6:84. § [A kötelesrészre jogosult és hozzátartozói kedvezményes felelőssége]
(1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.
(2) A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét a házastársával, leszármazójával vagy ennek házastársával szemben érvényesíti.
(3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.
6:85. § [A kötelesrész kiadása]
(1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét vagy az élettárs használati jogát sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet, használatot biztosító részét csak a haszonélvezet, használat megszűnése után lehet kiadni.
(2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrészre vonatkozóan is el nem fogadja.
(3) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. Természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész csak abban az esetben követelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
(4) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
6:86. § [Az öröklés megnyílta]
(1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát (örökség) – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi.
6:87. § [Az örökség visszautasítása]
(1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány, munkaeszközök, a külön törvényben meghatározott mezőgazdasági vagyoni értékű jog öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett, valamint a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
(4) Ha ugyanabban a hagyatékban az örökös végintézkedése alapján és a törvényes öröklés rendje szerint egyaránt örökösnek minősül, az örökségnek az egyik alapon való visszautasítása nem zárja ki az örökségnek a másik alapon való megszerzését.
6:88. § [Lemondás a visszautasítás jogáról]
(1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által bármely érdekelt kérelmére kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
6:89. § [A hagyomány és a meghagyás megszerzése]
Az örökség megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket a hagyományra és a meghagyásra is megfelelően alkalmazni kell.
6:90. § [Hagyatéki gondnok]
A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása esetén – törvényben meghatározottak szerint – hagyatéki gondnok kirendelésére kerülhet sor. A hagyatéki gondnokot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a végrendeleti végrehajtót megillető jogok illetik meg, kötelezettségek terhelik.
6:91. § [Az örökös jogállása]
(1) Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, az adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.
(3) A közösség a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti.
(4) A hagyatéki osztály a hagyatéknak az örökösök közötti felosztása, az örökösöknek a hagyatékon fennálló osztatlan jogközössége részben vagy egészben történő megszüntetése vagy módosítása, amelyre a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
6:92. § [Az örököstársak felelőssége]
(1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért csak akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.
6:93. § [Az osztályos egyezség]
Az örökösök között kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan létrejött egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.
6:94. § [A hagyatéki tartozások]
(1) Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei,
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei,
c) az örökhagyó tartozásai,
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, valamint
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az – akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb – az örökös mint hitelező javára keletkezett.
6:95. § [A hagyatéki tartozások sorrendje]
(1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye.
6:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]
(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak akkor lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, ha az örökös ezektől neki felróható okból esett el.
(3) A házastárs tűrni köteles, hogy a házastárs haszonélvezetével terhelt vagyonból, az élettárs pedig, hogy a használati jogával terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket – a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével – kielégítsék. A kötelesrész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.
(4) Az örökös az (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozott felelősségére nem hivatkozhat a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésével kapcsolatban. Ezekért az örökös a teljes vagyonával helytállni tartozik.
6:97. § [Kielégítés az örökös által]
(1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint nyújthat kielégítést.
(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig – a sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet.
(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.
6:98. § [A hagyományos felelőssége]
(1) A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett.
(2) A hagyományos az őt terhelő hagyományért és meghagyásért úgy felel, mint az örökös.
6:99. § [A hagyatéki hitelezők felhívása]
(1) Ha alappal lehet feltételezni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.
(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.
7:1. § [Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések]
A törvény hatálybalépéséről, a törvény hatálybalépésével hatályukat vesztő jogszabályokról és a kapcsolódó jogszabály-módosításokról, valamint a szükséges végrehajtási és átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvény rendelkezik.
