a) bankgaranciát;
b) hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt;
c) ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, államkötvényt;
d) az erdőgazdálkodó többségi tulajdonában álló erdő tulajdoni hányadára vagy tehermentes egyéb ingatlanára a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot fogadhat el.
(4) A sikeres első erdősítés ellenőrzését követően az erdészeti hatóság a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezésének ellenőrzését követően pedig a teljes biztosítékot felszabadítja.
73. § (1) Az ápoló- és tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre, kultúrerdőkre az előírás nem vonatkozik.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakban nem végezhető. Ettől eltérni csak időjárási körülmények miatt, az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.
(3) Az újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználatot, szálalást csak olyan időpontban és olyan technológiával lehet végrehajtani, amelyik az erdő felújulásának sikerességét, a visszamaradó állományt és a talajt nem veszélyezteti.
(4) Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származékerdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását.
(5) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási kötelezettségének e törvényben, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megszabott módon, illetve határidőre nem tett eleget, vagy az erdészeti hatóság által jogerős határozattal kiszabott erdővédelmi vagy erdőgazdálkodási bírságtartozása van, az erdészeti hatóság a fakitermelést korlátozza, ismételt vagy súlyos jogsértés esetén megtiltja.
(6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges.
(7) Az erdészeti hatóság Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében előírhatja:
a) tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén
aa) egyes fafajok,
ab) egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek,
ac) álló és fekvő holtfa,
b) egészségügyi fakitermelés esetén legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa,
c) véghasználat esetén
ca) hagyásfák,
cb) a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig facsoportok visszahagyását.
(8) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a fakitermelés elvégzésére időbeli és térbeli korlátozást állapíthat meg.
74. § (1) Az erdőterv alapján tarvágás akkor végezhető, ha:
a) sík és dombvidéken gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál, gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
b) hegyvidéken öt hektárnál nagyobb,
egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezik.
(2) A tarvágás során hullámtéren a töltés és a folyó között egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezhet, kivéve ha a folyó és a töltés között 50 méternél kisebb szélességű erdő található.
(3) Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstől függetlenül a tarvágás végrehajtását megtiltja, ha az az erdő talajszerkezetének jelentős romlásával jár.
(4) Sarjeredetű természetes felújítás alkalmazásánál – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akác esetében május 1., egyéb fafaj esetében április 1. és szeptember 1. között fakitermelés nem végezhető.
(5) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását az erdő talajának védelmét szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltétel teljesítéséhez kötheti.
(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában:
a) felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja;
b) a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősül az a felújítás alatt álló terület, amelyet kevesebb, mint nyolcvan méter széles, felújítás alatt nem álló, faállománnyal borított erdő választ el tőle.
75. § (1) Erdészeti szaporítóanyagot az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyűjteni
a) a szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt erdőkben, vagy
b) a vágásérettségi kort 10 éven belül elérő erdőkben.
(2) Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.
76. § (1) Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.
(2) Vízgazdálkodási elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén – engedélyezi.
77. § Az erdő igénybevétele
a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;
b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása – ide nem értve a vadaskert, vadaspark fenntartását, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőkben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti, a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását szolgáló tevékenységet, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását – így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).
78. § (1) Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet.
(2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni.
(3) Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező, vagy attól magasabb természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett engedélyezheti.
79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.
(2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja.
(3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot.
(4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti.
(2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.
(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez – kérelemre – az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.
(4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg.
81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.
(2) Az erdővédelmi járulék mértéke
a) erdő termelésből való kivonásáért hektáronként
aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa;
ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
ac) megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak másfélszerese;
ad) Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab) pontban foglaltak kétszerese;
b) erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként
ba) természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
bb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;
c) erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként
ca) természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa;
cb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese;
d) az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék fele.
(3) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben – legfeljebb öt évig – hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
(4) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint.
(2) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.
(3) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,
a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:
aa) kultúr és faültetvény természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés),
ab) természetes, természetszerű, származék-, átmeneti természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett erdővel megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik;
b) amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe;
c) a védett természeti területen lévő faültetvény és kultúrerdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhelyfeltárással kell bizonyítania;
d) a szabad rendelkezésű erdő és cserjés mezőgazdasági művelésbe vonása esetén.
(4) Az erdészeti hatóságnak csereerdősítést kell előírnia
a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik.
(5) A csereerdősítést – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen kell végrehajtani.
(6) A csererdősítés tervezésére és engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.
(7) Az erdővédelmi járulék a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének bevétele. Az erdővédelmi járulékot fele részben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek finanszírozására, fele részben nyilvános pályázat útján a biotikus és abiotikus erdőkárok megelőzésére, felszámolására, erdészeti szakmai továbbképzések, szakmai és tájékoztató kiadványok támogatására kell fordítani.
