(2) A kötelező és a nem piacképes biztosítást jogszabály eltérően szabályozhatja.
5:420. § [A biztosítási szerződések cím rendelkezéseinek kiterjesztése]
E cím rendelkezéseit alkalmazni kell az egyesületi tagsági viszonyon alapuló biztosítási jogviszonyra is.
5:421. § [Belépés a szerződésbe]
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
5:422. § [A túlbiztosítás tilalma]
(1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított érdek (vagyontárgy, követelés) valóságos értékét. A biztosított érdek valóságos értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.
(2) Az (1) bekezdés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
(3) Ha a felek a vagyontárgy értékére vonatkozóan kifejezetten megállapodtak, ez az érték irányadó a valóságos érték szempontjából, hacsak a biztosító nem bizonyítja, hogy a vagyontárgy valóságos értéke a megállapodásban szereplő értéknél kisebb.
(4) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.
5:423. § [A többszörös biztosítás tilalma]
(1) Az a biztosítás, amelyet egy már biztosított érdekre nézve és azonos biztosítási kockázatokra vonatkozóan kötöttek, a biztosítási érdek valóságos értékét meghaladó részében semmis és a biztosítási díjat ebben a részében vissza kell téríteni.
(2) A további biztosítás érvényes azon kockázatok esetében, amelyekre az első biztosítás fedezetet nem nyújt.
5:424. § [A biztosító kötelezettsége alulbiztosítás esetén]
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a biztosítási érdek valóságos értékéhez aránylik.
5:425. § [A fedezetfeltöltés szabálya]
(1) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanabban az időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
(2) E jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban a biztosított, illetve a szerződő fél figyelmét felhívta és a fedezetfeltöltés díját közölte.
(3) Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett kártérítési összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban.
5:426. § [A biztosító teljesítése]
(1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szerződésben a teljesítés előkészítéséhez szükséges időre tekintettel megállapított határidőn belül köteles szolgáltatását teljesíteni.
(2) Abban az esetben, ha a biztosító a kockázatot fakultatív viszontbiztosítás keretében túlnyomórészt viszontbiztosításba adja, az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül érvényes az a megállapodás, hogy a teljesítésre a viszontbiztosító (a vezető viszontbiztosító) állásfoglalását követően és pénzügyi teljesítésétől függően kerülhet csak sor.
(3) Érvényes az a megállapodás, amelynek alapján a biztosított biztosítási szolgáltatás iránt a biztosító viszontbiztosítójával szemben közvetlenül igényt érvényesíthet.
5:427. § [Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség, a kötelezettség megszegésének következménye]
(1) A biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, abban az esetben is, ha a biztosítási szerződés szabályozza a biztosítottnak a kármegelőzés érdekében tanúsítandó magatartását, teendőit, ideértve a kár megelőzését vagy korlátozását célzó eszközöket, berendezéseket, eljárásokat, valamint szakképzettségi követelményeket is.
(2) A biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kárt enyhíteni.
(3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
(5) A biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosított vagy valamely vele egy tekintet alá eső személy a kármegelőzési kötelezettségének nem tett eleget, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be, vagy kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása a bekövetkezett kárt növelte. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított vagy a vele egy tekintet alá eső személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható. A biztosítottal egy tekintet alá eső személy a szerződő fél, annak vezető beosztású vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott munkavállalója, megbízottja, továbbá a biztosított vállalkozás vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja.
5:428. § [Mentesülés károkozás esetén]
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a kárt a biztosított vagy valamely vele egy tekintet alá eső személy jogellenesen maga okozta. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított, a vele egy tekintet alá eső személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható.
5:429. § [Állapotmegőrzési kötelezettség]
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül csak annyira változtathat, amennyire az a kárenyhítéshez szükséges. Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak, kötelezettsége nem áll be.
5:430. § [Az érdekmúlás]
(1) A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazandók, ha az érdekmúlás kizárólag vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási védelem is átszáll és a tulajdonjog átszállásának időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és az új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
(2) A szerződést bármelyik fél a tulajdonváltozást, illetve az arról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
5:431. § [Rendes felmondás kárbiztosítás esetén]
(1) A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére harmincnapos határidővel felmondhatják.
(2) A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.
(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
(4) A szerződő fél felmondása esetében a biztosító követelheti annak a díjengedménynek egészben vagy részben történő megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
5:432. § [A részleges díjfizetés jogkövetkezménye]
(1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés megfelelő kiegészítésére, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
(2) Ha a szerződés a díj nem fizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.
5:433. § [Törvényi engedmény kárbiztosítás esetén]
(1) Ha a biztosító a kárt megtérítette, átszállnak rá azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg harmadik személlyel szemben (törvényi engedmény).
(2) A biztosítót a törvényi engedmény alapján megillető jogának érvényesítéséhez a biztosított, illetve a szerződő fél köteles – nyilatkozatok tételével, okiratok átadásával – támogatni.
(3) A biztosító a törvényi engedmény alapján megillető jogát csak akkor érvényesítheti a biztosítottal közös háztartásban élő vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított jogszabály alapján felelős, ha ezt a személyt a kár okozásáért szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli.
(4) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a biztosított kérésére köteles az ő igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől függővé teheti.
(5) Ha a megtérült összeg nem fedezi a biztosító és a biztosított együttes követelését, a biztosított élvez elsőbbséget.
5:434. § [A biztosított vagyontárgy megkerülése]
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.
5:435. § [A felelősségbiztosítás fogalma]
(1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
(2) A felelősségbiztosítási szerződés nyújtotta védelem kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára és a megalapozott kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítás kiterjed a védelem költségeire, ha olyan cselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek a biztosított harmadik személlyel szemben fennálló felelőssége lehet a következménye, amennyiben e költségek a biztosító útmutatásai nyomán merültek fel. A biztosított követelésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.