7:2. § [A törvény által használt fogalmak értelmezése]
A törvény alkalmazásában:
1. akadálymentes kommunikáció: a fogyatékossággal élő személy által választott, külön törvényben meghatározott kommunikációs forma, eszköz és módozat;
2. dematerializált értékpapír: külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség;
3. elektronikus aláírás: az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat;
4. elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;
5. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;
6. elismert vállalatcsoport: a külön törvényben foglaltak szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles gazdasági társaság (uralkodó tag) és az a részvénytársaság, illetve korlátolt felelősségű társaság, amely felett az uralkodó tag a külön törvény alapján meghatározó befolyással rendelkezik (ellenőrzött társaság) által egységes üzleti céljaik megvalósítására uralmi szerződés kötése útján létrehozott működési forma;
7. építési napló: a kivitelező által az építési munkaterület átadásával egyidejűleg megnyitott, külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon vezetett dokumentum, melyben a kivitelező a napi munkát rögzíti;
8. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából; a törvény épületekre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – más építményekre is megfelelően alkalmazni kell;
9. értelmi képesség, pszichés állapot vagy szenvedélybetegség miatt az ügyek vitelében és a döntések meghozatalában való képesség csökkenése: egy vagy több mentális funkció tartós károsodása;
10. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, az igazságügyi alkalmazottak, a bírák, az ügyészek, a Magyar Honvédség, illetve a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati jogviszonya;
11. fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
12. fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége;
13. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: olyan elektronikus aláírás, amely
a) alkalmas az aláíró azonosítására,
b) egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
c) olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és
d) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető;
14. föld:
a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos;
15. gazdasági erőfölény: az érintett piac azon résztvevőjének helyzete, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására;
16. gazdasági társaság: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság;
17. gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;
18. gyermeket nevelő személy:
a) a gyermeket saját háztartásában nevelő
aa) vér szerinti szülő,
ab) örökbe fogadó szülő,
ac) az a személy, aki a gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
b) a szülővel együtt élő házastárs, aki a gyermeket saját háztartásában neveli,
c) az a)–b) pontok alá nem tartozó személy, aki a gyermekről saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodik (gyermeket nevelő más személy);
19. házassági név: a törvényben foglalt névviselési szabályoknak megfelelő, a felek által választott, és a házassági anyakönyvbe bejegyzett névviselési forma;
20. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs, az egyenesági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, bejegyzett élettárs egyenesági rokona és testvére, a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;
21. importáló: a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személy;
22. jegybanki alapkamat: a Magyar Nemzeti Bank által megállapított irányadó kamat, melynek mértékét a Magyar Közlönyben teszi közzé;
23. jogszabály: törvény, kormányrendelet, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 2:50. § (2) bekezdésével, a 2:65. § (2) bekezdésével, a 2:69. § (1) bekezdésével, a 2:77. §-sal, a 3:224. §-sal, a 4:24. §-sal, a 4:53. § (1) bekezdésével, az 5:2. § (1) és (3) bekezdésével, az 5:3. § f) pontjával, az 5:36. § (2) bekezdésével, az 5:71. § (2) bekezdésével, az 5:76. § (1) bekezdésével, az 5:80. §-sal, az 5:105. § (1) bekezdésével, az 5:141. § (1) bekezdésével, az 5:148. § (1) és (2) bekezdésével, az 5:153. § (2) bekezdésével, az 5:157. § (3) bekezdésével, az 5:213. § (2) bekezdésével, az 5:217. § (2) bekezdésével, az 5:230. § (1) bekezdésével, az 5:265. § (3) bekezdésével, az 5:298. § (2) bekezdésével, az 5:528. § (2) bekezdésével, valamint az 5:532. § (1) bekezdésével összefüggésben valamennyi jogszabály;
24. kereskedelmi kommunikáció: olyan információközlés – függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől – amely a vállalkozás gazdasági tevékenységével vagy önálló foglalkozásával közvetlen összefüggésben történik;
25. kisvállalkozás: az a vállalkozás,
a) amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) amelynek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
c) amelyben – a külön törvény szerinti befektetők részesedése kivételével – az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot;
26. kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás,
a) amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) amelynek éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
c) amelyben – a külön törvény szerinti befektetők részesedése kivételével – az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot;
27. költségvetési szerv: az államháztartás részét képező, külön törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez;
28. környezeti kár: a környezet igénybevételével, illetve terhelésével járó tevékenység vagy mulasztás által a környezet állapotában és minőségében bekövetkezett hátrányos változásból eredő
a) halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás folytán felmerült, vagy egyébként okozott tényleges kár és elmaradt haszon,
b) környezeti károkozás felszámolásával és a károkozást megelőző környezeti állapot helyreállításával kapcsolatos minden ésszerűen indokolt költség és kiadás,
c) a társadalom, annak csoportjai vagy a személyek életkörülményeinek romlásában kifejeződő általános kár;
29. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott gyermek, a házastársnak, a bejegyzett élettársnak a gyermeke, az örökbefogadó szülő, a szülő házastársa, bejegyzett élettársa és a testvér;
30. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
31. közhiteles nyilvántartás: törvényben meghatározott olyan nyilvántartás, amely az abba bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja;
32. közokirat: bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban kiállított olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amely teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját;
33. köztestület: önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó jogi személy, amelynek köztestületként való létrehozását törvény rendeli el;
34. mikrovállalkozás: az a vállalkozás,
a) amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) amelynek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