83. § (1) Szabad rendelkezésű erdő területének mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.
(2) Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági előhasználat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint a természetes és természetszerű erdőre.
84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.
(2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.
85. § (1) Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra.
(2) A helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az erdészeti hatóság felmentést adhat, és erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, amennyiben az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak.
86. § (1) Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.
(2) Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe a 7. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében három hektárnál, a 7. § (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében másfél hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.
87. § (1) Erdészeti szállítási tevékenységnek minősül:
a) az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben való közlekedése;
b) az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, rakodása, valamint azok járművel történő elszállítása.
(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.
88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát – figyelmeztető tábla elhelyezésével – az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
(3) Az erdészeti hatóság jogosult ellenőrizni, hogy az erdőgazdálkodó intézkedése megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak, indokolatlan korlátozás esetén pedig elrendeli a korlátozás feloldását.
89. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem tudná elvégezni, a más használatában levő erdőt szállítási tevékenységhez igénybe veheti. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó kizárólag az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához a más tulajdonában levő erdészeti magánutat is igénybe veheti.
(3) Amennyiben az erdőt, valamint az erdészeti magánutat erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.
(4) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.
90. § (1) Az erdőgazdálkodó vagy az erdőgazdálkodó megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást (a továbbiakban: szállítójegyet) kiállítani, melynek alapja az erdőgazdálkodási műveleti lap.
(2) A fásításból, valamint a törvény hatálya alá tartozó erdőnek nem minősülő területről származó faanyagról a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult személy köteles az erdészeti hatósághoz megtett fakitermelési bejelentésében szereplő adatok felhasználásával szállítójegyet kiállítani.
(3) A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.
(4) A szállítójegyen szereplő adatokat a faanyag kereskedelme során, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kell nyilvántartani.
91. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.
(4) Az erdő látogatója
a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
(5) Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe
a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdőrezervátum magterülete.
92. § (1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.
(4) Az erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.
(5) Amennyiben lovagló- és kerékpárút kijelölésére sor kerül, állami erdőben a közérdek fokozott érvényesülése érdekében törekedni kell a regionálisan is összefüggő erdei lovagló és kerékpáros útvonal hálózat kijelölésére.
93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.
(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
(5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.
(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.
94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás
a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.
95. § (1) Az erdőgazdálkodó a turista-, lovagló- vagy a járműközlekedésre kijelölt utat érintő korlátozást köteles minden alkalommal az erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni.
(2) Az erdőgazdálkodó mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a korlátozás azonnali elrendelésére az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető állapot megszüntetésének érdekében kerül sor. Ha a korlátozás időtartama a 24 órát meghaladja, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.
(4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.
(5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.
(6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.
96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.
97. § Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.
98. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles
a) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni;
b) az erdőben jogszerűen végzett munkák szakmai irányítását elvégezni.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult:
a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, ellene eljárást kezdeményezni;
b) a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van – a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett – feltartóztatni, átvizsgálni;
c) az a)–b) pont szerinti intézkedéssel érintett személyt személyazonosságának igazolására felhívni, vagy személyazonosságának megállapítása érdekében – ha az érintett személy magát önként és hitelt érdemlően nem igazolja – igazoltatásra jogosult hatósági személyt felkérni;
d) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni.
(3) A (2) bekezdés d) pontja alapján elvett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket és az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt az erdészeti szakszemélyzet köteles haladéktalanul átadni az erdészeti hatóságnak vagy a rendőrségnek.
(4) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt egyenruha és szolgálati jelvény viselésére.
(5) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során könnygázszóró palack, és – a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint – gáz- és riasztófegyver, valamint lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.
99. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az arányosság követelményének betartásával
a) a jogszerű intézkedésével – a 98. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedést kivéve – szembeni ellenállás megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát;
b) az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására, vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi sérülés okozását.
(5) Az intézkedés során megsérült személy részére – amint lehetséges – az erdészeti szakszemélyzet köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség esetén az erdészeti szakszemélyzet köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során megsérült személyt orvos elláthassa.
(6) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – amint az eset körülményei lehetővé teszik – jelenteni kell a rendőrségnek.
(7) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.
100. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelheti.
101. § (1) A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a 98–100. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl
a) köteles
aa) az erdőgazdálkodó részére annak jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében szakmai tájékoztatást és tanácsot adni,
ab) az erdőgazdálkodót szakmai szempontból képviselni a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,
ac) az erdészeti hatósággal való kapcsolattartása során tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni;
b) jogosult
ba) az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság felé teljesítendő bejelentései, adatszolgáltatásai ellenjegyzésére,
bb) műveleti lap kiállítására,
bc) pályázatok szakmai tartalmának, teljesítésének ellenjegyzésére.