(3) A biztosítónak az útmutatása nyomán perre vitt jogvita és a (2) bekezdés szerinti védelem költségét, továbbá a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
5:436. § [A biztosító helytállási kötelezettségének kizárása]
Érvényes a biztosítási szerződés azon rendelkezése, hogy a biztosító a biztosított szándékos károkozásáért történő helytállási kötelezettségét kizárja.
5:437. § [A túlbiztosítás és az alulbiztosítás felelősségbiztosítás esetén]
Ha a felelősségbiztosítási díj kiszámítása a biztosított valamely pénzügyi adata alapján történik, a valóságostól eltérő adat szolgáltatása alapot adhat a túlbiztosítási tilalom vagy az alulbiztosítás jogkövetkezményeinek alkalmazására.
5:438. § [A biztosítási esemény bejelentése]
A biztosított öt munkanapon belül a bejelentési kötelezettség megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezmények mellett köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt jelentenek be, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigénynek okszerűen alapot adhat. A szerződés megszűnése után a biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc nap bejelentési időt kell meghatározni.
5:439. § [A biztosító szolgáltatása]
(1) A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizetheti meg. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
(2) Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik, ha pedig azokat a biztosító viselte, megtérítését követelheti a biztosítottól.
(3) A biztosítási szerződésben a biztosító hozzájárulásával érvényesen kiköthető, hogy a biztosított a felelősségbiztosítási szerződésre alapított követelését másra engedményezheti.
5:440. § [A károsult igényének érvényesítése]
(1) A károsult igényét – a kötelező felelősségbiztosítás kivételével – közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
(2) Ez a szabály nem akadályozza ugyanakkor, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában fennállt.
5:441. § [A biztosított és a károsult egyezsége]
(1) A biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül egészben vagy részben sem ismerhet el, fizethet meg vagy teljesíthet bármilyen egyéb módon kártérítési követelést.
(2) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
(3) Nem hivatkozhat azonban a biztosító arra, hogy a harmadik személy követelésének a biztosított által történt elismerése hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott, és az adott körülmények között a biztosított nyilvánvalóan nem tagadhatta meg az elismerést.
5:442. § [Törvényi engedmény felelősségbiztosítás esetén]
A biztosítót a kár megtérítését követően törvényi engedmény illeti meg. A kifizetett kárt a biztosítottól is visszakövetelheti. E jogait a biztosító csak akkor érvényesítheti a biztosítottal, a vele közös háztartásban élő vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított jogszabály alapján felelős, ha ezt a személyt a kár okozásáért szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli.
5:443. § [Életbiztosítások]
Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító természetes személy halála, meghatározott életkor, vagy időpont elérése, esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy időszakos folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen:
a) kockázati életbiztosítás, amely esetben a biztosító kockázatviselésének megszűnésével maradékjogok nem keletkeznek, vagy
b) maradékjoggal rendelkező életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, amelynek befektetési kockázatát a szerződő fél viseli.
5:444. § [Az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje]
(1) Életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet
a) a szerződésben megnevezett személy,
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, vagy
c) a biztosított vagy az örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, vagy a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában.
(2) A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, a biztosítási esemény bekövetkezéséig azonban bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a későbbi kedvezményezett jelölés akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezettjelölés). Ebben az esetben a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A visszavonhatatlan kedvezményezettjelölésről a biztosítót is tájékoztatni kell.
(4) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
5:445. § [Az életbiztosítási szerződés megkötése és módosítása]
(1) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Csoportos életbiztosítási szerződés ettől eltérően is rendelkezhet. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép.
5:446. § [A biztosított belépése életbiztosítás esetén]
(1) A biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Csoportos biztosítási szerződés a biztosított belépési jogát korlátozhatja, vagy annak gyakorlását feltételhez kötheti.
(2) A biztosított – mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik – a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződéses jogviszonyba belépő biztosított a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – köteles megtéríteni.
5:447. § [Többszörös biztosítás életbiztosítás esetén]
A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több életbiztosítást is köthetnek érvényesen.
5:448. § [A díjfizetés elmulasztásának következménye életbiztosítás esetén]
(1) A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított, illetve a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte, vagy a felek díjfizetésre halasztásban állapodtak meg.
(2) A díjfizetés elmulasztása esetén a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (díjmentesítés). A biztosított, illetve a szerződő fél azonban e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.
(3) Nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a szerződő díjmentesítési kérelmének időpontjában még nem keletkezett, ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.
5:449. § [A közlési kötelezettség megszegésének következménye életbiztosítás esetén]
(1) Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
5:450. § [Rendes felmondás életbiztosítás esetén]
(1) A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harminc nap felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.
(2) Az életbiztosítási szerződést a biztosító – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – nem mondhatja fel.
5:451. § [A biztosító mentesülése életbiztosítás esetén]
(1) Ha a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.
(2) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
(3) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
5:452. § [Mentesség a hagyaték alól]
A biztosított halála esetén fizetendő szolgáltatás nem része a biztosított hagyatékának.
5:453. § [Csoportos életbiztosítás]
(1) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk vagy a közöttük és a szerződő fél között fennálló jogviszony alapján történik, a biztosító ugyanakkor a kockázatot a csoport és nem az egyes biztosítottak szempontjából vizsgálja és vállalja el.
(2) A csoportos életbiztosításban biztosított lehet a csoport tagjának hozzátartozója is.
(3) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosító tájékoztatási kötelezettségét csak a szerződő fél részére kell hogy teljesítse.
5:454. § [Az életbiztosítás alkalmazandó szabályai a balesetbiztosításra]
(1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni a következő kérdésekben:
a) a csoportos életbiztosításra,
b) a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél,
c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára,
d) a kedvezményezett kijelölésére és jogaira, valamint
e) a biztosító mentesülésére, ha a biztosítási eseményt, különösen a biztosított halálát, a biztosítási összegre jogosult okozta.
(2) A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több balesetbiztosítást is köthetnek érvényesen.
(3) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.