c) amelyben – a külön törvény szerinti befektetők részesedése kivételével – az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot;
35. minősített többséget biztosító befolyás: az az állapot, amikor a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik;
36. minősített szervezet: az a szervezet, amely a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel;
37. nevelőszülő: az a nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek és saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek;
38. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek;
39. reprodukciós eljárás: emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti módszerek alkalmazásával végzett különleges eljárás;
40. sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír;
41. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a külön törvényben meghatározott feltételeknek;
42. személy: a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli jogalany;
43. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
44. székhely: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, valamint egyéni vállalkozó székhelyként bejegyzett irodája, levelezési címe, valamint az a hely, ahol üzleti, illetve hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik;
45. tagsági jogot megtestesítő értékpapír: tagsági viszonyból eredő jogosultságról külön jogszabály szerint kiállított értékpapír;
46. teljes hiteldíj: a kölcsönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő – ellenszolgáltatást;
47. termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
48. többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy vállalkozásban (a továbbiakban: ellenőrzött vállalkozás) közvetlenül, illetve közvetetten a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;
a) a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy ellenőrzött vállalkozásban meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
– jogosult az ellenőrzött vállalkozás vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
– az ellenőrzött vállalkozás más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;
b) a befolyással rendelkezőnek egy ellenőrzött vállalkozásban a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezésének vagy egy ellenőrzött vállalkozásban közvetetten fennálló meghatározó befolyásának megállapítása során az ellenőrzött vállalkozásban szavazati joggal rendelkező más vállalkozást (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával; ha a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;
c) a befolyással rendelkező közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát, illetve a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát össze kell számítani, feltéve, hogy a befolyással rendelkező közvetett tulajdoni részesedésének vagy szavazati jogának megállapításakor nincs olyan harmadik személy, amely a köztes vállalkozásban közvetlenül többségi befolyással rendelkezik;
49. üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása: állandósult, huzamos és szervezetszerű gazdasági tevékenység végzése nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett;
50. vadászati jog: olyan vagyoni értékű jog, amely
a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és
b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá
c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására,
d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének külön törvény szerinti elsajátítására való
kötelezettségek és jogosultságok összessége;
51. vadászati kár: a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában résztvevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben okozott kár;
52. vadkár: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó része;
53. vállalkozás: az olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre, továbbá az egyéni vállalkozó; az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdasági tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz;
54. vezető tisztségviselő: a külön törvények alapján a tagok (részvényesek) által a vállalkozás ügyvezetésére választott tisztségviselő.
7:3. § [A határidők számítása]
(1) A jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani.
(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4) A határnaphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.
(5) A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
7:4. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács – az 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről [az 5:497. §, az 5:499. §, az 5:500. § (1) bekezdése, az 5:529.–5:537. §, a 7:2. § 17. és 21. pontja],
b) a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról, 1. cikk (2) és (3) bekezdés, 3–6. cikk, 7. cikk (1) bekezdés, 13–20. cikk [az 5:278. §, az 5:279. §, az 5:281. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5:282. § (2) és (3) bekezdése, az 5:284. §, az 5:285. §, az 5:286. § (1)–(5) és (7) bekezdése, az 5:287. §],
c) a Tanács 90/314/EGK irányelve (1990. június 13.) a szervezett utazási formákról, 4. cikk (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés [az 5:238. § (2) bekezdése, az 5:239. § és az 5:240. §],
d) a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről [az 5:33. §, az 5:46. §, az 5:47. §, az 5:67. § (4) bekezdése, az 5:69. §, az 5:80. §, az 5:81.–5:84. §, az 5:88. § (2) bekezdése, az 5:129. §, a 7:2. § 11. pontja],
e) az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól [az 5:33. §, az 5:96. § (1) bekezdése, az 5:105. § (1)–(3) bekezdése, az 5:123. § (2) bekezdése, az 5:124. § (1) bekezdése, az 5:141.–5:144. §, az 5:146. § (1) és (2) bekezdése, az 5:147. § (1) és (2) bekezdése, az 5:150. §, az 5:152. §, az 5:155. §, az 5:156. § (4) bekezdése, az 5:157. § (2) bekezdése, az 5:186. § (1) bekezdése, az 5:201. §, a 7:2. § 11., 17. és 21. pontja],
f) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 2000/26/EK irányelve (2000. május 16.) a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról (negyedik gépjárműbiztosítási irányelv), 3. cikk [az 5:440. § (1) bekezdése],
g) az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK irányelve (2000. június 29.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről [az 5:110. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) és c) pontja, az 5:114. § (1) bekezdésének d) pontja, az 5:118. §, az 5:130. §, az 5:133. § (1) és (3) bekezdése, az 5:134. §, az 5:135. §, az 5:136. § (1)–(3) bekezdése és (5) bekezdése, az 5:190. § (1) bekezdése, a 7:2. § 53. pontja],
h) az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról [a 4:101. §, a 4:111. §, a 4:135. §, a 4:148. § (5) bekezdése, a 4:153. §],
i) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 3. cikk a), c) és m) pont, 10. cikk (1) bekezdés, 16. cikk (1) bekezdés, 17. cikk (1) bekezdés, 22. cikk (2) bekezdés [az 5:58. § (3) bekezdése, az 5:352–5:355. §, a 7:2. § 11. pontja].