(2) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult
a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére;
b) erdészeti magánút tervezésére;
c) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre;
d) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére.
102. § Jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.
103. § (1) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.
(2) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult
a) az erdőgazdálkodó és a tulajdonos engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni;
b) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni;
c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt igazoltatni, a jogellenes cselekmény abbahagyására felszólítani;
d) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.
(3) Az állam az erdő védelme, károsításának megelőzése, valamint az erdészeti hatósági tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság szervezetében – a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas – erdővédelmi szolgálatot működtet.
(4) Az erdővédelmi szolgálat tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles
a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;
b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;
c) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van – a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett – feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;
d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni;
e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;
f) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni.
(5) Az erdővédelmi szolgálat tagja könnygázszóró palack és – a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint – gáz- és riasztófegyver, valamint lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.
104. § (1) Az erdővédelmi szolgálat tagja az arányosság követelményének betartásával
a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát;
b) az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2) Az erdővédelmi szolgálat tagja lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására, vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi sérülés okozását.
(5) Az intézkedés során megsérült személy részére – amint lehetséges – az erdővédelmi szolgálat tagja köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség esetén az erdővédelmi szolgálat tagja köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során megsérült személyt orvos elláthassa.
(6) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – amint az eset körülményei lehetővé teszik – jelenteni kell a rendőrségnek.
(7) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.
105. § (1) Az erdészeti hatósági eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
(2) A kérelemre indult erdészeti hatósági eljárásokban igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
106. § (1) Ha az erdőgazdálkodó, illetőleg – erdőgazdálkodó hiányában – az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó, ennek hiányában a tulajdonos költségére elrendeli és elvégezteti. Amennyiben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei az erdőgazdálkodóval szemben vezetett végrehajtási eljárásban sem térülnek meg, a tulajdonos köteles a költségeket megtéríteni.
(2) Az elrendelő határozatot a tulajdonosnak, állami tulajdonban levő erdő esetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának is kézbesíteni kell.
(3) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségét a költségvetési törvényben e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.
(4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával megbízott vállalkozó felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.
(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során keletkezett bevételt az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. Amennyiben a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a jogosultak részére meg kell téríteni.
107. § (1) Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó
a) erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
b) a 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat – fahasználatot nem érintő tevékenység esetében megsérti;
c) a 16. § (9) bekezdésében foglaltakat megsérti;
d) az 63. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
e) a 73. § (1), (2) bekezdésében, valamint a 74. § (4) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
f) a 73. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
g) a 95. § (1), (2), (3) és (6) bekezdésében, a 102. §-ban foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja;
h) a 42. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget;
i) megsérti a 90. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat;
j) az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését, szálalást vagy a fenyőgyanta gyűjtését;
k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdőtervben előírt célállománytípus kialakulását és fejlődését;
l) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidőt;
m) az erdő felújítását nem az engedélyezett módon hajtja végre;
n) tevékenysége vagy mulasztása miatt a befejezett erdősítés felülvizsgálatának időpontjában az erdő fejlődése nem felel meg a termőhelyi adottságoknak vagy az erdő fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott;
o) az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltakat megsérti;
p) a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem tesz eleget, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8 napon belül nem jelenti be;
q) a külön jogszabály szerinti erdőtűzvédelmi terv vagy egyszerűsített erdőtűz-védelmi terv készítési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget;
r) a külön jogszabály szerinti erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget.
(2) Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni az erdő tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha a 17. § (8) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki
a) a 18. § (3) és (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja és a terület használatára jogosult;
b) engedély nélkül hajtja végre az erdőtelepítést;
c) engedélytől eltérően hajtja végre az erdőtelepítést;
d) a 70. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
e) a 90. § (2)–(3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti.
(4) Az erdőgazdálkodási bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.
108. § (1) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki
a) a 61. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
b) a 61. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
c) a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
d) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti;
e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
f) a 63. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
g) a 68. § b), d)–j) pontjaiban meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja vagy az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti;
h) a 65. § (1), (2), (5) bekezdésében, a 66. § (1) bekezdésében, a 67. § (1), (2), (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
i) a 91. § (1) bekezdés b) pontjában, a 91. § (4) bekezdés b) pontjában, a 91. § (5) bekezdésében, valamint a 92. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
j) a 91. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
k) a 93. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;
l) a 93. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;
m) erdőt vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, erdőművelési ágban nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe.
(2) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, az erdő tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak.
(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha
a) az erdősítés sikeresen felújult területén a vadászható vadfajok egyedei az előírt fő és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;
b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került;
c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,1 ha-t meghaladó nagyságú területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak.
(4) Az erdővédelmi bírság folytatólagos károkozás esetén ismételten kiszabható.