(4) A balesetbiztosításra egyébként a kárbiztosítás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben a törvényi engedmény alapján igényt nem támaszthat.
5:455. § [Az életbiztosítás alkalmazandó szabályai a betegségbiztosításra]
(1) A betegségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:
a) a csoportos biztosításra,
b) a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél,
c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára valamint
d) a biztosító kötelezettségei beállására a közlési kötelezettség megsértése esetén.
(2) Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást a kárbiztosítás szabályai szerint kötötték, a II. fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá,
b) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a helyszín megváltoztatásának tilalma nem alkalmazható,
c) a törvényi engedmény alapján igényérvényesítésnek a szerződő féllel szemben is helye van, ha a biztosítási esemény bekövetkezéséért a szerződő fél mint a biztosított munkáltatója felelős.
5:456. § [Túlbiztosítás betegségbiztosítás esetén]
Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást az összegbiztosítás szabályai szerint kötötték, az életbiztosításra irányadó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a túlbiztosítási tilalom annyiban nem érvényesül, hogy a felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra az összegbiztosítás szabályai szerint köthetnek több betegségbiztosítást is érvényesen.
5:457. § [Várakozási idő]
(1) A felek a biztosítási szerződés közös szabályainál meghatározott várakozási időnél hosszabb, de legfeljebb hároméves várakozási időben csak ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetében vagy akkor állapodhatnak meg, ha a biztosítottnak a várakozási idő kikötésére okot adó egészségi állapota a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt.
(2) A várakozási időbe beszámít az az időtartam, amelynek során a biztosított a betegségbiztosítás megkötését megelőzően legkésőbb hatvan napon belül megszűnt korábbi betegségbiztosítási szerződés alapján folyamatosan betegségbiztosítási szolgáltatásra jogosult volt. Ezt a rendelkezést arra az esetre is alkalmazni kell, ha a biztosított a harmadik személy által megkötött betegségbiztosításba belép, ideértve azt is, ha a harmadik személy által megkötött csoportos betegségbiztosítás a biztosított belépésével egyéni betegségbiztosítássá válik.
5:458. § [Felmondás betegségbiztosítás esetén]
(1) A betegségbiztosításban nem alkalmazhatók a biztosítási kockázat jelentős növekedésére vonatkozó szabályok. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a biztosított egészségi állapotának a biztosítási szolgáltatás tartós igénybevételét eredményező megromlása esetén a biztosító arányos pótdíj érvényesítésére vagy a szolgáltatás időbeli korlátozására jogosult.
(2) A betegségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(3) Abban az esetben, ha nem a biztosított körülményeiben, hanem a veszélyközösséget érintően a megállapodás szerinti díj számítási alapjaihoz viszonyítva következtek be előre nem látható, tartós változások, a biztosító jogosult a megállapodás szerinti díj újbóli megállapítására.
(4) A díjnak a módosított számítási alapoknak megfelelő újbóli meghatározása szükséges és indokolt, ha független szakértő a számítási alapokat és a (3) bekezdés szerinti feltételeket felülvizsgálja és igazolja.
5:459. § [A tartási szerződés]
(1) Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosultat olyan ellátásban köteles részesíteni, amely körülményeinek és szükségleteinek megfelel. E körben gondoskodni kell különösen a tartásra jogosult lakhatásának biztosításról, élelemmel és ruházattal való ellátásáráról, gondozásáról, betegsége esetén ápolásáról és gyógyíttatásáról, halála esetén pedig illő eltemettetéséről.
(2) A szerződés a tartásra jogosult haláláig áll fenn. A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség – az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint – annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a tartásra kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
(3) Több tartásra jogosult javára szóló szerződés esetén – ha a körülményekből vagy a felek rendelkezéséből más nem következik – bármelyik tartásra jogosult halála után a túlélő az oszthatatlan szolgáltatásokat – ideértve a megszokott életvitel folytatásához és az ezt biztosító használati tárgyak fenntartásához szükséges szolgáltatásokat is – egészben, az osztható szolgáltatásokat pedig olyan arányban jogosult követelni, amilyen arányban azok őt megillették.
(4) Tartási szerződés harmadik személy javára is köthető. A harmadik személy a szerződésből eredő jogát az értesítéstől számított hatvan napon belül visszautasíthatja. A visszautasítás a szerződést felbontja.
(5) Tartási szerződés csak írásban érvényes.
5:460. § [Tartás fejében ingatlan tulajdonjogának átruházása]
(1) Ha a tartási kötelezettség fejében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, a tartási kötelezettség teljesítését biztosító jogot a tulajdonváltozással egyidejűleg a tartásra jogosult javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tartási kötelezettség teljesítését biztosító jog alapján a tartásra jogosult a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet. Ha a tartási kötelezettséggel terhelt ingatlant elidegenítik, a kielégítést az új tulajdonos is tűrni köteles.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése mellőzhető abban az esetben, ha a tartásra jogosult javára haszonélvezeti jog bejegyzésére került sor.
5:461. § [A tartási szerződés módosítása és megszüntetése]
(1) A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja.
(2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé.
(3) Ha a szerződés célja sem annak módosításával, sem pedig életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatásával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését. A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogkövetkezmények közül a bíróság nem alkalmazhatja azt, amelyik ellen valamennyi fél tiltakozik.
5:462. § [Az ingyenes tartási szerződés]
(1) Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
(2) Az ingyenes tartási szerződés a tartásra kötelezett halálával megszűnik.
(3) A tartásra kötelezett az ingyenes tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva rá nézve túlságos megterheléssel járna.
(4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
5:463. § [Az életjáradéki szerződés]
(1) Életjáradéki szerződés alapján a járadékszolgáltató a járadékos javára meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.
(2) Ha az életjáradéki szerződést a járadékos javára úgy kötik, hogy az életjáradékot a járadékszolgáltató vagy más személy haláláig, vagy valamely más meghatározott időpont vagy feltétel bekövetkezéséig kell teljesíteni, a járadékost túlélő járadékszolgáltatót a járadékos helyébe lépő kedvezményezett javára is a szerződésben meghatározottak szerinti szolgáltatási kötelezettség terheli.
(3) Az életjáradékot a szerződésben megállapított időszakonként előre kell fizetni.
(4) Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait, ha pedig a járadékszolgáltató az életjáradék szolgáltatását üzletszerűen és a kapott ellenszolgáltatásra figyelemmel kalkulált üzleti kockázat alapján nyújtja, úgy a járadékszolgáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettségre, az általános szerződési feltételek tartalmi követelményeire, valamint – a szerződés üzleti jellegétől függetlenül a (2) bekezdésben meghatározott esetben – a kedvezményezett jelölésére és jogaira a biztosítási szerződésre vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.
5:464. § [A polgári jogi társasági szerződés]
(1) Szerződéssel a felek egymás irányában arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.
(2) Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.
(3) Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására kötött polgári jogi társasági szerződés semmis.
(4) A polgári jogi társasági szerződés csak írásban érvényes.
5:465. § [A vagyoni hozzájárulás]
(1) A felek fejenként egyenlő mértékben teljesítenek vagyoni hozzájárulást.
(2) A hozzájárulás állhat dolgok közös tulajdonba vagy közös használatba adásából, valamint bármilyen egyéb szolgáltatásból, így különösen személyes munkavégzésből.
(3) A nem pénzben nyújtott hozzájárulásokat a szerződő felek maguk értékelik, és ennek alapján megállapítják a hozzájárulások egymáshoz viszonyított arányát.
5:466. § [A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának módja]
(1) A hozzájárulásként adott elhasználható dolgok közös tulajdonba, az el nem használható dolgok közös használatba kerülnek.
(2) A közös tulajdonba került dolog tulajdoni hányadával a fél önállóan nem rendelkezhet. A felek e rendelkezéstől érvényesen nem térhetnek el.
5:467. § [Igényérvényesítés a szerződő féllel szemben]
Ha valamelyik szerződő fél nem szolgáltatja a szerződésben vállalt hozzájárulást, bármelyik fél követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. Ezt a jogot érvényesen nem lehet kizárni.
5:468. § [A nyereségből való részesedés és a veszteség viselése]
(1) A harmadik személlyel kötött szerződés alapján a polgári jogi társasági szerződés szerződő felei válnak közvetlenül jogosulttá és kötelezetté. A szerződő felek harmadik személyekkel szembeni felelőssége egyetemleges. A szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis.
(2) A szerződő felek a nyereségből egyenlő mértékben részesednek, a veszteséges egyenlő mértékben viselik; a működés során szerzett, közös tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada egyenlő. Semmis a felek azon rendelkezése, amely valamely szerződő felet a nyereségből teljesen kizár vagy a veszteség viselése alól teljesen mentesít.
5:469. § [A polgári jogi társaság ügyeinek vitele]
(1) A szerződésből eredő ügyek vitelére minden szerződő fél jogosult.
(2) Az ügyvitelre jogosult felet jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi szerződő felet képviselje. A képviseleti jogot a szerződő felek többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a szerződés rendelte ki.
(3) Valamelyik szerződő fél nem megfelelő ügyvitele ellen a többi fél tiltakozhat; a vitát a szerződő felek többsége dönti el.
5:470. § [A polgári jogi társasági szerződés megszűnése]
(1) A szerződés megszűnik:
a) ha a szerződésben meghatározott cél megvalósult, vagy az többé nem lehetséges,
b) ha eltelt az a határidő, amely időtartamra a felek a szerződést létrehozták,
c) valamely fél halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, a szerződés felmondásával, vagy
d) ha a szerződő felek közös elhatározással a megszüntetésről döntenek.
(2) Valamely fél halála, jogutód nélküli megszűnése vagy – az azonnali hatályú felmondás kivételével – a szerződés felmondása esetén a többi szerződő fél a szerződéses jogviszony fennmaradásáról határozhat.
5:471. § [A szerződés felmondása]
(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik szerződő fél három hónapos felmondási idővel felmondhatja. A felmondási jogot nem lehet érvényesen kizárni.
(2) Aki alkalmatlan időben gyakorolja felmondási jogát, köteles az ebből fakadó károkat megtéríteni, feltéve, hogy az időpont alkalmatlanságára a többi fél előzetesen figyelmeztette, és felmondását a figyelmeztetés ellenére fenntartotta.
5:472. § [Azonnali hatályú felmondás]
A szerződés azonnali hatályú felmondással is megszüntethető, ha erre a másik fél fontos okot szolgáltat, így különösen ha a szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést nagy mértékben veszélyezteti.
5:473. § [Elszámolás a szerződés megszűnésekor]
(1) A szerződés megszűnéskor a felek kötelesek elszámolni egymással Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) Az elszámolás során a felek közös tulajdonba került vagyoni hozzájárulását vagyoni hozzájárulásuk arányában kell közöttük felosztani.
(3) A harmadik személyekkel fennálló jogviszonyokat a polgári jogi társaság megszűnése önmagában nem érinti.
(4) A közös használatba adott dolgokat vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak.
5:474. § [Egy háztartásban élők vagyoni viszonyai]
Az élettársak közti törvényes vagyonjogi rendszerre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni – a házastársak kivételével – a közös háztartásban élő más személyek vagyoni viszonyaira is.
5:475. § [A díjkitűzés]
(1) Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a megszabott követelménynek eleget tett. E kötelezettség akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.
(2) Ha a megszabott követelménynek többen együttesen tettek eleget, a díjat közöttük közreműködésük arányában, ha pedig ezt nem lehet megállapítani, vagy a követelménynek többen külön-külön tettek eleget, egyenlő arányban kell megosztani.
(3) A díjkitűzésre irányuló ígéret visszavonása csak akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmény megvalósulása előtt legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés.