109. § A 107. § (1) bekezdésének j) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha
a) az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy
b) a fakitermeléssel érintett terület egészén vagy annak jól elkülönülő, 0,5 ha-t meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,
c) az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a 76. §-ban előírt feltételét.
110. § Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének bevétele. A befolyt erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságot fele részben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek finanszírozására, fele részben nyilvános pályázat útján a biotikus és abiotikus erdőkárok megelőzésére, felszámolására, erdészeti szakmai továbbképzések, szakmai és tájékoztató kiadványok támogatására kell fordítani.
111. § A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék, az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat;
b) határozza meg az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1. az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;
2. a szabad rendelkezésű erdő és fásítás telepítésére, a telepítés bejelentésére, engedélyezésére, a bennük tervezett fakitermelés bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat;
3. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat;
4. az Országos Erdő Tanács működésének részletes szabályait;
5. az erdőtervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait;
6. az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;
7. az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait;
8. az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait;
9. az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének, valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait;
10. az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait;
11. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait;
12. az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait;
13. az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait;
14. az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait;
15. az erdővédelmi szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat;
16. az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait;
17. az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;
18. az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályait;
19. az átalakítási és szálalási terv készítésének részletes szabályait;
20. az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat;
21. az erdészeti szolgálati szabályzatot;
22. az erdő művelési ág megállapításának és az erdő megosztásának részletes szabályait;
23. a közjóléti létesítmények nyilvántartásának és a közjóléti fejlesztési tervek készítésének részletes szabályait;
24. a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;
25. az erdőgazdálkodói tevékenység nyilvánossága biztosításának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:
1. az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerének részletes szabályait;
2. az erdőtervrendelet előkészítésének részletes szabályait és az erdőtervrendelet előírásait;
3. az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:
1. az erdőt és fásítást alkotó fafajok és cserjefajok, továbbá az őshonos, idegenhonos és az intenzíven terjedő fafajok jegyzékét;
2. az erdő igénybevételének részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét.
(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapítsa meg a tűzgyújtási tilalom elrendelésének részletes szabályait.
(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a honvédelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó különös szabályokat.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait, a díjfizetés alóli mentesség eseteit.
(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a faanyag származási igazolásának rendjét.
(10) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszterrel, a természetvédelemért felelős miniszterrel, valamint a sportpolitikáért felelős miniszterrel együttes rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait.
113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2011. december 31-ig kell elkészíteni.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti erdőtervnek minősülnek.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervekben megállapított elsődleges és további rendeltetések e törvény szerinti elsődleges és további rendeltetésnek minősülnek azzal az eltéréssel, hogy az üzemtervben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 17. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti rendeltetések e törvény 24. § (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetésnek minősülnek.
(6) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervvel nem érintett erdők elsődleges és további rendeltetését az első erdőterv kiadásával egyidejűleg kell megállapítani.
(7) Az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő üzemmódját az e törvény szerint először elkészített körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv kiadásával egyidejűleg hivatalból indított eljárásban, vagy azt megelőzően az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdőgazdálkodónak kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulását.
(8) E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti.
(9) E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes.
(10) Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján az abban engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenység bejelentés és műveleti lap kiállítása nélkül végezhető, de a fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és az éves erdőgazdálkodási tervet vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani.
(11) Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján kitermelt faanyag származásának igazolásánál a 90. § alkalmazásában a szállítójegy alapja a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv.
(12) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezési eljárásban elkészült körzeti erdőterv megállapítására az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban állapítja meg.
(14) E törvény hatálybalépésekor állami tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület hasznosítására vonatkozó, 9. § szerinti feltételeknek nem megfelelő határozatlan idejű szerződéseket 2010. december 31-ig a rendes felmondás szabályai szerint meg kell szüntetni. Határozott idejű szerződés keretében hasznosított területek vonatkozásában 9. §-t a határozott idő lejártától kell alkalmazni.
(15) A védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken található erdőre, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre vonatkozó üzemtervi előírásokat az erdészeti hatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv közreműködése mellett, e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül felülvizsgálja és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően szükség szerint módosítja.
(16) Az erdészeti hatóság (15) bekezdés szerinti eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, valamint állami és önkormányzati szervezet köteles az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátani.
(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártakor az e törvény szerinti körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv nem áll rendelkezésre, az e törvény szerinti körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv jogerőre emelkedéséig az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőtervben az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.
114. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 19. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:]
„g) az erdőterv betartásának lehetőségére;”
(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbt.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)–(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre.”
(3) Az Fbt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A 24–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó hivatásos vadászra és halászati őrre.”
(4) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Termőföld más célú hasznosításának minősül:]
„c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.”
(5) Hatályát veszti az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény.
(6) Az (1)–(5) bekezdés e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés és a 114. §-hoz tartozó alcím a hatálybalépést követő második napon hatályát veszti.