5:476. § [Kötelezettségvállalás közérdekű célra]
Bármely személy kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít.
5:477. § [A cél megvalósítását biztosító szerv kijelölése]
(1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebből eredő igények érvényesítésére az ügyész is jogosult.
5:478. § [A kötelezettségvállalás visszavonása]
(1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé nem elvárható.
(2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor visszavonhatja.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye.
5:479. § [A kötelezettség megszűnése]
(1) A kötelezettség megszűnik a kötelezett halálával, jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha az a cél, amelyre a szolgáltatást fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása többé nem lehetséges.
(2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meghiúsulása miatt szűnt meg, a fel nem használt szolgáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.
5:480. § [Az értékpapírrá minősítés feltételei]
(1) Értékpapírnak minősül az olyan okirat vagy – jogszabályban meghatározott – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat,
a) amelyet kibocsátója, illetve kiállítója értékpapírnak nyilvánított és a jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik,
b) amely kibocsátásának helye szerint értékpapírnak minősül, vagy
c) amelyet jogszabály értékpapírnak minősít.
(2) Értékpapír előállítható
a) okiratként vagy dematerializált értékpapírként,
b) névre szóló vagy bemutatóra szóló értékpapírként.
(3) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.
5:481. § [Az értékpapírral való rendelkezés]
Értékpapírban meghatározott joggal és követeléssel rendelkezni (az értékpapírt átruházni, megterhelni) dematerializált értékpapír esetén – külön jogszabályban meghatározott módon – az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján, okiratként előállított értékpapír esetében pedig az értékpapír által, annak birtokában lehet.
5:482. § [Az értékpapír megsemmisítése]
Az értékpapír megsemmisítésének rendjét jogszabály állapítja meg.
5:483. § [A más személy javára kezelt vagyon létrejötte]
(1) Természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: vagyonrendelő) meghatározott személy javára kezelt vagyont (a továbbiakban: kezelt vagyon) hozhat létre.
(2) A kezelt vagyon létrejön, ha
a) a vagyonrendelő egyoldalú nyilatkozatban (vagyonrendelő nyilatkozat) kezelt vagyon létrehozásának szándékáról nyilatkozik és vagyonkezelőt jelöl ki,
b) a vagyonrendelő nyilatkozatban kijelölt vagyonkezelő a kijelölést elfogadja, és
c) a vagyonrendelő tulajdonjogot, jogot, illetve követelést ruház át a vagyonkezelőre abból a célból, hogy a vagyonkezelő a vagyontárgyakat a vagyonrendelő vagy harmadik személy (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) javára kezelje.
(3) A vagyonrendelő nyilatkozat érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
(4) Vagyonrendelő nyilatkozat közvégrendeletben is tehető.
(5) Törvény, bírósági és hatósági határozat is kötelezhet meghatározott személy javára történő vagyonkezelésre.
5:484. § [Tulajdonjog, jog, követelés vagyonkezelési célú átruházása]
A vagyonrendelő nyilatkozat a tulajdonjog, jog, illetve követelés vagyonkezelési célú átruházásának jogcíméül szolgál, a tulajdonjog, jog, illetve követelés átruházásához a jogcímen felül szükséges további feltételeket nem pótolja.
5:485. § [A kezelt vagyon és a vagyonkezelő személyes vagyona]
(1) A vagyonkezelés céljából a vagyonkezelő tulajdonába került dolgok, illetve a vagyonkezelőre átruházott jogok, követelések a vagyonkezelő személyes vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képeznek.
(2) A vagyonkezelő házastársa, élettársa és személyes hitelezői nem támaszthatnak igényt a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakra. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.
(3) A kezelt vagyon hitelezői nem támaszthatnak igényt a vagyonkezelő személyes vagyonába tartozó vagyontárgyakra.
(4) A kezelt vagyonba tartozik
a) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak minden haszna,
b) a vagyonkezelés során értékesített vagyontárgy helyébe lépő más vagyontárgy és
c) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy értékcsökkenésének vagy elpusztulásának pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték is.
5:486. § [A vagyonrendelő nyilatkozat kötelező tartalma]
(1) A vagyonrendelő nyilatkozatban meg kell határozni:
a) a kedvezményezett személyét, ideértve azt az esetet is, amikor a vagyonrendelő a kedvezményezett,
b) a vagyonkezelő személyét, valamint
c) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat.
(2) A kedvezményezett személyét úgy kell meghatározni, hogy az mindenkor alkalmas legyen a kedvezményezett egyértelmű azonosítására.
(3) A vagyonkezelésbe adott ingatlant, lajstromozott ingó dolgot és lajstromozott jogot egyedileg kell meghatározni. Egyébként a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak egyértelmű azonosításra alkalmas körülírással is meghatározhatók.
5:487. § [A vagyonrendelő nyilatkozat szükség szerinti tartalmi elemei]
(1) A vagyonrendelő nyilatkozat szükség szerint rendelkezik
a) határozott időre szóló vagyonkezelés esetén a vagyonkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy a vagyonrendelő fenntartja-e a bizalmi vagyonkezelés egyoldalú megszüntetésének a jogát a határozott idő letelte előtt,
b) feltételhez kötött vagyonkezelés esetén a feltételről,
c) a vagyonkezelés módjáról, a vagyonrendelő utasítási jogainak fenntartásáról vagy annak korlátozásáról, illetve kizárásáról,
d) a vagyonkezelő díjazásáról,
e) a további vagyonkezelők kijelölésének módjáról,
f) közreműködő vagyonkezelő általi igénybevételének kizárásáról vagy korlátozásáról, valamint
g) a kedvezményezetti jogok átruházhatóságának kizárásáról vagy korlátozásáról.
(2) A vagyonrendelő a vagyonrendelő nyilatkozatban fenntarthatja magának a jogot
a) a vagyonkezelő felmentésére,
b) új vagyonkezelő kijelölésére,
c) a kedvezményezett személyének megváltoztatására,
d) a vagyonrendelő nyilatkozat meghatározott részének módosítására,
e) a vagyonkezelés időtartamának meghatározására vagy módosítására.
(3) A vagyonrendelő a (2) bekezdés szerinti jogok gyakorlására a vagyonrendelő nyilatkozatban más személyt is kijelölhet.
(4) Ha a vagyonrendelő nyilatkozat szerint a vagyonkezelő a feladatának ellátása során a vagyonrendelő utasításai szerint köteles eljárni, a vagyonrendelésre a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy a vagyonkezelőnek kijelölt személy a kijelölést elfogadta.
5:488. § [A vagyonkezelő kijelölése]
(1) Vagyonkezelővé csak a kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek jelölhetők ki. Egyidejűleg több személy is kijelölhető vagyonkezelőnek.
(2) A vagyonkezelői megbízatás annak kifejezett elfogadásával veszi kezdetét. A vagyonkezelői megbízatás részleges elfogadása érvénytelen.
(3) Új vagyonkezelőt jelölhet ki
a) a vagyonrendelő nyilatkozatban erre feljogosított személy,
b) a kedvezményezett vagy a vagyonkezelő kérelme alapján a bíróság.
(4) A vagyonkezelő nem lehet a bizalmi vagyonkezelés kizárólagos kedvezményezettje.
(5) A vagyonkezelő nem lehet maga a vagyonrendelő.
5:489. § [Jogutódlás a vagyonkezelői tisztségben]
Új vagyonkezelő kijelölése esetén a kezelt vagyon az új vagyonkezelőre mint jogutódra száll át.
5:490. § [A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei]
(1) A vagyonkezelő a vagyonrendelő nyilatkozatban foglaltak szerint köteles a kedvezményezett érdekében gyakorolni a rá átruházott tulajdonosi, illetve más jogokat, és kezelni, illetve érvényesíteni a rá átruházott követeléseket.
(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakat személyes vagyonától és az általa kezelt egyéb kezelt vagyonoktól elkülönítetten köteles nyilvántartani.
(3) Ha a vagyonrendelő nyilatkozat eltérően nem rendelkezik, a vagyonkezelő köteles elkerülni a kezelt vagyonnal való érdekellentétet.
(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésről kérésre tájékoztatni a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet.
(5) A vagyonkezelő a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai szerint felel a kedvezményezett irányában a kötelezettségeinek megszegésével a kezelt vagyonban okozott kárért. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a kártérítés mértékének a teljes kárnál alacsonyabb összegben történő meghatározására.
(6) Ha a vagyonrendelő nyilatkozat eltérően nem rendelkezik, a vagyonkezelő méltányos díjazásra és felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt az általa kezelt vagyonból.
(7) Ha több személy egyidejűleg tölti be a vagyonkezelői tisztséget, olyan közös tulajdonosoknak kell tekinteni őket, akik – a vagyonrendelő nyilatkozat eltérő rendelkezése hiányában – közösen jogosultak rendelkezni a kezelt vagyonnal. A vagyonrendelő nyilatkozatban foglaltak megszegéséért egyetemleges kötelezettekként felelnek.
5:491. § [A vagyonkezelő felelőssége közreműködő igénybevételéért]
(1) Ha a vagyonrendelő nyilatkozat eltérően nem rendelkezik, a vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelői feladatok ellátásához közreműködőt igénybe venni. Az igénybevett személyért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(2) Ha a vagyonkezelőnek közreműködő igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
5:492. § [A kedvezményezett jogai]
(1) A kedvezményezett bírósághoz fordulhat a vagyonrendelő nyilatkozat szerinti vagyonkezelés helyreállítása érdekében.
(2) A kedvezményezett kérheti a bíróságtól új vagyonkezelő kijelölését.
(3) A vagyonrendelő nyilatkozat kizárhatja vagy korlátozhatja a kedvezményezetti jogok átruházását. A vagyonrendelő nyilatkozat ilyen tilalma vagy korlátozása harmadik személyekkel szemben is hatályos.
5:493. § [Harmadik személyek követelései]
(1) Ha harmadik személyek követelése olyan szerződésből származik, amelyet a vagyonkezelő a vagyonrendelő nyilatkozat szerinti vagyonkezelés keretében kötött, a harmadik személyek követeléseiket
a) a kezelt vagyonnal szemben érvényesíthetik, valamint
b) a vagyonkezelő személyes vagyonával szemben is érvényesíthetik, ha a vagyonkezelő a szerződéskötéskor nem közölte, hogy vagyonkezelői minőségben jár el.
(2) Ha harmadik személyek követelése olyan szerződésből származik, amelyet a vagyonkezelő a vagyonrendelő nyilatkozat szerinti kötelezettségeit megszegve kötött, a harmadik személyek követeléseiket
a) a vagyonkezelő személyes vagyonával szemben érvényesíthetik, valamint
b) a kezelt vagyonnal szemben is érvényesíthetik, ha a vagyonkezelő a szerződéskötéskor közölte, hogy vagyonkezelői minőségben jár el, kivéve, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyonkezelő a vagyonrendelő nyilatkozat szerinti kötelezettségeit megszegve jár el.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vagyonkezelő jogosult a kezelt vagyon terhére a személyes vagyonát kiegészíteni a harmadik személy által a személyes vagyonával szemben érvényesített követelés erejéig.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vagyonkezelő köteles a személyes vagyona terhére a kezelt vagyont kiegészíteni a harmadik személy által a kezelt vagyonnal szemben érvényesített követelés erejéig.
5:494. § [A vagyonkezelés bíróság általi felügyelete]
(1) A vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérelmére a bíróság határidő tűzésével kötelezheti a vagyonkezelőt a vagyonrendelő nyilatkozat szerinti vagyonkezelés helyreállítására.
(2) A vagyonkezelő vagy a kedvezményezett kérelmére a bíróság módosíthatja a vagyonrendelő nyilatkozatot. A vagyonrendelő nyilatkozat bíróság általi módosítása nem sértheti a kedvezményezett érdekeit a kedvezményezett kifejezett beleegyezése nélkül.
5:495. § [A vagyonkezelés megszűnése]
(1) A vagyonkezelés megszűnik, ha
a) a vagyonrendelő nyilatkozatban meghatározott idő eltelt vagy feltétel bekövetkezett,
b) a vagyonrendelő – a vagyonrendelő nyilatkozatban foglaltak szerint – a bizalmi vagyonkezelés megszüntetéséről határoz, vagy
c) a kezelt vagyon kimerült és nincs kilátás arra, hogy új vagyontárgyak kerülnek a kezelt vagyonba.
(2) Ha a vagyonkezelés a vagyonrendelő nyilatkozatban meghatározott idő eltelte vagy feltétel bekövetkezte miatt szűnik meg, a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont a vagyonrendelő nyilatkozat rendelkezései szerint felosztani és a kedvezményezett felé írásban nyilatkozni a vagyonkezelés megszűntéről.
5:496. § [A károkozás általános tilalma]
(1) A törvény tiltja a károkozást. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
(2) Nem jogellenes a károkozás, ha a károkozó a kárt
a) a károsult beleegyezésével okozta és a károkozás társadalmi érdeket nem sért, és nem veszélyeztet,
b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl,
c) szükséghelyzetben okozta, vagy
d) törvény kifejezett engedélye alapján okozta.
5:497. § [A felelősség általános szabálya. Felróhatóság]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:498. § [A károsodás veszélye]
Akit károsodás veszélye fenyeget, kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki magatartásával a veszélyt előidézte, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, vagy kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére vagy megfelelő biztosíték adására.
5:499. § [Többek közös károkozása]
(1) Ha többen közösen okoznak kárt, illetve a károkozásban többen hatottak közre, felelősségük – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a károsulttal szemben egyetemleges.
(2) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását és a károkozókat felróhatóságuk, illetve közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt.
(3) A kártérítés a károkozók között magatartásuk felróhatósága, ennek hiányában közrehatásuk arányában oszlik meg.
(4) Ha a felróhatóság és a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között, egyenlő arányban viselik.
5:500. § [A károsult kárenyhítési kötelezettsége]
(1) A károsult a kár elhárítása és csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.
(2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
5:501. § [Felelősségkorlátozás és felelősségkizárás tilalma]
Semmis az olyan szerződési kikötés, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja.
5:502. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kárból le kell vonni a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyét, kivéve, ha ez az eset összes körülményeire tekintettel nem indokolt.
(2) Nem kell megtérítenie a károkozónak azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható.
(3) A bíróság rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
5:503. § [A kár elemei]
A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést,
b) az elmaradt vagyoni előnyt (jövedelmet, hasznot, nyereséget) továbbá,
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges célszerű és ésszerűen indokolt költségeket.
5:504. § [Az általános kártérítés]
(1) Ha a kár mértéke valamennyi rendelkezésre álló és célravezető bizonyítás lefolytatása mellett sem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes kárának a kiegyenlítésére alkalmas (általános kártérítés).
(2) Az általános kártérítés tárgyában hozott, bírósági határozattal megállapított egyösszegű kártérítési igény többé nem tehető vitássá.
(3) Ha a károkozó általános kártérítésként járadék fizetésére kötelezett, a körülmények változása esetén a felek igényelhetik a járadék mértékének, illetve a járadékfizetés időtartamának a megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.
5:505. § [Az eredeti állapot helyreállítása. A kártérítés módja]
(1) A károkozásért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult kárát megtéríteni.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni. A bíróság a károkozót a kár természetben való megtérítésére kötelezheti, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll, vagy ha a természetbeni kártérítést a károkozó kifejezetten vállalja.
(3) A bíróság a kártérítés módjának megállapításánál nincs kötve a károsult kérelméhez, a kártérítésnek azt a módját azonban nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
5:506. § [A kártérítési járadék]
(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.
(2) Járadékot kell megállapítani – kivéve ha a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója kárának más módon való megtérítésére tart igényt –, ha a kártérítés a károsultnak vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának a tartását vagy tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni (jövedelempótló járadék és tartást pótló járadék).
5:507. § [A jövedelempótló járadék feltételei]
(1) Akinek munkaképessége a káreset folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
(2) A káreset folytán munkaképesség-csökkenést szenvedett károsult kártérítési járadékát az eset összes körülményei, így különösen a káresettel összefüggő eredetű munkaképesség-csökkenés mértékének és a káreset folytán bekövetkezett jövedelemveszteségének együttes vizsgálata alapján kell megállapítani.
(3) A járadék megállapításánál a járadékot csökkentő tényezőként nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult a káresetből eredő jelentős munkaképesség-csökkenés ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
5:508. § [A jövedelempótló járadék számítása]
(1) A jövedelempótló járadékot rendszerint havonta, visszatérően kell teljesíteni. A károsult jövedelemkiesését a káresetet megelőző egy évben elért rendszeres jövedelmének havi átlaga alapulvételével kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a károsult jövedelmében tartós változás következett be, csak a változás utáni jövedelem átlagát lehet figyelembe venni. Ha a károsult a káresetet megelőző egy évben nem rendelkezett rendszeres jövedelemmel, a jövedelempótló járadékot úgy kell megállapítani, hogy az a károsult szükségleteinek a káreset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítsa.
(2) Ha a károsult jövedelme a káreset bekövetkeztekor rendszeres jellegű és határozott összegű volt, a keresetveszteség megállapításánál ezt kell számításba venni.
(3) Ha a jövedelemkiesés az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek átlagos havi jövedelme az irányadó.
(4) A jövedelemkiesés megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni. A jövedelempótló járadék felemelése jövedelememelkedés címén csak akkor igényelhető, ha a jövedelememelkedésben a járadékos is részesült volna, amennyiben a káreset nem következik be.
5:509. § [A tartást pótló járadék]
(1) Tartást pótló járadék megállapításának van helye a káreset folytán meghalt személy által – törvény vagy szerződés alapján – tartásra jogosult részére. A jogosult olyan összegű tartást pótló járadékra tarthat igényt, amely szükségleteinek – a tényleges, és az elvárhatóan elérhető jövedelmeket is figyelembe véve – a káreset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a káreset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell azt is, hogy a járadékot igénylő érvényesítette-e, valamint hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a káreset bekövetkeztekor meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.
5:510. § [A járadék növekedése]
A járadék összege oly módon is megállapítható, hogy a járadék összege évente, az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének megfelelően a következő év január 1. napjától – külön intézkedés nélkül – módosul.
5:511. § [Az értékviszonyok változásának figyelembevétele]
(1) Ha a károkozás és a kár megtérítése között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállott értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ilyen esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére csak az értékmegállapítás időpontjától kezdődően köteles.
(2) Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és értékviszonyok rá nézve kedvezőtlen változásának kockázatát maga viseli.
5:512. § [A kártérítés esedékessége]
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
5:513. § [Egységes kamatfizetési kezdő időpont]
Ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban esedékesek, a bíróság a kamatfizetés kezdő időpontjaként – átlagos számítás alapján – egységes kamatfizetési kezdő időpontot is meghatározhat.
5:514. § [Az elévülési idő számítása]
(1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménynek minősülő magatartással okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Jövedelempótló járadékkövetelés esetén az elévülési idő a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a káreset folytán bekövetkezett munkaképtelenség első ízben vezetett jövedelemkiesésre.
5:515. § [A veszélyes üzemi felelősség]
(1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat (üzembentartó), köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő.
(2) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan esetben is, amikor törvény a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősségre utal.
5:516. § [Az üzembentartó fogalma]
(1) Üzembentartónak kell tekinteni
a) aki veszélyes üzemet tart fenn,
b) aki a veszélyes üzemmel rendelkezni jogosult,
c) akinek érdekében a veszélyes üzem működik,
d) aki a fokozott veszély elleni különös védekezésre köteles, valamint
e) akit jogszabály veszélyes üzem üzembentartójának minősít.
(2) Ha ugyanannak az üzemnek több üzembentartója van, a károsult irányában felelősségük egyetemleges.
5:517. § [A károsult közrehatása]
(1) Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott.
(2) A károsult felróható közrehatása esetén a kármegosztás során az üzembentartó terhére kell értékelni az üzem veszélyességét is, amennyiben az a károkozásban közrehatott.
(3) Ha a károkozásban elhárítható magatartásával vétőképtelen személy hatott közre, az üzembentartót a vétőképtelen károsult irányában teljes felelősség terheli.
(4) Az üzembentartó megtérítési igényét a vétőképtelen gondozójával szemben érvényesítheti.
5:518. § [A veszélyes üzemi felelősség kizárásának tilalma]
A veszélyes üzemi felelősség kizárása vagy korlátozása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – semmis.
5:519. § [Elévülés veszélyes üzemi felelősség esetén]
A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el.
5:520. § [Többek károkozása veszélyes üzem esetén]
Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
5:521. § [Veszélyes üzemek találkozása]
(1) Ha egy veszélyes üzem egy másik veszélyes üzemben okoz kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek azt viselni.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
(3) Ha az egymásnak okozott kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
5:522. § [A vadkárért való felelősség]
(1) A vadkár megtérítéséért az tartozik felelősséggel, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult és akinek a vadászterületén a károkozás történt, ennek hiányában az, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A felelősség alól kimentésnek helye nincs.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt, ha az a károsultnak a vadkár megelőzésére külön jogszabályban előírt kötelezettségének felróható elmulasztásából vagy más felróható magatartásából származott.
5:523. § [Felelősség a vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárért]
A vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárért a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatóra irányadó szabályok szerint az felel, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult és akinek a vadászterületén a károkozás történt, ennek hiányában az, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
5:524. § [A vadászati kárért való felelősség]
(1) A vadászati kárt a vadászatra jogosult köteles megtéríteni. A felelősség alól kimentésnek helye nincs.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott.
5:525. § [A vadászat során okozott egyéb károkért való felelősség]
A vadászat során okozott egyéb károkra a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség szabályait kell alkalmazni.
5:526. § [A vadkár és a vadászati kár iránti igény érvényesítése]
A vadkár és a vadászati kár megtérítése iránti igény – a külön jogszabályban foglalt eljáráson kívül – közvetlenül a bíróság előtt is érvényesíthető.
5:527. § [Elévülés vadkár és vadászati kár esetén]
A vadkár és a vadászati kár megtérítése iránti követelés három év alatt évül el.
5:528. § [Állattartás körében okozott kár]
(1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okozott. Veszélyes állat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
(2) Azt, hogy az állat veszélyes állatnak minősül-e külön jogszabály alapján kell megítélni.
5:529. § [Felelősség a termékkárért]
(1) A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.
(2) Importtermék esetén a törvénynek a gyártóra vonatkozó rendelkezéseit az importálóra is megfelelően alkalmazni kell. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető visszkereseti igényét.
(3) Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak nem nevezi meg. E szabály importtermék esetében akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.
(4) A forgalmazó a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát legkésőbb a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.
(5) Ha többen felelnek ugyanazon kárért, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
5:530. § [A termék és a hibás termék]
(1) E fejezet alkalmazásában termék minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált –, valamint a villamos energia.
(2) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelembe véve különösen a termék rendeltetését, ésszerűen várható használatát, a termékkel kapcsolatos tájékoztatást, a termék forgalomba hozatalának időpontját, a tudomány és a technika állását.
(3) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
5:531. § [A termékkár meghatározása]
Termékkárnak számít
a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár, továbbá
b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forint összegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
5:532. § [Mentesülés a felelősség alól]
(1) A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem hozta forgalomba,
